Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

Tánc a javából A kép az Állami Népi Együttes „Fergeteges” cl mű műsorából mutat be egy jelenetet. Január 13-án rendezik meg a Ki mi! tud ? megyei döntőjét A Ki mit tud? megyei dön­tőjét január 13-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel ren­dezik meg' a Miskolci Nemzeti Színházban. A döntőn a mis­kolci, ózdi, sátoraljaújhelyi elődöntők nyertesei vesznek részt, és a Ki mit tud? me­gyei győztesei kerülnek a televízió kamerái elé. A mis­kolciak a városi KlSZ-bizott- ságon, a megye más területén élő fiatalok a járási és városi KISZ-bizotiságcikon szerezhe­tik meg belépőjegyeiket. Magyar filmhét Olaszországban és Francia- országban — Egyiptomi filmhét hazánkban A Hungaroíílm tájékoztatása szerint Olaszországban és elő­reláthatóan Franciaországban rendeznek az idén magyar filmhetet, de több más ország­ban is ünnepi bemutatókra, s magyar filmhetekre készülnek. Hazánkban viszont egyiptomi filmhetet rendeznek — előre­láthatóan májusban. Á „TYEATR” (Színház) című folyóirat decemberi számát Konsztantyin Sztanyiszlavszkij (1863—1938) neves rendező és színművész, a Moszkvai Mű­vész Színház alapítója születé­se 100. évfordulójának szentelt. Palcsó Dezső festőművész Január 13-án, vasárnap déK 12 órakor nyitják meg a 75 éves Palcsó Dezső festőművész gyűjteményes kiállítását Mis­kolcon, a Herman Ottó Mú­zeumban. Palcsó Dezső a. nagybányai iskolában tanult Pór Bertalan, Czóbel, Uitz, Kmetty és más nagy festöegyéniségek társasá­gában. Most, gyűjteményes ki­állításánálc megnyitása előtt felkerestük az idős festőt, és megkértük, hogy válaszoljon néhány kérdésre. — Hány év termését láthat­juk a kiállításon? — Az 1910-től egészen nap­jainkig eltelt években végzett munkámból mutatok be 61 ké­pet. Ebből 32 olaj, 29 grafika. Sajnos csak hézagoson tudom bemutatni munkásságomat, mert a képek nagyrészét ma már szinte lehetetlen össze­szedni. Remélem azonban, hogy a kiállítás így is eléri célját, és így is visszaad vala­mit abból a világból, amelyik­ben éltem és amelyikben élek. — Milyen érdekesebb képek szerepelnek majd a hosszú évek terméséből? — A festőnek természetesén minden képe kedves, érdekes. Én 1926-tól 1955-ig Sajókazán tanítottam. Nagy kedvvel, örömmel munkálkodtam azo­kon a műveimen is, melyek­nek témáját az iskola szolgál­tatta. És nagy kedvvel dolgo­zom jelenlegi munkahelyemen is, a. ko.zinc. ba.rcikai képzöinű- vészeti szakkörben, melynek a vezetését rámbízták. (pt) Új gimnáziumok Borsodban SZEPTEMBER ÓTA bárói borsodi községben, illetőleg vá­rosban működnek új gimnáziu­mok, éspedig Encsen, Edelény- ben és Kazincbarcikán. Megfe­lelő iskolai épületek hiányában egyelőre még nem önállóak hanem a tokaji és az ózdi gim náziumok igazgatása alatt En­csen és Edelénybcn egy-egy, Kazincbarcikán pedig két első osztály nyílt meg. Mindegyik a helybeli általános iskola épü­letében kapott tantermet, az ál­talános iskola felszereléseit használják és a nevelők nagy része is onnan kerül ki. Külö­nösen kedvező a két kazinc barcikai osztály helyzete, mert ezeknek diákjai a minden igényt kielégítő, modern bemen­tei iskolába járnak. A tanulók létszáma egy-egy osztályban 44-—46 között válto­zik, diákotthonuk még nincs, így a tanulók többnyire hely­beliek, vagy a környékről be­járók. A kihelyezett osztályok ügyeit közvetlenül az osztály­főnökök intézik, akik az „anya- iskolától”, vagyis Tokajból és Ózdról kapják a szakmai irá­nyítást. Mindegyik iskolában van már tanulószoba is, sőt Ka­zincbarcikán a gimnazisták menzai ellátást is kapnak. Mindez természetesen, ideig­lenes állapot. Mihelyt elké­Jevtusenko szülnek az uj gimnáziumi épü­letek, megyénk új középiskolái önállósulnak és saját épülete­ikben, saját igazgatásuk alatt folytatják majd működésüket. Ezt leghamarabb Encs éri el, ahol az építkezések máris olyan gyors ütemben halad­nak, hogy az elkövetkező tanévben már a saját épületé­ben nyithatja meg az első és a második osztályt az encsi gim­názium. ÉRTESÜLÉSEINK SZERINT egyébként a Minisztertanács jóváhagyta a Művelődésügyi Minisztériumnak azt az előter­jesztését, amely szerint me­gyénkben a második ötéves terv végéig további három új középiskolát fognak építeni, és­pedig Sajószentpéteren, Mező- csáton és Cigándon. Mindegyik úgynevezett 4 plusz 2-es szak- középiskola lesz, s a négy év­folyamon nyolc osztállyal nyí­lik majd meg. Ezeknek a leen­dő új középiskoláknak a diák­jai tehát á hét négy napján közismereti tárgyakkal foglal­koznak, a másik két napon pe­dig valamilyen ipari, vagy me­zőgazdasági szakmával ismer­kednek meg. — IGEN KOMOLY művészi feladatra vállalkozott a Sáros­pataki Rákóczi Gimnázium di­ák színjátszó együttese. Elhatá­roztak ugyanis, hogy előadják Tolsztoj Háború és béke című regényének színpadi változa­tát. A próbákat a Vígszínház művészeti támogatásával már megkezdték, s a narrátor sze­repét maga Szaháts Miklós, a Vígszínház kiváló művésze vállalta. hírek «miWIIIÍHIIIIIIIllHIHIIIIIII)l)l|[|lllll|i||||||||||||||||||||||)|||v — A TOLCSVAI általános iskola felújítására 300 ezer fo­rintot fordított a sátoraljaújhe­lyi járási tanács pénzügyi cso­portja. Nemsokára megkezdi a műszaki csoport a bodrogolaszi új iskola tervének készítését, tavasszal pedig hozzáfognak a négytantermes iskola építésé­hez. — A MEGYEI TANÄCS mű­velődésügyi osztályának és Sá­toraljaújhely Város Tanácsá­nak a támogatásával képzőmű­vészeti stúdiót létesítenek Sá­toraljaújhelyen. A stúdió min­den bizonnyal hathatósan elő­segíti a Hegyalján eddig is szép eredménnyel dolgozó fes­tők művészi fejlődését, akik ilyenformán közös műteremhez juthatnak. — EGYHETES vezetőképző tanfolyamot rendezett Sárospa­takon a KISZ Megyei Bizott­sága- a járási vezetők részére. A tanfolyam programján első­sorban a falusi KlSZ-szerveze- tek megsegítésével, a téli is­meretterjesztés és kulturált szórakozás megszervezésével kapcsolatos előadások szerepel­tek. Egy alkalommal megtekin­tették a tanfolyam résztvevői a sátoraljaújhelyi járás „Ki mit tud’’ versenyének a döntőjét is. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT Borsod megyei bizott­ságának titkársága 1963. janu­ár 2-vel új székházba költözött. Uj címe: Miskolc, I., Kossuth u. 11. sz. (volt SZMT-szckház). Telcfonszám maradt a régi: 35-307, 35-548. Több mint háromezer nagyvad áttelelíetéscröl gondoskodnak a bükki rezervátumokban Moszkva: Jevgenyij Jevtusenko szovjet költ A szerzői estje « Csajkovszkij koncertteremben. A képen: Jevtusenko saját szerze­ményét adja elő. Miskolc — Dunaújváros csodálatos ember A „Clinical Medicine” nevű amerikai orvosi szaklapban dr. Frederic R. Stearns statisztikai adatokat sorolt fél, amelyek csodálatos képet nyújtanak az emberi test felépítéséről: Az emberi szív percenként átlag 70-et dobog, egy 70 éves élet folyamán 2 575 440 0Ö0-szer. Ha egy ember véredényeit hosszában egymás mellé sora­koztatnánk. mintegy százezer kilométerre nyúlnának. Két óra leforgása alatt az emberi szív annyi energiát termel, amennyivel húsz tonna súlyt körülbelül égy méter magasra fel lehetne emelni. A Földön élő egész emberiség átöröklődő tényezői 5 500 000 000 csírasejt­ben' vannak elraktározva, ezt a mennyiséget két és fél darab literes tójesüvegben lehetne el­helyezni. A hímnemű csírasej­tek számára egyedül elegendő lenne annyi hely, mint egy fél aszpirin tabletta. ÉSZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andoy Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 2. Telefonszámok: Titkárság: 16-886. kuitCtrrovat IS-067, Ipari rovat: 16-035. pártro vat: S3-S87. sportrovar. 16-049. me zőgazdaságl rovat: 16-C78. belpoh tikal rovat, oanasíüavek: 16-04' Kiadja: Az kszakmagyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter " Kiadóhivatal:, Széchenyi u. 15—17. , Hirdetésfelvétel: 16-213. 1 Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megye! postahivatalban és kézbesítőnél. Indexszám: 25:055 Egy év alalf több mini ezer íiaial mezőgazdaság! mérnök és technir us ment pvakornoknaK az állami gazdaságosa Az állami gazdaságok , 1958 óta évről évre kellő gyakorlat­iul rendelkező szakembereket küldenek a termelőszövetkeze­tekbe, emellett, saját munkate­rületeiken is egyre több jól képzett vezetőt alkalmaznak. 1962-ben több mint ezer vég­zett mezőgazdasági mérnököt, illetve technikust vettek fel a gazdaságok. Az állami gazdaságok saját kezdeményezésein túl a Föld­művelésügyi Minisztérium j 1962-ben 18 millió forintot for­dított a gyakornokok lakás- és I ellátási viszonyainak megjaví­tására. A dunaújvárosi Móricz Zsig. mond ének-zene tagozatú álta­lános iskola és a miskolci Eg- ressy Béni állami zeneiskola kulturális kapcsolatot létesített egymással. A dunaújvárosi is­kola énekkara — kis, negyedik osztályos gyerekekből álló együttes — tavaly a debreceni Nemzetközi Kórusversenyen el­ső dijat nyert. A miskolci ze­neiskola pedig azon kevés isko­lák közé tartozik az országban, amelyben 10 éves múltra visz- szatekinthétő gyermekkórus működik. A budapesti Kodály-ünnep- ség jó alkalom volt arra is, hogy 3 miskolci karvezető és szolfézs tanár, valamint a Du­naújvárosban tanító énekta­nárok kétnapos tapasztalatcse­rét tartsanak. Szerte a megyék­ben sok épektanár kíváncsian vár minden új lehetőséget, ta­pasztalatot, amellyel tudását fejlesztheti. Úgy érezzük, nem közömbös dolog néhány szót szólni arról, miben látjuk mi, miskolci énektanárok a duna­újvárosi énekkar sikerének tit­kát. Talán a legelső helyen emlí­teném a gyermekek fegyelme­zettségét; a jó kapcsolatot ta­nár és növendék között. Kodály útmutatását és terveit itt faló­ban megvalósulva látjuk;.‘heti 8 énekóra és két karének a 12 éves gyermeket igazi zenera­jongóvá teszi. A kjs harmadi­kos növendékek azt lesik,: hogy mikor kerülhetnek be ők is az énekkarba. j ' A dunaújvárosi iskola igaz­gatója ígéretet tett árrá, hogy egy tavaszi kirándulással egy­bekötve meglátogatják az Eg- •ressy Béni zeneiskolát Akkor. talán valóra válhat az a szép terv, hogy a főváros mintájá­ra Miskolcon: is felhangzik majd 300 gyermek ajkán Ko­dály néhány gyermekkórus műve. Erdélyi Lászlómé A Keletbükki Erdőgazdaság bükki és Szendrő környéki re­zervátumaiban több mint 3000 nagyvad átteleltetéséről gon­doskodnak az idén. A hegyek­ben hullott 14—15 centis hó­réteg alatt az őzek, szarvasok már nem találnak megfelelő táplálékot, ezért megkezdték az etetést. Az idei száraz nyár miatti gyenge vadeleség termés pótlására a Bakonyból hoztak 250 mázsa csermakkot az ete­téshez. Ezenkívül a több mint 200 erdőben lucernával és egyéb szálastakarmányokkal „kosztoltatják” a nemes erdei vadakat. Az erdészek a korábbi évek­ben végzett megfigyelések alapján már ismerik a vadai: járását, azokat a forrásokat, ahol inni szoktak. A vadetető­ket nagyobbrészt ezek körzeté­ben állították fel. Különös gon­dot fordítanak az 1930-as évek­ben meghonosított és azóta el­szaporodott muflonok áttelelte- tésére. A sziklás, sokszor meg­közelíthetetlen helyeken tanyá­zó, félénk „korzikai vadkecs­kék” etetésére tanyázóhelyük szomszédságában állították fel az etetőket, amelyeket rendsze­resen megtöltenek friss élelem­mel. A téli vadgondozásből a va­dásztársaságok tagjai is kive­szik részüket. Rendszeres teli cserkészést végeznek, hogy mi­nél eredményesebbé tegyék a nagy értéket képviselő nemes­vadak átteleltetését a szokott­nál, korábban és nagyobb hide­gekkel beköszöntött téli idő­ben. Téli halászat a Velencei tavon A velencei halászok télen sem tétlenkednek, nap-nap után megtalálhatók a tó jegén. A halászsze- rencse természetesen forgandó. Előfordul, hogy naponta G—7 mázsa zsákmányra tesznek szert, és az Is megesik, hogy egész napi munkájuk kárbavész. Képünkön: húzzák a hálót a halászok a tó Jegén. í i l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents