Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

u II 'V , amVW # »a í Világ proletárjai, egyesüli etek? Megnyílt Az ipar művészete című kiállítás A MAGYAR SZOCSALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BÍZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVíll. évfolyam, 294. mbíín» ra: 70 fillér 1962. december 16, vasárnap A józass ész külpolitikája lctóber végefelé, amikor — mint ismeretes-’szinte a levegőbe lógott a harmadik világháború, azt kérdezte egyik ismerősöm: mi lesz Ku­bában? — És mi lesz velünk? — Mit csinál a Szovjetunió? Egy másik ismerősöm-ugyan­csak akkoriban — azt kér­dezte:, mi történik a kínai— indiai határon? — Kinek jó ez a viszály? — Hiányzik ez a kí­naiaknak vagy, az indiaiak­nak? — S az elmúlt félév alatt — különösen a legutóbbi hóna­pok soián, számos más kér­désre is választ kértek az emberek. Választ kértünk és kerestünk. Az általános és teljes leszerelés ügye, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásának ügye, a német kérdés, Jugoszlávia útja, Al­bánia soi'sa, Kína magatartása éppúgy foglalkoztatott és foglalkoztat sok embert, mint a kubai ügy, vagy éppen az indiai—kínai hatái’incidens. Természetesen a kubai kérdés októberben, novemberben a kérdések kérdése, a háború és béke kérdése lett. Október végén így válaszol­tunk a kérdésekre: Kubában szocializmus lesz... és — is- xnerve a társadalom fejlődésé­nek objektív töi'vényeit — végül is az egész világon szo­cializmus, kommunizmus lesz. — Hogy velünk mi lesz? — Ami a Szovjetunió és a többi szocialista ox-szágok népeivel, hiszen ügyünk, sorsunk, jö-, vőnk eggyé forx'ott. Minden bizonnyal tovább építjük a szocializmust, s állhatatosan védelmezzük a kommunizmus, a béke ügyét, a magunk, s az egész emberiség békéjét. Ami a Szovjetuniót illeti, ismei’jük, hogy létezése első napjától marxista—leninista politikát, békepolitikát folytat, számol a valóság fényeivel, s az adott helyzettől, körülményektől füg­gően, az egész emberiség ér­dekeinek megfelelően fog cse­lekedni. Mérhetetlenül bízunk a szovjet kormány és személy szerint Hruscsov elvtárs józan­ságában, valószínű, hogy Moszkvában mindent megtesz­nek a közvetlen háborús Veszély elhárítása, s a kubai forradalom, kubai barátaink megvédése érdekében. A zóta az események igazol- ták: nem csalódtunk. Nem csalódott az emberiség a Szovjetunió józan külpoliti­ka jóban.. Sikerült elhárítani a világháborúi kitörését, sikerült biztosítani a Karib-tenger tér­sége, s az egész emberiség bé­kéjét. Aki figyelemmel kísérte az elmúlt hónapok bonyolult külpolitikai eseményeit, és most elolvasta Hruscsov elv­társ nagy beszédét a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésén, a jelenlegi nemzetközi helyzetről, s a Szovjetunió külpolitikájáról (a csütörtöki és a pénteki lapok közölték), világos és félreérthetetlen választ kapott az elmúlt hóna­pok soi'án felmerült összes lé­nyeges kérdésre. A szovjet kormányfő most elhangzott beszámolója a nem­zetközi helyzetről nemcsak megfelelt a felfokozott várako­zásoknak, de egyszersmind teljes és átfogó — a politikai ®s ideológiai alapokig nyúló elemzését adta a mai világ- helyzetnek, s állást foglalt útindazokban a kérdésekben, ®melyektől ma az emberiség elete, sorsa, jövője függ. Hruscsov elvtáx's beszédének elolvasása, a mai világhelyzet­nek e mai'xista—leninista hely­zetelemzése során miről győ­ződhetett meg bárki? Arról, hogy a Szovjetunió és n szocialista országok népei­nek egyetlen célja van: a béke, ez alkotás, a szocializmus, a kommunizmus megvalósítása. Arról, hogy a Szovjetunió minden gondolatát és ener­giáját az alkotásra, a kommu­nizmus megvalósítására össz­pontosítja. Arról győződhetett meg újból az emberiség, hogy a szovjet kormány szilárdan követve a békés együttélés po­litikájának lenini elveit, min­den szükségeset megtett és megtesz a béke megőrzéséért. Arról, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista országok népei határozott nemet mon­danak a háborúnak! TAe ugyanakkor arról is meggyőződhettünk Hrus­csov elvtárs beszédének olva­sása közben, hogy a Szovjet­uniónak és a többi szocialista oi’szágnak a békés együttélés­ibe és a nemzetközi problémák békés megoldására irányuló politikájával szemben áll egy másik irányzat: az imperializ­mus agresszív köreinek, a hidegháború fenntartását és a nemzetközi feszültség fo­kozását célzó politikája. Az utóbbiak bűne, hogy időnként olyan válságok keletkeznek, mint legutóbb Kuba körül, a Karib-tenger térségében, az ő bűnük, hogy olykor a végle­tekig éleződik a nemzetközi helyzet, s az emberiség a há­ború szakadékának szélére ke­rül. Kötelességünk tehát kül­politikánkban állandóan szem­mel taitani az imperialisták teremtette agressziós tűzfész­keket, a világ bármely pont­ján hozzák is létre azokat, hi­szen ezek a tűzfészkek manap­ság■ az általános rakétatermo- nukleáris háború lángját rej­tik magukban, s kötelességünk kellő józansággal mindent megtenni é veszélyes tűzfész­kek lokalizálására. Hruscsov elvtái-s kifejtette, hogy a fe­szültségnek ilyen kulminá- ciós csomópontja volt a Ka­rib-tenger térségében keletke­zett válság, melynek leküzdé­se a békepolitika nagy győ­zelme. A beszéd elolvasása után re­mélhetően mindenki megérti, hogy a Kuba körül nemrég kialakult válságért egyedül az Amerikai Egyesült Államokat terheli a felelősség; hogy a korábban Kuba kéréséx-e Ku­bába szállított szovjet fegyve­rek nem agresszív cé­lokat szolgáltak, hanem Kuba szabadságát védelmez­ték. Bizonyára mindenki szá­mára világos most, hogy a Szovjetuniónak — az intei-kon- tinentális rakéták birtokában — nincs szüksége idegen tex-ü- leten lévő támaszpontokra, hi­szen a saját tex-ületéről is bár­mely pillanatban képes és ké­szen áll arra, hogy halálos csapást mérjen bármely ag- í’esszorra. Hi-uscsov elvtárs be­széde egyébként teljes képet ad az egész „kubai ügyről”, amely mint ismeretes, ennél sokkal több, a háboi-ú és a béke ügye. Utal arra, hogyan fejlődtek ki a Kubával kapcso­latos események; mit tett a Szovjetunió a hábonx elhárítá- sára; s az egész ügyből levonja a szükséges következtetéseket és tanulságokat. Azt például, hogy most az ésszerű intézke­dések következtében kedve­zőek a feltételek a veszélyes válság teljes elhárítására; hogy szükség volt arra az ésszerű kompromisszumra, amelyet a szovjet kormány a döntő pilla­natban kellő józansággal alkal­mazott (még akkor is, ha ezt egyes, magukat marxistáknak nevező dogmatikusok és mély­séges tévedésben élő imperia­lista körök meghátrálásnak ne­vezték). Végeredményben Kuba megerősödve került ki ebből a válságból, s mi elégedettek va­gyunk az események kimene­telével. Az egész úgy legfonto­sabb tanulsága pedig az — hangsúlyozza Hruscsov elvtárs —, hogy a Szovjetunió, a béke és a szocializmus erői bebizoz AAanolisz Glezosz szabad Athén (TASZSZ) Mint ismeretessé vált, szom­baton a görög király kegyelmi rendelete alapján szabadon bocsátották az athéni Avcroff-börlönből Manolisz Glezoszt, Görög­ország nemzeti hősét., Glezosz börtönbüntetéséből még egy év volt hátra. Manolisz Glezosz a Pravda és a TASZSZ tudósítóinak a következő nyilatkozatot adta: — Mindenekelőtt szívélyes üdvözletemet küldöm a szovjet népnek, és szerte a világon mindazoknak a jóakaratéi em­bereknek, akik felemelték sza­vukat a görög demokraták vé­delmében. Úgy vélem, hogy a szovjet embereknek az én ki- szabadulásomért és az összes görög politikai fogoly kiszaba­dításáért tett lépései egyszer­smind kifejezik a szolidaritást és támogatást a görög nép igazságos harca iránt. Kívánok a szovjet embereknek újabb sikereket munkájukban, az új élet építésében, és a világ bé­kéjéért vívott harcukban. Glezosz életörömét,' erős akaratát és harcos lelkét nem tudták megtörni a börtönévek. Az Iparművészeti Múzeumban rendezték meg „Az ipar művésze- te” című kiállítást, amelyen bemutatták a közszükségleti cikkeket & gyártó üzemek új, modern munkáit. A kiállítást Végh I.ászló mi- 4« niszterlielycttes nyitotta meg. Képünkön: részlet a kiállításról. Magyar-mali közös nyilatkozat Modibo Keién basánkba látogat Bamako (MTI) Mint ismex’etes, magyar kor­mányküldöttség járt a Mali Köztársaságban. A látogatásról közös nyilatkozatot adtak ki. Bamakoi tartózkodása során Kállai Gyula miniszterelnök­ŐrlásI érdeklődés az EINISZ székházában Hruscsov beszéde iránt Aa első példányokat as újságírók ssétkapkodták Moszkva (TASZSZ) A Pravda szombati száma vezércikkben értékeli a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán lefolyt külpolitikai vitát. A Pravda vezércikke leszö­gezi hogy ‘ - I a béke politikája nagy. er­kölcsi és politikai győzel­met aratott. A szovjet kormány vélemé­nye szerint, ha megvan az óhaj és a jóakarat, mindig meg lehet találni a békés és igazsá­gos megoldást a vitás, konflik­tussal fenyegető kérdésekben. A Pravda és más moszkvai lapok bőségesen közlik a szov­jet és a külföldi közvélemény visszhangját Hruscsov külpoli­tikai beszámolójára. A Pravda megállapítja, hogy a haladó emberiség forrón üdvözli a beszámolóban foglalt eszméket, elismerését fejezik ki a Szov­jetuniónak, kormányának és Hruscsovnak a békés együttélés következetes lenini politikájá­ért. * A Szovjetunió ENSZ-képvi- selete csütörtökön közreadta a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa ülésén elhangzott I-Iruscsov- beszéd teljes szövegét. A beszéd iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy az ENSZ sajtóköz­pontja pénteken megkérte a szovjet képviseletet, bo­csásson rendelkezésére még néhányszáz példányt, mert az újságírók az előző nap kapott példányokat szét­kapkodták. helyettes látogatást tett Modi- bo Keltánál, a Mali Köztársa­ság államfőjénél, a delegáció pedig megbeszéléseket folyta­tott a külügyminisztérium, a tervezési minisztérium, a gaz­daságfejlesztési minisztérium, a közoktatásügyi minisztérium, valamint a kereskedelmi és szállításügyi minisztérium fele­lős vezetőivel. A küldöttség vidékre is ellá­togatott. A magyar küldöttség és a mali kormány tagjai megelége­déssel állapították meg néze­teik azonosságát valamennyi jelentős nemzetközi kérdésben. A magyar küldöttség és a mali kormány felelős vezetői megegyeztek a magyar és a mali nép között már ezideig is kialakult kapcsolatok fej­lesztésének szükségességében. Ennek érdekében a két or­szág képviselői tudományos és műszaki együttműködést, vala­mint kulturális megállapodást írtak alá a magyar kormány- küldöttség mali tartózkodása folyamán. Kállai Gyula, a magyar kor­mány miniszterelnökhelyeUe- se, a magyar küldöttség vezető­je átadta Modibo Keita mali államfőnek a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnö­ke és a magyar kormány elnö­ke meghívását Magyarországon teendő hivatalos látogatásra. Modibo Keita elnök örömmel elfogadta a meghívást. A láto­gatás időpontját a későbbiek­ben határozzák meg. Befejeződött a EI ATO miniszteri tanácsának párizsi ülésszaka Párizs (MTI) Szombaton délben befejező­dött Párizsban a NATO mi­niszteri tanácsának három­napos ülésszaka. Délelőtt a Talán megtud fűk, mi újság a Vénusz bolygón Washington (MTI) A Mariner 2. nevű amerikai űrhajó pénteken este magyar idő szerint 21 órakor keresztez­Macmillan és De Gaulle megtartotta első tanácskozását Macmillan angol miniszter- elnök szombaton délelőtt megéx-kezett a Párizs közelé­ben fekvő Rambouillet kas­télyba, hogy táx-gyalásokat folytasson De Gaulle francia köztársasági elnökkel a nem­zetközi helyzetiül. Az első tanácskozás magyar idő szerint néhány perccel 15,00 óra után kezdődött. A tárgyalások vasárnap folyta­tódnak. Macmillan ma este utazik vissza Londonba, hétfőn este pedig a Bahama-szigetekre utazik, hogy ott szerdán és csütörtökön Kennedy elnök­kel tanácskozzék. te a Vénusz pályáját és a boly­gót 34 000 kilométernyi távol­ságra közelítette meg. Az űr­hajó műszerei 60 percen át gyűjtötték a Vénusz adatait, amely ekkor 58 millió kilomé­terre volt a Földtől. A Földre éi'kezett adatok ki­értékelése még huzamos időt vesz igénybe. Az amerikai tu­dósok azt remélik, hogy jelen­tős értesüléseket szerezhetnek, különös tekintettel a bolygó felszíni hőmérsékleti viszonyai­ra és a Vénusz légkörének su­gárzására. A Mariner 2. meg­közelítő választ adhat az embe- x-iségnek arra az ősx-égi kérdé­sére, hogy földünkön kívül le­hetséges-e máshol is szerves élet. NATO-országok hadügyminisz­terei másfél ólát tanácskoztak, majd csatlakoztak hozzájuk a pénzügy- és külügyminiszterek is. A plenáris záróülés újabb másfél órát vett igénybe. A UPI jelentése szerint a há- romnapos miniszteri tanács „az egység felszínes látszatát te­remtette meg. azonban keveset telt a tényleges nézeteltérések megoldására. A hadügyminisz­terek délelőtti ülésén a közös fegyvergyártás és szabványosí­tás problémáii'ól volt szó, azon­ban az UPI jelentése szerint, többen úgy nyilatkoztak, hogy ez a tanácskozás lényegében eredménytelenül végződött. Az ülésszak után Colonna herceg, a NATO ügyvezető fő­titkára sajtóértekezletet tar­tott. Bejelentette, hogy Lom- nitzer tábornok január 1-én átveszi Norstad tábornoktól a NATO európai haderőinek fő­parancsnokságát. mennyi testvérpárt egységének erősítésére törekszik, szem előtt tartva a marxizmus—le- ninizmus tanításait, s ugyanak­kor kérlelhetetlenül küzd an­nak mindenfajta eltorzítása és meghamisítása ellen. A ki alapvetően tájékozott akar lenni a mai világ- helyzet bonyolult problémái­ban, annak okvetlenül tanul­mányoznia kell Hruscsov elv­társnak a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának ülésén el­hangzott beszédét a mai nem­zetközi helyzetről és a Szov­jetunió külpolitikájáról. Meg­győződhet: ez a külpolitika a józan ész külpolitikiSjS. ' Csépányí Lajos nyitották: a háború híveire rá tudják kényszeríteni a békét, s most elmondhatjuk, hogy a józan ész, a népek békéjének és biztonságának ügye győzött. I T gyanakkor Hruscsov elv- tára hangsúlyozza, hogy le kell leplezni azokat az ag­resszív köröket, amelyek elé­gedetlenek a kubai válság fel­számolásával és továbbra is szítják a háborús konfliktuso­kat. Le kell leplezni azokat az álforradalmárokat is — utalva itt az albán vezetők útszéli ir­galmaira —, akik lényegében egy követ fújnak az imperia­listákkal, akik éppúgy, mint például Adenauerék, szíveseb­ben vették volna, ha a kubai válság kapcsán a Szovjetunió és az Egyesült Államok „hajba kapnak”, — s patakokban öm­lött volna a vér. Ami a jövőt illeti, Hruscsov elvtárs hangsúlyozta: a béke érdekében a jövőben is hajlan­dók vagyunk ésszerű politikai kompromisszumokra, állhata­tosan keresni fogjuk — éppen a kubai kérdés tanulsága alap­ján — a többi megoldatlan kérdés békés rendezésének út­jait. Ilyen kérdés például az általános és teljes leszerelés megvalósításának ügye és a német békeszerződés aláírása. Mély tiszteletet ébreszt az a józanság és realitás, ahogyan a szovjet kormányfő például a jemeni, az indiai—kínai hely­zetet elemzi — utalva aria, hogy a gyarmatosítók igyekez­nek újabb háborús tűzfészke­ket léti'ehozni, s a konfliktu­sokból csak az imperialisták húznak hasznot. Végül mindenki újból ta­pasztalhatja a szovjet kor­mányfő beszéde alapján, hogy a Szovjetunió békében és ba­rátságban akar élni szomszé­daival és valamennyi néppel, a kölcsönös bizalom és meg­értés alapján. Jóleső érzéssel olvashattuk, hogy alapjaiban rendeződnek végre a szovjet— jugoszláv párt és állami kap­csolatok, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja — a XX. és XXII. kongresszus elvi út­mutatásai alapján — vala-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents