Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-15 / 293. szám
2 ESZAKMAGYARORS2ÄG Szombat, 1862, december 15. Hiikarestfeeiü megkezdte munkáját a KGST XVII. ülésszaka Bukarest (MTI) Pénteken délelőtt Bukarest- Bai megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XVII. ülésszaka. Az ülésszakon részt, vesznek a KGST-hez tartozó országok, küldöttségei a következők vezetésével: Szlrtnko T odoron, a Bolgár Kommunista Párt. Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság. Minisztertanácsának elnökhelyettese. Óta,kar SíiKunek;, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnök- helyettese, Bruno Leuschner, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, Demcsigijn Molőmzsanc, a Mongol Népi Forradalmi Párt: Politikai Bizottságának. tagja, a Mongol Népköztársaság Mi n isxtertaná- csának első elnökhelyettese, Píotr Jaroszewicz, a LEMP Központi Bizottságának tagja, Macmillan Párizsban Párizs (MTI) MáCmUiatf angol miniszter- elnök pénteken délután — magyar i.dö szerint 17 órakor — Párizsba érkezett, hogy tanácskozzék De Gaulle tábornok francia köztársasági elnökkel. Az angol miniszterelnök megérkezése után azonnal a tárgyalások színhelyére, a Páa Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa nak ein ök helyettese, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Mihail L eszecsko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. Az ülésszak munkájában: részt vesz; M. N, Fagye. je a, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának főtitkára. Heti külpolitikai összefoglalónk Számvetés a békés együttélés politikájáról Repiüőszerencséffenséii Brazilian Rio de Janeiro (MTI) Hírügynökségi jelentések közük, hogy a Panair' do Brasil repülőtársaság egy négy- 1 motoros „Constellation” mintájú utasszállító repülőgépe 1 pénteken Amazonas állam bel- jsejében lezuhant. A gép Rio de ÜJaneiroból az új főváros, Brasilia, valamint a tengerparti \ Belem érintésével úton volt j Amazonas állam fővárosa, : Manaus felé. : Manaus repülőterének vélj zérlő tornya utoljára akkor ál- :lőtt rádió-érintkezésben a gép- :pel, amikor az leszálláshoz ké- : szült. : Az eltűnt gép keresésére in- jdult katonai felderítő repülő; l A TV kö^li \ hogy vasárnap a délelőtti és 1 délutáni műsor változatlan \ marad. Az esti műsor az [ alábbiak szerint változik: 18 : órakor: Forró pillanatok, I súlyemelő VB és EB, Buda- ; pest, 1962. 18.25 órakor: Ko- I dály Zoltán: Háry János. A : daljáték tsíevízió-x’áltozata a I mester 80, születésnapjára. I 19.30 órakor: TV-híradó. 19.50 ; órakor: Perek és emberek. I Szabó László jegyzete. 20.00 I órakor; Vasárnapi vers. Garai j Gábor: Őszi meditáció. EIő- ; adjak Básti La jos. 20.05 óra- i kor: a Televízió mcsakönyve. 120.10 órakor: Randevú Kop- I períhágában. Bán film. Tíz j éven aluliaknak nem ajánl- I juk. 21.-15 órakar: Téíesporf. i 22.00 órakor: Optimizmus 62. i A Magyar Televízió filmje, i 22.15 órakor: Hírek. EZ A. HÉT sem volt hijjaval a közvetlen, vagy közvetett hatásában jelentős nemzetközi eseményeknek. Láthatjuk ezt a felületes felsorolásból is. Nyu- ,gat-Németországban a Spicgel- ügy felkavarta válság részben megoldódott Adenauer ötödik kormányának megalakulásával, amely máris magában hordja az új válság csiráit, hiszen csak néhány személycsere történt. A dolognak van mégis pozitívuma: Straussnak távoznia kellett, jelezve,, hogy ma már nem lehet nyíltan hirdetni az erőpolitikát. Azonkívül a 87 éves kancellárnak végrevala- hára meg. kellett ígérnie,, hogy 1903-ban: visszavonul. Strauss- Bukása rossz előjel volt. a Párizsban összeült NATO miniszteri ülés számára. Újabb éles ellentétek hűvösítifc e paktum tagjainak viszonyát. De Gaulle — aki újból nyeregbe ültette a PompidoTii-kormányt — továbbra is nyíltan követeli az „önálló atornütő-eröt”. Dühösen acsarkodók egymásra a két angolszász hatalom: Aclie- son volt amerikai külügyminiszter Anglia fejéhez vágta, hogy elvesztette világuralmi helyzetét, ugyanakkor kérdésessé vált, hogy a MacmillanStrausst elvitte az ár j A ncpalm-bomba és a törvény ] Folyik az ENSZ-bcn az { úgynevezett Angola-vita. 3 Már alig akad olyan deiegá- ; tus, aki ne ítélné el a poríu- | gátok hajmeresztő terrorak- 3 eiáii. És ekkor szólásra 3 emelkedik Portugália küldőt- 3 te. A delegátus érvelése szó 3 szerint így hangzik: „Ango- l Iában a jogot és a törvényt 3 mi tiszteletbe i tartjuk. Az 3 országot csak kívülről veil szélyeztetik egyes államok, 3 amelyek be akarnak avatkoz- j ni az eseményekbe.” . Hát 3 ez ugyebár világos beszéd. 3 hogy a „törvények védelme” 3 gyilkosságokkal és kivégzé- 3 sekkel realizálódik, ez min- 3 den jel szerint alig zavarja 3 a lisszaboni urak logikáját. 3 Salazárék már régen elju- 3 tottak odáig, amit egy hlva- ] talos kommünikében így le- ! hetne röviden összefoglalni: 3 Angolában minden a szokott. 3 normális mederben folyik. A : katonai hatóságok csak a na- 1 pi rendes napa! m- bőm bá- 3 kát és a lángszórókat vetet- : ték be ... ,«?• < — Segíts, Kojirád! — Nézd, szívesen nyújtanám a k ezem, de félek, húzlak ki, hanem te rántasz be! (Erdei Sándor rajza) hogy nem én kormány megkapja-e az ígért amerikai rakétákat, ami ha- lomradönti az angol katonai programot. Meg leéli még említeni,. hogy újabb helyen rogyadozik. a gyarmati rendszer: az angol uralom alatt álló Brunei — e kis, de olajban gazdag Borneo-szigeti protektorátus — lakossága fellázadt az elnyomatás ellen. A legfontosabb események a szocialista táborban történtek a. legutolsó hét napban. Véget- árí.ek a. csehszlovák és az olasz KP ■ kongresszusai; befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, ülésszaka. Az említett két kongresszus összegezte az érintett pártok harcának és győzelmeinek eredményei t, kidomborította a szocialista világrendszer növekvő erejét. A két kongresszus ragyogóan bebizonyította, — amit pártunk VIII. kongresszusán olyan világosan láthattunk —, hogy a személyi kultusz következményeinek bátor felszámolása előmozdította a lenini szellem és stílus helyreállítását a pártok életében. A KÜLPOLITIKAI kék munkáját egy időre nagyon megkönnyítette Hruscsov miniszterelnök, akinek a nemzetközi élet jelenségeiről magasfokú politikai művészettel adott mélyen tudományos elemzése a Legfelsőbb Tanács ülésszakának legkiemelkedőbb eseménye volt. Részletesen feltárta a Ka- rib-tengeri válság egyes szakaszait, s megmutatta, hogy niár- már elindultak a két világhata- lom hadigépezetének kerekei’ és helyrehozhatatlan termőn utcle- áris robbanásra került volna a sor, ha a szovjet kormány mély megfontoltságot tükröző lépései nem tették volna lehetővé a kölcsönösen elfogadható megállapodást, az értelem diadalát az agresszorok tervei fölött. Ki nyert ezen a válságon? Erre a kérdésre röviden így válaszolt Hruscsov: sikerült Kubában megőrizni a szocializmust és elhárítani a világot fenyegető háborút, az Egyesült Államok nyilvánosan kötelezettséget vállalt, hogy nem támadja meg a kis szigetországot, s végül a Szovjetunió és a szocializmus erői bebizonyították, hogy rá tudják kényszeríteni a háborús kalandorokra a békét. Egyszóval a nyertes az emberiség. amely békében élhet tovább. SIPOS gyula 3. Két húrt pengetnek János megvizezte a törülközőt, lemosta arcáról a rászáradt .szappanbabot és leült vele szemben. Mi történhetett itt? Vele is beszéltek már, de hányszor, és egy rossz szóra sem emlékszik, még csak egy rosszízű hunyor! tásra sem. Igaz, Őt már odatartozónak érzik, pedig véglegesen még nem mondott igent semmire, csak félíg-meddig egyezkedtek, föltételekkel: ha így lenne, Így lenne. — Már reggel ott voltak a harmadik szomszédban, Bar- táéknál, hozzánk csak ebéd után jöttek ketten. — Néni húszán? Sós Kálmán .mintha nem is hallotta volna a kérdést, csendesen beszélt, de zihálva és szaggatottan, közben nem nézett föl, hanem vastag mutatóujjával egy morzsát piszkálgatott az asztalon, azt nézte. — Nem idevalósiak, de higgadt emberek, az egyik olyan vélem egykorú. Azt mondja, ő is ebben a sorsban nőtt fel. No, mondom, akkor megérti, hogy én nem akarok belépni. Ótven éves múltam, megvan ez a két hold szőlőm, a kis gazdaságom, mért akarják.ezt most elvenni tőlem. Hát, hogy ő megérti, meg hogy nehéz, de az állam, meg a nagyüzem, szóval mondta, amit már ezerszer hallottam. De barátságosan, mintha csak szomszédolni jöttek volna. — Hanem azután, úgy négy óra felé, már sötétexen, beállítottak egy dzsippel'még hatan. Azok már ihattak valahol, különösen egy sovány bőrkabátos, mindjárt hegyesen kezdte: — Segítsünk? — kérdi az előbbieket. — Mert ha szükséges, mi tudunk ám segíteni. — Én még erre se szóltam, csak a poharakat vettem elő, és töltöttem nekik is. De ezek nem szabadkoztak, mint az első kettő, rögtön nyúltak a pohárért. Aztán még jöttek valami négyen, vagy öten, teli volt velük a konyha, alig fértünk már. Én mondogattam, hogy nem írok alá, de a sovány csak tüzelt. — No papa — azt mondja —, önként választhat, melyikkel írja alá — avval elővett négy ceruzát és tartja az orrom elé. Én elhajtottam a kezét, csak visszanyomja. Akkor már mérgesebben elhajtottam, aztán csak érzem, hogy rámesnek, ütöttek is, le is fogtak, volt a nagy kiabálás, az asszony sikoltozott, az első kettő kizavarta a többieket, végre aztán <=lmentek. — a3 se tudom, hogyan keltem fel az asztaltól. Az asz- szony egész éjjel riadozott. hogy berreg az autó, visszajönnek. Hát berregjen! Én nem szököm el a saját házamból, senki elől. ■ Lesöpörte a morzsát, ráütött az asztalra, s újra kitört belőle a keserűség. — Vegyék el, fosszanak ki mindenemből, fojtsanak meg, de én magam nem hajtom nyakamat a kés alá. Csukjanak börtönbe, egyszer már úgyis azt akarták. János mogorván káromkodott egyet. — Most még mondjad te is, hogy lépjek be. János friss vizet öntött a lavórba, hozzáfogott a mosakodáshoz, és úgy közben vála- szolgatott, hogy oda se nézett a vendégére. — Nézze, Kálmán bátyám, én senkinek se mondom se azt, hogy lépjen be, se azt, hogy ne lépjen. — Mikor dől már össze ez az egész! — Enni kell ezután is. — Csak legyen mit. Várj csak, milyen világ lesz még itt. János hallgatta a panaszkodó embert, akinek ijedezés, jóslás, tiltakozás keveredett szavaiban és valami bizonytalan rossz érzés fogta el, mintha fülébe két húrt pengettek volna egyszerre, egymást zavaró ritmusban és összehangzás nélkül. rizs-környéki Rambouillet kas-; télyba indult. ^ gépek egy dzsungel-tisztáson találták meg a „Constellation” roncsait. A legfrissebb rádiójeler.té- sek arról számolnak be, hogy a szerencsétlenség nem követelt halálos áldozatokat. Ezt egyébként hivatalos közleményben később megerősítette a Panair do Brasil légiforgalmi társaság központja is. Meghökkentette ez a verekedés. Akárhogy is történt, keserves dolog és éppen ez az, amitől ő félt már az első pillanattól fogva, hogy akarva, akaratlanul durvára fordul a hang, makacs ember is van, türelmetlen is, a bor is beszállhat valamelyik fejébe, hiszen most még az is vedel, aki máskor csak nyalogatta a poharat. Nincs elég tüske az emberekben? Végül majd itt lesz egy csomó sértett, összeterelt ember, befelé az egyik így vadult el, a másik úgy, és akkor, tessék, gazdálkodjanak szép egyetértésben. Miért kell így siett'étni Sós Kálmánt, vagy akár mást is? Mire való ez a nagy sietség? Ez a Sós Kálmán igazán szelid ember, olyan, mint a bivaly, erős, dolgos és a csökönyösségig állhatatos a munkában is, elhatározásaiban is. Igaz, egyszer majdnem le is csukták, amikor a szőlőügy volt. De ami akkor történt, az a börtönnél is rosszabb. Éppen termőre fordult volna egy hold szőlője, tiszta ezerjó, maga telepítette, mi munka volt avval! És akkor beleakasztot- ta az ekét, kiszántotta az egészet. Különben jött volna a szorzószám és vele együtt a kulák-sors. Mit érezhetett akkor, amikor sorra fordultak ki az egészséges, fiatal tőkék? El tudja egy ember felejteni valaha is az ilyen szántást? Dehát mit akar ez a Sós Kálmán is? — pengette a másik hang. Kivel akar szembeszállni? Egy egész állam apparátusával? Avval, ami a világon mindenütt, így vagy úgy, de bekapja, megemészti a Sós Kálmán féle hat holdakat. És mit akar éppen tőle? Persze, könnyű volna majd hivatkozni: te mondtad, hogy lépjek be, 1 én nem akartam. Letenni a felelősséget. Úgy, ahogy többen mondták már a népnevelőknek is: ha nincs önkéntesség, akkor kár a sok szóért, hozzon a kormány rendeletet, ettől, meg ettől a naptól kezdve mindenki szövetkezeti tag, vagy akár állami gazdasági munkás. Akkor aztán, aki fizet, parancsolhat. Ez mind azon siránkozik: — jaj, mi lesz velünk! Közben egyik sem 1,ud igazán a jövőbe gondolni, hanem a múltba kapaszkodik, a tegnapba, meg a mai napba. Hát senki se tudja ezt józanul végiggondol-: ni? Jaj, mi lesz velünk! Igen, arról kellene beszélni, hogy mi: lesz velünk, miből lesz pénz,! meg jövedelem, meg egyetér-: tés. De ki gondol most erre? Ai népnevelők is csak erősköd-: nek, hogy gyerünk befelé a[ boldogságba, minél előbb le-; gyenek meg az aláírások, av- ; val vége a munkának. A Sós: Kálmánok meg belevesznek: ebbe az oktalan ellenkezésbe.! Egészen él komorült. ; — Mi most a szándéka? —! kérdezte nyersen. ; Sós Kálmán felriadt a nyers; hangra és segélykérőn nézett; körül. : — Nem tudóm, igazán nem, is tudom — motyogta. s Avval fölállt és indult ki-s felé. jj — Ne menjen már, egyen ve-; lünk egy falatot — szólalt megjj végre Kati és tányérokat vett-j elő a kredeneből. t — Én már reggeliztem ...;; meg hát éppen csak ezt akar- 3 tam mondani. íj És szinte szökve kilépett azí ajtón, elment köszönés nélkül. 3 (Folytatjuk.) •' A SZOVJET KORMÁNYFŐ á felelősségtől áthatott, államférfi szavával figyelmeztetett arra, hogy a világ ma képletesen szólva, termonukleáris fegyverekkel megrakott aknamezőn él, s e feszült helyzet megoldását semmiképp sem segítik elő- a „kemény kéz politikájának” hirdetői. „Csak nem gondolják, hogy az önök nyomásúra kivonjuk a rakétákat a Szovjetunió területéről1, vagy (azt, hogy megijedünk...” — ióvta a nyugata militaristák ’effajta szószólóit Hruscsov. Beszámolója második részé* .ben - a forradalmi munkásmozgalom néhány elvi kérdésével foglalkozott. „Ha balra indulsz, jobbra érkezel” — mondta, rámutatva arra, hogy akik a háború és a béke kérdésében, a lenini útmutatások alapján kötött ésszerű politikai kompromisszumok — mint pl. a kubai j válság békés rendezése — kérdésében az albán vezetőkhöz ’ hasonló szektás nézeteket vallanak, azok végeredménybe« a militaristákkal fújnak egy követ. A sztálini személyi Balti j túsz következményeként 3 nemzetközi kommunista mozgalomban elterjedtek a. balok dali ’ dogmatikus nézetek — mutatott rá. Hruscsov. — „A baloldali szektás betegséget 3 , nacionalizmus táplálja —* mondta. — E betegség tűrhetetlenné válik, amikor teret nyer egy hatalmon lévő part I tevékenységében ... — veszélyessé válik, mivel a kommunista mozgalom irányvonal ellen támad olyan létfontosságú kérdésekben, mint a háború és a béke ügye. amely xt- egész emberiséget érinti... A szovjet kommunisták,. akik számára a kommunista világmozgalom sorainak egység0 mindenekfölött való, erélyes harcot fognak vími mind 3 jobboldali, mind a baloldali opportunizmus ellen, amely utóbbi jelenleg nem kevésbe veszélyes, mint a reviZionismus.” . ! A szovjet kormányfő 'elemezte a Jugoszláviával vak1 viszonyt, — egyébként az ülésen jelen volt és fél is szélük Tito elnök. — Hruscsov hang' súlvozta, hogy ma jók a kap' csőlátók a szocialista Jugoszte' viával. s szorgalmazzák a nézeteltérések leküzdését a jugoszláv kommunistákkal, de per' sze azoktól is sok függ. „Meg" győződésünk — mondta —' hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége valamennyi1 testvérpárttal való egységének helyreállítása a marxizmus-' ücninizmus elvei alapján meg' [felelne mindkét párt, az égés*'' inemzetközi kommunista mo®' ;galom érdekeinek. : A beszéd rendkívül nagy íe' jlentőségére vall az is, ahogy .11 [világ közvéleménye és sajtójj* [fogadta. A szocialista országé” [lapjai szinte teljes terjedelem- [ben közölték és vezércikke^' [ben méltatták, mint a békej ;hare számvetését. A nyug3’ [államférfiak még nem tanulmányozták alaposan a térj®' Idelmes dokumentumot, e2* • mondta csütörtöki sajtóért' Ikezlelén Kennedy is. De ’angol külügyminiszter már Jelentette, hogy a Nyugatn3 is konstruktív javaslatokat ke ^ [előkészíteni a problémák meg ’oldására. A nagy nyugati laP°” szalagcímekben emelik ki, bogi a Szovjetunió a békés együ1^ [élés politikáját hirdeti és londoni Evening Standard ’p. ír: „Míg a vitáktól' és vis*8 Ivóktól marcangolt világ béke ünnepére készülődi" Hruscsov beszéde nagyon h szú idő óta a legtöbb remén! re jogosító jele annak, hoS1 enyhül a feszültség”. ■ S VALÓBAN, lehet-e sze^ jelszót írni egy kormány1)® 6 külpolitikai zászlajára, mi amivel Hruscsov zárta besZ®. dét: „A békés együttélés lel1’ elve — ez leül politikánk vezri vonala, ez minden szociális . állam zászlaja, minden 11 ,;| áhított célja. Diadalmaskod!® a józan ész az esztelenség 1 . lett. a tárgyalások módsz®^ váltsa fel mindörökre az próba” veszedelmes módszcr ■ Az emberiség nem romok0 ' füstölgő omladékokon építeni jövőjét, hanem azon ^ anyagi alapon, amelyet m. sok nemzedék munkája tcr®n tett.«
