Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-15 / 293. szám

2 ESZAKMAGYARORS2ÄG Szombat, 1862, december 15. Hiikarestfeeiü megkezdte munkáját a KGST XVII. ülésszaka Bukarest (MTI) Pénteken délelőtt Bukarest- Bai megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XVII. ülésszaka. Az ülésszakon részt, vesznek a KGST-hez tartozó országok, küldöttségei a következők ve­zetésével: Szlrtnko T odoron, a Bolgár Kommunista Párt. Poli­tikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság. Minisz­tertanácsának elnökhelyettese. Óta,kar SíiKunek;, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának elnök- helyettese, Bruno Leuschner, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, Demcsigijn Molőmzsanc, a Mongol Népi Forradalmi Párt: Politikai Bi­zottságának. tagja, a Mongol Népköztársaság Mi n isxtertaná- csának első elnökhelyettese, Píotr Jaroszewicz, a LEMP Központi Bizottságának tagja, Macmillan Párizsban Párizs (MTI) MáCmUiatf angol miniszter- elnök pénteken délután — ma­gyar i.dö szerint 17 órakor — Párizsba érkezett, hogy tanács­kozzék De Gaulle tábornok francia köztársasági elnökkel. Az angol miniszterelnök megérkezése után azonnal a tárgyalások színhelyére, a Pá­a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Ro­mán Népköztársaság Minisz­tertanácsa nak ein ök helyettese, Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, Mihail L eszecsko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettese. Az ülésszak munkájában: részt vesz; M. N, Fagye. je a, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának főtitkára. Heti külpolitikai összefoglalónk Számvetés a békés együttélés politikájáról Repiüőszerencséffenséii Brazilian Rio de Janeiro (MTI) Hírügynökségi jelentések közük, hogy a Panair' do Bra­sil repülőtársaság egy négy- 1 motoros „Constellation” min­tájú utasszállító repülőgépe 1 pénteken Amazonas állam bel- jsejében lezuhant. A gép Rio de ÜJaneiroból az új főváros, Bra­silia, valamint a tengerparti \ Belem érintésével úton volt j Amazonas állam fővárosa, : Manaus felé. : Manaus repülőterének vé­lj zérlő tornya utoljára akkor ál- :lőtt rádió-érintkezésben a gép- :pel, amikor az leszálláshoz ké- : szült. : Az eltűnt gép keresésére in- jdult katonai felderítő repülő­; l A TV kö^li \ hogy vasárnap a délelőtti és 1 délutáni műsor változatlan \ marad. Az esti műsor az [ alábbiak szerint változik: 18 : órakor: Forró pillanatok, I súlyemelő VB és EB, Buda- ; pest, 1962. 18.25 órakor: Ko- I dály Zoltán: Háry János. A : daljáték tsíevízió-x’áltozata a I mester 80, születésnapjára. I 19.30 órakor: TV-híradó. 19.50 ; órakor: Perek és emberek. I Szabó László jegyzete. 20.00 I órakor; Vasárnapi vers. Garai j Gábor: Őszi meditáció. EIő- ; adjak Básti La jos. 20.05 óra- i kor: a Televízió mcsakönyve. 120.10 órakor: Randevú Kop- I períhágában. Bán film. Tíz j éven aluliaknak nem ajánl- I juk. 21.-15 órakar: Téíesporf. i 22.00 órakor: Optimizmus 62. i A Magyar Televízió filmje, i 22.15 órakor: Hírek. EZ A. HÉT sem volt hijjaval a közvetlen, vagy közvetett ha­tásában jelentős nemzetközi eseményeknek. Láthatjuk ezt a felületes felsorolásból is. Nyu- ,gat-Németországban a Spicgel- ügy felkavarta válság részben megoldódott Adenauer ötödik kormányának megalakulásával, amely máris magában hordja az új válság csiráit, hiszen csak néhány személycsere történt. A dolognak van mégis pozití­vuma: Straussnak távoznia kellett, jelezve,, hogy ma már nem lehet nyíltan hirdetni az erőpolitikát. Azonkívül a 87 éves kancellárnak végrevala- hára meg. kellett ígérnie,, hogy 1903-ban: visszavonul. Strauss- Bukása rossz előjel volt. a Pá­rizsban összeült NATO mi­niszteri ülés számára. Újabb éles ellentétek hűvösítifc e paktum tagjainak viszonyát. De Gaulle — aki újból nyeregbe ültette a PompidoTii-kormányt — továbbra is nyíltan követeli az „önálló atornütő-eröt”. Dü­hösen acsarkodók egymásra a két angolszász hatalom: Aclie- son volt amerikai külügymi­niszter Anglia fejéhez vágta, hogy elvesztette világuralmi helyzetét, ugyanakkor kérdé­sessé vált, hogy a Macmillan­Strausst elvitte az ár j A ncpalm-bomba és a törvény ] Folyik az ENSZ-bcn az { úgynevezett Angola-vita. 3 Már alig akad olyan deiegá- ; tus, aki ne ítélné el a poríu- | gátok hajmeresztő terrorak- 3 eiáii. És ekkor szólásra 3 emelkedik Portugália küldőt- 3 te. A delegátus érvelése szó 3 szerint így hangzik: „Ango- l Iában a jogot és a törvényt 3 mi tiszteletbe i tartjuk. Az 3 országot csak kívülről ve­il szélyeztetik egyes államok, 3 amelyek be akarnak avatkoz- j ni az eseményekbe.” . Hát 3 ez ugyebár világos beszéd. 3 hogy a „törvények védelme” 3 gyilkosságokkal és kivégzé- 3 sekkel realizálódik, ez min- 3 den jel szerint alig zavarja 3 a lisszaboni urak logikáját. 3 Salazárék már régen elju- 3 tottak odáig, amit egy hlva- ] talos kommünikében így le- ! hetne röviden összefoglalni: 3 Angolában minden a szokott. 3 normális mederben folyik. A : katonai hatóságok csak a na- 1 pi rendes napa! m- bőm bá- 3 kát és a lángszórókat vetet- : ték be ... ,«?• < — Segíts, Kojirád! — Nézd, szívesen nyújtanám a k ezem, de félek, húzlak ki, hanem te rántasz be! (Erdei Sándor rajza) hogy nem én kormány megkapja-e az ígért amerikai rakétákat, ami ha- lomradönti az angol katonai programot. Meg leéli még emlí­teni,. hogy újabb helyen rogya­dozik. a gyarmati rendszer: az angol uralom alatt álló Brunei — e kis, de olajban gazdag Borneo-szigeti protektorátus — lakossága fellázadt az elnyo­matás ellen. A legfontosabb események a szocialista táborban történtek a. legutolsó hét napban. Véget- árí.ek a. csehszlovák és az olasz KP ■ kongresszusai; befejező­dött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, ülésszaka. Az em­lített két kongresszus összegez­te az érintett pártok harcának és győzelmeinek eredményei t, kidomborította a szocialista vi­lágrendszer növekvő erejét. A két kongresszus ragyogóan be­bizonyította, — amit pártunk VIII. kongresszusán olyan vi­lágosan láthattunk —, hogy a személyi kultusz következmé­nyeinek bátor felszámolása elő­mozdította a lenini szellem és stílus helyreállítását a pártok életében. A KÜLPOLITIKAI kék mun­káját egy időre nagyon meg­könnyítette Hruscsov minisz­terelnök, akinek a nemzetközi élet jelenségeiről magasfokú politikai művészettel adott mé­lyen tudományos elemzése a Legfelsőbb Tanács ülésszaká­nak legkiemelkedőbb eseménye volt. Részletesen feltárta a Ka- rib-tengeri válság egyes szaka­szait, s megmutatta, hogy niár- már elindultak a két világhata- lom hadigépezetének kerekei’ és helyrehozhatatlan termőn utcle- áris robbanásra került volna a sor, ha a szovjet kormány mély megfontoltságot tükröző lépései nem tették volna lehe­tővé a kölcsönösen elfogadható megállapodást, az értelem dia­dalát az agresszorok tervei fö­lött. Ki nyert ezen a válságon? Erre a kérdésre röviden így válaszolt Hruscsov: sikerült Kubában megőrizni a szocializ­must és elhárítani a világot fe­nyegető háborút, az Egyesült Államok nyilvánosan kötele­zettséget vállalt, hogy nem tá­madja meg a kis szigetországot, s végül a Szovjetunió és a szo­cializmus erői bebizonyították, hogy rá tudják kényszeríteni a háborús kalandorokra a békét. Egyszóval a nyertes az emberi­ség. amely békében élhet to­vább. SIPOS gyula 3. Két húrt pengetnek János megvizezte a törülkö­zőt, lemosta arcáról a rászá­radt .szappanbabot és leült ve­le szemben. Mi történhetett itt? Vele is beszéltek már, de hányszor, és egy rossz szóra sem emlékszik, még csak egy rosszízű hunyor! tásra sem. Igaz, Őt már odatartozónak ér­zik, pedig véglegesen még nem mondott igent semmire, csak félíg-meddig egyezkedtek, föl­tételekkel: ha így lenne, Így lenne. — Már reggel ott voltak a harmadik szomszédban, Bar- táéknál, hozzánk csak ebéd után jöttek ketten. — Néni húszán? Sós Kálmán .mintha nem is hallotta volna a kérdést, csen­desen beszélt, de zihálva és szaggatottan, közben nem né­zett föl, hanem vastag mutató­ujjával egy morzsát piszkálga­tott az asztalon, azt nézte. — Nem idevalósiak, de hig­gadt emberek, az egyik olyan vélem egykorú. Azt mondja, ő is ebben a sorsban nőtt fel. No, mondom, akkor megérti, hogy én nem akarok belépni. Ótven éves múltam, megvan ez a két hold szőlőm, a kis gazdaságom, mért akarják.ezt most elvenni tőlem. Hát, hogy ő megérti, meg hogy nehéz, de az állam, meg a nagyüzem, szóval mondta, amit már ezer­szer hallottam. De barátságo­san, mintha csak szomszédolni jöttek volna. — Hanem azután, úgy négy óra felé, már sötétexen, beállí­tottak egy dzsippel'még hatan. Azok már ihattak valahol, kü­lönösen egy sovány bőrkabá­tos, mindjárt hegyesen kezdte: — Segítsünk? — kérdi az előb­bieket. — Mert ha szükséges, mi tudunk ám segíteni. — Én még erre se szóltam, csak a poharakat vettem elő, és töltöttem nekik is. De ezek nem szabadkoztak, mint az el­ső kettő, rögtön nyúltak a po­hárért. Aztán még jöttek vala­mi négyen, vagy öten, teli volt velük a konyha, alig fértünk már. Én mondogattam, hogy nem írok alá, de a sovány csak tüzelt. — No papa — azt mondja —, önként választhat, melyikkel írja alá — avval elővett négy ceruzát és tartja az orrom elé. Én elhajtottam a kezét, csak visszanyomja. Akkor már mér­gesebben elhajtottam, aztán csak érzem, hogy rámesnek, ütöttek is, le is fogtak, volt a nagy kiabálás, az asszony si­koltozott, az első kettő kiza­varta a többieket, végre aztán <=lmentek. — a3 se tudom, hogyan keltem fel az asztaltól. Az asz- szony egész éjjel riadozott. hogy berreg az autó, visszajön­nek. Hát berregjen! Én nem szököm el a saját házamból, senki elől. ■ Lesöpörte a morzsát, rá­ütött az asztalra, s újra kitört belőle a keserűség. — Vegyék el, fosszanak ki mindenemből, fojtsanak meg, de én magam nem hajtom nyakamat a kés alá. Csukja­nak börtönbe, egyszer már úgyis azt akarták. János mogorván káromko­dott egyet. — Most még mondjad te is, hogy lépjek be. János friss vizet öntött a la­vórba, hozzáfogott a mosako­dáshoz, és úgy közben vála- szolgatott, hogy oda se nézett a vendégére. — Nézze, Kálmán bátyám, én senkinek se mondom se azt, hogy lépjen be, se azt, hogy ne lépjen. — Mikor dől már össze ez az egész! — Enni kell ezután is. — Csak legyen mit. Várj csak, milyen világ lesz még itt. János hallgatta a panaszko­dó embert, akinek ijedezés, jóslás, tiltakozás keveredett szavaiban és valami bizonyta­lan rossz érzés fogta el, mint­ha fülébe két húrt pengettek volna egyszerre, egymást zava­ró ritmusban és összehangzás nélkül. rizs-környéki Rambouillet kas-; télyba indult. ^ gépek egy dzsungel-tisztáson találták meg a „Constellation” roncsait. A legfrissebb rádiójeler.té- sek arról számolnak be, hogy a szerencsétlenség nem köve­telt halálos áldozatokat. Ezt egyébként hivatalos közle­ményben később megerősítette a Panair do Brasil légiforgal­mi társaság központja is. Meghökkentette ez a vereke­dés. Akárhogy is történt, ke­serves dolog és éppen ez az, amitől ő félt már az első pil­lanattól fogva, hogy akarva, akaratlanul durvára fordul a hang, makacs ember is van, türelmetlen is, a bor is be­szállhat valamelyik fejébe, hi­szen most még az is vedel, aki máskor csak nyalogatta a po­harat. Nincs elég tüske az em­berekben? Végül majd itt lesz egy csomó sértett, összeterelt ember, befelé az egyik így va­dult el, a másik úgy, és akkor, tessék, gazdálkodjanak szép egyetértésben. Miért kell így siett'étni Sós Kálmánt, vagy akár mást is? Mire való ez a nagy sietség? Ez a Sós Kálmán igazán szelid ember, olyan, mint a bivaly, erős, dolgos és a csökönyösségig állhatatos a munkában is, elhatározásaiban is. Igaz, egyszer majdnem le is csukták, amikor a szőlőügy volt. De ami akkor történt, az a börtönnél is rosszabb. Ép­pen termőre fordult volna egy hold szőlője, tiszta ezerjó, ma­ga telepítette, mi munka volt avval! És akkor beleakasztot- ta az ekét, kiszántotta az egé­szet. Különben jött volna a szorzószám és vele együtt a kulák-sors. Mit érezhetett ak­kor, amikor sorra fordultak ki az egészséges, fiatal tőkék? El tudja egy ember felejteni va­laha is az ilyen szántást? Dehát mit akar ez a Sós Kálmán is? — pengette a má­sik hang. Kivel akar szembe­szállni? Egy egész állam appa­rátusával? Avval, ami a vilá­gon mindenütt, így vagy úgy, de bekapja, megemészti a Sós Kálmán féle hat holdakat. És mit akar éppen tőle? Persze, könnyű volna majd hivatkoz­ni: te mondtad, hogy lépjek be, 1 én nem akartam. Letenni a fe­lelősséget. Úgy, ahogy többen mondták már a népnevelők­nek is: ha nincs önkéntesség, akkor kár a sok szóért, hoz­zon a kormány rendeletet, et­től, meg ettől a naptól kezdve mindenki szövetkezeti tag, vagy akár állami gazdasági munkás. Akkor aztán, aki fi­zet, parancsolhat. Ez mind azon siránkozik: — jaj, mi lesz velünk! Közben egyik sem 1,ud igazán a jövő­be gondolni, hanem a múltba kapaszkodik, a tegnapba, meg a mai napba. Hát senki se tudja ezt józanul végiggondol-: ni? Jaj, mi lesz velünk! Igen, ar­ról kellene beszélni, hogy mi: lesz velünk, miből lesz pénz,! meg jövedelem, meg egyetér-: tés. De ki gondol most erre? Ai népnevelők is csak erősköd-: nek, hogy gyerünk befelé a[ boldogságba, minél előbb le-; gyenek meg az aláírások, av- ; val vége a munkának. A Sós: Kálmánok meg belevesznek: ebbe az oktalan ellenkezésbe.! Egészen él komorült. ; — Mi most a szándéka? —! kérdezte nyersen. ; Sós Kálmán felriadt a nyers; hangra és segélykérőn nézett; körül. : — Nem tudóm, igazán nem, is tudom — motyogta. s Avval fölállt és indult ki-s felé. jj — Ne menjen már, egyen ve-; lünk egy falatot — szólalt megjj végre Kati és tányérokat vett-j elő a kredeneből. t — Én már reggeliztem ...;; meg hát éppen csak ezt akar- 3 tam mondani. íj És szinte szökve kilépett azí ajtón, elment köszönés nélkül. 3 (Folytatjuk.) •' A SZOVJET KORMÁNYFŐ á felelősségtől áthatott, állam­férfi szavával figyelmeztetett arra, hogy a világ ma képlete­sen szólva, termonukleáris fegyverekkel megrakott akna­mezőn él, s e feszült helyzet megoldását semmiképp sem segítik elő- a „kemény kéz poli­tikájának” hirdetői. „Csak nem gondolják, hogy az önök nyo­másúra kivonjuk a rakétákat a Szovjetunió területéről1, vagy (azt, hogy megijedünk...” — ióvta a nyugata militaristák ’effajta szószólóit Hruscsov. Beszámolója második részé* .ben - a forradalmi munkásmoz­galom néhány elvi kérdésével foglalkozott. „Ha balra indulsz, jobbra érkezel” — mondta, rá­mutatva arra, hogy akik a há­ború és a béke kérdésében, a lenini útmutatások alapján kö­tött ésszerű politikai kompro­misszumok — mint pl. a kubai j válság békés rendezése — kér­désében az albán vezetőkhöz ’ hasonló szektás nézeteket val­lanak, azok végeredménybe« a militaristákkal fújnak egy követ. A sztálini személyi Balti j túsz következményeként 3 nemzetközi kommunista moz­galomban elterjedtek a. balok dali ’ dogmatikus nézetek — mutatott rá. Hruscsov. — „A baloldali szektás betegséget 3 , nacionalizmus táplálja —* mondta. — E betegség tűrhe­tetlenné válik, amikor teret nyer egy hatalmon lévő part I tevékenységében ... — veszé­lyessé válik, mivel a kommu­nista mozgalom irányvonal ellen támad olyan létfontos­ságú kérdésekben, mint a há­ború és a béke ügye. amely xt- egész emberiséget érinti... A szovjet kommunisták,. akik számára a kommunista világ­mozgalom sorainak egység0 mindenekfölött való, erélyes harcot fognak vími mind 3 jobboldali, mind a baloldali opportunizmus ellen, amely utóbbi jelenleg nem kevésbe veszélyes, mint a reviZionis­mus.” . ! A szovjet kormányfő 'ele­mezte a Jugoszláviával vak1 viszonyt, — egyébként az ülé­sen jelen volt és fél is szélük Tito elnök. — Hruscsov hang' súlvozta, hogy ma jók a kap' csőlátók a szocialista Jugoszte' viával. s szorgalmazzák a né­zeteltérések leküzdését a jugo­szláv kommunistákkal, de per' sze azoktól is sok függ. „Meg" győződésünk — mondta —' hogy a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége valamennyi1 testvérpárttal való egységének helyreállítása a marxizmus-' ücninizmus elvei alapján meg' [felelne mindkét párt, az égés*'' inemzetközi kommunista mo®' ;galom érdekeinek. : A beszéd rendkívül nagy íe' jlentőségére vall az is, ahogy .11 [világ közvéleménye és sajtójj* [fogadta. A szocialista országé” [lapjai szinte teljes terjedelem- [ben közölték és vezércikke^' [ben méltatták, mint a békej ;hare számvetését. A nyug3’ [államférfiak még nem tanu­lmányozták alaposan a térj®' Idelmes dokumentumot, e2* • mondta csütörtöki sajtóért' Ikezlelén Kennedy is. De ’angol külügyminiszter már Jelentette, hogy a Nyugatn3 is konstruktív javaslatokat ke ^ [előkészíteni a problémák meg ’oldására. A nagy nyugati laP°” szalagcímekben emelik ki, bogi a Szovjetunió a békés együ1^ [élés politikáját hirdeti és londoni Evening Standard ’p. ír: „Míg a vitáktól' és vis*8 Ivóktól marcangolt világ béke ünnepére készülődi" Hruscsov beszéde nagyon h szú idő óta a legtöbb remén! re jogosító jele annak, hoS1 enyhül a feszültség”. ■ S VALÓBAN, lehet-e sze^ jelszót írni egy kormány1)® 6 külpolitikai zászlajára, mi amivel Hruscsov zárta besZ®. dét: „A békés együttélés lel1’ elve — ez leül politikánk vezri vonala, ez minden szociális . állam zászlaja, minden 11 ,;| áhított célja. Diadalmaskod!® a józan ész az esztelenség 1 . lett. a tárgyalások módsz®^ váltsa fel mindörökre az próba” veszedelmes módszcr ■ Az emberiség nem romok0 ' füstölgő omladékokon építeni jövőjét, hanem azon ^ anyagi alapon, amelyet m. sok nemzedék munkája tcr®n tett.«

Next

/
Thumbnails
Contents