Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-11 / 289. szám
====== ESZAKMAGATARORSZA« Kedd. 1362. december !!• A 3004/5 1 teszi a gazdaságilag megszilárdult, erős termelőszövetkezetek nagyobb önállóságát és ennek megfelelően a banki ellenőrzés módszereinek bizonyos módosítását. A rendplef részletesen js- m renaesei merteti a hi. tel elengedés teltételéül szolgáló építkezési mutatókat is. A felsorolás a múlt évihez képest több új tételt tartalmaz: a termelőszövetkezetek jövőre több járulékos beruházásnál — íúrott kút, vízvezetékhálózat, víztorony és hidrofor, továbbá gépkarbantartó műhely építésénél — kedvezményben részesülnek. Az ötéves terv célkitűzései és a jövedelmezőbb szövetkezeti gazdálkodás megvalósítása céljából nagy jelentőségű gyümölcs- és szőlőtelepítéseknél az állam az eddiginél nagyobb összegű hitelek visszafizetését engedi el; ennek gyümölcsnemenkénti, telepítési sor- és tőtávolságok szerinti normatíváit a rendelet ugyancsak megállapítja. De az elmúlt. évinél részletesebben szabályozza a rendelet a termelőszövetkezeti csoportokat és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket megillető kedvezményeket is. A mezőgazdasági gépi munkák és gépbérletek díjának megállapításáról szóló FM- rendelet szintén új módon differenciálja a termelőszövetkezeteket. A munkadíjaknál biztosított kedvezmények mértékét korábban a szövetkezet megalakulásának ideje szabta meg, az idén pedig a díjak egységesek voltak. Az új rendelet szerint mindazok a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetek, amelyek kedvezőtlen „Termelőszövetkezetünk legutóbbi közgyűlésén szó esett a 3004/5-ös rendeletről, s azóta is sokat beszélünk róla. Arra kérjük a szerkesztőséget, szíveskedjenek erről a rendeletről bővebb tájékoztatót írni. — Kozma Antal leveled!.” M- . u ____ több tsz-tag is i ntnogy fordult hozzánk ez ügyben, szívesen eleget teszünk kérésüknek. A termelőszövetkezetek 1968. évi állami támogatásáról szóló 3004/5- ös kormányhatározat végrehajtására mái- több miniszteri rendelet és utasítás jelent meg. Ezek pontosan szabályozzák a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek továbbfejlődéséhez és a gazdaságilag még meg nem erősödött szövetkezetek mielőbbi megszilárdulásához 1963-ban nyújtandó állami támogatás feltételeit és módszereit. Ez lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek, pénzügyi terveik kidolgozásánál már alaposan figyelembe vegyék az állami kedvezményeket, s az eddigieknél is jobban hasznosítsák ezeket gazdálkodásuk fejlesztéséhez, jövedelmük fokozásához. Nem árt azonban néhány gondolatban visszatekinteni az előző rendeletekre, amelyek ugyancsak a „háromezernégyes” főszámot viselik. E kormányhatározatok már szinte hagyományos 1-es végrehajtási utasításai eddig együtt szabályozták a termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodását, valamint a hitel elengedési kedvezményeket. Most a pénz- és hitelgazdálkodásra és az ezekkel kapcsolatos bank- ellenőrzésre vonatkozó, tehát hosszabb időre szóló részt a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter önálló rendeletként adta ki, így a kedvezmények mértékének módosulása miatt ezentúl nem kell az általános ügyviteli rendelkezéseket is évente szabályozni. Milyen új vonásokat tartalmaz a rendelet? — Mind a nagyobb beruházások, mind a rövidlejáratú hitelek engedélyezésében az eddiginél nagyobb önállóságot biztosit a helyi szerveknek: a járási, megyei tanácsoknak és a Magyar Nemzeti Bank fiókjainak. ötmillió forintnál nagyobb értékű beruházásokat például eddig csak országos hatáskörű szervek hagyhattak jóvá: most ezt a jogot a megyei tanácsok kapták meg, hiszen ők a terület gazdái, ők tudják legjobban, hogy a rendelkezésre ájló eszközöket kisebb tételekben, vagy koncentráltabban helyes-e felhasználni. A rendelet azt is tükrözi, hogy a számviteli fegyelem — Mérnök kartárs, elhoztam a/, új táblát a megváltozott leg- színvonala ma már indokolttá újabb terminussal! ár -Ä- vr -X--K- -X- ií-z ív -X- -X- -X- X- X- -X- -X- X- X- X- 'X' -X' -X- -X- X- X- -X- X- X- -X- -X- -X- -2* X- X- -X- -X- -X- -X- X- -X- -X- X- X- -X- -X- -X- -X- -X- X- 'X' X- ív X- -X- X-:természeti és gazdasági okok miatt gyengék, 20 százalékos kedvezményben részesülnek, a rossz talajadoltságokkal rendelkező szövetkezetek pedig további 20, azaz összesen 40 százalékkal kisebb munkadíjat fizetnek. A termelőszövetkezetek szakmai vezetésének további erősítéséről szóló rendelet szintén tartalmaz új vonásokat. A 3004/5-ös kormányhatározat kimondja, hogy a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetekben öt,'a közepesen gazdálkodókban két évig meghosz- szabbítható a korábban átirányított szakemberek állami támogatása. A végrehajtási rendelet azt is pontosan leszögezi, hogy közepesen gazdálkodónak azt a termelőszövetkezetet lehet tekinteni, amelyben az idei zárszámadás szerint“egy szán- tóegységre 1200 és 2200 forint közötti gazdálkodási eredmény jut. Gazdaságilag meg nem erősödődnek számít az a termelőszövetkezet, ahol ez a gazdálkodási eredmény 1962-ben nem éri cl az 1200 forintot. A rendelet azonban itt is két csoportot jelölt meg: az elsőbe azok tartoznak, ahol kedvezőtlenek a természeti és gazdasági viszonyok, a másodikba azok, ahol főként a nem megfelelő vezetés a gyenge gazdálkodás oka. íj -L - konkrét példát raNehany gadiánk ki a. nagyfontosságú rendeletből, amelynek végrehajtási utasítása mintegy másfél hónappal ezelőtt jelent meg. Termelőszövetkezeteinkben az 1963-as tervkészítések idején már a 3004/5-ös szerint jártak,el. O. M. Megtalálták Boccaccio eredeti leveiét Roberto Abbondanza, a pe- rugiai levéltár igazgatója egy XVI. századi könyv kötésének belsejében megtalálta Giovanni Boccaccio sajátkezűleg írott levelét. A levelet a világhírű „Decameron” írója Leonardo Certal- do olasz pénzváltóhoz intézte a franciaországi Avignonba, a pápák akkori székhelyére. Többek között azt írja benne, hogy Spoleto hercege foglyul ejtett egy Anicbino di Mon- gardo nevű német zsoldos kapitányt, és ez talán lehetővé teszi majd, hogy a pápa ügye rendeződjék és visszatérhessen A-vignonból a pápai államokba. A levél rendkívül értékes ritka okmány. Dantén kívül Boccaccio voit az olasz nyelv és irodalom „atyja”, de Daniénak egyetlen kézírása sem maradt fenn. Könyvespolc Boissiere: Királyi ékszer A z ENSZ üléstermében a napokban foglalta el a hely' egy új állam: Trinidad és Tobago. Valljuk be, kévés* tudunk róla. A kettősnevű állam az angol gyarmatbirodalom felbon lása során keletkezett Nyugat-Indiai Államszövetségből ki és fennhatósága a nevében jelzett két nagyobb szigeti kívül még néhány kisebbre is kiterjed. Lakói négerek, ind1 nők, franciák, angolok, spanyolok s e népek keverékei, de d nek itt kínaiak, indiaiak, szírek és amerikaiak is. , A függetlenséget nehéz harcok árán vívták ki. E harco kezdetének, a munkások öntudatraébredésének korszakai szól a Irinidadi Ralph de Boissiere regénye, mely a lipcsei Pa. List kiadónál jelent meg. A címe: Crown Jewel, Királyi a szer. így hívták az angolok Trinidadot. Az író az 1937-es nagy sztrájk előzményeit, te bon lakó» sál és bukását írja le a részvevő hiteles tanúságtételének erf jével, a Irinidadi nép iránt érzett forró szeretettel. Teljes » pet nyújt a nyugat-indiai „angol” szigetvilág társadalmán szerkezetéről és azokról az erőkről, amelyek a gazdasági kö^ telések ugródeszkájáról a politikai szabadságért vívott kü delembe lendítik az írástudatlan, lenézett és tezsákmányo Irinidadi olaj munkásokat és parasztokat. . A mű a XIX. század nagy tablóinak szerkesztési móds^j révei készült, az író a történclemtudós alaposságával vés® sorra az eseményeket, tebontja a külső szemlélő számára oV kor meghökkentőnek és érthetetlennek látszó történések öss** fonódott szálait, gazdag epizódsorozattal indokolja meg a 1® lek rugóit, felvonultatja a sztrájk harcban szembenálló tál* rok elméletileg elképzelhető összes típusait. Ez a gazdag árnyalt, balzaci igényű kép a trinidadi színes forgatagból leglényegesebbet akarja úgf felmutatni, hogy a részletek maguk helyén és saját értelmükkel vegyenek részt a totált ban. it K ülönösen bravúros a regényírás már sokszor kiprób? ‘ de mindig hasznos fogásának alkalmazása: a gyáréi harc tetőpontján az egyes hősök egyéni élete is fordulóhoz ' , ekkor tetőződik Le Maitre-nek, a néger munkásvezémek s2„ reime s ekkor foszlik le az érzelmek rózsaszínű párája a gőS Gwenneth Osborne, s a humanizmus fele tájékozódó Coudt kapcsolatáról. A társadalom egészén belül az osztályok, cS\ portok és egyének mozgása Boissiere szerkesztő-művésze, erdőméből így válik igazán egyidejűvé, s az összetevők áh*1 képviselt nézetek elvont harca így humanizálódik. , Sajnos, az írói erőfeszítés, ami a szerkesztésben cs ‘ anyag általános rendezésében, az emberi dokumentumok & . szógyűjtésében sikeres (és számunkra egy ismeretlen vila* hileiesen feltáró) volt, kevésnek bizonyult a művészi ábra2 láshoz. Jól áttekinthető, értelmes és teljesnek látszó dokurn6.. tum-tömég ez a trinidadi regény, de csak néhány lapját t fel az élet, emberei gondosan megmunkált álarcban, szerep , álarcában járnak, papírízűek. A nagy szenvedély, mely az '^ ban dolgozott, csak az eszmék formálásáig jutott, így a kört nem vált a nagy sztrájk művészi újjáteremtésévé, csak az menyek regényes rekontsrukciójává. Néhány színes megírása azonban azt sejteti, hogy az íróban több van, á11 amit ezúttal adott, s ha nem törekedett volna totális kép^j a részletek önálló műben való megalkotására inkább futót volna erejéből. így is felejthetetlen néhány drámai ;ös*5 csapás, Sassie szerelme, a kínai boltos dilemmája, és a te francia, félig négen Coudray-dinasztia utolsó sarjának rok®”1 szenvet ébresztő vergődése és tudatos kiútkeresése, , E gészben véve hasznos lenne a könyv lefordítása, «•*) • művészileg jó átlagszínvonalat ért el, s olyan világ^, ismertet meg, amelyről igen keveset tudunk, s amely fontosabb szerepet tölt be az ébredő Dél-Amerikával egy11 Kováts La jót Tenkács Tibor festőművész kiállítása December 14-én Tenkács Tibor tokaji festőművész műveiből rendeznek kiállítást Miskolcon, a Szőnyi István teremben. A festő 37 képpel szere pel a kiállításon. Az ünnepélyes megnyitón, pénteken dél után öt órakor Tok Miklós, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond beszédet. Hogyan hat ki a* építkezés más iparágakra?-Beszélgetés a vonaton felhők nyitva felejtették az égi ablakot és a Földre rátört a hideg. Amíg tartott a kabátom alá gombolt: otthoni meleg, költői hasonlatokat aggattam a csillagokra: úgy sziporkáztak, mint jégbe fagyott gyémántkövek. Aztán elment a kedvem a lírától és lekutyaz- tam a hideget. A rossz álljon beléd! — mondtam nagyon őszintén. — Várhattál volna még, legalább addig, míg megjárom ezt a vidéki utat. Sosem voltam jóban a téllel. Apámtól örököltem ezt a haragszomrádot. Ö sem szívlelhette az esztendőt csak április elejétől október végéig, amíg mezítláb járathatta gyerekeit. Amikor elő kellett szedni a kamrai ládafiából a penésztől deresedett csizmákat, bakancsokat, etette a fenével a hideget a suszterekkel való alávaló cimboraságért, merthogy a tél a suszterek aratása. Jól bezsírozta a lábbeliket, s azzal az intelemmel engedte át a használatnak: úgy vigyázzatok rá, hogy ennyivel van ennyi, ha elcsúszkáljátok, ülhettek magatoknak itthon, nem lesz iskolába menés ... Őszintén nehezteltem a patakra, mért hagyta magát befagyasztani, most aztán napjában többször is le kell küzdenem az ördög csábítását, mely a jegén csúszkálás hangulatából kapaszkodott belém. Ha eloldottam magam az atyai in lelem szigorú pórázáról és ott feledkeztem a jégen, vagy mások szánkójára kéredzkedve száguldoztam a havas dombokról, volt otthon nemulass. És lassan kialakult bennem az ellenszenv, te nem állhattam a telet. Most is tartom a téllel ezt a kutya-macska barátságot, s ha költő volnék, egész télen csak nyelvöltögető verseket írnék a télről. A tél is tudja talán, hogy így vagyok vele, mert amikor utam végcéljához indultam az állomásról, elkötötte szélkutyáit és rám uszította, hogy eszembe juttassa, amit a cigány mondott a hidegről: nem hideg a hideg szél nélkül. \f isszafelé jövet fiatal munr kások közé telepedtem be. A tizes siktára indultak, öten voltak, de csak kettőben volt hajlandóság az ultihoz, amin egy kicsit meg is ütköztem, hiszen ma már nem is ember az ember, ha nem tud, vagy nem akar ultizni. Nagy népszerűségnek örvend ez a kártyajáték a férfiak között, s elgondoltam magamban, hogy ha feltalálójának csupán tiz- fillérnyi szerzői jogdíjat fizetnének az országszerte ultizok minden parti után, ő lenne a világ, vagy legalábbis az ország legnagyobb tőkepénzese. Kérdezték, én értem-e, s olyan hangon kérdezték, hogy azt is érthettem, férfi-e maga, vagy. csak annak látszik? Válasz helyett kimarkoltam egy cso- yó aprópénzt: jöhet. Az egyik javasolta: játsszuk húsz-negyvenes alapon. Tiltakoztam. Mindegy, melyikünk nyer, de hát ne akarjuk megkoppaszla- ni egymást. Nagyon simán ment a játék, kevés beszélnivalót adott,. Mondtam a kis bajuszúnak, hogy nehéz lehet ez az élet. — Melyik? — kérdezett vissza. — A bejárás. — Mindketten rám- ieledkeztek tekintetükkel, vajon hová akarok kilyukadni, csaknem oda, hogy kényelmesebb lenne talán otthon maradni, felcsapni téesztagnak. — Ki lehet bírni — rántott vállat a bajuszos, és piros negyvenszáz ultit jelentett. —■ Borzasztó — morogtam. — Mi? — nevetett rám. — Hogy egyeseknek milyen jól jár a lap. — Bolondnak bolond a szerencséje — hajolt cimborája lapjába egy kívülálló. — A kibic- nek semmi sem drága — rántotta össze lapjának kopottas szárnyait a bajuszos, amit a kibic ultis átokkal torolt meg: — No, hogy veszítsd el! Sajnos, nem fogamzott ‘ meg az átok, s partnerem volt annyira hebehurgya, hogy meg is kontrázta a százat, és elbuktuk. — Megszokás dolga — mondta a bajuszos, amikor bezsebelte a p&iKt, több, mint egy íéldeci árát. üickens-est A Béke-Világtanács javaslatára szerte a világon most ünnepük Dickens, a nagy angol író születésének 150. évfordulóját. Városunkban az évforduló tiszteletére december 17-én este 7 órakor az SZMT Művelődési Otthonban , Di- ckens-estet rendeznek. Az ünnepséget a városi tanács vb. művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront és az SZMT Művelődési Otthona rendezi. Kammel Lajosné, a Hazafias Népfront vb-titkára, bevezető szavai után dr. Csorba Zoltán, a Földes Ferenc Gimnázium tanára tart ünnepi beszédet. Az esten közreműködnek: Forgács Tibor, Gyarmatiig Ferenc, Somló Ferenc, Szabados Ambrus és Vargha Irén, a Miskolci Nemzeti Színház művészei, Pekker Zsuzsa (ének), Rőczey Ferenc (zongora) és Nagy István (hegedű) a Zeneművészeti Szakiskola tanárai, valamint az SZMT kamarakórusa Reményi János vezetésével. U irtelenjében azt hittem; *" hogy nyereményét üdvözölte ezzel a kijelentéssel, de felvilágosított. A bejárást lehet megszokni. Ö semmi pénzért nem lakna városon. Rossz a levegő, nagyon zajos az élet, az ember a szomszédját sem ismeri, meg egyebek. — Különben is — tette maga mellé a kártyát, hogy cigarettára gyújtson —, nekem az a véleményem, hogy akinek ez nehéz, az tegye le. Nem fog éhen halni a faluban sem. Meg, tudja, a munka után az emberek még messzebb is elmentek. Az én apámat egészen Amerikába hajtotta a munka. Itthon nem talált. Akkor örökölt egy házat. Legényember volt még. Pénzzé tette a vityil- lóját és elment szerencsét próbálni. öt év múlva visszajött, és pontosan annyi pénzt hozott, amennyiből megvette ugyanazt a házat, amit akkor eladott. Mert, furdalta a lelkiismeret, hogy eladta az apja házát. Földre már nem tellett. — Érdekes történet — mondtam. I — Az — nevetett. — Az öregem is mindig azt mondogatja, annyi haszna volt az egészből, hogy világot látott, és megtanulta, hogy ha csak az éhhalál nem fenyegeti az embert, maradjon csak itthon. Két cimborám disszidált ötvenhatban. Agitáltak engem is, tartsak velük. Majd ha bolond leszek. A fenének menjek, amikor úgyis tudom, hogy vissza- kívánkozok, A biztosat a bizonytalanért? Akkor szabadul-, A Miskolci Rádió műsora; (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 áráig) Riportereinké a szó!.*. Gépek és emberek. Magyar szerzők operettjeiből. A takarékossági mozgalom ez évi eredményeiről. Levelekre válaszolunk. Bemutatjuk legújabb lemezeinket. SZÍNHÁZ tain, kenyér volt a közember itthon is. Apám mindig az! hajtogatta: fiam, ha én akkoi munkát kapok itthon, tíz ökörrel sem tudnak ldmozdítan hazámból. Aki idegenben született, annak más, az megszokik, annak ott jó, ahová t gólya pottyantotta. Most is írnak a srácok. Az egyiknél megy valahogy. Fényképet i: küldött magáról. Autóval. Oda- állt valakiéhez, hogy irigykedjek. A rossz irígyli. A másít cimborát eszi a penész. Jönni haza, de nincs pénze a hajóra Hát kellett ez neki? Az anyja apja majd megbolondul utána Azt írja, ha napjában egy szén- krumplit enne, akkor sem venné többet nyakába a világot csak itthon lehetne. Eső után köpönyeg. Ingyen hajókáztak át vele a tengeren, Ígértek neki fűt, fát. Most meg azt mondják neki: menj. ha tudsz.., Minél messzebbre szakad az ember, annál nehezebb visszatalálni. — Játszunk, vagy beszélgetünk? •— ásított ránk a harmadik a kártyázásban. A bajuszos megnyálazta ujját és a lap után nyúlt: — Még annyit az egészhez — fordult felém —, ha apám Amerikába el tudott menni a munka után, én igazán kibírom Miskolcig. Igaz? Éppen megállt a vonat, ő is, én is, az egész szerelvény rábólintott. Aztán a vonat tovább löHódolt a város felé. Gulyás Mihály NEMZETI SZÍNHÁZ December IX: Bál a Savoyba® ^ Bérletszünet. yn, December 12: Bál a SavoybaU 1 Bérletszünet. December 13: Az aranyember Goldoni-bérlet. u December 14: Hamletnek igaza (7). Blnha-bérlel. ^ December 15: Iiarnlotnek igaza (7). Madácli-bérlet. December Ifi: Bál a SavoybaO Bérletszünet. . ^ December 16: Hamletnek ^ igaza (7). Katona-bérlet. KAMIRA SZINHA2 ^ December 30, 11, 12: Nincs adás. December 13: Jaj. a mama! (Jj* December 14: Jaj, a mama! December 35: Jaj, a mama! ('v, December 16: Mesefa virága 1 1°). y December 16: Zűrzavaros ka (3). December 16: Jaj, a mama! I" A tudományos ismeretterjesztés hí^1 Előadások december 11-cn: ^ 14 órakor Ozdon, a városi k kultúrtermében: Egészségügy* jjl ka, egészségügyi erkölcs. HUoa dr. Borsányi Gábor főorvos. ^ 11.15 órakor az LKM vasönü1a jében: Egy mindenkiért, mlndc egyért. Kr 14.15 órakor az LKM vaSSZeLy' zeti üzemrészében: A kereszt ség kialakulása. 11.30 órakor a OIMAVAG k°'' t műhelyében: Miről mesélned borsodi tájak. 15 órakor a Mályi Téglagyár szaki klubjában: Az égés kert*1 Előadó: Rondzik András. , ^ 17 órakor BükkszentlászlóU'^ Tisza-táj (Szeged). Előadó: László. 18 órakor a XXIII. állaláno? ß kólában: A gyermek szabad aek helyes felhasználása. Kiss András. 18 órakor Gfirömbölyön, a lődési otthonban: Évelő ^ Tánynövények termelése. tc? 18 órakor a rudabányai szaK8^’ /ezet művelődési otthonában* $ •nek, diverzánsok és az dieI folytatott harc. ft 18 órakor az ülnöki akadénu* ^ évfolyamának polgári csop?r f 3an: A kártérítés szabályoz*8 ?TK-ban. Előadó: dr. Szita0 /án.' 19 órakor a selyemréti hogyan építkezzünk télét*? Uidrásöl Károly.«
