Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-22 / 299. szám

TILOS! A gyógyszerészek és gyógyszertárak helyzete Az Orvos-EgészségiigS'i Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége legutób­bi ülésén a gyógyszerészet helyzetével, a gyógyszertári dolgozók élet- és nunka- körülményeivel, a gyógyszer- ellátás problémáival foglal­kozott. A beszámoló és az elnök­ség által kidolgozott gazdag anyag alapján a rész­vevők megbeszélték a szak­ma dolgozóinak és a munka­területnek időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a gyógyszerfogyasztás 1951 és 1962 között 434,1 százalékkal emelkedett. Ennek oka, hogy ez alatt az idő alatt nőtt a biztosítottak létszáma is. Bi­zonyára nagyban megemelték az elfogyasztott gyógyszerek számát a nem mindig indo­kolt esetben megírt recep­tek is. A Központi Vezetőség meg­ái lapította, hogy a gyógyszer- ellátás irányítói és dolgozói sikeres jó munkát végeztek az elmúlt időszakban. Az ülés részvevőinek ész­revételei alapján — a lakos­ság jobb ellátása érdekében — határozatba foglalták a közforgalmi gyógyszertár- hálózat feljesztését, azokban a megyékben, ahol az egy gyógyszertárra eső lélelcszám átlagosan 7590 felett van. Ide tartozik Borsod megye is. Ná­lunk a megyei adatok sze­rint egy gyógyszertárra 7734 személy jut. Ennél is sürgősebb —- álla­pították meg a tanácskozáson — mintegy 400 'korszerűtlen helyiség rekonstrukciója. Ebből megyénkben 40 épü­let vár felújításra, közülük 25 olyan, hogy csak újat lehet építeni helyettük. Sokat fog javítani a helyzeten az, hogy a jövőben a vállalat olyan községben is vásárolhat ingat­lant, ahol két gyógyszertár van. Eddig ugyanis csak az egy gyógyszertárral rendelke­ző községekben lehetett gyógyszertár céljára ingatlant vásárolni. A vitában és a határozat­ban egyaránt hangsúlyozták a gyógyszerészek és az orvo­sok munkájának szoros kap­csolatát, szerves egységét a betegellátással. Ez magas­fokú szakmai képzettséget kí­ván, ezért a Központi Vezető­ség a további feladatokat is megjelölte, amelyek nagy sze­repet biztosítanak a gyógy­szerészeknek a gyakorlati, elvi tudományos kutatómun­kában, a gyógyszerek minő­ségi ellenőrzésében, az egész­ségügyi felvilágosításban, s általában az egészségügyi el­látásban. Foglalkoztak a gyógysze­rész-képzés kérdéseivel, a to­vábbképzéssel. Javaslat hang­zott el a béraránytalanságok kiegyenlítésére is. Ez utóbbi kérdés különös súllyal érinti a borsodi gyógy­szerészeket, hiszen megyénk­ben is alacsonyabb a fizeté­sük az egészségügy más munkaterületén dolgozókéval szemben. Az utóbbi időben történt ugyan némi bérrende­zés, de ez még mindig nem érintette azokat, akik két évnél több időt töltöttek el a munkaterületen. Borsod megye gyógyszeré­szei joggal nehézményezik, hogy az egészségügyi szak- szervezet központi vezetőségi ülésén megyénk egyetlen gyógyszerésszel sem képvisel­tette magát, még tanácsko­zási joggal sem hívták meg őket. ÍREK A napokban Bogdán János rendőr szakaszvezető igazoltatásra szólította fel a miskolci AKÖV YA 41—51 számú tehergépkocsi­jának vezetőjét, Galuska Lászlót. Felsőzsolca felől tartott a gépko­csi Sajópálfalva felé, az Aszfaltútépítő Vállalat munkahelyére. A billenő rakfelületű kocsi platóján Lakatos Kálmán tartózkodott, így akarván lerövidíteni az utat munkahelyéhez. Billenős kocsin nem szabad embereket szállítani. Ez a KRESZ rendelkezése, s a rendelkezés azért született, mert az ilyen „szívességtételből” már sok baleset származott. Válasz a sajószentpéteri József Attila est ügyében Befejezte évi tervet a Hegyaljai Ásványbánya és Őrlő Vállalat A VIII. pártkongresszus tisz­teletére kezdeményezett mun­Kodály-iin népség Sá to ralja új helyen és Mezőkeresztesen Kodály Zoltán születésének nyolcvanadik évfordulója al­kalmából Sátoraljaújhelyen is nagyszabású ünnepséget rendeztek az állami zeneisko­lában. Ünnepi beszédet Csu­ka Andomé tanárnő mondott. A műsorban az állami zene­iskola művésztanárai, a zenei általános iskola énekkarai, valamint a miskolci Egressy Béni Állami Zeneiskola ta­nárai közül Kováts Irén és Hetényi Margit léptek fel. A napokban Mezőkereszte­sen is Kodály-ünnepséget rendeztek a sátoraljaújhelyi ——o------­J ózsef Attila- emlékünnepély Varsóban A varsói fővárosi kultúr- házban csütörtök este emlék­ünnepélyt rendeztek J ázsef Attila halálának 25, évfor­dulója alkalmából^ Leesett a vontatóról — meghalt Az Álsózsolca és Sajólád kö­zötti úton december 18-án dél­után halálos baleset történt. A Keletbükki Állami Erdőgazda­ság . vontatójának vezetö-ülésé- böl leesett Krokos István ra­kodómunkás, s a vontató pót­kocsijának kerekei alá került. Krokos István a helyszínen meghalt. Ugyanezen a napon Ózdon is súlyos baleset történt. Jaczkó János a CB 75-68 rendszámú személygépkocsiját gondatla­nul vezetve, áttért az út bal­oldalára és elütötte a vele szemben kerékpárján szabá­lyosan közlekedő Begecse Ká­roly uraji lakost, aki 20 napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett. December 19-én Ragály köz­ségben a Borsod megyei Víz­művek tehergépkocsijának ve­zetője, Madarász Imre okozott balesetet. A jeges úton egy vontatót előzött, azonban oly gyorsan hajtott, hogy az úttest menetirány szerinti balodalán az árokba borult. A gépkocsi­ban utazó Csurka András 8 napon túl gyógyulóan sérült pieg. állami zeneiskola és a miskol­ci zeneiskola közreműködésé­vel. kaverseny eredményeképpen a Hegyaljai Ásványbánya és Őr­lő Vállalat december közepére évi teljes termelési értéktervét befejezte. A vállalat ily módon a tervezettnél 3,8 millió forint értékkel nyújt többet termel- vényeiből, és jelentősen túltel­jesíti az önköltség csökkenté­sére tett vállalásokat is. Kapunk december 20-i szá­mában a Sajószentpéteri Bá­nyász Művelődési Otthon ve­zetősége szóvátette, hogy a Miskolci Nemzeti Színház tag­jai a művelődési otthonban rendezett József Attila esten, amely alig harminc percig tar­tott, az irodalom-barát közön­ségnek igen nagy csalódást okoztak és alaposan megingat­ták a szentpéteri közönségnek a színház iránti bizalmát. Ruttkai Ottó, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója 21- én, pénteken a következő vá­lasz közlésére kért fel bennün­ket. — A sajószentpéteri József Attila estnél kétségtelenül hir ba történt, de ezért nem a színház igazgatósága felelős, hanem azok a művészek, akik kint jártak. Az est kimenete­léért bizonyos fokig a művelő­dési otthon vezetősége is felel. Mi nem akarjuk, hogy a sajó­szentpéteri közönség, az iroda­lombarát bányászok sokszázas csoportja csalódjék bennünk és ne bízzék színházunkban, ezért január második felében egész estét betöltő ajándékműsorral megyünk Sajószentpéterre, hogy helyrehozzuk azt a hibát, amit egyes művésztársaink de­cember 15-én, szombaton este elkövettek. Hisszük, hogy a sajószentpéteri közönség bizal­mát sikerül visszaszereznünk. Az erdőbényei állandó képtár megnyitója elé December 23-án az erdőbe nyei művelődési otthonban ál landó képtár nyílik mai festők alkotásaiból. A képeket a Bor­Fiata! művészek hangversenye LELKES hangulatú, ifjonti vágyaktól, szép szándékoktól hevülő, színvonalas hang­versenyt hallottunk hétfőn este a szakiskola nagytermé­ben. A felfedezés izgalmát, a muzsikálás örömét élvezhette a nagyrészt fiatalokból álló hallgatóság. A nevek — Ben- kő Zoltán zongoraművész, Gyermán István hegedű- művész, Nagy István zongora- művész — keveset, vagy en­nél alig valamivel jelentettek többet a hangverseny előtt. A hangverseny végére minden név mögé tartalom került. A műsorösszeállítás mutat­ta, hogy a nekifeszülés nagy, a mérce egészen magasra szabott. Nem kisebb zene­műveket hallhattunk, mint elsőként Bach világhírű Chaccone-ját. Bach ebben a monumentális, nagy variációs művében a hegedű minden technikai lehetőségét kiak­názva, csak a hangszer négy húrja segítségével minden támasztó hangszerkíséret nél­kül a zeneirodalom egyik legpompásabb művét alkotta meg. Olyat, amelynek előadá­sa minden igazi hegedűs vá­gya. Ezt követte Brahms: D-moll hegedű-zongora szo­náta előadása, Liszt: Weinen —klagen című nagyszabású zongora-kompozíciója, majd mindezt betetőzendő, Bartók világhírű nagy művét: két zongorára és ' ütőhangszerek­re írt szonátát hallottuk. Mindezeknek a kiválasztá­sához a tudásból adódó bátor­ság is kellett. Örömmel hal lőttük, hogy fiatal művésze­ink felkészülten vállalták a sok kockázattal ‘járó felada­tokat. Gyermán Istvánban szép, melegtónusú, számyalóan mu­zsikáló hegedűst ismertünk meg. Hegedűhangjának fénye van, színe. Alkatilag köze­lebb áll a romantikus Brahms-hoz, mint Bach-hoz, ezért a hegedű-zongora szo­náta előadása jobban meg­oldott volt. Gyermán István muzikalitása erősebb, mint játékának technikai oldala, amely a Saint-Saens: Havana- ise című virtuóz művében mutatott egyenetlenségeket. Gyermán István szép remé­A gyerekek legnagyobb örömére megérkezett az igazi tél. A fiata­lok tréningeznek a bosszú karácsonyi szünetre. íoto; Sz. Gy. nyekre jogosít. Sikere nagy volt, több ráadást játszott. Kiváló zongoristának ígérke­zik Benkő Zoltán, akit Liszt nagyigényű Weinen—klagen című előadása, Bartók két- zongorás szonáta első zongo­rájának előadása és a Brahms szonátában való közreműkö dése jó felkészültségű, máris nagy technikai tudású, színes fantáziát és gazdag színhatá­sokat mutató zongoristának láttatott. S ha helyenként ta­lán még nagyobb hanggal, vagy inkább hangosabban játszik is, mint kellene (Weinen—klagen), jövője so­kat sejtet, SZÉP zenei alkalomnak le­hettünk tanúi a kétzongorás Bartók-mű előadásával. Meg­győződésünk, hogy nem min­dennapi zenei produkciót hall­hattunk. Példásan pontos, ki­dolgozott, felkészült és össze­szedett előadást kaptunk. A két zongorát megszólaltató Benkő Zoltán és — a talán kevéssé méltatott, de hasonló­an sok dicséretre érdemes — Nagy István jó előadást nyúj­tottak, Felkészültségük, íel- fogásmódjuk összehangoltsá­ga, technikájuk megfelelő volta élményszerűvé tette az előadást. Azok a hangbeli egyenetlenségek, amelyek e roppant nagy műnél még előfordulnak, fiatalságukból erednek, és kiváltják még a mélyebb fejtegetést. Örömmel hallottuk a kétzongorás szo­náta ütőhangszereit megszó­laltató Vrana Józsefet, a Mis­kolci Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskola tanárát és Gyurkó Métát, a Zeneművé­szeti Szakiskola tanárképzős hallgatóját. Azok a differen­ciált hanghatások, amiket Vrana József oly széles ská­lával hozott létre, mutatták, milyen kiváló mestere az ütő­hangszereknek. Gyurkó Méta szereplése hasonlóan szép volt. Hajszálpontos, csupa ideg, ritmus muzsikálása a legszebb reményekre jogosít. A fiatal művészek Bartók- előadása emlékezetessé tette az egyébként is tartalmas estet. V. Zalán Irén sód Megyei Tanács és a festők bocsátották az otthon rendel­kezésére. A létesítménnyel kapcsolatban még ma is gyak­ran elhangzó kérdés: van-e ér­telme egy ilyen kis faluban az állandó képtár nyitásának? A kérdésre kérdéssel vála­szolhatnánk: milyen eszközök­kel tudnánk leginkább fejlesz­teni a falu lakáskultúráját, aminek alapja sajnos még ma is a középkori festészet egy ki­ficamított, eltorzított válfaja, amit a giccsfestök évtizedek óta olyan szorgalmasan ter­jesztettek? Hivatkozhatunk történelmi, művészettörténeti példákra is. Az ókorban a la­kosság létszámát tekintve, je­lentéktelen helyeken is szület­tek maradandó művészi alko­tások. De ne menjünk túlságo­san messzire. Hazánkban az uralkodó osztályok nem saj­nálták a pénzt, a fáradságot, hogy a nép egy kisebb, vagy nagyobb településen élő cso­portját megdöbbentsék a ma­guk dicsőségére emelt műalko­tással, Ezek a műalkotások év­századokra kihatottak, bizo­nyos mértékig még ma is ha­tással vannak a látáskultúrára. Szocialista társadalmunk mindent elkövet, hogy a közsé­gekben megfelelő művelődési otthon álljon a lakosság szol­gálatában. Gondoskodni kell az ízléses, művészi díszítésről is, hogy az itt szerzett benyo­mások váljanak a nép sajátjá­vá. Ha a képtár egy külön épületben kapna helyet, an­nak ma még nem sok értelme lenne. De művelődési otthon­ban, ahol az emberek mégis­csak sok időt töltenek, a kép­tár fontos feladatot lát el, és igen hatásos, eredményes lehet. Megyénkben sok otthon ren­delkezik már kiállításokon vá­sárolt műalkotással. Lassan mindenütt összegyűlhet egy kisebb képtárra való anyag. Jó lenne, ha a művelődési ottho­nok igazgatói a dal, a tánc, a színpadi kultúra terjesztése mellett a vizuális kultúra fej­lesztését is feladatuknak tekin­tenék. Bízunk abban, hogy Erdőbé- nye lakói örömmel fogadják a képtárat, amelynek létrejötté­ért köszönetét mondunk vezető szerveinknek és a megyében, valamint az ország más tájain élő festőművészeknek, akik a szükséges anyagot biztosítot­ták. Lavotha Géza a maovsr HoriRsny?iütíeilség a KSSÍ XVtí. ülésszakáról A magyar kormányküldött­ség, amely részt vett a KGST tanácsának XVII. ülésszakán, pénteken délelőtt Bukarestből visszaérkezett Budapestre. A küldöttséget Apró Antal, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese vezette.-------o------­D OMA ISTVÁN, a Diósgyő­ri Gépgyárak fotóművésze, aki a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, újabb si­kereket ért el az országos mű­vészi fotókiállításokon: Buda­pesten és Sopronban I. díjat, Vácon kollekciódíjat nyert el. — SZABÓ FERENC pedagó­gus festő rendezett gyűjtemé­nyes kiállítást Sajószentpéte- ren, Sajóbábonyban és Kazinc­barcikán. A kiállítást csaknem kétezren tekintették meg. — CSINOSÍTJÁK a Miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­tem aulájának mennyezetét. A munkálatokkal Berceller Re­zső szobrászművészt bízták meg. Miskolci kórus vendégszereplése a Zeneakadémián Mint. ismeretes, a kisipari szövetkezeti kórusok — szám- szerint nyolc — december 16- án, Kodály Zoltán születésének 80. évfordulója alkalmából hangversenyt rendeztek a Ze­neakadémián. A Miskolc váro­si szövetkezeti bizottság 60 ta­gú vegyeskarát az a tisztesség érte, hogy öt vidéki kórus kö­zött énekkari számmal kö­szönthette a mestert. Az izga­lom — érthetően — nagy volt, s a jó felkészülést szép ered­mény követte. A kórus — Engi István vezényletével — művé­szien tolmácsolta Mendelssohn, Brahms, Liszt alkotásait. A 11 éves kórus — amely nemrégiben erősödött meg a Miskolci Háziipari Tsz női ka­rával — a jövőben új tagokkal erősödik. A kórus 1963-ban — a tervek alapján — több me­gyei és országos bemutatón vesz részt. A próbák sejtetik, a vegyeskar e bemutatókon sem vall szégyent. Öregek napja Mezőcsáton Mezőcsáton, a járási műve­lődési otthonban jól sikerült ünnepséget rendeztek az öre­gek tiszteletére. Az ünnepsé­gen rövid beszéddel köszöntöt­ték a csaknem 300 idős em­bert, majd az úttörők, a KISZ- i’iatalok és a művelődési ott­hon kultúrcsoportja adott mű­sort. Verseny a Szocialista osztályközösség címért A diósgyőri Gábor Áron Ko­hó- és Üntőipari Technikum­ban versenyt hirdetnek a Szo­cialista osztályközösség címért. Úgy tervezik, hogy a KGM technikumainak versenyében az iskolát majd a győztes osz­tály képviseli. A verseny ér­tékelésénél a tanulást, a fe­gyelmet, az eszmei, politikai, közösségi munkát, a társadal­mi munkát, valamint a kultú­rában, sportban elért eredmé­nyeket veszik figyelembe. ESZAKMAGY ARORSZAG l\ Magyar Szocialista Munkáspárt (torsod meevel bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 4, Telefonszámok: Titkárság: 1G-08G kultűrrovatt tl>-067. Ipari rovat: 16-035. pártro­vat: 83-607. sportrovat: 16-019. me­zőgazdasági rovat: 16-076. belpoli­tikát rovat, panaszügyek: 16-046. Kiadja» Az EszaHmagyarországl Lapkiadó Vállalat Felelő? kiadó: Blre Péter Kiadóhivatalt Széchenyi u. 15—lt. Hirdetésfelvételt 16-213. Tenesztl a posta. Kapható minden Borsod megyei oostahlvntnlban és kézbesítőnél. Készült a Borsodi NyomdáDan E’elelős vezetői Kárpáti György Vidám csúszkálás

Next

/
Thumbnails
Contents