Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-02 / 257. szám
Péntek, 1562. november 2. ESEAKMAGYAROKSZAG 3 Hal ország kizreműhidésérel épülnek Isrssd megye mm gyárai BORSOD megyében az ötéves terv időszakában számos új gyárban kezdik meg a termelést. Ezek a nagyüzemek a szocialista országok segítségével és tőkéspartnerek közreműködésével épülnek. Az ország legnagyobb vegyipari üzemét, a Tiszai Vegyikombinát műtrágyagyárát például szovjet tervdokumentáció felhasználásával magyar mérnökök tervei alapján előregyártott nagy elemekből szerelték össze. Az új létesítményben a Román Népköztársaságból érkező földgáz bontásával évente majd 210 ezer tonna nitrogén műtrágyát állítanak elő. Az új üzemet nagyobbrészt szovjet gyártmányú gépekkel szerelik fel. Az eddig esedékes berendezéseket a Szovjetunió határidő előtt szállította, s így számos üzemrészben már a szereléseket végzik. A gyár legnagyobb létesítménye az ammónia gyártási csarnok lesz, amelyben hat egybekapcsolódó üzemrészt alakítanak ki. Ennek az „U” alakú épületnek udvarán helyezik el a Német Demokratikus Köztársaságban vásárolt 100 tonna teherbírású, úgynevezett bakdarut. A műtrágyagyárban 19G4 júniusában Az egyetem folyosóján kezdik meg a próbaüzemelést. A megye másik nagy vegyigyára a Sajó partján épült fel. A Berentei Vegyiművekben közönséges kősóból különböző eljárásokkal évente 10 ezer tonna klórt, 11 500 tonna maró- nátront és 6 ezer tonna hőre lágyuló PVC-port készítenek. Az új gyárat nyugati tőkés partnerek közreműködésével szerelték fel. A klóralkálielek- trolizis üzem technológiai berendezéseit Franciaországból, a PVC-gyár gépeit pedig a Német Szövetségi Köztársaságból vásároltuk. Az új gyárban már megkezdték az üzemj próbákat. ,A munkák során december végéig 150 kilométer hosszú csővezetéket, 50 kilométer hosszú kábelt és 1400 különböző gépet próbálnak ki. A vegyiművek szomszédságában épül fel a Berentei Könnyűbetongyár. Ebben az üzemben a Borsodi Hőerőmű eddig fel nem használt pernye- salakjából évente 10 ezer lakás felépítéséhez szükséges falazóárut: középblokkot és falpanelt készítenek. A gyár berendezéseinek nagyobb része már megérkezett a Lengyel Népköztársaságból és egyes üzemekben már megkezdték a gépek elhelyezését. A szerelési munkák dandárjára azonban csak jövőre kerül sor. A MEGYEBEN még egy éni- tőanyagipari gyár épül: Alsó- zsolcán. Ebben az üzemben a környéken található nagy- mennyiségű és igen jó minőségű kavics hasznosításával évente — többek között — 8 ezer lakás felépítéséhez elegendő előrefeszített födémpanelt, 400 kilométer hosszú távvezeték szereléséhez elegendő villanyoszlopot és 360 kilométer hosszú vasútvonalhoz szükséges vasúti aljat gyártanak. Az új üzem 34 méter magas betongyárában a Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt legjobb típusú, lyuk- kártya vezérléssel működő automata gépsort helyeznek el. Az új berendezés — amelynek irányításához egy dolgozó elegendő — szerelését jövőre kezdik meg. így Borsod megye új gyárainak felszerelését hat ország közreműködésével végzik el a magyar dolgozók. Több gondot a beruházásokra ! Nagy sikere volt! a Nehézipari Műszaki Egyetemen megrendezett szovjet műszaki és képzőművész éti kiállításnak. A hallgatok, a különböző tanszékek és könyvtárak megvásárolták az itt kiállított műveket. A kiállítást megtekintették a diósgyőri gépgyárak, az LKM és a miskolci üzemek m északi dolgozói is, akik elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Foto: Szabados György A megyed pártértekezlet -t"*- beszámolója igen széles skálán foglalkozott a megye ipari tevékenységével, elemezve többek között a beruházások helyzetét. Ismeretes, hogy megyeszerte jelentős beruházá- , sokat valósítottunk és valósí- j tunk meg. Üj, korszerű üzemeket építünk. Korszerű, hatalmas vegyipari bázis jön létre I Tiszapalkonyán, Kazincbarci- j kán és Berentén. Műtrágyagyá- jrak, műanyaggyártó üzemek és j lakkíestékgyár gazdagítja me- I gyénket, népgazdaságunkat. Borsod ipari szerepe rendkívül megnőtt az utóbbi két-három esztendőben. A második ötéves terv időszakában 180 milliárd forintot fordítunk beruházásra, ebből Borsod kapta a legnagyobb összeget: 20 milliárd forintot. Ez a szám is mutatja, hogy milyen nagy beruházás folyik megyénkben, különösen a vegyiparban. A kézenfekvő beruházási eredmények mellett, mint azt a beszámoló is ismertette a megyei pártértekezleten, vannak hibák, hiányosságok. Olyan hibák, amelyekről gyakran esik szó szakembereink, műszaki vezetőink körében, de sajnos, lassú a hibák megszüntetésének módja. „Beruházásaink túl sokáig tartavak — állapította meg a beszámoló. — A tervezéstől az üzembehelyezésiq hosszéi idő telik el. A tervezőknek és a kivitelezőknek arra kell törekedniük, hogy új. korszerű gondolatokkal, ötletekkel okos váltásokkal és megoldásokkal olcsóbbá és gazdaságosabbá tennék a beruházásokat. Ez többek között manóban taglalja azt is. hogy lerövidítik a beruházásokra szánt időtr P yorsabb és gazdaságosabb ^ beruházást kell tehát végeznünk. Hogyan? Mindenekelőtt alaposabb felmérésnek kell megelőznie minden beruházást, így elkerülhető a menetközbeni tervmódosítás, amely minden esetben lassítja, rövidebb-hosszabb időre akadályozza a munkát. Sok példát tudunk felhozni, amelyek szerint milliókat fizettünk rá fontos beruházásokra, mert a beruházást nem előzte meg mindenre kiterjedő felmérés, köz- pazdasági-műszaki számítás. Nem arról van szó. hogv nem történhet hiba esv beruházás közben, hiszen közbe lőhet egv előre nem látott, akadálv. Azt viszont mindenképpen él kell érnünk, hoev jobb terveket, adjunk a kivitelezőknek. Nem utolsósorban fontos, hogv a tervező és beruházó, ha szükséges, menetközben s bürokráciamentesen, a helyszínen, rugalmasan oldja meg a felmerült kérdéseket. Figyelembe- j véve a kivitelező műszaki véleményét. Előfordult sajnos olyan eset, amikor egy már beépített vasbeton oszlopot a tervmódosítás következtében le kellett bontani, de amíg ez megtörtént, hosszú hetekig folyt a levelezés és a vita a kivitelezők, a tervezők és a minisztérium illetékesei között. Az is meggyorsítaná beruházásainkat, ha a tervezők alaposabban ismernék a kivitelezés során felmerült kérdéseket. Vagyis: gyakrabban keresnék fel a beruházás ideje alatt az építkezést Ez is alapvető követelmény, hiszen sokszor csak igen nagy nehézségek árán valósítható meg a gyakorlatban a tervező elképzelése. A tervekbe fantáziát ültet a tervező, merész elképzeléseket vet papírra. S ez helyes is, de a gyakorlat kemény, nehéz munka, gépek, emberek harca, küzdelme a tervek megvalósításáért. Ehhez a munkához kell több segítséget adniok a tervezőknek, akik már eddig is igen eredményesen segítették szocialista iparunk fejlesztését, szűkebb hazánkban, Borsodban is. Ry agyobb felelősség, jobb ' kooperáció és anyagellátás, szigorúbb anyagtakarékosság, jobb munkaszervezés és hatékonyabb műszaki ellenőrzés. Körülbelül ez szükséges a beruházások meggyorsításához. Ezekkel a gondolatokkal foglalkozott a megyei pártértekezlet beszámolója, mert nem élég a hibák feltárása, meg is kell szüntetni azokat beruházásainkon. A termelés rohamosan növekvő méretei, a technika és a technológia gyors fejlődése egyaránt azt követeli, hogy a gazdasági fejlődés perspektíváit pontosabban számítsuk ki, csakis így lehet csökkenteni a beruházások költségeit. Ehhez a munkához a jövőben jobban igénybe kell venni a szakképzett közgazdászokat, tervezőket, jobban figyelembe kell vennünk a kivitelezést végző szakemberek, szakmunkások véleményét. Pontosabb számítás — ez legyen az egyik legfontosabb feladat. Mint azt Cseterki Lajos elvtárs mondotta a pártbizottság beszámolójában: tudományosabban szervezzük meg a termelést. Ugyanígy a beruházásokat is. Sok gazdasági törvényt a szá- m ítástechnika felh a szn álásával lehet, pontosan, lemérni, és megvalósítani. Marx. aki aleg- logikusabb és ugyanakkor a legegyszerűbb formában a felső matematikában találta meg a dialektikus mozgást, azt tanította, hogy a tudomány és a tudományos munka csak akkor válik tökéletessé, ha már fel tudja használni a matematikát. Van példa arra is, hogy a beruházás közben végzett tervezés nagy anyagi és erkölcsi veszteséget okoz. A tudományos módszerek alkalmazásával ezt is meg kell szüntetni. Erre is felhívta a figyelmet a megyei pártértekezleten elhangzott beszámoló és a vi ta, amelyen a felszólalók felelősségteljesen beszéltek az iparban, a beruházásokon lévő hibák megszüntetéséről. Színvonalasabb, korszerűbb, bátrabb tervezést, gyorsabb, gazdaságosabb beruházást kell megvalósítanunk. Ebben a munkában elsősorban a tervezőkre, a műszaki vezetőkre, a kivitelező mérnökökre vár a feladat. Bátrabban kell dol- gozniok, s ehhez kell, hogy segítséget kapjanak a kommunista műszaki vezetőktől, mérnököktől, hogy ki-ki a maga területén, bátrabban valósítsa meg korszerű elképzeléseit. A kialakult egészséges politikai légkör ma lehetőséget ad ehhez az alkotó munkához. Ki akadályozná meg a tervező és a kivitelező merészebb elképzeléseit? A személyi kultusa idején nem érvényesült mindig az építők-tervezők elképzelése, szigorúan zárt sablonok szerint kellett dolgozniok. Ma a párt mondja és kéri: „A tervezőknek és kivitelezőknek arra kell törekedniök, hogy új. korszerűbb gondolatokkal, ötletekkel, okos újításokkal segítsék a beruházások gazdaságosságát, meggyorsítását.” Ez igaz és őszinte bizalom a műszaki értelmiség iránt. Ezt a bizalmat és friss levegőt sugározta a megyei pártértekezlet, amely azt kérte a megye beruházásain munkálkodó kommunista és pártonkívüli, műszaki és fizikai dolgozóktól: egy kicsit jobban, gyorsabban, mint eddig. Igaz, ezért a kicsiért is keményen meg kell küzdeni. mert érdemes és lehet is. I lyen gondolatok fogantak a megyei pártértekezleten elhangzott beszámoló hallgatása közben. Száz és száz küldött jegyezte le gondolatait, amelyeket a beszámoló és a vita sugalmazott. S akkor lesz majd valóban termékeny és válik anyagi erővé a sok gondolat, ha beruházásainkon is megjavul a munka. S ha csak- egy kicsit is javul, nagy lépéssel haladtunk élőre. Szegedi László ßz ÉszaVmanvarország levelező aniiétia Igriciben Október 31-én, szerdán dél- jelölt szerkesztőségünk levelező ankétot tartott Igriciben. A helyi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai, a pártszervezet, a KISZ-szervezet és a lakosság1 köréből többen eljöttek és kötetlen, baráti beszélgetésen mondták el lapunkról véleményüket és gondjaikat, problémáikat. A jólsikerült levelező ankéton beszámoltak a jelenlévők eredményeikről és ígéretet tettek arra, hogy szervezik olvasótáborunkat és levelekben tájékoztatják a szerkesztőséget további munkájukról* mindennapi életükről*-------o------S portpályát építenek Közismert, hogy a bőcsiek milyen szívügyüknek tartják a sportot. A lelkes szurkolók — ide sorolhatjuk csaknem az egész községet — a Hazafias Népfronttal és a tanáccsal az élen, sportpálya és öltöző építését kezdték el. Eddig a legelőt- használták sportcélokra, most már olyan pályájuk lesz, ahol vendégegyesületeket is fogadhatnak. Az építkezés már elkezdődött, a szükséges anyagi fedezetet a tanács adja községfejlesztési alapból, de a munkadíj még eddig nem került pénzbe. Az társadalmi úton halad. Van a község lakói között számos szakember, aki vasárnaponként irányítja a társadalmi munkásokat. A községi tanács vb. vezetői* Szabó László vb. elnök, Rór .i László- vb. titkár, valami it Nánási József edző. nagy «e- gítséget nyújtanak a munkához,. amely a jövő év tavaszé ra* vagy nyarára fejeződik be. Äx ipar V. AZ IPAR TÉLI féötészülésé- '■'el kapcsolatos sorozatunk végére értünk. Igyekeztünk visz- szaadni mindazt, amiről a szerkesztőségünkben megtartott ®hkéton szó volt. S ha itt-ott kritikai megjegyzéssel, jóaka- *atú figyelmeztetéssel írtunk valamely gyár vagy vállalat ^unkájáról — azért tettük, "°gy a jövőben még alaposabban készüljenek fel a télre. .Most az „epilógusban” néhány olyan dologgal foglalkozunk, amelyek cikkeinkből kimaradtak. , Elsősorban a magas- és mélyépítők téli tevékenységéről néhány mondatot. Vincze Géza. a borsodi Állami Építőipari Vállast igazgatója azt mondta; fúlunk elsősorban a dolgozók ‘bglalkozlatása jelenti a legnagyobb gondot a téli hónapokban. Valóban! Ez a kérdés nem- sak úgynevezett, termelést rfjhtő probléma, hanem szo- p'ális gond is. Hiszen akik mgyszabadságon Vannak, azok- yük szűkösebb anyagi köriil- íjjúnyek között kell telelniök. j Ppen ezért a magasépítő vál- aiat vezetői igyekeztek olyan Program szerinti munkát vé- jprtelni a nyári hónapokban, melynek eredményeképpen — u korábbi évekhez képest — j *S néhányszáz embert érint a agyszabadság. Felmérték az .égzésre kerülő külső és bel- munkákat is. Beszereztek 21 arab kazánt és 34 darab yaiting-kályhát. így előrelát- , atólag mínusz 10 fokos átlag- ornérsékletné! is — amelyet ueceniberben mérnek — mindég a tél össze 85 embert küldenek fagyszabadságra, s ez a szám januárban és februárban valamelyest emelkedik. Javult a vállalat szociális ellátottsága is. A legényszállók egészségesek, tiszták, higiénikusak, jól füthetők. Van bőségesen védőruha, s ha az időjárás megkívánja, lesz védőital is. Az anyagellátásnál már nem ilyen „egyszerű” a dolog. A megnövekedett feladatokkal párhuzamosan több anyagra van szükség a tervek teljesítésekor. Különösen a miskolci építkezések anyagellátása hiányos. Ennek egyik oka, hogy a város peremén lévő Besenyői úti kirakodón a lehetőségek éleve korlátozzák az anyagtárolást. A másik hiba meg az elszállításoknál keresendő. Helyes volna, ha a közlekedési vállalatok teljesítenék az építők ilyenirányú kérését, mert ellenkező esetben mindkettőjüknek nehezebb lesz a dolguk. Gondoljuk csak el, mennyi többletmunkát jelent például a jeges, fagyott kavics ki- és berakása a kocsikból. Ezek olyan nehézségek, amelyeknek felszámolását azonnal el kell kezdeni. Tegyék hát meg az érdekeltek, hiszen ezzel sokat segíthetnek a lakáshiány enyhítésén, abban, hogy hamarabb elkészüljenek az új bérházak, lakónegyedek. Az építőipari dolgozókról csupán annyit; minden dicséretet megérdemelnek, mert e nehéz helyzet ellenére is úgy dolgoztak a Vili. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben, hogy a. iavaliti átlagos 13,6 hónapi lakásépítési időt 10 hónapra csökkentették. Az éves tervben előírt lakásépítési programból a III. negyedév végére mindössze 42 lakás nem épült fel. Hasonló nehéz helyzetet teremt a téli felkészülés a mélyépítőknél. Ök is többnyire a szabad ég alatt dolgoznak, mintegy 100 millió forintos tervvel. Somkuti Árpád osztályvezető szavaiból ítélve, náluk is gondot jelent a fagyszabadság. A törzsgárda tagjainak a téli nehéz hónapokban is találnak majd munkát Diósgyőrött és Özdon egyaránt. Ök is panaszkodtak a hiányos anyag- szállítás miatt az AKÖV-re. A Lenin Kohászati Művek és az ózdi kohászat vezetőitől pedig azt kérték, hogy terveiket a jövőben alaposabban vizsgálják felül, mert előfordul az; egy- egy munkánál 50—60 millió forintos módosításokra kerül sor. Ez nehéz helyzet elé állítja mind a mélyépítő vállalatot, mind a népgazdaságot. A magasépítők és a mélyépítők — de a kohászok és bányászok is — arra kérték Besz- teri Józsefet, az ÉMÁSZ főmérnökét, hogy segítsék munkájukat a helyes és biztonságos áramellátással. Erre Ígéretet kaptak, sőt részletesen tájékozódhattunk arról is, mit tesz az ÉMÁSZ kollektívája a növekvő energiaigény kielégítésére. (Közbevetőleg annyit, a Borsodi Hőerőmű írásban is eljuttatta hozzánk téli intézkedési tervét, amelyben számos, ma még égető kérdés megoldására vállalkoztak — éppen az energiaellátás javítása érdekében.) örömmel adhatunk számot arról is, hogy kongresszusi vállalásukat teljesítve, a napokban befejezi az ÉMÁSZ a borsodi falvak villamosítását, — s megoldották a Lenin Kohászati Művekből és a Borsodi Vegyiművekből távozó, szeny- nyezett gázok okozta üzemzavarok elhárítását. Következetesen végrehajtották a munkásokat érintő szociális intézkedéseket is. * IGYr LEHET körvonalazni azt a mindenképpen hasznosnak monuható ankétot, amelyet a megyei pártbizottság ipari osztályával karöltve a napokban rendezett az Északmagyaror- szág szerkesztősége. S ha visz- szagondol az ember azokra a vitákra, amelyek elhangzottak, úgy érzi, sutba került már az a „jó öreg” szokás, csak akkor vesszük észre, hogy itt van a tél, amikor a jeges szél befütyül az ablakon, s a rozsdás kályha tüzelő után sír. Leszoktunk erről a rossz szokásról. Úgy készültünk a télre — ahogy erőnkből futotta! Nem nyújtóztunk nagyot, csak akkorát, hogy a takaró elég legyen. Nem hangzatos megfogalmazások, hanem az őszinte tenni akarás jellemezte annak a 12 nagy vállalatnak és intézménynek a téli felkészülési tervét, amelynek vezetői eljöttek szerkesztőségünkbe. S ez az őszinte tenni akarás jellemzi az egész téli felkészülésüket is. Vannak még gondjaink a telet illetően — erről mi is őszintén szóltunk! De a téli felkészülésre nem a hiányosságok, hanem az eredmények a jellemzőek, egész Borsodban. Nemcsak akartunk, de fel is készültünk a télre.' Megteremtettük a nyugodt tél feltételeit — átérezve az egész megye iparának felelősségét, jelentőségét. Látni kell téli felkészültségünkben tervezésünk megalapozottságát, realitását is. Olyan kooperáció alakult ki a gyárak és vállalatok között, amely nagyban hozzájárul a közösen végzendő jó munkához. Nemcsak saját, hanem a velük munkakapcsolatban lévő üzemek iránt is nőtt a felelősségük. Nemcsak a „saját asztaluknál” ügyelnek a rendre, hanem átpillantanak a szomszédhoz is, — s ha kell, segítenek! Országszerte így van ez. Készülünk a télre. A magános ember kesztyűt vesz, az üzem vattaruhákat. Megnézzük jól zár-e az ajtó, — rendben van-e az üzemek sokszáz ablaka. Ami kicsiben otthon, — nagyban ugyanaz történik gyárainkban. AZ IDŐSEBBEK azt szokták mesélni, az ő idejükben úgy volt, hogy a bányabárók, a grófok és a gyártulajdonosok ilyenkor fogták magukat, ösz- szepakoltak, s elmentek a délitengerek mellé. Nem törődtek az itthon maradó munkásokkal. A gyerekeknek azt szoktuk mesélni, hogy a, medve átalusz- sza a telet... Mi egyiket sem tesszük. Nem mehetünk el. és nem is vonulhatunk félre, amint leesik az első hó. Mi dolgozunk! Mert megteremtettük a meleg nyári napokon azokat' a feltételeket, amelyek kelle- ■ mesebbé, elviselhetőbbé teszik a telet. 1 Erről tanúskodott — ezt bi-j zonyította ankétünk is, amelyen az ipaiTÓl és a télről volt szó. I Paulovits Ágoston j (Vége.)
