Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

Új magyar gyártmányt az uberográf

Földgázlánggal vágják az acéllemezeket — évente 5©ö palack dissous-gázt takarítanak meg a Tiszai Vegyikomfoinátlban

A Tiszai Vegyikombinát műtrágyagyárának szerelési munkáihoz jelentős mennyiségű dissous-gáz szükséges. Ebből a nehezen beszerezhető gázból különösen so Irat használtak fel a központi karbantartó üzemben, ahol a csővezetékek összekötéséhez szükséges, különböző karimákat vastag acéllemezekből lángvágással szabták ki. A dolgozók munkáját azonban sokszor megnehezítette a dissous-gáz hiánya. A folyamatos termelés biztosítására Kovács Béla, a forgácsoló műhely művezetője egy nagy jelentőségű újítást dolgozott ki. A vágópisztoly égőfejét átalakította és a lángvágó berendezés üzemeltetéséhez dissous-gáz helyett

román földgázt használt. Az újítás nagyszerűen bevált. A földgázlánggal jelenleg 20-tól 75 milliméterig terjedő vastagságú acéllemezeket vágnak el kiváló minőségben. így az újítás bevezetésével évente 500 palack dissous-gázt takaríthatnak meg a Tiszai Vegyikombinát karbantartó üzemében.

HÍREK

....lltHllllMIIUlUHUIHIIlIHlllIllimillJillIlllltlIlllllllllllllh.

— A most folyó 5. lipcsei

nemzetközi dokumentum és rö- vidfilm-héten a 49 országból érkezett, neves filmszakemberekből álló nézőközönség nagy elismeréssel fogadta a „Szentkút” című magyar rövidfilmct, amelyet Kiss József rendezett. Ugyancsak sikert aratott az „Ellesett pillanatok” című rövidfilmünk is, amelynek rendezője Kolonits Ilona.

— Boma István, a Miskolci Könnyű gépgyár fotóművésze a fővárosban megrendezett országos művészi fotoversenyen ötezer forintos pályadíjat nyert.

— A MISKOLCI Vakok és Csökkentlátók „Homérosz’ ’ énekkara november hónapban hangversenyt rendez a kongresszusi versenyben élenjáró dolgozók tiszteletére a miskolci zenekonzervatórium- ban.

A Nagyszentjánosi Állami Gazdaságban az uberográf segítségével válogatják ki a gépfejésro legalkalmasabb teheneket.

LegeSotisztltás kettős haszonnal

A . bódvaszilasi határ nagy része ott húzódik a mészkőhegyek ritkás, korcs-erdőkkel borított, meredek oldalában, s bizony ezek a határrészek eddig nem sok hasznot hajtattak a Béke Termelőszövetkezetnek. Sok gondot, bajlódást okoztak, s kevés füvet termettek a hegyoldalakon lévő legelők is. Az a 187 hold legelő, ott fenn, a Dusá-nak nevezett hegyoldalban most egyre jobb pénzforrásává válik a tenne- lőszövetkezetnek. Elhatározták ugyanis, hogy rendbehozzák ezt a területet, megtisztítják a legelőt a valóságos mészkő-görgetegektől, s hasznot sosem hajtó bozótostól és a girbe-gurba fáktól. Ez a legelőtisztítás pedig kettős haszonnal jár: kora nyártól késő őszig jó legelője lesz^ a jószágnak, a mészkövekből pedig meszet égetnek. A mész- égetéshez szükséges tüzelőt is a legelőről kiirtott hulladékfa szolgáltatja. Egyelőre egy kemencével dolgoznak, s havonta 3—4 vagon meszet égetnek, de hamarosan két mészégető brigádot állítanak munkába.-—oOo *" 1,11 _

PéMfflkégml

állíthatók

Á sátoraljaújhelyi járásban is egyre több fiatal látja be, hogy a fejlődés szinte megköveteli a továbbtanulást. Mind többen jelentkeznek a Sátoraljaújhelyi Kertészeti Technikum, vagy a gimnázium esti tagozatára, hogy munkájuk mellett tanuljanak, képezzék magukat.

Különösen a kovácsvágási és a nyíri KISZ-alapszervezet vezetősége és tagjai mutatnak példát a többieknek.

Mire reset u tűlbus^é^á^?

Október 31-én a tiszakeszi komp lejárójánál megállt egy vontató, illetve egy G 35-ös traktor, mögötte kenderrel megrakott pótkocsi. A komp a Tisza másik oldalán időzött, amikor Szabó Gyula, az ároktői Vörös .Csillag Tsz traktorosa úgy gondolta, összeköti a kellemest a hasznossal. Régen látta nagyszüleit, akik Tisza- kesziben laknak és arra kérte Molnár István rakodót — akivel együtt szállították a kendert —, hogy vigyázzon a traktorra. A motor működésben volt, Molnár Istvánban pedig dolgozott a bor, amit útközben elfogyasztott.

Molnár a távollévő traktoros figyelmeztetése ellenére felült a gépre, s negyedik sebességgel indult a víz felé, hogy beáll az időközben visszaérkezett kompra. A komp-kezelők s a környéken tartózkodó emberek arra lettek figyelmesek, hogy Molnár István szédületes tempóban halad lefelé a kender- szállítmánnyal. Attól való félelmükben, hogy rászalad a

Jő tudni a Hungazinnal kezelt területekről

a már vázolt előnyök mellett a következő évben igen nagy károsodás mutatkozhat.

Növényvédő Állomás

MA MÁR vitathatatlan, hogy a termesztett növények, különösen a kukorica mechanikai gyomtalanítása (kapálás, sara- bolás) csak többszöri munióival, olykor a termesztett növényállományt csökkentő módon oldható meg. Ezzel szemben a vegyszeres gyomirtás kedvező esetben már egyetlen permetezéssel megfelelő eredményt biztosít. A szuperszelek- tív gyomirtók (Simazin, Atra- zin, Hungazin, DT és PK) teljes egészében megoldhatják a kukoricavetések gyomtalanítását anélkül, hogy még mechanikai gyomirtásra is szükség lenne. Ilyenkor legfeljebb különleges esetekben, kell gondolnunk gépi kultivátorozásra (pl. nem kifogástalan munka esetén). Ezért helyes, sőt szükséges is, hogy a jövőben minél több termelőszövetkezet használja ki a kukorica vegyszeres gyomirtásának előnyeit.

A SZUPERSZELEKTIV szerekkel végzett gyomirtással kapcsolatban egy igen fontos dologra kell felhívnunk a termelőszövetkezetek figyelmét. Ez pedig az utóhatás kérdése. A szuperszelektív szerekkel

A felborult traktor és pótkocsi,

félre a kormányt Molnár megértette, de sajnos olyan sikertelenül fordult balra, hogy fölszaladt a töltésre, a traktor és a megrakott pótkocsi felborult. Molnár István a felborult traktor alá esett, eltört egy oldalbordája s az egyik karja erősen összezúzódott A környékbeliek emelték ki a traktor alól, ahonnan néhány perc múlva a mentő a miskolci

netctlű volt a baleset. Molnár István csupán kisebb sérülést szenvedett, de ha ráfut a visz- szaérkezett kompra, több ember halálát és súlyos anyagi kárt okozhatott volna.

Az eset nem következett volna be, ha a traktor vezetője, Szabó Gyula, a szabályok szerint jár el, a traktort teljesen leállítja, s nem hagyja olyan ember őrizetére, akiben a bor fölszabadította a gátlásokat.

— IIATSZÄZ televízió előfizető van már a mezőkövesdi járásban, ahol három évvel ezelőtt összesen három TV-ké- szülék volt. A művelődési házakban, pártházakban, földművesszövetkezeti irodákban és iskolákban lévő TV-kcszüléke- ket figyelembe véve, a járás községeiben mintegy tízezren nézik rendszeresen a televízió adásait,

— Hétfőn Moszkvában a

Szovjet Rádió és Televízió nagy ének- és dzsessz-zeneka- rának hangversenyével megnyílt az Oroszországi Szövetségi SZSZK zeneszerzői szövetségének közgyűlése, amely kizárólag az esztrádzene és a karéneklés kérdéseivel foglalkozik.

eszakmagyarorszag

A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség:

Miskolc, Tanácsház tér S. Tclelonszámok:

Titkárság: 16-886, kultűrrovat:

16-067, Ipari rovat: 16-035, pártrovat: 33-687; sportrovat: 16-019; mezőgazdasági rovat: 16-078; belpolitikai rovat; panaszügyekj 16-016. Kiadja!

Az Eszakmagynrországf Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal:

Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta.

Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél.

Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető! Kárpáti György

permetezett kukoricavetések után csak kukoricavetések következhetnek, mert egyéb növények megsínylenék a következő évben érvényesülő mérgező hatásokat. Pl. szuperszelektív permetezés után a második évi utóhatás így alakul: satnyán fejlődik és még virágzás előtt elpusztul a bab, a szója, a napraforgó, a borsó stb. Fejletlen marad a cukorrépa, a rostkender, a lucerna és a vöröshere. Jelentős terméscsökkenéssel reagálnak az érzékeny gabonafélék is. így pl. az őszi búza 9,27 mázsa kh terméscsökkenéssel, a tavaszi árpa 9,63 mázsa, míg a zab 4,54 mázsa kh terméscsökkenéssel ■! mutatta a károsító hatást. Még;; a harmadik évben is érzékeny:: a repce és a bükköny, ezek tér- í mesztése tehát ilyen területen.. nem ajánlható, őszi mélyszán-:: tás után a permetezést követő:; harmadik év tavaszán a gabo--: nafélék már veszély nélkül termeszthetők. Az őszi gabonák közül legérzékenyebb a rozs, majd az őszi búza és őszi árpa következik.

A HUNG A KÍNOZOTT területeket nyilvántartásba kell venni, mert ellenkező esetben

Közvetlen tárcsázással Budapest jelentkezik

A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kísérletei alapján november 15-től Miskolcról közvetlen tárcsázással hívható bármely budapesti telefonszám.

A nyilvános távbeszélő állomások, valamint a 2-vel és 4-el kezdődő diósgyőri hívószámok kivételével bármelyik miskolci telefonkészülékről lehet majd Budapestet hívni, mindennap este tíz órától reggel 7 óráig.

A hívás a következő módon történik: a tárcsahangot követően hét számot kell egymás után „letárcsázni”: a nullát, majd a hatszámjegyű budapesti számot. A készülék egy percen belül valamilyen jelzést ad. Ha- azonnal, vagy egy percen belül ^foglaltat”

jelez, csak néhány perc múl-í va tárcsázzunk újra. Ha a: i tárcsahang jön vissza, az azt:: jelenti, hogy egyelőre minden;; úgynevezett „távválasztási vo-] | nál” foglalt Budapest felé.

Ha a hívott fél jelentkezik,$ célszerű azonnal meggyőződni* arról, hogy nem téves-e a" kapcsolás. *

Mivel a posta egyelőre csak;; négy vonalat tud biztosítani* Miskolc és Budapest között,;; ezekre a hívásokra így csak:: az említett kisforgalmú éjszakai órákban lesz használható* a berendezés.

A beszélgetések számlázása gépi úton történik, vagyis a helyi beszélgetések számát no-* vélik. Háromperces beszélgetés négy forint.

Magyar Endre

Csehszlovákiai pillanatképek:

MORAVIA KINCSE

Á Morva Szépség, Moravia Kincse, a Morva Kincs — így szokták nevezni az egykori Morvaország lakói a Brno-tól nem messzire elterülő csodás karsztvidéket. A Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola cseh—lengyel hang*

::

A cseppkőbarlang egyik szép „terme”.

versenykörútjának során Bmo-i bará-j taink ide is elvittek bennünket.

Lassan mögöttünk maradtak Bmo külvárosai, megszámlálhatatlan gyárvároson, ipartelepen mentünk keresztül; elmaradt Blansko sok-sok üzemével, hatalmas turbinamüvével, építkezéseivel. Mind ritkábban találkozunk községekkel, lakott területekkel. Feltűnik egy bűbájos falucska, Vranov, jellegzetes; kéttornyú templommal egy égbeszökő csúcs tetején, és máris bent járunk az erdők mélyén, a Moravsky Kras legszebb részein.

Az autóbusz merész, helyenként haj- . meresztő ívelésű szerpentinen visz egyre feljebb. Egy hirtelen kiszélesülő völgyben gyönyörű látvány fogad: Krtiny-nek hívják az apró falucskát, amely jóformán csak az országút egyik oldalát sze>gélyező házsorból és a szédítően magas hegyoldalakra épített, palotaszem házakból áll, de a völgy kitölcséresedését elzárja egy hatalmas létesítmény: a hajdan gróf Bassani olasz földesúr által 1728-tól 1750-ig épített barokk templom, amely centrális alaprajzával, pazar belső kiképzésével, a hozzáépített főúri kápolnával és a kettőt összekötő, zárt udvaros kerengővei az egyházi építészet remekei közé tartozik és évszázadokon át híres búcsújáróhely volt, mint a tűzvésztől oltalmazó Mária otthona.

Krtiny-t elhagyva még merészebb a szerpentinét kanyargása. Tölgy- és fe- hyőerdők váltják egymást mellettünk, majd mind több lesz a fenyő. Egyre több helyen meredezik elő az erdőtakaró alól a kopár, szürke, kifehéredő szikla. Bizonyos vonatkozásban úgy érzem magam, mintha Lillafüred felé utaznék, de a szédítően kanyargó út és a folytonos emelkedés kizökkent álmodozásombóL

Még egy utolsó szusszantás, a CSAD- autóbusznak mégegy remegtető nekiber- zenkedése, és fent vagyunk a csúcson, a Moravsky Kras, a morva karsztvidék középpontját, egyben legnagyobb idegenforgalmi látványosságát jelentő Ma- cochá-n. A csúcson barátságos turista- szálló fogad és alig pár méterre tőle szédítő szakadék.

A morva karsztvidék telistele van szebbnél szebb cseppkőbarlangokkal, azonban ez ideig azoknak mindössze 10 százaléka ismert. A barlangrendszerek nagy része egymás fölött helyezkedik el és így történhetett, hogy éppen Maco- chá-nál egymásba szakadtak a barlangok. Egy 184 méter mély szakadék szélén állunk. Alattunk az egykori barlangok kövein már áttört az élet. kizöldült a növényzet, a szakadék aljában pedig apró, ártatlannak látszó tavacskák csillognak — egyenként 18—20 méter mély- ségűek.

Ezekkel a tavakkal később újra találkoztunk. Csodás utakon jutottunk egy barlang bejáratához. Egy kilométernél ' jóval többet haladtunk előre a felejthetetlen szépségű folyosókon, csarnokokon, már-már labirintusnak tűnő járásrendszeren át, amikor egy igen szűk sziklakapun széles, napos teraszra jutottunk: az előbb említett szakadék alján voltunk, a kis tavak szomszédságában. Innen már csak néhány métert mehettünk tovább száraz lábbal. Gyorsvizű

A hatalmas szakadék egy részlete.

hegyi folyók szeldesik át, meg át a karsztot. Egy ilyen sebesvizű folyó bukkant fel a barlangban is, és közel nyolc- száz méteres futás után — miközben útja a kétmétemyi széles sziklaszorosoktól a székesegyház nagyságú, díszes, cseppköves csarnokokon át, a barlang ezernyi szépségén visz keresztül — az eredeti bejárat közelében hagyja el a barlangot, illetve bukkan elő a szabadba, hogy rövid futás után újra eltűnjön egy hatalmas sziklatömh alatt. A hosszú víziutat a barlangban zajtalan, villanymotorral hajtott csónakokon tettük meg. hol másfél, hol pedig harminc- nyolc méter mélység fölött hajózva.

Szép a morva karsztvidék. Méltán nevezik a környék lakói Morva Szépségnek, Moravia Kincsének. Valóban párját ritkítja. Benedek Miklós

kompra és az előtte lévő vontatót besodorja a vízbe, azt kiabálták neki, hogy csavarja

Semmelweis Kórház sebészeti osztályára szakította.

Viszonylag szerencsés kimé-