Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG s ttaima*», 13C3. novcm&er TL Főutcái „csendélet" Már megint bontanak — sóhajtanak fel a miskolciak, hallva a Kos­suth Szálló környékón a légkalapácsok fülsiketítő zaját. Miért Vált szükségessé a gyalogjáró felbontása? A Dayka Gábor utcáról új, tízlcilovoltos kábelt vezetnek a Kossuth Szálló épületében el­helyezett transzformátorhoz. Reméljük, a járda újjáépítése ugyan­olyan gyorsan történik majd meg, mint a felbontása. Foto: Szabados György ProliíéetiáEc a kenézlfii KSSZ-szervezetben A kenézlői fiatalok sokat dolgoznak társadalmi munká­ban. Eddig 1600 munkaórát tel­jesítettek, ebből 1200-at a ter­melőszövetkezetben, a betaka­rításnál. Nem mindenben járnak azonban élen. A helyi pártszer­vezet megbírálta a KISZ-t, mert a politikai oktatást és a szervezési kérdéseket elhanya­golták. Egy fiatal kommunista pedagógus pártmegbízatásként átvette a KISZ-szervezet poli­tikai oktatásának vezetését. Éten járnak a társadalmi munkában Sárospatak közelében lévő Dorkó-tanya KlSZ-fiataljai el­vállalták, hogy megművelik a sárospataki Kossuth Tsz tíz lcatasztrális holdnyi kukoricá­ját. Kollektív munkakönyvét váltottak, s a termelőszövetke­zettől kapott pénzt teljes egé­szében az alapszervezet céljai­ra használják majd fel. Két lcatasztrális holdon tel­jesen ingyen, társadalmi mun­kában művelték meg a kukori­cát, s ezen a területen kiváló terméshozamot értek el. Sfelverar szcoisívgspRocs? öí év platt A Belkereskedelmi Miniszté­rium vas- és műszaki főigazga­tóságán arról kért tájékoztatást az MTI munkatársa, hogy a tartós műszaki áruk — villa­mos háztartási gépek, jármű­vek, rádiók és televíziók — forgalma hogyan tükrözi az életszínvonal emelkedését, s ki tudja-e elégíteni a kereske­delem a következő években a várható, egyre növekedő igé­nyeket. — Hogy milyen nagy mér­tékben nő a forgalom, arra csak néhány számot illusztrá­lásképpen — hangzott a vá­lasz. — Például a villamos háztartási gépek közül mosó­gépből 1960-ban 122 181 kelt el, az idén pedig körülbelül 130 ezer kerül forgalomba. A jövő évtől az ötéves tervidőszak vé­géig, 1965-ig, minden évben 160 000 mosógépet kap a kereskedelem Jelenlegi értékelés szerint ez a ■ mennyiség megfelel a keres- I lelnek. Gépi mosásnál a facsarás a legnehezebb fizikai munka, de ennek gépesítését hosszú ideig nem tudták megoldani. A centrifuga gyártása 1960-ban kezdődött meg és abban az év­ben 1383-at vásároltak ezekből a gépekből. Az idén 12 ezer, jövőre 25 ezer, 1965-ben pedig már 40 ezer centrifugát kap a kereskedelem. A porszívó-ellá­tás is egyre jobb, az 1961. évi 45 ezerről 80 ezerre növekszik az ötéves terv utolsó évében. A tartós padlólakkok gyors ter­jedése miatt parkettkefélőkből nem várható a kereslet növe­kedése, ezért az ötéves terv minden évében körülbelül azo­nos mennyiséget — 8—9 ezer darabot — hoznak forgalomba. Egyre több lesz a háztartási hűtőgépekből is. Míg a lakos­ság 1961-ben 12 874 hűtőgépet vásárolt, az idén 17 ezer, 1965- ben pedig 50 ezer kerül forga­lomba. Fokozódott a járművásárlás is. Kerékpárokból, Moped-ro­bogókból, 125 és 250 köbcentiméteres A költő hasztalan szaval A KÖLTÖ író—olvasó talál­kozóra indult. Előszedett né­hány verset azok közül, me­lyekben a mondanivaló köz­érthetőbb nyelvi eszközökkel fejeződik ki, hiszen egyszerű falusi-embereknek' szaval majd, akik nem jártasak az intellek­tuális költészet tudnivalóiban. A nézőtér elsötétült, a székek moccanásai is csönddé mére­tűitek, a költészet élvezetére ajzódott kíváncsiság tisztelettel tellek torozott a függöny hasa- dékában megjelent fiatal­emberre. Ilyennek képzelték el a költőt, soványnak, szem­üvegesnek, hallcszavúnak, egy kicsit bátortalannak. S a költő szavalt, kezdetben halkan, aztán belelendülően, tűzzel, utánozva a vers lendü­letes ritmikáját, olykor gyen­géd testmozgást is végzett. Megrendülve figyeltem az embereket Kérdőjelekként görbültek a fejek a padlónak, vagy szégyellősen néztek az előttük ülők hátára. A testi fáradtság visszanyerte uralmát a szervek fölött, s az ellankadt figyelem alól itt is, ott is ási- fás szivárgott elő. A székek is felébredtek eresztékeikben. A gyerekek hirtelen rájöttek, hogy ők gyerekek, rájuk nem kötelező a figyelem parancsa. A. fiúk a lányok tincsei után hyulkáltak, a lányok sugdolóz- fak, a tanító bácsi pedig fel- lajstromozta a rendetlenkedő- ket a nevelési teendők holnapi füzetlapjaira. társadalmi problémák egyide­jűsége hatotta át a kollektív verscsinálást. A népköltészeti alkotás a képzettársítás egy­szerű eszközeivel is rendkívüli tömörségűre csiszolódott. Az egyik népballada első, drámai sora így kezdődik: „Hívta. Nem jött. Elrabolta”; VALAKI azt találta nekem egyszer mondani: a mai fiatal­ság Petőfi nyelvén vall szerel­met .;. Kinevettem. Ez annyi­ra nem igaz, hogy majdnem hazugság, mert átitatni akar és tagadni a változást. De azon költők nyelvén sem vallhat szerelmet a mai fiatal, akik szerint két-három évtizedes fázis eltolódás is természetes a költői nyelv általános társa­dalmi megértése között. Petőfit mindenki értette. Kellene olyan költő manapság is, akit legalább a fele társadalom ér­tene. Konzervatív vagyok? Le­het, de hát ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy azon a bizonyos író—olvasó találkozón legfeljebb ha öten értették meg a példának meg­idézett költőt, s azokat is az autó hozta Miskolcról. Pedig azok az emberek megérdemel­ték volna, hogy nekik szóló verset halljanak. Megfáradtak a napi munkában, nem három évtized múlva gyümölcsöződő tennivalóknak adták oda iz­maik pihentségét. Szántottak és vetettek, hogy jövőre is jusson kenyér az ország asz­talára. És lefekvés helyett — bár nagyon rájuk fért volna a pihenés — elfáradtak a kultúr- bázba, nemcsak azért, nehogy lebőg jenek az író—olvasó ta­lálkozót , megrendező pedagó­gusok, hanem mert okosodni, művelődni szerettek volna. És bizony még az az „egyszerű” vers is csak azért tapsoltatott meg, mert így illik. — Nem tudok az egyszerű nép szájaize szerint verselni, nem kenyerem a versszerű vers, nem smakkol a bütykö­mön verni ki a szótagszámo­kat, a ritmust, meg egyebet — szólt rám lebecsülően egyik költő ismerősöm, hogy el aka­rom venni a kedvét az izmus­műveléstől. — Mi megtanul­tunk új módon verselni, a nép tanuljon meg új módon verset érteni. A gondolati költészet jövendője hajnallik, a képes költészetnek meg bealkonyult. A nép meg hadd olvassa to­vábbra is Petőfit, Aranyt, rég­volt költők differenciálatlan egyszerűségével ringassa el magát, amikor gépek túrják korszerűre a tájat, s a maga mindennapjában sem érzi vissza az alföldi táj mozdulat­lanságát. VALAHOL bizony hiba van, s ha nem ott, ahol én lcereske- dek. akkor másutt, de a hiba az megvan. Vallomásra idé­zem az okosabbakat, akik job­ban látnak — láttassanak hát jobban ... mert így a költő hasztalan szaval.;; G. M. motorkerékpárokból az ötéves terv első évében, 1961-ben 188 ezer fogyott, 1965-ben pedig 236 ezer jut belföldi forgalomba. Változik a kétkerekű járművek összeté­tele. Magyarországon megszű­nik az ötven köbcentiméteres robogók gyártása, helyettük jó minőségű, NDK-beli Simson- robogókat kap a jövő évtől kezdve a kereskedelem. 1963- ban 10 ezer, 1964-ben és 1965- ben pedig 15—15 ezer darabot. Leggyorsabban a személygép­kocsik száma emelkedett. Az 1960. évi 3526 helyett 1961-ben, az ötéves terv első évében 6095 autó kelt el. Az idén 12 ezer, jövőre 15 ezer, 1964-ben 16 ezer, 1965-ben pedig 20 ezer személygépkocsit importálunk, tehát a második ötéves terv időszakában néhány híján 70 ezer darabot hozunk be kül­földről. 1961-ben 101181 tv-készülé- ket vásároltak, az idén pedig 110 ezer kerül forgalomba. Jö­vőre 160 ezer, 1964-ben 200 ezer, 1965-ben pedig 220 ezer televízió vevőkészülék jut a vásárlókhoz. A jövő évben há­romszor annyi nagy képernyős készüléket leap a kereskede­lem, mint az idén. A második ötéves terv időszakában több mint 700 ezer rádiókészülék kerül belföldi forgalomba. A választék bővítésére, részben az igények kielégítésére en­nek 25 százaléka külföldi ve­vőkészülék lesz. Onnan tudták meg, hogy a Vers befejeztetett, hogy a kői­ül a színpad felé mozdult A üips erőteljes, valódi taps volt. A közönség jólneveltségből és Vendégszeretetből vizsgázott — kitűnőre, tapssal. Mondtam a költőnek: — Három sem akadt a százötven­ből, aki értette. — Pedig a leg­egyszerűbb versemet szaval­tam — válaszolt lehangoltam Elhúzódtunk egy ablak- hiélyedésbe, beszélgetni a Tényről, mely kínos döbbenet­fel figyelmeztetett: a társadal- üü szinkron és a költészet új törekvései között nagy-nagy szakadék tátong. Nem értik, üem értik — sokszor még mi, okleveles egzisztenciák sem értjük. Nagyon előreszaladtak, és a költői megismerés nagyon távoli tisztásáról integetnek felénk: szaporán, szaporán, hagyon lemaradtatok ..; Mi hieg a hátunk mögé mutoga­tunk, a sokak védelmében, hogy azok még jobban le­maradtak. Az önszórakoztatásra fogott hép teremtett magának költé- teetet; a természetközelség, a Verőíényes panoráma Két esztendő November hetedikén múlt két éve, hogy a Miskolci Hű­tőipari Vállalat — amely az or­szág egyik legnagyobb és leg­modernebb hűtőüzeme — meg­kezdte munkáját. A vállalat igazgatójának — Szabán Ti­bornak — és a többi dolgozó­nak nem volt könnyű dolguk. Meg kellett ismerniük a gépe­ket, a berendezéseket, az új üzemet, s meg kellett ismerni az embereket, az emberek ké­pességeit, s az emberekkel meg kellett ismertetni a válla­lat működését. Fontos feladatok — Nagy energiával vetettük magunkat a munkába — emlé­kezik vissza az igazgató elv­társ — észre se vettük, kide­rült, hogy a hűtőház kicsinek bizonyult. Hogy mit csinálnak a Hűtő­ipari Vállalatnál? Egyik leg­fontosabb munkájuk hús- és húsipari termékek, élelmisze­rek. gyümölcsök tárolása. A hűtőházban —20 fok hőmér­sékleten nagymennyiségű árut tárolnak, megóvják a romlás­tól, s ezzel lehetővé teszik, hogy a kereskedelem biztosíta­ni tudja az egyenletes áruel­osztást. A vállalat foglalkozik terme­léssel is. Jó kapcsolatot építet­tek ki a Nagymiskolci Állami Gazdasággal és a MÉK-en ke­resztül egy sor termelőcsoport­tal. A mirelite-üzem tavaly már 100, az idén már — vár­hatóan — 2v5—220 vagon zöld­séget, gyümölcsöt dolgoz fel, illetve félkészételeket gyárt. A mirelite-üzem nemcsak a hazai szükségletek kielégítésével tö­rődik, hanem termékének mintegy 30 százalékát exportra készíti, ami értékes valutát je­lent a népgazdaságnak. Ezenkí­vül van még a vállalatnak egy jéggyára is, ahol naponta 10 vagon jeget gyárthatnak. Ezzel Miskolcot látnák el, azonban a városba való beszállítása sok gondot okoz. Rz eredmények mellett vegyük észre a hibákat is Hogyan lehetne röviden ki­fejezni a vállalat eredményes munkásságát? Szabán igazgató elvtárs így összegezi. — A hütőház mind a tavalyi, mind az idei tárolási tervét teljesítette. Az üzem, dolgozói­nak és a vezetőinek lelkes munkájával 1961-ben több mint 4500 vagon különböző gyorsfagyasztott árut forgal­mazott. Ez évben pedig a vál­lalat háromnegyedéves tervét túlteljesítette. Ez mindenekelőtt annak kö­szönhető, hogy a vállalat veze­tése jó kezekben van. A kollektíva munkájában azonban nemcsak szép és di­cséretre méltó dolgok, jelensé­gek vannak, hanem itt ott mu­tatkoznak negatív jelenségek is. Pár hónappal ezelőtt a vál­lalatnál — egy bejelentés nyo­mán — vizsgálatot végzett a NEB. Noha ez a vizsgálat nem általános jellegű volt, mégis egy sor hibára felhivta a fi­gyelmet. Bár kezdetben — mint sok esetben előfordul — a vizsgálatban rossz szándékot véltek felfedezni (sajnos van példa arra is, hogy egyesek a segítő szándékú vizsgálatot, il­letve cikket rágalmazásra hasz­nálták fel), de később, hogy higgadtabban gondolkodtak, rájöttek, a vizsgálat nagy se­a mérlegen gítséget jelent a kezdeti nehéz­ségek leküzdésében. — A NEB-vizsgálat — mond­ja az igazgató — arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilvántar­tás, az adminisztráció lemaradt a vállalat fejlődése mögött. Á hiányosságok kiküszöbölése ér­dekében az ügyviteli vonalat megszigorítottuk. Megszervez­tük az üzem elsődleges nyil­vántartását és a műszakveze­tők minden műszak után köte­lesek termelési tevékenységü­ket, anyaggazdálkodásukat, a létszám és a munkaidő felhasz­nálásukat üzemnaplóba rögzí­teni. .. A raktár naponként, té­telesen vételezi be a termelést és a nyersanyagot. És... A NEB-vizsgálat s javas­lat alapján — mivel bizonyos­fokú nagyvonalúság volt ta­pasztalható a reprezentáció és személykocsi használatában, — megszigorították a személy- kocsi használatát, fokozottan ellenőrzik a menetlevelek kiállítását és az utazási költségek elszámolását. Csök­kentették a reprezentációt és a külföldről jövő látogatók rep- rezentálásához pedig gondos­kodnak az írásbeli engedély­ről. fiz összkép mégis biztató Mik a terveik? Egyre több állami gazdasággal, termelő­csoporttal igyekeznek kiépíteni a közvetlen kapcsolatot. Ez a vállalat munkájának tervsze­rűségét segíti elő. A vállalat megfelelő minőségi vetőmagva­két ad a velük szerződésben le­vő gazdaságoknak, így eleve biztosítja a megfelelő minősé­gű zöldség, gyümölcs termelé­sét. Ellenőrzik a termékek éré­sét, s a legalkalmasabb időben szállítják be a mirelite-üzem- be. Van néhány gondjuk, amely megoldásához segítséget várnak. Esetenkint jelentős ko­csiálláspénzt fizettek. Elkerü­lése végett a nyáron bevezet­ték a nyújtott műszakos rako­dást. A gondot az okozza, hogy sokszor csak félórával előtte jelzik az áruval telt vagonok érkezését, s így nem tudnak gondoskodni megfelelően az árule kirakásáról. Az illetéke­seknek meg kellene teremteni a lehetőséget, hogy a vállalat megfelelően íeltudjon készülni a vagonok kirakására. A vizsgálat nem tárta ugyan fel, de meg kell említeni azt, hogy a vállalat igazgatója nem minden esetben kapja meg a szükséges segítséget. Jellemző, hogy főmérnököt is csak ez év közepén kaptak. Nem fejlődött még a kívánt színvonalra a társadalmi szervek munkája sem. Bár sokat javult a párt­ós a szakszervezet munkája, azonban nem kielégítő a ter­melés pártellenőrzése, amit a vállalat igazgatója maga igé­nyel. Hiányzik az a kritikai légkör is, amely a régi vállala­toknál, üzemeknél természetes, jellemző. Nodehát ezek is — mint sok más — az ifjú válla­lat kezdeti gondjai, „gyermek- betegségei”, s lassan orvoslást nyernek. A vállalat eddigi si­kerei, az egyre erősödő kollek­tíva munkája, a NEB-vizsgá­lat tapasztalatainak eredmé­nyes felhasználása arra utal­nak, hogy az ifjú vállalat nem­csak munkájával, hanem ta­pasztalatokban, vállalati és tár­sadalmi szervezettségével is méltó versenytársa lesz „öreg” testvéreinek. Csorba Barna • • : Iván gyermekkora } • Szovjet film * • A gyermekkor boldog éveket, sok örömet, játékot jelent. “ J De Iván gyermekkora a háború idejére esik, és az felnőtt- o ■ hoz, gyerekhez egyaránt kegyetlen. Iván gondtalannak in- s J dúló éveibe is beletapos, robbanásokkal szaggatja szét, soro- * • zatokkal lukasztja át. A gyermekkor, mint boldogság meg- 6 • szűnik. Helyette sár, hideg, felderítés, rémület, bosszú van. J a A 12 éves kisfiú megöregedett lélekkel veszi fel a küzdelmet « a az ellenséggel. Játékhoz, gondtalansághoz csak álmában jut, J • de még az álomba is befurakodik — hogy széttépje, rémisz- • n tővé tegye — a valóság. . ” ® Tarkovszkij rendező tiszta, érthető nyelvet választott » • mondandója közlésére. Került minden zavarót, minden “ , bonyolultat, minden „natív jelenethez” vezethetők Kockái- o • ból keménység, hideg árad, fémes csattogás hallatszik. Ha ® J felvillant egy-egy tájat, azon erőltetettség nélkül, majdnem l » mellékesen mutatja a háború nyomait. A háborúét, ami • J körülveszi, magába szívja, végül elnyeli Ivánt. 5 • Az Iván gyermekkora — Bogomolov elbeszéléséből ké- « J szült — mindvégig izgalmas, feszült légkörű alkotás. Az j a operatőr, Vagyim Juszov munkája kiváló. Ivánt Kolja a • Burljajev játssza. • t <pt) r Fota; Aívfea Ttb«c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents