Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

Kedd, 1962. november 8.

ESZAKMAGTAUORSZAG

————————

„Egyformák életkörülményeink, hasonlóak a gondjaink”

Csehszlovák szakszervezeti küldöttség Miskolcon

Mint ismeretes, Klbik Alajz, a Kassa területi szakszervezeti bizottság titkára vezetésével nyolctagú küldöttség tett látogatást Borsodban. A baráti nép szakszervezeti küldöttsége több miskolci üzembe, illetve vállalathoz, intézménybe látogatott el, hogy megfigyelje, hogyan dolgoznak a szakszervezeti bizottságok, aktívák.

A szakszervezeti küldöttség az üzemekben, vállalatoknál tett látogatás után szombaton délután az SZMT-szckházba ment el, hogy a borsodi szak- szervezetek vezetőivel megvitassa a tapasztalatokat. A baráti nép küldötteit Jakó András, az SZMT vezető titkára üdvözölte, majd beszámolt a szakszervezetek munká j áról,

felépítéséről, működéséről, az eredményekről s beszélt a gondokról is. Klbik Alajz elvtárs elmondotta: hasonló az ö szak- szervezetük jelépítése is, azzal a különbséggel, hogy ott járási szakszervezeti tanácsok is vannak. Több a szakszervezeti tagok száma is, mert ott meghaladja a 250 ezret. Nálunk a párt s a nép a VIII. pártkongresszusra készül, ott pedig a Xll. pártkongresszust készítik elő. „Egyformák életkörülményeink, hasonlóak gondjaink"-— tette még hozzá.

A baráti beszélgetésen szó esett szociális és egyéb gon-'

társak elmondották, tanulmányozták, hogyan oldják meg Borsodban a vidékről bejáró dolgozók be- és hazaszállítását, valamint a lakóházak építését. Náluk a dolgozók üzembe és hazaszállítása most kezd gondot okozni. Kassán építenek egy kohászati kombinátot, ahol sokezer ember dolgozik majd. Már most keresik a legjobb megoldást a vidékről bejáró dolgozók szállítására. Amj a lakóházak építését illeti, a ba- dokról. A Kassa területi elvráti nép küldöttei elismeréssel szóllak arról, hogy Borsodban is alkalmazzák a panelekből való építést. Ez igen előnyös s nagy jövője van. Szó esett a szocialista brigádok munkájáról. A szakszervezeti vezetők abban állapodtak meg, hogy a jövőben — amennyiben erre lehetőség nyílik — tapasztalatcserelátogatásokat szerveznek, amelyeken szocialista brigádvezetők cserélik ki egymással tapasztalataikat, jó módszereiket.

Hazaérkezett

az Algériában járt magyar küldöttség

Vasárnap este hazaérkezett az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságból az a magyar küldöttség, amely Brutyó Jánosnak, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével részt vett az algériai nemzeti ünneppel kapcsolatos rendezvényeken. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren az Elnöki Tanács, a kormány, a SZOT és a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának képviselői fogadták.

Nemcsak a hazai, de a külföldi szakembereket is régóta foglalkoztatja, hogy miképpen lehetne a melegalakításra kerülő acélok revésedését, az oxidáló- dás miatti felületi veszteségét csökkenteni.

Az ország üzemeiben jeleni leg működő, szokványos rendszerű kovácskemencékben ugyanis — s ez a helyzet álta Iában külföldön is — a munkadarabok melegítése, izzítása közben viszonylag sok reve keletkezik az acélokon. A revése- dés általában két-öt százalékos, egy tonna acélnál mintegy 20—50 kilogrammos anyagveszteséget okoz, ami két-háromKözségfejlesztési tervek Cigándon

Cigándot joggal nevezték Bodrogköz legsárosabb községének. Kiadósabb esőzések után egyes cigándi utcákon valóságos sártenger tette lehetetlenné a közlekedést. Míg az felmúlt esztendőkben a cigándi tanács alig fordított gondot járdák építésére, a lakosság kívánságára az idén a községfejlesztési hozzájárulás jelentős részét járdaépítésre fordítják. A főútvonalakon már több mint két kilométeres szakaszon betonjárdán közlekedhetnek a cigándiak. Az év végéig pedig további négy utcából száműzik a sarat. Mintegy 450 méteres szakaszra már megrendelték a beton járdalapokat, közel kétszáz méteren pedig nagyrészt a lakosság társadalmi hozzájá-V. V. .v. v. v v v. v. V. .V- At .V. .V. „v. -V. .V.

rulásával készülnek új járdák.

1003-ban a további járdaépítések mellett a villanyhálózat bővítése szerepel a községfejlesztési tervekben. Ezenkívül két új nevelői lakást létesítenek, s bővítik a község köves út hálózatát.

1964-ben a cigándi ivóvízgondokat akarja végérvényesen megoldani a községi tanács. A községfejlesztés keretében — mintegy félmillió forintos költséggel — törpevíz- rnűvet létesítenek. Az elmúlt esztendőkben készült nyolc fúróit kút ugyanis még nem tudja megoldani az ivóvízellátást. A törpevízmű a község legtávolabbi részeibe is eljuttatja majd az egészséges ivóvizet.

száz forint kárt jelent. Ezenkívül a revésedés következtében romlik az anyag minősége, felületi hibák keletkeznek rajta, s a megmunkáló szerszámokat — süllyesztékeket — is idő előtt elkoptatja.

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen néhány éve működő Hőtechnikai Kutató Állomás vezetői, szakemberei, akik az ország jóformán minden jelentősebb vasipari üzemével igen hasznos és gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fenn, kitartó kutató munkával megoldották ezt a nemzetközi viszonylatban is nagyjelentőségű problémát. Modell-, illetve üzemi kísérleteik tapasztalatai alapján olyan kovácskemence- típust alakítottak ki, amelyben a munkadarab felületét — különleges módon — gázzal védik meg a revésedéstől, az oxi- dálódástól. Ezzel a módszerrel, illetve berendezéssel az eddiginek tizedére csökken az anyagveszteség. Az első ilyen típusú kovácskemencét a Budapesti Acélárugyárban már megépítették és — az utóbbi hetekben — bemutatták a szakembereknek. A berendezés, amely a szakemberek elismerését váltotta ki, a gyakorlatban, az üzemeltetés során igazolta a kísérleti eredményeket.

A kutató állomás az új, és népgazdasági szempontból gazdag eredményt ígérő kemencetípusból, amelyet egyébként szabadalomnak is bejegyeztek, a tervek szerint már a jövő évben többet felépítenek az ország különböző üzemeiben.

Űj menetrend — hátránnyal?

„A következő években tovább kell fejleszteni a közlekedést ...” — mondják a párt Központi Bizottsága által közrebocsátott kongresszusi irányelvek. E mondatban benne szerepel többek között az is, hogy maximális segítséget kell nyújtani a vasúti, valamint a közúti személyszállításoknál ahhoz, hogy az utazási időt lerövidítve növeljük a dolgozók, az utazók szabad idejét.

Ennek azonban éppen az ellenkezőjét tapasztalják az alsó- vadásziak. Amikor 1960. október 1-én beállították a reggel 4 óra 56-kor induló autóbuszt, régi vágyukat teljesítették a községből Miskolcra bejáró dolgozóknak. Ezzel a járattal ugyanis elérték a Szikszóról Budapest felé tartó vonatot. Az öröm azonban csak rövid ideig tartott. 1962. november 2-án már hiába vártak mintegy harmincán — köztük tizenöten bérlettel a zsebükben — az autóbusz nem érkezett meg. Azt gondolták, elromlott a kocsi, de „sajnos” nem ez volt az ok. A járatot szüntették meg az új meneti-endben. A vasútállomáson találkoztunk hűséges íakaruszunkkal — írja többed magával Molnár Imre a’.sóvadászi lakos. Fél 4-től várta, kihasználatlanul, hogy az új menetrend szerint fél 7-kor elinduljon értünk Alsóvadászra.

1960 októberéig nagyon mostoha körülmények között jártunk be munkahelyünkre s a közlekedési vállalat ezt megértve segítségünkre sietett két évvel ezelőtt. Nem is fizetett rá erre, hiszen kihasználtuk mindig a kocsit. S mi is elégedettek voltunk, mert nem kellett már hajnali kettőkor felkelnünk és a hidegé esős időkben naponta 12 kilométert gyalogolnunk.

Cikkünk elején a kongresszusi irányelvekre hivatkoztunk. De hivatkozhatnánk arra is, hogy az illetékesek ne forgassák vissza az idő kerekét, a haladást, s amit 1960-ban végre sikerrel megoldottak, azt ne vegyék vissza 1962-ben. Találjanak rá megoldást, hogy teljesítsék az alsóvadásziak jogos kérését. B* B.

Á Borsod megyei Perkupa község határában lévő bányában termeli a Hegyaljai Ásványbánya és Örlőmű Vállalat a savanyú és szikes alföldi és hegyvidéki talajok javításához szükséges anhidritet. A talajjavító anyag iránt egyre nő a kereslet, s az idei 60 000 tonnával szemben, jövőre már 100 000 tonnát szállítanak.

A mélyművelésű bányában az anhidritet eddig úgy termelték, hogy a szinte terem nagyságú 20 méteres magás kamrákban egy-egy réteg lefejtése után a külszínről szállított földdel betömedékelték a keletkezett üreget, s azután kezdték a fölötte levő rész kitermelését. Ez a módszer lassú volt. A föld megülepedé- sét meg kellett várni, és addig másik kamrában dolgoztak. Drága is volt, mert a tömedé- kelő anyagot a külszínről kellett a bányába szállítani. '

A termelés gyorsabbá és olcsóbbá tételére a Hegyaljai Ásványbánya és Őrlőmű Vállalat felkérésére a Bányászati

DIVAT?

N

incs szebb látvány, ha sötétkék köpenyes diáklányok táskával a hónuk alatt végigmennek az utcán. Vidámak, frissek, fiatalok — nagyokat nevetve beszélnek az iskolai problémákról, csicseregnek, csacsognak — s az idősebbek mosolyogva, elismeréssel, meg egy kicsit irigykedve mond- ták: diákok. — Vagy itt volt, nem is olyan régen az évnyitó.

^ehér matrózruhás lányok özönlöttek el a város főutcáját, s bárki végignézett rajtuk — örült nekik önkéntelenül is, és kifigyelt rájuk, mert fel kellett figyelni rá, mert szép volt, ízléses és. fiatalos.

Aztán ugyanezek közül a malrózblúzos lányok közül látunk sétálni néhányat vasárnap délután és nem hisszük el, hogy „ugyanazok”. Óriásira tupírozott „Jucika frizurával", Gólyalábakon — 6—S centiméter magas tűsarkú cipőben, valószinütlenül feszülő szűk szoknyában bclibegnek a vá- jjj fosba. És erre is felfigyelnek az emberek, mert erre is fel * hell figyelni. Lehetetlen nem észre venni ezeket az ál-manö- jjf heneket, akik villogó szemmel figyelik a hatást, s ez elma- jjí fadhatatlan. Elhangzik nem egy megjegyzés is, de most már * Uem örömtől mosolyogva, nem is irigykedve mondják el vé- ijí Reményüket az emberek, hanem csöpp szájhúzással, kicsit el- $ ítélve, csak maguknak, vagy egy-két nagyszájú fiatalember ijí hangosan is odamondja: De csúnya vagy! — és igaza van, * biem ■ prédikációt akarok én mondani, és tüntetni amellett, í hogy a diáklányok csak egyenruhát hordhassanak, mert azt ^ en sem tartom helyesnek, hiszen ez nemcsak a diáklányokra * vonatkozik. Ez olyan kamaszkorral járó „betegség”, amin jjj Majd mindenki átesik ilyen, vagy olyan formában. Talán * szeretnének felnőttebbnek látszani, s azt gondolják, hogy * szzel valamiféle elismerést vívnak ki maguknak. *

P

ersze a szülők is gyakran ludasok ebben a dologban, jj: mert minden ellenvetés nélkül, vagy ha van is ellen- aj Vetésük, mégis kielégítik lányuk később még tovább fokozódó $ divathóbortját.. J

Azok a. lányok, akik már 15 éves korukban dolgozni jjj fentek, általában meggondolják, hogyan állítsák össze kevés Ijí fizetésükből ruhatárukat, mégsem sikerül mindig jól ez a * törekvés!

Hogy miért? — Talán nincs, aki irányítsa őket, vagy ha fenne is — nem hallgatják meg tanácsaikat.

De ne beszéljünk csak a nők, a fiatal lányok öltözködésétől. Gyakran találunk példát a fiúknál is a „túlkapásokra".

. ' A napokban láttam: zöld kordbársonynadrágban, sárga Mgben és lila-piroskockás zakóban egy fiatalembert az utcán, hiem kell külön hangsúlyoznom, hogy majdnem mindenki Megmosolyogta. S nemcsak ezért., mert olyan volt a ruhája, hanem. — mert úgy is viselkedett. S ez is általánosítható tlyen esetekben. A feltűnően öltözködő fiúk — lányok feltűnően is viselkednek.

Ha szakszerűen „gyógyítják", könnyen át lehet vészelni Mzt a „betegséget". Törődjenek vele jobban egy kicsit! A szülök is, és a nevelők is. Maradjon meg az a diák — diákjuk, megfelelő „mezben”, s ne akarja senki túlöreglteni mahűt, mert lesz idő, amikor épp a fordítottját akarja majd elűzni, s ez hasonló komikummal jár.

r\ivat? Nem! Feltűnnivágyás. sokszor ízléstelenség. De , meg lehet ezt oldani másképpen is, csak irányitó

feáll hozzá, meg egy his jó ízlés, és tudni azt, hogy meddig Erjednek a határai. Forgó Edit

Mi lesz a kosárban?

Beszélgetés a téli ellátásról Tóth Józseffel, a MÉK igazgatójával

esztendő néhány cikk ellátásában kisebb' gondokat is támaszt. Kevesebb lesz az alma, a fokhagyma, a gyökér, a zeller, mint ahogy szeretnénk. Bár elmondhatom azt is, ha a felsorolt áruféleségekből kevesebb is lesz, mint amire számítottunk, a jelentkező mennyiség így is nagyobb, mint tavaly. A termelőszövetkezetekkel az elmúlt esztendők során jó volt a kapcsolatunk, nagyrészt ennek tulajdonítható az, hogy a zöldségüzletek zavartalanabból tudják lebonyolítani a télen várható forgalmat.

Megemlíthetem még azt is, hogy nagyobb mennyiségű savanyúságot: csalamádét, ecetes paprikát, uborkát, sósvizes uborkát, paprikasalátát, savanyú hordóskáposztát hozunk forgalomba, ötliteres üvegekben. Az említett savanyúságfe- lékből mintegy 60 vagont készített a sátoraljaújhelyi üzemünk.

Megelégedéssel jegyeztük fel Tóth elvtárs szavait, s reméljük, hogy a tájékoztatást a háziasszonyok is szívesen fogadják.

(garami)

A télre gondol most az előrelátó háziasszony, s bizonyára érdekli, mit kap a zöldségüzletekben, mit tehet a kosarába a piacon. A kíváncsiságtól indíttatva kerestük fel Tóth Józsefet, a MÉK igazgatóját, hogy megkérdezzük, miként alakul a téli ellátás.

— Az elmúlt évhez viszonyítva lényeges javulás várható — mondotta. Az eladásra került burgonyának mintegy 70 százalékát tároltuk, s elárulhatom, hogy minden szükségletet ki tudunk elégíteni. Az üzletekben főként sárgafajta (Ella, aranyalma, Vera) burgomód — jő eredmény Perkupán

Kutató Intézettel új fejtési eljárást dolgozott ki. Az új módszer szerint a kamrákat nem alulról felfelé, hanem megfordítva fejtik. A húsz méter magas kamra tetején szednek ki egy részt, és a tetőt képező kémény kőzetbe 2 méteres csavarokat hajtanak be, amely egy acélhálót tart. 'Az 1000 négyzetméteres acélháló beborítja az egész tetőzetet és megakadályozza a kőzethullást. A téglalap alakú, 53 méter hosszú kamrában 2 csapolónyílást fúrtak. A felrobbantott anyagot ezen keresztül az alsóbb szinten lévő vágatokban csillékbe engedik, ahonnan szállítógép a külszínre, innen pedig az őrlőbe viszi, A jellegzetes fejtés alatt álló munkahelyen mintegy 20 ezer tonna anhidritet termelnek és a kamra fejtését a jövő év első negyedében fejezik be. A szerzett tapasztalatok alapján megkezdték a főte- csavaros biztosítással a má- soaik munkahely kialakítását is.

Ahol a Tisza és a Bodrog találkozik

nyaféléket lehet majd vásárolni. A zavartalan áruellátás érdekében nagyobb mennyiségű import burgonyát is hoztunk a Német Demokratikus köztársaságból. A készlet 44 százaléka Miskolcon, 18 százaléka Kazincbarcikán, ugyanennyi Ózdon, 10 százaléknyi Sátoraljaújhelyen, s hasonló mennyiség Mezőkövesden kerül tárolásra.

örömmel árulhatom el azt is, hogy az elmúlt évihez viszonyítva javul az ellátás vöröshagymából is. Számításaink szerint a hagymaszükséglet nagy részét már kielégítették, s így az ellátásban nem lesz fennakadás. Az említettek mellett elegendő mennyiségű sárgarépa, kelkáposzta, karalábé, cékla, téli retek, s fejeskáposzta van raktárainkban. Az árakkal kapcsolatban csak annyit, hogy jelentéktelen, mindössze néhány fillérnyi eltérés várható csupán a későbbi időszakban. A folyamatos ellátást megfelelő szállítási eszközök teszik lehetővé.

Miből lesz gyengébb a kínálat?

— Sajnos az aszály, a száraz

¥éöeMezzllfDii a imm rágcsálók ellen

Foto; Szabados György

A rágcsálók a szántóföldi növények vetésterületein szinte mindenütt károsítanak. A legsúlyosabb .kártételt a mezei pocok, a hörcsög és az ürge okozza az őszi terményekben, a vetésekben és az évelő takarmányokban. A nyári szárazság igen kedvezett a rágcsálók elszaporodásának. Fontos, hogy a kártevőket idejében kiirtsuk, amikor még egyedi számú csekély, így több munkát takaríthatunk meg és kevesebb szerrel, olcsóbban végezhetjük el az irtást. A mezei pocok az első éves vörösherét és lucernát, valamint a magnak hagyott lucernát és vörösherét teljesen tönkreteheti, az idősebb lucernák tőállományát pedig 30—40 százalékkal csökkentheti. Tömeges elszaporodása esetén a gabona is súlyosan károsodhat. A kapások közül a kukorica, a répa jövedelmezőségét is kétségessé teheti. A pocok- kártétel miatt már igen sokat költöttek a kártevő elpusztítására. Sajnos a költséges védekezés nagyon ritkán járt eredménnyel. mert a beavatkozásokkal általában a túlszaporo- dások ideién szeretnék a pocok-kárt felszámolni. Az ered- ménvtelenséget tetézi az. hogy a védekezés még nnrrv gazdaságokban is csak aránylag kis területeken, egv-egv táblán történik. Most az a teendő, hogy felmértük a pocok-állományt. A község fertőzött területein. lehetőleg két ellentétes határrészen kijelölünk 100—100 négyzetméter lefülelni őszi gabonában. é'rnln tn- bnrmánvbnn ré+°n fecrnlnn. i A Hpt'V'ért pop nó"".

cetméteren található valamennyi Docoklvukat hetanos- suk. majd 24 óra elteltével megszámoljuk a kibontott pocoklyukat. Gyenge a fertőzött- ség, ha 1—10, közepes ha 10— 20, erős, ha 20—30, illetve 30-on felüli kibontott lyuk van.

A mezei pocok ellen jól bevált és igen olcsó szer az egérirtó Arvalin, amiből pár szemet kell kiskanállal, vágj' ferdére vágott nádszállal a lyukba helyezni. Az irtás az egész határon, vagy határrészen, községi tanácsi engedéllyel végezhető. Irtás után néhány hétig tilos a területen legeltetni. Az ürge és a hörcsög jól irtható csapdákkal és szénkéneggel, az utóbbival addig, amíg a hőmérséklet 10 C alá nem száll. A szénkénegből az ürgelyukba 25—30 grammot, hörcsöglyukba 40 grammot kell önteni, a lyukat be kell tömni szalmával vagy fűcsomóval. A szén- kéneg rendkívül robbanékony anyag, közelében a cigaretta és a nyílt láng használata tilos.

Tizennyolc százaléknál mariasebb cukortartalom

A Borsod megyei Taktaköz határában honosult meg az északi felföldön legelőször a cukorrépa-termesztés. A mélyfekvésű öntvénytalajokon igen jól díszük ez a fontos ipari növény. A Taktaköz tizenkét községében apáról fiúra szálló hagyományai vannak már a termesztésnek. Ezeket a módszereket. a szocialista nagyüzem kialakulásával egész munkacsapatok átvették.

A cukorrépát a tsz-ek a Szerencsi Cukorgyár által megá'- lapitott ütemezés szerint sz > dik és szállítják. A gyárba r 1- dig beszállított répa cukort r- talma igen magas, meghaladja a 18 százalékot, ami az utóbbi évtizedekben a legmagasabb.

Tízeiére csekkentkető ez acélok revevíszíesége e Miskolci Hőíeclrnikai feleié ftifcsís íjfajta liovácsiweecéiével