Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1963. november SÍ. Kádár János elvtárs kongresszusi beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) húzódik és ez a küzdelem a két rendszer harcában fejeződik ki. A továbbiakban Kádár elv­társ rámutatott a kapitalista rendszer hanyatlását mutató jelenségekre, köztük a gyar­mati rendszer széthullására, a kapitalista rendszernek egyre élesedő belső ellentmondásai­ra. Az imperialisták a gazda­ság militarizálásában, a fegy­verkezés fokozásában, a hideg- háborús politikában, sza­kadatlanul ismétlődő agresz- sziókban vélik megtalálni a ki­utat válságos helyzetükből. Emiatt kell az emberiségnek még ma is a háború fenyegető árnyékában élnie. Az imperia­listák, élükön az Egyesült Ál­lamok imperialista köreivel lépten-nyomon megsértik az általánosan elfogadott nemzet­közi jog normáit, merénylete­ket követnek el a nemzetek függetlensége, az országok szuverénitása és a béke ellen. Az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya legutóbb a Ka- rib-tenger térségében törvény­telen tengeri és légi zárlattal, Kuba megtámadására tett más katonai lépésekkel lábbal ti­porta a nemzetközi jogot, fel­idézte az emberiség békéjét és a második világháború óta fe­nyegető legnagyobb veszélyt. Az emberiség a nagy fele- ló'sségérzettel, önuralom­mal és higgadtsággal fel­lépő Szovjetuniónak, a szovjet kormánynak és el­nökének, Hruscsov elv- társnak köszönheti, hogy az imperialista provoká­ciót elhárították, Kuba szuverenitását és a békét megvédték. Támogatjuk a kubai kormány ötpontos javaslatát világháború elhárításáért foly­tatott küzdelemmel. A békés egymás mellett élés külpolitikájának si­kerei meggyorsítják a ka­pitalizmus feletti győzel­met, megkönnyítik a tő­kés országok munkás- osztályának harcát, segí­tik a nemzeti felszabadító mozgalmakat, tehát gyen­gítik a háború erőit. Elvtársak! Pártunk, a ma­gyar nép és kormánya üdvözli és támogatja a Szovjetunió és a Varsói Szerződés államainak javaslatait. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagálla­ma évek óta következetesen küzd a német kérdés ma egyetlen lehetséges megoldásá­ért, azért, hogy a német békeszerződést megkössék és Nyugat- Berlint szabad várossá nyilvánítsák. E megoldás mind sürgetőbbé válik, mivel a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya növekvő agresszivitással foly­tatja revanspolitikáját, igyek­szik mielőbb nukleáris fegyve- rekhez jutni és mindinkább fenyegeti Európa és az egész világ békéjét. Helyeseljük és támogatjuk a Szovjetuniónak azt a javasla­tát, hogy az összes külföldön állomásozó csapatokat vonják vissza a nemzeti határok mögé. Helyeseljük, hogy a Varsói Szerződés és az Északatlanti Szövetség tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. Ezek külpolitikánk világos elvi alapjai és céljai, amelye­ket az egész magyar nép is­mer, helyesel és támogat. A külpolitikai céljainkért folytatott harcban a szov­jet—magyar barátság ha­zánk legerősebb támasza. Rendíthetetlenül hűek va­gyunk és maradunk a Varsói Szerződés szervezetéhez, a Szovjetunióhoz, a szocialista tábor országaihoz fűződő barát­ságunkhoz. Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy né­peink érdekeinek megfelelően, közös eszméink alapján a ma­ga részéről is mindent megte­gyen a szocialista tábor erejé­nek és egvségének növelésére. Az a törekvésünk, hogy még erősebbé tegyük ideológiai és politikái egységünket, gazdasá­gi kapcsolatainkat a Szovjet­unióval, a Kínai Népköztársa­sággal, valamennyi európai és ázsiai szocialista országgal. Támogatjuk a Kínai Népköz- társaság igazságos harcát Taj­van felszabadításáért, követel­jük, hogy elfoglalhassa törvé­nyes helyét az Egyesült Nem­zetek Szervezetében. Támogat­juk a vietnami és a koreai nép harcát, amelyet kettészakított hazájuk békés egyesítéséért folytat. Kívánjuk, hogy tár­gyalások útján, békésen rende­ződjenek a testvéri Kínai Nép- köztársaság és a baráti India határkérdései. A beszámoló ezután megál­lapította, hogy a diplomáciai, a gazdasági és kulturális élet te­rületén egyaránt a semleges ál­lamokkal meglevő kapcsolatok fejlesztésére törekszünk. A semleges országok között nagy és egyre fontosabb szere­pet töltenek be azok a függet­lenségüket nemrégiben vissza­nyert országok, amelyek a po­zitív semlegesség elvét vallják. Kapcsolataink az országok e csoportjával barátiak. A szoci­ális haladásra vonatkozó cél­jaik mély'együttérzésre * talál­nak a magyár népben. Köteles­ségünknek tartjuk, hogy sze­rény lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtsunk ezen or­szágoknak gazdasági független­ségük biztosításában, nemzet- gazdaságuk kiépítésétien. Ausztria részéről is. Időszerű lenne, hogy Ausztriában végre határozottabban szánjanak szembe azokkal, akik szándé­kosan zavarják az országaink közötti kapcsolatokat. A Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzete az utóbbi években folytatott egyértelmű, világos és következetes külpo­litika, valamint népünk alkotó munkája eredményeképpen megszilárdult. A Magyar Népköztársaság az elmúlt három év alatt tizennyolc állammal léte­sített diplomáciai viszonyt és most ötvenhét állam­mal van ilyen kapcsola­tunk. Ugyanebben az időszakban negyvennyolc államközi egyez­ményt és szerződést kötöttünk nem szocialista állammal. Magyarország megerősödött nemzetközi helyzete kifejezés­re jut az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül is. Az Ame­rikai Egyesült Államok kül­döttsége az ENSZ-ben immár hat esztendeje folytatja ma­gyar-ellenes támadásait, de év­ről évre kisebb sikerrel. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének napirendjére erőltetett „magyar kérdés” egy­szerűen hidegháborús akció, amely mögött nincs és nem is volt semmilyen valóságos, az. ENSZ illetékességébe tartozó probléma. A kérdés gyökere nem is az ENSZ-ben, hanem az I Egyesült Államok és a Magyar | A szomszéd országokkal jó viszonyra törekszünk A semlegesség politikáját kö­vető szomszéd országokkal jó­viszonyra törekszünk. Feladatunknak tekintjük, hogy Jugoszláviával való vi­szonyunkat, — amely ma nor­málisnak nevezhető — valóban zavartalan, jószomszédi, baráti viszonnyá fejlesszük. A ma­gyar—jugoszláv kapcsolatok­ban — különösen gazdasági vo­natkozásban — sok, eddig kel­lően ki nem használt lehetőség rejtőzik. Hasznosításuk mind­két országnak igen előnyös len­ne. Kapcsolataink fejlesztésé­hez jó lehetőséget nyújt az alapvető társadalmi viszonyok­ban meglevő hasonlóság és az, hogy álláspontunk egyes fontos nemzetköz! kérdésekben azo­nos, más kérdésekben hasonló. Meg kell találnunk a módját, hogy — a nemzetközi munkás­mozgalom legfontosabb kérdé­seiben fennálló ideológiai vé­leményeltérésünk ellenére — a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi • Népköz- társaság kapcsolatai állami, gazdasági vonalon tovább ja­vuljanak. Arra törekszünk, hogy Auszt­riával kapcsolatunk ne csupán normális, hanem jószomszédi is legyen. Ügy véljük, hogy hasznos együttműködés lehet­séges a két ország között. Ré­szünkről megvan a jóindulat és a készség. De szükség van erre Népköztársaság kormánya kö­zötti rendezetlen viszonyban rejlik. Mi teljes őszinteséggel törekszünk arra, hogy az Ame­rikai Egyesült Államokkal is normalizáljuk viszonyunkat. Ehhez semmi másra nincs szükség, csak arra, hogy az USA kormánya mondjon le semmiképpen meg nem való­sítható törekvéséről, a beavat­kozási kísérletekről a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Államunk mindenkor és minden kérdésben a magyar nép elemi érdekeinek megal­kuvás nélküli védelméből, szo­cialista rendszerünk lényegéből az emberiesség meggondolásai­ból indul ki, ennek megfelelő­en büntet és kegyelmez. Mint ismeretes az Elnöki Tanács az ellenforradalmi bűncselekmé­nyekért elítéltek • esetében is sorozatosan és széleskörűen élt a kegyelmezés jogával. Az ilyen cselekményekért elítélt embereknek ma már több mint 95%-a — részben bünteté­sét letöltve — nagyobbrészt amnesztia útján kiszabadult és beilleszkedett a normális élet­be. Ez a helyzet most e kérdés­ben, és államunk az eddig kö­vetett elveket alkalmazza a jövőben is. Elvtársak! A Magyar Nép- köztársaság belső viszonyai olyanok, hogy büszkén megmu­tathatjuk mindenkinek: nincs titkolni valónk. Népünk alkotó munkája A kapitalizmus a múlt, a szocializmus a jövő Honfitársaink sok országba utaznak és szívesen látunk mi is minden érdeklődőt hazánk­ban. A ki- és beutazások szá­ma évről évre növekszik, Á ka­pitalista országokból 1958-ban még 26 000, 1961-ben már 71 000 látogató jött Magyarországra, nagy és szép eredményeket szült. 1958-ban 18 000, 1961-ben pedig már 43 000 magyar állampol­gár utazotl kapitalista orszá­gokba. íme, a magyar állampolgá­rok nyugodtan utaznak tőkés országokba is, bár a kapitalis­ta rendszer dicsőítői szeretnek arról beszélni; több ember disszidál a szocialista országok­ból kapitalista országba, mint fordítva. Ez azonban ostoba fe­csegés. A kapitalizmus a múlt, a szocializmus pedig a jövő. Kézenfekvő, hogy az önmaguk­kal meghasonlott emberek mindig a múltba menekülnek, hiszen a jövőbe nem lehet „me­nekülni”. A jövőbe menni csak tudatosan lehet. A kapitaliz­mus országaiban többen akad­nak olyanok, akik szocialista társadalmi rendszerben szeret­nének már élni, mint nálunk olyanok, akik a kapitalizmus­ba szeretnének visszatérni. A különbség az, hogy a kapitalista országokban élő és szocialista társadalmi rendet kívánó em­berek öntudatos és gondolkodó emberek, akik a maguk hazá­jában akarják és fogják kivív­ni a szocialista társadalmi ren­det. Sok hazánkfia él a kapitalis­ta országokban. Visszavárunk minden, Magyarországon élni és dolgozni akaró becsületes embert. Azoknak a Magyarországról elszármazott' embereknek pe­dig, akik már kint gyökeret vertek, azt üzenjük, hogy ma­radjanak a régi hazának jó barátai, szerezzenek becsüle­tet a magyar névnek, harcol­janak a dolgozók ügyéért, a bé­kéért és haladásért új hazájuk­ban — mondotta. Befejeztük hasúnkban a szocializmus alapi aimak lerakását Tisztelt. Kongresszus! Kedves Elvtársak! Három éve pártunk yií. kongresszusa abban fog­lalta összp a legfőbb feladato­kat, hogj' gyorsítsuk meg a szocializmus építését és a leg-, közelebbi években fejezzük be hazánkban a szocializmus alap­jainak lerakását. Most, ezen a kongresszuson a Központi Bi­zottság jelentheti a pártnak és a párt a magyar dolgozó nép­nek, hogy e feladatokat meg­oldottuk; a szocializmus épí­tése nagy lendületet vett és be­fejeztük a szocialista társada­lom alapjainak lerakását. A beszámoló a továbbiakban kiemelte, hogy az elmúlt három év leg­nagyobb eredménye a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Pártunk helyesen alkalmazta a marxista—leninista tudomá­nyos elméletet az agrárkérdés­ben; a parasztságot a párt, a munkásosztály vezette a szoci­alizmus útjára, szigorúan ér­vényesítve az önkéntesség le­nini elvét. Népi demokratikus államunk, munkásosztályunk biztosította a szövetkezetek munkájának megindulásához elengedhetetlenül szükséges gépeket, épületeket és más, szükséges termelési eszközöket. Sikerült eredményesen megol­danunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgazdaság átszervezésének időszakában is növekedett a mezőgazdasági termelés, az 1959—1961-es évek átlagában — bár az időjárás nem kedvezett — az előző há­rom évhez képest 8 és fél szá­zalékkal. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének idősza­kában növekedett az ország ál­latállománya, jelentősen kiter­jedt az öntözött terület, a sző­lő- és gyümölcstelepítés. A kialakult egységes szocia­lista termelési viszonyok ked­vező feltételeket teremtettek a termelőerők és a termelési vi­szonyok eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. A mező- gazdaság szocialista átszerve­zése, amely a szocializmus esz­méjének nagy győzelme és egyben a magántulajdonosi szemlélet súlyos veresége is, jelentős mértékben előrelendí­tette a kulturális forradalmat. A falvainkban végbement hatalmas változások érzékelte­tésére lássunk egy példái. Har­minc évvel ezelőtt. Drégelypa- Iánk községről és lakóiról. i& írt Móricz Zsigmond: „Hogy él a nép? Nagyon nehezen,, na­gyon keservesen. Van legaíább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret, s aratásig néni is fog. De nagyon sok csa­lád van, ahol már évek óta nem vágtak disznót és semmi zsírozójuk nincs.’* Drégelypalánk ma termelő­szövetkezeti község. A terme­lőszövetkezetnek 5 millió fo' rint közös vagyona van. EgJ* termelőszövetkezeti tag évi át­lagos jövedelme 15 000 forint' Nemcsak zsirozóban nincs hi­ány, hanem a cukorfogyasztás is többszörösére nőtt. Ma a® egy lakosra jutó évi cukorfo­gyasztás 41 kilogramm. A fa)u 480 lakóházából 186-ot a fel- szabadulás óta építettek. Je­lenleg ebben a kétezer lakos11 kis községben 386 rádióelöfi' zető és 2o televízió-előfizető van. Összesen 193-an járatnak újságot. A falunak 1961-ben épült fel a művelődési otthon®’ könyvtárral és 220 személyt be­fogadó mozival. Ami pedig áll Drégelypalánk községre, az m® áll úgyszólván minden magy®í falura. Népgazdaságunkban’ uralkodóvá teltek a szocialista termelési viszonyok összefoglalva a szocializmi®1 építésében eddig megtett út lé­nyegét, megállapíthatjuk hogy egész népgazdaságunkba® osztatlanul uralkodóvá lettek3 szocialista termelési viszonyok Jelenleg a nemzeti jövedelem csaknem 96 százalékát a szoci­alista szektorban termelik. A; ipari termék 98 százalékát szó' cialista vállalatokban állítják elő. A mezőgazdaságban ' szántóterület mintegy 96 szá zalékát termelőszövetkezet® és állami gazdaságok műveld Hazánkban többé nincsen® kizsákmányoló osztályok, arn® lyek mások munkáján élőskö® hetnek. Nincs munkanélkül* ség, nincs létbizonytalansáf Dolgozóink a szocialista elosü tás elvének megfelelően ra®® tájuk szerint részesülnek 1 negtermelt javakból. Ez a tartalma kongresszU- irányelveink fő tételéne* logy „hazánkban befejeztük ^Folytatás a 3. oldalon.} más is, de e sorok írójának már régóta feltűnt, hogy nálunk emelkedett a taps „értéke”, s ami ezzel együtt jár, a taps „tekintélye”. Nem mintha a mai hallga­tóság fukarkodnék a tetszésnyilvánítás­sal. De nem is pazarol. Ha tapsol, annak megvan az értelme, abban tényleg he­lyeslés, egyetértés, vagy szeretet fejező­dik ki. A kongresszus első tapsai az el­#>----------------------------------------------­Ijíb­Kongresszusi jegyzetek nökség tagjainak szóltak, majd a kül­földi testvérpártok küldötteit köszöntöt­ték, nemcsak hálás szeretettel, hogy el­jöttek hozzánk és kifejezik szolidaritá­sukat, hanem azzal a mélységes tiszte­lettel is, amely a nemzetközi munkás- mozgalom harcosait övezi. Nem mértük órával, de bizonyos, hogy a kongresszus első délelőttjén a beszá­molót akkor szakította meg a legna­gyobb, legviharosabb taps, amikor el­hangzott á Központi Bizottság jelentése: „Befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását”. Az első napi tanácskozás déli szüne­tében, a Központi Bizottság beszámoló; jának elhangzása után, beszélgettünk a kongresszus néhány részvevőjével. Mi ragadta meg őket a legjobban a beszá­molóból? Egy-egy rész? Egy-egy mon­dat? A válaszok mást mutatnak. Az egyik küldött véleménye ez volt: — A higgadtság! Nemcsak abban, ahogyan a nemzetközi helyzetet meg­ítéli a Központi Bizottság, hanem abban is, ahogyan munkánkat, eredményeinket látja, s amelynek alapján meghatározza feladatainkat. Találkoztunk egy pártonkívüli ven­déggel, vajon mi az, amit ő emel ki? — A tárgyilagosság! A szocialista nemzeti egység kialakításáról, a szövet­ségi politikáról vallott elvek, vagyis az, hogy minden becsületesen gondolkodó magyar ember megtalálja helyét az ország építésében, nagy örömmel töltöt­tek él. S végül álljon itt egy nyugati újság­író véleménye: mi lepte meg őt legjob­ban a beszámolóból? — Az emberiesség! Nagyon érdekes az a humánum, amellyel a magyar kom­munisták az emberek, a lakosság prob­lémájáról szóltak, kezdve a magyar nép békeszeretetétől, folytatva azzal, hogy a diákságot már nem kell származás sze­rint kategorizálni, a sok máson keresztül egészen addig, hogy a gyerekes csalá­dok helyzetén könnyíteni akarnak. Pom­pás, népszerű, emberszerető célok! V.JC £ £ Kora reggel megelevenedik a buda­it pesti Városliget környéke. Most az or- K szág figyelme megint ide, az Építők Mű- £ velődési Háza, sok forró hangulatú gyű­lt lés színhelye felé fordul. Ha más nem £ is tanúskodna erről, mindent elmond az V. a sokezer távirat, amely az első órákban £ érkezett, s amelyben hazánk dolgozói a * párt VIII. kongresszusánál! jó munkát £ kívánnak. Valóban nagy munka vár a £ kongresszusra, meghatározni a szocia- fc lista építés további útját. Ezért is érző­je dik itt a külsőségeket nem igénylő *c „munkahangulat”. Nincs zászlóerdő, £ nincs „lózungok” tömege, a nagyterem jc dekorációja is egyszerű, s mégis méltó­ja ságtel.ies: Lenin hatalmas reliefje mint- £ egy jelképezi a kongresszus elveit. K Jöttek a küldöttek. Mennyi fiatal van £ köztük! S az idősebbek, a párt régi, ta- f. pasztáit harcosai, küldöttek és vendégek £ szeretettel nézik őket. Ott látjuk a ven- £ dégek soraiban közéletünk számos pár- ¥ tonkívüli személyiségét, Kodály Zoltánt, £ Ortutay Gyulát, Nádasdy Kálmánt és ¥ másokat. Érdekes és különleges színfolt £ ezúttal, hogy a sajtó páholyában körül­it belül harminc nyugati újság és hírügy- ¥ nökség ez alkalommal Budapestre ki­* küldött tudósítója is feszült figyelemmel t várja az elnöki megnyitót. í Münnich Ferenc elvtárs emelkedik j szólásra. Kilenc óra két perc. Megkezdő­je dött az MSZMP VIII. kongresszusa. * * * Taps. Nem tudjuk, észrevette^ már A magyar nép és kormánya j teljes ’ mértékben' szolidáris a kubai nép igazságos ügyével, ■ teljes mértékben helyesli mindazokat a lépéseket, ame­lyeket a Szovjetunió kormá­nya ez ügyben tett. Népünk forró üdvözletét küldi a hős kubai népnek és bátor vezetői- • nek. Támogatjuk a kubai kor­mány ötpontos javaslatát, amelyekben követeli, hogy az USA kormánya tartsa tiszte­letben és garantálja Kuba tör­vényes jogait. Az imperialistáknak, min­denkor számolniuk kell azzal, hogy a szocialista világ, a sza­badságukhoz és függetlensé­gükhöz ragaszkodó országok ■és népek, a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom és a béke-világmozgalom egyesí­tett ereje hatalmasabb az ag­resszív erőknél. Provokációik­ra kudarc vár, és ha kalandor módon mégis a háború útjára lépnek, akkor mérhetetlen szenvedést zúdíthatnak ugyan az emberiségre, de semmit nem nyerhetnek, mert a hábo­rú saját pusztulásukat okpzza. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Népköztársa­ság korszerűen felszerelt had­serege ott van a Varsói Szer­ződésben tömörült országok hadseregei sorában, azokkal együtt készen áll és képes a béke, a szocialista haza védel­mére, a szocialista világrend- szer biztonságának megőrzésé­re, mindenféle imperialista ag­resszió visszaverésére. Az egész emberiség szerencséje, hogy az imperialista agresszo- rokat fékentartia és elrettenti, s ha kell az egész szocialista táborral együtt megfelelő el­lencsapást mér rájuk a béke­szerető erők élén álló a leg­fejlettebb és leghatalmasabb katonái eszközökkel rendelke­ző Szovjetunió. (Nagy taps.) A Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai, a szo­cialista tábor országai a legyőzhetetlen erő birto­kában is rendíthetetlenül folytatják békepolitiká­jukat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a Magyar Népköztár­saság kormánya és népe tel­jes egységben vallja a békés egymás mellett élés elvét. Az általános és teljes lesze­relésért, a gyarmati rendszer teljes megszüntetéséért foly­tatott harcban a Szovjetunió és a többi szocialista ország sorában ott van a mi szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Tudjuk, hogy e célok téljes megvalósí­tása még nem kevés erőfeszí­tést, harcot és munkát köve­tel a népektől. Pártunknak és népünknek szilárd meggyőző­dése. hogy végül is felülkere­kedik a józan ész, megvalósul az általános és teljes lefegy­verzés — -jelentette ki Kádár elvtárs. A Központi Bizottság beszá­molója ezután kiemelte, hogy a békéért folytatott harc a be­csületes embermilliók minden­napi feladata, ugyanakkor az imperialistákkal szemben nemzetközi méretekben folyó- osztályharc is. Éppen ezért a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett éléséért vívott harc nemcsak a szocialista országok külpolitikájának alapja; min­den kommunista és munkás­párt forradalmi tevékenysége .elválaszthatatlanul összekap­csolódik a békés egymás mel­letti élés fenntartásáért, az új

Next

/
Thumbnails
Contents