Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-02 / 257. szám

HÍREK MMIIIIIIIHIIHfllllUIIIIIUHil|l|||||ll||l|||||||]||||||||||||j|||h <—• Alsódobszán új földmű­vesszövetkezeti üzletház építé­sét kezdték meg. A földműves­szövetkezet tagsága negyven­ezer forint értékű anyagot és hatvanezer forint értékű társa­dalmi munkát ajánlott fel az építkezéshez. — Jövőre megkezdi^ a fan­csali, devecseri, csobádi és de- teki patak vízrendezési munká­latait. A kis vízfolyások szabá lyozásával jelentős területeket mentesítenek a tavaszi áradá­soktól. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság jövőre jó­val több mint egymillió forin­tot fordít a négy patak szabá­lyozására. — Az angliaj belfasti hajó­építő, gépipari és textilgyárak hatvanezer munkása szerdán délután beszüntette a munkát, hogy felhívja a parlament, a kormány és a közönség figyel­mét a fenyegetően súlyosbodó munkanélküliségre. Eisporlcsomagfolásbél s kitűnő FESTŐ ECSETJÉRE is ked­ves téma lenne az a kép, amely Páterhomokon, a Bod­rogközi Állami Gazdaság szé­pen gondozott gyümölcsösének színei alatt tárul elénk. Körös­körül, hegymagasságban, fi­noman bélelt, fehér gyümöl­csösládák, mindegyiknek az oldalán piros-kék színben ját­szó címke, mosolygó almával, alatta a felirat német, angol, francia nyelven; Magyar ex­portalma. Ha pedig belekuk­kantunk a ládákba, még a fest­ménynél is kedvesebben ra­gyog ránk a derűs, későőszi napsütésben a Bodrogköz ízes, zamatos termése: az illatos jo- nathán és storking alma. Több mint hatszáz holdnyi almása van a gazdaságnak a baksai, páterhomoki, györgy- tarlói és a zemplénagárdi ha­tárban. A fele régi gyümölcsös, de a fiatal almás egy része is termést ad már. A szárazság ellenére is kitűnő az idei ter­més, bizonysága ennek az, hogy csaknem 80 százalékát exportra vásárolta meg a Hungarofruct, s több vagonnal a sárospataki állomásról egye­nesen külföldre szállítottak. Különösen a nyugati országokba — Svájcba, Svédországba és Angliába — megy sok alma. Nyugat-Németország is rendelt próbaképpen néhány vagonnal a bodrogközi starkingból, az­Nemzetközi fodrászverseny Prágában Megkezdődött a prágai sportpalotában a kétnapos nemzetközi fodrászverseny. Hat ország fodrászai mérték össze tudásukat. A sok e^er főnyi érdeklődő jelenlétében megkezdődött verseny el­ső száma a női nappali vashullám és a férfi hajvágás volt. Az első számban magyar győzelem született. A női nappali frizura seáxnban Buzási István, a magyar csapat tagja lett a győztes. Ké­pünkön: a verseny színhelye. Női futballbíró Az angol futball történeté­ben első ízben fordult elő, hogy egy nő sikerrel letette a futballbírói vizsgát. A csi­nos Margaret Spinks a nagy követelményeket támasztó vizsgán 84 pontot szerzett, ami igen kiváló eredmény, te­kintettel arra, hogy a tökéle­tes száz pontot állítólag még soha senki sem érte el. Az Angol Futballbírák Szövetsége, amelyet megdöb­bentett a hír, hogy egy nő furakodott soraikba, az an­gol futballszövetséghez for­dult, mondván, hogy a női futballbíró csak kompliká­ciót jelentene a pályán, és nem lenne képes megfelelően ellátni feladatát, «— Takarékszövetkezet ala­kult az elmúlt napokban Bo­gács községben. Borsod megye területén ez már a 19-ik önálló körzeti takarékszövetkezet, Móricz Zsigmond diákköri színdarabja a sárospataki diákok előadásában Kedves vendége volt néhány napig SárospataItnak. Az ősi is­kola hajdani híres diákjának, a huszadik századi magyar iro­dalom legnagyobb regényíró­jának, Móricz Zsigmondnak öccse: Móricz Miklós, áki maga is kiváló közgazdasági szakíró, s akinek nemrégiben jelent meg a családról és a nagy író ifjúságáról szóló nagysikerű műve „Móricz Zsigmond indu­lása” címen, Sárospatakra ér­kezett és a kollégiumi nagy könyvtárban kutató munkához kezdett. Móricz Zsigmond ha­gyatékában ugyanis hét kötet­nyi népdalgyűjtés maradt fenn azokból az időkből, amikor mint kezdő író, a szatmári tá­jakat járva, népdalokat gyűj­tött a Kisfaludy Társaság megbízásából. ről, részletesen ismertetve szüleinek, testvéreinek sárospa­taki életét. Közben kitért an­nak megvilágítására is, hogy melyik regénynek mely család­tagok, rokonok lettek a főhősei, szereplői, g az illetők hogyan fogadták a mű megjelenésekor azt a „kitüntetést”, hogy bevo­nultak az irodalomtörténetbe. A közönség nagy érdeklődés­sel hallgatta a kiváló írónak azokat a sajátkezű feljegyzése­it is, amelyek 15 éves korából, a Sárospatakon töltött éveiből származnak. Ebben a vaskos kötetre rugó naplóban találta meg Móricz Miidós bátyja di­ákköri színművét, amelynek cí­me; Szentgyörgynapi éjszaka. A darabbal a szórakoztatáson kívül az volt a célja, hogy har­cot indítson a babona ellen. Sárospatakon, a Móricz-házban elő is adták az író osztálytár­sai. A darab rendezője, az egész előadás szervezője, pénztárosa, kellékese maga a kisdiák'Mó- ricz Zsigmond volt. A kis szín­darabot most a Rákóczi Gim­názium tanulói is bemutatták. A műsoros est közönsége lel­kes tapssal köszöntötte előadá­sa végén a kedvés előadót, a 76 éves Móricz Miklóst. zal a kikötéssel, hogy ha meg lesznek elégedve, további va­gonokkal adjon el nekik a Bodrogközi Állami Gazdaság. Kívánságuknak megfelelően a kézzel szedett almákat egyen­ként megtörölték, kifényesítet­ték és úgy csomagolták be se­lyempapírba. Az almán kívül 100 holdnyi besztercei- és muskotály-szil­vája és 55 holdnyi téli körtéje is volt a gazdaságnak. Ezek mind saját telepítésű fák már, s ezidén teljesen termőre for­dultak. AZT IS MEGTUDTUK, hogy a gazdaságban kertészeti szak­munkásképzés folyik. A ker­tésztanulók Halászhomokon, diákotthonhoz hasonló mun­kásszálláson laknak, ugyanott étkeznek. Az első szakmunká­sok közül többen, például Egyed Margit, Bodnár Katalin, Barna Miklós, Koleszár Géza, Hutkai László a bizonyítvány megszerzése után is a gazda­ságban maradtak. Az egyes munkacsapatok az ő irányítá­sukkal végezték a gyümölcssze­dést, most pedig az alma cso­magolását, mégpedig olyan szakszerűen, hogy a gazdaság exportfelelőse: Egyed János és kertésze: Gonda Gabriella — ha osztályozni kellene — min­den bizonnyal kitűnőt adna az ügyeskezű lányok, fiatalasszo- nyók munkájára. Ezek után mi is bízvást hihetjük, nagy sike­rük lesz külföldön ezidén is a Bodrogköz édes, zamatos gyü­mölcseinek. (h. j.) h z Özdi Kohászati Üze- mek és Özd város dol­gozói csaknem minden fóru­mon szóvátették már, hogy a somsályi bányákból szállított szén minősége gyenge. A TÜZÉP bolyoki kiren­deltségénél gyakran heves vi­ták adódtak, mert a vásárlók a megengedett 3—5 százalé­kos pala- és portartalom he­lyett jóval több, esetenként 25—30 százalékos meddőt ta­láltak a szénben. Az Özdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottsága többször felhívta a bányász szakszervezet figyelmét a pa­naszokra. Az ígéretek ellené­re azonban figyelemre méltó intézkedés csak a napokban történt. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének kezdemé­nyezésére az Ózdvidéki Szén- bányászati Tröszt műszaki szakemberei, a bányász szak- szervezet aktivistái a helyszí­nen vizsgálták meg a pana­szokat. Jogos és szükségszerű volt a vizsgálat, mert maguk a bányászok is elismerték, hogy van javítanivaló a szőri minőségén, amely abból adó­dott, hogy a bánya vezetői el­sősorban a terv mennyiségi teljesítését szorgalmazták. A bányaüzemi osztályozónál például a többtermelés érde­kében a szénválogatást úgy próbálták meggyorsítani, hogy egy rövid szállítószalag fordulatszámát növelték. Az ott dolgozó munkásnők és fiatalemberek szeme hamar elfáradt a szállítószalag se­bessége miatt, s így nem min­den esetben találták meg a szénben a követ. A bányász szakszervezet el­határozta, hogy a somsályi bányászokkal röpgyűlésen be­szélik meg a minőségi kifo­gásokat, de intézkednek, hogy a válogatás ezentúl lel­kiismeretesebben történjék. A TÜZÉP vezetői pedig arra tettek Ígéretet, hogy ha a jö­vőben nem megfelelő minő­ségű szenet kapnak a bánya­teleptől, minőségi kötbért je­lentenek be. fíz ózdi dolgozók panasza tehát orvoslásra talált. De feltesszük a kérdést, mi­ért ilyen későn?! (pásztory) Jubileum az áliatkertben: . 50 éves a pálmához > és az aquárium Nevezetes évfordulót ünne­pel a Fővárosi Állat- és Nö­vénykert: 50 évvel ezelőtt nyílt meg pálmaháza és aquáriuma. Annak idején, 1912-ben a maga nemében mindkettő a legna­gyobb volt az országban, s bár a második világháború alatt teljesen elpusztultak, 1952., illetve 1955. évi újjáépítésük óta ismét visszaszerezték első­ségüket. A pálmaház és az aquárium látogatóinak száma évről évre IS dsiiánrftóró veszélyes tizeié Megyénk számos dohányter­melő községében, a törés befe­jezése után a dohánykórót ha­zaszállítják ég tüzelőnek hasz­nálják. Pedig a dohánykóró igen veszélyes tüzelő, mert a ház körül tárolt kóró a dohány- peronoszpóra fertőző gócainak kialakulását segíti elő. Két éve annak, hogy ez a veszedelmes gombabetegség járványszerűen fellépett, s egyes országokban, mint például Belgiumban és a Német Szövetségi Köztársaság­ban a dohánytermés 60—65 szá­zalékát tönkretette. Hazánk te­rületén, az elmúlt két év száraz időjárása nem kedvezett a kór­okozó kifejlődésének, de a tu­dományosan előkészített véde­kezés is meggátolta a dohány- peronoszpóra kártételeit, A vegyszeres permetezésnek és, a megelőző védekezésnek kö­szönhető, hogy az idén csupán Lácacsélcén észleltek megyénk­ben kisebb fertőzést A jövő évi jó termés érdekében éppen ezért minden dohánytermelő­nek kötelessége a megelőző vé­A dunaújvárosi balettiskolában dekezés; Ennek legegyszerűbb módja, hogy a dohánykórót a helyszínen semmisítsék meg, il­letve mélyszántással szántsák alá, ami kiváló talajerő után- pótló hatása miatt is célszerű. A felszínen maradt, házi tüze­lésre használt szárrészeken, le­vélmaradványokon ugyanis a gombabetegség zoóspórái átte­lelnek, életképesek maradnak, s a következő évben jelentős károkat okozhatnak a termés­ben. nő. Oka: az élővilág iránti ér­deklődés növekedése, az álta­lános természettudományos műveltség gyarapodása. Felborult egy traktor Október 30-án az ároktői Vörös Csillag Termelőszövet­kezet traktora, amelyet Mol­nár István rakodómunkás ve­zetett, a tiszakeszi kompnál felborult. Molnár a traktorral a kompra akart ráhajtani, azonban az erős lejtőn a fék­nélküli pótkocsi a vontatót el­tolta s az út baloldalán felbo­rult. Molnár István súlyosan megsérült. Ujságfró-sztráik Hew Yoikta Sztrájkba léptek a New York-i Daily News szerkesztő­ségének tagjai. Az újságírók szerdán éjfélkor íróasztalaikat otthagyva tiltakoztak az ellen, hogy nem járt eredménnyel ér­dekképviseleti szervük tárgya­lása fizetésük rendezéséről. Porcelánemlékek Miskolcon Móricz Miidós, aki szintén sárospataki diák volt, most bátyja kéziratai alapján forrás­tanulmányokat végzett a kol­légium kézirattárában, hogy a becses népdalgyűjteményt elő­készítse kiadásra. A Rákóczi Gimnázium tanári karának és ifjúságának kérésére vetítettké­pes előadást tartott Móricz Zsigmond sárospataki emlékei­» Újabb modern Carmcis-íilm Carmine Gallole olasz rende­ző a Carmen újabb modem változatát készíti el. Carment Giovanna Ralli játssza. A fil­men énekesnő egy kis római kabaréban és torreádor helyett egy híres motorversenyző sze- .repel. Don Jósé, akinek szere­pét Brigitte Bardot volt férje, Jacques Charrier játssza, fia­tal rendőrfelügyelő, aki elárul­ja hivatását a szerelméért. Ez már a negyedik film, amely Mérimée híres novellájából ké­szül. Az előző rendezők: Fey- der, Christian-Jacque és leg­utóbb Otto Preminger (Carmen Jones), .VI. éves növendékek a művészi torna gyakorlása közben, Megtalálták Mózes sírját ? Egy venezuelai régész expe­díció feltételezése szerint Am- mantól délre, a sivatagban si­került ráakadni Mózes régen keresett sírjára. Az i. e. 1250-ben épült sírbolt még egy kisebb építményt rejt magában, A két épület között 12 kamra található, amelyek feltehetően a 12 izraeli törzset jelképezik. Néhány méterre a sírbolttól találtak egy bronzko­ri tárgyaltat és emberi csont­maradványokat rejtő barlan- &Ái i ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, Tandcsház tér S. Kiadjat Az Eszakmagynrországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadő: Bíró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 1G-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Készült a Borsodi Nyomdába« Felelős vezetői Kárpáti György Hetven évvel ezelőtt szűnt meg az utolsó miskolci porcelángyár. Hatvan éven keresztül három ilyen „gyár” működött Miskolcon" Az egész országba szállították az itt készített finomművű fajansz edényeket, dísztárgyakat. Ma m ár csak a miskolci múzeum őrzi emléküket. / Vegyék figyelembe a vásárlók érdekeit is a szénszállításoknál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents