Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1063. október 12. A Vatikánban megnyílt a katolikus egy hús egyetemes zsinata] Csütörtökön a vatikáni Szent Péter Székesegyházban 'megnyílt a katolikus egyház egyetemes zsinata. Az érdek lődés, amelyet ez az esemény egyházon kívüli körökben is kelt egyebek között azzal magya­rázható, hogy az egész történe­lem folyamán eddig mindössze 20 egyetemes zsinatot tartot­tak. A jelenlegi, a 92 évvel ez­előtt megtartott zsinathoz ha sonlóan a Vatikánban gyűlt össze, ezért a második Vatiká­ni zsinat elnevezést kapta. Több mint kétezerötszázan vesznek rajta részt, a világ legkülönbözőbb országainak katolikusait képviselve. A többség már megérkezett Rő- mába, közöttük van Lengyel- ország, Magyarország, Cseh­szlovákia, Bulgária és Szovjet- Litvánia katolikusainak kül­döttsége. Az ünnepség a napfényben fürdő Szent Péter téren íinne- •pélyes felvonulással kezdődött, ezen több mint 2500 püspök és ' érsek, 80 bíboros és pátriarcha vett részt és haladt a pápa hordszéke előtt. Az általános várakozástól eltérően az óriási tér csaknem üres maradt, elte­kintve attól a néhány ezer ró­mai paptól és apácától, aki személyesen akarta látni a fel­vonulást. A rómaiak inkább otthon, televízión nézték végig' a ceremóniát. Miután a püspö­kök, a bíborosok és a pápa el­foglalták helyüket a Szent Pé­ter Bazilikában, a francia Tis- serant bíboros, a bíborosi kar dékánja mondott misét. Ezután latin és görög nyelvű könyör­gő imák hangzottak el, majd sor került a pápa beszédére. A pápa beszéde A pápa a legvilágosabban elutasította a római püspökség tagjai és a püspöki kar egy ré­szének azt a nézetét, hogy en­nek a zsinatnak feladata hosz- szasan megvitatni világnézeti Adenauer izgatott összecsapása (Folytatás az 1. oldalról). Ezért azt indítványozta, hogy a kormány 1' sztönözze a nyuga­ti hatalmakat: Hozzanak létre az NSZK bevonásával egy munkacsoportot a német bé­keszerződéssel kapcsolatos nyu­gati elképzelések kidolgozásá­ra. Adenauer izgatottan szót kért é$ hevesen megtámad­ta a szociáldemokrata párt elnökét. Kijelentette, hogy Ollenhauer beszédében „arcul ütötte” a kö­zös külpolitika elvét és volta­képpen csak „komédiázik”, mert hiszen ő — a kancellár — a nyugat-berlini kérdésben folytatandó politika tekinteté­ben tökéletesen egyetért Willy Brandttal. Erich Mende, a kormánykoa­lícióban résztvevő Szabad De­mokrata Párt elnöke azt mon­dotta: A kormánynak meg kell kísérelnie, hogy „visszanyerje a kezdeményezést -a Nyugat számára”, majd kijelentette: Pillanatnyilag nem arról van szó, hogy Németország egysé­gét még ebben az évben vala­milyen konferencia révén egy csapásra helyreállítsák:. Sokkal inkább arról van szó, hogy meg­akadályozzák egy katonai konfliktus kitörését Né­metország cs Berlin miatt és megtegyék az első lépé­seket a Kelet és a Nyugat közötti enyhülés útján. A továbbiakban síkraszállt a kelet-európai államokkal va­ló kapcsolatok normalizálása mellett; problémákat, a Madonna sze- ) repét és más, dogmatikus kér-< déseket. Mint ismeretes, azj úgynevezett teológiai irányzat’, amelyet főként a pápai udvar' legszélsőségesebben reakciós, püspökei képviselnek, a zsina­tot elvont viták útjára akartai vinni és megakadályozni azt,! hogy a zsinat a mai világ idő-, szerű problémáival foglalkoz-J zék. Ezzel szemben a pápa vilá-' gosan megmondotta; „mi nem, azért jöttünk ide, hogy felül-' vizsgáljuk vallásunkat és dok-J trinálís kérdéseket vitassunk ] meg. Komolyan kell viszont\ foglalkoznunk az egyház kor­szerűsítésével, a modern világ) követelményeinek megfele-' lóén.” Beszédének ebben a része-J ben a pápa bírálta azokat, akik, mindig sötéten látnak, akik' baljós prófétákként lépnek« fel és azt mondják, hogy a vi-J lág egyre csak rosszabb lesz., „Ezeknek nincs igazuk — foly­tatta a pápa —, mert megfeled­keznek arról, hogy mennyivel rosszabbak voltak azok a vi­szonyok, amelyekben a világ a korábbi zsinatok idején volt. Ma az emberi kapcsolatok új rendje felé, a gazdaság új for­mái felé haladunk. Ma — hangsúlyozta a pápa — az egy­ház szabadabbnak, földi szeny- nyeződésektöl mentesnek érzi magát”. A pápa ezután magáról a zsi­natról és a zsinat munkájáról szólott. Kijelentette, a zsinat célja; az egyház tanításának beható tanulmányozása és ma­gyarázása a lehető legmoder­nebb formák között. Ebben az értelemben — folytatta a pápa — az egyház ma nem szándé­kozik szigorúan elítélni min-’ den tévelygést, de ki akarja tárni karjait a világ összes né-) pel felé, azok számára is, akik' nem katolikusok, vagy nem] keresztények, s hozzá akar já-i rulni a béke, az egység . meg-) erősítéséhez. Ez az egység1 nemcsak az összes Katolikusok! egysége, hanem a katolikusok• egysége mindazokkal a más) keresztényekkel, akikéi jöttek > Ide hozzánk, a katolikusok és a\ keresztények egysége mind-, jzokkal a népekkel, amelyek,' aárnem követik a mi vallá-; mnkat, tisztelnek és becsülnek^ nennünket < A szertartáson jelen volt 85; illám hivatalos küldöttsége, í nás keresztény egyházak 23^ negfi gyelőj e és néhány ezer< neghívott; ^ Vizet kérünk Perecesen, a Debreceni IML tér 30., 1/2. épületében i januárban vettünk egy szép lakást, örömünkbe azonban üröm vegyült, mert hónapok óta vízhiánnyal küzdünk. Eddig még csak-csak volt víz: délben rövid félórára, de este 8 órától már egyáltalán nem kaptunk. , Most azonban néhány hét óta délben sem jön víz. Nem győzzük eleget várni, hogy legalább annyit gyüjthessünk, amennyi szűkösen elég lenne. A 104. Iparitanuló Intézet tanára vagyok. Nap, mint nap tapaszta­lom, hogy az otthonunkban elhelyezett 300 tanuló is nélkülözi, a la­kossággal együtt a vizet. Napokon keresztül nincs annyi víz az inté­zet tartályában, hogy legalább az étkezéshez Ivóvizet kapjanak tanulóink. Tudomásom van. arról Is, hogy az intézet vezetősége több­ször fordult már ez ügyben az illetékesekhez, de eddig teljesen ered­ménytelenül. Elképzelhető, bogy a tanulók tisztálkodása így milyen körülményes, s hová fog vezetni, ha sürgős orvoslást nem kapunk. Kéti Lajos, Pereces S. O. S! Dugulás! Máshol vízhiányra panasz* kodnak, nálunk, a nemkívána­tos „vízbőség” okoz kellemet­lenségeket. A II. kerületi. Tát­ra utca 15. sz. alatti ház pincé­jében ugyanis egy hete dugulás történt és ennek következtében a. víz elöntötte a pincéket. A bérház a Lenin Kohászati Mii- vek kezelésében van. A lakóte­lepgondnokságra többször te­lefonáltunk, de ők ezt nem haj­landók tudomásul venni. Mit- terpach elvtárs azt mondja/ hogy ők csak hivatalos bejelen­téseket vesznek tudomásuL El­mentünk a házfelügyelőhöz/ aki az ügyet hivatalosan is je­lentette, de még a mai napiá sem jöttek Id a vízvezetéksze- relők. A víz a pincében állan­dóan emelkedik, minden elázik/ Sokunknak a télre beszerzett burgonyája ia szennyvízben áll; Sürgős intézkedést kér a Tátra utca 15. szám ^ alatt; 16 lakó. Felejíheteílen élmény marad Az elmúlt hónapban isko­lánknak, a Vasvári Pál általá­nos iskolának Vili. osztálya egynapos kirándulást tett « Zempléni-hegység nevezetes helyeire. Programunkban a sá­rospataki vár, a széphalmi Ka- zinczy-múzeum és a monoki Kossuth-múzeum megtekinté­se szerepelt. Felejthetetlen él­ményekkel gazdagodtunk, '* itt is szeretnénk köszönetét mon­dani Zsuffa Tibor tanár bácsi­nak, a Kossuth-múzeum igaz­gatójának, aki sok szeretettel őrzi a hazánk „nagy fiávalT kapcsolatos emlékeket, s a ne­künk tartott előadásával nafftí hatást tett ránk. Elhatároztuk, hogy mi is kutatunk Kossuth­tal kapcsolatos dolmmentumok után, s azt elküldjük Monok­ra, hadd legyen még gazda­gabb a Kossuth-múzeum, Molnár Jnt&t VIII. a. tanuló • Újabb jelentések a lengyelországi vasúti katasztrófáról Legújabb jelentések szerint a lengyelországi vasúti ka­tasztrófa halálos áldozatainak száma 34-re, a sebesülteké 67- re emelkedett. Lehetségesnek találják, hogy a vagonroncsok elvontatása után még újabb áldozatokat is találnak. Hiva­talos vélemény szerint ez volt a háború utáni legnagyobb vasúti ' szerencsétlenség Len­gyelországban. A lengyel köz­lekedési miniszter a Try buna Ludu-nak adott nyilatkozatá­ban megerősíti a katasztrófa okáról és lefolyásáról szóló szerda esti jelentéseket. Az áldozatok között magya­rok is voltak, Teleki László és felesége meghalt, Lung Tibor, Ságvári Margit, Tóth János megsebesült. kongresszus tiszteletére vállal­ta, hogy egy komplett kapcso­lóberendezést újít fel munka­időn kívül, társadalmi munká­ban. Az Ígéretet tett követte, e most örömmel számolhatok be róla, hogy az alig 15 taglétszá­mú KISZ-szervezet a vállalt munkát, 20 908 forint értékben elvégezte. Különösen magára vonta a figyelmet szorgalmával Remecz János, Balogh Adolf és Kutas József, de a többiek is dereka­san helytálltak. Kiss Ferenc KISZ-titkár Esy zsinat — és ami mögötte van TELEVÍZIÓS kamerák és filmfelvevő gépek, no meg fényképészek pergőtüzében, a világ sajtójának számos tudó­sítója jelenlétében nyílt meg Rómában, október 11-én mint­egy 2500 szavazati joggal ren­delkező egyházi vezető, teoló­gus jelenlétében az egyetemes zsinat. A Szent Péter bazilika előtti téren már hetek óta dol­goztak a hatalmas, színpad­szerű építményen, _ amelyen a nvilvános ünnepségek zajla­nak majd, és nem kevesebb, mint 109 kardinális, patriarchy, 119 érsek, valamint több száz pap vett részt a zsinat előké­szítésében. A nyugati világ számos vezetője üdvözölte már előre a méreteiben valóban példátlan vatikáni összejöve­telt. De Gaulle, a hitbuzgó ge­nerális például ,,a XX. század legnagyobb eseményének” ér­tékelte a zsinatot. Miről is lesz hát szó ezen a valóban világméretű összejö­vetelen? A keresztény egyházak egy­sége — ez a nagy probléma húzódik végig a római egyház történetén több mint 900 esz­tendeje és ennek a problémá­nak megoldását tűzte ki célul XXIII. János pápa, amikor meghirdette az egyetemes zsi­nat összehívását. Időszámítás után 1054-ben vált el végleg a keleti orthodox egyház a római katolikustól, ez volt a történe­lemből is jól ismert skizma, amelyet azóta sem tudtak meg *wn történtté tenni. Az 1414-es híres konstanzi zsinaton hiába égették, el Húsz Jánost, a nyu­gati egyházon belül megindult szakadási folyamatot nem tud­ták megakadályozni és utána száz esztendőn keresztül har­coltak egymással nemcsak egy­házi vezetők, hanem maguk a pápák is (hiszen néha három pápa is akadt egyszerre). Az 1563-ban összeült tridenti zsi­nat nem tehetett mást, mint elfogadta a reformáció követ­keztében beállott újabb szaka­dást, most már a nyugati egy­házon belül. A római katolikus egyház azóta számos kísérletet tett a keresztény egyházak egyesíté­sére, monopolhelyzetének visz- szaszerzésére, ám, reménytele­nül. Amikor 1869/70-ben ismét összeült az egyetemes zsinat, nem tehetett mást, mint ünne­pélyesen eltemette a pápaság világi hatalmát, hiszen ekkor kebelezte be az új, egyesült Olaszország a Vatikán államot is. Ám a világi hatalom el­vesztése nem jelentette a lel­kek feletti uralom visszaszer­zését, mert hamarosan egy sokkal nagyobb eszmei áram­lattal találta magát szembe és ez nem volt más, mint a meg­születő szocialista munkásmoz­galom. Azóta a Vatikán megpróbál­kozott konkordátumöt kötni Mussolini fasiszta diktatúrájá­val, modus vivendit keresett Hitlerrel, majd a második vi­lágháború befejezése után az Egyesült Államokkal és a NATO-val lépett szövetségre régi hatalmának visszaszerzé­sére. „Védője volt mindig a rendnek, azóta, hogy 800rban a feudalizmust képviselte, el­jutott ma máz; a kapitalizmus. | A baromfitenyésztés fejlesztéséért • 1 ’ fá Ih -n II T ff II f i II acjxctcavre Olaszliszlíán évenként egymillió négyszázezer tojás épül a • korszerű keltetöállomás. Foto: Németh Imre Hz Utasellátó figyelmébe Évefe óta Miskolcon dolgo­zom és mindennapos/ vendég­ként fordulok meg a kazán®“ barcikai MÁV Utasellátó büfé­ben; Sajnos, naponta tapasztat* ions, hogy milyen helytelen S kiszolgálás. 3 vonat érkezik b0 és bizony nagy tolakodás vad* Két alkalmazott /szolgál ki* pénzt szed, pénzt ad vissza, ígf öntik az Halt, adják a ssend- vicset. Tisztaság itt, ilyen kó* rülmények között csak aíig- alig tételezhető fel. Állítson fél az Utasellátó egy kasszát & megszűnik a jelenlegi tarthat tatlan helyzet. Kraiww 3&no6 Albertteie© fi párlkoftgresszus tiszteletére védelméig” — írja róla Á. M. Knoll bécsi szociológiai pro­fesszor, aki maga is hívő kato­likus. Ez a védelem nemcsak platonikus, mert ma egyike a világ legnagyobb pénzügyi ha­talmának. Csak magában Olaszországban a banktőkének majdnem felét ellenőrzi. Ugyanekkor azonban tömeg­bázisa egyre szűkül. „A keresz­tények a mai világban lassan kisebbséggé lettek” — állapí­totta meg az idén a salzburgi katolikus összejövetel. Számok-! ban az annyit jelent, hogy; amíg 1865-ben a világ akkor, ismert lakosságának 25 száza-' léka volt keresztény, 1960-ban már csak 15 százaléka. * Teljesen érthető, hogy a gyarmati népek felszabadulása, a szocialista tábor kialakulása idején a Vatikán új taktikával próbálkozik hatalmának visz- szanyerésére és efelé az első lépést a keresztény egyházak közös vezetés alatti egyesítése jelentené. A kísérletek eddig nem vezettek ugyan eredmény­re, mert a keleti egyházak el­utasították a közeledést, az evangélikus zsinat legutóbb Üj-Delhiben ugyancsak a füg­getlenség mellett döntött HOGY A MOST összehívott zsinat milyen eredménnyel jár, ezt nem lehet tudni. Tény, hogy a katolikus egyház — mi­ként ezt az osztrák Knoll pro­fesszor is megállapította — ma a tőkés világ leghőbb szellemi harcostársa és a lelkek fölötti hatalomért való harcot a tőkés világ hatalmának biztosításá­ért folyó harccal kapcsolta össze. (máiéi \ Vigyázat: gödör! ' A.diósgyőri Táncsics térnél; már egy hónapja méteres > vermeket ástak a villamossín talpfái között. A villamosok- ! nak, az egyes és az ötös autóbuszoknak itt van a megállójuk. ! Éjjel-nappal nagy a forgalom, s ezek, az ember testi épségét ! veszélyeztető gödrök még most sincsenek figyelmeztető fény- ; nyel kivilágítva. Pedig, ide különben is elférne a figyelmez­tető világítás, mert ezen a környéken a közúti világítás is , csökkentett fényű, s szinte botorkálunk a sötétben. A na- ’ polcban is több ismerősöm beleesett a gödörbe és megsérült. Bollobás Józsefné. határozott, hogy szorosan együttműködik a népfronttal, a nőtanáccsal ég társadalmi bi­zottságok útján is segíti ezt a munkát^ szárnyas telepen tartotta októ­ber havi ülését. Itt az áb-tagok meghallgatták' a megye barom­fitenyésztéséről szóló beszámo­lót, a víziszámyas tenyésztés m ! A sajószentpéteri íparvasút JCISZ-szervezete a VIIL párt­; © > Kőtörmelék a Jókai utcán „ 1 Májusban, a Jókai utcán lévő napközi otthont vasrácsos betéttel ellátott, szép kőkerítéssel vették körül. Június elejére a munkálatok befejeződtek, de a felmaradt épí­tési anyag — nagy mennyiségű kő és sóder — azóta is a járdán hever, s nemcsak a közlekedést zárja el, Iranern veszélyezteti az emberek testi épségét is. Mindezt azért is tesszük szóvá, mert nemrég plakátok jelentek meg városunk utcáin, melyek a fokozott tisztaságra hívják fel a fi­gyelmet. Vonatkozzék a rendelke­zés azokra a vállalatokra is, ame­lyek nem takarítják el maguk után a törmeléket*. Jókai utca lakói • fejlesztésének lehetőségeit. Az áb. a baromfitenyésztési tervek jobb megvalósítása végett úgy A megyei, tanács mezőgazda­sági állandó bizottsága a na- jókban az olaszliszlíai vízi­élőtt lesz. Egy szép napon az­tán ott állt a fülke kitört abla­kaival, letépett telefon-huzalok' kai, hasznavehetetlenüh Ez lett tehát á két nyilvános telefonfülke sorsa. Pedig a te­lefon ma már elengedhetetlen szükséglete mindennapi éle­tünknek, hogy adott esetben — orvosi segítségkérés, tűzvész, elemi károk stb. — mihama­rabb intézkedhessünk. Anüdőn a postát arra kérjük, hogy javítsák ki a megrongáló­dott készülékeket, a kerület lakosságához is szólunk. Lep­lezzük le az ilyen embereket és vegyük el a kedvüket a hason­ló cselekedetektől. Oláh László tanácstag Tanácstagi fogadóóráimon többen hiányolták, hogy Diós­győrnek nincs nyilvános tele­fonja. A kérelmeket továbbí­tottam az illetékes szervekhez, íme a válasz. Érdemes rajta eltűnődni; A posta már két helyen ál­lított fel nyilvános telefont. Az elsőt a tanácsháza előtt, az Ár­pád utcában. Sajnos, csak rö­vid ideig szolgálhatta a közér­deket. Ismeretiem, lelketlen emberek kiszerelték, megron­gálták. A másik készüléket, a Lányi Ernő utcában szerelték fel, hogy ott majd jobban szem Két telefonfülke sorsa | öl népi import A sárospataki Rákóczi Gim­> náziumban népi tánccsoport )alakult ebben az évben. Tizen- ■ négy fiú és tizennégy lány vesz 1részt benne. Céljuk a diákna­pokra való szívós felkészülés. )Hetenként kétszer is próbál­ónak, nagy kedvvel és sikerrel ;tanulják a nehéz, fárasztó tán­> cokat. Az eredményes mun- )kát Sípos György tanár jó ve- <zetése, valamint a tánccsoport ,tagjainak jó közösségi szelle­me és fegyelme teszi lehetővé. P. Szabó Endre gimn. tanuló

Next

/
Thumbnails
Contents