Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

Szombat, 1962. október 6. ESZAKMAGYARORSZAG Hogy áll ma Miskolc gázellátása és milyen fejlődésének iránya n. Az elmúlt évtizedben tett erőfeszítéseink és fejlesztése­ink, valamint a gázellátás földgázbázisra történő átállí­tásán kívül igen jelentősek és nagy figyelmet érdemelnek a jövőben elérendő fejlesztése­ink és terveink. A város az el­következendő tervidőszakok­ban is fokozottabb mértékű, ugrásszerű fejlődésen megy keresztül. A kommunális, va­lamint lakásellátottság szük­ségessé teszi, hogy a gázellátás­ban is egyrészt fokozottabb ütemben szüntessük meg az aránytalan elmaradást, más­részt biztosítani tudjuk növek­vő lakásszámaink, szociális és kommunális intézményeink gázellátását. Ha egyszerű ösz- szehasonlítást teszünk költség tekintetében a többi energia- hordozókkal, azt kell megálla­pítanunk, hogy kalorikus ala­pon a gáz á legolcsóbb. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy tízezer kalória hő ház­tartási előállítása szén és fa esetében 16—18 forint, elektro­mos árammal körülbelül 10, városi gázzal pedig alig több mint 3 forintba kerül, szembe­tűnő, hogy a lakások, kommu­nális és szociális intézmények jövőbeni fő energia bázisát a gáznak kell képeznie. Terveink szerint a második ötéves terv végére majdnem megkétszereződik a gázfogyasztók száma és eléri, vagy meghaladja a 12 ezret, a harmadik ötéves terv végére pedig mintegy 30 ezer fogyasztóval számolunk. A gáztermelésünk, illetve szol­gáltatásunk is meghaladja majd az évi 20 millió köbmé­tert — városi gáz minőségben. A korszerű gázellátás másik követelménye lesz, hogy ne bontott földgázt, hanem tiszta földgázt szolgáltassunk a fo­gyasztók részére. Ennek termé­szetesen igen sok feltétele van és csak a műszaki követelmé­nyek teljes biztosítása esetén állhatunk át tiszta földgáz szolgáltatásra. Jelentős mér­tékben növelni kell a gázháló­zat hosszát is. Ahhoz, hogy az előirányzott fejlesztést bizto­sítani tudjuk, a műszaki köve­telmények teljesítésén kívül fokozottabb mértékben be kell vonni a ma még gázzal el nem látott lakásokat is a gázfo­gyasztásba. A már épülő és jövőben építendő új lakótelepeink már mind számolnak a gáz-felhasz­nálással is. A már megépült és jövőben építendő családi lakó­házak gázellátása nagy prob­lémát okoz a városi tanács­nak. A telepeken belül fel­épített lakóházak nagy tá­volsága miatt a gázvezetékhá­lózat megépítése jelentős költ­séget igényel. Igen magas az úgynevezett holtvezetékek hossza, éppen ezért a munkák olyan ütemben, mint az állami és szövetkezeti lakások gázel­látása esetében, ezen a terüle­ten nem folyhatnak. Egyre inkább előtérbe kerül — az egyéb indokok figyelem­be vételével is — a társasházak építésének szükségessége, mert ezáltal a közművesítési költsé­gek jelentős mértékben csök­kennek és így lehetővé válik a gáz bevezetése is ezekbe a há­zakba. A háztartási célokra történő gázbiztosításon kívül ma még jelentős problémát képvisel a lakások és intézmények gázzal való fűtésének kérdése is. Tud­valévő, hogy az újonnan épí­tendő lakótelepek építésénél a hagyományos kályhafűtésről egyre inkább áttérnek a központi fűtésre, illetve tömbfűtésre. Viszont a gazdaságosság figyelembe véte­lével gondoskodni kell az ol­csóbb energiahordozók biztosí­tásáról, ami a jövőben nem le­het más, mint a földgáz. Hogy a földgázfűtés biztosítása mi­lyen módon történik, ez már jövőbeni tervezés kérdése. A párt és a kormány maxi­mális segítséget nyújt Miskolc város lakossága kommunális szükségleteinek kielégítéséhez, s a jövőbeni intézkedéseink ar­ra irányulnak, hogy a lakosság kulturáltabb életkörülményei­nek biztosításával a dolgozók életszínvonalát maximális mér­tékben emeljük. Természetes, hogy ez csak a dolgozók segít­ségével, segíteni akarásával biztosítható és valósítható meg. Glódy András Miskolc városi Tanács vb építési- és közlekedési osztály vezetője tAhol hatezer hektoliter mustra várnak a hordók Konyha és étterem f a miskolci építők részére! Miskolcon, a selyemréti újí városrészben az elmúlt évben! adták át a megye egyik leg-í korszerűbb munkásszállóját.! Az ízlésesen berendezett, hideg-, meleg vizű fürdőkkel, könyv-1 tárral, olvasó- és játékszobák-! kai ellátott szállóban a Borsod £ megyei Építőipari Vállalat tá­voli vidékeken lakó dolgozói-* közül mintegy 800-an találtak második otthonra. A kényel­mes munkásszállónak azonban’ • van egy szépséghibája. Lakói*1 étterem hiányában a szobák­ban fogyasztják el reggelijüket és vacsorájukat. Az idén ezen változtatnak. A munkásszálló mellett csaknem 3 millió fo­rintos költséggel korszerű üze­mi konyhát és 400 személyes éttermet építenek. A konyhá­ban hat — egyenként 200 és 400 literes — főzőüst, két gáz­tüzelésű kemence, univerzális konyhagép és burgonyatisztító berendezések segítségével na­ponta ezer adag ételt: reggelit,; ebédet, vacsorát készítenek.! Az ízletes ételek közül az új étteremben a dolgozók étlapról, válogathatnak. Ezenkívül a' gépesített konyhából termo-; szókban szállítják majd el az1 ebédet a környékbeli lakás- építkezésekre. A korszerű konyhát és éttermet november;!' végén adják át. Tavasszal pe­dig a KISZ-fiatalok társadal­mi munkában fásítják és par-’ • kosítják az épület környékét. író—olvasó találkozók, könyvhálok a fóldinűvesszövclkezetck őszi könyvnapjainak programjában A földművesszövetkezetek az elmúlt évben , rendezték meg első ízben az őszi könyv­heteket. Több mint 120 ezer forint értékű könyvet adtak el a könyvhetek során. Varga Imrénét, a MÉSZÖV előadóját kérdeztük meg, mi­lyen terveik vannak a nagysi­kerű olvasómozgalom szélesí­tésére. — Ebben az esztendőben ok­tóber 1-től november 30-ig rendezik meg -földművesszö­vetkezeteink az őszi könyvhe­teket. A két hónap alatt min­den falusi házba, a legkisebb tanyai lakásokba is bekopog­tatnak aktíváink és eladásra kí­nálják a magyar irodalom re­mekeit, a külföldi klasszikus írók könyveit és a legújabb mezőgazdasági szakkönyveket. A vásárlások és a fizetések megkönnyítésére részletre is árusítanak. Négy havi egyenlő részletre is adunk majd köny­veket. Ma nyitja meg kapuit a miskolci Felsőfokú Gépipari Technikum ALIG PÁR HETE szólalt meg a tanév kezdetét jelző csengő, a nyári vakáció után felfrissülve visszaérkező diá­kok már kezdenek igazán visszazökkenni az iskolai élet rendjébe. A miskolci Zalka Máté Gépipari Technikum fo­lyosói már elcsendesedtek. Az imént ért véget a tízperces szünet, de az osztálytermek legtöbbjéből kiszűrődő mono­ion hangok elárulják: oda­bent már komoly munka fo­lyik; S most ismét tanévnyitóra Készülnek az iskolában) Városunk felsőoktatási intézménnyel gyarapszik, az épület falai között helyet kap az egyelőre csak esti ta­gozattal induló Felsőfokú Gép­ipari Technikum. Ma délelőtt kerül sor az ünnepélyes aktus­ra; száztíz első éves hallgató fogadalomtételére. A tanév­nyitó ünnepi beszédet a KGM finommechanikai igazgatóságá­nak vezetője, Pataki István mondja; Ablonczy József, a felső­fokú technikum igazgatója el­mondotta, hogy még a nyár elején megkezdték a technikum szervezését. A jelentkezőknek írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát kellett tenniök. A vizs­gabizottság szeptember 13—25. között hallgatta meg a felvéte­lizőket. A vizsgák eredménye azt tükrözte, hogy a jelentke­zők rendkívül lelkiismeretesen készültek a kérdésekre. Nehéz volt a vizsgabizottságnak dön­tenie, hiszen 220 jelentkező közül kellett kiválasztani 110 hallgatót. A felsőfokú techni­kum hallgatói között okleveles technikusok, érettségizett szak­munkások és a gépipari szak­mában kiválóan dolgozó mun­kások vannak) Október 15-én kezdődnek meg az előadások A főiskola tanszékei már megalakultak. Matematika— fizikai és műszaki tanszék kez­di meg működését A műszaki előadások gépgyártástechnoló- giai, hőerőgépészeti és üzem- szervezési szakokon hangzanak majd el. A tanári kar már majdnem teljes létszámmal várja a tanévkezdést) A Ünnepük a legjobb mélyszántót marxizmus—leninizmus előadó az egyetemről érkezik. NÉHÁNY ÉV MÜLVA ter­mészetesen a főiskola jellege megváltozik, esti tagozaton kí­vül nappali és levelező tagoza­tot is indítanak. Nagy várako­zással tekintünk a műszaki káderek továbbképzése szem­pontjából oly nagyjelentőségű oktatásj intézmény további fejlődése elé. Gyárfás Katalin A könyvhetek színessé téte­le végett 18 községben író—ol-;; vasó találkozót rendezünk.!. Mesterházi Lajos, Hegedűs Gé-;; za, Berkesi András, Galambos Lajos fővárosi írók találkoz-’ • nak majd a falusi olvasókkal.!! A borsodi írók közül Barátin • Lajost, Bihari Sándort, Tóti} Lajost és Szekrényesi Lajost! ! látják vendégül az olvasók, s • folytatnak majd eszmecserét a!! magyar irodalom kérdéseiről. A falusi fiatalság körében megrendezzük a könyvbálokat.' • 6 forint lesz a belépődíj. Ezért az összegért azonban mindenki! egy-egy értékes szépirodalmi 1 könyvet kap ajándékul. Az ál-!! talános és középiskolákban1 ■ megrendezzük a könyvtombo-'' lát A földművesszővetkezetelv ' négy • gépkocsija, valamint a!! megyei könyvtár művelődési autói rendszeresen látogatják majd a falvakat és a tanyavi-' • lágot, hogy mindenhová eljut­tassák a legnemesebb szórako-; ; zást jelentő könyveket. A földművesszövetkezetek' • könyvesboltjai felkészültek az!! idei könyvhetekre, mert mint-' ■ egy öt millió forint értékű könyvet kínálnak eladásra a falusi olvasóknak. Sikeres vasolvasztás próbák honfoglaláskori módon Diósgyőrött; (Fülöp György rajza) A Kohászati Történeti Bi­zottság kezdeményezésére — a külföldi példákhoz hasonlóan — tudományos és technika- történeti szempontból érdekes kísérletekbe kezdtek a nyáron Diósgyőrött, a Lenin Kohászati Művekben; A cél az, hogy a Borsod megyei Imola község határában két éve feltárt X— XII. századbeli vasolvasztók és a közelükben talált más kohá­szati emlékek alapján korhű berendezésben, az akkori mód­szerekkel, vagyis földbevájt olvasztóban, faszén-tüzeléssel, rekonstruálják a honfoglalás­kori idők vasolvasztási techno­lógiáját. Az augusztusban tar­tott első olvasztási próbák után, amelyek tanulságosak voltak, a napokban további kísérletekre került sor. Ezek - nél már újabb adatokra tá­maszkodhattak. Néhány hete ugyanis Imolától nem messze, Trizs községnél is körülbelül ezer évvel ezelőtti olvasztókat tártak fel a- régészek, s az itte ni leletek alapján módosították az első olvasztásoknál alkal­mazott eljárást. Az olvasztás­próbák az előzőnél sikeresebb­nek bizonyultak. Az olvasztás során ugyanis több kilogramm, meglehetősen magas vastartal­mú terméket nyertek, s ugyan­csak hasznos tapasztalatot szereztek az ezer év előtti ol­vasztási technológia egyes részleteinek kiderítéséhez, mint például az érc, illetve a fűtőanyag adagolási arányá­nak megállapításához. Az ol-! vasztáspróbákat az eddigi ta­pasztalatok felhasználásával a közeljövőben megismétlik) A domboldalakra nyúló, világhírű tokaj-hegyaljai szőlők­ben két hét múlva felcsendül a szüretelők dala. Október 20-án, Vendel napján megkezdődik a szüret. A borvidék egyik legnagyobb gazdaságában, a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazda­ság tarcali központjában' felkészülten várják a nagy munkát. Éles Sándor főagronómus elvtárstól megtudtuk, hogy a szüretelők puttonyaitól kezdve a mustra váró hatalmas hor­dókig minden készen várja a szüretet. A szakemberek már a szüret pontos menetrendjét is elkészítették. Az 557 holdm i termő szőlő, közte a most termőre fordult 24 hold új telepítés leszüretelése három heti munkát jelent. Mintegy 300 szürete: munkás dolgozik majd a gazdaság szőlőiben. A leszüreteh szőlő feldolgozása négy nagyteljesítményű, korszerűen fel­szerelt présházban történik majd. A pincészetekben hatezer hektoliter must részére készítenek hordókat. A szakemberek becslése szerint az idei szürettől jó köze­pes termést várnak a gazdaság szőlőiben. A mustok cukor- tartalma átlagosan eléri majd a 21—22 fokot, s jó néhány táblán aszúsodásra is számítanak. Felkészülten várják a közeledő szüretet a szomszéd - gazdaságban, a Szőlészeti Kutató Intézet 100 holdas tenr szőlőiben is. Az előszüretek alapján itt is jó közepes t mésre számítanak. Szüret előtti utolsó simítások a tarcaiialc uyü szőlőprésén. egyik nagytcljesícmé­Nemsokára aranyió für lökkel telnek meg ezek a hatalmas szüre­telő kádak. A KISAUTÓ . . 5 . borzasztóan fájt a foga, majd ApUKanaK keiebolondult, egész éjszaka alig hunyta le a szemét. — Mit kínlódsz vele — szólt rá anyu. — Itt van negyven forint, ennyiért kidobják, ha nem akaródzik sorakozni az SZTK-ban. Előbb- utóbb úgyis csak ki kell húzatni. A fog az nem fejfájás, az addig fáj, amíg ki nem adja az ember az útját. Apu zsebregvűrte a pénzt, és indult a fog­orvoshoz. Útközben elmondta mindennek a fogát, vaskos káromkodásokból rakott rá sem­mit sem érő borogatást. Ment az utcán, kezdetben sietősen szapo- rázva lépteit, aztán egyre lassabban. Megállt a kirakatoknál, s ahogy közeledett a foghúzás gyászos helyéhez, egyre tovább időzött a látni­valóknál. — Ejnye, de szép az a pulcsi! — csudálkozott rá az égjük maszekboltnál egy hatszázforintos manufakturális remekműre. Elnézelődött a díszítésén, a nagyszarvú dám­vadfélén, mely tátott szájjal rábődiil egy fenyőfára. — Giccs — gondolta és újabb néz­nivaló után szemezett. A játékboltnál újra megállt. Zsolti, a kisfia kellene ide, hogy meresztené szemét erre a játékbirodalomra. Szereti a játékokat. Igaz, ha­mar megún egy-egy darabot, de hát az nem baj, vesz ő neki éppen eleget. Ha már ő nehéz gye- reksorsában nem'öúskálódhatott játékokban, a fiát elhalmozza vele, él bizony. — No, nézd csak, ez a kisautó éppen olyan, mint a szom­szédék gyerekéé. Hogy sírt utána Zsolti, nem akarta kiengedni a kezéből, úgy kellett el­venni tőle. Ezt már csak megnézem —- kere­sett ürügyet az időhúzásra. S ahogy bámész­kodik, gondolatban szétszedegeti meg össze­rakja’a játékot, úgy érzi, alábbhagy a fogfá­jása. — Talán nem is kellene kihúzatni — ve­tődik fel benne. — Egy kicsit megfázott teg­nap, huzatban álltam, amikor az asszony taka­rított, azért rendetlenkedett. No, nézd csak, egészen kiállt belőle. — Még meg is nyom­kodja. Egy kicsit sajog, de csak érintésre. Dehogy húzatja ki. inkább megveszi a kis­autót, hogy fog örülni Zsolti! Éppen negyvenkét forint, van nála két fo­rint, kiegészíti - a foghúzásravalót. A fog is megmaradt, a kisautó is megvan. Két legyet ütött egy csapásra. Győzedelmesen vágtázik haza. Guggol is le a fia előtt. Felhúzza a kisautót és az elmés masina szalad a tapsikoló, visongó fiúcska lábához. ■ ... ______..Ik«- örvendezve nézi a L eül az asztalhoz, gyereic boldog ját­szadozását — aztán a fogához kap. — De bele­hasított, a fene ette volna meg! Szalad át a szomszédhoz, meri mintha kés­sel szabdalnák az ínyjét. Szinte beesik ss ajtón: — Van egy demalgonjuk?! , S. m.

Next

/
Thumbnails
Contents