Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

Kedd, 1962. október 2. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Eg!f7 kicsit jókban! Ä horsoduádíisiti kiildtitlvúlasstó taggyűlések tanulságai Három borsodi várasba vezetik be az ötéves terv során a távfűtést A most lezajlott küldöttvá­lasztó taggyűléseknek, mint is­meretes, két alapvető feladata volt: egyrészt — a Központi Bizottság kongresszusi irányel­veinek szellemében elemezni az adott terület helyzetét, az alapszervezet munkáját- a leg­utóbbi vezetőségválasztó tag­gyűlés óta; másrészt— az alap­szervezet létszámától függően, a mai követelményeknek meg­felelő — küldötteket kellett vá­lasztani a pártértekezletre. E taggyűlések fontos szerepet töltöttek be a nyolcadik kong­resszus előkészületeiben, s ahol elvtársaink a Központi Bizottság útmutatásai szerint Sáriak el, ott pártszervezeteink megerősödve, munkájukat ma­gasabb színvonalra emelve, a termelésben és a társadalmi ólet fejlesztésében a párt tö­megkapcsolatait erősítve újabb sikereket értek el, amelyekkel méltóképpen köszönthetik majd Pártunk Vili.' kongresszusát. Annak megítélése, hogy a borsodnádasdi taggyűlések be- töltötték-e fontos szerepüket, természetesen és elsősorban a borsodnádasdi kommunisták, a borsodnádasdi dolgozók s az üzemi pártbizottság feladata, ■ ezt minden bizonnyal el is végezték, vagy elvégzik. E te­kintetben mi hátrányos hely- fetben vagyunk, mert nem vet­tünk részt a Borsodnádasdi Lemezgyár valamennyi kül- Ööttválasztó taggyűlésén, így bem lehettünk közvetlen ré­szesei a taggyűlések légköré- Uck, s egészen hiteles tanúi a femezgyári kommunisták leg­utóbbi tanácskozásának. Vi­szont valamennyi taggyűlés ^jegyzőkönyvét figyelmesen el­olvastuk és több mint 110 fel­szólaló elvtárs véleményét, észrevételeit, javaslatait, kri­tikai megjegyzéseit tanulmá­nyoztuk, amelyeknek alapján Utódunkban van bizonyos ké­pet kialakítani a lemezgyári küldöttválasztó taggyűlésekről, tóelyek sok tekintetben tanul­ságosak voltak. A teljességre való törekvés igénye nélkül szabad legyen itt néhány tanulságot szóvá is fenni. Az első talán és a legfonto­sabb, hogy a borsodnádasdi küldött, választó taggyűlések kúpjaiban ^töltötték fontos szerepüket ■^2 alapszervezetek vezetőségé- Uek beszámolói a kongresszusi műnyelvek szellemében szeré- **yen vázolták az elért eredmé­nyeket, s a feladatokról szólva, őszintén beszéltek a nehézsé­gűről, a munka fogyatékossá­gtól is. A beszámolók ilyen "Ungvétele eleve jó feltételeket tórerniett a termékeny vita “tórnára, és bizonyos értelem- í Gh irányította is a vitában otszólaló elvtársak mondani­valóit. j, ^ legtöbb beszámoló a bírá- attal és az önbírálattal sem tótarkodott — mindezt a ptónka megjavítása végett — ar egyik-másik taggyűlésen, ftóldáui a hivatalházi alapszer- ozet taggyűlésén — tapasztal­ná volt, hogy egy lei esi t még tó.aznak” a személy szerinti falattól. borsodnádasdi taggyűlések létS Vonatkozásban is betöltöt- . b fontos szerepüket. Általá- an a legmegfelelőbb elvtársa- választották meg küldöt- j.yhek a .felsőbb pártértekez- . ^fe. Ez manapság természe- j/s is. A felsőbb pártfórumo- j.ou azok az elvtársak képvise- -U-u2 alapszervezef tagságát, .akik ismerik pártunk poíitiká- hűségesek a marxista— tóninista eszmékhez, értik és jpog is tudják valósítani ezt a Politikát. , ,^li volt a lemezgyári taggyű- Otók fő erénye? h„fősorban az, hogy a vita orniokterében — szinte min- nútt — az adott üzemrész ö„'1<^asógi problémái álltak. Ez k tóagába véve is azt mutatja, Ky a borsodnádasdi elvtársak tóegertették; az osztálvharc f .tójokterébe ma a gazdasági o_ ac,atok jó megoldása került. 6 szó esett a taggyűléseken jsrmelés. a munka termelé- ,. őrségének emelése, a mfl- .-a. fejlesztés, a lemez minő- ’ geneh javítása, a jobb mun­kaszervezés. létszámgazdálko- d.s-.tóunkafegvelem stb. kér- S ami nagyon fontos, tócsák általában, hanem az adott üzemrész konkrét prob­lémáit elemezve. A hengermű mindhárom tag­gyűlésén bírálták a műszaki vezetőket Többen szóvá tették, hogy öt hónap óta norma nélkül dol­goznak, s ez hátráltatja a mun­kát. Bírálták a munkaügyi osz­tályt a rossz létszámgazdálko­dás miatt, s Petróczi elvtársra személy szerint is neheztelnek, mert csak ígérgeti az általa is ismert hengerművi probléma megoldását. Szóba került az el- hengerléselc okainak megszün­tetése, és kérték, hogy biztosít­sanak jobb platinát, az átve­vők ne vásároljanak meg hibás alapanyagot a kohászati üze­mektől. Bírálták az egyes mű­szaki vezetőknél jelentkező mennyiségi szemléletet s el­mondották, hogy inkább vala­mivel kevesebbet termeljenek, de selejt nélkül, kifogástalan minőségben. Az acélművi taggyűlésen szóvá tették, hogy a szilicium roncsolást nem minden mű­szak végzi el, a roncsolóra azt mondják, hogy rossz, pedig nem jól kezelik. Másoknak az volt a véleménye, hogy többen a technológiai fegyelmet nem tartják be, a roncsoló hamar bemelegszik s ez okozza a ki­eséseket. A lágyítói taggyűlésen a szo­cialista brigádok megalakítása volt a vita fókuszában. Az ónozóban élesen bírálták Agócs elvtársat, a kenőanya­gokkal való ésszerűtlen és rosz- szul értelmezett „takarékosko­dás” miatt. Elmondották, hogy nem kapnak elegendő henger­zsírt és a selejt lényegében abból származik, hogy a zsíro- zatlan henger felmelegszik és a lemez is tönkremegy. Szóvá tették azt is, hogy az újítások ügyét felelőtlenül kezelik, olyan újításokat is elfogadnak, díjaznak és bevezetnek, ame­lyek nem gazdaságosak, sőt az is előfordul, hogy haszon he­lyett kár származik belőlük. Többen javasolták, hogy vizs­gálják felül az újításokat. A szerelőüzemi taggyűlése­ken többen hangsúlyozták, hogy fegyelmezettebb munkára van szükség Elmondották például* hogy amikor „kiszerelik” az anyagot, egy fakkban négy-öt féle mé­retet is találnak. Ebben a hen­germű üzem dolgozói is „luda­sok”. Vagy például a kocsik megrakásakor néhány hanyag ember csalt össze-vissza dobál­ja a lemezt, s ez nemcsak bosszúságot, de számos eset­ben balesetet is okozott már. Szóvá tették azt is, hogy miért kell fokozottabb figyelmet for­dítani például a lemez minősé­gének javítására. Egyik elvtárs egyszerű, keresetlen szavakkal így fogalmazta meg: „Sajnos, így lassan odajutunk, hogy le­mezünk nem kell senkinek sem,, ennek pedig nem szabad bekövetkeznie ..Az egyik elv társ javasolta, hogy ne nyír­ják melegen a vékony lemeze­ket, mert sok közöttük az ösz- szetapadt — s ha hidegen vég­zik el ezt a műveletet, köny- nyebben szét lehet szedni őket. A villamosműhely taggyűlé­sén egyik elvtárs azt mondotta: „A VIII. kongresszus tisztele­tére a párlonkívüli dolgozókkal együtt vállaljuk, hogy mini­málisra csökkentjük az üzemi hibákat és maximális megta­karítást érünk el”. Kár, hogy éppen a hivatal­ház pártalapszervezetének tag­gyűlésén esett legkevesebb szó a gyár egész gazdasági munká­ját érintő kérdésekről. Pedig, annak ellenére, hogy a jóhírű gyár alapjaiban jól látja el a népgazdaság szerkezetében be­töltött szerepét — például idő­ről-időre teljesíti tervfelada­tait — lett volna miről tanács­kozni e tekintetben is a hiva­talházi taggyűlésen, hiszen en­nek az alapszervezetnek mun­kájában vesznek részt a gyár vezető szakemberei is. Csak­hogy ehhez még jobban kel­lene ismerni a termelőüzemek problémáit, a gyár egyébként köztiszteletben álló vezetőinek s a műszaki vezetőknek általá­ban közelebb kell kerülni a munkásokhoz, a termelő üzemek dolgozóihoz, jobban figyelembe kell venni észrevételeiket, javaslataikat, kritikai megjegyzéseiket. Ez szinte az összes lemezgyári taggyűlések egyik nagyon fon­tos tanulsága, amelyen a hiva­talházi' pártszervezet kommu­nistáinak érdemes lesz kissé el- gondolkodniok. A ' gazdasági problémákon kívül számos más kérdéssel is foglalkoztak a borsodnádasdi taggyűléseken. Értékelték pél­dául az alapszervezet szerve­zeti életét, néhány helyen az egyes kommunisták munkáját, magatartását is. Több helyen — például a szex-előüzem I. csapatának taggyűlésén — sze­mély szerint is bírálták a köte­lességeiket elmulasztó, a Szer­vezeti Szabályzat követelmé­nyeit megséi-tő elvtársakat. Szóba kerültek a pártoktatás problémái, néhány taggyűlé­sen foglalkoztak a tögxegszer- vezetek munkájával is, — saj­nos erről több helyen megfe­ledkeztek, mint ahogyan a bor­sodnádasdi elvtársak általában figyelmen kívül hagyták a pártépítés, a párt tömegkapcso­latai fejlesztésének, s az esz­mei-politikai és cselekvési egy­ség erősítésének időszerű kér­déseit is. A borsodnádasdi taggyűlések legnagyobb fogyatékossága ta­lán az volt, hogy a részvevők­nek csak kis része tanulmá­nyozta alaposan a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veit. Ez több felszólalásból és a néhol megmutatkozott pasz- szivitásból is érződött, sőt egy­két beszámoló fogyatékosságai is erre vallanak. Néhány fel­szólaló elvtárs bírálta is ezért az alapszervezet tagságát és vezetőségét, éspedig joggal, mert a VIIT. kongresszusra ké­szülve. minden kommunistá­nak kötelessége megismerni a kongresszusi készülődés okmányait, elmondani véleményét a Köz­ponti Bizottság irányelveiitól, a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek el­len hozott törvénysértő perek lezárásáról, s a módosított Szervezeti Szabályzat tervezet­ről. E fontos pártdokumentu­mokat nemcsak megismerni kötelességünk, hanem meg kell azokat ismertetni a pártonkívüli dolgozókkal is. A küldöttvá­lasztó taggyűlések tanulságai ari-a vallanak, hogy a borsod­nádasdi elv társak ezzel rész­ben még adósok önmaguknak s a pártnak is. Lehetséges, hogy nyitott ka­put döngetünk, mert a nagy­üzemi pártbizottság terveivel találkozik javaslatunk: a leg­közelebbi taggyűlésen, vagy pártnapon érdemes lenne napi­rendre tűzni a kongresszusi okmányok alapos ismertetését és megvitatását. Cscpányi Lajos Borsod megyében a második ötéves terv során három vá­rosba: Kazincbarcikára, Tisza- szederkény-Ujvárosba és Özd- ra vezetik be a távfűtést. Kazincbarcikán a Borsodi Hőerőmű fűtőközpontjának bővítésével, csaknem 21 millió forintos beruházással építik ki az új távfűtő központot és a szükséges vezetéket. Az erő­műtől mintegy öt kilométeres vezetéken jut el a fűtésre szol­gáló melegvíz az újvárosban épülő lakásokba. A jövő év­ben épülő lakásoknál már fi­gyelembe veszik a távfűtés kö­vetelményeit is. Ugyancsak táv­fűtéssel szerelik fel majd az új kórházat is, amelynek építését a tervek szerint jövőre kezdik meg. A második ötéves terv során mintegy 1100 lakásban honosítják meg ezt a korszerű fűtési módot. Távfűtéssel me­legítik majd a Borsodi Hőerő­mű dolgozóinak szolgálati la­kását is. A száz lakáshoz szol­gáló távfűtési vezetéket már szerelik, s az még az idén el­készül, úgy, hogy jövő télen már üzembe is helyezik. Az épülő új vegyipari bázis, Tiszapalkonya dolgozóinak la­kóhelyéül szolgáló Tiszasze- derkény-Uj városba is beveze­tik a távfűtést a második öt­Mindössze néhány hónappal ezelőtt született meg az első csuklós villamos készítésének terve a Fővárosi Villamosvasút főműhelyében és a Debreceni Járóműjavítóban. A konstruk­tőrök és a szerelők bámulato­san rövid idő alatt készítették el az első szerelvényeket. Az új, korszerű, vonalaiban pati­násán szép jármű még ma is nagy szenzációja a fővárosnak, mert csak néhány darab közle­kedik a pesti utcákon. Éppen ezért nagy meglepe­A Taktaközben úgyszólván évitói évre visszatérő gondot okoz a belvíz. A lehullott téli csapadék, a hii-telen támadt, nagyobb mennyiségű eső el­önti a termőföldekét, s ezért gyakran előfordul, hogy a cukoiTépát kétszer-háromszor is el kell vetni, mei't a víz tönkreteszi. A gondokon a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulat igyekszik elsősorban segíteni. Taktaközben elkészült négy főcsatorna, s a társulat feladata most az, hogy ehhez külön levezető árkokat, csator­nákat ássanak. A levezető rendszeren át a víz a Tiszába kerül. A Taktaközi Vízgazdál­kodási Társulat hatásköre mintegy 44 ezer katasztrális holdra terjed ki. Ezt a terüle­tet a Takte vízfolyása, a Tisza védtöltése és a Szerencs— Tokaj menti vasútvonal ha­tárolja: A Vízgazdálkodási Társulat­nak az idén terv szerint 21 ezer 800 köbméternyi földmunkát kell elvégeznie. Augusztus 3- án már 21 ezer 261 köbméter­nél tartottak, s az év hátra­lévő részében még további 13 ezer 500 köbméternyi munkát tudnak le, ezzel az évi tervet jelentősen túlteljesítik. Ez­által 3 ezer 700 katasztrális holdat mentesítenek a belvi­zektől ebben az esztendőben, s ez a tavalyival együtt 5300 katasztrális holdat jelent, A éves terv során. Itt a Tisza- palkonyai Hőerőmű hulladék­energiáját használják majd lel a lakások melegítésére. A táv­fűtés kiviteli tervei most ké­szülnek, s jövőre a vezeték építéséhez is hozzákezdenek. Úgy tervezik, hogy a vezetékei 1964-ben már üzembe is helye­zik. A távfűtésbe az ötéves terv hátralévő részében épülő mintegy 1000 lakást kapcsol­nak be, de a tervek szerint a tést keltett az elmúlt hét végén, amikor első próbnútjára in­dult a Miskolci Közlekedési Vállalat elő csuklós villamosa. A helyi villamosvasút közel 70 esztendős fennállása óta ez az első alkalom, hogy a leg- korszerűbb típusból kap ko­csit. Hétfőn délelőtt fél 10 órakor Pásztor Sándor elviárssal, a Közlekedési Vállalat igazgató­jával, a vállalat több szakem­berével, a miskolci városi ta­társulat tagjai mintegy 38 ezer 300 négyzetmétei'en végeztek természetbeni munkát, amely­nek értéke 31 ezer 470 foi'int. 948 ezer 300 négyzetméteren lekaszálták a gyomokat, e munka értéke több mint 133 ezer forintra rúg. Ezek a számadatok is bizo­nyítják, hogy milyen jelentős munkát vállalt a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulat. Szorgalmas munkájukkal év végére elérik, hogy a leg­inkább veszélyeztetett t ovii le­ieknek mintegy felét mentesí­tik a belvíztől. A Vízgazdálko­dási Társulat a további tervek során lehetőségeket kíván nyújtani az öntözéses gazdál­kodáshoz is; meglévő lakások nagyobb ré­szét is átalakítják távfűtésre. A korszerű fűtés megvalósítá­sára mintegy 20 millió forintot fordítanak. A Borsod megyei Tanács be­ruházási programja szerint Űzd lesz a harmadik város, ahol a távfűtést megvalósít­ják. A bolyoki új városrészben 1964-től már úgy építik a laká­sokat, hogy ennek a célnak megfeleljenek. osztályának vezetőivel kifutott első próbaútjára a 100. számot viselő, csuklós villamoskocsi szerelvény. Az elmúlt, héten tapasztalt hibákat a szerelők már kijaví­tották, s így minden akadály nélkül tette meg az első „tisz­teletkört.” a kétszáz személyt befogadó, minden kényelemmel felszerelt villamoskocsi. A többirányú- fékrendszeri-el ellátott szerelvény indítása és megállítása teljesen biztonsá­gos. Az utasokat kényelmes, műanyag borítású, párnág ülő­helyek fogadják. A padlózat gumiból készült, egyszintű, könnyen tisztítható. A csuklós villamoson ülőka­lauz teljesít majd szolgálatot, így tehát a felszállás hátul, a leszállás pedig középen és elöl történik. A kalauz megállók közeledtével hangszórókon tájékoztatja az utasokat. A csuklós villamos, mely máris megnyerte a njiskolciak tetszését, a csütörtökre kitűzött műszaki fővizsga eredményei­től függően, előreláthatólag még a héten forgalomba kerül. A Miskolci Közlekedési Vál­lalat dolgozói már készülőd­nek a közeljövőben érkező második csuklós villamossze­relvény fogadására és összesze- relésére. A jövő évtől kezdődő­en további új csuklós villamos- szerelvényeket kap a Miskolci Közlekedési Vállalat. Építkezés rádióirányítással A* év végére elkészül a Duna-menti vízügyi rádióláne Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hírközlő hálózatának fejlesztésére uHrai'övidhullámú rádióállomásokkal szei'elik fel a vízügyi igaz­gatóságokat. Baján, Szolnokon és Győrött állí­tották fel az első rádiókat, hogy az árvíz­veszély elhárítására megszervezhessék a parti szolgálat, a felderítő repülők és a kőszállító, vagy jégtörő hajók szoros együttműködését. Gépkocsira szerelt mozgó rádióállomásokkal is ellátták ezeket az igazgatóságokat, hogy szükség esetén bármelyik veszélyeztetett fo­lyamszakaszuk mellett megtei-emthessék a hír­összeköttetést. Az árvízvédelmi központ intézkedéseinek gyoi’s továbbítására 24 méter magas antenna­tornyokat építenek a folyók mentén. Ezekkel 30—40 kilométeres körzetben sugározhatják adasaxkat a rádiók, amelyek a gépkocsikból egyébként csak 10 kilométeres távolságra tud­ják eljuttatni a jelentéseket A legfontosabb területen, a Duna mellett alakítják ki a víz­ügyi szolgálat első összefüggő i’ádióláncát. A napokban megkezdődik a tornyok alapozása és szerelése. Az év végéig 8 antennatornyot állí­tanak fel, s ezzel befejeződik a magyar Duna- szakasz rádióláncának építése. Jövőre sor ke­rül a tiszai hálózat felállítására, és elkészítik Budapesten az árvédelmi központ mintegy 150 kilométeres hatósugarú, magaslati nagy adóját, amely összekapcsolja majd á két folyó rádióállomásainak hálózatát. A vízügyi szolgálat új rádióhálózata nem­csak az árvízi védekezést korszeitósíti, hanem egyszerűsíti a folyamszabályozási és a gátépí­tési munkákat is. Két éve a közösben Sajószöpcden, a Dózsa Termelőszövetkezet tagjainak zöme mind­össze kót éve ismeri a közös gazdálkodást. A fiatal szövetkezet ennek ellenére jelentős eredményeket ért el Uj tanyaközpontot építettek, fehér hússertés tenyészetük kiváló, növénytermesztési hozamai is jók. A közös munkából kiveszik részüket a tsz KISZ- szervezetének tagjai is. A képen: Kovács Ferenc és Kovács Böa villanyszerelők a tanyaközpontot villamosítják. Naponta toEfb mit ezer autóbuszjárat Síözlekiáijs a megyében Borsod megyében elsősorban az ózdi, a miskolci és az edeiényi járás községeiből naponta 28 ezer ember utazik vonaton és autóbuszon munkahelyére. Ezeket a dolgozókat nagyrészt autóbuszok szállítják az üzemekbe és vissza ottho­nukba. így naponta egy-cgy bejáró dolgozó átlag 36 kilométer utat tesz meg járművel. A közlekedés meggyorsítására és az utasok kényelmének biztosítósára a VII. pártkongresszus óta eltelt években fokozottabb gondot fordítottak. Az elmúlt négy esztendőben több mint. kétezer kilométer hosszú új útvonalat kapcsoltak be a forgalomba és az autóbuszjáratok számát 874-re növelték. így jelenleg Borsod megyében 1000 ipari és polgári autóbuszjárat közlekedik. Az új járatok beállításával jelentősen növekedett az autóbuszpark is. Ez év első felében például 14 nagy és 22 kisebb befogadó képességű autóbuszt állítottak üzembe. A különböző autóbuszjáratokon az elmúlt évben 32 millió utast szállítottak. Próbaúton az első csuklás villamos núcs építési- és közlekedési Mentesülnek a belvíztől a taktaközi földek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents