Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-28 / 253. szám
Világ proletárjai, egyesüliefekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVIII. évfolyam, 253. szám Ara: 70 fillér 1962* október 28, vasárnap A Borsod megyei pártértekezleí hafározsta A Borsod megyei pártérte- > kéziét, amely pénteken tanácskozott, az alábbi határozatot fogadta el. Á pártértekezlet meghallgatta és megvitatta a pártbizottság beszámolóját, azzal teljesen egyetért és egyhangúlag elfogadja. Megállapítja, hogy az elmúlt pártértekezlet óta eltelt három év alatt megyénkben sikeresen valósult meg pártunk politikája. A VII. kongresz- szus határozatait igyekeztünk valóra váltani. Jelentős eredményeket értünk el a gazdasági, a politikai, a társadalmi és a kulturális élet területein. , A pártértekezlet — a beszámoló és a vita alapján — az előttünk álló feladatokat a következőkben jelöli meg, I. A pártértekezlet megállapítja, hogy megyénk ipara az elmúlt években általában egészségesen fejlődött. Eredményesen teljesítettük népgazdasági terveinket, a borsodi ipar új létesítményekkel gazdagodott. A gazdasági építő munka feladatai megnövekedtek. Második ötéves tervünk meghatározza megyénk iparának fejlődését. A terv teljesítéséhez növelni kell a termelést, a munkatermelékenységet, csökkenteni kell az önköltséget, gazdaságosan, korszerűen kell termelni. Fontos feladatunk, hogy minden területen megközelítsük a világszínvonalat. Mindezeknek érdekében különös tekintettel kell lennünk a következőkre: A második ötéves terv nagy beruházási feladatainak sikere érdekében biztosítani kell a beruházások tervszerinti megvalósítását és íizémbehelyezését. Javítsuk az előkészítést, az eszközök koncentrálását, jobban szerp előtt, kell tartanunk a korszerűség követelményeit.. Nagyobb gondot kell fordítani a szervező- munkára, a szerződéses határidők betartására. Gondosan fel kell készülni az üzemeltetésre, hogy viszonylag rövid felfutási idő után elérhetők legyenek a tervezett műszaki, gazdasági mutatók. Tovább kell emelni a gazdasági vezetés színvonalát. Érvényesüljön mindinkább a vezetésben a népgazdasági szemlélet. Minél több tapasztalt, eredményesen irányító vezetőre van szükség. A magasabb szakmai színvonalú vezetés kialakítása érdekében — a minisztériumokkal egyetértésben — bővíteni kell a szakközépiskolák és felsőfokú technikumok hálózatát. Alkalmazzuk a legújabb tudományos és műszaki vívmányokat!’ Törekedjünk az élenjáró termelési tapasztalatok széleskörű elterjesztésére. A termelés műszaki színvonalának emelése céljából szervezettebbé,, céltudatosabbá kell tenni a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, a tudományos kutató intézetek és megyénk ipari üzemeinek kapcsolatát. Kérlelhetetlen harcot kell folytatni a pazarlással, maradisággal, a felületességgel szemben. A bányászatban fokozni kell a termelés koncentrációját. Célszerűen és előrelátóan kell tervezni a termelés gépesítését. Jobb munkaszervezéssel s a műszalti feltételek biztosításával csökkentsük a kieső időt. Magasabb műszaki kultúrával gazdaságossá kell tenni a termelést. A munkavédelmi intézkedések következetesebb betartásával, — természetesen más iparágakban is — javítani kell a munka biztonságát. A kohászatban nagyobb gondot kell fordítanunk a gyártmányok minőségére, a termelés programázérűségére. Növelni kell a feldolgozóipar igényeinek megfelelően a választékot. Tökéletesebbé kell tenni a üzemek belső szervezettségét. Fordítsunk nagyobb gondot a műszaki fejlesztésre, a beruházásokra és a felújításokra. Takarékoskodjunk jobban az anyaggal és az energiával. Rövid időn belül meg kell közelíteni a nemzetközileg elért legjobb mutatószámokat. A gépgyártásban maradéktalanul végre kell hajtani a párt Központi Bizottságának a gépiparra vonatkozó határozatát. Ennek érdekében behatóbban kell foglalkozni a gyártmány- és gyártásfejlesztéssel, javítani kell a gyártmányok gazdaságosságát. Jobb anyag- ellátással és munkaszervezéssel biztosítsuk az ütemes munkát és a termelést. Csökkenteni kell az új gyártmányok hosszú kifutási idejét El kell érni, hogy a legfontosabb ágazatokban felemelkedjünk az élenjáró országok , színvonalára. A vegyiparban a termelési feladatok üte- *ues teljesítése mellett a legfontosabb a beruházás, a fejlesztés időbeni megvalósítása és az új üzemek tervszerű, eredményes beindítása. Törekedni kell az új, korszerű gyártmányok és technológiák kifejlesztésére. Adjunk minél több műtrágyát a mezőgazdaságnak! Az építő- és építőanyagiparban legfontosabb feladat a munka minőségének javítása, a termelési költségek csökkentése, a pazarlás felszámolása, az átfutási idő csökkentése. Tovább kell gépesíteni az építőipari munkát. Szélesebb körben alkalmazzuk a korszerű anyagokat és építési módszereket, szervezzük gondosabban a szakipari munkákat! Javítani kell a közlekedés biztonságát és kulturáltságát. A közlekedési vállalatok szállítási munkájának jobb koordinálására van szükség. A helyiiparban tovább kell javítani a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítését, emelni kell a szolgáltatások színvonalát. A szakmai, politikai műveltség fokozásával javítsuk a kereskedelmi munka színvonalát. Fejleszteni kell a kereskedelmi hálózatot. Biztosítsuk a lakosság áruszükségletét és jó áruelosztással meg kell szüntetni a helyenként jelentkező áruhiányt. Különösen javításra szorul a bányavidékek, Ózd és Miskolc áruellátása. H. A megyei pártértekezlet őrömmel állapítja meg, hogy a párt helyes agrárpolitikájának eredményeként megyénk mezőgazdaságában is osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Megyénk földterületének 92,7 százalékán szocialista gazdálkodás folyik. A mezőgazdaságban végbement forradalmi változás tükröződik parasztságunk gondolkodásában is. Megyénk parasztsága helyesli és támogatja pártunk politikáját; tevékenyen résztvesz a szocializmus építésében. Gazdasági előrehaladásunk sarkalatos kérdése a mezőgazdasági termelés gyorsütemű fejlesztése. Ennek megvalósítása érdekében biztosítani kell a mezőgazdasági tervek maradéktalan teljesítését. A második ötépes terv végére, az 1958—1960-as évek átlagához viszonyítva, a megye mezőgazdaságának termelését 26—28 százalékkal, a felvásárlást közel 50 százalékkal kell növelni. El kell érni, hogy a búzatermesztésben az intenzív búza aránya 60—65 százalékra növekedjék; a kenyérgabona termelési feladatot véglegesen csak így lehet megoldani. Meg kell szüntetni az elavult termelési módszereket. Szélesebb körben kell elterjeszteni a gyakorlatban jól bevált termelési módszereket, pl. jobban ki kell használni a magasabb tőszám adta lehetőségeket Az állat- tenyésztésben főleg a mesterséges megtermékenyítés széleskörű elterjesztését, a borjúnevelésben az itatásos felnevelést és a borjútá- pos takarmányozást kell szorgalmazni. A növénytermesztés területén meg kell oldani megyénkben a zöldségellátást, ebből a célból a második ötéves terv végére 10—12 ezer kh-on kell zöldségféléket termelni. Ennek érdekében, — de általában a növénytermelés hozamainak növelése céljából — bővíteni kell az öntözéses termelést; ezek a lehetőségeink még koránt sincsenek kihasználva. Az öntözés fejlesztésére, továbbá a gyümölcsös szőlőtelepítésekre a népgazdasági lehetőségekkel összhangban a meglévő távlati terv alapján el kell készíteni a mezőgazdasági üzemek terveit is. A mezőgazdasági termelés gyorsütemfi fejlesztése megköveteli az állattenyésztés hozamainak növelését, ezen belül a tejtermelés nagyobb arányú fokozását. Ennek érdekében tovább kell javítani az állatállomány minőségét és a közös állatállomány arányát. Tartsuk szem előtt az állattenyésztésben is a termelés szakosítását. Véglegesen meg kell oldani az állatállomány takarmánnyal való ellátását úgy, hogy a háztáji állomány takarmányszükséglete is biztosítva legyen. Ehhez szükséges a rét- és legelőterületek jobb kihasználása is. A termelés fejlesztésével egyidejűleg csökkenteni kell a termelési költségeket. Gazdaságosabban kell termelnünk! Különösen magas az önköltség az állattenyésztésben. A gazdaságosság biztosítása végett tervszerűbbé kell tenni a termelést, és előre kell lépni a szakosításban. Üzemeinken belül változást kell elérni a termelés szerkezetében, növelni (Folytatás a 2» oldalon.) Hruscsov üzenete Kennedyhez niniiiifimmiiiiunmmiiiiniciuiüiitimimmiEimiiiuimmmiiiiiiiiifmiiiuiiifumiiitiiiiiiiumi A borsodi ipar felkészülése a télre niuiuusisiEsiiiiiiiiiiiiEiamuiiiiESiúiiBUimiiíKiíRiiimtiiiiiiitiiiiimmiiiiminiiiiEiimiiiiiiiuiiiií Mi a filmvilágban? u] sag „ , *•—**-£, IIBIIIIIIIIilllISIilííIIEEll iKIIIIl (IIIillIISIIIIIIIEtillllllllilllfllltltlllllllltIIEIIIIlIlllÍBIlllilllIiKlflillllttlftll Négyszemközt Bük ovi Mártonnal «imimmiícEiiiEiiiEiiiíiisiimimiamitiEiiiitiiiEiiUHiiiiiiiEimiitiiuimiEtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiisiiiiiiiii Sokoldalú, qgsdaa, alkotó vita a megyei pártértekezleten Miint arról lapunk szombati számában beszámoltunk, pénteken tairtotitáik meg a Borsod megyei pártértokeztetet a Lenin Kohászati Művek. Bartók Béla Művelődési Házában. Ismertettük a megyei pártbizottság beszámolóját:, -amelyet Cse- terki Lajos elvtárs, a pártbizottság első tátikára' terjesztett elő s a revíziós1 bizottság referátumát, amelyet Radvánszky István elvtárs, a bizottság elnöke ismertetett. A beszámolóit. és az előzetesen írásban átadott határozati javasltaitok fölött sokoldalú, gazdag vita bontaikozott ki, amelyben 23 küldött szólalt feL Ezenkívül még 23-am jelentkeztek hozzászólásra. Ezek a küldöttek észrevételeiket, javaslataikat írásban juttatják el az újonnan megválasztott megyei pártbizottságnak. Az alábbiakban ismertetjük a megyei párbórtekezlet vitáját A iss-eh megszilárdulása és fejlődése a vezetésen és a tagság jó hozzáállásán mtílik LUKACS LAJOS, a mezőnagymiiháűyi Űj Barázda Tsz elnöke elmondotta, hogy egyetért a megyei pártbizottság, a revíziós bizottság jelentésével, és a határozati javaslattal, majd arról beszélt, hogy termelőszövetkezetük három esztendei munkája is bizonyítja; á kezdeti nehézségek leküzdhetők, ha jól dolgozik a tsz veztősége, ha a pártszervezet jó fölvilágosító munkát végez, ás ami a legfontosabb, ha a tagság hozzáMása is jó a munkához. A mérleghiánynak is elejét lehet venni — mondotta — ha bátrabban alkalmazzuk a fejlett agrotechnikát, amellyel magasabb terméshozamot lehet elérni, s ha az álBlattenyész- tésben is a korszerűbb módszereket követjük. Sok tennedőszövetkezet fejlődését segítené — hangsúlyozta — ha az állami gazdaságok példáját követve, terniielőszö- vetkazeteimket a tájjeliegnek megfelelően szakosítanánk. Hozzászólása - további részében az anyagi ösztönzés jelentőségéről, az idősebb tsz-tagok foglalkoztatásáról s az őszi idiénymunkáklcai kapcsolatos feladatokról szólt Bejelentette, hogy tennelőszövelkcze- tiüik az őszi búza velősét hamarosan befejezi, továbbá, hogy 1902-os termelési és áru- értékesítési tervüket év végéig teljesíteni fogják. A szalsszervezeti munka fő területe az emberekről való gondoskodás JKSZÄN SANDORNÉ, a Miskolci Pamutfonó Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára volt a következő hozzászóló. — Mintegy 900 könnyűipari dolgozó üdvözletét tolmácso- lom a páirténtdkezlietnek. Dolgozóink túlnyomó többsége nő, eleik hálásaik pártunknak, feorgydszatumk wax, s a szakrendeléseket bárki, bármikor igénybe veheti, ha szüksége van rá. Fodrászatot és szemfeilszedőt is létesítettünk, s a napokban adijuik át rendieiitetésének a fonoda kuilitúr,terem, konyha, étkezde és csenuegeibiest komplexumát; amellyel tovább — Állítom— mondotta Je- szán Sándonné —, hogy a dolgozók értókéldk a róluk való gondoskodást, és ez a munka százszorosán, megtérül. Üzemünk dolgozói jó kedvvel és szívesen dolgoznak, s naponta váltják valóra ígéreteiket, s teljesítik, amit tőlük az ütem vezetősége, a párt, a szakszervezet kér. A fonoda dolgozói értik pártunk politikáját, üzemünkben lüktető munka főijük. Hálásak a gondoskodásért, s helyeslésüket és egyetértésüket pártunk politikája mellett a kongresszusi munka- verseny eredményeivel is kifejezik. Az üzemi termelő munka mellett ebben az évben még 10 000 társadalmi munkaórát is elvégeztek, illetve élvégeznek doVgozóimk. Parkosítunk, sportpályát és autóbusz- megállót építettünk. Bár meg szeretném jegyezni, hogy például az autóbuszmegálló építésében jobban segíthetett volna bennünket a tanács és a Közlekedési Vállalat is. Végül- is a megyei pártbizottság segített megoldani ezt a problémánkat. A tsz-ek állami támogatása megtérül BARNA JÁNOS karosi tszeünölc fétez&Mésában arról be- Kaőiit Hogy szövetkezetük az első két esztendő során a pánt- bizottság beszámolójában érintett, gyengébben működő termelőszövetkezetek közé tartozott; Mindkét esztendőben mérleghiánnyal zárt Gazdasági megerősödéséhez azonban több mint 500 000 forint állami segítséget, és hároméves távlati fejlesztési tervük kidolgozásához kitűnő szakembereket kaptak, így ez ért munkájuka t már jól megalapozták. A küldöttek figyelemmel hallgatják a felszólalásokat. mányuniknalk, a róluk való gondolkodásért — ikezdte hozzászólását, majd így folytatta: — Neomifényesi, kulturált üzemünket mi mindannyian magunkénak érezzük és valljuk, s minit második otthoniunkat csdnosítigatjuk, szépít- getjük. A szakszervezeti bizottság — ameilj’toen dolgozom — fő feladatának az emberekről való gondoskodást tekinti, és arra törekszik, hogy minél jobb munka- és életfelté- teléket teremtsen az üzem dolgozói, különösen pedig a dolgozó nők számára. Elmondhatom, hogy ragyogó orvosi ren- 'deüiönik, fogászatunk és raőgyóaknrjuk javítani és könnyíteni a dolgozó nők helyzetét. Ügy tervezzük, hogy a csemegeüz- letben általában mindent, de különösen, sok félkész és Mirelité árut lehessen kapni, s ha az asszonyok reggel beadják megrendeléseiket, műszak végén átvehessék a kész csomagot. A munkafeltételek to- vábbjavítása végett, például székel-set szerelünk féL az üzemiben, a pihefúvó berendezéssel pedig teljesen kikapcsoljuk az eddig fizikai erővel végzett gép tisztítást. Sorolhatnám tovább azt a sokrétű tevékenységet, amely nálunk az embereikért történik. Elmondottá, hogy amíg tavaly és tavalyelőtt úgyszólván semmit sem tudtak éladni az államinak, addig 1962-ben már 38 vagon kenyérgabonát, a tervezett mennyiség 180 százalékát értékesítették. Hízott sertés, tej és hízott marha értékesítési tervüket egyaránt 120—120 százalékra teljesítették. —- Az állami dotáció tehát megtérül — mondotta —, ennek hasznát látja a -tsz, a munkásosztály és az állam. A kölcsönt visszafizetjük azzal, (Folytatás a 2. oldalamé
