Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

jubileumi száma A BÉKE ÉS SZOCIALIZ- MUS-nak, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájé koztató folyóiratának most, ok­tóberben jelent meg az ötvene­dik száma. Az első szárin 1958 szeptemberében látott napvilá­got, s a folyóirat azóta vala­mennyi kontinensen nagy ol-. vasóközönségre tett szert. 32 országban adják ki, 25 nyelven. Szerzői között megtaláljuk a nemzetközi kommunista moz­galom kiemelkedő alakjait, ne­ves békeharcosokat, nemzetkö­zi szakszervezeti, ifjúsági és nőszervezetek vezetőit, ismert újságírókat, közgazdászokat, fi­lozófusokat, történészeket, jo­gászokat, írókat és művészeket. A folyóirat képet ad a kom­munista és munkáspártoknak a békéért és a szocializmusért, az imperializmus ellen, a bur- zsoá ideológia különféle meg­nyilvánulásai ellen vívott harc­ban szerzett tapasztalatairól, megvilágítja a szocialista or­szágok gazdasági, politikai, kulturális együttműködésének problémáit, az ímperialistael- lenes nemzeti felszabadító mozgalom kérdéseit. A mun­kásmozgalom soraiban erősíti a proletár internacionalizmus szellemét, harcol a revizioniz- mus és a dogmatizmus ellen, valamennyi békeszerető és de­mokratikus erő tömörítéséért, a nemzetközi munkásmozgalom akcióegységéért. A folyóiratban megjelenő írások nagy nemzetközi vissz­hangra találnak. A világ köz­véleménye továbbra is élénken kommentálja Hruscsov elv­társ cikkét, amely „A szocia­lista világrendszer fejlődésé nek időszerű kérdései” címmel a folyóirat szeptemberi szá­mában jelent meg. A cikkét át­vették, vagy tartalmáról tájé­koztatót adtak a szocialista or­szágok újságjain és folyóirata­Járási honismereti vetélkedő Mezőkövesden 1962. október 20-án este, a múzeumi hónap első előadá­saként dr. Bodgál Ferenc muze­ológus, a Herman Ottó Múze­um tudományos munkatársa o matyó summásdalokról tartott értékes előadást a kultúrott- honban, — saját gyűjtése fel- használásával — magnetofon felvételekkel szemléltetve. Az előadásra főképpen az ifjúság jött el, köztük túlnyomó több­ségben a kollégium néprajzi szakkörének tagjai. Az előadás után indult meg a múzeumi, honismereti vetél­kedő, amely úttörő megmozdu­lás volt Mezőkövesden. A me­fi A „szemölcs”... j; Az iskolából csapatostól 1 jönnek a lányok. I — Milyen szépek, milyen fiatalok!... — hallok egy | dörmögö megjegyzést a há- l tűk mögött. Aztán egy köhé- 8 cselő, vékonyabb hangot: — Khm... köhm.\. És I micsoda konkurrencia ez ne- j künk!... Khm... A lányok vidámak, fris- | sek, kacagósak. Jó elgyö- jj nyörködni bennük. De ni I csak! Ahogy igy egymás \ I után jönnek, valami nagyon : p hasonló, sőt közös vonás j | van az arcukon. Igen, igen, \ I mintha testvérek lennének! ; | —A szemölcs! — bök ol- E dalba ismerősöm (mintegy I válaszul jélhangos morfon- | dirozásomra). | Valóban. Még ilyet! Csak- | nem mindegyik lány arcán j j van agy-két fekete szemölcs. g Kinek az ajka fölött, kinek a I szeme alatt, soknak az orra- § tövében... — Mi a csoda? — tűnő- l döm. — Talán a fekete him- | lő?... (Milyen kár, hogy i 1 annak idején egészségtanból p I nem tanultam meg pontosan | ennek a betegségnek a tüne- 8 leit!...) ’ Bámulok rájuk. Feltűnő 1 1 jókedvvel — láthatólag a | \ legjobb egészségben — libeg- I s nek tova. \ Újabb csoport jön. Hasonló | | korúak — hasonló szemöl- f i csőkkel. Aztán még egy kis l l társaság — szemölcs az or- | ; ron. szemölcs a homlokon, I ! sőt még egynek a füle mö- | I gött is. — Azt hiszem, káprázik a | ! szemem!... — kiáltom, első- l ; osztályos gimnazista unoka- f ; húgomnak, aki (bal arcán \ ! jókora szemölccsel) éppen 5 j szemben ion velem. \ Nagyot kacag. — A. pattanásokat, tüntet- j ; iük el inul... F.z a divat a | í filmsztárok körében is. Csak § ! öle. szépségtapasznak neve- | I zik... ' - : { i Oh kamnr~1á,ni’nki oh. le- j ! leményes női hiúság!. .. L *• I in kívül az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Olasz­ország, Svájc, Dánia, Belgi um, Norvégia, Algéria és más államok lapjai és folyóiratai is. A Béke és Szocializmus most megjelent száma közli Mamun elvtársnak, a Szudáni Kommu­nista Párt Központi Bizottsága tagjának „A békés egymás mellett élés és a nemzeti fel­szabadító harc”, Szyr elvtárs- nak, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt . Központi Bizottsága tagjának „A szocialista gazdál­kodás tudományos megalapo­zottságáról”, Lórin elvtársnak, az Afrikai Függetlenségi Párt (Szenegál) Központi Bizottsága tagjának „A szenegáli burzsoá­zia a neokolonializmus viszo­nyai között”, Motta Lima elv­társ, brazíliai újságíró „Brazí­lia kulturális élete és a mar­xizmus—leninizmus”, Grusin elvtárs, szovjet újságíró „Pil­lantás a jövőbe” című cikkét. A TÖBBI jelentős írás mel­lett tájékoztatást olvashatunk a Dél-Afrikai Köztársaság kom­munistáinak programjáról és érdekes hozzászólásokat a most folyó „A nők szerepe a mai társadalomban” és „Az anti- kommun izmus az emberiség ellensége” című vitákhoz. Az iráni nép nemzeti hősé­ről, Jordánia és Görögország börtöneiről szóló tudósítások­kal zárul a Béke és Szocializ­mus jubileumi száma. — A MŰSZAKI és Termé­szettudományi Egyesületek Or­szágos Szövetsége Borsodi In­tézőbizottsága 1962. október 30-án 17 órai kezdettel választ­mányi ülést tart a MTSZ klubban. Az elnöki megnyitó és a titkári beszámoló után „Megyénk iparának soron lévő műszaki fejlesztési fel­adatai” címmel Bérezi Béla, az MSZMP megyei bizottság ipari osztályának vezetője tart elő­adást. Agotha Tibor felvétele i fersiii Ipar felkészül a léire Antiét aa Észak magyar or szag szerkesztőségében Gábor elvtárs, a megyei párt­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Borsod megyei Bizott­ságának ipari osztálya, vala mint az Északmagyarország szerkesztősége ankétot rende­zett az elmúlt napokban az ipar és közlekedés téli felké­szültségéről. Az összejövetel célja az volt, hogy megyénk nagy üzemei, valamint az ipar tevékenysé­gével kapcsolatos vállalatok felelős vezetői elmondják, mit tettek azért, hogy biztosítva legyen az üzemek anyagellá­tása, a vállalatok dolgozóinak fokozottabb szociális ellátott­sága és az állami tervek telje­sítése a hideg idő beállta után. Az ankéton résztvett Varga SZÄKIBÄCSI bizottság részéről, továbbá megjelent Monos János, a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója, Vincze Géza, a Me­gyei Állami Építőipari Válla­lat igazgatója, Kuti János, a KPM Közúti Igazgatóságának igazgatója, Beszteri József, az ÉMÁSZ főmérnöke, Deák Béla, a Miskolci Közúti Üzemi Vál­lalat főmérnöke, Cike Albert főmérnök, Moharos István, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt, Simon Béla, a Lenin Kohászati Művek és Somkúti Árpád, a Borsodi Mélyépítő Vállalat termelési osztályának vezetője. A Kohászati Alap­anyagellátó Vállalatot Wür- sching István osztályvezető képviselte. Az ankét anyagára és a vi­tára a későbbiekben még visz- szatérünk. Nyíregyházán sorsolják a lottót A hónap utolsó lottóhúzá­sát vidéken rendezi a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság. A 43. játékhét nyerő számainak húzását október 26-án, pénte­ken délelőtt 10 órai kezdettel Nyíregyházán tartják. Ugyancsak sorsolással dön­tenek arról is, hogy az októbe­ri játékhetek közül melyik hét szelvényei vesznek részt a. kö­vetkező tárgynyeremény húzá­son. Nagymamák találkozója Kedves ünnepségre készül Sárospatakon a nőtanács és a, pedagógiai bizottság: ma, pén­teken mintegy 350 nagymama meghívásával nagymamák ta­lálkozóját rendeznek. Az ün­nepségen, ahol óvodások, álta­lános iskolások, középiskolá­sok és fiatal pedagógusok ad­nak kultúrműsort, megköszö­nik a nagymamák munkáját* áldozatkészségét. Az ünnepség rendezői elha­tározták, hogy október 26-át a nagymamák napjává nyilvá­nítják, és minden évben meg- ünneplik. író—olvasó találkozó, könyvankét, kiállítás Molnár János gépkocsivezető, hittem, hogy a három és fél- tonnányi teherrel vállalkozik Molnár a szívességre. Hiszen egy óra alatt számtalan kocsi­nak kellett elhajtania a gyár előtt. Miért éppen a teherrel megrakott segítsen? Mondom is ezt neki, s ő cso­dálkozással néz rám. — Ez nekünk kötelessé­günk ... Vajdácska felé járunk, ami­kor egy csapat csirke szedeget az úton. Molnár ismét rálép a fékre és széles ívben kerüli ki az alkalmi lábatlankodókat, pedig hát ki szólna érte, ha át­szaladna a kerék egynéhány tol­las apróságon. Három és fél­tonnával nem könnyű laví­rozni. Molnár azonban ugyan­olyan természetesen veszi ezt, mint az előbb, amikor kisegí­tette a bajbajutott kollégát. Karoson ttidok meg róla többet, ahol elbúcsúzom Mol­nár Jánostól, meg a kísérőié­től. Zemplénagárdon lakik, onnan jár be a gépállomásra. Tizenöt esztendeje annak, hogy gépállomási ember. Két évet ült traktoron, aztán átnyergelt a Csepelre Sokat, igen sokat dolgozik, hajnal öt órakor kel és van hat-hét óra, mikor a kis motor hazarepíti a családhoz Zemp- lénagárdra. Alig félórát töltöttem a hepe-hupás bodrogközi utak vándorával, s még sem tudom elfelejteni. Most is előttem van a csendes szótlansága, de már nem is annyira erre em­lékszem, mint inkább a szaki­bácsira, áld valamennyi társa nevében mondja: „kötelessé­günk”, s valamennyi kollé­gáin iránt támaszt jó érzést akkor, amikor az. említett tol­las apróságok előtt sem hunyja be a szemét... •— garami —* A mezőkövesdi járási műve­lődési otthon a közeli napokra is gazdag tájprogramot állított össze. Ma, pénteken Tardon, a következő napon Szomolyán, vasárnap pedig a mezőkövesdi Ifjúsági Házban rendeznek író—olvasó találkozót, Galgóczi Erzsébet és Donga György köl­tők részvételével. Egy hónap múlva államkölcsön sorsolás Az év utolsó államkölcsön húzásait ezentúl nem1 decem­berben, hanem novemberben rendezi az Országos Takarék- pénztár. így a legközelebbi államkölcsön húzásig már csak egy hónap van hátra. Novem­ber 25-én és 26-án Budapesten tartják a XI., b III. és IV. Békekölcsön 1962. második fél­évi sorsolását. Az első napon a II. Békekölcsönt húzzák, 134 000 kötvényre 27 millió forintot. A második napon a III. és a IV. Békekölcsönt sor­solják.' A III. Békekölcsönből 172 000 kötvényre 47.2 millió forint, a IV. Békekölcsönből pedig 125 000 kötvényre 28.9 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A két­napos húzáson a három köl­csönből összesen 431 000 köt­vényre 103,1 millió forintot fizet vissza államunk a köt­vénytulajdonosoknak. Ugyancsak ma, pénteken Borsodgeszten könyvankétol rendeznek, ahol Irodalom és igaz hazafiság címmel előadást is tartanak. . Szombaton Csin- csetanyán rendeznek könyv- ankétot. Mezőkövesd néhány fiatalja képzőművészeti iskolán tanul. A fiatalok munkáiból kivá­lasztottak 25 képet, és ezekből kiállítást rendeznek. Az anya­got a járás minden községébe eljuttatják, és mindenütt hét napig tekinthető meg. A ván­doroltatást Tardon kezdik, szombaton. — Felhívjuk mindazok fi­gyelmét, akik 1952-ben érettsé­giztek a miskolci Mikszáth Gimnázium IV. c. osztályában, tudassák címüket Miskolc, II., Báthori sor 61. Szlivkával. 25039 eszakmagyarorszag a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztősig: ■ Miskolc. Tnnócshúz tőr i. Kiadja: Az Eszakmngyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-21S. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postnmvntnlban és kézbesítőről. Készült n Borsodi Nyomdában Felelős vezető: Kárpáti György Megjelent a Béke és Szocializmus Befejezéshez közeledik a SZMT-székház építkezése..« i I gyei művelődésügyi osztály ál­tal megküldött kérdéseket a zsűri tagjai helyi vonatkozá­sú kérdésekkel egészítették ki. Dr. Bodgál Ferenc muzeológus, Dala József, a Matyó-múzeum vezetője és Zupkó Béla gim­náziumi tanár, a kollégiumi néprajzi szakkör vezetője volt a zsűri tagja. A feltett kérdé­sek megválaszolásába fokoza­tosan bekapcsolódott a terem egész közönsége. A pontozás alapján történő verseny első hat helyezettje: Kóró József, Ináncsy Géza, Nagy István, Tuza Ferenc, Sebők Mihály, Koós László gimnáziumi tanu­lók, a kollégiumi néprajzi szakkör tagjai, akik eredmé­nyes szereplésükkel bekerül­tek a megyei honismereti ve­télkedő döntőjébe. talember meszel a kezével a levegőbe. Fölengedi a gázt. fékre tapos. — Szakibácsi — így a fiatal­ember —, egy órája várok itt, nem akar beindulni a kocsim, cserép van rajta. — Molnár János bólint egyet, belenéz a visszapillantó tükörbe és visz- szafelé kapcsol. A bajbajutott feláll a lépcsőre és begördü­lünk a hepe-hupás téglagyár udvarán. S az általam tragacs­nak tartott masina bele sem szusszan, amikor vonóhoroggal utána akasztva a másik is el­indult/ Öt méter után abban is felsír a motor, fröstökölő téglagyáriak adják tudtunkra integetéssel: minden rendben van. A kocsi kísérője leakaszt­ja a vonóhorgot. Molnár hátra sem néz és elindulunk, köszö­netét sem válva. Talán arca lett egy árnyalattal derültebb, amit a szívességtevőn lehet megfigyelni. Megvallom, nem Ahogy begyújtotta a motort, azt hittem, menten szétrázó- dik a- kocsi. Vitustáncot járt a műszerfal, s recsegve szólt bele a motortető: csit-csalt. Molnár János azonban rá sem hederített az egészre, kapcsolt és elindult velünk a Sárospa­taki Gépállomásról az FB 90-11-es rendszámú Csepel. Hátul, a platón olajjal töltött hordók, s egy regiment ekevas. Útirány a Bodrogköz, s annak huszonegynéhány községe. Kell az üzemanyag, száraz, össze­sült földeken halad a traktor, s szipte nyeli a gázolájat. Mol­nár nem szól, az utat .fürkészi maga előtt. Különben csak kiabálva értenénk meg egy­mást. Egyébként is úgy látom* nem a szavak embere, arcán van egy Ms morózusság, cagy lehet, hogy csak én látom így. Potyautasnak, mint nekem is, nem ildomos kíváncsis­kodni ... A pataki téglagyár­nál járunk, amikor szőke fia­

Next

/
Thumbnails
Contents