Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

II 5 7 7 Világ proletárjai; egyesüli eteld A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Will. évfolyam, 251. rtsóm Ara: 50 fillér 1962. október 26, péntek r~ A román vendégeink látogatása Kazincbarcikán (3. oldal) Heti rádió- és televíziómösor (5. óidul) Megyénk iparának helyzetéről tartottunk ankétot szerkesztőségünkben (6. oldal) .J Hruscsov elfogadta U Thant javaslatát Két-három hétre függesszék fel a fegyverszállítást Kubába és addig halásszák el a vesztegzárat is — javasolja az ENSZ ügyvezető főtitkára A Biztonsági Tanács szerda esti ülésén felszólalt Mahmud Riad, az EAK küldötte és erélyesen elítélte a Kuba ellen hozott amerikai in­tézkedéseket. . A semleges országok részéről ez volt az első bírálat, amely a Biztonsági Tanács kubai vitá­jában. az Egyesült Államok el­len elhangzott. Ghana és az EAK úgy érez­te — mondotta —, hogy sürgő­sen fel kell kérni a Biztonsági Tanácsot, cselekedjék gyorsan és határozottan a nemzetközi béke megmentése érdekében. Az EAK ENSZ-küldöttségc kormányának utasítására csat­lakozott Ghánához, és együtt­dolgozták ki a semleges or­szágok határozati javaslatát — mondotta Riad — majd a ha­tározati javaslatot a Biztonsá­gi Tanács elé terjesztette. JAVASLAT: 1. Felkéri az ügyvezető ENSZ-fötitkárl, hogy azonnal tárgyaljon a közvetlenül érin­tett felekkel, milyen lépéseket kell tenni haladéktalanul a. világ békéjét fenyegető veszély elhárítására és a helyzet nor­malizálására a karibi térség­ben: 2. Felszólítja az érintett fe­leket, teljesítsék ezt a határo­zatot és adjanak meg minden támogatást az ügyvezető fő­titkárnak feladata végrehajtá­sához; 3. Felkéri az ügyvezető ENSZ-fötitkárl, hogy számol­jon be a Biztonsági Tanács­nak a határozat első bekezdé­sének végrehajtásáról; 4. Felszólítja az érdekelt fe­leket, hogy időközben tartóz­kodjanak minden olyan akció­tól, amely közvetve, vagy köz­vetlenül súlyosbíthatná a hely­zetet. U Thant ügyvezető ENS2-* főtitkár, felszólalásában hang­súlyozta, hogy a javasolt, vagy már eddig megtolt intézkedő sok „nagyon szokatlanok, sőt rendkívüliek, nem háborús időkben”. Ünnepélyes felhívással for­dult az érintett felekhez, hogy kezdjenek tárgyaláso­kat azonnal, ha lehetséges, még szerda éjjel, tekintet > nélkül más igénybeveheiő eljárásokra. Ü Thant hangsúlyozta, hogy a második világháború óta eltelt 17 évben nem fordult elő en- héi veszélyesebb szembenállás 9 nagyhatalmak között. Hozzá­tette, reméli, hogy ebben a pil­lanatban nemcsak a tanácste­temben, hanem kívül a világ­ban is a józan ész és a megértés diadalmaskodik a harag és a hemaeti büszkeség felett, A tár­gyalás és az engedmények je­lentik az egyetlen módot, amellyel a világ békéjét bizto­sítani lehet ebben a válságos időpontban. Kiemelte, hogy az ENSZ-rc súlyos felelős­ség hárul, nemcsak a köz­vetlenül érintett felek ér­dekei, nemcsak a tagálla­mok érdekei forognak koc­kán, hanem az emberiség sorsa. Az ügyvezető főtitkár beszé­dében elmondotta, hogy azonos s2ovegű üzenetet intézett Ken- bedyhez és Hruscsovhoz. Ebben közölte, hogy több ENS'Z-kül- [löttség felkérésére sürgős fel­hívást intéz a két államférfi- W*. Közvetíti az említett ENSZ-küldöttségek ama érzé­sének kifejezését, hogy a nem­zetközi béke és biztonság ér­dekében valamennyi érintett félnek tartózkodnia kell min­den olyan akciótól, amely sú­lyosbíthatja a helyzetet és a háború kockázatával jár. E küldöttségek véleménye sze­rint fontos, hogy időt adjanak az érintett feleknek, hogy ösz- szeüljenek a jelenlegi válság békés megoldására és a karibi helyzet rendezésére. Ez magá­ban foglalná egyrészt a Kubába irányuló minden fegyverszállítás önkéntes felfüggesztését, másrészt a Kuba felé tarló hajók átkutatására vonat­kozó veszt egzár-intezkedé- sek önkéntes felfüggeszté­sét. „Ügy velem, hogy az ilyen önkéntes felfüggesztés két, vagy három heti időtartamra, nagymértékben, enyhítené a helyzetet és időt adna az érin­tett' feleknek, hogy találkozza­nak ég tárgyaljanak a prob­léma békés megoldása céljá­ból. Ebben az összefüggésben szívesen rendelkezésére állok valamennyi félnék, bármilyen szolgálatra, amelyet teljesíteni képes vagyok. Felkérem Önt ezen üzenet haladéktalan meg­fontolására”. , U Thantnak a Biztonsági Ta­nácsban elhangzott nyilatkoza­tára válaszolva Stevenson ame­rikai küldött kijelentette, hogy az Egyesült Államok igen sürgősen és komolyan tanul­mányozza majd az ügyvezető ENSZ-f ő titkár ki j elen léseit. Salinger, a Fehér Ház sajtó­titkára közölte, hogy Kennedy csütörtökre virradó éjjel vála­szol U Thant üzenetére, de az üzenetváltást nem hozzák nyil­vánosságra. La pzár Iákor érkezeit Hruscsov válasza H Tbánfnah A kubai nép ügye valamennyiünk ügye Hruscsov szovjet kormányfő válaszolt U Thantnak, elfo­gadja javaslatát, hogy egy­felől két-három hétre szüntes­senek be mindennemű fegyver- szállítást Kubába, másfelől pe­dig ugyanennyi időre halasszák el az Egyesült Államok által bejelentett hajóátkutatási vcsz- tegzár-inlézkcdésekct. Hruscsov fenti hozzájárulását U Thant ügyvezető ENSZ-főtit- kárhoz intézett táviratában je­lentette be. A távirat szövege a következő: „Igen tisztelt U Thant Ür! Megkaptam felhívását és fi­gyelmesen tanulmányoztam a benne foglalt javaslatot. Üd­vözlöm kezdeményezését. Meg­értem, hogy aggasztja a Ivarib- tehger térségében kialakult helyzet, mert a szovjet kor­mány ezt a helyzetet szintén rendkívül veszélyesnek tartja és úgy véli, hogy haladéktala­nul szükség van az Egyesült Nemzetek Szervezetének köz­belépésére. Kijelentem önnek, hogy egyetértek javaslatával, amely megfelel a béke érdekeinek. Moszkva, 1962. október 25, Tisztelettel: : ^ ' .i ; N. Hruscsov.” Az amerikai támaszpont Lég if elvétel a kubai Ruantanamol amerikai támaszpontról a Ku­ba elleni súlyos provokációk színhelyéről. A BÜKKALJAI bányászok táviratban tiltakoztak Kennedy intézkedése ellen. A táviratban hangot adnak annak, hogy „ez a nemzetközi jogokba üt­köző és az emberi szabadságot sértő, a szabad népek ellen irányuló cselekedet az egész világ dolgozóinak összefogásá­ra szólít fel minden hazáját és szabadságát szerető dolgo­zót. Követeljük. hogy az ame­rikai haderő oldja fel a Kuba köré font becstelen blokádját, és engedje a kubai népet to­vább szabad és boldog hazá­jában zavartalanul élni és dol­gozni.” A MÉSZÖV DOLGOZÖI röp- gyülésen tiltakoztak a Kuba ■ellem provokáció miatt. A röpgy ülésen Liffa László, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság elnöke részletesen ismer­tette a kubai helyzetet, vala­mint a Szovjetunió és a többi, Varsói Szerződéshez tartozó ország segítségét Kubának. „Az USA — mondotta — elő­ször puccsal igyekezett meg­buktatni Fidel Castro kormá­nyát, és segítette a diverzán- sok aknamunkáját. Amikor ez nem sikerült, az imperialista országok gazda-ég« zárlatoi rendeltek el, nem vásárolták meg a kubai cukrot, ám ez sem vezetett eredményre. Ek­kor, határozták-el. az utolsó ütőkártya kijátszását, elrendel­ték, hogy az amerikai hadi­flotta zárja körül és 'blokádi- rozza Kubát Ezzel durván megsértették az ország-függet­lenségét, és semmibe vették az ENSZ alapokmányát. Ez ellen valamennyien tiltakozunk. A jelenlévők tiltakozásuk je­léül táviratot leüldteik az Or­szágos Béketanácsnak. , Ugyancsak táviratot intéztek; a Hazafias Népfront békevé- dellmá osztályához, a miskolc Zrínyi Hona Leánygimnázi­umban csütörtökön, megtartott röpgyű'lésroL ÁLTAL AB AN a borsodi ifjú­ság az elmúlt két nap alak megyénk kohászati, gép- és vegyipari üzemeiben, a bá­nyákban és a középiskolákban mindenütt állást foglalt a kubai kérdéssel kapcsolatiban. Több mint ötvenezer fiatál til­takozott táviratok százaiban az Egyesült Államok elnöké­nek veszélyes intézkedése miatt, ugyanakkor testvéri szolidaritásáról biztosította hős kubai népet. De nemcsak az üzemekben, hanem a fal­vakban is, így Tiszabábolnán Mezőcsáton, Tisz-adorogmán a KISZ-szervezetek tagsága és az egész falu fiatalsága tiltako zott az USA agresszió® cselek­ményed miatt Nyilatkozatok és -vélemények — Személyesen győződtem meg a kubai nép hősi helytál­lásáról — mondja­Bagaméri Endre a • Miskolci Könnyűgépgyár targoncaszerelője, add múlt év áprilisában az ellenlörradal- márok Kuba ellen intézett tá­madása idején tartózkodott ott a gyár megbízásából. — Ott voltam, amikor 1961. április 17-én az amerikaiak ál­tal támogatott ellenforradal­ma rok partra szálltak Kubá­ban. Szinte órák alatt állt fegyverben az egész \ép, le- ■nyűgözö fegyelmezettséggel hajtották végre Fidel Castro felhívását és harci parancsát Mindennek meg is volt az eredménye, a partraszállók csúfos vereségeit szenvedtek. Bányászok, üzemi dolgozók és fiatalok rénylet a békés emberek «álén, a mindennapok munkája, de­rűje ellen. Ezt a lépést min­den ember, minden józanul gondolkozó ember, mélysége­Láttam a hős kubai népet bé­kés építő munkája közben, és amikor most értesültem az újabb Kuba-ellenes akcióról, mindig arra gondolok, hogy a kubai hazafiak most is döntő győzelmet aratnának a betola­kodó imperialista haderők el­len. — Ami történik, az nem­csak a kubai nép ügye, vala­mennyiünk ügye ez, akik jó­létben, békében akarunk élni. Herczeg László a finfcei Üj Élet Termelőszö­vetkezet fiatal agronómusa mondja ezt, miközben arról beszél, hogy milyen jó érzés volt, amikor az idén már odá­ig jutottak, nemcsak a saját földjeiket tudták .idejében jól megmunkálni, hanem mások­nak is segítettek. Az ilyesmik­ről sosem beszélnek itt az em­berek, de valahogy furcsa is lenne, ha ilyesmi kívánkozna az ajkukra — magyarázza, de majdnem mindenkiben az . az érzés él manapság, hogy nem­csak saját magának, hanem mindenkinek kívánja a jobb életet, a békés életet. Így va­gyunk a baráti kubai néppel is. — Ügy vélem, a Miskolci Nemzeti Színház társulata ne­vében mondhatom: mi, művé­szek. felháborodottan ítéljük el az USA tengeri kalózkodását, amiben a nemzetközi jog meg- t'iprását látjuk — mondja Fehér Tibor Jászai-díjas színművész. — Milyen jogon vesznek az ame­rikaiak blokád alá egy teljé­sen független, önálló államot, békében. Ez provokálás, me­sén elítéli. Színházunk egyéb­ként csütörtökön este röpgyü- lést tartott, amelyről táviratot intéztünk a Béketanácsnak, el­ítélve az USA provokatív lé­pését, és- táviratot küldtünk a kubai nagykövetségre is. — Az egész világ minden békeszerető embere elítéli a Kuba elleni merényletet, mondja dr. Pásztor Pál MÁV igazgató. — Mi biztosai» vagyunk abban, hogy a kis Kuba nem fenyegethette az USÁ-t, és abban is, hogy az Egyesült Államok ezzel a tet­tével még az önvédelem jogá­tól is meg akarja fosztani Kü­blit. Elég volt már a háború­ból, béliében oltárunk élni és dolgozni, — Mélységesein elítélem mindazt, amit az Egyesült Ál­lamok jelenleg a forradalmi Kubával szemben tesz — kö­zölte munkatársunkkal Kováts György a Lenin Kohászati Művek Bartók'Béla Művelődési Hazá­nak igazgatója. — Országot építeni, kultúrált, művelt nem­zetet teremteni csakis békés, biztonságos körülmények kö­zött lehet. Az agresszív cse­lekedetek ezt Kubában is, és szelte a világon akadályozzák. Biztos vagyok abban, hogy Kubában győzedelmeskedik a szocializmus és ezzel együtt a magasul üvelíségü társadalom is. Amíg a gépek állnak... Nehézszerszámgépgyár, csü­törtök dél. A megmunkáló hatalmas csarnokában nyugodt munka folyik. Az esztergapadokon ha­talmas munkadarabok forog­nak, a kések mélyen szántják a fakókülsejű fémet, s fényes forgács hullik szerte-szét. Ar­rébb a marófejek, gyalukések és fúróspirálok viaskodnak az anyaggal. Az emberek tekintete ráta­pad a munkadarabra — a gondolatok viszont valahol messze járhatnak... Egy óra tájban megállnak a sebesen forgó masinák. Né­hány percre elhalkul az üzem alkotó zaja. Nem sistereg a tüzes forgács, s a motorok zúgása is alábbhagy. Mindenki a középső csar­nok felé igyekszik. Közben szót váltanak egymással. Megbeszélik azt, amire mun­kaközben oly sokat gondol­tak. Kuba, Kuba és Kuba. Ez most a téma, erről beszél a szállítómunkás, a művezető, az esztergályos, a takarítóasz- szony, a raktáros, meg a munkabeíró. És erről beszél többszáz főnyi munkatársa előtt Brugós András, a párt- alapszervezet titkára. Ki tudja hányadszor hang­zik el ezen a napon a tiltako­zás haragos hangja? Ki tud­ja hány ezer — de inkább millió — hasonló egyszerű, becsületes munkásember til­takozik az ellen a televíziós beszéd ellen, amely páratlan haragot lobbantott a békés holnapot féltő emberiségben. S amíg a gépek derrnedten állnak — mintha ők is a vi­lág során töprengenének — elhangzik a tiltakozó távirat szövege: „Mi, nehézszerszám- gépgyári vasasok elítéljük az Egyesült Államok Kubával kapcsolatos intézkedését és...’' Nem sokkal később a hiva­talházi dolgozók is összejön­nek, hogy állást foglaljanak, tiltakozzanak a békét veszé­lyeztető cselekedet ellen. Mű­szakiak és adminisztratív dolgozók hallgatják Matus Géza párttitkárt, majd Kottái Béla igazgató szavait. A szö­veg ismerős... A szavak aligha csengenek idegenül... Kubáról van szó, a kicsiny sziget maroknyi, hős népéről. Értük, lendülnek magasba a karok, amint elfogadják a hivatalháziak tiltakozó táv­iratuk szövegét. És ezekben az órákban ha­sonló hangulatú gyűlések vannak az egész gyárban. Az üzemfenntartás, a szerszám­üzem, a szereldék és á meleg­üzem dolgozói valamennyien megállítják gépeiket, leteszik néhány percre a szerszámot, hogy szóljanak, tiltakozzanak az amerikai elnök blokádpa­rancsa ellen. Szót emelnek az emberiség holnapját kísértő rossz szel­lemek ellen, mondván, lehe­tetlen, hogy egy nyugati nagyhatalom ne értse meg: a ma embere nem tűri, hogy Damoklész kardját tartsák a feje felett. Különösen akkor nem, ha ez a kard ideges ke­zekben van... Panlovits Ágoston Az USA agressziós intézkedése Kuba ellett továbbra is a tiltakozások tömegét váltja ki megyénk dolgozóinál. Egyre-másra■ érkeznek a tiltakozó nyilatkozatok, táviratok, gyűlési be­számolók, és mindnek lényege az, hogy a kubai nép ügye valamennyiünk ügye, Kuba szabadsága a népek szabadságának érdekével azonos és minden erővel útját kell állni az agresszor terveinek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents