Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-15 / 216. szám
Régi ismerősök — ű] egyetemisták Az itt látható kubái fiatalokkal a nyáron már találkoztunk. Akkor a zalkodi építőtáborban szorgoskodtak. A jövőben nagyobb feladat előtét állnak; a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatóiként be akarják bizonyítani, hogy méltók a forradalmi kubai nép bizalmára. Foto; Szabados György Jól kamatozik a népfront aktivista műszaki szakemberek segítőkeszsége A KÖZELMÚLTBAN megvonták a népfront-aktivisták táborában tevékenykedő műszaki szakemberek munkásságának mérlegét. A ..végösszeg” arról tanúskodott, hogy országszerte jól kamatozik a mérnökök, technikusok segítőkészsége. A budapesti egyetemi tanárok többek között olyan csibenevelő kombinátokat és a helyszínen található melegvízzel fűtött hajtatóházakat terveztek a kiskunsági tsz-ek- nek, amelyeknek messze földről „csodájára jártak”. Sok jó tanácsot, útmutatást adott az érdekelt vezetőknek az a tanulmány is, amelyben Vas megye gépesítésének irányelveit foglalták össze. A XXV. kerületi mérnök-ak- cióbizottság támogatásának a Szolnok megyeiek látták hasznát. Ezek a szakemberek Elutaztak a mezőgazdasági kiállítás angol vendégei A mezőgazdasági kiállítás meglátogatására hazánkba érkezett az angol képviselőház kelet-nyugati kereskedelmi bizottságának négy tagja, Mr. G. B. Drayson-nak, a bizottság titkárának vezetésével és egy négytagú angol kereskedői csoport. A képviselőket az Országházban az Interparlamentáris Unió magyar—angol tagozatának vezetője és néhány tagja fogadta. Az angol vendégek ellátogattak illetékes külkereskedelmi szerveinkhez. A Magyar Kereskedelmi Kamara fogadást adott tiszteletükre a Gellért Szállóban. A vendégek szeptember 12-én este utaztak el Magyarországról. ki araayemlber és a Lyuk az életraj’zon Tulajdonképpen már augusztus 15-én megkezdődött az évad a Miskolci Nemzeti Színházban, mert az évadnyitó társulati ülés mm pusztán formaság. Az ülés estéjén már kezdődtek a próbák, két nap múlva már futottak a „táj-buszok” a megye országútjain és azóta is naponta folytak az új bemutatók előkészületei, esténként pedig a megye községeiben léptek színpadra a színház művészei. Tegnap este már igazi színházi hangulat volt a 105 esztendős épületben: az üzemi közönségszervezők részére nyilvános főpróbán mutatták be a nyitó-darabot, Jókai Az aranyember című regényének színpadi változatát. Ma este véglegesen megkezErdőtűz a íiilhhben Csütörtökön este hat óra körül kigyulladt a Keletbükki Erdőgazdaság bányabükki erdészetéhez tartozó egyik fenyő- erpíő. A diósgyőri várrom fölött, a homokbánya környékén telepített 20—22 éves erdőpászmában, a hetek óta tartó szárazságban a gyantás fenyőfák valóságos fáklyaként égtek. Az erdőtűzhöz azonnal kivonult a miskolci tűzoltóság, továbbá mozgósították a honvédségi alakulatokat is a közvetlen Miskolc határában, lakótelepek közelében keletkezett erdőtűz megfékezésére. ' A kivonul honvédségi és tűzoltósági alakulatoknak, a bányabükki erdészet vezetőinek irányításával mintegy három és félórás erőfeszítés után sikerült is megfékezni a tűz tovaterjedését. A keletkezett tűzfészkeket péntek reggelre sikerült megsemmisíteniük. A becslések szerint mintegy 3—4 hektárnyi erdő égett le, s a kivonult mentőalakulatok hősies erőfeszítésének köszönhető, hogy a nagyobb károsodásnak sikerült elejét venni. A tűz okának kiderítésére a rendőrség megindította a vizsgálatot dődik a színházi évad Miskolcon. Este hét órára megtelnek a nézőtér széksorai ünneplőbe öltözött, az évadnyitás ünnepélyességét érző közönséggel. A vasfüggöny mögött. akkorra minden kész. Az ügyelő már a színpadra szólította az első jelenet szereplőit, lassan fel is húzódik a nehéz vasalkotmány, az ügyelő gongja hallatszik és ünnepélyes lassúsággal kúszik fel a nehéz bársonyfüggöny. Reflektorok fénykévéje szege- ződilc a színpadra, megkezdődik a játék, Az aranyember előadása, egyben valójában az 1962—63-as miskolci színiévad is. A Kamaraszínház még nem nyitja meg kapuit. Itt szeptember 27-én lesz az első előadás, de a nyitódarab, Gádor Béla Lyuk az életrajzon című komédiájának előadása már készen áll. Előbb a megyé községeiben mutatják be, de a megyei körutat megelőzően, 16-án, vasárnap este a Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Házának színpadán is előadásra kerül. Jóllehetez még nem „hivatalos miskolci bemutató”, mégis az évad kezdetének tekinthetjük. Kezdődik az évad, sok sikert kívánunk. Mezőgazdasági kiállítás, 1962 »Fejlett mezőgazdasággal rendelkező * vendéglátóipart’ vagyunk”.., ország ugyanis felmérték a vízben legszegényebb Szolnok megyei községek környékét, a talaj rétegeződését, s a tudomány legújabb eljárásaira támaszkodva tanácsot adtak az érdekelteknek, hol fúrjanak kutat stb. A kutatások adatait, s javaslataikat csaknem száz nagyértékű, részletes térkép formájában bocsátották a Szolnok megyeiek rendelkezésére. A népfront-bizottságok mellett tevékenykedő műszaki szakemberek büszkék lehetnek arra a munlcára is, amelynek eredménye: több mint háromezer község általános rendezésének irányelve. A városok és falvak gyors ütemű terjeszkedésének következtében égetően szükségessé vált a korszerű és egyöntetű rendezési irányelvek kidolgozása. A nagyszabású feladat megoldásához azonban kevésnek bizonyult az illetékes szakemberek ereje; egyéb teendőiken kívül négy év alatt összesen háromszáz település rendezési irányelveit tudták csak kidolgozni. A népfront védnöksége gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Több mint kétezer aktivista fogott össze a nagyszabású feladat megoldására, s lényegében nyolc hónap alatt végeztek a munkával. LEGUTÓBB pedig Borsod megyében adták le „névjegyüket” a népfront kebelében tevékenykedő, kiváló képzettségű szakemberek. Az illetékes vízügyi hatóságok támogatásával. társadalmi munkában dolgozták ki a Tiszavalk környéki nagyszabású belvízrendezési tervet. Jórészt nekik köszönhető, hogy Tiszavalk környékén mintegy 21500 holdról száműzhetik a belvizeket. HÍREK--------------é®**---------------------— A BORSOD MEGYEI KISZÖV szövetkezeti bizottságának titkárai szeptember 13- án, csütörtökön — a szocialista brigád vezetők bevonásával — értekezletet tartottak. A tanácskozáson értékelték a szövetkezeti dolgozók kongresszusi munkaversenyét, s a kongresszusi tézisek alapján megvitatták a tennivalókat. — A SZÁNTÓ VERSENYEK országos döntőjét szeptember 18-án délelőtt rendezik a Herceghalmi Állami Gazdaság zsámbéki üzemegységének földjén. A versenyt Király Ernő földművelésügyi miniszter- helyettes nyitja meg. — TÜDŐSÖK széleskörű vizsgálatot folytattak annak megállapítására, hogy az alváshiány milyen kihalással van az ember egyéniségére. Megállapították, hogy manapság a legtöbb embernél már nem működik az az ösztön, amely figyelmeztetné, hogy milyen mennyiségű alvásra van szüksége. Ennek következtében a rendszeres alváshiány —• még ha csak egy-két órai mínuszról van is szó — felborítja az egyensúlyt a fizikai és a. szellemi fradtság között. A mai ember esetleg nem észlel fizikai fáradtságot, de a szellemi kimerültség mégis fennáll és az egyéniségében erős elváltozásokat okoz. Az ilyen ember türelmetlen, képtelen kapcsolatot teremteni embertársaival, depresszióknak, esetleg félelmi neurózisoknak van kitéve. A krónikus kimerültség szívizom elgyengülést is okozhat. — KÉTSZÁZ új ágyat kapott a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem diákotthona. — Halálozási hír. Fischer László építészmérnök, volt miskolci lakos 1962. augusztus 4-én tragikus hirtelenséggel Sidneyben (Ausztrália) elhunyt. 52535 Film jegyzet Elveszett paradicsom Magyar filmdráma Sarkad! Imre Elveszett paradicsom című drámáját igen sokan ismerik már a rádió és a televízió közvetítéseiből. Mégis új, amit a filmen látunk. Szinte csak a téma alapvető gondolataival találkozunk a vásznon — a korábbi változattól messze eltérő megfogalmazásban. f rrlnlroc a fílm témája, a b Egy jóhírű agysebész, aki előtt ragyogó jövő áll, megbotlik Tiltott műtétet hajt végre egy nőismerősén, aki meghal a műtét során. A sebész — Sebők Zoltán — tudja, hogy bűnéért felelnie kell, tisztában van jövőjével, de addig is, amíg ellene a vádiratot kiadják, apjához látogat egy Balaton melléki községbe. Az idős apát megviseli fia, a legkedvesebb és legtöbb büszkeségre jogot adó fia életsor- sának balfordulása és egy hirtelen szívroham végez vele. Sebők Zoltán együtt marad a házban egy távoli rokonlány- nyal, akit eddig nem is ismert. A fiatal lány, aki nem ismeri a sebész tragédiáját, szerelemre gyúl iránta, és amikor megtudja, hogy szerelmük kilátástalan, mert Sebők hosszú időre elveszti szabadságát, akkor is kitart mellette, Zoltán minden tiltakozása ellenére fogadkozik. hogy megvárja, amíg a börtönből kijön. Ennyi maga a történet és így, dióhéjban összefogva meglehetősen laposnak hat. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a filmnék tulajdonképpen összesen három szereplője van, akik közül az egyik a film közepe körül meghal és mindössze a két szerelmes marad, történetük pedig szinte légüres térben mozog, á külvilággal semmi kapcsolatuk, szaggatott dialógusaikból igep nehezen bontakozik ki és válik érthetővé a történet és a , mikor a mozdony nekilökődött a kocsisornak, az egyiknek homlokára bakkant fekete kalapja, a térdére terített újságpapírról meg lebukfence- aett az egyik paprika, a kolbászt, ke- ny^ét ketobé szorította, annak nem esett bántódása. — Hogy lökdösődik a vezér — állapította meg minden bosszankodás nélkül, lehajoltában a paprikáért. —t— ■ Mindjárt megyünk. Rákapcsoltak — mondta a szemben ülő. — Azért nem kellene úgy taszigálni az embert — mondta most már haraggal árnyékolt hangon, mert nem találta a paprikát, elgurult a pad alá. — Hogy a fene egyen meg, ha már úgy el- bitangoltál a számtól — eresztett utána egy kis bosszankodást, és falatozott tovább. A sürgönypóznák hátrafelé mozdultak. Elindultunk. Az atyafi bekattintot- ta bicskáját, zsebre dugta. — Most már földhöz kenném, aki egy hete nem evett — szusszantott elégedetten, és dicsérte a paradicsomot, meg a paprikát. — Felétek nem termelnek? — kérdezte ismerőse, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy továbbéltesse a beszélgetést. — A Kiskertben. A tsz-nek nem kifizetődő. Mire szednénk róla, fillérekért hájigálrták az ember után. — Végeztetek a csépléssel? — ásított a széniben ülő. — Még szép! Szeptemberben? Már el Is felejtettük. Az asszonyok már foltozzák á zsákokat a krumpliásáshoz. Nyakunkon az ősz. lassan vetni kell. — Aztán hogy megy nálatok a tsz? Meg lehet benne élni? — Most már meg — új elnökünk van. — Falubeli? Ki az? Hátha ismeremis. — Idegenből hoztuk. A falubelivel nem sokra mentünk. A kocsmát bújta. Azelőtt nem volt ő olyan, de hogy a nyakába szakadt a sok gond, úgy köny- nyített a lelkén, ivással. Este kidobol- tatta, hogy kezdjük az aratást, az irodát?" V alakit megdicsérnek... nál gyülekező, onnan indulunk, majd ő megmutatja, melyik táblánál kezdjük. Tíz óra is volt, mire megjött, és keskeny volt akkor már neki az út. A nép kapta magát és szétszéledt. — Lehordtátok legalább? — Amikor kiszellőződött a fejéből. Akkor meg még neki állt feljebb, hogy ha nem tetszik, hát menjünk a jóistenhez panaszra. Mi a járásra mentünk. Utilapút kötöttünk a talpára. Uj elnök van, a gyárból jött, Miskolcról. — Nem mondta a búzára, hogy káposzta? — kajánkodott a másik. A kalapos megütődve mérte végig szeme sarkából a gúnyolódót. Nem tetszett neki. Benne már volt egy kép az új elnökről, a munkás hétköznapok tapasztalt jódolgai elismeréssel simogatták szépre ezt a képet, s most jön ez az alak, csak úgy puszta viccelődésből megdobálja az élcelődés sarával. — Egy hét alatt learattunk — válaszolt az élcre meggyőző hangon, kicsit bosszús emeltséggel. — Ott volt mindig velünk, volt egy-két jó szava mindenkihez. Ment a munka. Jó ember az, én mondom, jó, meg okos is, olyan beszédet vágott ki a múltkor is, hogy csak néztünk. — Beszélni azt tudnak — fintorgott amaz. — Dolgozni is — pendült ércesen az öreg hangja. A szemben ülő elcsöndesedik. Arcáról azonban leolvasható, hogy magában folytatja a beszélgetést. Az öreg is beszédes kifejezéssel fordul az ablaknak. Az otthoni táj képét tartja tükörként az elfutó mezőnek, s ha rosszabbat lát, egy szántatlan tarlót, nem állja meg szó. nélkül: — Nálunk már nincsen tarló. Az elnökünk is kiment éjszakázni a traktorhoz, ahhoz ért. Azt mondta: majd heverhetünk télen, az oldalunk is belefájdul. Szóval iparkodik az az ember, hidd el azt nekem, iparkodik, pedig nem is tőlünk kapja a pénzt, hanem az államtól. lyf agyarázott, bizonygatta, hogy jó az ■ * ő elnökük. Mondják: akkor csuklik az ember, ha feddő szóval emlegetik. Az új elnök valahol a csereháti dombok között bizonyára mosolygott, amikor egy öregember festegetett róla képet a csendes gurulóssal ingó-bingó vicinálison. Gulyás Mihály cselekménynek semmi sodrása nincsen — mindez kevésnek tűnik egy közel kétórás játékfilmhez. A nagy reményekkel induló fiatal orvos pályája kettétört* a megálmodott és elérhetőnek látszó, vágyott élet, a paradicsom elveszeti a számára. Van-e mégis reménye Sebők Zoltánnak? Erre keresi a feleletet a különös, modern vibrálású film és eléggé bizonytalankodva meg is adja: a kis rokonlány szeretni fogja akkor is, ha nem lesz híres agysebész és hosszú, sokéves börtön lesz a háta mögött. Makk Károly rendező három . napba sűrítve kívánja groteszk és szenvedélyes jelenetek felsorakoztatásával megvilágítani hősének jellemét. Sajnos a Pálos György megjelenítette Sebők Zoltán keserű, teljesen önmagába fordult, egzaltált egyéniség, aki nehezen nyeri el a néző ro- konszenvénelc. akár egy halvány sugarát is és így sorsa nem tud lebilincselni. Törö- csik Mari rokonlánya sem az egészében, amit a történet kívánna: az erőshitű lány helyett egy Cilike-együgyűségű, álmodozó kislánnyal találkoztunk, kiről nehéz’elhinni, hogy jelentős segítőtárs lehet Sebők sorsának fordulataiban. Páger Antal apája vaskeménységű jellem; őszintén sajnáltuk a film közepe körül bekövetkezett, kellően nem motivált halálát. és bizo-l nyára fognak is vitázni erről a filmről. mondanivalójáról, rendezői koncepciójáról, az egyes beleaplikált jelenetekről (a ha-* lottmosdatás, az érthetetlen báli forgatag stb.) Többünk van egy filmmel, de gazdagabb bak aligha lettünk vele. (bmj Sokat lehetne
