Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-09 / 211. szám
Vsatfröap, 1962. szeptember % ESZAKMAGYARORSZAG 7 Megkezdték e csemegeszőlő szedését a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezetben A Mátra alján lévő nagyré- dei Szőlőskert Termelőszövetkezet tagsága 660 holdon foglalkozik csemege- és borszőlő termesztéssel. A tavaszi fagyok, majd a jégesők és a mostani szárazság jelentős károkat okozott a szőlőkben. Így a nagyrédeiek az idei termést holdanként mindössze 17 mázsára becsülik. A szőlőskertekben ezekben a napokban kezdődött meg az őszi munka. A meleg hatására beérett a csemege saszla szőlő és megkezdték szüretelésát. A termelőszövetkezet tagjai az idén mintegy 14 vagon édes csemegeszőlőt szállítanak a hazai piacokra, illetve adnak át exportra. A múzeumi hónapban szellemi vetélkedőket rendeznek a borsodi művelődési otthonokban Borsod megyében októberben múzeumi hónapot rendeznek. Ebből az alkalomból új kiállításokat mutatnak be a miskolci Herman Ottó, a sárospataki Rákóczi, a monoki Kossuth, a tokaji Templom és a mezőkövesdi Matyó Múzeumban. Az ünnepi hónapban számos tudományos és művészettörténeti előadást tartanak és a megye dolgozóinak részvételével múzeumi szellemi vetélkedőkre is sor kerül a járási művelődési otthonokban. A szellemi vetélkedőkön mintegy 200 néprajzi, helytörténeti és régészeti témakört felölelő kérdésekre válaszolnak majd a versenyzők. A járási vetélkedők legjobbjai október utolsó vasárnapján a Miskolcon megrendezésre kerülő döntőn mérik össze erejüket. A múzeumi szellemi vetélkedők iránt, különösen a fiatalok körében nagy az érdeklődés. Szófiai jegyzetek Aki az új Bulgáriában járt, bizonyára otthonosan érezte magát. Nemcsak a városok, falvak, hanem az emberek is megváltoztak az elmúlt 18 év alatt. A régebbi idők bizalmatlan, hallgatag emberét felváltotta a ma vidám, dolgos embere, akik feltűnően nyiltszí- vűek és vendégszeretők. A mi népünket különösen szeretik. Még a komoly vámőr is elmosolyodik, ha meghallja ezt a szót, hogy magyar, a szófiaiak sek érik, — néha nagyobbak is. Talán kevéssé ismert nálunk, hogy Bulgáriában, akárcsak Törökországban is, a fejrázás és bólintás a magyar jellentés ellentéte. Amint a fáma meséli, egy magyar elment a szófiai borbélyhoz. A bolgár „figaró” kézzel-lábbal kérdezte, vajon kopaszra akarja-e nyíratni fejét a vendég. A turista legalább ilyen hevességgel rázta tagadólag a fejét. — A jóhiszemű borbély gépe alól néhány Szófia. Universiade sportcsarnok, az 19G1. évi főiskolai világbajnok« Ságok színhelye. pedig büszkén mutatnak egy forgalmas utat: Ulica Sándor Petőfi. Szófia egyik legkedveltebb szórakozóhelye a magyaros konyhájú, cigányzenés Budapest étterem. A magyar turista így teljesen otthon érzi magát * Ami a magyar szem számára kissé szokatlan, az az utcák ragyogó tisztasága. Pedig itt nem is hirdetnek tisztasági hónapokat, csak egyszerűen nem dobálják a szemétgyűjtő mellé a cigarettavéget és a villamosjegyet. Egy helyen mégis csikkel láttam az utcán. Nem restelltem megnézni rajta a felírást s kissé szégyenkezve olvastam: „Kossuth”... * • Első pillantásra és kóstolásra meglepőek a speciális bolgár ételek és italok. Az ember önkéntelenül a finn-ugor ősökre gondol, amikor megkóstolja a titokzatos szagú erjesztett bozát. Hallottam magyarokról, akik jóllaktak „skembe csorba” levessel s csak akkor lettek rosszul, amikor megtudták, hogy elkészítéséhez a juhbél nélkülözhetetlen... Persze a gyanútlan túristát nem mindig ilyen meglepeléperc múlva ragyogó kopasz fejjel, de elkeseredve kelt fel... * Természetesen a kellemes benyomások hamar elfelejtetik az ilyen „apróbb” bosszúságokat. Egy alkalommal örömmel vettem észre, hogy nem kell felmennem a harmadik emeleten lakó ismerősömhöz, mert a kapu alatt „domofon” van. Ezzel nyugodtan feltelefonálhatok neki. Megnyomtam a neve mellett lévő gombot és máris valami ősi nyelvemlékszerű hangfoszlányok jutottak fülembe. Zsenge bolgár tudásommal és ízes miskolci kiejtéssel én is beszélni kezdtem. — Ö sem értette. A járókelők kíváncsian figyelték reménytelen küzdelmemet. Körülbelül negyedórái „harc” után fenn megadták magukat, letették a kagylót- Viszont a lépcsőházban egy perc múlva megjelent egy barátságosan nevető idegen férfi. Közölte, hogy' vele beszélgettem idáig, de sajnos az én ismerősöm néhány házzal arrébb lakik. Akkor még nem tudtam, hogy a Kocev név Bulgáriában legalább olyan gyakori, mint a magyar Ko-j vács. — A másik házban nemi volt domofon, fel kellett háti mászni, de legalább minden! lépcsőfordulóban volt egy kist szék a fáradt vándornak. < * S Egy ismerősöm, aki nem na-? gyón tudott bolgárul, sürgősen! igyekezett valahová. Mivel is- < meretlen volt Szófiában, oda-í ment egy fiatalemberhez és) törve a bolgárt, kérdezte, ho-S gyan juthat el céljához. A megszólított értelmetlenül ráz-! ta a fejét. Ismerősöm megpró-S bálkozott még németül, fran-> ciául, de semmi eredmény. El- í keseredésében magyarul szó- ( lalt meg: az Isten verje meg! — Ennek volt a legnagyobb! eredménye, a fiatalember fel-! kiáltott: — Mi az, maga is < magyar?!... * Egyoldalú lenne ez a kis jegyzet, ha csak a mosolygós Bulgáriáról szólna és nem említené a pihenő, a szórakozó és az épülő Bulgáriát is. Vasárnap reggel például Szófia elnéptelenedik. Ezt úgy tessék érteni, hogy szinte az egész város utrakel. Ki a Vi- tosán, ki Bánkján tölti a hétvégét. Tömött autóbuszok, személyautók és motorkerékpárok karavánjai viszik utasaikat ki a természetbe. Nem messze Szófiától van a pancsarevói víztároló, egy miniatűr tenger. Helyéről falvakat telepítettek át, s partjai mentén ma ízléses vikendhá- zak egész sora áll. Milyen jólesik itt plusz 35 foknál meg- fürödni a hűs habokban! Fürdés után pedig a reprezentatív Hattyú étterem várja a jóétvágyú kirándulókat. Az étterem zenekara délután már játszani kezd és a modern táncdalok között nem egyszer felcsendülnek a bolgár népi tánc, a hóra dallamai is.*. * Aztán leszájl az est, a gépkocsik tömött sora ismét elindul a főváros felé. Az utcákon csillogó neonreklámok alatt suhannak az autók. A fénycsövek transzparenseket és zászlókat is megvilágítanak — ezek a közelgő ünnepet jelzik... A Georgi Dimitrov mauzóleumnál ilyenkor megszaporodnak a rózsakoszorúk, s a díszruhás őrséget külföldiek tömege fényképezi. * Az idegen egyre gyakrabban hallja ezekben a napokban e két szót: Deveti Szeptemvri — szeptember 9. Közeledik az ősz, *s a nagy ünnep is. A turisták h hazafelé veszik útjukat, vége a [j nyárnak. A vonat ott suhan [[keresztül Plovdivon, Pleve- fnen ... a Marica völgyén, Eahol a rózsák teremnek, me- £ lyeknek illata elönti az egész Etáját. Rózsák mindenütt. Ró- Fzsa egy fiatal lány kezében — vs ma reggel a felvonulók ró- jízsából irt feliratot visznek: C Éljen a tizennyolcadik szep- ítember kilencediké!;.. E Major László Otthagytam. Az ölébe löktem az ennivalót. Elkeseredetten dolgoztam. Szidtam az építésvezetőt, mint a bokrot. Egyszer, dél felé nagy sunyi képpel odajön hozzám az egyik brigádtag, Somogyi és azt mondja: — No, hogy érzi magát a bébi? — Kuss! Leváglak téged is. Délre úgy, ahogy kijózanodott. Mentünk le ebédelni. Harangozó még mindig ott ült a cementes zsákon, ölében érintetlenül az ennivaló. — Miért nem eszel? — Ki adta ezt? — Gábriel arkangyal! Edd már meg. Mit mondjak? Két harapásra bekapta, olyan éhes volt. — Ebéd után feljöhetsz. Mostanáig a brigád dolgozott helyetted. Ha az eddigiekből azt gondolja, hogy Harangozó njindetire érzéketlen, hát akkor téved! Ez megfogta. Felállt. Somogyira nézett, rátette vállára kezét és talán életében először mondta: — Köszönöm1 IV. Lehet, hogy ez Somogyit is megfogta. Addig ugyanis ö ellenezte legjobban Harangozol. Tréfásan a kőműves karjára csapott és nevetett: — Jól van, pajtás .. I Jaj, de szerettem volna, ha ezt a két embert valaki titokban lefényképezi. Estére mozijegyünk volt. Gondoltuk. Táverűnk. mert az első előadásra szólt. Harangozó Somogyi mellett dolgozott, figyeltem őket: bámulatos, hogy mit műveltek: szemlátomást nőtt a kezük alatt a fal. Egy darab vassal megkocogtattam az üres fanglit: — Fajront! Gyerünk emberek: mosdás, borotválkozás, várnak a jányok... Somogyi — mondom: ez egy sunyiképű ember. Magunk közt éppen ezért úgy hívjuk, hogy Sunyi — megint odasomf ordáit hozzám: — Harangozó is velünk jön? — Nincs jegye. — Nem baj. Belógatjuk . ’.'. Az Álba Regiát vetítették. Prima film volt. Utána meg, uccu brigád: ma Somogyi fizet mindenkinek egy korsó sört. Hát persze, kettő lett belőle, azt én fizettem. Harangozó is velünk volt. Szótlanul itta sörét, elgondolkodott, annyira tetszett neki a film. A záróra hajtott haza bennünket. Így ment ez három-négy hónapon keresztül minden hétfőn. Mozi, sörözés, mert a brigád a szabadnapok miatt hétfőn találkozott újra. Harangozó mindenütt velünk. Jött magától. Nem kellett hívni. De fizetni, azt nem engedtük. — Vegyél már egy új ruhát, hiszen elvadítod tőlünk a menyecskéket! — így vicceltük. Megvette. Inget is, gatyát is, két párat. Majd aztán, mikor látogatóba hívtam magunkhoz, egy szandálra valót is összeadtunk kölcsönképpen neki. Két napig volt nálunk. Csuda jól érezte magát: bekapáltuk együtt azt a kis krumplit, babot. ami a kertben volt. Az asszony süiött-főzöti: belaktunk, még a szemünk is dagadt. — Most fizethetsz egy korsó sört. Irány a vendéglő. Néhánttan már voltak ott a barátaim közül. Bemutattam nekik Haran- gozót •i — Kőműves a mi brigádunk-jj ban. Első osztályú. Ha házaljj akartok építeni, szóljatok ... 3 Jól esett neki. S én ... komo-íj lyan, szívből mondtam. Kiig-* liztunk egy keveset, megittunk i fejenkint öt korsó sört és ha-: zámentünk, mert az éjféli vonattal indulnunk kellett túsz-J sza. Szép két nap volt. V. Másnap — ez megint a mozi után történt — hallom, ahogyí előttünk haladva beszámol Su-* nyinak a kirándulásról. Min-k dent lefestett: hogy van, mints van nálunk és, hogy vagyoni jól érezte magát: „Valósággal* otthon voltam. Csodálatosan jój volt. Mindenki kedves hozzám:* Géza is, az asszony is. Ügy * éreztem, a testvéreim. Sokszor * a könnyem is majd kicsordult. $ Tudod, hogy senkim sincs...”* — Dehogy nincs! — így ez a% Sunyi és hátbavágta Harango-* zót. — Mindnyájan testvérek* vagyunk te.. .te műfűre! S * í A harmadik cigaretta is körmünkre égett, mire lejegyeztem a történetet. Az ebédidő véget ért, a brigádvezető az ácsokhoz indult. — Szép ez, bár — már megbocsásson — kissé regényesnek tűnik. Szeretnék beszélni Harangozó val is. — Sajnos, nem tud. A városba utazott. Ma van a beiratko-ljj zás a technikum levelező tago-í zatán... ,.í — Hát akkor mondjon már* róla valami rosszat is! í — Mondok — felélte Kebel-$ ka Géza nevetve — nem tud* ultizni ;: ? önodvári Mikló« KALÁSZ LÁSZLÓ: Hősök vagyunk Hírem nem őrzik koszorúk, sem szobortalpazatot nem építek, utam nem világ- s nem is országút, csak megyek föl a hegynek, jövök le a begyről s dombokon vágok át, ballagva csak, általvetőmben sorsom, pihengetve, s nem mint a katonák, s nem hiszem, hogy marsall-botomat hordom. Ám dalolok, s füttyszó is hagyja számat, tanú-hangját hívom a madárnak, hogy hallja ő is, s tudja majd, hogy éltem, hogy itt is jártam, erre-arra léptem: hogy ember voltam. Ember vagyok? Ember. S ez elég lesz, hogy kimúljak nyitott szemmel, mert tettem ezt és tettem azt, mit mások. Barátaim! Magasztosabb rendjel számomra, se számotokra nem lehet, a több már sok: ember legyen mindig csak az ember. Szeptember 15 — 22: VI. Borsodi Földrajzi Hét Indiai, párizsi, varsói egyetemi professzorok előadásai — Amerikai, szovjet és még számos külföldi tudós Miskolcon — Vetítettképes előadások, kirándulások a programban Szeptember 15-től 22-ig változatos, színes, értékeiben igen gazdag program vár a földrajztudományok szakembereire, a földrajz kedvelőire. A TIT Borsod megyei csoportjának rendezésében ekkor tartják a VI. Borsodi Földrajzi Hetet, mely egybeesik a Magyar Földrajzi Társaság XVI. vándorgyűlésével. A rendezők körülbelül 250 hazai és mintegy 50—60 külföldi szakemberre, tudósra számítanak. A népi demokratikus országokból és a nyugati államokból is számos tudós érkezik. Itt lesznek a Szovjetunió és az USA képviselői is. Az ünnepélyes megnyitó szeptember 15-én, este hét órakor kezdődik a megyei tanács dísztermében. Megnyitót dr. Szabó Pál Zoltán, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke mond. Utána dr. Udvarhelyi Károly, tanszékvezető főiskolai tanár tart előadást: Mit tanít-, sunk Borsod- Abaúj- Zemplén megyéről címmel, majd J. Kondracki, a Lengyel Földrajzi Társaság elnöke tart színes, vetítettképes előadási Lengyel- ország természeti tájtipusairól. Kedden, 18-án délelőtt földrajzi előadói konferencia lesz az Értelmiségi Klubban. Elsőként dr. Futó József, főiskolai docens tart előadást Afrika politikai és gazdasági földrajzáról, majd vetítettképes előadás következik Indiáról, Indiai tájak címmel. Előadó: S. P. Chatterjee professzor, az Indiai Földrajzi Társaság elnöke. Ezt követően a franciaországi földrajzi kutatások szervezetéről hallunk Anre Libault egyetemi tanár (Párizs) előadásában. Kedden este ugyancsak az Értelmiségi Klubban kerül sor Iván du Jonchay. a francia Atlasz Larousse szerkesztőjének Szahara című vetítettképes előadására. A nagyszabású, gazdag programú földrajzi hétről Fris- nyák Sándor, a TIT Borsod megyei csoportjának munkatársa tájékoztatott bennünket. ■— A Borsodi Földrajzi Hetet 1957-től kezdve minden évben megrendezzük. Célja kettős: a szakemberek továbbképzése előadói' konferenciákkal; vitákkal, és a földrajztudomány népszerűsítése előadásokkal," kirándulásokkal. Ügy gondolom, hogy a következő napok erre jó alkalmat biztosítanak. Egy hét alatt Miskolcon és a megyében 45 előadást tartunk és nyolc kirándulást szervezünk. — A már ismerteken kívül milyen érdekesebb előadások* kirándulások lesznek a megye területén? — Bizonyára nagy érdeklődésre tart számot Rádai Ödön tudományos kutató vetítettképes beszámolója Kínáról és Vietnámról. Rádai Ödön Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Szerencsen, Tokajban, Mezőkövesden és Szentistvánban tart majd előadást. A kirándulások közül a szeptember 16-i ígérkezik nagyon érdekesnek, tanulságosnak, amikor a résztvevőknek a Zemplén hegység összes nevezetességeit alkalmuk lesz megismerni. Vezető; dr. Peja Győző Kossuth- dijas, a földrajztudományok kandidátusa lesz. P. T. Warszava, Wien, Venezia, Róma, Sorrenfó Városunkat is meglátogatta &z Európa-járó lengyel turistacsoport. Autóbuszukra ráfestették leörú*» juK főbb állomásainak neveit* Sas. Gy*
