Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

Vasárnap, 1962. szeptember S, ESZAKMAGTARORSZaO 5 Biztatás, bátorítás BeszéSgeíés Sieíasikay István szín mii vésszel Az új szerep új feladatai töl­tik ki már a gondolatvilágát, de még igen élénkek a nyári szabadság emlékei is. Sztankay István, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal művésze, a szá­mos magyar filmből országo­san is ismert filmszínész a nyarat Franciaországban töl­tötte. Tagja volt annak a hat­tagú magyar művészdelegáció­nak, amely résztvett az évröl- évre megrendezett avignoni színházi fesztiválon, járt Fran­ciaország több városában, ma­gában a fővárosban, Párizsban is hosszabb időt töltött. Emlé­kekkel, élményekkel megra- kottan tért haza. Betekintést nyert a francia művészeti élet­be, ismerkedett a francia dol­gozók, a francia városok életé­vel. Itthon már várta az új fel­adat: az elmúlt évad Caius doktora, a nagyszerű Arturo Ui, a Két marék aprópénz fia­tal mérnöke és Käsebier után Az aranyember Krisztyán Tó­dorénak megjelenítése vár rá. Élményeiről, szerepeiről, ter­veiről beszélgettünk a napok­ban. A szerepekről, tervekről szólva hamarosan arra terelő­dött a szó, ami minden újság­olvasó, a jövő alakulását fi­gyelemmel kísérő ember ér­deklődésének homlokterében áll napjainkban: a pártkong­resszus téziseire, illetve azok­nak művészeti vonatkozású megállapításaira és azokra a gondolatokra, amelyek a mű­vészben a tézisek nyomán tá­madnak. — örömmel olvastam a párt kongresszusi irányelveinek a művészeti élettel kapcsolatos megállapításait, — mondta többek között — franciaországi Utam után módomban áll bi­zonyosfokú összehasonlításokat is tennem a hazai és a fran­ciaországi művészeti élet és az Ä hazai acélgyártó üzemek frissítőanyagokkal való ellá­tására és a különböző acélfaj­ták minőségének javítására a Fémtermia Vállalat 1954-ben kezdte meg a termelést a He­ves megyei Apc községben. A mintegy 200 dolgozót foglal­koztató üzemben a Kínai Nép- köztársaságból és Auszti'áliá- ból importált ércféleségekből, valamint a hazai timföldgyár­tásnál keletkezett mellékter­mékből tízféle nemes ötvöző anyagot.— így például teljesen ’karbonmentes, ferrovolfrámot, ferromolibdént, ferrotitánt és íerrovanádiumol készítenek. Ezeket a drága ötvözőanyago­kat Diósgyőrben, Özdon, Cse­pelen, Dunaújvárosban és Győrben hasznosítják a minő­ségi acélok gyártásánál. A kis üzem műszáki és fizikai dol­gozói a folyamatos termelés biztosításán kívül egyik döntő feladatuknak a minőség javí­tását és az új ötvözatek előál­lítását tekintik. A közös össze­fogás szép eredményeket ho­zott. Egyes ércféleségek fém- kihozatalánál mar elérték a világszínvonalat, többek között a ferrovolframnál és a ferro- ti tannál. Az apci üzemekben kísérlet­képpen magnéziumkohó is működik. Ebben pilisvörösvári dolomitból, magnéziumfémet készítenek. A kísérletek során 1949-től több mint 75 tonna ilyen fémet gyártottak. Ugyan­akkor a magnéziumból és az ’ alumíniumból új nyújtható és hengerelhető ötvözetet áilítol­Hasznos ötlet Az Ózdi Kohászati Üzemek tűzálióanyaggyárában eddig meglehetősen szaporátlan mód­szerrel készítették a Borsod- nádasdi Lemezgyár elektro- acélművében használatos üst­téglákat. Egy nyolcórás műszakban átlagosan 240 darabot állítottak elő. Németh Ágoston formázó munkás, aki már 37 éve dol­gozik az üzemben, módosítot­ta az eddigi formázási techno­lógiát. Ez a gyakorlatban jól í^>ált, s alkalmazásával egy műszakban a korábbinál száz listtéglával készíthetnek többet. élet más megnyilvánulásai kö­zött. A tézisek művészeti vonatkozású megállapításai igen frappánsan, tömören rög­zítik művészeti életünk mai ál­lapotait és nem fukarkodnak az olyan ténymegállapítások­kal sem, amelyet a mai fiatal művészgeneráció örömmel vesz tudomásul. A jószándékú művészi kísérletező munka tá­mogatása meg olyan lehetősé­get Ígér, amilyenre még aligha volt nálunk példa és amely a későbbiekben igen gyümölcsö­zően hat művészeti arculatunk kialakulásában. — Miben látja az irányelvek segítő jellegét az egyéni mű­vészi munkájában? — Minden művésznek van valami mondanivalója a társa­dalom számára. Benne él ez a mondanivaló, ez a valamit ten­ni, valami szépet nyújtani akarás és művészi alkotásai­ban ezt kívánja a köznek adni. A színész sajátos és e tekintet­ben nehéz helyzetben van. Nem alkotóművész, nem a sa­ját gondolatait tolmácsolja a színpadon, hanem mások által közölt gondolatokat közvetít, ugyancsak mások, a rendező által elképzelt formában. Még­is meg kell találnia a kifeje­zési módot, hogy a kötött mon­danivalóhoz a maga egyéni művészi mondanivalóját, a maga egyéni plusszát hozzá­tegye és tehetségéhez mérten a legjobbat adja. Bízzon a szí­nész a szerepében és még a gyengébbnek látszó szerep mellé is teljes odaadással te-, gye hozzá a maga tehetségét. Az irányelvek megállapítják, hogy felnövőben van egy új művésznemzedék, sok új, ér­tékes alkotás gazdagítja művé­szeti életünket. Ez elismerés többek között a fiatal színpadi szerzőknek is. Elismerés és bá­torítás. Azon túlmenően az egész művészeti vonatkozású megállapítás-sorozaton érződik a jószándékú hozzáállás, a se­gítés, a támogatás ígérete. Ez ad segítséget a színpadi szer­zőknek a mind jobb darabok írásához és így icözvetve ne­kem, a színésznek is a jobb, mind jobb alkotásokhoz. A jó szerzői, rendezői és színészi munka még eredményesebbé tételéhez jó tudni a jószándékú kísérletezés jogosultságát, ki­zárva ebből természetesen a tézisekben is említett, káros irányzatokat. Ezzel a kísérlete­zéssel találhatjuk meg a helyes útat, a legjobb színpadi kife­jezési formákat, amelyek majd szervesen illeszkednek bele művészeti életünk szocialista eszmeiségen alapuló egységes arculatába. És így segítheti a színház is még hatékonyabban azt a társadalomformáló mun­kát. amelynek egyik alapvető összetevője az emberek tudatának helyes formálása — Véleménye szerint hogyan kell alakulnia a. színház tudat- formáló szerepének, illetve munkájának? — Azt hiszem, ebben a kér­désben is fel kell számolnunk egy sor korábbi helytelen né­zetet. Nemcsak azok a darabok formálhatják helyes irányba az emberek tömegeinek tuda­tát, amelyek közvetlen ráha­tást kívánnak elérni és szinte „agyonpolitizáltan” próbálnak megjeleníteni egyes életmeg- nyilvánulásokat, vagy az ese­tek nagytöbbségében nehezen összerakott, valójában soha nem létező embereket. Ezek a darabok sokszor éppen ellen­kező hatást váltottak ki. Kel­lenek természetesen a közvet­lenebb ráhatást biztosító da­rabok is, mint például a tavaly játszott Arturo Ui. de kellenek á közvetett úton ható színpadi alkotások is, amelyek az élet sokrétű megmutatásával, vagy éppen a szórakoztatással, az emberi humánumra, a nemes­re, a szép tiszteletére tanítanak nem didaktikus formában. A szocialista humanizmus megis­mertetése, szélesrétű ábrázolá­sa elválaszthatatlan a szocia­lista tudatformálástól. Emel­lett természetesen négy szám­ban helyet kell kaoniok a szín­padokon a szocialista, a kom­munizmust építő embert, an­nak életét ábrázoló műveknek. Az ezekből a művekből kiala­kított., helyes műsorpolitikával segítheti a színház leginkább a szocialista tudatformálást és lehet, segítője a tézisekben célúi kitűzött szocialista esz­meiségen alapuló művészeti egység megvalósításának. elnevezés, hogy akik ezt a ze­nét szolgáltatják, nem cigá­nyok, hanem az egyetemes magyar nép fiai, minden rossz­emlékű faji megkülönböztetés nélkül. Ez így helyes elgondo­lás, mert valóban éppen olyan állampolgárai hazánknak, ép­pen olyan tagjai a társadalom­nak, mint akiknek a fülébe muzsikálják a népzenét. Igen, a népzenét, vagy inkább népi zenét, mert ezeknek a zenei együtteseknek az volna a hi­vatásuk, hogy a magyar népi zenei kincset, a magyar nép­dalt ápolják, a magyar népi muzsikát szólaltassák meg hangszereiken és azzal szóra­koztassanak, gyönyörködtesse­nek. Ám az itthoni népzenészek a Hz apói Fémtermia ¥áilafaf dolgozói egyes ércféleségeic fémüílozaíaSánál már elérték a világszínvonalat tak elő, amelyet már üzem­szerűen gyártanak. Ebből az ötvözetből az idén 50 tonnát készítenek. A gyár dolgozói ebben az évben, az előírt minőségnek és mennyiségnek megfelelően már 80 millió forint értékű nemes ötvözetet szállítottak el a hazai acélgyárakba. (bcnedeU) N É P Z E N NEM TUDOM, mi indokolja, hogy a cigányzenét népzené­nek hívjuk. Mint ahogy azt sem értem, miért kellett an­nakidején népbüfének elke­resztelni a legszörnyűbb ital­méréseket. Ez utóbbinál a „nép” szó jelzőként történt használata, a „nép” megjelö­lés bizonyosfokú igényleszállí­tást jelentett, — igen helytele­nül értelmezve a nép szó által jelölt fogalmat. Azóta ez a megjelölés már nagyjából ki­ment a divatból, a mind keve­sebb számú, gusztustalan tal­ponállókat az értelmesebb ital­bolt névvel illetik, a népzene azonban maradt. Talán valami olyasmit akart mondani ez a népzene Megkezdődött a tanítás Miért akarsz iskola helyett a Patyolatba menni, Pétiké? « Mert ott minden második héten szünet van! (FUlöp György rajzai Tanuljon nyelveket • a szabadegyetemen! ;• • A Tudományos Ismeretter- » jesztő Társulat és Miskolc vá- e ros Tanácsa 1962. október 1-én * ismét megkezdi a szabadegye- ® tömi nyelvoktatást. Ez évben a ® nyelvek iránt érdeklődők ré- ° ti szére orosz, angol, német, fran- ® cia és eszperantó nyelvtanfo- • lyamot indítunk, kezdő, közép- * és haladó fokon. ® Hasonlóan az elmúlt évek- ® hez, az idegen nyelvi tanfolya- ® mókát Miskolc belvárosi isko- « Iáiban rendezzük meg. Hat hó- e napon keresztül, hetenként J egy alkalommal, tartunk két- J órás foglalkozást. A nyelvtan- « folyamokra — iskolai végzett- » ségíe való tekintet nélkül — * bárki jelentkezhet. ® A tandíj 6 hónapra 100 fo- “ rint, mely összeget a belratko- ® záskor kell fizetni. A nyelvtanfolyamok elvég- £ zéséről a szabadegyetem veze- “ tősége bizonyítványt ad. ® A szabadegyetem nyelvtan- J folyamokra 1962. szeptember J 15-től 30-ig lehet jelentkezni, J naponta reggel 8 órától dél- ® után 5-ig. A beiratkozás helye: ® Tudományos Ismeretterjesztő • Társulat, Miskolc, Széchenyi u. • 16. sz. • s A szabadegyetemi nyelvtan- • folyamokra minden művelődni • vágyó dolgozót szeretettel vár % a szabadegyetem vezetősége. “ Q eqíjzeiek Mi lesz a kovácsokkal? /tmikor a DlMAVAG-ban kibővített aktívaülésen meg- C7t vitatták a gépipar helyzetével foglalkozó párthatá­rozatot, a sok felszólalás között elhangzott egy olyan kér­dés is: Mi lesz a kovácsműhely dolgozóival most, hogy meg­történt az átprofilozás. Azóta „bogár” van a kovácsok fülében. Találgatnak átszervezésekről, áthelyezésekről. Sokan azt is mondogat­ják: elbocsátás lesz. Ezek természetesen némi nyugtalan­ságot okoznak az üzemben. Nos, a kovácsok tudni akarják, mi lesz velük. Igényt tartanak-e munkájukra a vállalatnál, vagy sem? Az igazság az, hogy néhány gyártmány stornózása után valóban gondot jelentett a kovácsmühely dolgozóinak íog- lalkoztatasa. Néhány olyan alkatrészt ugyanis, melyet ko­rábban a diósgyőri kovácsok alakítottak, formáltak, nép- gazdasági érdekből más vállalathoz profilíroztak, mondván: a DIMÁVAG ezen üzemrésze a jövőben speciális nehéz- süllyesztékes kovácsműhely legyen. Mindez helyes, hiszen a specializálás, a profiltisztítás többnyire kedvező kihatásokat eredményez. A kérdőjelek akkor adódtak, amikor megjelentek az átmeneti időszak nehézségei. A rendelés-állományt figyelembe véve ugyanis a fél műhelyt néhány hónapig „szabadságra” lehetett volna küldeni. Ez- nyugtalanította a tüzesvas alakításának mes­tereit, különösen azokat, akik évtizedek óta Diósgyőrött kovácskodtak, becsületesen dolgoznak, szeretik és értik is szakmájukat. Ezek az emberek semmiképp sem akartak hátat fordítani szakmájuknak. Nincs is erre szükség. A napokban ugyanis hosszú után­járás után megfelelő megrendelést biztosítottak a „kritikus” időre. A Havasi Béla főmérnökkel és Székely Béla egység- vezetővel történt beszélgetések után elmondhatjuk: lesz munkájuk a DIMAVAG kovácsainak, senkit sem kell elbo­csátani, vagy máshová helyezni. Senkinek sem kell a bérét csökkenteni átállás miatt. AZ év elejétől azután az új pro­filnak megfelelően a DIMÁVAG-ban is bőséges igény mu­tatkozik a gazdaságosan kovácsolható gyártmányokból, hiszen Diósgyőrött lesz az ország egyetlen nehézsüllyesztékes kovácsműhelye. ✓7 ól esett hallani e megnyugtató szavakat, s ennél '<7 talán csak az érintett bennünket kellemesebben* hogy a diósgyőri kovácsok a mende-monda, a nyugtalanság ellenére is hírnevükhöz híven, becsületesen helytálltak. Példamutatóan teljesítik tervüket, nagyszerű eredményeket produkálnak a kongresszusi munkaversenyben, mintegy hitet téve amellett: bíznak benne, hogy gondjaikat reálisan megoldják. Nem csalódtak.i; —- paulovite — Ankét Borsod képzőművészeti életéről A Sátoraljaújhelyen megren­dezett megyei képzőművészeti kiállítás alkalmából a Magyar Képzőművészek Szövetségének borsodi munkacsoportja anké­tet tartott a Kossuth Művelő­dési Házban, melyen a kiállí­tás tanulságait és a borsodi képzőművészeti élet kérdéseit vitatták meg. A bevezető előadást Vati József festőművész tartotta. Varga Gáborné országgyűlési képviselő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, továbbá Csabai Kálmán, Seres János, Lavotha Géza, Vékony Sándor és Filep Antal hozzászólásaikban el­mondották, hogy rendszeresíte­ni kell más vidéki városokban, kultűrközpontokban is hason­E külföldre kiadott prospektu­sokban cigánymuzsikusokká változnak és külföldi szereplé­seiken is mint cigánymuzsiku­sok hintik a magyar zenekul­túrát. Talán még ez sem volna nagy baj, bár a külföld előtti állandó cigányos reklámozás hamis, hanem ezek az együtte­sek elég gyakran eltérnek a magyar népzenétől. Műsoraik­ban mind gyakrabban szere­pelnek a giccses műdalok mel­lett a táncdalok, operett-, sőt operarészletek. A múltkoriban olvastam, hogy az egyik, alkal­milag felduzzasztott létszámú népi zenekar Rossini Teli Vil­mos nyitányát játszotta, igen nagy sikerrel, meg hírek jön­nek külföldön szereplő népi zenekarok opereltrészletek elő­adásával elért nagy sikereiről. Valami kavarodás, valami fogalomzavar van itt, kérem szépen. A cigányzenekaroknál éppen a magyar népzene ját­szása tette úgy-ahogy indokolt- iá a „népi zenekar” elnevezést. Ha nem népi zenét játszik, ak­kor hát miért „nép”? Azért, mert cigányt nem illik mon­dani, vagy a „nép” szóval itt is a csökkentett kultúrigényt akarják jelölni, mint korábban az italméréseknél? Ami a csök­kentett igényt jelenti, a szim­fonikus zenekari művek népi zenekari előadásában erősen jelentkezik is! TEGYÜK HELYÉRE a dol­gokat: a népi zenekar — ha már ehhez a névhez ragaszko­dunk — játsszon népi zenét; a szimfonikus műveket, operet­teket, operarészleteket hagy­ják az azok interpretálására hivatott együtteseknek. (bm) ló megyei kiállításokat. A dol­gozók ilyen irányú igénye, év­ről évre fokozódik, s ezek a kl- állitások az emberek tudatfor­málása, szocialista szemléleté­nek fejlesztése szempontjából is szükségesek. Ez azonban az­zal a kötelezettséggel jár a fes­tőművészek számára, hogy a vidéken rendezendő kiállítá­sokra is kellő számú, művészi értékű anyaggal készüljenek. övendetesen erősödik a bor­sodi művészek munkacsoport­jának kapcsolata a párttal, a tanácsokkal, a társadalmi szer­vezetekkel. Több felszólaló el­mondotta; hasznos lenne, ha néhány borsodi üzemben ki­sebb művésztelepi lehetősége­ket biztosítanának, mert a művészek rendszeres üzemi lá­togatásai, tartósabb kapcsola­tai az üzemek munkásaival szép alkotások ihletűivé vál­hatnának. A tanácskozás végén ki­mondták, hogy Sátoraljaújhely és más vidéki város, jelentő­sebb kultúrközpont is szívesen fogadja a borsodi művészek alkotásaiból összeállított tár­latokat Ugyanakkor a művé­szek felajánlották egy-egy mű­vüket az erdőbényei művelő­dési otthon számára, hogy ott, — megyénk legkorszerűbb fa­lusi művelődési otthonában — egy „kis galériát" létesítsenek, amely, mint ilyen, első lesz az országban. Borsod megye egyik legjob­ban dolgozó művelődési ottho­na Szentistván községben mű­ködik. A falu lakói és az ott­hon vezetői most elhatározták, hogy az új népművelési évadot ünnepélyes keretek között nyitják meg. Ennek érdekében október 14 és 20-a között kul­turális hetet rendeznek. Az ünnepségek programját úgy állították össze, hogy minden napra jusson egy-egy érdekes esemény. így például a kultu­rális hét megnyitóján a három matyó község — Mezőkövesd. Tárd és Szentistván — népi együttese mutatja be új műso­rát. Ugyanakkor a művelődési otthonban fotó-, képzőművé­szeti és népművészeti kiállítás nyílik. Az ünnepi napokon a művelődési otthon és a terme­lőszövetkezetek kapcsolatáról tapasztalatcserét tartanak, amelyen részt vesznek Borsod, Nógrád, Szabolcs cs Hajdú me­Diósgyöri vasas turisták helyreállították a Bükk legmagasabb kilátóiát A Bükk legmagasabb és egyik legszebb részén, a 956 méter magas Bálvány-csúcson a diósgyőri vasas turisták. 1948-ban — az- 1848-as szabad­ságharc 100. évfordulójára — kilátótornyot építettek. A har­mincnyolc méter magas Pctő- fi-lorony. amely egyben a Bükk legmagasabb kilátója, az idők során megrongáíódottt padlódeszkája clkorhadt. Több mint rnásfél évig alig, vagy csak komoly kockázattal hasz­nálhatták. A diósgyőri termé­szetbarátok önkéntes munká­val vállalkoztak a pompás ki-' látást nyújtó torony rendbeho­zatalára. ígéretüknek sokszáz órai fáradságos, nehéz munká­val eleget is tettek. Jóllehet, a 40—50 kilogrammos száldesz­kákat 300—400 méteres mere­dek ösvényeken, vállukon kel­lett felcipelniük. Vállalkozásu­kat — több köbméter deszka rendelkezésre bocsátásával — értékesen támogatta a Kelet- bükki Erdőgazdaság is. Az ön­zetlen munka eredményeként néhány napja már — baleset- veszély nélkül — ismét gyö­nyörködhetnek a felújított, ki­látótoronyból a Bükk kedvelői a közeli és távoli vidék pano­rámájában, ahonnan jól látha­tók a Magas Tátra, a l.omnici csúcs hófödte ormai is. gye legjobb termelőszövetkeze­teinek vezetői és népművelői. A miskolci Liszt Ferenc Fil­harmonikusok Mura Péter kar­nagy vezényletével egész estét betöltő hangversenyt adnak, a község művelődési estjén pe­dig Dezséry László a moszkvai leszerelést békekon presszósról. Szepesi György chilei útjáról tart beszámolót, A kulturális hét keretében az Állami Ope­raház művészeinek részvételé­vel balelt-estet, majd íré és olvasó találkozót rendeznek. Az új népművelési évadra is gazdag tervet készítettek a szentistvániak. így például a termelőszövetkezeti tagok ál­talános műveltségének emelése érdekében októbertől nípi szabad akadémiát szervezne®, amelynek elvégzésére eddig 120-an jelentkeztek. Az, aka­démián belül nyelveket Is ta* nulnak majd a község dolgozói.'' Ünnepélyes keretek között nyitják meg az új népművelési évadot a Borsod megyei Szentistván községben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents