Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-07 / 209. szám

* * * * * & * * * * * * * * * ¥ * * :i= * * * * rt' * * * >i> SIS * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * He**#***-****4f***-»tt**-*$í-tt*-*-****#*******#*****-»* Szabadegyetemi tájékoztató A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az 19f»2—63. tanévben is­mét meghirdeti a Szabadegyetem előadásait és a Nyelviskola új sze­meszterét. A Szabadegyetem 3 tagozaton folytatja működését: 1. társadalomtudományi és mű­vészeti tagozat; 2. természettudományi és mű­szaki tagozat; 3. nyelvi tagozat. Az előadások a társadalomtudo­mányok, a művészet, a természet- tudományok, valamint a műszaki tudományok egyes kérdéseit is­mertetik népszerű formában, tudo­mányos igénnyel. A Szabadegyetem hallgatója, te­kintet nélkül 1 az iskolai végzett­ségre, bárki lehet. Az előadásokat egyetemi, főisko­lai, középiskolai tanárok, tudomá­nyos intézetek vezetői tartják. Az előadásokon a hallgatók kér­déseket intézhetnek írásban, vagy szóban az előadókhoz, akik útba­igazítást. irányítást (szakirodalmat) adnak az anyaggal kapcsolatos tu­dományos kérdések elmélyült ta­nulmányozásához. Az előadásokat film- és diapozi­tív vetítések egészítik ki. Egyes Irodalmi előadást előadóművészek közreműködése tesz színesebbé. A Szabadegyetem előadásainak he­lyét később közöljük a sajtóban és a rádióban. A nyelvi tagozaton hetenként egyszer kétórás előadást tartunk, a többi tagozaton kéthetenként egyszer lesz kétórás előadás. Az elmúlt évekhez képest a Sza­badegyetem tematikája számos ér­dekes sorozattal gazdagodik. Az 1962/J9G3. tanévben a következő ta­gozatokon indul előadás. Pedagógia—Lélektan. Irodalom, művészettörténet, jog­tudomány, történelem, közgazda­ságtudomány, filozófia, műszaki (ríjidió-televfzió), fotó és földrajz. A müveit ember fogalmához ma már egyre inkább hozzátartozik a nyelvtudás is. A kor színvonalán, áiló szakmai tudás sem nélkülöz­heti azt az állandó tájékozottsá­got, amelyet az idegen nyelvek út­ján a külföldi eredmények isme­rete biztosíthat. Nyelvi oktatásunk segítséget kí­ván nyújtani mindazoknak, akik akár művelődési vagy tudományos célból nyelveket akarnak tanulni. A következő nyelvekből indítunk tanfolyamot: orosz, német, angol, francia, eszperantó és olasz. Kellő Bzámú jelentkezés cseíén kezdő és l&riadó csoportok indulnak. A nyelvi órákat kiváló nyelvta­nárok tartják, alkalmazva a mo­dern technika szemléltetési lehető­ségeit is. A Szabadegyetem tagozataira a beiratkozás szeptember 15-től ok­tóber 1-ig tart. Beiratkozás helye: TIT, Széchenyi u. 16. sz., ünnepé­lyes megnyitó és az oktatás kez­dete október 1. Egy-egy tagozatra a beiratkozási és tanfolyami díj 100.— F. Minden érdeklődőt, minden ta­nul nivágyót szeretettel vár a Sza­badegyetem vezetősége. Célunk: „Minél nagyobb mér­tékben részeltetni hazánk fiait tudományok jótékonyságában”. Benedek Imre TIT társ. tud. szaktitká Késés Tűzoltóautók szirénájának vijjogása hasít az utca csönd­jébe. Felsőlyukóból erdőtüzet jelentettek. Mire az autók ki­értek, a Lyukóbányából mű­szakról jövő munkások már harcban álltak a tűzzel, igye­keztek gátat vetni továbbter­jedésének. Miskolcról és Diós­győrből három, tartályos gép­kocsi vonult ki, ezenkívül a lyukóbányai üzemi önkéntes tűzoltók is bekapcsolódtak az oltási munkálatokba. Egy hek­tárnyi területen izzott a föld, égette a cipőtalpat is. A tűz megfékezésére a belső karha­talom egy százada, a honvéd­ségtől egy század és a közel­ben dolgozó Közúti Üzemi Vállalat 80 dolgozója, a hiva­tásos tűzoltók irányításával, munkához látott. Az időközben kiérkezett bi­zottság a tűz okát nem tudta pontosan megállapítani: vagy egy gondatlanul elhajított ci­garettavég, vagy egy szál gyu­fa okozta a tüzest. Az egy hek­tárnyi területen beültetett tölgyfacsemeték elpusztultak. A tűz továbbterjedését sikerült megakadályozniok, de még a késő esti órákban is vigyázó szemek figyelték a veszélyez­tetett területet, mert közben még jobbról is, balról is élet­re kapott a lappangó tűz. Képünkön: fojtogató füstben dolgoznak a tűzoltók és honvé­dek. Szabados György MONOSZKÓP Villáminterjú Huszár Lászlóval, a miskolci GELKÜ-szervíz vezetőjével Minden TV-tulajdonost érdekel Erősen alkonyoflik. Már az Esti Hírlap Is megérkezett Miskolcra, f de ennek az újságolvasó, várakozó fiatalembernek a partnere még most som érkezett meg a Sötét-kapuhoz a megbeszélt találkozóra. A JAVÍTÓRÉSZLEG helyi­ségében nagy a forgalom, fis egyre nagyobb, mert egyre több a TV-tulajdonos, s bizony a készülékekkel mindig akad valami baj. De azért, mint azt Huszár, elvtárs, a részleg veze­tője elmondotta: — sok javulás tapasztalható a televíziót gyár­tó üzemek munkájában. — Er­ről és más műszaki problémák­ról beszélgettünk a napokban; A megyében hol dolgoznak inspekcióé csoportok? — Tiszaszederkényben és Ózdon — mondotta Huszár László —, már a helyszínen ja­vítják rneg szakembereink a, készülékeket. Rövidesen Sze­rencsen és Edelényben dolgoz­nak majd inspekciós csoportok, ha a tanács segít nekünk, hogy megfelelő helyiséget tudjunk berendezni. Ezenkívül Diós­győrben is létesítünk egy javí­tó részleget. — Ügy hallottuk, hogy a 10 kg-on felülj készülékeket a GELKA a helyszínen köteles megjavítani; — Valóba így van. A magnó­készülékek kivételével mindent a helyszínen javítunk. S azt is elmondom még, hogy körülbe­lül októberben megkezdjük a hangszórók javítását is. Ez je­lentős többlétkiadástól kíméli meg a különféle vállalatokat, üzemeket. Ugyanis eddig Buda­pesten javították a hangszóró­kat; — Korábban hiányos volt az anyagellátás, e téren van javu­lás? — Sajnos, csak kevés. De re­ménykedünk, hogy ez is meg­oldódik, mint ahogy megoldjuk a Fém- és Faipari Vállalat és a GELKA munkájának össze­kapcsolását, illetve összehango­lását. Nem akarok dicsekedni, csupán a valóságot mondom, amikor kijelentem: a nehézsé­gek ellenére jelentős javulás tapasztalható a GELICÁ-nál, szakembereink mind több ta­pasztalatot szereznek, bár igen nehéz tökéletes munkát végez­ni. Hogy miért? A legjobb ké­szülék is elromolhat egyik percről a másikra, s a laikusok persze csak a szerelőket szid­ják ;., — Van elegendő szakembe­rük? — NINCS. Mindössze hét TV- műszerésszel dolgozunk és Bor­sod megye igen nagy terület. Örömmel vennénk fel műszeré­szeket, akiket később átképez­nénk TV-szerelő szakemberek­ké. S ha megengedi, közölnék még valamit, amely minden jövendő TV-tulajdonost érde­kel: Ha a TV-vásárló úgy kí­vánja, akkor a GELKA szak­embere a vásárlás után haza­szállítja a készülékét, beállítja a megfelelő feszültséget, meg­vizsgálja a kép minőségét a hibalehetőségeket elhárítja, il­letve megtanítja az új tulajdo­nost a készülék szakszerű ke­zelésére. Ehhez csupán az szük­séges, hogy aki TV-t vásárol, bejelentse szándékát — fejez­te be nyilatkozatát Huszár László műszaki vezető, (sz. tr) w Évad előtt Pastnokon \ A kulturális élet vezetőit ininden községben az új évad előkészítése foglalkoztatja. Természetes, hogy mindenki azt szeretné, ha az új évad is szép sikereket, dicsekednivaló eredményeket hozna. Mi a helyzet Putnokon? Járási? Kiemelt? Murányi Tibort, a putnoki művelődési otthon igazgatóját az őszi-téli hónapok sok gond­jából fakadó kérdések közül sokat foglalkoztatja a követ­kező: járási marad, vagy ki­emelt otthon lesz a putnoki? Nemcsak őt} hanem a járás és megye arra illetékes vezetőit is sokat foglalkoztatja ez a kér­dés. Hogy milyen döntés szüle­tik, az bizonyos szempontból most lényegtelen is. Fontos, hogy határozzanak. Mert alig járunk ugyan még a szeptem­berben, de akár járási, akár kiemelt otthon is lesz a putno­ki, a megnövekedett feladatok terveinek előkészítéséhez — idő kell. i Keveset, de jót! Az elmúlt években ilyesfajta elveket tartottak szén} előtt az otthon vezetői, és az új évad­ban sem igen térnek el ettől. Sokminden indokolja ezt a szemléletet. Az otthon a régi Vám-ven- fdéglö udvaráról nyílik. Régit kopott az épület is, a környe­zet is. Bizony, a küllemet néz­ve nehéz lenne olyasmit látni, amire azt mondhatnák, hogy vonzó. Ilyen helyre igen nehéz lehet „behozni” a közönséget. Ezért ritka, de színvonalas ren­dezvényeket tartanak. Isme­retterjesztő előadásra például havonként egyszer kerül so*-, de mindig olyan témát válasz­tanak, ami iránt nagy az ér­deklődés. A múlt év legna­gyobb tömegeket vonzó ren­dezvényeire — Király psziho- lógus előadásaira — most is szívesen emlékeznek. A követ­kező évadban ugyancsak ter­veznek ilyen előadásokat. Ismeretterjesztő előadásokar és egyéb műsorokat nemcsak ebben az otthonban, hanem az Ifjúsági Házban és a szép bá­nyász művelődési otthonban is rendeznek. A három otthon között eddig is elég jó volt a. kapcsolat. A színjátszókat pél­dául a darab igényeinek meg­felelően „kölcsönözték”. Az ú] évadban méginkább összpon­tosítani akarják az erőt: terv- - vették egy közös irodalmi srr .pad szervezését is. Új otthont építenek Putnokon hamarosan az ed­digieknél sokkal nagyobb ter­veket szőhetnek: csaknem há­rom millió forintos költséggel új művelődési otthont akarnak építeni, melyben a mozi is he­lyet kapna. Az otthonban egy tanácsterem, két klubszoba is lenne. Mivel modem, repre­zentatív otthont szeretnének és ennek a költségei is elég maga­sak., így két részben terveiik felépítését, és az állami támo­gatáson kívül sok társadalmi munkára is számítanak. A ter­vek szerint a munkálatokat már a jövő évben elkezdikj, így minden remény megvan arra, hogy hamarosan ebben a községben is szép, vonzó mű­velődési otthon várja az ér­deklődő embereket. <pt) ESZAKM AGY ARORSZAG 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megvet bizottságának lapj» Főszerkesztő: Sárközi Anrforr Szerkesztősé*! Miskolc; Tanácsháj te» 8. Telefonszámok! Titkárság: 16-088. kultűrrovati 16-067. Ipari rovat: 16-035. pártro­vat: 33-007. sportrovat: 16-049. me­zőgazdasági rovat: 16-078. belpoli­tikai rovat) panaszügyelct 16-046. Kladiai Az Észak magyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadd: Bíró Pété» Kiadóhivatalt Széchenyi o. 1»—n. Hirdetésfelvétel: 16-31* »•erjeszti a posta, rnphnto minden Borsod megyei Dosfahlvafnlhnrt Ä« kézbesítőnél. Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető; Kárpáti György Gondatlanság — 20 ezer forint kár í Csemegeszőlőt telepítenek ; A borsodi iparvidék ellátására 5 éve kezdték meg az emődi állami gazdaságban a csemegeszőlő tele­pítését. A Csabagyöngye, saszla, afuzali és más fajtájú szőlők az idén hoztak először termést, s az első szállítmány szerdán érkezett meg Miskolcra és más borsodi ipar­telepekre. Az állami gazdaság a kialakított 200 holdas szőlőskertet tovább fej­leszti, és az elkövetkező években 450 holdra növeli. A borsodi ipar­vidék friss gyümölcsellátására hi­vatott szőlőterületen a magasabb terméshozamok érdekében öntöző rendszert alakítanak ki. Jelenleg is már csőkutakból öntözik a szőlőt, s az új telepítéseket is öntőzőmü- vekkel látják el. HÍREK — Az MSZMP Miskolc Vá­rosi Bizottsága átköltözött Miskolc, I. kerület, Petőfi u. 1—3. szám alá. Telefon: 33-511. — SZEPTEMBER KÖZEPÉN üzembe helyezik a moszkvai földalatti gyorsvasát új, ki- lenckilométeres vonalát, — AZ ENSZ statisztikai adatai szerint a világ lakossá­gának száma elérte a 3,12 mil- liárdot. Az ezer főre eső szüle­tési arány szám 1961 közepén kétszerese volt a halálozási arányszámnak. Havi átlagban öt millió csecsemő születik. Amennyiben a népesség növe­kedése a jelenlegi aránynak megfelelően folytatódik, a vi­lág lakossága 15 év alatt négy milliárd főre emelkedik. — A KÖZÉPISKOLAI KISZ- szervezetek is felkészültek a nyáron az új oktatási évre. A fővárosban és a megyékben összesen több mint négyezer KISZ-vezető részére tíznapos fanfolyamokat tartottak, s eze- cen megvitatták az új tanév feladatait, megbeszélték, hogy a ECISZ-szervezetek milyen mó­lon támogathatják az iskolák gazgatóit ég tanárait I Srivíelenség jc ® jj P lég régen történt, de Tiszakeszi lakóit még mindig ez: |s ^ az ügy foglalkoztatja, a „nagy botrány”, a „házas-: f. ságtorés” és így tovább. Ki így, ki úgy beszél róla. Leginkább: Is a faluvégi vénasszonyok koptatják rajta a nyelvüket. j £ No, de nézzünk utána, hogy is történt a dolog. M.-ék: j nagy családja elég messze lakott a falutól — a Derzsi-; : tanyán. Talán nem is ismerte volna őket senki, ha véletlenül: 1 föl nem fedezik M.-nó szerelmi kapcsolatát. A leleplezés" i botrányos körülmények között történt. Ezután M-né ott-j ; hagyta férjét és 5 gyermekét, akik közül a legidősebb 12, a' • legfiatalabb 1 éves. A gyerekek még nagyon kicsik — s hogy; : anyjuk magukra hagyta őket, nem volt, aki gondjukat vi-s. 1 selje. A község nőtanácsa is tudott a dologról, s mikor a- ; gyerekek apja felkereste őket, hogy segítsenek, rögtön, ; „akcióba” léptek. Kapcsolatot teremtettek a járási tanács: ; gyámügyi előadójával, de a gyerekeket nem tudták azonnal; i gyermekotthonba elhelyezni. Ideiglenes megoldásként öten a.: : falu asszonyai közül elvállalták a gyerekek gondozását, akik: : már tarthatatlan körülmények között éltek. Amikor meg-f I látogatta őket a nőtanács két képviselője, megdöbbenve lát-j I ták, hogy a házban kevés kenyéren és zsíron kívül semmi-; féle élelem nincs. A legnagyobbik próbálta a háztartást ve-: zetni, de elképzelhető, ho.gy mire képes egy 12 éves kislány. í; Legjobb igyekezete ellenére sem tudta kimosni kistestvérei2 ruháit, nem tudta rendbentartani egyéves húgocskáját, fii-;j szén az ilyen csöpp gyerek gondozása még egy felnőttől is;j nagy körültekintést kíván. Nem is csodálkozhatunk hát,-: hogy az öt gyerek közül három tbc-s lett, s jelenleg kórház- íj ban vannak. jj De van a dolognak egy másik oldala is. A gyámügyig hatóság ugyanis megígérte azoknak a szülőknek, akik köz-: ben gondozták a gyerekeket, hogy egy hónapra 250 forintotíj fizet nekik a gyerekek eltartásáért. A pénz viszont elmaradt. A mai napig is hiába járnak az asszonyok utána — nem í! fizetnek egy fillért sem. Megérdemelnék ezek a szülők leg- \ alább a társadalmi elismerést, ha már az illetékesek elfelejt-;j keztek az anyagiakról. , /íz asszonyok, akik vállalták a gyerekele nevelését,: szívesen tették ezt. Tudták, hogy a védtelen gyere-j kék nem tehetnek arról, hogy az anyjuk egyáltalán; semmi ;j felelősséget nem érez értük. Csak az keserítette el őket, íj amikor a faluban arról kezdtek beszélni, hogy „bezzeg, az 'j ilyen jóféle nők gyermekeit pártfogásba veszik”. A régi:! szemlélet — úgy látszik —1 még mindig érezteti hatását;] falun. Akik nagyhangon fecsegnek a botrányról, megérthet-:! nék, hogy a mi társadalmunk nem nézheti tétlenül, ha egy;j anya szívtelensége és nemtörődömsége miatt a gyermekek:! szenvednek ártatlanul. Nem szabad, hogy elkallódjanak ezek-.; a kis emberkék. A mi feladatunk, hogy megfogjuk a kezü-j: két, s vezessük őket. S ezt megérthetnék végre Tiszakeszin 4 is... íj Forgó Edit és Gyárfás Katalin g *

Next

/
Thumbnails
Contents