Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

Szerda, 1962. szeptember 5. ESZAKMAGYARORSZAG s A% EM. Miskolci Tervező Vállal Reprezentatív női ruhaszalon rműíermcihen Az EM. Miskolci Tervező Vállalat munkájáról, az egyes építész-tervezők alkotásairól több alkalommal írtunk már lapunkban. Bemutattunk ké­szülő terveket, átfogó képet adtunk korábban az egyes mű­termek dolgozóinak munkájá­ról. Az alábbiakban azokat az egységeket mutatjuk be, ame­lyek a nagyközönség által álta­lában nem, vagy kevésbé is­mert tervezési munkákat vég­zik, de akiknek munkája nél­kül soha nem születhetne meg egy lakóház, vagy lakótelep terve. Budaházy Miklós tájékoztat a gépészeti munkáról. Az I. sz. műterem­ben Vitányi Imre, Eperjessy György, Propper László, Sai- lay Arisztid gépész tervezők a Kilián-déli lakótelep összes belső gépészeti munkáit készí­tik. A lakótelepen belül a 14 emeletes lakóház, az üzletkom­binát, valamint az óvoda és bölcsödé jelentik az érdeke­sebb feladatokat. Tervezés alatt állnak a további ütemek­ben épülő lakóépületek gáz­fűtési megoldásai. A Palóczy utca sarkán létesülő leánykol­légium és gimnázium különle­ges építészeti kialakítása érde­kes és nehéz feladatot jelent a gépészeti tervezőknek: a rész­ben lábakra állított hatemele­tes épület árkádja fölött léte­sül a csőtér a víz-, gáz- és fű­tési csővezetékek részére. A műterem gépész-kollektívája jelenleg típusépületek tervezési munkáival is foglalkozik. Ezek tervezésénél a legfontosabb szempont az egyszerűség, köz- érthetőség, valamint az előre- gyártás lehetőségének biztosí­tása. A II. számú műteremben Porkoláb József, Melles Anna, Hegedűs Sándor, Kishonthy Zoltán legjelentősebb munkái jelenleg az edelényi, miskolci II. kerületi iskolák, az encsi és edelényi pártbizottsági szék­ház, a miskolci UVÉRT-raktár és a sárospataki kollégium ter­vei. A miskolci II. kerületi iskola a már meglévő Miklós utcai általános iskolával, vala­mint az épülő gyógypedagógiai iskolával képez iskola-együt­test. A gyógypedagógiai iskola és az új gimnázium között kü­------oqo-----­H áromnapos tanácskozás kezdődött a híradástechnikai ipar gazdaságossági kérdáseiröi Kedden reggel a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen mintegy 300 hazai és külföldi szakember jelenlé­tében megkezdődött a Híradás­technikai Tudományos Egyesü­let háromnapos ipargazdasági konferenciája. A három nap alatt összesen 36 előadás hangzik el, amelyek közül négyet külföldi szakem­berek tartanak. A konferenciát György Gyula kohó- és gépipari miniszter- helyettes nyitotta meg. Hang­súlyozta, hogy a híradástech­nikai ipar fejlesztésén belül meg kell gyorsítani a nehéz híradástechnikai, a mikrohul­lámú és átvitel technikai be­rendezések gyártását. Előtérbe kell kerülnie az elektroakusz­tikai cikkek, a vákuumtech­nikai berendezések és egész üzemek gyártásának, valamint a félvezetők, az alapanyagok és alkatrészek termelésének. Mindehhez azonban ma már nem elegendő pusztán a mű­szakink tudása és munkája, nélkülözhetetlenül szükséges a közgazdászok támogatása, ta­nácsadása is. Bejelentette, hogy a Kohó- ős Gépipari Minisztérium már elkészítette intézkedési tervét a gépiparra vonatkozó köz­ponti bizottsági határozatok végrehajtására, s ebben a munkában feltétlenül számíta­nak a tudományos egyesüle­tekbe tömörült szakemberek fcgítségére is. Azután az egyes szekciókban megkezdődtek a szakmai ta­nácskozások. A színház melletti bérházban fővárosi nívójú ruhaszalon nyílt mopr. A kirakatban elhelyezett ízlé­ses modelleknek állandóan sok csodálója akad. Foto: Szabados György OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOi ooooooococ VeíiíiéglÉíósolí versenye a Hámor Étieremben lön épületben foglal helyet a közös kazánház, valamint a 700 diák étkeztetésére szolgáló konyhaüzem. Az iskolák fűtése a kazánházból távvezeték út­ján történik. Az edelényi isko­lánál gépészetileg új feladat jelentkezett, mert a magas ta­lajvíz miatt a kazánházat a pincéből külön épületszárnyba kellett helyezni és ez az egész épület gépészeti áttervezését vonta maga után. A mélyépítési és közmű műterem feladatait és az ott folyó munkát Bódy György műteremvezető vázolta. Feladatuk az épületen kívüli munkák tervezése és ide tar­toznak az úgynevezett kommu­nális feladatok: vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíz- tisztítás, csapadékelvezetés, gázellátás, villamosenergia szolgáltatás. Ugyancsak itt ké­szülnek a lakótelepi, városi utcák tervei, tereprendezési munkálatok, kisebb hidak, át­ereszek, támfalak tervei. A műteremvezető jelenleg Mis­kolc-Tapolca főbb útjainak ter­veit készíti, Bíró Antal a sá­rospataki vár közművesítésé­nek programját csinálja, Szabó Zoltán a miskolci Dessewffy utcai 70 lakás mélyépítési ter­vein dolgozik. Encs község szennyvízelvezetésével foglal­kozik Kollár Tibor, Eisner Ru­dolf pedig az Andornaktálya és Demjén között létesítendő 3 kilométeres út terveit készíti. Szántó Zoltán a műszaki fej­lesztési terv keretében egy le­mezházas transzformátor ter­veit készíti, amelynek kidolgo­zása után, annak ismételt fel­használásával tervezési időt le­het megtakarítani. Pável János rajzasztalán a károlyfalvi transzformátorállomás szolgá­lati épületeinek közműves ter­vei születnek. Meg kell emlé­kezni a műteremnél nem régen felállított talajmechanikai la­boratóriumról, ahol Hornyai László az épületek alatti al­talajt. talajvíz viszonyokat vizsgálja. A statikus csoportok munkája felett a külső szemlélő talán elsiklik, mert a szépen kialakított hom­lokzat takarja munkájukat, de az épület szerkezeti vázát ők alkották, Nagy- figyelmet és szaktudást igénylő munka ez, mert egy-egy elhibázott erő- tani számítás épületek tönkre­menetelét jelentheti és embe­rek testi épsége kerülhet ve­szélybe. A létesítmény állé­konysága szempontjából szük­séges szerkezeteket számítá­sokkal igazolják, de szem előtt tartják az objektum mind gazdaságosabb kialakítását. A Hámor Étteremben szep­tember 7-től 9-ig Borsod, He­ves, Nógrád megyék legjobb fiatal szakácsai, cukrászai és felszolgálói részvételével ver­senyt tartanak. Köztudomású, hogy a ma­gyar vendéglátóipar nemzet­közileg elismert, jó hírnévnek örvend. Ezt bizonyítja a Brüsz- szeli Világkiállításon felállított magyar étterem átütő sikere, valamint az is, hogy 1960. ok­tóber hónapban Frankfurt am Mainban tartott X. Nemzetközi Szakácsmüvészeti Kiállításon a résztvevő magyar szakács mindegyike aranyérmet nyert, és mint a legjobb eredményt felmutató csapat, megkapta a kiállítás nagydíját is. A Belkereskedelmi Minisz­térium novemberben Budapes­ten megrendezi a Szovjetunió, Csehszlovákia, Német Demok­ratikus Köztársaság, Lengyel- ország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Ausztria és Ma­gyarország legjobb 25 éven aluli szakácsainak, cukrászai­nak és felszolgálóinak nemzet­közi bemutatóját. A bemutatón országonként hat szakács, négy cukrász és négy felszolgáló vesz részt. A legjobb ifjú szak­emberek kiválasztása tájegy­ségi versenyeken történik. Ezek egyikét tartják meg Mis­kolcon, a Hámor Étteremben a fentemlitctt három megye rész­vételével. Összesen 12 szakács. 15 cukrász és 11 felszolgáló méri itt. össze erejét. A szakácsok személyenként 1—1 tízszemélyes hideg dísz­tálat, egy-egy kétszemélyes hidegkonyhai napi készítményt, a cukrászok egy-egy dísztortát készítenek, a felszolgálók pe­dig különféle terítési bemuta­tókat végeznek. Külön érdekes­sége lesz a versenynek, hogy minden este egy-egy megye szakácsai kollektív munkával két-két négy- vagy ötfogásos meleg konyhai vacsorát készí­tenek, amelyet az étterem ven­dégei is megrendelhetnek. A cukrász és hidegkonyhai készítmények szeptember 7-én estétől hűtővitrinekben kerül­nek kiállításra, s a terítési be­mutató is ez időponttól látható. Szeptember 7-én a Nógrád me­gyei szakácsok vacsorakészit- ményeit fogyaszthatják a ven­dégek, s a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek műsorát láthatja a közönség. Szeptem­ber S-án a Heves megyei, 9-én pedig a' Borsod megyei szaká­csok készítik az ízletes vacso­rákat. Tudomány—Technika Műanyagvakolat a íársművészeíekhez Az építészeti alkotások, for­mák saját természetüknél fog­va képzőművészeti hatással is bírnak. Ennek értékét az indo­kolt társművészeti alkotás — és csak az! — növeli, de a gyengén sikerült épületet nem lehet feljavítani vele. A logi­kus társművészeti alkotás, a megadott burkolóanyag elsőd­leges célja a védelem, de má­sodlagosan művészeti célok el­érésére is felhasználható. Mi­vel a színességnek a modern építészetben jelentős a szerepe, megpróbálták színezni a va­kolatot, de ezek hamar tönkre­mentek, így felvetődött a mű­anyagok alkalmazása itt is. Kaszás Károly V. éves buda­pesti építészmérnök hallgató kísérleteket folytatott polivini- lacetát emulzióval készített vakolatokkal és biztató ered­ményeket ért el. Sikerült elér­nie azt, hogy a kisebb egyenet­lenségeket eltünteti a felület­képző anyag és anyagszérű, matt felületet ad. A műanyag­vakolattal minden szín és tó­nus előállítható. A készítésnél a műanyagra hatástalan alap­anyagot kell használni, a szer­ző döglesztett — kötésképtelen — gipsszel és homokkal vé­gezte kísérleteit, az előbbi jobb eredményeket adott. A mű­anyag-emulzió 1:8-hoz arány­ban még hígítható vízzel, és akkor a vakolat kötésideje két órára nő. A tapadása és az el­lenállóképessége jó. A szerző nagyon tetszetős hatású, mo­dern, élénk színekben pompá­zó képeket komponált össze többszínű műanyagvakolatból és hű freskómásolatokat is ké­szített. Az új vakolat ára a mostani műanyagár mellett négyzetméterenként, 4—3 mil­liméteres vastagsága esetén, döglesztett gipsszel, nem több 15 forintnál. A búzatermesztés agrotechnikája i. Pártunk és kormányunk cél­kitűzéseinek értelmében Bor­sod megyében az ötéves terv végére megyei szinten, 13.5 q búzát kell íprmelni holdan. ként, amelynek eléréséhez, il­letve túlteljesítéséhez minden erőnket latba kell vetni. A búza terméseredményét Isiss már parlagföld a tiszakeszl határban... A neveket szándékosan nem jegyeztem fel. Különben Tisza- kesziben mindenki ismeri a há­rom növénytermesztési bri­gádvezetőt. A múlt héten ők is ott voltak a búzatermeszté­si ankéton, amit a járási ta­nács, a járási népfront-bizott­ság rendezett a keszi határban. Figyeltem az arcukat, az ér­deklődésüket. Mintha teljesen megfeledkeztek volna a világ­ról, úgy itták a szavakat. A té­ma igen időszerű és lényegbe­vágó volt: minél több kenyér- gabonát az országnak. Vala­hogy látni kellett, hogy az el­telt évek során, különösen az utóbbi időben sok minden vég­bement bennük. A legjobb parlament sem dönthetett volna különbül az ő ügyükben annak idején, mint amikor brigádvezetőknek választották őket. Egyikük a volt Alkotmányból, másikuk a Leninből, s a harmadik bri­gádvezető a Szabadság Tsz-ből került ki. Most együtt vannak az egyesült nagy gazdaságban, naponta találkoznak, egy gon­dolat irányítja őket: naponta tovább lépni! Mert ez most a kérdések kér­dése Tiszakesziben, ahol már hosszú évekkel ezelőtt is volt termelőszövetkezet. Elültették a szövetkezés gondolatát az elődök, de hogy hogy nem: nem tudtak sokra jutni. Miért? A három brigádveze- tő szavából keresem erre a vá­laszt. — Ma különbül megmunkál­juk a földeket, mint amikor egyéniek voltunk. S még azt is hozzá kell tenni ehhez, hogy sehol sincsen parlagföld — így az egyik. Először próbálok egy kicsit hitetlenkedni, de aztán mindjárt kontráz a másik bri­gádvezető, majd a harmadik. Szóval a válaszokat el kell fo­gadni. Nem valami diplomati­kus meggondolás szülte — mondván, hogy jót írjon a kró­nikás. S már sorolják is to­vább, hogy miért van ez így. Uj gépeket vásároltak, az em­bereknek van hitük, bizal­muk a jövőhöz. Már tudják azt, hogy 30 forint biztos lesz Ennyit még nem osztottak a korábbi tsz-ekben. S most ha száraz is volt az esztendő, mégis tartja magát a hír: meg lesz a tervezett munkaegység. S ennek vannak részletei is. Rendszeresen fizetnek előle­get, s a kertészet dolgozói szin­te egymást múlják felül. A ter- melvények 40 százalékáért dol­goznak. — Nem sok ez? — kérdem a közben hozzánk csatlakozott tsz-elnöktől, Papp Józseftől. Komolyan néz maga elé, de nem sokáig gondolkozik. — Azt tudom, hogy nem szo­cialista elosztási forma a negy­ven százalékos részesedés, de így is megéri, jól jár a tsz. A negyven százalék most olyan iparkodást hozott, hogy öröm látni az embereket, olyan szor­galom tapasztalható. Nem di­csekvésből mondom, de ennyi zöldárut sohasem küldtünk eb­ből a községből. Hogy csak egyet említsek. Terveztünk borsóból 90 ezer forint bevé­telt és 400 ezer forinton felül van hasznunk ... így mondta az elnök, s a brigádvezetők helyeslőén bó­lintanak. S van még egy nagy titka a tiszakeszi változásnak. Ezzel azonban csak akkor ho­zakodnak elő a brigádvezetők, amikor újból négyesben mara­dunk. — A vezetés változott sokat — mondja a volt Szabadság tagja. — Azelőtt eltelt jóné- hány nap is, hogy láttuk az agronómust, az elnököt. Most pedig elbújni se tudnánk elő­lük. Van úgy, hogy háromszor is találkozunk egy nap a ha­tárban. S ez nagyon jó dolog. így folyik tovább a beszél­getés. S most már könnyebben lehet érteni mindazt, ami Ti­szakesziben történik. Megvál­tozott a vezetés. A tagok meg­találják számításukat, egyszó­val előny származott az egye­sülésből. Sok mindent megem­lít még a három brigád vezető. Jó őket hallgatni, mert amit mondanak, meggyőződésből mondják. Az is igaz, ami első hallásra furcsának tűnik. — Most szinte újból meg­szerettük a földet, van ígéret benne. (Garami) számos tényező befolyásolja. Ezek a tényezők elsősorban a talaj, az éghajlat, az időjárás, a fajta, és az agrotechnika, amely egymagában is jelentős mennyiségű tényezőt ölel fel. Néhány szó a fajtakérdésröl Legelőször is egy igen lénye­ges problémáról, a fajtakérdés_ ről beszélek. A közelmúltban hazánkban is megjelentek a külföldön igen elterjedt, úgy­nevezett intenzív búzafajták. Azonban ezek a búzafajták nem váltották be mindenütt teljes egészében a hozzájuk fű­zött reményeket: termésered­ményük korántsem érte el a származási helyükön elért nagy terméseredményeket. Mi ennek az oka? Az ok semmi esetre sem a búzákban keresendő, hiszen kisparcellás kísérletekben és nagyüzemi vi­szonyok között is számos he­lyen megközelítőleg elérték a hazájukban hozott eredménye­ket. Szerintem elsősorban az agrotechnikában kell keresni az okát. Ugyanis a külföldi in­tenzív búzafajták nagy ter­mőképességünk — és ezt alá kí­vánom húzni. Maga az a szó, hogy intenzív, belterjességet jelent. Tehát a külföldi nagy ter- mőkcpcsségű búzák belter­jes viszonyokat igényelnek, és mostoha körülmények között csodákra nem képe­sek. sőt nemhogy többet teremnének a hazai búza­fajtáknál, hanem jóllehet jóval kevesebbet. Ennek tisztázása után a faj. takérdés is eldőlt: ahol meg tudják teremteni a belterjes vi­szonyokat — tehát biológiailaa kellően beéredett, aprómorzsás magágy, az egész tenyészidő alatt könnyen felvehető bősé­ges tápanyag, stb. — ott igenis célszerű a külföldi intenzív bú­zák termesztése, ahol pedig ezen fettételek közül bárme­lyik is hiányzik — tehát nincs jó magágy, rossz talajadottság, nincs elegendő tápanyag — ott csak a hazai extenzív viszo­nyokhoz alkalmazkodott búza­fajtáktól várhatunk biztonsá­gos termést. Az őszi búza ta- lajelőkészítési munkái az elő- veteménytől függnek. Ebből a szempontból a talajművelési rendszert három csoportba so­rolhatjuk: 1. Korán lekerülő elővete­mények. 2. Későn lekerülő elővete- mények. 3. Évelő takarmánynövények. fi megfelelő talajelőkészftés A korán lekerülő elővetemé. nyékhez a sűrűvetésű egynyári növények — a repce, len, hü­velyesek, takarmánykeverékek, gcbanafélék — tartoznak. Mivel a kukorica vetésterü­lete évröl-évre nő, és a vetés- területnek már mintegy 30 százalékát foglalja el, így mindinkább kényszerülünk a kalászosok kalászos után veté­sére, egyszóval monokultúrájá­ra, így ez első talajművelési rendszerrel részletesen foglal­kozom. A korán lekerülő elővetemé- n.vek betakarítása után az első feladat a mielőbbi gyors tarló­hántás és annak ápolása. A tarlóhántás legfőbb cél­ja, hogy a talaj víz- és hő­gazdálkodását szabályozzuk és ezzel a későbbi talajmű­velési munkák elvégzését még szárazság esetén is biztosítsuk. A tarlóhántással a megmaradt növényi részeket, a tarló- és gyökérmaradványokat aláfor. gátjuk, így a talaj szerves­anyagokban gazdagodik. Külö­nösen a kombájnnal történő betakarítás után igen nagytö­megű a tarló, amelynek györs- és mielőbbi elbomlása érdeké­ben célszerű a tarlóra nagyobb mennyiségű nitrogéntartalmú műtrágyát kiszórni. Ennek hiá­nyában a tarló igen lassan bomlik, és főleg korhad, ami által elveszti szervesanyag­tartalmának jelentős részét Cseprcgi István, a Mezőnagymihályi ÁG agronómusa (Folytatjuk.) Bedö Béla tervező tájékozta^ tott a műtermekben íolyó1 munkákról. Az I. számú mü-J teremben Bedö Béla, Liszkay Károly és Szabó József a Ki-} lián-déli lakótelep statikai' munkáin dolgoznak, ezenkivül} a Palóczy utcai 400 személyes) leánykollégium és a selyemréti [ 20 tantermes iskola terveinek) elkészítése jelentett kiemelke-} dő feladatot. A Kilián-déli te-c lepen épülő 14 emeletes ma-} gasház új eljárással, kohó hab-} salakbetonból, öntéses techno-( lógiával készül. A II. számú} műteremben Dénesi István ésc Varga Dezső statikai tervezési} munkái közül a legjelentőseb-i bek az encsi és edelényi párt-} bizottsági székház, a miskolcit II. kerületi gyógypedagógiai is-} kola és a 16 tantermes gim-( názium, valamint a Drótgyár1 rokon ts rukciós lét. esi t m én y ei. ( A II. kerületi iskola-komp- c lexum a legújabb szerkezeti} elemekkel, előfeszített födém-} gerendákkal készült. C (lun) }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents