Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-04 / 206. szám
Keää, 1962. szeptember 4. ESZAKMAGYARORSZÄG 8 dók is. A jók közül érdemes megemlíteni a legjobbakat, mondjuk az annabányai Redler József, a mártabányai Soós József és a Pálinkási Pachin- ger Ferenc vezette brigádokat. Akik ezekben a csoportokban serénykednek, nemcsak jó bányászok — nagyszerű emberek is. * „Jószerencsét” — olvasom a bányászköszöntést Sajószentpé- teren a jelképes aknabejáraton, melyet a Bányászkert kapujába készítettek az üzem dolgozói. Az ünnépi díszt öltött, udvaron zajos-népes forgatag van. Néhány perce érhetett véget az ünnepség hivatalos része, és most baráti asztaltársaságok alakulnak ki. Sok minden szóba jön a beszélgetések során. Vannak, akik az előadásban hallott politikai kérdésekről vitáznak, mások megint az üzem ügyes-bajos gondjairól beszélgetnek és persze szóba jön a délutáni labdarúgó mérkőzés is, meg az esti szórakozás. Mert ez a két dolog évek fmm Farkaslyultoii Kis Papp Jítfla, a bányaüzem ünnepi beszedet. igazgatója mondott re a sötét aknák gyomrából. Akik esztendők óta azon fáratük a föld mélyének bátor harcosait, a szén-, érc- és ásvány- bányászokat. S ha visszatekintünk erre a tizenkettedik ünnepnapra, akkor a vidámság, a kellemes szórakozás, a baráti és elvtársi találkozás mellett egyre jobban szembetűnik a bányásznapi ünnepségek mély politikai tartalma is. Sok ünnepség, bányásznapi találkozó volt az elmúlt vasárnap is országszerte, Borsodban is. Ezeknek az ünnepségeknek megvolt a maguk sajátossága — és megvolt a közös vonása is. Nos, nézzük hát e pár pillanatfelvételt egy-két reflexió tükrében, hogyan is ünnepeltek Borsod megye bányászai a XII. Magyar Bányásznapon, hogyan köszöntötték 1962. szepKiss András, az Edelcnyi Bányaüzem igazgatója szolgálati demérmet nyújt át Bicska János vájárnak. Mio óta szervesen hozzátartozik a szentpéteriek „bányásznapi műsorához”} • Ä délutáni órákban benépesednek a bányatelepek szórakozó helyiségei. A klubok, a kulturházak és a kerthelyiségek vidám emberek társaságától visszhangzik, öregek és ifjak, vezetők és beosztottak, ismerősök és jóbarátok találkoznak. Van ahol egy-egy brigád a családtagokkal ünnepelt, másutt pedig a délelőtt kapott kitüntetésekre, oklevelekre emelik a borral telt poharakat a bányászok; Az esti órákban táncraper- dül a mélyek birodalmának derék munkáshada, s talán amikor e sorok napvilágot látnak, ismét szerszámot fognak, hogy szerte hasogatva a megszenese- dett életet — több és jobb „kenyeret” adjanak a magyar iparnak} Faulovits Ágoston Az új járás gondjai Néhány hónappal ezelőtt az encsi, az abaujszántói és a szikszói járás egyesítését határozta el a Minisztertanács. Az új, megnagyobbított járás tanács,ónak első dolga volt, hogy felmérje a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet eddigi eredményeit, megszabja a jövőbeni feladatokat. A kezdeti nehézségek után új, egészségesebb szellem kezd kialakulni a tanácsapparátusban. A járási tanács minden vezetője és dolgozója vállvetve küzd azért, hogy a járás termelőszövetkezetei minél eredményesebben zárják a gazdasági évet, hogy a községfejlesztési tervek végrehajtása a községek közügyé legyen, hogv necsak a tervben megszabott feladatokat teliesítsék. hanem — a társadalmi erőkhöz kénest — lehetőség szerint újabb éoít- kezések gazdagítsák a falvakat.. Az intenzív búzatermelés előnyei A megnagyobbodott járási tanács apparátusára nagy feladat hárul, hiszen mintegy 70 000 lakos gazdasági és kulturális életét kell vezetnie, irányítania. A 73 községi tanács munkájának állandó segítsége az első és legfontosabb kötelessége a járási tanácsnak. A í írási tanács tagjai érzik és tudják feladatukat. Rendkívül nagy felelősségérzetre vall az elmúlt hét csütörtökén megtartott járási tanácsülés anyaga is. Lényegében ez alkalommal ült össze először a járási tanács választott szerve, hogy megtárgyalja a mezőgazdasági termelés és áruértékesítés széles-skálájú problémáit. Érdemes néhány mozaikot lejegyezni a járási tanács legutóbbi üléséről. Székely Sándor elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője szinte eszmei szócsatát vívott az ülésen az intenzív búzatermesztés érdekében. Sajnos, egy-két termelőszövetkezetben még ma is idegenkednek a nagyobb terméshozamot jelentő bűzafajták termelésétől. Miért? Azért, mert az elmúlt ősszel nem készítettek megfelelő ágyat a nemes gabonafajtáknak, s annak feitrágyázását is elmulasztották. A nyár elején több tsz- ben már-már ott álltak, hogy kiszántsák a nagyhozamú búzákat, mert a szárnövekedés alatta maradt a szokásos búza- fajtákétól. Az aratás és a csép- lés azonban meglenő eredményeket hozott, mert a gönc- ruszkai Dobó István Termelő- szövetkezetben holdanként 17 —19.4 mázza szoviet. búza termett egy katasztrális holdon. Székely elvtárs nagy tetszéssel fogadott szakmai előadása bizonyára végérvényesen meggyőzte a termelőszövetkezetek és a községi tanácsok vezetőit arról, hogv megfelelően elő- készftett és kezelt talajban az intenzív búzatermelés különös előnyökkel jár. Sürgősen orvosolni kell A járási tanács tagjai és a meghívott termelőszövetkezeti elnökök néhány olyan problémát vetettek fel a tanácsülésen, amelyek orvoslása sürgős feladat a járási tanács dolgozói számára. A tanácsülésen bírálták többek között a Magyar Nemzeti Bank encsi fiókjának munkáját. A termelőszövetkezetek és a tanácsok vezetői csak egy kis ablakon keresztül beszélhetik meg gondjaikat, bajaikat, a bank dolgozóival. Az üveg válaszfal bizalmatlanná teszi a tsz-ek vezetőit. Vajon miért nem gondoskodnak a Magyar Nemzeti Bank encsi fiókjának dolgozói arról, hogy szemtöl- szembe, egyenlő rangú és rendű tárgyalófélként beszéljék meg a közös gondokat a termelőszövetkezetek vezetőivel?! A helytelen gépelosztás ellen is szót emeltek a járási tanács ülésének résztvevői. A körzethez tartozó gépállomás a közelmúltban tíz új traktorral gazdagodott. Az őszi talajelőkészítő munkáknál nagy szükség lenne az új erőgépekre. Ezek azonban nem hasznosíthatók, mert nem kaptak az új gépekhez ekéket, A gépkihasználást kedvezően befolyásolná, ha például a homrogdi termelőszövetkezet jugoszláv traktorpótkocsijára gumit biztosítanának. jobb tervezést Veszélyben van az őszi mélyszántás, a tavaszi talajelőkészi- tés. — Csaknem ezekkel a szavakkal kezdte hozzászólását a gépállomás egyik felelős vezetője. A gépállomás ma munkaerőproblémával küzd. Nincsenek traktorosok. A termelőszövetkezetek tagjai között ma is bőven találhatók olyan emberek, akik értik az erőgépek kezelését, szívesen vállalnának munkát a gépállomásokon, mégis, a tsz-ek nehezen adják ki a szakképzett traktoristákat, A járási tanácsülésen szóba került az is, hogy meg kell szilárdítani a tervezési és költségvetési fegyelmet. Nem engedhető meg, hogy a tsz-ek vízszegény területeken építsenek istállókat, hizlaldákat. Van olyan termelőszövetkezet a járásban, amelyik egy liter tejet tíz forintért termel. Miért? Mert lajtokkal és hordókkal kell hordani a vizet az istállókhoz nagy távolságról. A járási tanács ülése nagy felelősséget érzett a termelő- szövetkezetek fejlődése iránt a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából. A határozatok, melyek az ülésen születtek, elősegítik a tsz-ek további fejlődését, eredményesebb gazdálkodását. Pászíory Alajos tember 2-át a Sajó és a Szuha völgyében, Bükkaiján és a legészakibb hegyekben} * Alberttelep, vasárnap reggel. Különös öröm érte a mák-:}: Völgyi bányászokat. Nemcsak azért, mert a VIII. pártkong-í resszus tiszteletére zászlót bon-$ tott versengésben szinte legjobb eredményt érték el a* tröszt területén, hanem azért is, mert az I-es akna frontmestere, a Gagarin KISZ-brigád vezetője kormánykitüntetést ;} kapott; ; Sokan gratuláltak Soltész; István frontmestemek már az: ünnepség elkezdése előtt. Ba-| fátok, munkatársak és az üzem! Vezetői szorítottak kezet aj nagyszerű bányászfiúval, s; melegen öleli át a nagy ve-; télytárs, a másik brigád veze-i tője, Loy Árpád Kossuth-díjasi frontmester. Nehéz volna elta-j lálni, ki örül jobban ezekben; a pillanatokban, a kitüntetett.: brigádvezető, vagy azok, akik! Szinte szívből gratulálnak ne-: *. i« : „.ir • ; Perecesen Dozsnyák János.; » Miskolci Bányaüzem igaZga-i iája köszöntötte az ünneplőket,: Sok érdekes dolog elhangzott a héhányszavas előadásban, a bányásztradícióról, a közösségi hevelés óriási erejéről, a példa- mutatásról. így például szó *>lt a legjobb teljesítményt Í Produkáló frontfejtést elővá- ási munkabrigádokról; AzokSéta a vásáron Mozaikok Á vásár hangulata jóval korábban kezdődik, mint belépnénk az impozáns, kéttornyú főkapun. A pesti utcán, a villamosokon annyi a vidéki ember, hogy keresni kell a pestieket. Különösen vasárnap volt így. Egymás után robognak a vásári járatok a nagy mező- gazdasági parádé színhelyére. A sétáló hortobágyi csikós, a bacsók jellegzetes öltözete, a sok-sok népviselet a legérdekesebb színfolt most a pesti utcán. A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás joggal szolgált rá a nagy érdeklődésre. Néhány óra, de még egy nap is csak ízelítőt ad a mezőgazdaság átalakulásáról. Ami az utóbbi két év során végbement, az itt, ha „kicsiben” is, elevenen megmutatkozik. A változás A több mint ezerhafszáz négyzetméter alapterületű főpavilon az első állomása minden látogatónak. Amit zöldáruban, gyümölcsben, izes falatokban nyújtani tud a mezőgazdaság, azt itt mind-mind végig lehet szemlélni. A háziasszony, a városi megcsodálja az öklömnyi paradicsomot, a hatalmas, friss paprikákat és azzal a gondolattal lépdel tovább, hogy igen szép, s tudja, hogy amit ma itt a kiállításon lát, azt viszontláthatja majd az üzletekben is. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ter- melvényei ezek, ahol a ter- -nesztésében a nemesebb palántákat, vetőmagvakat alkalmazzák. S aki mindebből nem tudna következtetni a mezőgazdaságban végbement változásról, az a hatalmas tablókról tudhat meg néhány lényegbevágót. Azt, hogy: ... a falusi könyvtárak állománya 1950-ben 1,1 millió, 1961-ben 7 millió; ... hogy a községi mozik száma 1950-ben 104, 1960-ban 3700; ... hogy a vidéki színházi előadások száma 1960-ban 7400 volt, s az előadásokat 2,6 millióan tekintették meg;-.;. hogy 1960-ban az ismeretterjesztő előadások száma vidéken 43 ezer 486, 1961-ben 57 ezer 055 volt; ::; hogy a rádióelőfizetők száma 1950-ben 380 ezer, 1960ban 1.6 ráillió vidéken; Impozáns, sokat jelentő számadatok ezek, amelyek arra utalnak, milyen jegyei vannak a vidéken is végbemenő kulturális forradalomnak. S ha most ezen a kiállításon az utóbbi két esztendő óta is újat, érdekeset látni, akkor abban része van ennek a kulturális fejlődésnek is; A kapa elindult a múzeum felé Ä vásár egyik legnagyobb szakmai szenzációjának számít, a kemizálási bemutató. Közismerten a gépesítés, az öntözés mellett a kemizálás hozza a legnagyobb változást a szocialista mezőgazdaságban. Bent a pavilonban egész sorát látni a műtrágyáknak, a különböző növényvédő szereknek, a szupper-szelektív gyomirtó szereknek, a takarmányban felhasznált fehérje tartalmú anyagoknak. A kiállított tablók igen tanulságosak. A Német Demokratikus Köztársaságban 1961- ben a kukoricának már mintegy 76 százalékán alkalmazták a vegyszeres gyomirtást, s 1980-ban már valamennyi kukorica táblán alkalmazzák ezt. Hazánkban is szembetűnő a változás. 1965-re a múlt évi 200 ezer holddal szemben 1,230.000 holdon helyettesíti a szupper-szelektív gyomirtó szer a kapát. Ezzel mintegy azt is ki lehet mondani, hogy meg vannak számlálva a napjai az egyik legnehezebb növényápolási munkának, a kapálásnak, s a kapa ha még nem is olyan üteinben, mint a baráti Németországban, de erőteljesen megindult a múzeum felé. Számos termelőszövetkezet is ad ízelítőt az új vegyszerek használatának előnyeiről. Világosan látni a változást, de nem lehetnénk tanúi ennek akkor, ha a magyar ipar struktúrájában nem történik változás. A kiállított kémiai termékek, más pavilonokban a gépek. mind egyben az ipar fejlődésének a bizonyítványa is, amely nélkül a mezőgazdaság csak igen korlátozott lépéseket tudna tenni; A vásár sztárja Külön az ő számára emeltek egy kis nádtetős bungalowot, kerítéssel körülvéve. De ö nem sokat hederít, a kíváncsiskodókra. Az árnyékban húzódva p'henget. Rá igazán illik a strófa: „a bája leng tokáján”, 537 kilót nyom a „kicsike”} A vásár, sztárja ez a fehér-hússertés. A nevét nem tudtam meg, nem tudni ki a gazdája, de a tokás röfi önmagáért beszél} Ha fölállna, a hátára még ágyat is lehetne vetni egy 10 éves gyermeknek..: S aki elfárad a sok sétától, a sok látványtól, annak nem kell messzire menni, hogy megpihenjen. Lépten-nyomon büfék, éttermek váltogatják egymást. A laci-konyhán sül a pecsenye, a friss máj, a levegőben úszik a halászlé, a birkagulyás illata. És az sem hiányzik, ami mind a jó ételeknek fejedelmi koronája, a finom fajbor. S azt hiszem, aki a borokat kóstolgatja, az Borsodra is gondol egy pillanatra,- bár a borsodiak a hegyaljai boraikon kívül mutatnak dohányt, szőlővesszőt, petrezselymet, sőt az állami gazdaság sertést is. * Még emlékünkben élnek a korábbi rádióüzenetek, amikor ilyen szavakat hallottunk: a tokaji csúszik, a pénz úszik; Igaz, hogy állandóan újra töltik a poharakat, de még iga- zabb az, hogy a legtöbb látogatót a kiállított tárgyak, annak használhatósága, vagy az új eljárások érdeklik. Nem hiába mondogatták egymásnak a r-észtvevők: nagy iskola ez a mezőgazdasági kiállítás; Garami Ernő doznak, hogy terven felüli, jóminőségű szenet kapjon az ipar. Sok nevet lehetne itt említeni, hiszen egyre szaporodnak a szocialista munkabrigáPerecesen nagyon sok könyv fogyott cl a bányásznapon. Megkezdődött az iskolai ér (Folytatás az 1. oldalról.) ták. A kürtös hangszerébe fújt,, s a bemondó harsány „előre” köszöntéssel üdvözölte a megjelenteket. Megkezdődött a miskolci Kossuth utcai általános iskola 1962—63-as tanévnyitó-ünnepsége. A Himnusz hangjai után feszült csend, mindenki várakozásteljesen nézett a színpadra. Legelői ültek az iskola legfiatalabbjai: az új elsősök. Tátott szájjal, csillogó szemmel figyelték azt a sok szokatlan dolgot, aminek rövid 10 perc alatt tanúi lehettek. Okét köszöntötte néhány meleg szóval a kis konferanszié, majd Bonta Andris szavalata. S mindegyikben ígéret: csak gyertek bátran, ne féljetek. Mi vigyázunk majd rátok, fogjuk a kezeteket, őrködünk minden lépésetek felett. Az ünnepély talán legkedvesebb mozzanata: hatalmas virágcsokrokkal két kis jövendőbeli elsős lép mikrofonhoz. Bátran meghajtják magukat, s csengő hangon, kissé éneklő hangsúllyal elmondják a köszöntőt, A szavalat után felzúg a taps, a két gyerek megille- tődve áll a színpadon, s aztán az egyik már nem bírja megállni, odainteget az édesanyjának. A felsőosztályosok most odalépnek az elsősökhöz, mindegyiket megajándékozzák maguk készítette könyvjelzővel. Ezután Micska Szaniszlóné igazgató beszélt. Szólt a felsősökhöz, hogy úgy tanuljanak, viselkedjenek: az iskola régi hagyományai kötelezik őketüdvözölte az elsősöket, majd a szülőket, s kérte, segítsék ők is gyermekeik nevelésében az iskola, a pedagógusok munkáját S aztán újból felharsant a kürt megperdült a dob, ‘ megkezdődött az új tanév. Aki most kezdi Bacsa Lacika, mint annyi sok kis társa, tegnap lépte át először a Kossuth utcai általános iskola kapuját, egyelőre még édesanyja kíséretével. — Apu most dolgozik az Ostyagyárban azért nem jött el —: magyarázza.— Jártál ovódába, Lacika? — Igen. A Tanácsház téribe; Ott jó volt, de már örülök, hogy iskolás lettem. — Van itt olyan kisfiú, akivel együtt jártál az ovódába? Felcsillan a szeme és örömmel újságolja: — A legjobb barátom is ide fog járni. Laci táskájában a füzetek- már bekötve várják az első tanítási napot, kis gazdájuk pedig nagy izgalommal várja a csengő szavát. Priska Tibor — Gyártás Katalin Bányásznap! anzíx ról a bányászokról, akik erejük és tudásuk legjavát adják azért, hogy több, jobb és olcsóbb szén kerüljön napfényImmár tizenkettedszer ünnepeltük hazánkban és a borsodi szénmedencében a bányászokat. Tizenkettedszer köszöntőt-