Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

ESZAKMAGYARORSEÄO Vasárnap, 1962. szeptembert. így történt Berlinben Hornokat és pusztulást hagyott maga után a Hitler-fasiz- znus, amikor a győztes szovjet csapatok bevonultak a tönkre­ment Berlinbe és segítségükkel hozzákezdtek a város újjá­építéséhez, az élet megindításához. A kiéhezett városba először élelmiszert kellett szállítani. A szovjet csapatok segítségével megkezdődött a lakosság fel- táplálása, azután a közigazgatás újjászervezéséhez kellett fog­ni. A náci államgépezet helyét új antifasiszta apparátusnak kellett elfoglalnia. Nem sok idő múlva dr. Wemcr vezetésével az antifasiszta városvezetőség átvette a város irányítását. Alig indult meg az élet a valóban demokratikus elveknek megfelelő közigazgatással, amikor a már pacifikáit városba megkezdték bevonulásukat a jaltai megállapodás értelmében a nyugati megszálló csapatok Is. És nyomukban jött a város zónákra osztása, a kétféle pénz megteremtése, ami nem volt más, mint Berlin gazdasági szétszakítása, majd Nyugat-Ber- linnck NATO-támaszponttá való fejlesztése. Mi sem természetesebb, minthogy a nyugati politikának ez azjrányzata újra felszínre dobta a háború után közvetlenül remegve megbújó volt hitlerista tábornokokat, akik a nyugat­német újrafegyverkezés és a NATO-ba való bekapcsolódás hatására vidáman felütöttek fejüket cs egyre magukbiztosab- ban léptek fel. Olyan háborús bűnösök, mint Kesselring tá­bornok, ismét porondra léphetlek, ismét hallatták hangjukat, ismét szemlét tarthattak, mert mögöttük állt a nyugatnémet állam, amelyre viszont az Egyesült Államok terjesztette ki „áldó”’ kezét. És aztán Nyugat-Berlinbch felhangzottak a revansista, NDK ellen irányuló szólamok, nem kisebb emberek, mint Bübkc nyugatnémet elnök és Lemmer miniszter (baloldalt szó­tan) szájából. Bölcsödéi „hallgatók” között • •« Mint kis csivitelő verebek a faágakon, úgy ülnek a homo­kozóban az encsi bölcsödések. Az augusztusvégi Nap utolsó erejével próbál valami kis me­leget adni, s a vidám, gondta­lan gyermeksereg nagyon jól érzi magát. Az egyik kislány éppen a készülő tortához szi­tálja a homokot, a másik nagy igyekezettel tömködi a homok­piskótát a maci szájába. De úgy látszik, a macj nem éhes. A szőkehajú, nagy, fehér mas­ks kislány meg is unja az eredménytelen vesződséget, s félredobva a mackót, más szó­rakozás után néz. KALÁSZ LÁSZLÓ: Ne üljön kámfor a csókban Amíg a bőrömön a szél megül, tollászkodik-pihél, s szemembe a lombszűrle rácson vetül az éber-fényes álom, s járkálok forró testetek közt lányok, s markomban hordok dolgos eszközt, míg kitalálok hőség ellen valami módot, hogy e nyárban ne folyadozzon tűzben oldott fém-es árnyam, amíg a pénztelenség gondja váj zsebemben, s sörért csörgő fillérem sorra babahintöporért rebben, holdon vagyok, itt a helyem, küzdők is érte, csak már bunker, az ne legyen az emberek menedéke. csínyek; Ám az egyik kfcftó váratlanul belesült a versiké­be. Hiába súgott az óvónéni, nem tudta folytatni, hanem el- pityeredett. Több sem kellett a többieknek. Sorra görbültek le­felé az apró szájacskák, s rövi­desen kórusban sírt az egész bölcsőde. Csak a hamarjában és idő előtt beinvitált Télapó ajándékai tudták lassacskán lecsillapítani a kedélyeket. De az óvónénik bíznak, hátha most nem lesz semmiféle za­varó incidens. Közben az egyik kislány, Tóth Zsuzsika odasompolyog hozzánk, s igyekszik megcáfol­ni az előbb hallottakat. Szé­pen meghajtja magát, s már mondja is a verset: „Mackó bá. esi megsebesült...” Lassan búcsúzásra kerül a sor. Egy pillanatra majdnem mindegyik csöppség felfigyelj köszön. Néhányan odaszalad­nak a drótkerítéshez is, or­rocskájukat odapréselve még sokáig integetnek; Gyárfás Katalin Kedden nyitják Miskolc első reprezentatív női szalonját ! Miskolcon a színház melletti épület udvari oldalának föld­szintes részében nagy készülő­dés folyik. Az egyik helyiséget már — modern ülőbútorokkal ’ — be is rendezték, a másik he- ' lyiségben is. ott,. vannak a női 5 szabók és a próbababákon, fo- •3 gasokon egész sor különféle női ruhák, kabátok sorakoznak. — A helyiséget — mondja Kocsis D. Ferenc, a Miskolci Nőiszabó Ktsz elnöke — a ta­nács iparpolitikai tervei alap­ján, mintegy 350 ezer forintos költséggel alakítottuk át női méretes szalonná. Már csak az utolsó simítások vannak hátra és a város első reprezentatív női szalonját kedden átadjuk rendeltetésének. A választás megkönnyítésére 35 női őszi ruhát, kosztümöt, átmeneti ka- bát-modellt készítettünk és mintegy 150 ezer forint értékű anyagot szereztünk be. — ■ oOo- ... A kínai irodalom története Mint az Uj-Kína hírügynök­ség jelenti, Pekingben megje­lent „A kínai irodalom törté­nete” című mű három első kö­tete, amely a. legrégibb időktől 1940-ig terjedő időszakot öleli fel. A hat kötetre tervezett mű­vet a Kínai Tudományos Aka­démia irodalmi intézetének gondozásában adják ki. A mű időrendi sorrendben tárgyalja a kínai irodalom fejlődésének szakaszait. Az. új szalonnal kettős célt akarunk elérni. Igyekszünk ki­elégíteni, kulturáltabb kiszol­gálással, a magasabb igénye­ket, úgy fazon, mint anyag és minőség tekintetében és a kira­katainkban elhelyezett model­lek segítségével tájékoztatjuk női megrendelőinket a divatról. Nagy forgalomra számítunk. Arra törekszünk, hogy a válla­lásokat egy héten belül teljesí­teni tudjuk. Mint mondottam, a reprezentatív női szalont kedden nyitjuk meg, kedden és szerdán modellkiállítást rende­zünk, ahol már megrendelése­ket is felveszünk. Önfeledt pillanat a csuzdán. Nagyobb feladatok - nagyobb eredmények Az új, megnagyobbodott munka kezdeti nehézsége, sok gondja, baja szinte mindenütt érezhető még az encsi járás központjában. Természetes, hogy a járási könyvtárban is érezhető a megnövekedett fel­adatokból fakadó, nagyobb fe­lelősséget kívánó munka igé­nye, ha az elképzelések rész­leteiről még nem is számolha­tunk be. A kezdetnél, az indu­lásnál tartanak még itt is, és a nyár vége még nem adta át he­lyét az őszi-téli hónapok folya­matosságának, tempósságának. A könyvtárat nemrégiben építették át, és rendezték be új bútorokkal. Szép, ízléses, de mintha már mégsem lenne megfelelő. Kicsi. A polcok zsú­foltak, a rendszeresen érkező új köteteket már alig-alig le­het beszorítani valahová. Az ifjúsági részleget egy állvány­ka jelzi, ahová ifjúsági irodalmunk eléggé szegényes termését sem lehet nagyon elhelyezni. Az egyéb kötetek száma természetszerűleg rend­szeresen emelkedik, és a helyhiány a későbbiek folya­mán egyre több gondot okoz lalkozni a gyermekekkel is. Kéthetenként mesedélutánokat, filmvetítést, felolvasást tarta­nak részükre a művelődési ott­honban. A legnagyobb feladatot ta­lán az a munka adja, ami a megnövekedett járás községi könyvtárainak irányításából fakad. Az elmúlt két-három év Legtöbben azért mégis a csuzdára igyekeznek. Nagyokat nyögve, óvatosan totyognak fel a négy lépcsőn, aztán sikong- va, boldogan huppannak bele a homokba. 1958 óta van Encsen állandó bölcsödé. Az épület eredetileg nem erre a célra készült, ké­sőbb alakították át mostani rendeltetésének megfelelően. Mindössze harminc férőhelyes. Ma már elkelne egy 40—50 fé­rőhelyes nagyobb és moder­nebb épület, hiszen amióta az encsi járás kibővült, sok olyan dolgozó költözött ide, akik nap­közben szeretnék a bölcsödé­ben elhelyezni gyermekeiKet. Négy gondozónő vigyáz a csöppségekre szerető gonddal, hozzáértéssel. Ügy érzik, mint­ha mindegyik gyerek az övék volna. — A bölcsödéi „hallga­tók” között, — mondja tréfá­san a vezetőnő — csak két cse­csemő van, a többiek mind na­gyobbacskák. Sok közülük már óvodába megy. Naponta fél órát szakszerűen foglalkoznak a gyerekekkel. Ilyenkor tornáznak, énekelnek, verset tanulnak. Most éppen a „kisóvodások” búcsúztatására készülnek. Nagyon remélik, hogy jól sikerül majd a kis ünnepség. Ezért hangsúlyozzák ezt, mert van már ezen a téren tapasztalatuk; S már mesélik is nagy derűvel a kis epizódot, ami akkor, amikor történt, eléggé bosszantó volt. Télapó ünnepségre készültek. A pró­bákon ment minden, mint a karikacsapás. Elérkezett iy, ünnepély. Az első percekben úgy látszott, minden baj nél­kül, szépen szerepelnek a ki­majd a könyvtár dolgozóinak. Mik tartoznak az feladatok­hoz? Az egyik fontos feladat az olvasók létszámának a növe­lése. Különösen a tsz tagok be­vonására kívánnak nagy gon­dot fordítani, mivel a paraszt­olvasók száma nem tükrözi azt az arányt, amit a község lakói­nak sorában elfoglalnak. Ed­dig kevés tsz-tag iratkozott be a könyvtárba. A könyvtár dol­gozói a „minden házban egy olvasó” jelszó értelmében akar­ják toborozni tagjaikat, és ha ez sikerül, igen jelentős ered­ményt érnek el. Persze ez nem a közeli napok feladata, hanem hosszú folyamat. Bendszeresen kívánnak fog­atait szinte minden faluban a duplájára, vagy többszörösére emelkedett a könyvek száma. Gondot okoz az is, hogy néme­lyik faluban még nincs önálló helyisége a könyvtárnak. Sok helyen a meglévő helyiség nem megfelelő, elhanyagolt. A já­rási könyvtár munkatársainak a szervező, irányító munka és bizonyos értelemben a „rend­csinálás” is feladatuk lesz. Minden évad előtt sok a munka a könyvtárakban, de különösen sok most az erősen megnövekedett encsi járásiján. Ez persze a nagyobb eredmé­nyek születésének lehetőségét is magában rejti. Priska Tibor \ Folyt az uszítás és úgy látszott, hogy büntetlenül lehet s csinálni, de csak úgy látszott. Mert egy esztendővel ezelőtt az* NDK kormánya megelégelte a dolgot és azóta az NDK had-J serege őrzi Kelet-Bcrlint a nyugati provokátoroktól. « Máté Iván •

Next

/
Thumbnails
Contents