Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-08 / 184. szám

ESZAKMAGYARORSZÄß Szerda, 1962. augusztus 8. 2 Tanácskozik a Nemzetközi Újságaira Szervezet V. kongresszusa A Nemzetközi Újságíró Szer­vezet V. kongresszusa kedden a parlamentben folytatta ta­nácskozását. Az ülésen eleven, széleskörű vita, sokoldalú esz­mecsere bontakozott ki a főtit­kári beszámoló felett. . Sok szó esett a vitában a kü­lönböző nemzetközi szerveze­tek együttműködésének jelen­tőségéről, a delegációk cseréje, a személyes megismerés fon­tosságáról. Erről beszélt hozzá­szólásában Tadeusz Rojek, a Lengyel Újságíró Szövetség főtitkára is. A sajtó munkásai eddiginél szélesébbkörű, kitei’jedtebb együttműködésének erejét, je­lentőségét méltatta Khader Ghosh, az Indiai Újságíró Szö­vetség elnöke, aki megfigyelő­ként vett részt a kongresszu­son. Hasonló véleménynek adott hangot Fahrny Hussein, a Pán-afrikai Újságíró Szövetség elnökhelyettese. Csín Csung-hua, a kínai de­legáció vezetője, a NUSZ alel- nöke kifejtette: Sajtószabadság csak valóban szabad országban létezhet. Georgi Bokov, a Bolgár Új­ságíró Szövetség elnöke után Gerard Gatinot, francia új­ságíró felszólalásában elmon­dotta: — Az elmúlt években alapo­san megnőtt azoknak a kollé­gáiknak száma, akik írással. szóval és tettel is kiálltak az algériai nép függetlenségéért, szabadságának biztosításáért. Nem túlzás azt állítani, hogy ezeknek a bátor, becsületes új­ságíróknak is részük volt az algériai nép harcának sikeré­ben. Felszólalt a beszámolót kö­vető vitában G. Deleg mongol újságíró, J. Vogli, az albán kül­döttség vezetője és P. Hoveyda, az UNESCO megbízottja. A vita után a kongresszus résztvevői bizottságokban foly­tatják munkájukat. Q&gj£Z£l&k CL k&flCp'£$JZlLLl'Ól. Az előkészítő bizottság a kongresszus valamennyi rész­vevőjét gyönyörű mappával ajándékozta meg. Kialakult szokás ez jelentős tanácskozá­sokon: a küldöttek jegyzettöm­böt kapnak, hogy tollal, ceru­zával is „emlékezetükbe vés­sék” a fő tudnivalókat s a leg­fontosabb tanulságokat. Itt, a parlament kongresszusi termé­ben, a Nemzetközi Üjságíró Szervezet V. kongresszusán en­nek különleges jelentősége van, elvégre a jegyzettömb s a go­lyóstoll az újságíró számára — termelőeszköz. S a kongresszus Hollandia hivatalos tárgyalásokat kezd Indonéziával Hága (MTI) ■ A holland kormány hétfőn élhatározta, hogy „hivatalos tárgyalásokat kezd” Indoné­ziával Nyugat-Irián jövőjéről a 'Washingtonban kidolgozott nem-hivatalos, ideiglenes egyez­mény alapján. Van Roijen, Hollandia washingtoni nagykö­vete, aki az előkészítő 'tárgya­lásokán képviselte országát, kedden visszarepült Washing­tonba. Sukarno elnök már szomba­ton bejelentette, hogy Indoné­zia kész hivatalos tárgyalá­sokra Hollandiával. Indonézia részéről előreláthatólag csütör­tökön Súbandrio külügymi­niszter utazik Washingtonba. Kedden kijelölték a holland —indonéz hivatalos tárgyalá­sokon résztvevő holland kül­döttség tagjait. A küldöttség vezetője Van Roijen, Hollandia washingtoni nagykövete. Van Roijen kedden repülőgépen már el is indult New York-ba. Helsinki után Varsóra irányul a világ ifjúságának figyelme óta Varsó (MTI) Alig hogy befejeződött a helsinki VIT, ismét nagysza­bású nemzetközi eseményre készül a világ ifjúsága. Augusztus 10—16-ig- Var­sóban tanácskozik majd a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség VI. közgyűlése, amelyen a; DÍVSZ több mint 200 tagszervezetének képviseletében több mint 100 országból csaknem 600 küldött vesz részi. A közgyűlésre sok olyan szo­cialista és szociáldemokrata if­júsági szervezet képviselőit is meghívták, amelyek nem tag­jai a DIVSZ-nek. A közgyűlés értékeli majd a DÍVSZ tevékenységét, amelyet a íegutóbbi három évben, vagyis a bécsi VIT utáni prá­végzett. a vi­gai közgyűlés Ezenkívül meghatározza majd lágszervezet tennivalóit a békeharcban, a békés együttélés megvalósításá­ban, a nemzeti felszabadí­tó küzdelmek támogatásá­ban. Foglalkozik az ifjú nemzedék élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos problémákkal is. többek között épp azt doku­mentálja, hogy a nemzetközi kérdések alakulása, a világ sorsa, sok vonatkozásban attól is függ, hogy az újságírók a világ különböző tájain mikép­pen használják „termelőeszkö­züket”, mit írnak jegyzetfüze­tükbe, és főleg mit írnak azok­ba a lapokba, amelyek milliók gondolkodását, véleménynyil­vánítását, meggyőződését befo­lyásolják, alakítják. * Közelemben egy angliai koZ- léganő ül. Idősebb asszony.' Nem tudom, melyik sajtószerv­nél működik, milyen szervezet' megbízásából vesz részt a ta­nácskozásokon. Amikor Kállai Gyula a kormány üdvözletét tolmácsolta, megkért, hagy ír­jam be a szép mappába — kongresszusi jegyzettömbjébe — a szónok nevét. Amikor Kállai Gyula arról szólt, hogy napjaink nemzetközi politikai életének vezérlő eszméje a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, békés versenye, s az igazi újságíróknak elő kell segí- teniök, hogy ez a politika mindenütt győzedelmeskedjék, — láttam, hogy az angol kol­léganő _kettőspontot rakott ki a Minisztertanács elnökhelyet­tesének neve után és nagy be­tűkkel odaírta: PEACE — béke. * Erről, a békéért kifejtendő munkáról beszélt Jiri Meisner, a szervezet főtitkára is, akinek következő szavai különösen mély hatást gyakoroltak a ta­nácskozás résztvevőire: „Az emberek boldogságának és a népek jólétének egyik legfőbb feltétele, hogy elhárítsuk a háborút s minden erőnket meg­feszítsük a háborús konfliktu­sok kirobbantásának megaka­dályozására. Segítsünk meg­állítani a vad fegyverkezési hajszát, amely katasztrófába taszíthatja az emberiséget. El­ítélni a háborút, ekevasat ko- vácsolríi a kardból, ez minden ember követelése és ilyen szel­lemben kell informálni és kom­mentárt írni az újságírónak. Ez az újságírói etika egyik alapvető követelménye.” * Számosán jegyzik a frappáns megállapításokat. Gyűlnek a jegyzetek. Most nem tudósítás, izgalmas riport, vagy nagyha­tású vezércikk nyersanyagául szolgálnak, hanem egy igen fontos pálya, egy nagy hatás­körű élethivatás elveit rögzítik, annak az újságírói etikának követelményeit, amelyet nap­nap után a tisztesség, az em­berség, a béke s az élet. iránti tisztelete ír. * A magyar VIT-küldöttség első csoportja kedden hazaér­kezett Finnországból. A külön- repülőgép utasai között ott volt az Állami Népi Együttes tánc­kara, a pécsi balettkar, vala­mint több szólista is. A sport­delegációból ugyancsak haza­érkezett. a Tatabánya futball­csapata. Mit tehetnek érte, mit kell tenniök érte az újságíróknak szerte a földkerekségen — er­ről szólt emelkedett hangú megnyitójában Jean-Maurice Hermann, a Nemzetközi Újság­író Szervezet elnöke, a Libe­ration főszerkesztője, akinek fellépésében, világos okfejtésé­ben, kristálytiszta logikájában, finom humorában és magával- ragadó .szenvedélyességében a légszebb, legjobb francia for­radalmi hagyományok sugár­zását érzi az ember. Ä reménység lovagja 9» Jörge Amado ötven éves előítéletek nélküli Amikor a meghívottak sorá­ban a kongresszus megnyitó tanácskozásairól távoztam, megannyi írógép kopogására lettem figyelmes. A parlament egyik szobájában megkezdte működését a sajtóiroda. Már gépelték és továbbították a kongresszusi beszédeket. Az üzeneteket mindenkinek, akiket illet: „A népek közötti meg­értést és közeledést kevesen szolgálhatják jobban, mint a toll, a hírközlés, a rádió és te­levízió, a sajtó emberei.” Sárközi Andor Jamaica felvételét kéri az ENSZ-be New York (MTI) Jamaica — alig több mint 12 órává] függetlenségének elnye­rése után — felvételét kérte az ENSZ-be. A felvétel hoz a Biztonsági Tanács ajánlása szükséges, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. A világszervezetnek jelenleg 104 tagja van: m ■Zírj Hz algériai ideiglenes kormány átadta a halaimat a politikai bizottságnak Mint az ÁP jelenti, az algid miniszterelnökség közlemény­ben jelentette be, hogy az algériai ideiglenes kor­mány lényegében átruház­<T si B keái más gat® él ón kész dege lista lakó: A a z ei *ása illeti tőtár lány, öyeb ham: hói kis i Kö fény] Ott is fó’s i A fe ke taikn szám, dám hetes: olöad latos? estét A i ezt b hyok éjráz; .Ä 1 H fi ej*Uéi brazil nép előítéletek nélküli önmagára eszmélését ábrázol­ja, a tényékhez híven. A regé­nyes biográfia 1942-ben jelent meg. E zután következő regényei-: nek mintha kitárulna a: látóhatára: a Végtelen földeli,; az Arany gyümölcsök földje és az 1946-ban napvilágot látott Vörös vetés, mintegy a brazil társadalom keresztmetszetét nyújtja. Természetesen újra nem hagyhatjuk számításon kí­vül Amado pártos indulatát,-, kommunista állásfoglalását.: Amadot vezérli - a felfedezés vágya is. Általában a brazíliai portugál irodalomban (amely-, bői a magyar olvasó csak egy kötetre való verset ismerhet, Rónai Pál tolmácsolásában,: „Brazília üzen” címmel — és, Amado regényeit...), igen, ez a literatura olykor már tudo­mányos igényű néprajzi leírá­sokkal szolgál. Akkor is, ha a kiveszőiéiben lévő őslakosság életét örökíti meg, akkor is, ha a mai brazil valóság mélységeit akarja megmutatni. Ez Amado állítólagos naturalizmusának egyik magyarázata is. IO» ovid ideig, úgy látszik) mintha kiderülne Brazí­lia felett az ég: az író is haza­térhet. Szép színművet írt Castro Alvis szerelméről, S amikor e „könnyed” témát örökíti meg, akkor is a négerek felszabadításáért küzdő nagy elődjének emlékét ébreszti. A bemutató évében azonban mái újra külföldre kényszerül: a zsarnok Vargas után Dutra diktatúrája teremt a kommu­nisták számára elviselhetetlen helyzetet. Megjárja Párizst: Olaszországot, 1948-ban Moszk­vát is. Immár világhírű író, aki meglepő termékenységgel ont­ja műveit. Jóllehet távol é! földjétől, mégis ismerik és sze­retik ott. Bár honában üldözik kommunista eszméi miatt, fel­fogásán, meggyőződésén ez a tény mitsem változtat. Újabban arról érkeztek hí­rek, hogy Amado újra szerepei vállalt Brazília politikai éle­tében: Quadros elnök diploma- ; ciai beosztásban vélte legjob- oan felhasználni képességeit. ötvenedik születésnapján a & ,reménység lovagját”, a kom- nunista politikust, a szociális-; ;a világirodalom egyik jelen­ős képviselőjét köszöntjük izemélyében. E. Fehér Pál S okan elfelednék, hogy az élő világirodalom élvo­nalában van a helye a ma öt­ven esztendős brazil írónak: Nyugaton különösen divatos ez a feledékenység ... Igen, akik ezt tennék, hajlamosak arra, hogy munkásságában ne lássa­nak egyebet, mint a századfor­duló európai naturalizmusá­nak, többek között a francia Zola művészetének egy kései utánzóját. Másoknak politikai ellenérzéseik vannak az 1951- ben Nemzetközi Lenin-Béke- díjjal kitüntetett kommunista íróval szemben. Az olvasóknak valóban széles tömegei azon­ban nemcsak a világ békemoz­galmának az emlékezetes ala­pító wroclawi kongresszus óta tevékeny résztvevőjét becsülik Jorge Amadoban, hanem az írót, a kitűnő szocialista mű­vészt is. Magyarországon is sok regénye jelent meg százezres kiadásokban. Jorge Amado 1912-ben szüle­tett. Húsz esztendős, amikor első regénye, a Karnevál orszá­ga megjelenik. Már ebben a művében is hazájának, Brazí­liának sajátos levegőjét idézi meg: a négerek népművészetét, életörömének elementáris meg­nyilvánulását, az embertelen, minden érzést és gyengédséget megfojtó nyomorúságot. Ettől kezdve évenként jelennek meg új regényei. 1933-ban jelenik meg a Kakaó, 1934-ben a Ve­rejték és 1935-ben a magyarra is lefordított Zsubiabá. Eddig úgy látszott, mintha az írót csak a négerek egzotikus vilá­ga érdekelné, mintha hírnevét úgy szeretné megalapozni, hogy az európai és az amerikai olvasó számára egyaránt új­donságként ható életüket kró­nikás módjára megörökíti. Amado 1 nemcsak a valóság hű feltárója, hanem hamarosan a rossz világ megváltoztatói­nak aktív harcosa is lesz. Kora ifjúságától kezdve a kommu­nista párt tagja, egyik vezető­je. A megtorlás persze nem- vá­rat sokáig magára: Vargas fa-' siszta diktatúrája emigrációba kényszeríti az írót. Ekkor írja egyik legnagyobb sikerű regé­nyét, mintegy dokumentum­ként — a Brazil Kommunista Párt főtitkáráról, Prestesről, „A reménység lovagja” cím- : mél. Ez a mű nem egyetlen személyről szól, nem a vezető ■ mindenhatóságát dicséri, ha- ; nem a brazil munkásság, a Mezőkeresztesen ég a járás székhelyén. Mezőkövesden- is sok szó esett a közelmúltban az Aranykalász Termelőszövet­kezet KISZ-szervezetéről. Be­szélnek róla és a KISZ prob­lémáit. ■—• egy rendkívüli KlSZ-taggyulés tanulságait — vitatják ma is, bár a fő tóma Mezőkeresztesen se ez; — a tsz tagjai, fiatalok, és idősebbek egyaránt a kalászosok betakarí­tásával és a nyár) talajmun­kák elvégzésével vannak elfog­lalva. A július 20-án megtar­tott rendkívüli KISZ-taggyűlés tanulságai mégis gyakran szó­ba kerülnek. . Mi történt ezen a taggyűlé­sen? Szabó Árpádot, az Aranyka­lász Tsz K.lSZ-titkárát leváltot­ták funkciójából. Pontosabban a KISZ-tagság abszolút több­sége megvonta a bizalmát Sza­bótól és űj KISZ-titká-rl válasz­tott, Fülöp János személyében. Az ügynek természetesen előz­ményei voltak. Smicskő István, a mezőkö­vesdi járási KISZ vb. titkára és Bíró József, a vb. tagja így foglalják össze az előzménye­ket: — Már korábban is, de az utóbbi hónapokban egyre gyak­rabban jelezték, hogy a mező- keresztesi Aranykalász Tsz KISZ-munkája sok kívánniva­lót hagy maga után.­A K!SZ-szervezet munkája rendszertelen, öncélú és szinte „mindentől és min­denkitől független”., Tevékeny­ségében nem érvényesül a pari és a felsőbb KISZ-szervek út­mutatása, tanácsa, sok baj van egyes KISZ-tagok és elsősorban a titkár példamutatásával. A gazdasági munkában nincs bi­zonylati fegyelem, a KISZ- szervezet pénzét felelőtlenül, ellenőrizhetetlen célokra for­dítják. Többen szóvátették, hogy Szabó Árpád, a volt KISZ-titkár — feleségével együtt — „teljesen kisajátítot­ta” a KISZ-szervezetet — „nem tud kijönni” sem a tsz, sem a pártszervezet vezetőségével, ön­fejűén, csak a szórakozásra szűkíti le a szervezet életét, lé­haságra „neveli” a fiatalokat. Azt is jelezték hogy Szabó mérhetetlenül öntelt, lebecsü­li a KlSZ-be tömörült fiatalo­kat. úgy képzeli, hogy a KISZ egyedül ő maga, a tagság pedig egyszerűen csak „a gyerekek...” A teljes képhez tartozik; hogy amikor Szabót a múlt ősszel megválasztották KISZ- titkárnak, nekünk is voltak fenntartásaink vele szemben. Tudtuk róla. hogy „jó beszéd- készsége van”, de a mozgalom irányításához nem ért, ezért a télen elküldtük a KISZ „Ság- vári Endre” vezetőképző .isko­lára. Az iskola elvégzése után januárban levelet kaptunk az iskola vezetőségétől. Székely Sándor és Mező István elvtáv- sak megírták, hogy Szabót az iskolán „alapjában gyenge ké­pességű, de magát sokkal több­re tartó, nagyképűsködő, má­sok munkáját és képességét le­becsülő, az őszinteség terén rendkívül gyenge lábon álló embernek ismerték meg”. . Emellett fegyelmezetlenségei­ért osztályvezetői figyelmezte­tést kapott, sőt, egyik felhábo­rító viselkedéséért csak azért nem zárták ki az iskoláról, mert az utolsó nap derült rá fény. Megírták azt is, hogy sok olyan KISZ-vezetőhöz nem méltó vonással rendelkezik, amely miatt KISZ-titkárnak nem javasolják. — Amikor az iskoláról hazajött, mi behív­tuk a járási KISZ-bizottságra. Beszélgettünk vele, ő fogadko- zott. hogy hibáit kijavítja. — Mi még bíztunk benne, hogy ez így is lesz. De az ellenkező­je történt, hibái később még kézzelfoghatóbban jelentkez­tek. A legutóbbi jelzések után egy brigád felülvizsgálta a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz KlSZ-szervezetének mun­káját. benne Szabó magatartá­sát is. A vizsgálat eredményét június 4-én járási vb. ülésen vitattuk meg, amelyre Szabót is meghívtuk. — Beigazolódott; Szabó nem való, nem méltó ar­ra, hogy KISZ-titkár legyen. Meg is mondtuk neki, hogy a taggyűlésnek javasolni fogjuk a leváltását. Szabó még a vb. ülésen is cinikusan viselkedett. Azt állította: „Keresztesen úgyis csak őbenne bíznak a fi­atalok, hogy a taggyűlés nem megy bele a leváltásába .: ;*t A vb, után Szabó hazatérve sorra járta á KTSZ-tagokat. Tetszetős „dumával” megpró­bálta rászedni őket arra, hogy utasítsák vissza a KISZ járási vb. határozatát, „tartsanak ki mellette, a taggyűlésen majd ragaszkodjanak , hozzá”. A kertészeti ifjúsági brigád tag­jait például így akarta maga mellé állítani: „ha eddig ösz- szetartottunk, tartsunk össze ezután is .:.” (a járási vb. ha­tározatával szemben!). Amikor összehívtuk a tag­gyűlést, Szabó „agitációja” ha­tásosnak is bizonyult. Többen nem felejtették el Szabónak a demizson borokat sem, amivel olykor Szabó egyes fiatalokat traktált „a saját zsebéből” :. s Tény, hogy „a taggyűlés ekkor nem ment bele Szabó leváltá­sába” :,: (Persze a KISZ-tag- ság nagy része ekkor még va­lójában nem ismerte őt, bizo­nyára azt sem, hogy Szabó, mii előtt 1961-ben visszaköltözött Mezőkeresztesre, 20 hónapot ült betöréses lopásért, amit eddig mindenki előtt — a KISZ- tagság előtt is — elhallgatott. Szabó Árpád arról se szívesen beszélt, hogy ebben az évben mindössze 11 munkaegységet szerzett, meg. hogy 20 hold ku­korica kapálásának elmaradá­sában egyedül ő a ludas; Július 20-án, amikor a rend­kívüli KISZ-taggyűlést újból összehívták, már egészen más volt a helyzet. Kiss István elv­társ, a járási PB munkatársa és Bíró József elvtárs, a járási KISZ vb. tagja ismertették, miért javasolják Szabó Árpád leváltását. Amikor szavazásra került a sor, a tagság — né­hány fiatal kivételével — el­fordult tőle, A mezőkeresztesi I « fiatalok úgy döntöttek, hogy' Szabót le kell váltani. i A taggyűlésen és a fel eszme-« lés után kiderült, hogy a mező-jjj keresztesi fiatalok nem Szabó« Árpádban bíznak, hanem a* Kommunista Ifjúsági Szövet-* ségben, amelyben méltó utó-« daivá akarnak válni a legki-J valóbb fiataloknak, akik pél-" dát mutattak egész ifjúságunk-» nak hazaszeretetből, helytállás-J ból, s nem egyszer az életük® feláldozását kívánó hősi esség-2 bői is. Az Aranykalász ifjúsá-» ga „rájött”, hogy jövőjüket* nem a Szabó Árpádok bizto-J sitják, hogy • a jövőért rendszeresen kell • dolgozni • s csak munka után édes a pi-* henés, a szórakozás, az is» csak kulturált körülmények» között. J Szabó Ái-pád j,elmélete”,2 hogy a mezőkeresztesi fiatalok» csak „őbenne bíznak”, máris» csődöt mopdott. A KÍSZ-életJ nem állt meg — sőt! A nyári« munkák „dandárjában” isj munka után esténként új szín-« darabot tanulnak, s olyan ki-» szenkívüli fiatalok is kérik fel-J vételüket a mozgalomba, akik-» nek eddig — szüleik tanácsá-J i'a — az volt a véleményük,» hogy feléje se néznek a KISZ-J nek, amíg olyan titkára lesz" VTezőkeresztesen, mint Szabó * A.rpád; 2 A történtek után Szabó Ár-» nádnak is módjában lesz — a» KISZ-ben éppen, ha ő is akar-2 ia — bebizonyítania, hogy» másképpen is tud majd élni; 2 Csépányi Lajos • za a hatalmat a Ben Bella vezette politikai bizottságra. A közlemény megállapítja) hogy az ideiglenes kormány „mint a forradalom intézmé­nye” az algériai forradalmi ta- inács üléséig továbbra is hiva­talban marad. Szerepe azon-1 ,ban — fűzik hozzá a kommen- tárok —, végeredményben ■ teljesen formális lesz. A hatalom átadásának beje­lentése bizonyos mértékig tisa- |tázza a bonyolult algériai hely- izetét. Megszűnnek például ai | egymásnak ellentmondó intéz-, kedések, s ezzel könnyebbé vá­lik az ideiglenes végrehajtó szerv feladata is. Az ideigleneí végrehajtó szerv egyébként a választásokig hivatalban marad. Elnöke, Abderrachmane Fares! kedden Párizsban folytatott ta­nácskozásai után visszatért Al­gírba. Ben Bella, az algériai ideig; lenes kormány miniszterelnök helyettese, az El MuzsahM című lapnak adott nyilatkoza­tában a többi között megálla­pította, hogy az FLN politikai bizottsá­ga előtt álló legfontosabb feladat az egység megte­remtése és megőrzése. Elmondotta, hogy az algéria' belpolitikai válság már a paf lament Tripoliban tartott ül# sén is megmutatkozott, nerí lett volna helyes azonban ! függetlenség megvalósulás-' előtt feltárni a problémáira* Ez a meggondolatlan lép# ugyanis esetleg francia beavat kozást vont volna maga utát* Ben Bella hangsúlyozta, meg kell teremteni azt * politikai pártot, amely al­kalmas az algériai nép for­radalmi vívmányainak őr­zésére; ; ebben a pártban csak az FL* legrégibb tagjai kaphatnak h* lyet. Ezeknek száma csupá* néhány százezerre tehető. Kiben bíznak a mezőkeresztesi fiatalok ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents