Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-07 / 183. szám
ll Világ prolefárjai, ©gyesülíelek) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVSMÍ. évfolyam, »mám Ára: 50 fillér ZQ62, €EUfíU8s1u4s 7, kedd r memmm Vizsgáznak a kalauzok (2. oldal) Verseny a föl delien (3. oldal) Beszámoló a vasárnapi sporteseményekről (5. oldal) .J Az igazi újságíró nem csak propagálja, de elő is segíti, hogy a békés egymásmelleit élés politikája mindenütt győzedelmeskedjék — mondottoi Kállai Gyula a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusán HÉTFŐN a parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a Nemzetközi Újságíró Szervezet ötödik kongresszusa. A tanácskozáson öt világrész több mint ötven országából 160 küldött vett részt. Megjelent a kongresszuson Kállai Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, s ott volt a magyar újságírótársadalom számos más vezetője. JE AN-MAO RICE HERMANN, a Nemzetközi Újságíró Szervezet elnöke megnyitó szavaiban köszönetét mondott nép- köztársaságunk kormányának azért, hogy a szervezet Budapesten tarthatja ülését. iA továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Újságíró Szervezet ma már a világ legnagyobb, legerősebb és legtekintélyesebb újságíró szervezete. Az újságírók felelősségéről szólva hangoztatta, hogy bár a háború hívei még jelentős erőt képviselnek, mindinkább megerősödött a nemzetközi közvélemény szerepe, befolyása és ereje is. E közvélemény támogatása nélkül vagy éppen ellene cselekedni, ma már jóval nehezebb, mint akár néhány évvel ezelőtt. Az utóbbi években észrevehetően megnőtt az újságírók felelőssége is, akik e közvéleményt tájékoztatják, informálják a világ eseményeiről. Arra kell tehát törekednünk, hogy a tájékoztatás eszközeit ne a gyűlölet szítására, az ellentétek kiélezésére használják fel, hanem a népek kölcsönös megértésének erősítésére, az emberek közötti szolidaritás fejlesztésére. SZAKASITS ÁRPÁD köszöntötte ezután a kongresszus részvevőit. A hírközlő szervek dolgozói, a sajtó munkásai fel sem mérhető szolgálatot tehetnek az emberiségnek, ha a toll erejével megölik az értelmetlen és indokolatlan bizalmatlanságot, amely ma a világra nehezedik •— mondotta. — Az újságíró tolla — ha felelősségtudat, tiszta lelkiismerct és nemes eszmék vezérlik — erősebb lehet minden fegyvernél. Keresse ez a kongresszus annak, megoldását, hogy az újságíró tolla mindenütt felszabadulhasson, ahol még béklyóban van, megszabaduljon a látható és láthatatlan cenzúra hatalmától, a sajtómonopóliumok szorításától. Ezután Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Kállai Gyula elvtárs beszéde Bevezetőben a magyar kormán^ nevében üdvözölte az egybegyűlteket, majd így folytatta: Én még fiatal újságíró koromban, a kapitalista Magyar- országon, a fasizmus politikai rendszerének nehéz körülményei között tanultam meg, hogy az újságíró csak altkor teljesítheti magasztos hivatását,' ha a nép igazságát szólaltatja meg, ha .erejével, tehetségével, . tollával a nép előrehaladásáért harcol. Az igazi újságíró a legnehezebb körülmények között is megtalálta az utat népéhez. Együtt, egy sorkn harcolt a felszabadulásért küzdő tömegekkel, velük együtt vállalta a legsúlyosabb áldozatokat, s ha kellett, a mártiromságot is. Hivatkozhatunk Fucsik, a mags'3* Rózsa Ferenc és ' sr 5c más kiváló újságíró 1 légánk példájára, aki ét halhatatlanná tette, .■I tollával népe és egy- , az emberiség javáért küzdött. újságíró ma is megta- pélnék regekhez vezető utat: nés, nin/tállásjiak, az újság- is azokrjsség teljesítésének szükség.iak olyan nagyszerű Ma int Manolisz Glezosz, dolgozlleg tettei. De a mai akik ben a nép ügyéért har- kénjságlrónak nem kell elbuknia. Napjainkban a világon mindenütt óriási tömegek vívnak sikeres harcot a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenség megszilárdításáért és a szocializmus világméretű győ- zójgitért. A régi, kizsákmány , rend megszállottái pusztái eb áborúval akarják útját tdlrc’a történelem feltartóztat- hatulan menetének. Ez az őrlésik néretű küzdelem megnöveli az újságírók felelősséget. 1 Minded egyes újságírónak feltesz* a kérdést: kinek az oldalán áll? A békét és a haladást szolgálod-« toliaddal, vagy az atomhalál szervezőinek cinkosa cs szócsöve leszel? Napjaink nemzetközi politikai életének vezérlő eszméje a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése és békés versenye. Az igazi újságíróknak nemcsak a2 a teendőjük, hogy propagálják a békés egymás mellett élés politikáját, hanem azt keli elő- segíteniök, hogy ez a politika mindenütt győzedelmeskedjék. >i A béke megvédésében fcülö- t'Ssen fontos szerepe van az igazságot lelkesen terjesztő újságnak. A béke védelme, a leszerelés megvalósítása, az atomfegyver- kísérletek megszüntetése olyan követelések, amelyek mellett egységesen sorakoznak fel az egész világon a becsületes emberek. Rajtunk, újságírókon, ebben a kérdésben is nagyon sok múlik. A nemrégiben lezajlott moszkvai leszerelési- és béke-világkongresszus is bizonyítja, hogy a Szovjet-unió és a szocialista országok hivatalos állami békepolitikája mellett a tömegek ereje a legdöntőbb tényező a békéért folytatott harcban. Különösen nagy fontossága Van a tömegek békeharcának olyan országokban, amely elmek kormányai háborús politikát folytatnak. Nagy — sőt mondhatnám rendkívüli mértékben — az újságírókon is múlik, hogy minél nagyobb tömegek ismerjék fel. mit keil tenniük azért, hogy az emberiség elkerülje a minden eddiginél pusztítóbb háborút, s m eg v é d el m ezze az életet, a bókét. A nemzetközi újságíró szervezetnek oda kell hatnia, hogy a lapok szerkesztőségeiben, a rádió és a televízió niühelyei- ben, a hírközlő szerveiméi olyan hangulat és közszellem uralkodjék, amely lehetetlenné teszi az újságíró nevének megcsúfolását. Állhatatosan küzdeni kell az olyan úgynevezett újságírók ellen, akik elárulták népüket, s a háborús uszítás, a faji gyűlölködés hirdetőivé süllyedtek. Az ilyenek nem érdemlik meg az írástudó megtisztelő nevét. Az igazi újságíró azzal szolgálja legjobban népe és az emberiség érdekét, ha harcosan és öntudatosan fellép írásaiban a háborús propaganda minden félrevezető akciója ellen, ha minden erejével küzd azért. hogy még nagyobb tömegek sorakozzanak fel az élet és a béke mellett, a halál és a háború ellen. Ha így tesznek, nagy érdemeket szereznek abban, hogy a béke és a szabadság, a társadalmi előrehaladás igaz ügye további nagyszem győzelmeket arasson, s egyben újabb és újabb nagyszerű lehetőségeket teremt ez a néphez hű újságírás fejlődésének. Végei ért a A résztvevők felhívása a világ ifjúságához Helsinkiben hétfőn este tartották meg a VIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó záróünnepségét. Az egybegyült fiatalok előtt Piero Pieraíli, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke olvasta fel a Világifjúsági Találkozó résztvevőinek felhívását a világ ifjúságához. Afrika, Amerika, Ázsia, Európa és Ausztrália ifjúsága felelőssége tudatában és egy újabb világháború veszélyének láttán a világ valamennyi népéhez és azok kormányához fordul, hangsúlyozva szilárd elhatározását, hogy megvédj a világ békéjét — hangzik a felhívás. A helsinki VIT testvéri találkozóival, felvonulásaival és sport versenyei vei felemelő módon fejezte ki az ifjú nemzedéknek azt az egységes akaratát, hogy megszilárdítja a békét, előmozdítja a népek kölcsönös megértését és barátságát. A VIT részvevői felhívásukban követelik minden erő ösz- szefogását az egész világ népei és ifjúsága barátságának és megértésének biztosítására, Rupsztus 20-án vidám araíoiinsiepséget rendeznek több borsodi községben Borsod megye falvaiban a földművesszövetkezetek legjobb művészeti csoportjai lelkes munkával és sok-sok próbával készülnek augusztus 20- ra. A megye 10 nagyobb községében a termelőszövetkezetek tagjaival együttesen vidám aratóünnepségeket rendeznek, így például Mezőkövesden, Mikóházán és Harcsán a művészeti csoportok, valamint a termelőszövetkezetek fiataljai színes népviseletbe öltözve, vidám dalokat énekelve vonulnak majd a tanácsháza elé. A lovasbandériumokat legények cs lányok követik, akik búzakalászból és mezei virágból font koszorút, s új lisztből sütött kenyeret visznek. Ezzel, valamint sok-sok nótával és tánccal köszöntik a falvak vezetőit és az aratásban élenjáró dolgozókat. Este nagyszabású aratóbálokra kerül sor. A vigadalom előtt azonban a művészeti csoportok bemutatják a maguk által gyűjtött és színpadra dolgozott zenés, táncos népi játékokat. A mezőkövesdiek a Matyó lakodalmassal, a karcsaiak fonójuk életéről készült népjátékkal, a kiikóhá- ziak pedig Egy proletárasszony balladája című műsorukkal lépnek a közönség elé. Mezőnagymiháíyon csütörtökre végeznek az aratással A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság 1962-ben mintegy 4 ezer holdon termelt árpát, zabot, bagonát és búzát A gazdaság dolgozói július 11-én, időben megkezdték az aratást. A nagy nyári melegek hatására bekövetkezett gyors érés szinte egyetlen percnyi pihenést sem engedett a gazdaság dolgozóinak és vezetőinek. Augusztus 5-én. vasárnap mintegy 80—100 állami gazdasági dolgozó aratott. 14 kombájn 150 holdon aratta le és csépelte ki a búzát. Csepregi István, az állami gazdaság agronómusa elmondta, hegy az aratás végefelé járnak, csütörtökre befejezik. / Á csapolónyflásből füst láng csap ki, szikrázva szökken ki a folyékony nyersvas s mint engedékeny patakocska szelíden kanyarogva halad e számára készített kicsiny' árokban. A kohó, a fémtető, a vaspatak leheli magából a forrósá- got. Kaszper Józsi bácsiról, a tisztes kort megért főolvasztárról, s a többiekről szakad a verejték. A gyár új igazgatója és párt- titkára érkezik az izzadt, korcos emberekhez. A gyár vehetői egy ideig figyelik a mun- íát, aztán megkérdezik Kaszper Józsi bácsitól. — Ugye maguk is részt veszlek a kongresszusi versenyjen? — De még mennyire!' — langzik a válasz. — Mi a vállalásuk? Az igazgató talán arra szállított, hall egy sablonos vá- aszt, hogy „növeljük a terme- ést, a termelékenységet”, meg ifféléket. Józsi bácsi azonban >ontosan elmondotta, hány onna nyersvasat akarnak ter- nelni terven felül, hány szállókkal akarják javítani a íyersvas minőségét, hány fo- inttal akarják csökkenteni a íyersvas önköltségét, s azt is Imondotta, ezért mit kell ten- ű naponta, havonta. — Honnan tudja ilyen pon- osan?! — kérdezték tőle meg- epődve. A főolvaszlár a háta nögötti plakát felé intett. — Ott van ni. Elmond az oindent. Égy úl jelenség Az ózdi kohóműben valami gészen új, nagyszerű jelenség apasztalható. _ Nemcsak Kasz- >er Józsi bácsi, hanem minden ilvasztár, főolvasztár és műHúszezer tonna vas terven felül A kongresszusi verseny tapasztalatai az ózdi kohóknál szerepelt, mit kell tenni a kongresszus célkitűzéseinek megvalósításáért, a másik oldalon pedig az, hogyan kell dolgozni, hogy balesetek ne következzenek be. Legközelebb augusztus 12-én raknak ugyanilyen cédulákat a borítékokba. Ezeken azonban már nem a tennivalókat ismertetik, hanem azt, hogy a gyárrészleg, a kohó dolgozói milyen eredményeket értek el az év 7 hónapjában, hogy a család is együtt örüljön a dolgozóval. Készítenek egy újabb „meglepetést” is. Kongresszusi gyufacímkéket gyár. tanak és a büfében ilyen címkével ellátott gyufákat árusítanak. A kohó bejáratánál most készítenek egy megvilágítható reklámtáblát, amelyen a 10 naponkénti eredményeket ismertetik, népszerűsítik; A gyárvezetés szívügyének tekinti a kongresszusi versenyt A nagyolvasztómüben elis- nerésre méltó rekordered- nényeket értek el- Horváth Já- íos helyettes gyárrészlegvezető ílmondja. hogy ezt a kong- esszusi verseny nélkül nem udták volna megvalósítani.-Es nég valamiről beszél Horváth ■Ívtárs.. — Megmondom úgy. ahogy ;an — árulja el —. az egész i gyárvezetésnél kezdődik, 'agy végződik. Ott pedig ko- nolyan veszik a versenyt. És az ■mber szívesen, nagyobb tüzel, lendülettel dolgozik, ha lát- a, érzi, hogy munkáját értékeik, elismerik. Az ember azt mondja: érde- nos. <csm két Aztán a brigádvezetőkkel megismertették a minőségi mutatókat, — Minden kohónál —- mondja Tóth András üzemvezető — alkalmazunk egy kohónaplót. Ebbe a brigádvezetők mindennap beírják az aznapi eredményeket, ezt egyúttal ismertetik a brigádtagokkal is, így mindig tudják, mikor, milyen eredményekkel dolgoznak. Az üzemrészben létrehoztak egy hattagú kongresszusi agitációs brigádot. A brigád vezetője, Falvai Sándor műszaki előadó elmondja: az ő feladatuk az eredmények naponkénti értékelése és gondoskodnak arról, hogy ezek az eredmények ismertté' váljanak; A kohóknál — elsősorban az agitációs brigád munkája eredményeként igen jó a szemléltető agitáció. És az a jó benne, hogy a táblákat, feiratokat nemcsak olyan helyekre rakják ki, ahol sok ember megfordul, hanem találni feliratodat a gyárrészleg legeldugottabb helyein is. Például melegedők falán, kohókon, vas- < ,'ázakon. — Arra törekszünk — mondja Falvai Sándor —, hogy ;zek a plakátok, a szemléltető ' igitáció különböző formái miiéi változatosabbak legyenek. Windig alkalmazunk valami íjat, hogy felkeltsük véle a lolgozók figyelmét. Ilyen új ötlet volt például a .szórócédula”. Fizetéskor ilyen :édulát raktak a borítékokba. \ szórócédula égjük oldalán az alatt hét és félezer tonnával termeltek többet, mint ameny- i nyit a terv előír, és így július 20-án a kohóüzem dolgozói már kijelentették: 20 ezer tonna nyersvasat termelnek tér- ; ven felül a kongresszus tiszteletére. Összes vállalásuk — beleértve a termelékenységet, az ] önköltséget, a minőségjavítást, ; az anyagtakarékosságot — öt- < vennégy millió forintot tesz ki. ( És mi a nagy eredmények titka? 1 — Kezdetben — mondja Mu- 1 tina Vilmos elvtárs, a nagy- ! olvasztómü csúcstitkárá — yolt a munkánkban egy kis se- f matizmus. beszéltünk a kong- 1 resszusi versenyről, de csak r úgy _ általánosságban. „Ejnye r elvtársak — mondom —, ma már nem lehet így dolgozni, a Azzal, hogy csak annyit mon- r dunk, „növelni kell a terme- t lést, jobban kell takarékoskod- 1 ni”, nem megyünk sokra, r ' j Minden műszakinak ismernie * kell a verseny eredményeit Lényegében ugyan ez látszó- 8 dott meg a műszaki „vonalon” v is. A gyárrészlegvezető új módszert kezdett alkalmazni; n A szakmai megbeszéléseken e megkérdezte egyik-másik mű- a szaki vezetőt, mondja meg, az n ő munkaterületén milyen cél- ft kitűzéseket akarnak megváló- ú sftani és hogyan? így a mű- d szaki vezetőket rávezették, hogy állandóan figyelemmel „ kísérjék a kongresszusi ver- c senyt, ismerjék az eredménye. / szála álmából felköltve is elmondja, mit vállalt a kollektíva, s hogyan kell, s lehet ezt megvalósítani. _— Már sok versenyben vettünk részt — mondja Horváth János elvtárs, a kohómű gyár. részlég helyettes vezetője —. de még soha nem sikerült ilyen mély, lelkes, eredményes versenyt megszervezni. A kezdet nehéz volt A kezdet bizony nagyon nehéz volt. Az első negyedévben a balszerencse üldözte a kohó dolgozóit. Két kohó „leült”. Aztán meg nem tudtak mit kezdeni a sok vassal. Az üstök tele voltak, csapolni kellett volna, de nem volt mibe. Az első negyedévet mintegy ötezer tonna adóssággal zárták. Ebben az időben kezdték szervezni a gyárban a Icongresz- szusi versenyt. A kohósiak keserűen mosolyogtak. — Ebben a versenyben nem terem számunkra babér, örülünk, ha az adósságot törleszteni tudjuk. Terven felül 1000 tonnát talán felajánlhatnánk, de ki tudja, birjuk-e. Májusban mar merészebb vállalást tettek. — ötezer tonnát adunk terven felül — jelentették ki. Június közepén már 15 ezer tonnáról beszéltek. Az első félévet igeit jó eredménnyel zártak, több mint 3 ezer 200 tonna nyers vasat, termeltek terven felül, s közei 10 százalékkal javították a minőséget. Júliusban egy hónap
