Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

4 fSZÄKBTAGYARORSZAO Vasárnap, 1962. augusztus 5. Az Avas fejlesztéséről Irtm Glódi András, a Miskolc városi Tanács osztályvezető főmérnöke Miskolc lakossága az utóbbi évtizedben igen nagy érdeklő­dést tanúsít minden olyan fej­lesztés iránt, amely a város több évszázados elmaradásai, elavultságát igyekszik felszá­molni. A város dolgozóinak széleskörű megnyilvánulásai­val találkozunk a fejlesztés minden területén: munkabi zottságok tárgyalják egy-egy terület sorsát. Az önkéntes tár­sadalmi munkákkal, községfej­lesztési hozzájárulással, taná­csokkal, bírálatokkal segítik elő mind az egész város, mind egy-egy részterület szépítését, fejlesztését Miskolc alatt az Avast is értik Egy-egy terület fejlődésé, ál­lapota különösen figyelmet ér­demel, mert jellegzetességében, általánosságban ezen keresztül mérhető le a fejlődés. Különö­sen sokan foglalkoznak az Avas jelenlegi állapotával, sor­sával és fejlesztésével. Ez azért is érthető, mert bárhol az or­szágban, vagy külföldön, ha Miskolcról beszélnek, ezalatt az Avast is értik, ha pedig az Avasról van szó, akkor Mis­kolcról beszélnek. Városunk e része különösen hozzánőtt a lakosság szívéhez. Éppen ezért szükséges tájékoztatni a város dolgozóit azokról az intézkedé­sekről, amelyek az Avas fej­lesztése érdekében a közelmúlt években történtek; ugyanak­kor elképzeléseink, terveink széleskörű propagálása mint­egy elősegíti fejlesztési ter­vünk, elképzeléseink valóra- váltásának meggyorsítását. A,z Avasról írva nem lehet említés nélkül hagyni azt a jellegzetességet, romantikát, amely az Avast jellemzi a maga műemlékeivel, történel­mi múltjával. A város épületei, építészeti megnyilvánúlásai kö­zül egyik leghangulatosabb és legkedvesebb ‘avasi műemlék­komplexum a múzeum, az avasi templom és- harangláb együttese, mely a XIII. század­tól kezdve, magán viseli az egyes építészeti korok jellem­zőit Külön építészeti egységet képviselnek a Kisavas elsősor 13—15. számú épületek, és kü­lönösen szembetűnő a 15. szá­mú épület emeletes oromfalas kiképzése. Ugyancsak jellegze­tes avasaljai utcaképet ad a Toronyalja utca 23—27. számú épületsor. Az Avas pincéi és az előttük lévő pincegádorok a XVII. századtól épültek a vá­ros paraszt és zsellér emberei­nek nehéz munkájával. Az elmúlt években többet foglalkoztak vele Mindenki, aki egy kicsit is magáénak érzi a várost, szük­ségét látja, hogy az Avassal, mint különleges városrésszel, kiemeltebben foglalkozzanak ' az arra illetékesek. Az elmúlt évtizedekben, különösen a fel- szabadulás előtti időkben az évszázados romantika fejlesz­tésével igen keveset törődtek, illetve foglalkoztak. A pinceso­rok pusztulása, a borházak kényszerből való lakássá át­alakítása, útjainak elhanyago­lása, az elemi csapások (pl. csu- szamlások) mind-mind hozzá­járultak a jelenlegi kép kiala­kításához. Az elmúlt évek során mind nagyobb figyelmet fordítottak az illetékesek az Avas sorsára, fejlesztésének szükségességére. A Miskolc városi Tanács által megtett intézkedések közül né­hányat célszerű megemlíteni, bár ezek komoly és sok milliós, forintú költségeket képvisel­nek, de esztétikai hatásban az Avas arculatát még nem telje­sen változtatták meg. Megépült az avasi feljárólépcső, befeje­ződött a Palóczy emlékmű kör­nyékének rendezése, elkészült a Papszer utcai támfal, a Rá­kóczi utcai támfal. Üj külsőt kapott az avasi múzeum, befe­jezéshez közeledik a közvilágí­tás a Papszer utcán és a To­ronyalja utca első részén. Ko­moly jelentőséget tulajdoní­tunk a több mint félmillió fo­rint költséggel megépített víz­vezetéknek is. Az egyes föld­csuszamlások és beomlások vé­delmére, illetve megszüntetésé­re kisebb támfalak épültek. Je­lentős társadalmi megmozdu­lást képviselt az iskolák által szervezett tisztogatást, gaztala- nítási munkák sokasága, és je­lentős összeget fordítottunk az Avas fásítására. Mi legyen a pincékkel? Igen nagy problémát jelent ma még az avasi borházakba önkényesen, vagy korábbi év­tizedekben legálisan beköltö­zött lakosok sorsa. Kétségtelen a felszabadulás utáni súlyos lakáshelyzet kényszerítő körül­ménye is hozzájárult a jelen állapot kialakulásához, azon­ban a városi tanács által elren­delt beköltözési tilalom ezt az állapotot folyamatosan meg­szünteti, és felszámolja. Ez az intézkedés az avasi pincék jellegzetes rendeltetésé­nek visszaállítását szolgálja, mert az avasi pincék beomlás- sal, földcsuszamlásokkal súlyo­san veszélyeztetik az ott lakók anyagi- és életbiztonságát. (Folytatjuk.) EENYEYGYULA! Utcákon, gyárakon ÍJ teákon, gyárakon, rendelőkön, u országutakon át nézelődöm, csak mérlegelem, hogy élni milyen, mily erő bújik meg mindenkiben, mily adhézió tart, össze végül, amiben harag és vád kibéküL Mert van valami. Mert értelmet nyer a bimbós virág, hallgató fegyver, valami szent, szűz esztétikára vágyik a gyilkos kor lakossága, hol kerekre nyílt csodálkozásban friss, tiszta derű és nyugodt láz van, hol mi beteljünk majd kacagással s az ég csempéi kék ragyogással. H Műcsarnok kiállítása Sárospatakon Alig fejeződött be a sáros­pataki Rákóczi Múzeum ter­meiben a hegyaljai képzőmű­vészek nagysikerű kiállítása, máris újabb tárlat kapott he­lyet az ódon falak között. Ezút­tal« a Műcsarnok vándorkiállí­tásának anyaga érkezett Sáros­patakra, hogy ízelítőt adjon az új magyar képzőművészet fej­lődéséről. A megnyitó beszédet Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festő­művész mondta. Beszédében szólt a képzőművészet szerepé­ről az ízlés fejlesztésében, a tu­dat formálásában, s méltatta a mai magyar festészet nagysze­rű eredményeit. A kiállításon csaknem 30 művész vesz részt mintegy 60 alkotással: olajfest­ménnyel, akvarellel, grafikával, többek között Hincz Gyula, Kass János; Czóbel Béla, Ud- vardi Erzsébet, Raszler Károly, Reich Károly. Vásznaikon, az öreg vár falai között megeleve­nednek az ország legkülönbö­zőbb tájai: a Dunántúl községei, Bonyhád, Tatabánya, Vác, Szentendre, Diósgyőr a vidékek szépségeivel és az ott élő, dol­gozó emberekkel. örömmel állapítottuk meg, hogy a borsodi képzőművészet is képviselteti magát a kiállí­táson, Feledy Gyulának 2, Vati Józsefnek 1 művében gyönyör­ködhetnek a látogatók; Jártamban — keltemben Mint a Luca széke... Miskolc és Felsőzsolca kö­zött, a Csorba-telepnél mint­egy két hónappal ezelőtt hoz­zákezdtek a Sajó-híd javítá­sához. A hidat félig lezárták. Csak az egyik felén szabad az út, a közlekedés. Állandó a torlódás itt, hiszen ez az út fővonal. Szerencs, Sátoralja­újhely irányába fut. Nincs kifogás az ellen, hogy a szük­séges javításokat elvégzik a hídon. Az ellen viszont már van, hogy a munkálatok ide­je ennyire elhúzódik. Ha a jelenleg munka alatt lévő résszel elkészülnek, akkor a híd másik felét zárják le. Nem lehetne egy (ácsit előbbre hozni a »határidőt, hi­szen ez a Luca-széke módjá­ra készülő híd igen nagy for­galmat bonyolít le. A Közúti Vállalat feladata erre megol- dást találni. KössSnet érte... A közelmúltban ugyancsak kijutott a zivatarokból. Egy este műszakból igyekeztek hazafelé a dolgozók. Három­negyed tizenegy volt. Az autóbusz zsúfolásig tömve. A végállomás Felsőzsolca, Ami­kor megállt a kocsi, minden­ki azon drukkolt: hogy me­gyünk haza ebben a vihar­ban, amely éppen a tetőpon­ton tombolt. Aki kilépett a kocsiból, egy pillanat alatt - bőrig ázott. A gépkocsiveze­tő — Novak László — hirte­len gondolt egyet: újra beZ gyújtotta a motort, s odaka­nyarodott a fűszerbolt elé, ahol az utasok védett helyre szánhattak le. így az utasok is jól jártak, és az autóbusz is menetrend szerint indulha­tott vissza. Ez aztán mozi © *«> Az egyik este jegyet váltot­tam a miskolci Fáklya mozi­ban az utolsó előadásra. Ha már itt járok, megnézem a filmet, amelynek címe: „Egy asszony, meg a lánya”. Az idővel szűkén álltam. Az elő­adás nyolc órakor kezdődött. Gondoltam tíz órakor — mint rendesen — véget is' ér az előadás. Még nyugadtan el­érem a fél tizenegyes autó­buszt. Ha ezt nem érem el, mehetek gyalog vagy hat ki­lométert. De itt szólt közbe a mozi..: Nem sokkal azután, hogy megkezdődött az előadás, el­szakadt a film. 10—15 perccel később újra félbeszakadt a vetítés. Ez megismétlődött vagy ötször. Akkor jelentet­ték be: az előadást csak több­szöri megállással tudják folytatni. Tíz óra után öt perbcel kénytelen voltam fel­állni és otthagyni az előadást, pedig a film egyharmada még hátra volt... Egészen biztos, kezdés előtti is tudták, hogy nem jó a ve­títőgép. Akkor miért kezdték el az előadást?! ttf) Az ifjúsági mozgalom dicső történetének krónikája A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ legutóbb Svéd László, a Párt- történeti Intézet fiatal kuta­tója, Utat tör az ifjú sereg cí­mű monográfiáját adta ki, amely a szocialista és kommu­nista ifjúsági mozgalmak úttö­rőinek, legelső harcosainak ál­lít emléket a történettudomány eszközeivel. A gyengén fejlett kapitaliz­mus Magyarországán csak a XX. század első éveiben, vált Telefon a gépállomásra vékony ember lendül be csütörtök magas, délután a mályi tanács irodájába. Előtte a gazdálkodók kék köténye, s hangjá­ban egy kis idegesség vibrál. — A gépállomást kellene hívni — adja elő Ambrus Árpád, a helyi tsz növénytermesztési brigádjának vezetője. — Az ugyanis a tény­állás: a Felsőzsolcai Gépállomás aratógépe végleg felmondta a szolgálatot. — Két-három kévét csak összeköt, de a többit kidobja — sorolja a brigádvezető. — Máskor is volt már baj? — Egy kombájn is arat nálunk, bár inkább csak egy „fél”, mert a nyékieknek is dolgozik. Ez is elromlott már többször. Az aratógép július 31-én, kedden is csütörtököt mondott. Jött ugyan a gépállomási szerelő, de neki csak kulcsai voltak, alkatrésze nem. A gép nem indulhatott. Pedig már igen a nyakunkon van az aratás. A tagok megtették a magukét. 90 hold kalászos azonban még-talpon van, s pereg a szem... Bacsa elvtárs, a tanács titkára vállalta ma­gára a telefonbeszélgetést a gépállomással. Nem tudjuk mit ígért a gépállomás, valószínű­leg segítséget, annyit azonban mégis meg kell jegyezni, hogy nagyobb gondot kell fordítani a hibák megelőzésére és a javításokra. A sze­relőket el kell látni a legszükségesebb alkat­részekkel is. A tsz ugyanis tervezéskor úgy határozott, hogy 'gyorsan végeznek az aratás­sal, magas szemveszteségre viszont nem ter­veztek! — S — lehetővé, hogy az ifjúmunká­sok sorsuk megjavítása érdeké­ben szervezkedni kezdjenek, eleinte csak gazdasági, szociá­lis követelésekkel. Mozgalmuk fontos- eseménye volt 1904-ben az Ifjúmunkás című lap meg­jelenése. A könyv idézi a szo­cialista munkásifjúságnak eb­ben a lapban megjelent köve­teléseit, amelyeket már csalt azért is érdemes megnézni, mert megtudják, milyen körül­mények között dolgoztak nem egészen 60 évvel ezelőtt a ma­gyar ifjúmunkások. Követelték például, hogy a 13 éven alu­liak (!) legfeljebb 8 órát dol­gozzanak naponta; hogy ugyancsak a 18 éven aluliak egész vasárnap pihenhessenek; szüntessék meg a testi fenyíté­ket; szüntessék meg, hogy a tanoncokat rendes munkáju­kon kívül is dolgoztassák; a ta- noncok nappal végezhessék szakiskolájukat stíb. A MUNKÄSIFJÜSÄG hely­zete szükségszerűen vezetett a már fejlettebb, politikai kérdé­sekkel is foglalkozó ifjúmun­kás-mozgalom kialakulásához. A szerző részletesen bemutatja azt a fejlődést, mindazzal a sok külső és- belső harccal együtt, amelyek az ilyen törté­nelmi folyamatok • velejárója! A szerző kitér a forradalmi ifjúsági mozgalom történeté­nek újabb ! állomására, aa IOSZ, az Ifjúmunkások Orszá­gos Szövetsége megalakulásá­ra, és részletesen elemzi, érté- ' keli politikai fejlődését, takti­kai lépéseit az őszirózsás forra­dalom utáni hónapok osztály­harcában. 1919. március 21-én létrejött az első szocialista állam, a I Magyar Tanácsköztársaság. A proletárdiktatúra 133 napja • alatt intézményessé vált a ma­gyar ifjúságról, ezen belül kü­lönösen a munkásifjúságról való gondoskodás. Közben az IOSZ-ból létrejött a KIMSZ, a Kommunista Ifjúmunkások! Magyarországi Szövetsége« amely igyekezett maximális1 segítséget adni a Tanácsköztár­saságnak, céljai megvalósításá­hoz. SVÉD LÁSZLÓ könyvében részletesen ismerteti és tárgyi­lagosan értékeli a KIMSZ sze­repét a Magyar Tanácsköztár­saságban, rámutatva arra« hogy életerejét legjobban az ellenforradalom évei mutatják! a kommunista fiatalok a nagy vérveszteség ellenére átrendez­ték soraikat és hozzákezdtek az illegális munkához. Az „Utat tör az ifjúsereg’* elődeink dicső történetének krónikája, amelyben a ma fia­taljai is találhatnak példaké­peket. Rudas János •-----oöo-----­1 2 asszony egy íánccsoportban Borsod megyében a földmű­vesszövetkezetek irányításával 19 népi tánccsoport működik. A műkedvelő táncosok az idén már 163 előadáson szerepeltek és táncaikat több mint 21 ezet dolgozó tekintette meg. A cso­portok közül a legtöbb sikert az Emődi Földművesszövetke­zet táncosai érték el. Érdekes története ven ennek a csoport­nak. A tánckar 12 fiatal lány ■észvételével 8 évvel ezelőtt ala­kult meg. Tremboczki László- né pedagógus vezetésével szor­galmasan próbáltak és szinte minden negyedévben új táncO' kát mutattak be a közönség' nek. Amint múltak az évek, 0 táncoló lányok közül egyrt többen mentek férjhez. A 8-iK leány esküvője után a többsét kimondta, hogy a jövőben csal fiatalasszonyok táncolhatnak 1 csapatban. Így alakult meg t megye első — 12 asszonyból álló — népi táncegyüttese. A'- asszonyok közül soknak mát gyermeke van, de azért estén­ként szorgalmasan eljárnak t próbákra. Az alkotmány ürme1 pén például a rábai üvegei láncot, a kisterenyei mo iiyecske táncot és a nyírség láncot mutatják be. MÁTÉ IVÁN: LJatálk&zás ^/tiadjíldJbjLtL • alaptalanul. Á Schacht—Skor-J zeny találkozó megvetette azé alapját annak a gazdaságig együttműködésnek, amely as nyugatnémet tőke és a Spa-® nyolországban élő Skorzeny» közvetítésével az emigrált ná-® eik' között létrejött. Azóta * Skorzeny már mint spanyolé üzletember utazik szerte aj világban. Legutóbb féleségűié vette Schacht egyik unoka-J húgát. Tanácsára kapcsolódott» be Schacht segítségével a nyu-J gatnémet tőke az algériai há-« borúba a szaharai olaj meg-® szerzéséért és egykori meg-J mentettje, Gerstenmaier se-e gítségével eléri, hogy Nyugat-J Németországban kiengedik a® börtönből a volt SS-eket. AztJ; is eléri, hogy McCloy, a nyu-e gat-németországi amerikai? megszálló hatóság feje, Ade-J nauer sógora személyesen talál-e kozik vele és a. londoni DailyJ Herald szerint nemsokára« „Spanyolországban Hitler hí-J res SS-tisztje. rrtint Schacht® ügynöke ténykedik. EgyetlenJ német exportőr • se köthet ott e üzletet, ha nem áll az érdeké-J ben ennek a tisztességtelen ná-o cinak,” J A „tisztességtelen náci” ® azonban előkelő üzletember- J ként járja a világot és üzleti® hasznát a mindenütt található J náci emigránsok támogatására ® fordítja nyugat-németországi J: támogatói segítségével. • (Vége.) •: got és megírta, de a miniszté­rium itt is letagadta újra. Skorzeny pedig továbbutazott Spanyolországba, Franco fa­siszta birodalmába. Itt aztán nyugodtan lehetett, nem kel­lett félnie a sajtótól és a Hit­ler barátságával sokáig kérke­dő Fraco valóban szívesen lát­ta. A spanyol arisztokrácia keblére ölelte, a még háború alatti időkben Madridban . de­ponált náci-pénzek rendelke­zésére álltak. Aztán hamarosan másik elő­kelő náci vendég érkezett Mad­ridba. Nem kisebb ember, mint Hjalmar Schacht, Hitler gazdasági főnöke, a pénzhami­sítások kitalálója. Nemrég sza­badult, 1950 októberében, és nyolc hét múlva Madridban tűnt fel. Nem jött üres kézzel. A nyugat-németországi Né­met—Spanyol Társaság meg­bízottjaként szállt ki a repülő­gépből. de persze más cégek megbízását is hozta. Köztük Knappét is. Első útja Skor- zenyhez vezetett. A pénzhamisítások kieszelő- ie és az akció végrehajtója ,meghatottan” rázott kezet az agyancsak nácimenekült Otto Horcher előkelő madridi étter­mében. „A nácik visszatérnek“ Ezzel a címmel jelentette meg cikkét a londoni News Éhronicle című liberális lap 1954: augusztus 9-én; Nem A hesseni kormányzat azon­nal kijelentette, hogy mindent megtesz Skorzeny kézrekeríté- sére, Binder miniszter úr igye­kezett megnyugtatni a felhábo- rodókat, ám Skorzenyt sehol sem találták. Minden út Madridba vezet Nem is találhatták, mert Skorzeny — eltűnt.' No, nem mindenünnen, csak Német­országból. 1948 szeptemberé­ben az amerikai Associated Press hírügynökség azt jelen­tette, hogy Skorzeny az Egye­sült Államokban .tanítja az if­jú repülőket. A hivatalos szer­vek hallgattak. Aztán egyszer­re a párizsi újságok közölték, hogy Skorzeny Párizsban van. A Ce Soir című lap egyik munkatársa ugyanis felismerte egy lokálban. A Francia Kom­munista Párt tiltakozott, a párt lapja cikkezett, ám, a francia rendőrség azt mondta: nem tud semmiről, különben is Skorzeny nem szerepel a háborús bűnösök listáján. Ez hazugság volt, de mire el­hangzott, Skorzeny Rómába érkezett, ahol is egy katolikus papi szemináriumban szállt meg. Az Unita megtudta a dol­sáig. Az amerikai titkosszolgá­lat megérezte, hogy ez az em­ber kell még neki a hideghá­borúban. No, és hát holló a hollónak nem vájja ki a sze­mét ..: Ellenkezőleg. 1947 augusztu­sában olyan pert folytattak le Skorzeny ellen, amely előtt megígérte, hogy felmentése esetén az amerikai titkos szol­gálat ügynöke lesz szovjet­ellenes terrorcselekmények végrehajtására. Miután meg­ígérte, valóban úgy vezették a pert, hogy felmentéssel vég­ződjék. „Meglepő szabadon- bocsátással ért véget az eljá­rás” — írta a nyugatnémet Quick című lap. Persze, azonnal nem enged­ték szabadon mégsem, hiszen az ítélet nagy felháborodást váltott ki mindenütt. Várni kellett a jó alkalomra, és ez meg is érkezett. A darmstadti internálótáborba vitték. Aztán 1948. július 26-án amerikai ka­tonai egyenruhába öltözött urak érkeztek autóval a tábor elé. Skorzenyt keresték és el­vitték. Másnap derült ki, hogy a ruha álruha volt és Skor­zeny megszökött. Ám mégsem az amerikaiak tudta nélkül, amint ez később kiderül; 3. i Holló a hollónak ... A náci vezetők a nürnbergi bíróság előtt feleltek gaztet­teikért. (Védőügyvédjük Serva­tius doktor volt, ugyanaz a Servatius, aid tavaly ; Eichmannt védte Izraelben).* I Skorzeny ezalatt zárkájában ült, ő nem tartozott a legelsők 1 közé. • Ez lett a szerencséje ... I Donovan vezérőrnagy, az i amerikai titkos szolgálat egyik ’ vezetője megszemlélte a rabo- ! kát. Skorzenynél megállt. Hal- ; lőtt már erről a mindenre kap- : ható gyilkosról, sőt 1944-ben a 1 madridi amerikai követségen i keresztül megpróbálta az USA < számára megnyerni. Akkor Skorzeny nem hallgatott rá. I Most azonban Hitler már meg- ; halt, Himmler öngyilkos lett és 1 Kaltenbrunnert kivégezték... 1 Kitűnő fickó — jegyezte meg : Donovan, miközben örömmel i legeltette tekintetét Skorzeny 1 forradásos arcán. És a „kitűnő í fickó” megmenekült. i Ekkor még maga se tudta. í Hamarosan azonban rá kellett ■» jönnie, amikor átszállították a j kórházba egy kis operáció 2 űrügyén. Aztán a tárgyalást el- e húzták egészen 1947, augusztu- 1

Next

/
Thumbnails
Contents