Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-26 / 199. szám

2 fiSZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1962. augusztus Nyugat-Inán ügye az ENSZ-közgyülés eEé kerül Indonézia és Hollandia, ENSZ források szerint, megál­lapodott annak a határozati ja vaslatnak szövegében, amelyet az ENSZ-közgyűlés ősszel meg­nyíló ülésszaka elé terjeszte­nek. A határozati javaslat a hírek szerint felkéri a közgyű­lést, vegye tudomásul a két or­szág között Nyugat-Iriánról létrejött megegyezést. Ügy tudják, hogy a javasla­tot sürgősséggel terjesztik ,a közgyűlés elé, és elfogadásához megszakítják a. minden ülés­szakot megnyitó általános poli­tikai vitát. (MTI) Újabb amerikai nukleáris robbantás Washington (Reuter). Az Egyesült Államokban a nevadai kísérleti telepen újabb két nukleáris földalatti rob­bantást hajtottak végre. Ez volt a 48. és 49. robbantás a mostani földalatti kísérlet-so­rozatban. (MTI) A szocialista világrendszer fejlődésének időszerű kérdései ÍV. Sz. Hruttcsov cikke a Béke én Szocializmus szeptemberi számában (MTI) A Béke és Szocializmus szeptemberi száma közli N. Sz. Hruscsovnak „A szocialista világrendszer fejlődésének idő­szerű kérdései” című cikkét. Cikke bevezető részében Hruscsov a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa országai kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormány­főinek 1962 júniusában meg­tartott moszkvai tanácskozásá­nak jelentőségét méltatva idé­zi Leninnek a szocialista or­szágok együttműködéséről alko­tott elképzelését, amelyet Le­nin „egységes világszövetke- zet”-nek nevezett. Rámutat arra, hogy a népek e nagy szövetke­zetének megteremtése bo­nyolult, hosszú folyamat, amelynek kiindulópontja a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának meg­alakulása. A továbbiakban nagy vona­lakban ismerteti a KGST eddigi 12 esztendei működésének eredményeit, majd elemzi a tőkés országok gazdasági együttműködése formáinak, különösen a „közös piacnak” a kialakulását, gazdasági és po­litikai tartalmát, összefüggése­it az imperializmus céljaival. A cikk egy jelentős része a nemzetközi munkamegosztás, a termelés összehangolása kér­déseit taglalja, különös tekin­tettel a KGST-ben résztvevő országok népgazdasági fejlesz­tési terveinek egyeztetésére. A nemzetközi munka- megosztás terén már ed­dig elért eredmények jók, de még nem állnak össz­hangban az időszerű fel­adatokkal, szükség van te­hát a KGST-országok kö­zötti munkamegosztás, a termelés szakosítására és a kooperáció nagyarányú ki- fejlesztésére. Jogilag érvénytelen Berlin „négyhatalmi státussá 99 Berlin (ADN) A nyugat-berlini francia ka tonai parancsnokság képvise • lője pénteken át akarta adni az NDK-beli szovjet nagykövet­ség egy tagjának, a francia nagykövetség tiltakozó levelét, ama incidens ügyében, amely augusztus 23-án folyt le az NDK nyugat-berlini államha­táránál. A szovjet nagykövet- rség képviselője a levelet nem fogadta el, s kijelentette, hogy az abban szereplő kérdések nem tartoznak a Szovjetunió NDK-belj nagykövetének ille­tékességi körébe. Dr. Michael Kohl, az NDK külügyminisztériuma jogi osz­tályának vezetője szombaton visszautasította a három nyu­gati hatalom augusztus 23-i nyilatkozatát, amely szerint a ,^c|ijJi . fjZPVjet csapatok pa­rancsnokságának feloszlatása „sérti a négyhatalmi státuszt”. : Dr. Kohl, az ADN munkatársá­nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a .nyugati hatalmak önké­nyes intézkedéseikkel ille­gális megszállási rendszert s- teremtettek Nyugat-Berlin- ben és azt a három nyuga­ti hatalom bonni nagykö­veteinek alárendelve akar­ják legalizálni. . Ennek semmi köze sincs a négy nagyhatalomnak egész Német­országgal kapcsolatban hozott határozataihoz és így nem biz­tosíthatja a nyugati hatalmak semmiféle jogát, vagy illeté­kességét az NDK-val szemben, A nyugati hatalmak jogilag maguk vetettek véget a négy­hatalmi státusznak, amikor 1945. december 21-én külön parancsnokságot létesítettek Nyugat-Berlinben és 1949. má­jus 14-én kiadták az úgyneve­zett háromhatalmi megszállá­si szabályzatot — mondotta dr. Kohl. Rusk a nyugat-berlini kérdésről Rusk amerikai külügyminisz­ter ottawai sajtóértekezletén azt mondotta, hogy a nyugati hatalmaknak és a Szovjetunió­nak tárgyalnia kellene a nyu­gat-berlini feszült helyzetről, mert így lehetséges lenne meg­találni a probléma megoldását, Az annál és az amerikai nagykövet Nyugat-Berlinben Dowling, az Egyesült Álla­mok bonni nagykövete, tün­tető látogatást tett Nyugat- Berlinben, s találkozott Brandt nyugat-berlini polgármester­rel. Steel angol, nagykövet is ha­sonló tüntető látogatást, tett a napokban Nyugat-Berlinben. E látogatások arról tanús­kodnak, hogy a NATO-orszá- gok vezető körei hangsúlyozni kívánják szolidaritásukat a „frontváros” vezetőivel, Pénteken lemondott az ecu­adori kormány. Az AP tudósí­tója Quitoból jelenti: a kor­mány lemondását a banktiszt­viselők általános sztrájkja kö­vetkeztében létrejött feszült helyzet idézte elő. s elkerülni azt, hogy feszültség, „egy újabb válság” méreteit öltse. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, nincs okvetlen szükség külügyminiszteri talál­kozóra. a megbeszéléshez ele­gendőek a fennálló állandó kapcsolatok is, Ehhez a KGST minden egyes országa rendelkezik olyan sa­ját ipari alappal, amelyet a nemzetközi szocialista munka- megosztás segítségével az ed­diginél is nagyobb ütemben lehet fejleszteni. A cikk harmadik része a szocialista országok anyagi­technikai bázisának további megszilárdításával foglalkozik és rámutat arra, hogy a KGST tagországai között tanácskozá­sok . folynak e fejlesztés fő irányairól, az elkövetkező 20 esztendőre. A távlati tervek szerint KGST-országok ipari A kongresszusi verseny az irányelvek tükrében termelése az 1961-től 1980- ig terjedő időszakban több mint meghatszorozódik, mezőgazdasági termelésük a háromszorosára növek­szik, nemzeti jövedelmük pedig csaknem ötször lesz nagyobb. E távlati tervek megvalósí­tása egész sor konkrét kérdést vet fel, elsősorban az üzem­anyag- és a nyersanyagterme­lés növelésével kapcsolatban. Hruscsov elemzi még a szocia­lista országok együttműködő sének módszerbeli vonatkozá­sait és ebből a szempontból elsőrendű jelentőségűnek tart­ja a KGST-országok állami és pártvezetőinek rendszeres ta­nácskozásait. A cikk befejező része a szo­cializmus gazdasági sikereinek nemzetközi hatását világítja meg, hangsúlyozva a szocia­lista társadalmi rend fölényét és páratlanul nagy fejlődési lehetőségeit, Angol idill. . ? h E, a kölyök jól a nyakamra nőtt!.*« A párt Központi Bizottságá­nak kongresszusi irányelvei megállapítják: Gazdaságunk egészségesen fejlődik, népgaz­dasági terveink reálisak. A VII. pártkongresszus óta eltelt idő alatt — amikorra is a párt azt a feladatot tűzte ki, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban, jelentős kazdasági eredményeket ér­tünk el. A nemzeti jövedelem a hároméves tervben előirány­zott. 13 százalékkal szemben 22 százalékkal nőtt, s az ötéves terv első két évében további 14 százalékkal emelkedett. A ter­vek megfelelő ütemben irá­nyozzák elő az ipar és a mező- gazdaság fejlődését és — mint azt az irányelvek a továbbiak­ban kimondják: — a következő években az ország gazdasági tevékenységének középpontjá­ban a második ötéves terv tel­jesítése és gazdasági céljaink­kal összhangban álló túlteljesí­tése áll. Ez a munka minden dolgozó­tól, egész népünktől, jelentős erőfeszítéseket követel: mind az iparban, mind a mezőgazda Ságban küzdeni kell a szocia lista építés sikereivel jelentke ző önhittség és önelégültség el len és szüntelenül javítani kell a munka színvonalát. Ezt a célt szolgálja a kongresszusi munkaverseny is, amely vala­mennyi üzemünkre és a mező- gazdaságra is kiterjed. Me­gyénkben az LKM dolgozói in. dítolták el ezt a nemes ver sengést és csakhamar csatla- hoztak hozzá az ózdiak, borsod- nádas-diák, az építőipari dolgo­zók, vasutasok, bányászok. Ha statisztikát készítenénk róla, híven tükrözné, hogy mennyire megnőtt a termelékenység egy- egy üzemben a kongresszusi verseny során, noha a verseny­nek nem a tervek minden áron való túlteljesítése az elsődleges célja, hanem: minőségi munká­ra, talcarókosságra ösztönözze a vállalatolcat. A kongresz- szusí irányelvek is hangsúlyoz­zák: olyan termékeket kell ké­szíteni, amelyek minden tekin­tetben kielégítik a külföldi megrendelők igényeit; a gyárt­mányok minőség és ár tekinte­tében legyenek versenyképesek a világpiacokon. Mi szükséges ehhez? A többi között az építőipar­ban például az építkezések költségeinek és a kivitelezés időtartamának csökkentése. E célból mindjobban el kell ter­jeszteni az építkezés korszerű módozatait, mind szélesebb körben alkalmazni kell az elő­regyártott elemeket és fokozot­tan gépesíteni kell az építkezé­seket. A kongresszusi verseny­ben résztvevő brigádok sokat tehetnek ezért, mindenek előtt az időtartam csökkentéséért. Megyénk nagy építkezésein számos példa mutatja a szocia­lista brigádok ilyen irányú te­vékenységét és igen örvendetes például az a tény, hogy sok brigád éppen a kongresszusi verseny során tűzte maga elé a szocialista cím elnyerését. Kézzelfogható bizonyítékai vannak a kongresszusi verse­nyeknek a Berentei Központi Szénosztályozóban is, ahol a dolgozók a minőség javítását határozták el. Még a múlt években is sok panasz hang- zott el az innen kikerülő szén minőségére, a legutóbbi értéke­lések szerint azonban fordulat állt be. Nem vitás: ez annak is köszönhető, hogy a bányászok jobb minőségű szenet továbbí­tanak az osztályozóba, de az it­teni dolgozók munkája is nagy j mértékben hozzájárult az! eredményekhez. A palaváloga- ; tők a múltkorában pénzjutal- ! mat kaptak a verseny során elért tervtúlteljesítésért. Ezt az 1 összeget megosztották a gép- j kezelőkkel, akik — viszonzásul a figyelmességért — úgy hatá­roztak, hogy a jövőben is foko- zoltabban segítik a palaváloga- tók munkáját, sőt: olyan mun-j kákát is elvégeznek, amely ugyan nem volna kötelességük, de így, egymást segítve, tool-j lektívan még szebb eredmé­nyeket tudnak majd elérni. Igen sokfelé tettek hasznos vállalásokat a KISZ-fiatalok és a mezőgazdasági dolgozók, akik előtt most a betakarítás I befejezése, a tarlóhántás, má­sodvetés elvégzése a fő cél. S van a kongresszusi munkaver- j senynek még egy másik vonása í is. A termelésben és.a vezetés- [ ben mind nagyobb teret kap a dolgozók alkotó kezdeménye­zése. Ezt- a gondolatot a kong-; resszusi irányelvek is aláhúz-, zák, amikor is kimondják: a gazdasági irányítás rendszere | és a vezetők munlcamódszere segítse a tömegek alkotóere jé- \ nck kibontakoztatásál. Ápolni, segíteni kell a dolgozók mun­kaversenyét, a szocialista mun­ka új, nagyszerű formájának, ro te ar ut ví to Di bi Iá D( za há ko vo mi er: re: tű Iái út bu ha ■ A a szocialista brigádmozgalom- A nak a fejlődését. Másképpen szólva azt jelenti ez, hogy a verseny során nemcsak javul a gyártmányok minősége, s emelkedik a termelés, hanem új kollektívák kovácsolódnak össze,'s tovább erősödik, izmo­sodik a szocialista brigádmoz-' galom. Mindez pedig azt je­lenti, hogy fokozatosan javul a munkafegyelem, a munka szer­vezettsége, és fokozatosan meg­valósul az anyagi felelősség elve a népgazdaság minden területén. Onodvári Miklós I 1 kéj kői kői nyi szó dúl dál érk Pai a hal naj A pártélei hírei saj, A Ä miskolci városi pártbizott­ság munkatársai, az üzemi pártbizottságok titkárainak részvételével, augusztus 22-én jsr Nincs ablak — mégis kilátunk Beszélgetés a kongresszusi irányelvekről n Harminc méter föld van a fejünk felett. A vágat, amelyen eddig jöttünk, beleütközik a szénfalba. Abba a szénfalba, vagy ahogy bányásznyelven nevezik: frontba, amely napról napra kevesebb lesz 700—800 csillével. A frontra azonban most nem illik az elnevezés. Csend, nyugalom uralkodik a környéken. Az egyébként nagy zörejjel dolgozó kaparószalag meg se moccan, csupán a főte pattog időnként, maga alá en­gedve a karcsú, vas tárnokát. A szénfalba akasztott karbidlám­pák alatt emberek tanyáznak. A Verebélyi brigád tagjai. Nincs még öt perce sem, hogy a front végét lerobbantották, s most a füstre várnak. Közben beszélgetnek, amolyan karékosságról — fűzi tovább a gondolatot Verebélyi István brigádvezető. A Tyitoy-brigádnak, mert így hívják a Verebélyi brigá­dot az emlékezetes űrrepülés óta — mint az a brigádvezető szavaiból kiderült — valóban jó érzéke volt a vállalás meg­tételében. Vállalták többek kö­zött, hogy a vastám vesztesé­get, amely az elmúlt évben 5,4 százalékos volt, amennyire csak tudják, leszorítják. Ered­mény: ez év első negyedében 2,7, a második negyedévben pedig 2,5 százalékra sikerült azt leszorítaniok. irányelvei azt mondják: nem­csak a termelésre mozgósít, de átformálja az embereket is, szocialista tudatosságra ne­vel. rögtönzött brigádértekezletet tartanak A brigádvezetőé a szó — a Központi Bizottság kongresz- szusí irányelveiről beszél: — Jól éreztük, hogy milyen fontos dolog a minőség javí­tása. Helyes, hogy a pártunk VIII. kongresszusának tisztele­tére indított verseny vállalá­sunkban szerepel — magyaráz­za. — Az irányelvekben is szó van róla. Nem beszélve a ta­— Tedd hozzá azt is — vág közbe Bokk János frontaknász —, úgy értük el ezt a komoly eredményt, hogy egyre keve­sebb a balesetünk. Pedig a vastámok kirablása nem ve­szélytelen, — És hogyan sikerült ezt el­érnünk? — teszi fel a kérdést az aknász elvtárs. — Ügy, — válaszolja is meg mindjárt —, hogy mi, a szuhakállói Il-es akna vasas frontjának dolgo­zói is bekapcsolódtunk abba a szocialista brigádmozgalomba, amelyről a Központi Bizottság S ez így igaz. A Tyitov-bri- gádban f>éldául nagy fejlődé­sen mentek keresztül az embe­reik, csak az utolsó négy év alatt is. A 170 ember között — a három harmadban ennyien dolgoznak a brigádban — volt mindenfajta. Az egyik ember például nem csinált különö­sebb lelkiismeretfurdalást ab­ból, ha a pohár fenekére né­zett és egyszerűen kimaradt a munkából. A másik meg csak úgy tudta elképzelni a bányát, ha ott gyakran káromkodott. Brigádértekezleten beszélték meg, hogy ha szocialista brigád akarnak lenni, nem elég csak a termelési mutatókat teljesí­teni, de saját magukat, cimbo­ráikat is még kell nevelni. S ezt tették. Figyelmeztették egy­mást, hol komolyan, hol tréfá­san, hol szépszóval, hol eré­lyesen. Az eredmény meg is látszik. Hetek elmúlnak, míg hall az ember egy káromko­dást is. S így kezdenek lenni az igazolatlan hiányzással is. Az első félévben 67 műszak esett ki a tenmelésből igazolat­lan hiányzás miatt. A második félév küszöbén brigádértekez­leten bírálták rrjeg a kimara- dozókat, s közölték velük, ha továbbra iS ennyit hiányoznak, miattuk nem nyerhetik el a szocialista brigád címet. Az elvtársi szó"használt.' Júliusban már csak öt műszak esett ki igazolatlan hiányzás miatt. Sőt arra is futotta a brigád erejé­ből, hogy maguk közé vegyék Horváth Árpádot, akit a bánya vezetői már el akartak bocsá­tani, sok hiányzása miatt. Hor­váth elvtárs ma a brigád egyik legjobb, legjxmtosabb dolgo­zója. — Persze, hogy a Tyitov-bri- gád ma már itt tart, szívós, felvilágosító munka eredménye, — veszi át a beszélgetés fona­lát Molnár Miklós elvtárs, pártcsoportbizalmi. Majd így folytatja: — Mi jól kihasznál­juk a íüstrevárás időszakát, az esetleges termelési kieséseket, a buszon való utazgatást. Ta­nítjuk, neveljük dolgozóinkat mindenhol, ahol csak alkalom nyílik rá. — No, de ha már az irányel­vekről beszélünk, annak elle­nére, hogy nincs bányánkon ablak, mégis kilátunk rajta. Kinézünk, méghozzá egy kicsit a nagyvilágba is. Nekem pél­dául nagyon tetszett, hogy az irányelvekben leszögezték: mi is a leszerelés hívei vagyunk, nem akarunk háborút, elítél­jük a termonukleáris háborúra acsarkodó imperialistákat. Meg az is tetszett az irányelvekben, hogy jelentős helyet szentel a mezőgazdasági kérdéseknek. A faluban három hold földemmel első voltam, aki belépett a tsz-be, s--amikor csak tehetem, most is segítek nekik. A ta­nácsülésen is sokat foglalko­zom tsz-ünk problémáival. A kongresszusi irányelvek alap­ján pedig ezután még több se­gítséget tudok nyújtani. Ilyen politikával ki lehet alakítani egy egységes paraszti osztályt — nyomja meg a szót mintegy befejezésképpen Molnár elv­társ. S amíg a pártcsor>ortbizalmi fejtegetéseit hallgatjuk az irányelvekről, észre sem vet­tük, hogy Verebély elvtárs és a többiek odébb álltak. A füst felszállt a lerobbantott front­szakaszon és a Tyitov-brigád újra munkához látott. Az iménti csendesség egy pillanat alatt szertefoszlott. A 150 méter hosszú frontban megindították a kaparószala­got, amely fülsiketítő csatto­gással viszi kifelé a vágatból terhét,» a 3200 kalóriás szenet. Megfeszülnek a bányászizmok, omlik a szén, újabb és újabb vastámok kerülnek a főte alá. A front pedig fogy, a két és félméteres magas szénfalból naponta 700—800 csillével lesz kevesebb.. „ Fodor László megtárgyalták a Központi Bi­zottság kongresszusi irányéi-1 veinek alapvető kérdéseit.; Szombaton délelőtt 9 órai kez­dettel az Oprendek Sándor «pártszervezetben kibővített, • pártaktíva értekezleten került' 2 napirendre e nagyon fontos • pártdokumentum, • • J Az ózdi, a szerencsi és as • edelényi járási pártbizottságok 2 augusztus 23-án kibővített, s pártaktíva értekezletet tartót-! •tak, amelyen megbeszélték! 2 hogyan dolgozzák fel a párt-, • szervezetek a Központi Bizott-! 2ság kongresszusi irányelveit és • hogyan ismertessék meg azt, •minél több pártonkavüli dolgo- 2zóval is. — Hasonló r>ár tak­sálva értekezlet volt ezen a na- 2pon Tiszaszedertoénytoen és Ka­• zincbarcikán is. ■ • • A miskolci járási pártfcfcxrtt- 2 eág és az Ózdi Kohászati Üze-i • mek pártbizottsága augusztus 222-én titkári értekezletet tar-, • tott, amelyen. részt vettek a 2 pártszervezetek aktivistái is. A; • tanácskozás napirendjén a1 • Központi Bizottság kongresz­• szusi irányelvei szerepeltek. 2 • • Augusztus 24-én Sátoralja­újhelyen és Mezőkövesden iá 2 járási pártaktíva értekezlet • volt, amelyen megbeszélték á 2 pártszervezetek feladatait a • Központi Bizottság kongresz- •szusi irányelveinek feldolgozá- 2sával kapcsolatosan. a • • Az encsi járásban augusztus 230-án tartják meg a párttitká-! • rok és aktivisták tanácskozás 2sát, a Közjxmti Bizottság kong­• resszusi irányelveiről, addig a 2pártmunkások alaposan átta- •nulmányozzák a fontos párt- •dokumentumot. C mo: lés« sok élt Vol mei má am az eai Az« Dm Bu< A (5 nél, han sét gon mái lóaj tele Vég N tun köt ritk kap ki <Igi son her szál eng mil lyel hak zen ián E tatt ősz mej Vei Pin Ez telj I

Next

/
Thumbnails
Contents