Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-19 / 194. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG r "Vasárnap, 1962. augusztus 19. Hruscsov eívtárs beszéde a Vörös téren Kedves Elvtársaim és Bará­taim! Kedves Honfitársaim! Bolygónk polgárai! A szovjet emberek harmad­ízben gyűlnek össze a Vörös téren, hogy ünnepélyes keretek között fogadják a világűr hő­seit. Minden egyes újabb űr­repüléssel mélyebben hatolunk be a világűrbe, jobban megis­merjük titkait. Alig valamivel több mint egy éve, hogy itt fogadtuk az első űrhajóst, Jurij Alekszeje- vics Gagarint, a Szovjetunió polgárát. A történelemben ő kerül­te meg először a földkerek­séget, az elsőszülött szovjet űrhajón, a Vosztok l.-cn. A múlt év augusztusában fo­gadtuk a második szovjet űr­hajóst: German Sztyepanovics Tyitovot, aki a Vosztok 2. űr­hajón több mint 17-szer kerülte meg a földkerekséget. Most pedig mindjárt itt üd­vözöljük a két új égitestvért, a kozmikus ikreket, drága hőse­inket: Andrijan Grigorjevics Nyikolajevet és Pavel Roma- novics Popovicsot. Nagyszerű hőstettet vittek ökt véghez, olyant,‘amely új szakaszt je­lent a világűr meghódításában. Szimbolikus és törvényszerű Vajon nem mélyen szim­bolikus és törvényszerű az, hogy a világűr meghódítá­sában kivívott győzelem ünnepét éppen itt, a Vörös téren üljük meg, itt, ahol a szovjet emberek minden esztendőben megünneplik a világ első, a nagy Lenin alapította szocialista álla­mának születését? Andrijan Grigorjevics Wyi- kolajev és Pavel Romanovics Popovics csoportos űrrepülése — a tudomány és a technika, a gazdaság és a kultúra lélegzet­elállító eredménye, az emberi értelem új diadala. A csoportos repülés — új, jelentékeny lépés a boly­góközi közlekedéshez ve­zető úton. A szovjet emberek különö­sen örülnek, hogy éppen szov­jet államunknak, népünknek jutott osztályrészül az a tisz­tesség, hogy megvalósíthassa ezt a történelmi jelentőségű győzelmet Sikereink forrása s a szocialista rendszer A nyugati világ egyes képvi­selői bármennyire igyekeznek is lekicsinyelni népünk ered­ményeit — és még vannak ilyen emberek — ez nem sike­rül nekik! Ez lehetetlen! Tru­man, az Egyesült Államok volt elnöke megpróbálta leta­gadni űrhajósaink újabb útját és azt követelte, bizonyítsák be neki, hogy a szovjet'emberek valóban csoportos repülést hajtanak végre a világűrben. Truman azonban csak egyet ért el: még azok is kinevették, akik egy követ fújnak vele. Sikereink forrása: a szo­cialista rendszer, a gazda­ság szocialista megszerve­zése, államunk szocialista berendezése. A szovjet emberek tud­ják, hogy mindaz a siker, amit elérünk a szeretett haza fejlesztésében, gazdasá­gában, tudományában és kul­túrájában, elválaszthatatlanul összefügg Vlagyimir lljics Lenin nevével, a Lenin terem­tette kommunista párt tevé­kenységével. Lenin vitte vég­hez a legmerészebb repülést á jövőbe, amire - csak ember ké­pes. Lenin hirdette meg a szocialista forradalom jel­szavát, a kapitalizmus meg- döntésiének, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma megte­remtésének jelszavát, a békéért és a népek boldogságáért ví­vott harc jelszavát. A Vosztok 3. és a Vosztok 4. szovjet, űrhajók többnapos útjával országunk meg­teremtette az alapot ahhoz, hogy az ember összeegyez­tetett, csoportos akciókat hajtson végre a világűrben, új szakaszt nyitott meg a világűr .meghódításának útján. A két űrhajó felbocsátása, egy­idejű repülése és egyidejű le­szállása kidomborította annak a technikai apparátusnak a bo­nyolultságát és megbízhatósá­gát, amelynek segítségével fel­juttatták őket pontosan elő­irányzott időben az előre ki­számított pályájukra. Ám ez csak a dolog egvik oldala. A dolog másik, nem kevésbé fontos oldala az, hogy az űrhajóspilóták repülé­sük idején összeegyeztették akcióikat. Közvetlen, kétoldalú, állandó rádiótelevíziós kapcsolat állt fenn közöttük. Űrhajójukat irányítva, egymással összehan­golhatták cselekedeteiket, ki­cserélhették értesüléseiket, összehasonlíthatták megfigye­léseik eredményeit. Ilyenformán Nyikolajev és Popovics elvtársaknak vidá­mabban ment a dolguk a vi­lágűrben, mint elődeiknek, Gágarinnak és Tyítovnak: nemcsák a Földdél tarthattak kapcsolatot, hanem beszélget­hettek is egymással és láthat­ták egymást munka közbén. Mint tudják, még egy kis ön­álló hangversenyt is adtak a világűrben, duettben elénekel­tek egy dalt, amely nagyon il­lett az alkalomhoz és vélemé­nyem szerint teljes mértékben fedi további kozmikus tervein­ket. En hiszem barátaim, hogy űrhajó-karavánjaink szá­guldanak majd velünk csillagról csillagra, előre, lábnyomaink ott marad­nak majd a távoli boly­gók poros ösvényein! A világűr meghódításában elért eredmények — csakúgy, mint maga a világűr — az egész emberiség sajátja. Ép­pen ezért 1 a világűr megismerésének eredményei csodálatos bolygónkon élő minden ember tulajdonát képezik, mindenki javát kell szol- gáiniok. A szovjet nép jogosan büsz­ke arra, hogy a világ első cso­portos űrrepülését az ő hős fiai — Andrijan Grigorjevics Nyi­kolajev őrnagy és Pavel Roma­novics Popovics alezredes — hajtották végre. A két űrrepülőt a Szovjetunió Hőse Nekem jutott az az óriási öröm, hogy ma Vlagyimir II- jics Lenin mauzóleumának tri­bünjén üdvözölhessem hősein­ket örömmel közlöm, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége a Szovjetunió Hőse címmel tüntette ki Andrijan Gri­gorjevics Nyikolajevet és Pavel Romanovics Popovi­csot, mert a Vosztok 3. és a Vosztok 4. szputnyikűrhajókon végre­hajtották a világ első, többna­pos csoportos űrrepülését. Egész szívemből köszöntőm önöket a magas kitüntetés al­kalmából. Önöknek, Andrijan Grigorje­vics és Pavel Romanovics, csakúgy, mint önök előtt űr­testvéreiknek, Jurij Gagarin- nak és German Tyítovnak megítélték a Szovjetunió Űrrepülője megtisztelő cí­met. Valamennyiünknek nagy. örö­mére szolgál az is, hogy a mai ünnepség egybe­esik a szovjet légierők napjával. A két esemény­nek ez a találkozása azért is nevezetes, mert az űr­utazások mintegy további lépést jelentenek előre a légiflotta fejlesztésében. Minden szovjet űrhajós a dicső szovjet légierők soraiból került ki. . r. ahonnan az ember a mindenségi térségeit ostromolja Jávát épül a kommunizmus- nagyszerű épülete. Szocializmus és kommuniz­mus: Ez az a megbízható - űrrepülőtér, ahonnan' az ember a mindenség térsé­geit ostromolja. Minden eredményünk a békét szolgálja A világűr meghódításában elért újabb eredményeink jel­lege mélyen békeszerető, igazán emberbaráti. Bárhogyan igyekezzenek is a burzsoá toliforgatók, nem tud­ják bebizonyítani ennek ellen­kezőjét. Minden állam népeinek, tár­sadalmi és politikai rendsze­rükre való tekintet nélkül, szükségük van a béke fenntar­tására és megszilárdítására. A békés együttélés, a béke fenntartása és megszilárdítása nagy áldás lenne a népekre. Mi szilárdan a béke mel­lett állunk és fogunk áll­ni a jövőben is. Erőnket és eszközeinket békés alko­tásra, a népek biztonságá­nak biztosítására, a dolgo­zók életszínvonalának eme­lésére használjuk feL Jöjjön létre a nemzetközileg ellenőrzött általános leszerelés — írjuk alá a német békeszerződést Mi szükséges a -béke bizto­sításához? Nemcsak az, hogy a mi népünk, államunk, kormá­nyunk és a szocialista országok kormányai fogják fel helyesen, mi módon lehet megszilárdí­tani a békét. Az is. szükséges, hogy a szocializmus ellenfelei a tőkés országok kormányai is megértsék ezt. A szocialista országoknak is megvárniuk ugyanazok az eszközeik, amelyekkel a tőkés világ fenyegetőzik, sőt, talán fegyverzetük fe­lük is múlja az övékét. Ide­ológiai vonat kozás bah pe­dig erősebbek vagyunk bárkinél, j mert . eszméin két nemcsak a szocialista országok népei tá­mogatják: a marxizmus—le- ninizmús eszméi mélyen beha­toltak az egész világ haladó embereinek tudatába. Ahhoz, hogy az emberek szabadon él­hessenek .és ne nyugtalankodja­nak a holnap rriiátt, lépésről-lépésrc ’ mindent meg kell tenni, hogy meg­szilárduljon a béke és lét­rejöjjön a szigorúan nem­zetközileg ellenőrzött álta­lános leszerelés. A leszereléshez vezető útról el kell távolítani ' mindén aka­dályt Mindenekelőtt fel kell szá­molni a második világháború maradványait, alá kell írn.1 a német béke­szerződést. * Ez jó alap lenne azoknak-a vi­tás. kérdéseknek a megoldásá­hoz, amelyek, fennállnak és harmadik világháború kirobba­násának veszélyét rejtik ma­gúkban-' A' 'megoldásra érett nemzetközi problémák között vannak olyan; i dős zerű kérdé­sek, mint a- két. német állam elismerése és felvétele az ENSZ-be, a nyugat-berlini megszállási rendszer megszün­tetése a német békeszerződés aláírása alapján. A Nyugat- Berlinben lévő NATO katonai támaszpontok felszámolása,, a nyugati hatalmak- csapatainak kivonása Nyugat-BerlinbőL A nyugati hatalmak kép­viselői mindenképpen azt bi­zonygatják, hogy békét, lesze­relést kívánnak. Ámde hogyan lehet összegyeztetni e bizony­kodásokat azzal, hogy fenn­tartják Nyugat-Berlinben a megszállási rendszert, a NATO katonai támaszpontjaival ve­szik körül a szocialista álla­mokat. Minderre nem a béke érdekében, hanem egy új há­ború előkészítéséhez van szük­ségük. Mi többször kijelentettük és most is kijelentjük, hogy el­ismerjük: minden népnek joga van társadalmi és politikai rendszerének piegválasztására, mi nem avatkoztunk és nem is avatkozunk más országok belső ügyeibe. A szovjet kormány több­ször kijelentette, hogy Nyu- gat-Berlin lakosai számára, biztosítják: olyan társadal­mi és politikai rendszert választhatnak, amilyet akarnak. Ny ugut-Berlin la­kossága természetesen nor­mális kapcsolatokat tarthat fenn a világ minden or- országáva!. Az imperialisták azt állítják, hogy a nyugati megszálló csa­patok jelenléte szükséges ah- noz, hogy biztosítani lehessen Nyugat-Berlin lakossága szá­mára a társadalmi rend meg­választásának szabadságát. Képtelen érvnek tartjuk mi ezt. Mi egyetértünk a szavato­lás szükségességével, de ezt a szavatolást a békeszerző­dés aláírásával keli bizto­sítani. Ha ez nem elegendő, bele­egyezünk abba, hogy átmene­tileg az Egyesült Nemzetek Szervezetének lobogója alatt csapatok tartózkodjanak Nyu- gat-Berlínben. De nem egyezhetünk bele ab­ba, hogy ezek — ahogy mondják —, a szavatolási célokból odairányított csa­patok azoknak az or­szágoknak a csapatai legyenek, amelyek tag­jai az agresszív NATO katonai tömbnek, annak . a tömbnek, amelyet azért hoztak létre, hogy háborút indítsanak a szocialista or­szágok ellen. Ha nem találunk megértést a nyugati hatalmaknál, akkor nincs más kiút számunkra, mint aláírni a békeszerződést a Német Demokratikus Köz­társasággal és ezzel felszá­molni a hadiállapotot. Ezen az alapon érvényét veszti Nyugat-Berlinben — az NDK közepén — a megszállási rend­szer. Az imperialisták semmi­féle fenyegetőzése nem akadá­lyozhat meg bennünket abban, hogy ezt megtegyük. A háború befejezése után a békeszerző­dés aláírása — nemcsak joga, hanem köte­lessége is minden olyan államnak, amely résztvett a háborúban. Laosz és Nyugal-Srián példája A legutóbbi idők tapasztala­tai íputatják: ha meg van az óhaj arra, hogy az együttműködés alapján, minden fél érde­keinek kölcsönös figyelem­be vételével akarják meg­oldani a bonyolult nem­zetközi problémákat, ak­kor az ilyen együttműkö­dés meghozza gyümölcseit. A laoszi események hosszú időn át a nagy háborúba való átnövés veszélyével fenyeget­tek. Mint ismeretes, nemrégi­ben pozitív eredmények szü­lettek a laoszi kérdés rendezé­sére. Nem kevésbé éles, hábo­rús veszélyt magában hordó probléma volt a nyugat-jriáni kérdés. Az utóbbi napokban Indonézia és Hollandia között létrejött a megegyezés, amely­nek megfelelően Nyugaí-lrián \ 1963. májusától Indonéz irá­nyítás alá kerül és nymodon vége lesz Hollandia gyarmati uralmának Indonéziában. I 1 Ez a két példa szemléltetően mutatja, hogy bonyolult nemzetközi prob- « lémákat nem új háborúval í_ való fenyegetéssel, hanem békés rendeli és útján lehet és kell is megoldani,, A Szovjetunió mindig támo­gatta a bonyolult kérdések ily módon való megoldását, mert^N véleménye szerint egyedül ez módszer a helyes, ez felel rnegj^ a béke érdekeinek. ügy véljük, hogy ennek mintájára lehetne megol­dani a német békeszerző­dés aláírásának kérdését;% Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság ENS2Ú- felvételének a kérdését és Nyugat-Berlin szabad vá­rossá tételét. . Kedves Elvtársak! Barátaim: Mi, önökkel együtt, nagy-orí szerű, hősi időben élünk. Gya-ak rapítsuk hát minden erővel ha- . zánk anyagi és szellemi kán-^ cseit, önfeláldozó munkánkkal^ hozzuk közelebb azt az időt& amikor az egész földön diadal-^b maskodnak a kommunizmu%r. nagy eszményei: a béke, ‘ munka, minden nép szabadsá-üjj ga, egyenlősége,« testvériség<Vii£ és boldogsága. nir Set (ne rö; ?ol 60s: hé ü l Ute tzo ilai ési 3as VISSZAHÍVTA A FÖLD... A hős űrhajósok olyan em­berek, akik már ma megteste­sítik a kommunista' társadalom' emberének gyönyörű vonásait: a magasfokú intellektuális kul­túrát, az erkölcsi tisztaságot és a fizikai tökéletességet. Kedves Elvtársaim! Bará­taim! A mai ünnepségünkön jogo­san a szovjet tudományt illeti meg a legmegíisztelőbb hely. A szovjet tudomány lépésről- lépésre valósítja meg a világ­mindenség tervszerű kutatását. Ez a tudomány akadályt aka­dály után legyőzve, egymás után fejti meg a természet tit­kait. A tudósok, a tervezők, a mérnökök, a technikusok, a- munkások nagy kollektívái 1 óriási erőfeszítéseinek eredmé-«; nyei az űrrepülések. Az 5 láng-)! eszük, lelkes munkájuk te-!j temtette meg a rendkívüli ere-3 jű rakétákat, az engedelmes!: űrhajó-csodákat és azokat az-2 igen okos gépeket, amelyek se-|: gítik az embert, hogy gyorsan 3 elvégezze tökéletesen pontos számításait. !• A szovjet -tudománynak e győzelmei nélkül, magas •: fejlettségű iparunk nélkül *: nem volna lehetőség az ür- •: repülésre, 3 Olyan, korban élünk, amikorj a tudományos gondolkodás 3 példátlanul felvirágzott, a tu-«j dósok egyre bátrabban és mé-!j lyebben hatolnak be a termévj szét eddig megközelíthetetlen- nek látszó legrejtettebb tit-á kaiba. ‘ 4 A tudomány hatalmas ere- 1 je napjainkban mind na- j gyobb befolyást gyakorol 3 !j termelés fejlődésére és a 3 modern társadalom egész j életére. Ha a pusztítás szol- 1 gálatába állítják, ez az erő mérhetetlen szerencsétlen- J séget zúdíthat az emberi- 4 ségTe. Ha békés alkotó cé- j lókra használják fel. ez az 3 erő hatalmas mértékben ^ meggyorsítja a társadalmi 3 haladást. j Országunkban, amely a kom- j munizmus győzelme felé halad, a tudomány óriási magasságra.; emelkedett. A szovjet nép erőt, anyagi eszközöket nem kímélj a tudomány fejlesztéséért és< felvirágoztatásáért. ^ A szovjet ember munkája*! nyom.án hazánkban felépült szocializmus. A szovjet embe-.j rek millióinak alkotó munka-1 Számos, s egyre több példa akad annak bizony gatás ára, hogy olykor csodálatos dolgok­ra, képes az ember. Itt van Novak András esete. Ez a ma­gas, barna, erős, szélestenyerü ember leélt harminckét ké­mény esztendőt kapával, föld­del, sokszor nélkülözésekkel birkózva a Tisza partján meg­húzódó kis szülőfalujában, Tiszatardoson. Élt, dolgozol*:, jobbra, többre vágyva. FigyeJ- gette a világ eseményeiről fa­lujába szűrendő dolgokat. Megméregette fiatalos tapasz­talatlansággal.- S próbálgatta elképzelni a holnapot. De min­dig csak otthon. Sohase vá­gyott túl a falu határán. Még akkor sem, amikor negyvenöt után több lett a föld, s az új, fiatalos eszméktől vezéreltet­ve kilépett a Novák-porta kü­szöbén, ' mások dolgával, a közösség dolgával törődni. Fiatalokkal, idősebbekkel beszélgetve, vitatkozva rajzol- gatták a sokat ígérő, változá­sokat követelő holnapot. Könyvek kerültek kezébe, új ismeretekkel, új gondolatok­kal gazdagították a betűk, s a hozzáértőbb emberek, akik időnként a párttól, a járástól és a megyétől felkeresték. Már ott élt benne a falu közösségé­nek holnapja, egészséges tet­teket követelő tervként, ami­kor üzenet jött: „szükség van rád a járásnál. Gyéré hozzánk dolgozni.” S Novák András ment; Ment, tíz esztendőn át dolgozott járási, megyei szer­veknél. Később neki tetsző munkát kapott, megbízták: „lásd el a szerencsi járásban a Hazafias Népfront titkári teen­dőig Megismert®, megszeret­te e munkát. Járta a községe­ket, ezer,,s ezer emberrel be­szélgetett a falu új arculatá­ról, az új élet, az új termelési módszerek fontosságáról, Fi- gyelgette, mint változnak, mint formálódnak az embe­rek, mint kovácsolödnak a községek, mint fognak össze az egymást eddig csak keríté­sen át figyelgető gazdák, szom­szédok. S úgy érezte, ebben az ö munkája is ott van. Csak egy dolog bántotta’: az ő köz­sége az utolsók «között változ­tatott sorsán. S hogy kezdték az új életet? .,. Torzsalkodá­sokkal, értetlenséggel. Sehol egy valamirevaló gazdasági épület. Haza is ment néhány­szor segítő szavakkal, taná­csokkal. S mit kapott? — Ha annyira érted, gyere laza, Mezőgazdásza oklevelet szereztél. Mi szívesen várunk, majd meglátjuk, mire jutunk. — S Novák Andrásnak meg­dobbant a szíve,,, Haza? .,. No, igen,...: De hát, szereti mostani munkáját. Ismeri, S ismeri a Tisza-parti emberek nyakasságát is. f , Biztos, bogy nagyon nehéz lenne, -., Nehéz, de... Ismét otthon, villát, kapát ragadni, gondozni, babusgatni a növényt, lesni, mint nő.- S ha hiba van, ha baj van, dacolni vele .,, És Nó­rák András másnap bejelen­tette a járási szerveknél: „Hazamegyek, haza kell men­nem”, Őszintén szólva, felesége nem örült, még az iskolás korú gyerekek sem. De Novák And­rást nem olyan fából faragták: — Hívtak, várnak, mennem kell. — S a közgyűlés elnökké választotta: — No, most megmutathatod, mit tudsz ... ­— Megpróbálom! * Forró, tüzes levegőjű az augusztusi vasárnap. S bent a községben üresek az utcák, üresek a házak. Egész Tisza- tardos kint van a határban. Vontatók motorja pöfög. Ne­héz búzakévék röppennek fel 3 vontatókocsikra, s a rakodón szaporán magasodnak a kaz­lak. Hordanak, sürget az idő. Az állami gazdaság is adott — vasárnap lévén — néhány vontatót. Nem lehet pihenni:,, Novák András ísz-elnök ha­talmas tenyereiben szinte pör­kölódik a villanyéi a saorftás- tói, Ügy nyújtogatja felfelé^ a kocsira a nehéz kévékebon mintha csak pelyhet emeiget>z , ne. a j — No, még van egy forduló-iá ra való! S mára végeztünk,-.»ét; — Hosszú sorban indul haz»g délutáni, megérdemelt pihe- - nőre a falu. sir —. Szervusz elnök,, , Szer«- 1 vusz András , s, Azután hpf-ik. nap folytatjuk,, 1 a t * >gj — Ügy látszik, megszeretek ték az emberek, — NováKin András megtörli izzadt hómén tokát. -ne — Azt hiszi? — A* dobi E még mosolygott, most kissiej összefutnak homlokán a rác1 \ cok, — Igen ■ Én is úgy hiot, szem, úgy érzem, ma máto becsülnek. Próbálom ki érd tűd inelni. De csak most van ÓL így, egy esztendő után, - S Gondolkozva néz maga el®zi Cigarettával kínál, maga is rian gyújt, og — Sajnos, nehezen tudom ®ak felejteni, hogy közben bízón! — hibát is vétettem ,., Ma nütt jó. Látja, hogy dolgozik miflür denki?! Bíznak az emberek ? ‘ harmincforintos munkaegj,^ ségben. De tavaly, máskér;, volt. Hibáztunk. Én is, a tsíj ság is, de higgye el, ón W'rá tam elsősorban hibás,ti * yo Tengernyi volt a gond. van a közösség, megvan a ter*rlét D.a nincs hova összehozni á • állatállományt. Nincs eg.yeö^an raktárnak való épület* S bárfai J'

Next

/
Thumbnails
Contents