Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-18 / 166. szám
Táborozás Aratás és pártmunka Mai számunkból Will, évfolyam, 166. szám Ara; 50 fillér 1962. július 18, szerda A telet nem. eszi meg a kutya — szoktuk mondani, ha még decemberben is késik a tél. Az idén, a szokatlanul hűvös júniusban azzal vigasztaltuk magunkat: a nyarat sem eheti meg... S bár az időjárás még most is szeszélyes, egy-két hetes késéssel beértek a gabonafélék. Mezőkövesd és Mezőcsát környékén már gépzúgástól, itt-ott kaszasuhogástól hangos a határ, aratnak Miskolc környékén is, sőt a legészakibb körzetekben is „készen” várják, hogy beérjen a gabona. A legfontosabb és legnagyobb idénymunka — az aratás kellős közepén vagyunk. Hogyan készültek fel termelőszövetkezeteink, mit tettek és főleg mit tehetnek még párt- szervezeteink, hogy a jövő évi „élet” idejében, nagyobb szemveszteség nélkül a magtárakba, s az ország éléskamrájába kerüljön? Az idei aratás — az időjárás okozta kényszerű késés ellenére is — jobb és szervezettebb körülmények között zajlik le, mint a korábbi években. Ez a második esztendő, amikor az ország szántóterületének 95 százalékán közösben aratnák. Államunk — a munkásosztály állama — az idén is számos munka- és erőgépet adott a mezőgazdaságnak, a termelőszövetkezeti parasztságnak, hogy gyorsabban és könnyebben takaríthassák be a kalászosokat, hogy aratás után közvetlenül elvégezhessék a tarlóhántást és a nyári mélyszántást is. Jelenleg már hozzávetőlegesen 350 kombájn és 400 aratógép segíti megyénkben a legnehezebb nyári munkák elvégzését, az összes kalá-. szosók mintegy .70—72' százalékát géppel aratjuk. A munkás- osztálynak ezt a segítségét —a, falura küldött gépeket — valójában csak a parasztember tudja kellően értékelni. A több munkagép mindenképpen gyorsabbá és könnyebbé teszi az aratást. Az idejében végzett betakarítás kevesebb szemveszteséget is jelent. Az idén nemcsak a gépállomány szaporodása teremtett kedvező feltételeket az aratás számára. A közösben szerzett tavalyi tapasztalat s ennek nyomán a jobb munkaszervezés is. Legtöbb termelőszövetkezetünk vezetősége idejében és körültekintően készült fel az aratásra. Reális számvetést készített a nagy kampánymunkára; felmérték, mennyit arathatnak géppel, hány aratópár beállítása szükséges, mennyi munkaerőt kötnek le az egyéb időszerű munkák. Az aratás idején esedékes munkákat általában úgy szervezték meg, hogy átmenetileg se legyen „tsz-en belüli munkanélküliség”, hogy minden tsz-tag megfelelő mennyiségű munkaegységet tudjon szerezni. Sok tsz- ben jól alkalmazzák az anyagi ösztönzést is; a legnehezebb és a legsürgősebb munkákat premizálják, a prémiumot azonban úgy állapították meg, hogy viszonylag kevés tsz-tag a preT mizált sürgős idénymunkákkal se juthasson kiugróan magas jövedelemhez a tsz-tagok nagy többségének rovására. A premizálás helyileg kialakított rendszerét a tsz-közgyűlés hagyta jóvá, így azokra, akik több és nehezebb munkával, becsületes helytállással a nyári szezonmunka során több munkaegységet, nagyobb jövedelmet szereznek, senki sem irigykedik és senki sem neheztelhet. Akadnak azonban olyan tsz- ek is megyénkben, ahol aratás előtt a tsz-vezetőség nem volt elég előrelátó és körültekintő, ahol „körmükre érett" a gabonaféle, de egyes tsz-tagok még most is azon vitatkoznak, hogyan premizálják például az aratópárokat? Olyan tsz-tasok ír vannak. aMk nem vettek reszt az aratás előtti tsz-köz- myülésen, nem ismerik és nem értik meg a vezetőség elgondolását s a közgyűlés határozatát. Még olyan, általában jól dolgozó tsz-ben is, mint a mezö- kereszlesi „Aranykalász” — ahol a tsz-vezetőség nagy gonddal készítette elő az aratást —, akadnak tsz-tagok, akik a közösség rovására szeretnék lazítani a maguk munkanormáját — mondván: „most lehet keresni” ... Kiss Bertalan elvtárs, a tsz elnöke említette a minap, hogy az aratást „gépre tervezték", az összes kalászost le tudnák vágni kombájnnal és aratógéppei, de hogy mindenkinek jusson munka aratáskor, mintegy 30 kaszást — a kiszolgálókkal együtt, körülbelül. 70 tsz-tagot — is munkába állítottak. Közülük néhányan azt szerették volna, hogy a kéziaratást •— a közösség rovására — kimagaslóan premizálják. Olyan tag is akadt, aki — mert végképp nem érti még a közös érdekeket — felvetette, hogy „arassunk úgy, mint régen ... részesén, plusz koszt...” (Vajon az ilyen tsz-tagok önma- guktól kérnek „kepét” és kosztol?) Turóczi János elvtárs, az encsi járási pártbizottság titkára említette nemrég, hogy járásukban még az egyesítés előtt 32 községben, illetve tsz- ben készítettek „intézkedési tervet" a Központi Bizottság márciusi határozatának megvalósítására. E tervekben szerepel az aratás, a terménybe- takaríiás előkészítése is. Az a tapasztalat — mondotta —, hogy az anyagi ösztönzés elvét még nem minden tsz-ben, sőt a tanácsokon és pártszervezeteinkben sem mindenütt értik. Több helyen rosszul értelmezik — egyszerűen munkaegység 'kiegészítésnek tekintve a prémiumot, nem pedig a .több, a jóbb és felelősségteljesebb, a közösség érdekében végzett munka díjazásának. Mit tettek és mit tesznek pártszervezeteink az aratás sikeréért? Legtöbb járási bizottságunk a helyszínen segítette és segíti a tsz-pártszervezeteket az aratás időszakában. A pártbizottságok munkatársai tanácsokat és instrukciókat adtak az aratás pártmunkájának megszervezésére. Felhívták a tsz-párt- szervezelek figyelmét a legfontosabb tennivalókra: például arra, hogy aratás előtt vezetőségi ülésen és taggyűlésen vitassák meg a tsz-vezetőség aratási munkatervét, elképzelését; biztosítsák a kommunisták példamutatását az aratás nehéz munkájában; magyarázzák türelmesen , a közösség érdekeit; szánjanak szembe az. elvtelen premizálási módszereket követelők nézeteivel; adjanak konkrét megbízatást a KISZ-nek és így tovább. A tsz-pártszervezetek legtöbb helyen eszerint jártak el: még a tsz-közgyűlés előtt vezetőségi ülést, párttaggyűlést tartottak, megvitatták a Lsz-vezetőség elképzelését s kialakították a párttagság egységes álláspontját a legfontosabb kérdésekben. A közgyűléseken a kommunisták ennek megfelelően szólaltak fel, vettek részt a vitában. — Sajnos nem minden tsz-ben csinálták ezt így. Arra is volt példa — éppen a mezőkeresztesi Aranykalászban és másütt is —, hogy még a párttitkár sem szólalt fel a közgyűlésen, amikor helytelen nézetek merültek fel a premizálással kapcsolatban. Az elnököt, a vezetőséget, úgyszólván „magára hagyták”. A párttagok példamutatása sem érvényesül mindenütt ma radéktalanul. Az aratás java még hátra *' van, sőt az északi körzetekben 8—10 nappal később is érnek a kalászosok. Pártszervezeteinknek célszerű fontolóra venni az eddigi tapasztalatokat. Ennél fontosabb pártmunka ma nincs is falun. Cscpányi Lajos Hruscsov elvtérs beszélgetése amerikai újságírókkal (2. oldal) Olvasó fóruma (2. oldal) Kassai tudósítóink jelentik (3. oldal) A június 2?-29-i párthatározat végrehajtásáról tárgyaltak a DIMÁYAG-ban Mint ismeretes, megyénk ipari nagyüzemei az utóbbi napokban kibővített pártbizottsági üléseken tárgyalták meg a Magyar Szocialista Munkapárt június 28—29-i határozatából adódó feladatokat. Tegnap délelőtt a DIMÁVAG- ban is hasonló céllal tanácskozott a kibővített pártbizottsági ülés, amelyen részt vett és felszólalt Dojcsák János elvtárs. a megyei pártbizottság titkára is. Ugyancsak részt vett az ülésen Balogh András elvtárs, a Miskolc városi pártbizottság ipari osztályának vezetője és Stricz János, a Vasas Szak- szervezet megyei bizottságának a titkára, Esztergályos József szakszervezeti titkár megnyitó szavai után Pálmai József elv társ, a DIMÁVAG igazgatója ismertette azokat a feladatokat, illetve tennivalókat, amelyeknek elvégzése egyre sürgetőbb a gyárban a párthatározat ismeretében. A későbbiekben több hozzászóló foglalkozott egy-egy üzemrész konkrét feladataival, illetve a határozatból adódó tennivalókkal. Ugyancsak tegnap délután hasonló tanácskozáson tárgyalták meg a párthatározatból adódó feladatokat a Lenin Kohászati Művekben is. A tanácskozás részletes ismertetésére visszatérünk. Megyénk zöldségellátásáról Naponta több mint 700 mázsa különböző zöldségfélét szállítanak megyénkbe, elsősorban az iparvidékre, Miskolcra, Ózdra, Kazincbarcikára és a bányász lakótelepekre. Ennek a mennyiségnek csaknem felét termelik meg a borsodi tsz-ek. A káposzta, a karfiol és a leApainak Hejőkálián ... 3 kombájnnal és 4 aratógéppel kezdték még az aratást a hejöbábai Üj Élet Termelőszövetkezetben. A kalászos termények általában szépen beértek, nem dőlték meg, így a szakszerű aratást nem gátolja semmi. A termés közepesnek mutatkozik. Az őszi árpa betakarításához már korábban hozzákezdtek, és mire e sorok az újságban megjelennek, végeznek is vele a szorgalmas tsz-tagok. Biztosították az állatállomány számára a téli takarmányszükségletet: a lucerna kaszálását befejezték, felgyűjtötték, kazlakba hordták. Nemrég határszemlén voltam a tanács és a tsz vezetőivel, örömmel láttuk, hogy a kapásnövények is szépen fejlődnek. Mostanában egy kiadós esőt kaptunk és ez igen jót tett a növényeknek. Az összes kapásnövények ápolása befejeződött, a kukoricatermés felülmúlja a tavalyit, úgyszintén nagyon szép a cukorrépa is. Ha az időjárás engedi, 8—10 nap múlva a hordás és a cséplés is kezdetét veheti. Csapó István Hejőbába veszöldség nagyobb részét még Csongrádból, Heves és Pest megyéből szállítják gépkocsival. A megye északi fekvése magyarázza, hogy' itt még most is szednek zöldborsót, s naponta átlagosán 100 mázsa kerül piacra. Szállítanak Budapestre ia. ahDnnan-,.cserfcbé .paradicsomot és zöldpaprikát kapnak. A borsodi iparvidék ellátása zöldségfélékből, hagymából, kelkáposztából kielégítő, de a burgonyái a káposzta, valamint ' a' gyümölcs keresletet csak a napi szükséglet szerinti csoportosítással tudják kielégíteni. Vidám munkavédelmi vetélkedő Az elmúlt héten az Országos Bányaműszaki Felügyelőség és a Borsodi Szénbányászán Tröszt illetékes osztálya vidám munkavédelmi vetélkedőt rendezett az edelényi bányászoknak. A játékszabályok szerint a bányaüzem dolgozói számozott borítékot választottak, melyben 3 szakmai, 1 politikai és 1 általános műveltségi kérdés volt. A válasz helyességének megfelelően a versenyzők 3, 2, vagy 1 pontot kaptak. Aki legalább 10 pontot szerzett, már 100 forintot nyerhetett. Ha mind az öt kérdésre 100 százalékos választ adott, akkor 20 pontot, vagyis 200 forintot kapott. A vetélkedőre jelentkező 36 dolgozó közül mindössze hárman voltak, akik nem érték el a minimális 10 pontot. A vetélkedőt Hevesi Jenő, az edelényi bányaüzem főmérnöké vezette. Az eredményeket összegezve a szervező bizottság és a zsűri megállapította, hogy ez a vetélkedő sikeres és hasznos volt- Bebizonyosodott, hogy az üzem dolgozói szakmai felkészültségük fejlesztésén kívül politikai és általános műveltségük gyarapításával is foglalkoznak. Hargitai József 1 Edelény július 20-án iniM az első különvonat a Szegedi ünnepi játékokra Az 1962. ért Szegedi Ünnepi Játékok iránt országszerte fokozott érdeklődés nyilvánul meg. Megyénkből . eddig több mint 800 dolgozó kívánja megtekinteni a Bánk bán-t, valamint az Aidá-t. Az IBUSZ miskolci irodájának vezetője. TóA Kábel- és Sodronykötélgyárban megkezdték az Erzsébet-híd tartóköteleinek folyamatos gyártását Létai Mihály gcpUeielö az accUtolclol vágja. zsa István érdeklődésünkre elmondotta, hogy az első külön- vonatot július 20-áról 21-ére virradó éjjel indítják Szegedre. Eddig mintegy 450 érdeklődő vásárolt vasúti jegyet, valamint színházi belépőt a Bánk bán-ra. A színházjegyek, a szállásutalványok és a külön- vonati részvételi jegyek kiadását már megkezdték. A második különvonatot augusztus 12-én indítják Miskolcról az Aida előadására; Eddig 350-en jelentették be utazási szándékukat. Az IBUSZ intézkedett, hogy Szegeden megfelelő ellátásban részesüljenek a különvonatok résztvevői; Rendszeres egészségügyi filmvetítés Borsodban Miskolcon már évek óta nagy sikere van az egészség- ügyi ismeretterjesztő filmvetítéseknek. Egy-egy oktató, tanító filmet rendszerint ötszáznál is többen tekintenek meg. A megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás az idén a megye több városában, nagyobb községében is rendszeresíti az egészségügyi filmvetítéseket. Elsőként Özdon kezdték meg az egészségügyi filmek vetítését a Liszt Ferenc Művelődési Ház mozijában, s ezentúl— egyelőre kéthetenként — rendszeresen mutatnak be oktató filmeket. Ősszel Sátoraljaújhelyen, Kazincbarcikán, Mezőkövesden és Edelényben kerül sor egészségügyi, munkavédelmi oktató filmek rcnasza- 1 rés bemutatására; A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 'Világ proletárjai, egyesüljetek!
