Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-17 / 165. szám
4 ESZÄKWAGYARORSZAG Kedd, 1982, július It AMUNDSEN EMIEKEZETERE SO ÉVE, 1872. július 16-án született Roald Amundsen, az első ember, aki rátette lábát arra a helyre, ahol a Föld képzelt tengelyének egyik vége tételezhető fel, ahol nincs éjszaka, de a féléves világosság után beköszönt a 6 hónapig tartó sötétség. Ezek már nem napszakok, hanem évszakok. Amundsenék előtt egy évszázadon át sokan meg-megközelítették az Antarktiszt, de bevenni neki sikerült elsőnek. Fiatalkori vágya, álma valósult meg ezzel. Alig 15 éves volt, amikor Nansen, a híres kutató hazatért Norvégiába arról az útról, mely alatt sítalpon keresztülszelte a jeges Grönlandot. Amundsen a rajongója lett. Elhatározta, hogy felfedező lesz. Felcsap fókavadásznak a messze Északra, részt vesz a belgák déli expedíciójában, 1003- ban felfedezi az amerikai szigetek között az északi átjárót. Ebben az évtizedben Amund- sent az óriási feladatok, a nagy célkitűzések emberének tartják. De az ő élete sem mentes a csalódástól. Következő nagy tervének megvalósítása nem az ő nevéhez fűződik: az Északisark elérésében 1909-ben megelőzte az amerikai Peary. De... de a Földnek két sarka van. A Délisarkon még nem járt ember. Tettre fel! Tervét nem ütötte dobra, tartott az „újság-polémiáktól”, amelybe vállalkozása belefulladhatott volna. Tervét 1909 szeptemberére, az Oslo melletti otthonában dolgozta ki. A norvég országgyűlés Amundsen rendelkezésére bocsátotta a Fram (Előre) nevű hajót. Tervével kezdetét vette egy évekre terjedő nagyméretű verseny, közte és Scott kapitány között. Mindketten a Déli-sarok felé vették útjukat. Ki éri el előbb? Amundsen alaposan tanulmányozta a sarkvidéki leírásokat. Okult mások (Shakleton) tapasztalatain. Társai közé tapasztalt utazókat keresett. Mind ő, mind úti társai a szükséges és hasznos tanfolyamok sorozatán vettek részt, hogy alkalmasak legyenek a sokoldalú munkára. Különösen sokat okultak Peary kapitány északi-sarki utazásán, ahol az eszkimókutyák kitűnően beváltak. E vontatóállatok beszerzése, gondozása a siker elsőrendű feltételének bizonyult. Scott ponny-lovai sorra kidőltek, Amundsen kutyái játszva tették meg az utat. 1910. JÚNIUS 7-ÉN indult el a felfedezőkaraván az oslói-öbölből. A végső célt Amund- tsenen kívül csak helyettese, Nilsen hadnagy tudta. A többiek abban a hiedelemben voltak, hogy egyszerű kutató útra mennek valahova, a Jeges Déli-tengerre. A Kanári-szigeteknél adta Amundsen tudtukra, hogy a végső cél a Déli-sarok, Emberei az útitervet, a nagy célt lelkes ujjongással fogadták. Ilyen hangulatban érték el 1911 januárjában a déli területeket, az ún. Nagy Jégfalat. Megkezdődött a téli szállás összeállítása, berendezése. Különös gonddal helyezték el a 116-ra felszaporodott kutyafalkát. A déli sarkvidék e nyara azzal telt el, hogy az előkészítő expedíciót hajtották végre, az útvonal alsó szakaszát bejárták, ott élelemraktárakat helyeztek el. Március 28-án először gyönyörködtek a sarki fényben, annak zöldes-halványpiros csíkokból font fénycsóvájában, mely a zenittől nyugati és keleti irányban öntötte szét sugárözönét. E szép tünemény a sarki tél folyamán sokszor mutatkozott. Április 24-én tűzvészhez fogható lángsugarakkal búcsúzott tőlük a Nap, attól kezdve a látóhatár alatt maradt. Hosszú hónapok teltek el tele küzdelemmel az 50—60 fokos hideggel és a hóviharokkal. Pontosan 4 hónapi fél- g homály után, augusztus 24-én újra felbukkant g a Nap. Elérkezett a tettek féléve. De várni = kellett az idő javulására. így október 20-án g kerekedtek fel az utolsó rohamra. Öt edzett I utazó négy szánnal, minden szán előtt 13—13 g kutyával neki a Déli-sarknak. 20—35 km-t tét- g tek meg naponta ködben, homályban, olykor | napsütésben — jégsivatagokon, hófúvásban, de g elég gyakran feneketlen jégszakadékokon át g előre, mindig csak előre. A sarki „nyár” csak g akkor volt kellemetlen, ha a szélvihar havat | kavart szemük elé. g 1911 DECEMBEN 15-E, délután 3 óra. | Megérkeztek a célhoz, ahol ember még nem | járt. Emberek, állatok kiállották a nehéz küz- g delmet. A Déli-sarkon sátort vertek, tetején | norvég lobogót lengetett a szél, alatta a hajó | négy betűje: FRAM. A sátorban elhelyezték a I Scott kapitányhoz szóló levelet, bizonyára ő | lesz az első ember, aki utánuk eljut odáig. § így is történt. | A győztes csoport a kivívott diadal után g még könnyebben tette meg az utat Fram- | heimig, a téli szállásig, ahova január 26-án | mindnyájan kitűnő egészségben megérkeztek. M 99 nap alatt 3000 km-t futottak be. Hőstettet g hajtottak végre. | Kik járnak ma Amundsenék nyomán? | 1957. július elsejével kezdetét -vette a „III. 1 Nemzetközi Geofizikai Év”. Amundsen és g Scott egymástól függetlenül vívták nemes ver- j§ senyüket, most 12 állam egyazon tudományos § cél érdekében, közös akarattal fogott össze. 1 Az Antarktisz jéggel fedett masszívumát a 12 | állam 56 kutatóállomása népesíti be. Az esz- | kimókutyák ma is megbecsült vontatók. De = rajtuk kívül a turbomotoros szánok, lánctal- jf pás traktorok, no meg a helikopterek állnak g az expedíciók szolgálatában. | Az újságolvasó közönséget bizonyára az 1 érdekli inkább, milyen eredmény várható az § Antarktisz kutatását illetően? Valóban egyet- g len kontinens-e, vagy pedig csak közös jég- § takaróval fedett szigetek csoportja. A rezgő- | hullámos mérések során megállapították, hogy § az 1000—2000 méter vastag jégtakaró több § ponton a tengerszintnél mélyebb szilárd ala- | pon nyugszik. Éz a talapzat azonban geológiai g szempontból egységes kontinens, önálló és | összefüggő. g VIZSGÁLJÁK a földrész geológiai múltját g is. A kutatók szeme elé ma jégkori tájkép s tárul. Azonban az ősi növénymaradvánvok azt | bizonyítják, hogy e földdarabon valamikor i dús növényzet élt. a melegebb tájakról 1 ..Úszott” ide e kéregdarab. Ásványi kincseinek g feltárása is folyamatban van. A Bvrd-expe- § díció szén telepek nvomára bukkant, az el- i hunyt tengernagy véleménye szerint a szén | itteni mennrisége világméretekben is tetemes | Az újzelandi kutatócsoport más helyen mint- g egy 175 ezer négyzetmérföldre kiterjedő kő- lg széntömeget fedezett fel. De ismeretesek a i nemes és színes ércek lelőhelyei is. A jéetánl g vizsgálatok erdménvei is ismeretesek, melyek i olvan megállapításokra engednek követkéz- | tetni, hogv a jégtakaró állandóan csökken. | ami a Föld éghajlatváltozását tételezi föl. A i sarkvidékek időjárásának állandó figyelése az 1 európai időjárás előrejelzését is biztosabbá | teheti. i Amundsenéktől a Hl. Geofizikai Évig 50 év g sem telt el. de az emberi összefogás és együtt- I működés máris meghozta gyümölcsét. Dr. Zétényi Endre § főiskolai docens 5 Paafátsz Petme 47 VttW 2C Frank Pollack kérdezősködik Kolthay László százados úr, a főnök „keresztény valláserkcl- csi alapon áll”. De Berinikét szeretni, emberszámba venni „individualizmus”, sőt „egocentrikus” viselkedés. Mégis úgy volna, ahogy András mondta? — Fed up! — torkig vagyok — hallottam tőle már többször. Vagy Vándor Pityunak van igaza? Tréfa az egész? — Ön visszatér régi alakulatához Dél-Karolinába — hallom az őrnagy hangját —, a további szolgálatát illetően ott nyer eligazítást. Leszerelése után a civil életben adódó esetleges nehézségek áthidalásához az erre illetékes katonai személyek segítségére lesznek. A télj es és legmesszebbmenő titoktartásra szigorú törvények kötelezik. Ezeknek megszegése.— * Vince írt Veszprémből, építész unokatestvérem. „Élünk BandiKám, dolgozunk, tele van mind a két kezünk munkával. Nemcsak a bányászoké. Feleségem ötödik éves a levelező tagozaton, jövőre már ő is többet keres, az a szándékunk, hogyha sikerül, elmegyünk megnézni Rómát. Az építkezéseink jól haladnak most.. Ezek otthon mind megbolondultak. Mindig a saját dolgaikkal traktálnak, mintha engem érdekelne, hogy új városnegyedet építenek, vagy hogy higanygőz lámpákkal világítják az átalakított színházat. Az én számomra nincs visszaút, fölöslegesen fárasztják magukat, hogy a honvágyamat élesztgessék. Frank Pollack meghívott a teaházba. Nem teát ittunk, hanem whiskyt és konyakot. Mindent ő fizetett. Ilyen se fordult még elő. Kicsit eláztunk. — Te kétszeres önkéntes — szorongatta kezem elérzéke- nyülten, — ejtőernyős is vagy és a különleges alakulat tagja. Régóta tudom: bátor a magyar, jó barát, igazi bajtárs. — Ismeri Mr. Pollack Magyarországot? Nevén szólítottam, nem egészen világos, hogy mi a „sport és politikai kiképző” rangja. — Dehogy ismerem — tiltakozott—, Közép-Európát nem, Nyugatot igen. A Maginot vonalnál, a Siegfried vonalnál, az Atlanti falnál harcoltam. A Maginot és a Siegfried vonalnál? Oda hogyan kerültek amerikaiak? — Negyvennégyben — felelte —, invázió közben. Bizalmasan beszélgettünk. Frankban már akkor dolgozott a szesz, amikor az asztalhoz ültünk. Attól kezdve nagy kortyokkal élesztgette a tüzet. — Ki Várádi? — kérdezte. Nem értettem. — Ki Várádi? — ismételte. — Magyar? — Magyar — feleltem. — Mi más volna? — Keresztény? Ezen sose gondolkoztam. Honnan tudjam. Meg aztán ... Nálunk otthon ... Fogalmam sem volt, hogy mit válaszoljak. — Engem ez egyáltalán nem érdekel — mondtam. — Nem zsidó fiú? — firtatta. Meglepett a kérdés. — Mondom, hogy nem tudom. Lehet... Rábámultam. Nem tudtam,, mit akar. — A bolsevizmus likvidálta a vallásokat — mondta aztán elgondolkozva. — Azt nem mondhatnám — ellenkeztem. — Van templom? — Hát persze, hogy van. — Az oroszok milyenek? — kérdezte. — Maga nem tudja, Mr. Pollack? — Nem. Nem ismerek oroszokat. Jeleiiitaés a flyíragyltázs Mezőgazdasági Gépészteclsnilium levelező tagozatára Qe,q,(izeie,k Sirass el IsMÜgáiaok. Mindazok a dolgozók, akiknek munkakörük, vagy foglalkozásuk betöltéséhez szükséges a technikusi szakképzettség, felvételüket kérhetik a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépésztechnikum levelező tagozatára: Jelentkezési feltételek: Felvehető mindenki, aki a VIII. általános, illetve az ezzel egyenértékű iskolai végzettséggel rendelkezik. Korhatár 18— 40 év. A jelentkezőknek 2 éves szakmai gyakorlatot kell igazolniuk (mezőgazdasági gépészeti). Á jelentkezőket munkahelyükről vállalatuk vezetősége javasolja. A tanulmányi idő 4 év. A tanév január 20-tól a következő január 15-ig tart. A jelentkezési határidő: 1962. augusztus 15. Az iskola az érdeklődők kérésére tájékoztatót küld. Mezőgazdasági Gépésztechnikum igazgatósága Eriatal lány napozott az Augusztus 20 strandfürdő ^ hidegvizű medencéjének kőpadkáján. Egy huszonkét év körüli fiú a háta mögé lopakodott és a gyanútlanul üldögélő, úszni nem tudó lányt belelökte a vízbe. Azután, mit sem törődve a kapálódzó lánnyal, továbbállt. A parton állók! kiáltozására azonban néhány markos férfi közrefogta a hu- ligánkodó strandlovagot, bekísérték a fürdőmester irodájába, majd rendőrt hívtak, aki leigazolta. A fürdő személyzete elmondotta, hogy a fiatalembert, Takács Istvánt, — áld Miskolcon, az Asztalos utca 10. szám alatt lakik. — már többször is figyelmeztették, hagyjon fel huligánkodó magatartásával. A figyelmeztetés nem használt. Ez az eset szombaton délután történt. A hasonló esetek azonban szinte mindennaposak. Csoportosan, vagy egyenként tűnnek fel a strandokon a hasonló fiatalemberek, akik nem törődnek azzal, hogy mások pihenni, felüdülni járnak a fürdőkbe és szívesen lemondanának a kellemetlen és sokszor az életüket veszélyeztető „meglepetésekről”. A Takács István féle fiatalemberek, akik a jóízlést sértő, éppen hogy „tölgylevél” fürdőnadrágban grasszálnak a strandokon, fiatal lányokkal kötekednek, szemtelen megjegyzéseket tesznek másokra, kellemetlenkednek a parton és nőket molesztálnak a vízben — elég okot szolgáltatnak arra, hogy szigorúan lépjenek fel velük szemben. Némelyik — mint Takács is — munkakerülő, s ahelyett, hogy dolog után járna, pihenésében zavarja azokat, akik a munka végeztével nem bosz- szankodni, hanem felüdülni akarnak. Azt javasoljuk, a strandok személyzete kísérje figveJ lemmel a huligánkodó Takács Istvánokat s ha nem használ nekik a szép szó, tiltsák ki őket a fürdők területéről! ff A Hordó] elző Állomáson Az Országos Mérésügyi Hivatal miskolci kirendeltsége Hordójelző Állomásának épülete mindössze két helyiségből áll: az irodából és egy másik szobából, ahol a hordók hitelesítése folyik. Óvatosan haladtunk a különböző nagyságú hordók között. A sarokban, a mérlegen hatalmas hordó; magasabb, mint én. Közben a vezető, Verrasztó Imre arról tájékoztatott, hogy az intézmény már 53 éves múltra tekint vissza, előbb városi, jelenleg pedig állami kezelésben van. A hordók űrtartalmának pontos mérésével foglalkozik. Elsősorban a Tokaj-Hegyaljai Állami Pincegazdaság részére dolgozik, de itt hitelesítik a .FÜSZÉ'RT ecetes hordóit, az Erdei Termék Vállalat és a Vendéglátóipari Vállalat hordóit is. A hitelesítés pontosságának „szavatossági ideje” 3 év; Hirtelen félbehagyja a beszédet. A hordó megtelt, s a víz zuhogva ömlött szét a betonon. A csapot elzárták, aztán megnézték, mennyit mutat a mér— Szövetségesek voltak a háborúban. — Persze — bólintott —, de nem találkoztam velük a fronton. Ezt nem is sajnálom. Nem kedvelem az oroszokat. — Én kicsi iskolás voltam, amikor az első tankjuk a faluba érkezett — mondtam. — Borzalmas volt, ugye? — Nem. — Nem? Láttam, nagyon elképedt. Ittunk. Már a méregerős rizspálinkánál tartottunk. — Én akkor tíz éves voltam — folytattam. — Tudja, hogy milyen hőstettet vittem én véghez? Egy tank előreszaladt, de megtámadta öt német. Szembefordult velük, aztán rövid harc után kaput lett. Tudja, mi az a kaput? Hogyne tudná? ... Akkor jól van. Égett a tank, amikor az orosz őrmester kimászott. Akorra a németek megálltak, vissza is fordultak, mi meg az oroszt két kislánnyal hazavittük mihoz- zánk. Ápoltuk, amíg harmadnap a többiek odaértek. — Ti, magyarok a németekkel voltatok szövetségben. — Én nem, mert az apám ... — Bolsevista az apád? — Nem ... Csakhogy azok már elmentek a faluból, akik a németeket szerették. A mieinknek elegük volt belőlük... — Persze — bólintott Frank. — Hitler nem tisztelte a szabadságot, önfejű és erőszakos volt, ezért nem tartottak ki mellette szövetségesei... A teaházban halk muzsika szólt. Zenegép működött az egyik szögletben, virágos függöny mögött. — Mondd te, András — szőtte tovább a beszélgetést Frank leg, mennyi a „bruttósúly”, azaz a vízzel telt hordó. Utána ismét kiöntik a vizet, s most már üresen mérik meg a hordót. A kettő különbsége adja meg a hordó űrtartalmát. Persze, ez a víz hőfokától is függ. Ennek megfelelően kapják meg literben a hitelesítési értéket. Nézem a hordókat. Mindegyiken rajta van krétával: megfelelő érték, A végleges jelzést azonban, hogy maradandó legyen, beleégetik. Nemcsak állami vállalatoknak dolgoznak, hanem egyéni bortermelő gazdáknak iss lia azonban egyre kevesebb. A forgalom nem nagy. ái munkát mindössze két ember? látja el. Érdemük az, hogy pontosak — s ennek kereslte« delmünk, továbbá a fogyasztók látják hasznát. Forgó Edit „Vámvizsgálat66 Amikor a Borsod-expressz becsattog az állomásra, elevenséggel, nyüzsgéssel telik meg a Tiszai Pályaudvar. A vonat szinte önti magából az utasokat, akik mind a kijárat felé igyekeznek; De mégsem mindenki. A sínek mellett körülbelül húsz fiatal gyűlik össze jókora bőröndökkel, fáradt mozdulatokkal, kissé törődött arccal, de vidáman, jókedvűen kezelnek, ölelkeznek az ismerősökkel. Fiatal lányok, fiúk érkeztek a vonattal, az SZMT táncosai, akik igen hosszú utat hagytak maguk mögött: az NDK-bóI jöttek, ahol részt vettek a barátsági napokon. A hosszú út fáradságával és sok-sok élményével érkeztek —' hogyan lettél szabadságharcos az oroszok ellen? Én tudom, hogy te bátran, fegyverrel harcoltál a forradalomban. — Igen. — No? Miért? Miért lettéj szabadságharcos? ■— Hát éppen azért, mert fegyver volt nálam. — Azért jöttél ide? — Azért. — És miért harcoltál? — Miért? Mert. . . Mondom, mert fegyver volt nálunk, amikor jöttek a teherautóval. Azt hittük, hadianyagot szállítanak, hogy meg akarják támadni a lakosságot. — Visszavertétek? — Vissza. De nem is volt náluk hadianyag. — Nem? Mi volt náluk? — Marhahús. Vitték ebédre. — Nagyon jó — nevetett Pollack. — Akkor az egy jó preventív akció volt. Mert az oroszokkal most is háború folyik. Preventív háború. Munició a disznóhús is. De mi kerekedünk felül, nekünk, amerikaiaknak és szövetségeseinknek mindenből több lesz. Hiába a Vosz- tok 2. Hiába. Csuklott. Már részeg volt. Legjobb lesz hazamenni — gondoltam —, míg ez is el nem kezd faggatni az űrhajóról, mint a múltkor a főnök. Ásítottam akkorát, hpgy két kezét védekezőn kinyújtotta. Hazabotorkáltunk. (Következik: Egy tálból cseresznyézel velük!?) most haza: Az állomáson ismerősök, barátok üdvözlik) őket, az SZMT elnöksége nevében pedig Gál Imre fogadja a csoportot. Köréje sereglencls most, és Gál elvtárs keresetlen: meleg szavakkal köszönti az együttest, további eredményt) jó munkát kíván nekik. Aztán szedik a böröndöt és indulnak is. De kérjünk még egy kis türelmet tőlük, hadd végezzünk „vámvizsgálatot”. Mi van a bőröndökben, mit hoztak aa NDK-ból? Persze ennél a „vámvizsgálatnál” nem arra a sok ajándékra, fura babákra vagyunk kíváncsiak, amelyeket már az úton is előszedtek) hanem a láthatatlan dolgokra) Azokra, amelyeket nem tudtak becsomagolni, mégis ott vannak valamennyiüknél; Kezdjük talán így: >— Mit hoztak az útról? — Nagyon sok és nagyon szép élményt — mondja Kiss Károly elvtárs, az SZMT Művelődési Otthonának igazgatója. — Két hetet töltöttünk az NDK-ban, összesen 4000 kilométert utaztunk és kilencszer léptünk fel. Mindezzel talán azt is sikerül érzékeltetni] hogy a csoportnak nemcsak tudásból, hanem erőnlétből is vizsgát kellett tennie. — És sikerrel tették le ezt A vizsgát? — Teljes mértékben. Elégedettek vagyunk fiataljainkkal] mindenütt nagy sikerrel szerepeltek. Ügy érzem, ezen a turnén a csoport tagjai is közelebb kerültek egymáshoz] jobban összekovácsolódtak és ez a későbbi munkában okvetlenül érezteti majd hatását. Fiataljaink most első ízben jártak külföldön. Bízom benne, hogy a külföldi út jobb munkára, jobb eredmények elérésére serkenti Őket; — Ez eddig rendben van éa szép is. Mi van még a „bőröndben?” — Magunkkal hoztuk vendéglátóink szeretetét. Nagy örömünkre szolgál, hogy mindenütt barátként fogadtat! bennünket. Rengeteg ajándékot kaptunk, többek között egy magnetofont is ;:: És magunkkal hoztuk annak a reményét, hogy esetleg máskor is részt vehetünk majd ilyen turnén. Hogyan is szokás ilyenkor? Szükséges az illetékes szerv, vagy szervek ajánlása. Ezt az ajánlást viszont a csoport tudja legjobban megírni — jó munkával, további sikeres szerepléssel: (pia
