Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-17 / 165. szám
Kedd, 1962. július 17. ESZAKMAGYARORSZAG i Pusztító jégeső Mezőkövesden Mini már hírül adtuk, néhány nappal ezelőtt hatalmas jégeső pusztított a mezőkövesdi járásban. Mezőkövesdre tojás-nagyságú jégdarabok zúdultak és csakhamar hó, jég, majd térdig érő víz borította el az utcákat. A jégeső egyes határrészeken teljesen elpusztította a termést. A feljegyzések szerint 1873-ban érte hasonló, de méreteiben kisebb jégverés Mezőkövesdet. * * A vihar után összesöpört jégdombok egyike a mezőkövesdi utcán. * A 81 éves özv. Tóth Jánosné teljes háztáji gazdaságát elverte a jég. Ilyen vihart még ő sem látott Mezőkövesden. $ l Több mint ötödéve! csökkent a balesetek száma az Idén a Lenin Kohászati Müvekben A Lenin Kohászati Müvekben az év elején több mint négyszáz műszaki és szervezési intézkedést tartalmazó tervet állítottak össze a balesetek csökkentésére, a munkavédelmi helyzet javítására. Ezek egy jelentős részét már végrehajtották. Több üzemben, mint például a középhengerműben, a durvahengerműben, a bányagyárrészlegnél, a csavargyárban számos, korábban balesetveszéllyel járó kézi munkát gépesítettek. Fokozott gondot fordítottak a védelmi szabályok betartására, ellenőrzésére. Az üzemekben mintegy ötszáz munka- védelmi őr működik, vigyáz és figyelmeztet az előírásokra. Ezenkívül különböző szaktanfolyamok, előadások rendezésével, filmvetítésekkel, a dolgozók rendszeres oktatásával igyekeztek a balesetek elleni védekezést hatásossá tenni. A sokirányú intézkedés, nemkülönben a dolgozók fegyelmezettebb magatartása, eredménnyel járt. Az év első felében a gyárban halálos baleset nem fordult elő s a három napon túli balesetek száma is huszonkét százalékkal, több mint ötödével csökkent a tavalyihoz viszonyítva. Az év második felében újabb intézkedésekkel akarják a munkakörülmé, \yeket javítani s ezáltal a balesetek elleni védekezést szolgálni. A további oktató munkán, a gyáron belüli és kívüli lakótelepi, valamint szabadtéri, munkavédelmi jellegű filmvetítéseken kívül a gyár újabb részein korszerűsítik a térvilágítást higanygőzlámpák felszerelésével, a gyári utak átépítésével. Ezekre mintegy három és félmillió forintot költenek. A rakodási, anyagmozgatási munkákra újabb baggé- reket, motoros targoncákat helyeznek üzembe. Sokat várnak a részlegesen már működő munkapszichológiai laboratórium munkájától is. A munkásvédelmi szempontból is fontos intézményben ugyanis az elkövetkező időkben fokozottabban térhetnek rá — többek között — a veszélyes, nagy koncentrációt megkívánó munkakörben foglalkoztatásra kerülő dolgozók alkalmassági vizsgálatára. A felvásárlás félévi mérlege a sátoraljaújhelyi járásban Miért áll a malom? Hamarosan elkezdődik rac- gyeszerte az aratás. Ezt követi a behordás, majd a cséplés és az autó. és szekérkaraván az acélos búzával telt zsákokkal elindul a nagy magtárak és az állami felvásárló szervek felé. Nagy munka lesz az aratás, noha gépek könnyítik meg sokfelé, de nagy munka lesz a behordott termények felvásárlása, célszerű elraktározása is. A sátoraljaújhelyi járásban a terv szerint 636 vagon kenyérgabonát kell felvásárolni, a termelőszövetkezetek ezt a mennyiséget értékesítési szerződéssel lekötötték A járási pártbizottság nemrég foglalkozott a felvásárlással, amikor is megállapították, hogy a múlt évihez viszonyítva 1962-ben kétszer annyi kenyérgabona kerül földadó és más címen az állami raktárakba. Nem kis munka hárul tehát a Termény, és Malomipari Vállalat felvásárló szerveire; már jóelőre gondoskodniok kell arról, hogy a magtárakat kitakarítsák, fertőtlenítsék és minden ' szükséges segédeszközt beszerezzenek, kijavítsanak, hogy a bevitt termény minőségét, nedvesség- és sikértartalmát megfelelően értékeljék. Ugyancsak foglalkoztak Sátoraljaújhelyen a felvásárlás I. félévi eredményeivel is. Megállapították, hogy az általában jól alakult. A hízott sertés fel-, vásárlási tervet 107, a vágó-í* marha felvásárlását 101,6, a ba-$ romfifelvásárlást pedig 110 •> százalékra teljesítették, amely $ 15 százalékkal magasabb, mint*;- a múlt év hasonló időszakában volt. De tnem érték el a tervezett eredményt a tojás- és a tejfelvásárlásnál. Ennek oka: az előbbinél a későbbi kitavaszodás: nem tojtak a tyúkok, az utóbbinál pedig, hogy a termelőszövetkezetek a termelt tej egy részét a Sátoraljaújhelyen létrehozott központi üzemben dolgozzák fel, s ez nem számít bele a felvásárlási terv- teljesítésbe. Hasonlóképpen a hideg és a késői kitavaszodás miatt késik a Bodrogközből az új burgonya szállítása: a járás területéről eddig mintegy 38 vagon újburgonyát sikerült felvásárolni. Az időjárás későbbi viszontagságai is befolyásolják a termést: alatta marad a tervezett szintnek, pedig a legtöbb termelőszövetkezetben mindent elkövetnek, hogy kapálással, jó talajműveléssel pótolják az esőt. A mezőgazdasági dolgozók versenyébe eddig 19 ifjúsági csapat és 16 női brigád kapcsolódott be. Különösen figyelemre méltó eredményt mutatnak fel az ifjúsági és női brigádok Sárospatakon és Kenéz- lón, de még ennél is példásabb a semlyéniek versenye. Itt az elmúlt évben még sok baj volt a munkafegyelemmel, most azonban o járás egyik legjobb női brigádja dolgozik és munkájuk eredményeként a kukorica és cukorrépa földeken 20 százalékkal több termés mutatkozik ... Természetesen,, a nődolgozók szorgalma a férfiakat is nagyobb munkafegyelemre, dere- kasabb helytállásra sarkallja: ők most a takarmánybetakarítással, az aratási előkészületekkel foglalatoskodnak, ahol pedig lehet, már meg is kezdték az őszi árpa betakarítását. 16 termelőszövetkezetben, mintegy 250 holdon kísérleteznek az ágason történő takarmányszárítással, eddig jó eredménnyel. Megállapították, hogy lényegesen több így a takarmány táptartalma: a kísérletképpen ágason szárított takarmánnyal etetett állatok nagyobb tejhozamot adtak és több súlygyarapodást értek el. A mostani tapasztalatok alapján tehát tovább népszerűsítik az új módszert. Eredményesek voltak a télen tartott előadások, népszerű tanfolyamok is, amelyeket azért szervezett és szorgalmazott a járási tanács és a pártbizottság, hogy lehetőleg minél több helyen növeljék a kapásoknál a tőszámokat. A járás területén jelenleg 34 termelőszövetkezetben foglalkoznak baromfitenyésztéssel és 32 tsz-ben szándékoznak törzs- tenyészetet létrehozni — énnen a tojástermelés segítésére. Megállapítható tehát, hogy a sátoraljaújhelyi járás termelő- szövetkezetei eredménvesen járultak hozzá az X, félévi fel- vásárlási terv teljesítéséhez és mindent elkövetnek azért, hogy a második félévben sem maradjanak el mostani eredményük mögött. Önodvári Miklós 100.000 forint ráfizetés — Kit terhei a felelősség ? Vannak dolgok, amelyeket sehogyan sem ért meg az ember. Feltételezem, hogy a jószándék vezette azokat az embereket, akik két évvel ezelőtt Ózdra szállították a Péten feleslegessé vált mészkő törő-őrlő berendezést. Azt azonban senki sem érti, - hogyan történhetett meg, hogy két év elteltével sem helyezték üzembe a 3 millió 166 ezer forintos drága berendezést, amelyre igen nagy szükség lenne például a Debreceni Talajjavító Vállalatnál, ahol évente ötvenezer tonna mészkövet őrölne meg talajjavítás céljára. A kislakásépítkezéseknél is nagy szükség lenne az őrlőműre, mégis áll ez az úgynevezett őrlő-malom. Áll, mert egyetlen felelős ember sincs, aki intézkedne. Nézzük csak sorjában, mi történt eddig a már híressé váló malom-ügyben. Két éve áll, egy részét marja az idő, eszi a rozsda a szabadban. Pedig sokba került, amíg Özdra szállították. A különféle költségek elérik a 25 ezer forintot. Aktacsomók születtek, tervek készültek, míg végül is kiderült: a malmot nem lehet üzembe helyezni, még 6 millió forintra van szükség teljes üzemeltetéséhez. Újabb levelek, tárgyalások, műszaki vezetők vitája a bankkal, — de hasztalan, pénz nincs, nincs keret. Közben arra is rájöttek, hogy a malom salakőrlésre nem lesz alkalmas. Pedig éppen salakőrlés céljából hozatták Özdra a szakemberek. Végül is kisütötték, hogy csak mészkő őrlésére használható. Nos, ez is jó üzlet lenne', hiszen van elegendő hulladék mészkő, amelyet őrlés után hasznosítani lehetne. Minden hiába, az őrlőmű nem működik. Az Ózdi Vasas című üzemi újság igen találó megjegyzéseket tett az „Áll a malom áll a vitorlája'’ cikkében, amelyben többek között így írt: „Mivel az őrlőmú beépítésére hitelfedezet nincs, a berendezést más vállalat 'részére kell ajánlani.” Mert most már — bármennyire is furcsán hangzik — megszületett a végső szentencia, amely szerint meg kell szabadulni a malomtól, amely már annyi bosszúságot és költséget okoz Özdon. Meg kell szabadulni tőle, hiszen csak ráfizettünk és ráfizetünk ma is; csupán az állagmegóvásra 100 ezer forintot költöttünk. Nem tévedés, a kiküldetési költségek, a szerelés, a tervezés, a szállítás, az állagmegóvás kb. 100 ezer forint veszteséget okozott az Ózdi KohászaJól teljesítette félévi tervét a Borsotínádasdi Lemezgyár A Borsodnádasdj Lemezgyár.; első félévi tervét 100,6 száza-j lókra teljesítette. Ezen belül* csupán az önköltségben mutat-* kozik valamelyes lemaradás, alj termelékenységet 103 százalék-1 ra emelték, az auyagfclhaszná-1 lásnál pedig közel 5 millió fo-4 rintog megtakarítást, értek el.j;, őz elsö félévben elért nyere-•> ség a számítások szerint a ta-);‘ va'.yl azonos időszakhoz viszo- * nyitva, kétszeresére nőtt. A gyár vezetői szerint azj eredmények javulásának oka, aj kollektíva folyamatos jó mun-2 kaján kívül az, hogy rendsze-j. rés termelési tanácskozásokon* vitatják meg a problémákat* műszakonként, továbbá pontos £ feladatmeghatározással és a hibák állandó elemzésével se-Í‘ gít!k az eredmények növelését.* Foto; Szabados György ti Üzemeknek. A kohászati üzemeknek? Az egész népgazdaságnak. És ez az, amiről az illetékesek megfeledkeztek. Ez az, amiért felelősségre kell vonni valakit. Azt, aki elhanyagolta az üzembe helyezést, aki nem látta előre, hogy a malom nem lesz alkalmas salakőrlésre. Pedig azt mondják, alkalmas lenne és érdemes is lenne költeni rá, mert megyénkben is egész salakhegyek vannak, amelyek felhasználásra várnak. És mészkőtörmelékünk is tengernyi van. Csak éppen a 6 millió forint hiányzik. De hát végül is kamatozna, megtérülne az a 6 millió forint? A számítások szerint igen, a baj csak az, hogy nem intézkednek. Azt is nehéz megérteni, hogy az a vállalat, amely hajlandó lenne átvenni a malmot, (és több ilyen vállalat van) honnan szerezné meg a hiányzó 6 millió forintot a berendezés üzembe helyezéséhez? Talán onnan, ahonnan az ózdiak nem kaphatták meg? A dolognak azonban ezzel még nincs és nem is lehet vége. Nem szabad beletörődni abba, hogy a gép továbbra is kihasználatlanul heverjen. Ez nemcsak az ózdi gyár, hanem az egész népgazdaság érdeke. És elsősorban a népgazdaság érdeke. A drága berendezésre szükség lenne a mezőgazdaságban, az építőipariban. az útépítéseknél, intézked- "jenek hát a felsőbb szervek, és ^az intézkedésen kívül ne fe- •l ledkezzenek meg arról sem, || hogy jó lenne végre felelősségire vonni azokat, akik így el- ■» herdálják az állam pénzét, j Vagy talán a kidobott, mintegy í 100 ezer forint még kevés ah- íhoz, hogy felelősségre von jajnak érte valakit? •j Ha már Ózdon nem tudnak pénzt szerezni, legalább más .•.vállalat kapja meg a szükséges összeget, de minél előbb, mert | a költségek tovább nőnek, az •i aktacsomók, a levelek egyre tgyűlnek, és bizony teljesen .{.hasztalanul! * Szegedi László * Tízezer látogatója volt | a miskolci közlekedési * kiállításnak £ A hónap elején megnyitott •lés vasárnap zárult közúti közlekedési, balesetelhárítási ki- állítást mintegy tízezer miskol- *ci, valamint borsodi dolgozó !•! tekintette meg. A kiállítás ideijén vetített oktató tárgyú fii- nmeknek szintén nagy volt a lá- •jtogatottságuk. A helyi közle- *kedési vállalatok egyébként jól * felhasználták a bemutatott * gazdag anyagot a dolgozói X baleset- és munkavédelmi i> é méreteinek gyarapítására n Az oktatásokat ugyanis a la- 4-állítás színhelyén rendeztéBs * meg,Gépesített szalmagyűjtés a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság földjén
