Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-06 / 156. szám

//

O t

Világ proletárjai, egyesül fotek)

Megkezdődött az aratás

A Vs '■

aumnmsus

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XVIII. évfolyam, 156. sxám

ta: 50 fillér

1962. július 6, péntek

Nyíld ta Hruscsov, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői csütörtökön a Kremlben találkoztak a katonai akadémiáik végzett növendékeivel. A találkozón jelen voltak a szovjet hadsereg és hadiflotta marsalljai. tábornokai, tengernagyai és tisztjei.

Az összejövetelt Malinov- szkij marsall nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a szovjet fegyveres erők feladata a békének, valamint: a Szovjetunió biztonságának és állami érdekeinek megvédése. E feladatot bonyolulttá teszi a feszült nemzetközi helyzet, nehezíti az, hogy az

imperialista körök tovább folytatják a fegyverkezési hajszát és nyíltan hirdetik esztelen tervüket: háború útján kell likvidéin; a Szovjetuniót és a többi szocialista államot. Malinovszkij kijelentette, hogy a szovjet fegyveres erőknek megvannak a legkorszerűbb harcászati eszközeik.

Matvejev őrnagy, a Frunze katonai akadémia végzett növendéke kijelentette, hogy a katonai akadémiák most végzett növendéked tudatúban vannak feladatuknak és mindent megtesznek azok teljesítéséért..

A népi demokratikus országok szovjet katonai akadémiát végzett növendékei nevében Ormanóv, a bolgár néphadse-1 reg altengernagya beszélt. Hangsúlyozta, hogy napról napra erősödik a szocialista országok fegyveres erőinek harci közössége.

e fegyveres erők megbízhatóan védik népeik békés munkáját és mindig készek megsemmisítő vereséget mérni bármely agresszorra. Ezután Hruscsov mondott beszédet.

Kijelentette, hogy a szovjet fegyveres erők történelmi küldetése: Megvédeni a békét, óvni mindenfajta támadási kísérlettől a szocializmus hatal„A szocialista országoktól idegen a más népek ellen irányuló agresszív

szándék“

Hruscsov beszéde a Kremlben

❖

*

*

+

•>

*

❖

♦

❖

«

«

•>

A

4

t

❖

$

*

+

más vívmányait, elhárítani a háború kirobbantását.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a tartós béke fontos érdeke az új pártprogramot kialakító és megvalósító kommunista pártnak, valamint a szovjet népnek. Ez határozza meg a szovjet kormány külpolitikáját is. Állhatatosan védelmezzük a szocialista és kapitalista országok békés együttélését hirdető lenini elvet — mondotta, majd hangoztatta.

„A szocialista országoktól idegen a más népek ellen irányuló agresszív szándék. Nem avatkozunk bele más államok ügyeibe. Minden ország népének magának kelj megválasztania társadalmi rendjét.”

A genfi leszerelési tárgyalásokról szólva a szovjet kormányfő megállapította: E tárgyalások menete arra mutat, hogy a nyugati hatalmak nem akarnak leszerelést. Ilyen körülmények között kénytelenek vagyunk számolni azzal is, hogy az imperialisták fokozzák a fegyverkezési versenyt, fegyveres erőiket új háborúra készítik ellenünk, halmozzák a fegyvereket, a nukleáris fegyvereket is.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista tálbor védelmének érdekében a Szovjetunió kénytelen minden tekintetben növelni fegyveres erőinek ütőképességét.

Amíg nincs leszerelési egyezmény, addig az adott nemzetközi helyzetben nincs más kivezető utunk — mondotta Hruscsov. Majd hozzátette: „Minél erősebb a szocialista tábor, minél nagyobb hazánk védelmi ereje, annál kisebb a támadás veszélye, annál kevesebb lehetőség van pusztító, termonukleáris háború kirobbantására”.

Végezetül Hruscsov kijelentette: Ami az imperialistáknak azt a számítását illeti, hogy büntetlenül robbanthatnak ki

új háborút, arról mi azt * mondtuk és most is azt mond- J juk — ha mégis kirobbantanák •> a háborút, akkor megsemmi- X sítő választ fognak kapni, ?

Gulyás Sándor Komba.inos az első rendet „húzza” a hatalmas őszi árpatábla szélén — hivatalosan ezt sarkaíásnak mondják —, hogy •í* helyet csináljon az utána jövő rendre vágóknak. (Képosriport a Y 3. oldalon.)

❖

* •> •> •> * •> *> •>♦> * ♦> * •> * * * •> ♦> ♦> * •> * * * ♦>* * * ** * * * $ .»* * * * * *.

Ssílyos incidens zavarta meg Algéria ünnepet

Algéria más városaiban nyugalom van.

Ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének hazánk legnagyobb mesterséges tavát, a rakacai víztárolót

1955-ben vízügyi tudományos kutató csoportok kezdték tanulmányozni, hogyan lehetne megjavítani a borsodi iparvidék ivó- és ipari vízellátását. Hosszú megfigyelések, kísérletezések és tudományos mérések után a kutatók megállapították, hogy a Rakaca völgyében az őszi, téli és különösen a tavaszi csapadék összegyűjtésére előnyös lenne egy mesterséges víztároló megépítése. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Tervhivatal és a megyei vezető szervek a tudományos érveléseket elfogadva, határozatot hoztak egy — Rakaca völgyében létesÁJujídt’ — mesterséges víztároló^ nfcíépi- lésére.

Tegnap délelőtt, több mint négyéves munka után, ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének hazánk legnagyobb mesterséges tavát, a rakacai víztárolót. Az építkezés lényegében már egy esztendővel ezelőtt befejeződött, mondotta — ünnepi beszédében — Dégen Imre elvtárs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Az elmúlt évi aszályok és a kevés csapadék azonban nem, tette lehetővé előbb a vízgyűjtő medence feltöltését.

— Végre elérkezett az ünnepélyes pillanat, hogy a Sajó mentén épült üzemek vízellátását és a lakótelepek ivóvíz szükségletét maradék nélkül biztosítsuk, mondatta Vezse Sándor elvtárs ünnepi megnyitójában;

Dr. Tóth István elvtárs, a Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke baráti szavakkal köszöntötte a tervezésben, az építésben résztvevő mérnököket, technikusokat és munkásokat.

A borsodi iparvidék vízellátásának szükségszerűségéről szólott felszólalásában Czott- ner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter. Elmondotta, hogy a bányaüzemek, a vegyiművek sokat várnak az új vízgyűjtő működésétől, valamint a borsodi regionális vízrendszer munka baállásá tói.

Néhány perccel 12 óra előtt Németh András elvtárs. a Sa- jómenti Vízművek igazgatója utasítást adott a több mint 5 millió köbméter víz befogadására alkalmas víztároló zsilipjeinek megnyitására; Először apró, majd egyre nagyobb hullámokban indult el a víz a Rakaca, a Boldva. s ezeken keresztül á Sajó felé, hogy az alacsony vízállás megduzzasztá- sával jobb ipari és ivóvíz ellátásban részesülhessenek a Sa- jó-menti üzemek és községek. Dégen Imre elvtárs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az érdeklődőknek elmon. dotta, hogy további tervek készülnek a borsodi iparvidék

vízellátásának megjavítására. Előreláthatólag mór a közeli években hozzákezdenek azUp- pony mellett létesítendő újabb víztároló megépítéséhez.

Az ünnepélyes aktusok után a környező községek vezetői, tanácsi képviselői, a meghívott vendégek és az érdeklődő!?, megtekintették az új mesterséges víztároló környékét. Több hivatalos szerv vezetője úgy nyilatkozott, hogy a rendeltetésének átadott vízgyűjtő medence hazánk természeti szépségeit is gyarapította. A festői környezettel övezett tó nemcsak az iparvidékek jobb vízellátását szolgálja, hanem jelentős lehet az idegenforgalom szempontjából is. A csaknem kél négyzetkilométer felületű mesterséges tó: kiváló lehetősé* get ad vízisportok művelésére. Emellett a vádregényés erdői?, a festői környezet új üdülőtelepek, vikendházak, sátortáborok megépítésére kínálnak gazdag lehetőségei.

Versenyagitáció a fizetési borítékban

Az ÖzcE Kohászati Üzemek egyik legfontosabb üzeme, a nagyo 1 vasztóm ü, jól zárta az első félévet. Nemcsak évelejei elmaradását pótolta, hanem szívós munkával, célszerű intézkedésekkel elsőként tett eleget, gazdaságossági szempontból is biztató eredménnyel, első félévi kötelezettségének, jóval a határidő előtt. így az üzem dolgozói igen jelentős, csaknem egy hetes időnyereséggel, s ebből adódóan tekintélyes termeléstöbblettel foghattak a második félév feladaMozaik a mezőcsáti járás kulturális életéből

A mezőcsáti járás községeiben felmérik, hogy a jövő népművelési évadban ki mit akar tanulni, milyen oktatási formában kíván részt venni, összesítik, hogy az őszi, téli hónapokban ki akar a tsz-akadémi- ákon, ezüstkalászos tan föl .vamokon és a többi ismeretterjesztő formán tanulni. A felmérés természetesen nagy segítséget ad majd a járási tanács munkájához és a szükséges tennivalóra is felhívja a figyelmet A következő népművelési évadban már a felmérés eredményeit is figyelembe veszik.

Minden faluban ugyan még nem végeztél? el ezt a munkát, de jó ütemben haladna!? vele és időre befejezik;

Á mezőcsáti járási pártbizottság nemrégiben vizsgálta a járási művelődési otthon munkáját és a községekben végzett irányító tevékenységét. A jelentésben sok mindenre felhívta az otthon vezetőinek figyelmét, és a művelődési otthon vezetői törekednek is a jobb eredmények elérésére.

A fotoszakkör gondos válogatással negyven darab képből álló tablót l?észít a tsz-ek életéből, melyet majd a környező községekben vándoroltatnak. Az irodalmi színpad új műsorral, a „Hazám, hazám” című összeállítással készül. Tervbe vették egy minta ismeretterjesztő előadás szervezését, melyet valamelyik községben akarnak megtartani, népművelési ügyvezetők,- művelődési otthonok igazgatói, előadók és természetesen a meghívott közönség részére. Még a nyár folyamán ifjúsági találkozót is szerveznek a járás fiataljai számára;

Nemrégiben kétnapos tapasztalatcserén vettek részt a járás termelőszövetkezeteinek ifjúsági munkacsapat-vezetői, jól dolgozó brigádtagjai Hejőbá- bán, A járás községeiből mintegy 80 KISZ-fiatal gyűlt össze. A tapasztalatcserén Farkas László járási KISZ-titkár szólt azokról a feladatokról, amelyek az ötéves tervben várnak az ifjúságra, majd a módszerek átadásáról, a mezőgazdasági munkákban szerzett tapasztalatokról esett szó.

Később a fiatalok megnézték a hejőbábai termelőszövetkezet ifjúsági brigádjait. A második napon harci túrán vettek részt. #

Klubok szervezését tervezik a járási művelődési otthonban. Mivel különösen sok fiatal jár oda — az őszi-téli hónapokban naponta körülbelül 140 —, így elsőnek egy ifjúsági klubot szerveznek. Hasznos dolog ez, hiszen ha a klubnak megfelelő, ügyesen, ötletesen összeállított programja lesz, a fiatalok szabad ideje sokkal színesebben, hasznosabban telhet. Az idősebbek részére szintén külön klubot akarnak létesíteni.

taihoz. Az értékes munkasrker az éveleji, kongresszus; felajánlás módosítására bátorította, lelkesítette az üzem dolgozóit. Az eredeti ötezer tonna helyett, ^melyet már az év első felében fölösen teljesítettek, éves terven felül tizenötezer tonna nyersvasat olvasztanak, illetve adnak éves terven felül a rekonstrukció eredményeként mind több vasat igénylő acélműnek. A vállalás teljesítésénél a műszáléi intézkedéseken kívül — mint például a legkedvezőbb elegyösszeállítás, az olajbefuvatás rendszeres alkalmazása — az első félévhez hasonlóan sokat várnak a munkaversenytől, amelyben a gyárrészlegből csaknem hatvan munkacsapat vetélkedik a szocialista. illetve a kiváló brigád cím elnyeréséért, s a legdöntőbb üzemekben minden dolgozó kötelezettséget vállalt valamilyen forródban a . munka javítására;

A verseny további szélesítésére javítják az agitációs, a felvilágosító munkát. A gyárrészleg forgalmasabb helyein nagyméretű táblákon ismertetik a felajánlás fontosabb pontjait. Ezenkívül több száz példányban. színes, illusztrált röplapot is készítettek, amelyek a különböző üzemrészek feladataira hívják fel a dolgozói? figyelmét. Megjelölik például, hogy egyik, vágj’ másik kohónak naponként hány adagot, kell készítenie, hogy a felajánlás biztonságosan teljesíthető legyen. Ezenkívül a bérfizetések alkalmával rövid ismertetőket helyeznék a borítékba, melyek a kongresszusi vállalás legfontosabb célkitűzéseire, a munkavédelmi szabályok betartására figyelmeztetnek;

Algéria városaiban az ország ífüggetlenségét- ünnepük. A szí- Ines felvonulásokat, a katonai lparádékat és az általános örömmámort Oranban súlyos ! incidens zavarta meg. A város |európai negyedében — az OAS utolsó fellegvárában — csiitör- j lökön délelőtt lövöldözés tört •lei. Senki sem tudja, ki adta le •az első lövést, valószínű azon- ban, hogy végsőkre elszánt OAS-banditák zavarták meg a ! békés ünnepséget.

í Az első lövések után kitört laz általános pánik. Az arab rendfenntartó erők és az FLN egységei viszonozták a tüzet, az utcák csakhamar kiürüllek. \ Az összetűzésnek — az eddigi jelentések szerint — nyolc ha- lálos áldozata van. Később a l város stratégiailag fontos pontijain megjelentek a francia Jca- itonák is. Magyar idő szerint 15 j órakor kijárási tilalmat rcn- j dőltek cl. A nyugalom helyreállt, de a légkör rendkívül feszült. Az utcákon a francia l csendőrség és az arab, vala- \mint a francia róhamrendör- §ség őrjáratai cirkálnak. Oran j és Párizs között megszakadt a • ielcfonösszeköllelés.

jmiiMMntmimiimmmimmmNimimtmiiHniiiiniuiiiuiiiiimmiHmiiiiiiiit m

| Gazdaságosabban

j A több, a jobb, a gondta- I lanabb élet akarása egy- 1 magában véve csupán mint | szemlélet — még ha helyes f szemlélet is —, mit sem ér,

| amíg nem fémjelzik materi- f álisan érzékelhető tettek.

1 Ezért jó, biztató, új alkotó erőket felszabadító érzés tapasztalnunk a termelés, az I élet minden területén, hogy nálunk az iparban, a mező- gazdaságban egyre inkább, s egyre teljesebb mértékben fedik a tettek a szót, ab elképzeléseket.

— Csak úgy boldogulhatunk, csak úgy valósíthatjuk meg szocialista terveinket, ha a gazdaságosság, a gazdaságosabb termelés tekintetében előbbre tudunk lépni. Ha egyre értékesebbé tesszük : a munkát, ha az erőnk, a tudásunk mellett a szív is együtt lüktet a munka rit- | musával, s ha egyéni, emberi | boldogulásunk tervezésénél • S „ezt kell tennem, ennyivel 1 többet kell adnom, hogy É jobban éljek”, a gondolat, a tervezés sorrendje. Tartal- j mában körülbelül így hatá- | rozta meg a holnapot három , évvel ezelőtt pártunk VII.

§ kongresszusa. S a tettek jel- | zik, hogy e sorrend, a gyü- I mölcsözőbb munka gyakor- 1 lása íme, egyre inkább élet- i elemünkké válik.

Beszédes példája ennek az 5 országgyűlés július 3-án és { 4-én tartott kétnapos ülésszakán az 1961. évi állami l költségvetés végrehajtásáról mondott beszámoló. Eredmé- f nyesen, gazdaságosan zártuk

I

az elmúlt esztendőt. Még a mezőgazdaságot sújtó aszály,

I az objektív tényezők ellené- . re; is 2,4 százalékkal növel- | hettük az életszínvonalat, s | 3 százalékot, fordíthattunk | felhalmozásra. Pedig a ter- | vek nem voltak alacsonyak, í Ezt bizonyítja, még így, a 1 számadatok százaiból kira- ! gadván is, hogy 33.2 milliárd f forintot ruháztunk be, 18 900 | állami lakást építettünk, s i — az emberekről való igazá- i ban szocialista gondoskodás I jegyében — csupán szociális i és egészségügyi célokra 13.8 Í milliárd forintot fordítol- í tunk;

S az előző évekhez viszo- f nyílott több, a fejlődés alap- r ja, a termelékenyebb mun- | ka volt. Az, hogy 4,5 milli- | árddal több nyereséggel dol- I Sóztak a vállalatok, üzemek,

I mint 1960-ban, az, hogy a i termelés emelkedésének f több mint kétharmada nem | ál beruházásokból, új üze- • mek építéséből, hanem a I termelékenység növekedésé- I bői származott. Tehát gazda- t tagosabb. termékenyebb,

[ tei'emlőbb volt a munka. S i ez az alapja a holnapi több- i nek is;

| Bőven vannak még tarta- | 'okaink. A műszaki és lech- I ni^ai színvonal gyorsabb növelése, az egyes ipari termékek ^ nem kifizetődő túltermelése helyett új gyártmányok készítése — jó példa erte a DIMÁVAG riiunkája,

| ah°l„ ájabb és újabb nagy- t szei'á gépet konstruálnak —,

| af- exportgyártmányok növe- í ,e és nem utolsósorban a | m.e£ nagyobb termelékeny- - ,a még alacsonyabb ön- 1 . . tség; És milliárdokat érő F '^ázandó tartalék van 1 me?. falun, a föld termőit rc‘iebcn. amely az egyre

| eredményesebben dolgozó

! ej melöszövelkezeti tagság

£ eiszabadító erejére, munká- | jara vár;

| ezzel: a gazdaságo1 , .’.a teremtőbb munkával

I .a, gátjuk meg ez évi, s Holnapi, még többet akaró I ígérő terveinket.

Barcsa Sándor

|<uuiiiiiiiiiinlmttlimmmim|MN|)|lt|mHllimi||mmmM|lmmi||imi|HU|