Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

ESZAKMAGYARORSZA« ^asáraap, X9S2. július 22. Hogy jobban dobog jon az a 99 r 99 szív isim Felhívás visszaemlékezésre, gyűjtésre a munkásmozgalom megyei eseményeiről 1944-től 1948-ig Kérünk mindenkit, aki 1944—48 között Miskolcon és Borsod megyében részt vett a párt harcaiban, a szakszervezeti és a tö­megszervezeti mozgalmakban, hogy az aláb­bi témajegyzék és személyes élményei alap­ján írja meg e harcos időszakról vissza­emlékezéseit. 1. A felszabadulás időpontja, eseményei. A párt kilépése az illegalitásból, kezdeti te­vékenysége (kerületi, körzeti, üzemi, falusi pártszervezetek létrejötte, összetétele, tévé-' kenysége). 2. A földreform előkészítése, végrehajtása. 3. Népi szervek, nemzeti, földosztó, igazoló, üzemi bizottságok megalakulása, tevékeny­sége. 4. Az újjáépítés. A párt szerepe az élet megindulásában, az ipar, a közlekedés helyre- állításában, a mezőgazdasági termelés meg­indításában. 5. A párt harca az előremerészkedő reak­ció ellen az 1945. évi választások után. 6. A párt ellentámadása 1946 tavaszán. Mozgalom a földosztás vívmányainak meg­védéséért, az államapparátus megtisztításá­ért a reakciótól: a népitélctek. 7. Az 1946. március 7-i nagy tüntetés Buda­pesten. 8. A bányák államosítása. A széncsata. 9. A stabilizáció. A pártszervezetek harca a stabilizáció feltételeinek megteremtéséért. a termelés emeléséért. Karc a stabilizádé védelmében a drágaság ellen. 10. A falujárás. 11. A hároméves terv megindulása, a tőke elleni harc kibontakozása 1947 tavaszán és nyarán. 12. A pártszervezetek harca a munkás­egység megszilárdításáért, a jobboldali szo­ciáldemokrácia ellen. A két párt akció- egysége és egyesülése. 13. Az üzemek államosítása. 14. A párt vezetőszerepének érvényesülése a szakszervezetekben. 15. A párt és a tömegszervezetek (MNDSZ, MADÍSZ, Nemzeti Segély). * 16. Az üzemi bizottsági választások és újra- vá'ászt ások. (1945—46.) 17. A Baloldali Blokk Bizottságok megszer­vezése és tevékenysége. (1946). 18. Az SZDP. NPP, KGP újjászerveződése és tevékenysége. 19. Az értelmiségiek szerepe az új élsí megindulásában. (1945—46.) Kérjük, hogy a visszaemlékezéseket lehető­leg géppel írva. három példányban, aláírás­sal hitelesítve 1962. szeptember 30-ig a megye! pártbizottság agitációs és propaganda osztá­lyára juttassák cl. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága Jói halad a munka az ifjúsági építőtáborokban Az ifjúsági önkéntes építőtá­borok fiataljai várakozáson fe­lül, jól haladnak a munkával. A táborokban emellett, vidám az élet, gazdag kulturális és sportprogramokat dolgoztak ki. A zalkodi építőtábornak két hétig különösen kedves ven­dégei voltak, öt kínai és húsz kubai fiatal érkezett Buda­pestről, hogy résztvegyenek a tábor munkájában. A kubai fi­úk voltak a tábor kedvencei. Igaz, kissé hűvösnek tartották az időjárást, s a hideg éjsza­kákra meg is szavaztak nekik még egy takarót, de kedélyüket sem ez, sem a kissé szokatla­nul erős munkatempó nem zavarta. Esténként ők voltak a derű és a vidám szórakozás leg­buzgóbb hívei, így aztán a tá­bor minden lakója a szívébe zárta őket, a kínai fiúkkal együtt. A zalkodi termelőszö­vetkezet KISZ-szervezete egy alkalommal baráti találkozót rendezett, amelyen a sátoralja­Uiságárusitó automaták Moszkvában Érdekes automaták tűntek fel Moszkva utcáin. A Marx sugárút aluljáróiban felállított első hat, újságárusító automa­tából a Pravda, a Szovjetszka- ja Rosszija, a Krasznaja Zvezda stb. legfrissebb számait kaphatják kézhez a vásárlók. Rövidesen hasonló automatá­kat fognak felállítani a Metró­állomásokon, a főváros pálya­udvarain és számos üzemben. újhelyi járás falusi KlSZ-titká- rai és a külföldi fiatalok is részt vettek. A baráti találkozó nagyszerűen sikerült. Július 16-án aztán elhagyták a táborokat az első turnus fia­taljai és újak jöttek helyettük. Berentére 200 borsodi és 98 Nógrád megyei középiskolás utazott. Zalkodon 340 budapes­ti, 60 Hajdú megyei és 40 Nóg­rád megyei egyetemista, illetve középiskolás fiatal dolgozik ezekben a napokban. Nagy­kőrösre Borsod megyéből 220 középiskolás lány jelentkezett és valamennyien meg is kezd­ték a munkát. A táboroknak kitűnő a kap­csolata a környező falvak ki­űzéseivel. A sok közös prog­ram között érdemes például megemlíteni, hogy a zalkodi építőtábor futballcsapata rend­szeresen vív barátságos mér­kőzést a közelben lévő közsé­gek fiataljainak csapataival. Gyeptéglarágfő szerkezet A töltésrézsűk, bevágások stb. biztosítására szolgáló gyep­téglákat általában kézi erővel vágják. A kurszki népgazdasá­gi körzetben készüléket szer­kesztettek erre a célra, amely a szovjet D—265 tipusú útgya- lura felszerelhető. A készülék a gyeptégla alávágósát végző késből, továbbá négy, függőle­ges síkú, állítható vágótárcsá­ból áll, amelyek a lemezek gyepszőnyegeit tetszőleges szé­lességű sávokra vágják. Az eketárcsákkal és acéllemez­zel merevített alavágókés vá­gószöge beállítható. A készü­lékkel a gyeptégla állapotától és a talaj keménységétől függő­en, óránként 900—2000 négy­zetméter gyeptéglát lehet ki­termelni. . A gyeptéglavágó készülék 40 perc alatt felszerelhető. Az új szerkezettel 40—60 százalékos megtakarítás érhető el ilyen jellegű munkánál. A kísérletezés éve fi kassai gépiparban már a televízió tanít — fi néma adás nem teleit meg (Kassai tudósítónk írja): A nemrégen befejezett is­kolaév kezdetén a kassai gép­es viliaimosi pari középiskola az elhasznált ipar kísérleti intéze­tétől Pöstyénben, vásárolt egy ki nem használt ipari televízió készletet. Az ipari iskola labo­ratóriumi gyűjteményébe ke­rült a felvétói kamera, az áramforrás szekrénye és a mo­nitor, amely az Athos készü­lék részére készült. Az iskola igazgatósága külön vásárolt vezetékkeUékeket és azután megkezdődött a fárad­ságos szerelés és állítás. Balog; Divis, Strauss, Csintaia, Caizel nevű diákolt nem ijedtek meg a kábelrengetegtöl, a vezeté­kektől, elektronoktól és egyéb más alkatrészektől. Néhány hét múlva megkezdték a „kísér­leti” adást sugározni a labora­tóriumból az osztályokba, még pedig a laboratóriumi munkák gyakorlati bemutatóját. Meg­szerkesztették a különleges hangcsatornát, azután pedig a kép mellett a hangot, is átvit­ték. Lichardus tanár vezetésé­vel elkészítették a műhelyben a teodolit részére a különleges állványt, amely lehetővé teszi a kamera vertikális és hori­zontális forgását. Az említett szerelések után megkezdték az 'iskolai nézők részére az adást, | főleg a bemutató jellegű adást az alsóbb osztályú tanulók ré­szére. A legsikerültebb adás a !szülői összejövetelről, a kultu­rális rendezvényekről, a Fucssk jelvény kiosztáséról, az Ifjú­sági Szövetség ünnepélyes ülé­séről és egyéb érdekességekről, 'készült. A tanulók, akik a televízió­val legtöbbet foglalkoztak,- olyan jártasságot szereztek, hogy a gépeket nemcsak üze­meltetni tudják, hanem az I ipari adásnál keletkezett zava­rokat menet közben meg is | tudják javítani. Biztosan úttö. íróik lesznek a különféle kisérS tett eljárások beindításás®» ÍNem hiába küzködött velil$! 1 Hlozska mérnök. Bizonyára 'megtalálják helyüket a gyakori latiban is. Ugyanis ők az egye» ^düliek Szloveuszkon a jóízű elektrotechnikai szerkesztői szakán. Sok i Íven szakemberre* lesz szükség a KefetsztováSoai Vasgyárban is. ahol hasonló összeállítású gépeket fogteSK* szeretni. Stefan áiosér A műszaki fejlesztés A korszerű gyártási folyama- o tok meghonosításának tehát el-? engedhetetlen feltétele a mű-« szaki fejlesztés. Éppen ezért® meg kell találni azt az utat,£ amely érdekeltté teszi a mun-« A közelmúlt napokban olyat tettem, amit még életemben soha eddig: peron­jegyet vettem. Igen: szép, szabályos, kis cédulácskát, amelyet egy forint ellené­ben egy vasúti portás erőszakolt rám. Sokadmagammal jártam a pálya­udvaron. Váltás volt a balatoni gyer­meküdülőben, miskolci úttörők százai utaztak és szülők százai kísérteit ki őket a pályaudvarra. Éjszakai órákban in­dult a vonat, más utas nagyon kevés volt, nosza a portás bácsi maga mellé vett egy segítséget és annál az ajtónál, ahol a sok kisdiák a szülőktől kísérve a peronra és a vágányok közé özönlött, megkezdte a peronjegy forgalmazását, mert — mint az a’ vasúti szabályzatok­ban foglaltatik — „a vasút elzárt terü­letére érvényes menetjegy, vagy pálya­udvari belépő nélkül belépni szigorúan tilos”. A kísérők váltsanak peronjegyet — hangoztatta két vasutas, de nagyon kevesen fogadták meg ezt az okos taná­csot. Kísérőnek éreztem magam, meg sajnáltam is a két vasutas bácsit a hiábavaló kínálgatásért, végül pedig szabályzat-tisztelő egyéniség is vagyok, egy forint ellenében megváltottam a jo­gom a pályaudvari korom szabad mell- reszívására. Jogosan mászkálgattam hát a peronon és nem „feketén”, hanem egy forintért megváltott jogommal élve másztam át néhány vonaton, mfg a keresett szerel­vényt elérhettem, csak a kezem és ru­hám lett fekete a kocsik kapaszkodójá­tól — teljesen legálisan ijedeztem a to­lató diesel-mozdonyok hátborzongató koncertjétől, mert annak az élvezete is benne foglaltatik a peronjegy egyforin­tos árában. Fickándoztam, ide-oda jár­káltam, próbáltam kiélvezni a pálya; udvari belépő forintját az utolsó fillérig" Aztán, amikor elment a vonat, haza­indultam. Már a vágányok között előre elgondoltam, micsoda élvezettel fogom átnyújtani a portás bácsinak a peron­J---------------------------------------------------k. A peronjegy ^_________________r Jegyet, amikor elhagyom a „vasút zárt területét". Senki nem kérte a jegyemet és akkor jutott eszembe, hogy néhány hete már megszüntették azt a nevetsé­ges szokást, hogy elkérik az elhasznált jegyeket így a jegy birtokomban maradt, mó­dom nyílt otthon alaposan áttanulmá­nyozni. Legelőször azt olvastam rajta, hogy a bélyegzés napját és óráját ellen­őrizzem. Megtettem és akkor döbbentem rá, hogy bár a portás bácsi igen akku­rátusán nyomta rá a stemplit a forintos cédulkára, azon csak a nap volt olvas­ható, az óra nem, mert az már hiányzik a MÁV bélyegzőiről. Meg hiba az is, hogy én éjfélkor is az állomáson vol­tam, hát a bélyegzett nap körül is van valami hiba, hiszen., amikor kijöttem, már másnap volt. Azt is megtudtam a jegy szövegéből, hogy húsz forint bír­ságtól menekültem meg az egy forint ellenében, mert ennyivel büntetendő elméletben az a halandó, aki peronjegy nélkül, ingyen sürgölődik a vágányok között. Elgondolkoztam azon, miként tudják meg, hogy kinek van peronjegye és kinek nincsen. Ugyanis az italmérés­sel is felszerelt egyik váróterembe sza­bad a bejárás utazási szándék nélkül, onnan a peronra lehet jutni egy olyan ajtón, amelyet nem őriz senki és ki lehet jutni a másik várótermen keresztül is. Ki is lebtet jönni az állomásról minden ellenőrzés nélkül, hát akkor miként tud­ják meg: kit kell húsz forinttal bírsá­golni? Tabi László már egy alkalommal fej­tegette, hogy a vasút nem ad semmit a peronjegy ellenében, miért is szedi az árát. Én büszkén vallom, hogy pénzért koptattam a peron keramitkockáit, pénzért szívtam a tüdőmre a kőszénfüs­töt, ami mégis más a vágányok között, mint a drótkerítésen kívül és általában csoda szabályosan jártam el — még azt is kiválasztottam, hogy a gyermekem olyan pályaudvarról induljon a Bala­tonra, ahol egyáltalán eszébe jut vala­kinek a peron jegy árusítása, ami a gya­korlatban kizárólag a nagyobb állomá­sokon fordul elő, pedig a falusi állomá­son is lehet koptatni a síneket és fo­gyasztani az oxigént utazási szándék nélkül. Végül bevallom: egy kicsit azzal a szándékkal is vásároltam a peronjegyet, hogy eltegyem emlékül. — Hátha a használt jegyek visszakérésének meg­szüntetése után ezt a másik elavult ren­delkezést is megszüntetik és — akkor itt állok életem delén túl, egy szál peron­jegy nélküL (benedek) Alapos, jól átgondolt, minden­re kiterjedő, időrendileg is üte­mezett tervet kell készíteni, amely meghatározza a vállalat fejlődésének az irányát, rende­zi a gyártási profilokat. Aján­latos a kor követelménye meg­szabta technikai fejlődésnek megfelelően felfrissíteni a gép­parkot, esetleg a külkereske­delmi tevékenységet is lehetne módosítani. Ezzel egyidőben ajánlatos volna gépesíteni az öntödét, az öntvénytisztítást, a kemencék anyagellátását és a durvalemezek zörejmentes egyengetését is. A hozzászólások A kibővített pártbizottsági ülésen felszólalt néhány gyár­egységvezető és műszaki dolgo­zó is. Valamennyien arról be­széltek, hogyan lehetne a jövő­ben eredményesen munkálkod­ni azért, hogy a pártnak a gép­iparra vonatkozó határozatából a DIMÁVAG is méltóképpen részt vállaljon. Fontos ez, hi­szen a gyár most újabb gép­egységek megmunkálását, illet­ve előkészítését végzi. Az agg- regát és célgépgyártás nem könnyű feladat. Újszerűségé­nél, bonyolultságánál fogva munkást és vezetőt egyaránt próbára tesz. Számolni kell a kezdeti lépések nehézségeivel. Hiszen az új mindig fokozot­tabb igénybevételt kíván addig, amíg maga alá gyűri a régit, az elavultat. És hadd fejezzem be ezt az írást Dojcsák János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak szavaival: Nem keveset dolgozott a gépipar, hanem a munkának a hatékonysága nem realizálódott kellőképpen, az elmaradás oka elsősorban a műszaki fejlesztés előfeltételei­nek a biztosításában kereshe­tő. Nincs elég gyártásfejlesztési kezdeményezés — sok a repro­dukció. Éppen ezért igyekez­zünk az adott körülmények között a legszínvonalasabb munkát végezni — s használ­juk ki az anyagi ösztönzés adta lehetőségeket E néhány mondat szinte ma­gába foglalja mindazt, ami a párthatározatban áll. Magába foglalja azt a sok felszólalást, amely elhangzott a diósgyőri gépgyár kibővített pártbizott­sági ülésén. Jó volna ezt gyümölcsöztetni már a közeljövőben. Hiszen számos olyan dolog is elhang­zott, melyek felszámolása nem tűr halasztást. Lássunk hát munkához, s fáradozásaink nyomán hadd emelkedjék egyetemes gépiparunk terme­lékenysége, korszerűsége — a világpiacokon való versenyké­pessége. Hogy jobban dobog­jon az a bizonyos „szív”. Fauloviis Ágoston kában mind a vállalatot, mind az egyént. A műszaki fejlesz­téshez persze anyagi eszközök, elsősorban beruházások kelle­nek. Azonban éppen a beruhá­zások leghatékonyabb, a nép­gazdaság fejlődését leginkább előmozdító kihasználása az, ami esetenként közgazdasági probléma. Gyakran találko­zunk olyan esetekkel, amikor drága pénzen vásárolt gépek kihasználatlanul hevernek, vagy nem a rendeltetésüknek megfelelően üzemeltetik. Á DIMÁVAG-ban a műszaki fejlesztés lényegében két fő irányban hat. Az egyik a gyárt­mány, a másik a gyártásfej­lesztés. Mit tettek az üzemek­ben azért, hogv e kettős fel­adatnál előbbre léojenek? Meg­erősítették a műszaki fejlesz­tési osztályt, ennek keretében létrehozták a műszaki tájékoz­tató irodát, amelynek egyik fő feladata a külföldi szakcikkek alkalmazhatóságának a félku­tatása, ezek ismertetése a konstruktőrökkel és a technoló­gusokkal. A jövőben tovább szeretnék javítani a kutatók, fejlesztők és technológusok munkáját, és növelni akarják a műszaki szakemberek kép­zettség szerinti csoportosítását, tökéletesíteni a műszaki tudo­mányos kutató és fejlesztő in­tézetekkel való kapcsolatot. Szorosan hozzátartozik a mű­szaki fejlesztési tevékenység­hez az újítási munka is. Me­gint a gyakorlat bizonyítja, hogy hány esetben százezreket, milliókat jelentő javaslatok kerültek napirendre, s azok al­kalmazása az egész vállalatnál kedvezően éreztette hatását. Az előkészítés és a gyártás Érdemes elgondolkodni Ha­vasi Béla főmérnök szavain is. Azt mondta: Ne csak beszél­jünk, hanem tegyünk is azért, hogy vállalatunknál nagypon­tosságú új gépekkel, automata­sorokkal és aggregát-egységek- kel termeljünk. Ezt követeli a fejlődés. Ehhez persze olyan progra­mozás szükséges, amely gépi úton történő feldolgozással biz­tosíthatná a létszám- és gép­terhelés egyenletes keresztmet­szetét. A műszaki vezetőknek tehát felül kell vizsgálni — ki- nek-kinek a saját munkaterü­letén —, hogy mit tettek és mit tesznek a jövőben a mű­szaki előkészítés és a gyártási szervezettség tökéletesítésére, valamint a műszaki technikai színvonal növeléséért. E nélkül aligha képzelhető el, hogy a DIMÁVAG 20 esztendő alatt kétszeresére növelje termelését. Ezen a távlati programon már most kell munkálkodni. A marxizmus—leninizmus azt vallja: a szocializmus felépíté­se elképzelhetetlen a nehéz­ipar, de ezen belül is a gép­ipar fejlesztése nélkül. Ügy szoktuk ezt mondani hétköz­napi nyelven: az Ipar szíve a gépipar. A mindennapi élet produkálta számos jelenségei­vel lehetne bizonyítani a gép­ipar fejlesztésének fontosságát, elsőbbrendűségét. Hiszen a ter­melékenység fokozása, az auto­matizálás, a gazdaságos terme­lés, sőt sokszor a minőségi vál­tozás is a fejlett gépipart igényli. Nem véletlen tehát, hogy pártunk Központi Bizottságá­nak június 29-i határozata sok­oldalúan fejtegeti a gépipar helyzetét, a további feladato­kat és a fellelhető fogyatékos­ságok megszüntetésének a módjait. E határozat sokak előtt is­meretes. A rádió és a külön­féle sajtótermékek napokon keresztül ismertették azt a há­rom fő kérdést, mely gépipa­runk homlokterébe került. En­nek egyik legdöntőbb része, hogy a gépipar az utóbbi évek­ben ugyan jelentékenyen fejlő­dött, de nem használta ki tel­jesen az adott lehetőségeket. Nem járult hozzá kívánatos mértékben a nemzeti jövede­lem növeléséhez, a népgazda­ság tervszerű és állandó fej­lesztéséhez. Ezeknek a határozatoknak .. tanulmányozását követően sok helyen a pártszervek kezde­ményezésére kibővített párt­bizottsági ülésen vitatkoztak arról, hogy mit kíván egy-egy üzemtől az új helyzet, mit te­hetnek a párthatározatból fa­kadó tennivalókért, — mit te­hetnek azért, hogy jobban do­bogjon az a bizonyos „szív”. Egyszóval, látszott az emberek tenniakarása, alkotnivágyása, minden olyan fórumon, ahol szóba került a magyar gépipar fejlesztése. Felelősséggel, hiva­tásérzetből sarjadó szakérte­lemmel nyúltak e kérdésekhez üzemeink kollektívái, s igye- ■fjikeztek a saját „asztaluknál” .. .előbbre lépni. v -r- r A szellemi munka „exportálása“ Á DIMÁVAG-ban is népes tanácskozás hallgatta Pálmai Józsefnek, a gyár igazgatójá­nak beszámolóját. A kibővített pártbizottsági ülésen a válla­lat vezetőjének referátuma le­hetőséget adott, a határozat nyomán, az üzem sajátosságai­ból adódó feladatok megvita­tására. A gyár jó munkájához alig­ha fér kétség, hiszen tizenhét- szer ültek élüzem-ünnepséget, háromszor elnyerték a Minisz­tertanács és a SZOT vándor- zászlaját és hozzájuk került a pártunk VII. kongresszusára indított munkaversenyek zász­laja is. Évről évre növekedett a termelési érték és a távoli országokba szállított exportok mennyisége. 1960-ban 274 mil­lió forint értékű árut szállított a DIMÁVAG külföldre. S az 5^ éves terv végére ez a szám 383 é millióra emelkedik. Ez azt je-« lenti, hogy amíg a gyár terme-® lési volumenje mintegy 30 szú-« zalékkal, addig az exportter-,® melés 40 százalékkal emelke-« dik majd. Jj Az ilyen arányú felfutás tér-» mészetesen korszerű üzemszer-J vezést, modern gépparkot, ma-® gasfokú elméleti és gyakorlati* szaktudással rendelkező embe-» reket igényel. Különösen döntő® ez akkor, ha figyelembe vesz-« szűk a hazai gyártású munka-® igényes, termelékeny és nagy-i pontosságú gépek és berende-® zések világpiaci versenyképes-* ségének fontosságát. Ezt pedig o csak korszerű technikával, gaz-® daságos termeléssel, az anyag-» igényesség maximális csökken-® lésével, más szóval a szellemi” munka exportálásával lehet® biztosítani. * Ez csak úgy képzelhető el,J ha a tervezők a lehetséges mű-® ■ szaki megoldások közül gazda-J sági és technikai megfontolá-» sok alapján kiválasztják a leg-° kedvezőbbet és biztosítják azok« dokumentációs gyártási folya-* ma tát. . ®

Next

/
Thumbnails
Contents