Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! KKO Politechnikai vizsgán A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Will, évfolyam, 140. »»ám Ara: 70 fillér 1962. június 17, vasárnap A borsodi ipar felelőssége M egszoktuk, hogy tervezünk — és számvetést készí­tünk. Ez a két jelenség vala­hogy velejárója lett minden­napi életünknek, de különös­képpen a műszaki és gazdasági vezetők munkájának. S egy-egy ilyen számvetésnél mindjárt vé­leményt is alkothatunk üzemek­nek, vállalatoknak, vagy akár iparágaknak a tevékenységé­ről. Ha valaha igen, hát most ugyancsak nagy jelentőségűek az effajta öszehasonlítások, hi­szen a magyar és ezen belül Borsod megye iparának dolgo­zói is nagy feladatok végre­hajtásán fáradoznak. S ilyen­kor, néhány nappal az eszten­dő közepe előtt ajánlatos mér­legre tenni, mit tett megyénk ipara közel hat hónap alatt a népgazdaság asztalára. Köztudomású, hogy a máso­dik ötéves terv ipari tevékeny­ségében igen nagy szerep jut Borsod megyére. Hissen ismert, hogy az oi'szág kohászati, szén- bányászati és lassan vegyipari termékeket előállító iparágai­ban döntő befolyása van me­gyénknek. Éppen ezért nem lehet közömbös számunkra, miként alakulnak ipari üze­meink termelési, minőségi és gazdaságossági mutatói. Más szóval, teljesíti-e tervét a bor­sodi ipar, vagy sem. Aki elolvasta az újságokban, vagy meghallgatta a televízió­ban Gáspár Sándor elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga titkárának a népgazdaság helyzetéről tartott sajtótájé­koztatóját, az jóleső érzéssel nyugtázta, hogy népgazdasá­gunk tervszerűen, arányosan fejlődik, annak ellenére, hogy egy-egy területen nem megfe­lelő ütemű az előrehaladás. Ez a megállapítás kisebb-nagyobb korrekciókkal jellemző me­gyénk iparának közel íélesz- tendős munkájára is. Üzemeinkben manapság már nemcsak formálisan foglalkoz­nak a termelékenység és a gaz­daságosság kérdésével, hanem általában ez képezi a vezetők munkájának irányvonalát. A termelés gazdaságosságának előtérbe kerülésével nőtt a ter­melékenység növelése iránt táplált felelősségérzet is. Jó ér­zés, hogy egyre többen felis­merik azokat a törvényszerű összefüggéseket, amelyek meg­találhatók a gazdaságos terme­lés, ezen belül pedig a terme­lékenyebb munka és a gazda­sági helyzetünk jó, vagy rossz alakulása között. Borsodban például az állami Ipar teljes termelése egyenle­tesen fejlődött az utóbbi idő­ben. 1962. januárjához viszo­nyítva májusig, több mint 1 százalékos emelkedés tapasz­talható. Hasonló képet kapunk az egy napra jutó teljes terme­lési érték vizsgálatakor is. A termelékenység statisztikai adatai pedig azt igazolják, hogy 1961-ben 18 500, ez év január­jában 19 100, májusában pedig már közel 20 000 forint volt az egy munkásra jutó termelési érték. P rdemes néhány fontos *“ iparág termelési mutató­it megemlíteni. A szénbányá­szat teljes termelése ez év első 5 hónapjában 1,2 százalékkal magasabb, mint 1961 hasonló időszakában volt. Első negyed­éves tervét a Borsodi és az Özclvidéki Szénbányászati Tröszt egyaránt túlteljesítette. Csaknem 25 ezer tonna szenet termeltek terven felül. Április­ban viszont már visszaesés mutatkozott, hiszen a Borsodi Szénbányászati Tröszt csak 96,7 százalékos eredményt,pro­dukált. Ennek ellenére megvan a lehetőség arra, hogy féléves crinten megyénk szénbányá­szata teljesítse tervét. A minő­ségi' munkával nincs különö­sebb baj, de a bányafa és rob­banóanyag felhasználásnál túl­lépés tapasztalható és a gépi jövesztés, illetve rakodási ter­vek teljesítése is bizonytalan. A kohászati üzemek, annak ellenére, hogy esetemként nagy gondokkal küzdöttek, néhány tervmutatót nemcsak teljesí­tettek, hanem túlteljesítették. Megyénkben ez évben mintegy 6,6 százalékkal magasabb a kohászok átlagos havi terme­lése, mint 1961 hasonló idősza­kában volt. Az acélnyersvas 7,4, az ötvözetlen acél 10,8, az ötvözött acél 11,6, a hengerelt- áruk 7,4, az acélöntvények ter­melése pedig 3 százalékkal emelkedett. A Lenin Kohászati Műveiknél jelenleg a termelé­kenység növelése, a program szerinti gyártás és a selejtcsök- kentés okozza a legnagyobb gondot. Ez érthető is, hiszen az első negyedben 96,2 százalékos programszerűséggel dolgozott a gyár. Az egyik legfontosabb üzemrészben, a martinacclmü- ben pedig 4,14 százalék volt a selejt. Igaz, ez utóbbi adat áp­rilisban 2,9-re, májusban pedig 2,62-re csökkent. A gazdaságos termelésnél is vannak tenniva­lók, hiszen a tervezett 1,9 szá­zalékos költsógszimt csökkentés helyett, 0,5 százalékos emelke­dést jelez a negyedévi mérleg. Gépipari üzemeink átlagosan 3,1 százalékkal termeltek töb­bet, mint tavaly. A D1MÁVAG- ban az első negyedév jól sike­rült. Féléves szinten mégsem látszik biztosítottnak a kész­áru- és az exportterv teljesítés. Néhány igen fontos gépegység szerelése éppen a kooperáló vállalatok késedelmes szállí­tása miatt van veszélyben és a nagymérvű anyagselejt is ked­vezőtlen helyzetet teremt. A Nehézszerszámgépgyár ha- soló természetű problémák mi­att nem teljesítette első ne­gyedévi tervét. Az egyik leg­fontosabb gyártmányhoz, az exportra készülő kompresszo­rokhoz januárban és február­ban szinte egyetlen öntvényt sem kaptak. Mindkét üzem kollektívája szeretné teljesí­teni félévi tervét még akkor is, ha a hó végén kissé foko­zottabb lesz a szerelés üteme. Minden esetre sokkal köny- nyebb lenne a gépgyárak hely­zete, ha az alapanyagénál» vállalatok kissé lelkiismerete­sebben teljesítenék kötelezett­ségeiket gj asorrLó módon lehetne " elemezni megyénk ener­gia-, könnyű-, építő és vegyipa­rait. Legtöbb helyen ott is be­csülettel helytálltak a munká­sok és vezetők. Igyekeztek leg­jobb tudásuk szerint ellátni azokat a feladatokat, amelye­ket a munkáshétköznapok, az élet, a fejlődés szab meg. Éppen, két hét van hátra az esztendő közepéig. Ez alatt sok mindent lehet még tenni. Körülményeink kedvezőek. Üzemeink, gyáraink dolgozói becsületes, szakmájukat sze­rető és jól értő emberek. — Meg vannak a lehetőségek a még tapasztalható fogya­tékosságok felszámolására, a gazdasági munka csiszo­lására. Erre biztosíték a gyár­vezetőségek hatáskörének a bővítése, a most terebélyesedő szocialista hrigádmozgalom és a VIII. pártkongresszus tisz­teletére kibontakozott, s ma már országos jellegű verseny. C ha ezeket a nagyszerű le­** hetőségeket lelkiismere­tesen kihasználjuk, akkor a nagyműltú és szép perspekti- vára tekintő borsodi ipar min­den bizonnyal betölti hivatá­sát a termelékenység emelésé­ben — népgazdaságunk egész­séges fejlesztésében. Paulovits Ágoston Az OAS eddigi legnagyobb robbantása Algériában Az OAS korábbi fenyegető­zéseinek megfelelően tovább folytatja „romboló hadjáratát” Algériában, ez a hadjárat az utóbbi napokban elsősorban épületek és intézmények el­pusztítására irányul. A terror- szervezet egy több mint 40 ki­logrammos plasztikbombával pénteken felrobbantotta az al­gíri városháza épületét; A városháza nagy része rombadőlt. de megrongá­lódtak a környező épüle­tek is, közöttük az a szálloda, amely­ben a külföldi újságírók lak­nak. A kivonuló rendőrség és a mentőalakulatok holtáig jár­tak az üvegcserépben és a tör­melékben, több órán keresztül ástak, míg sikerült kimenteni a romok alá szorult embereket. A robbanásnak négy halá­los és 35 sebesült áldozata volt. Később a romok között tűz ütött ki. Ez volt eddig az OAS legnagyobbszabású robbantása Algériában. Mint már jelentettük, pénte­ken délelőtt felrobbantották a Musztafa-kórház műtőit. Dél­után újabb kórház robbant Al­gírban ,a károkról még nem ér­kezett jelentés; Ugyancsak felrobbantotta az OAS az Algírtól keletre fekvő vízierőmű ellenőrző és irányí­tó berendezéseit. (Az OAS ko­rábban valamennyi algériai ví­zierőmű felrobbantásával fe­nyegetőzött.) Az algériai gáz- és elektro­mos művek vezetőinek tájé­koztatása szerint a pénteki robbanás lénye­gében megbénította a vízi­erőmű működését és így komoly zavarokra lehet számítani Algír energia­ellátásában. Előreláthatólag nyolc-tiz hó­napra lesz szükség az okozott kár kijavításához. Rocher-Noir-ban tovább folynak a július 1-i népszava­zás előkészületei, A népszavazást előkészítő bi­zottság ismét visszautasította Messzali Hadsz pártjának je­lentkezését. Elfogadta viszont a SFIO (a Francia Szocialista Párt) algériai szervezetei és az „Uj Algériáért” bizottság (Li­berális Európaiak tömörülése) jelentkezését. A népszavazási kampányban hét politikai cso­portosulás vesz részt Közöttük van az FLN és az Algériai Kommunista Párt is. A román nép szeretettel várja a Hrnscsov elvtárs vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget Egész Romániában rendkívül nagy várakozás előzi meg a Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette szovjet párt- és kor­mányküldöttség küszöbönálló látogatását. A delegáció a pro­gram szerint június 18-án, hét­főn érkezik Bukarestbe. A levelek ezrei érkeznek a Szovjetunió bukaresti nagykö­vetségére és a központi lapok szerkesztőségeibe, amelyekben a dolgozók kérik Nyikita Szer­gejevics Hruscsovot és kísére­tét, hogy tegyen náluk látoga­tást. Meg akarják mutatni eredményeiket, amelyek eléré­sében a szovjet nép önzetlen segítsége nagy szerepet ját­szott. A mai román gyáripar és a szocialista nagyüzemi mezőgaz­daság megteremtése, a szocia­lista kultúra vívmányai elvá­laszthatatlanul összeforrtak a román—szovjet barátság fogal­mával. Innen van az, hogy a Román Népköztársaságban közkeletű szóval, „nagy barát­ság” néven jelölik meg a ro­mán—szovjet barátságot. A Nyikita Szergejevics Hrus­csov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség romániai látogatása kétségkívül tovább erősíti a sokoldalú román—r szovjet kapcsolatokat. A miskolci Kossuth LcAnygimnáziuni volt IV/A. osztályának érett­ségizett növendékei a napokban vizsgázta^ politechnikai ismere­tekből. Képünkön Szűcs Karola, aki iskolai tanulmányaiból ki­tünően „érett”* a gyalugép mellett bebizonyította szakmai felké­szültségét is­Foto: Szabados György Újítási hónap a diósgyőri és az ózdi kohászatban A Lenin Kohászati Művek­ben pénteken — a VIII. párt- kongresszus tiszteletére — újí­tási hónap kezdődött. Az újítá­si hónap alakalmából a szoká­sosnál nagyobb és szélesebb körű agitációt fejtenek ki az üzemekben, hogy minél több dolgozó figyelmét irányitsák a legfontosabb időszerű és távlati feladatokra. Ezért valamennyi üzemben hirdető táblákon tün­tetik fel a legfontosabb felada­tokat, amelyeket a dolgozók kezdeményezésével, újításával kívánnak megoldani. Ezenkívül a gyári hangos híradón, a kü­lönféle összejöveteleken, ter­melési tanácskozásokon, kiváló Diósgyőri iparitanulók jutalom-üdülése Az ország egyik legnépesebb iskolájában, a diósgyőri 100-as Iparitanuló Intézetben több mint másfélezer fiatal tanul. A diósgyőri gyárakon kívül Bor­sod megyének körülbelül húsz kisebb üzeme, vállalata részére biztosítják itt — hat szakmá­ból — a szakmunkás utánpót­lást. A fiatalok az idei tanév­ben a tavalyinál jobb tanulmá­nyi eredményt értek el, s ezért több tanulót jutalmaznak meg, mint a múlt évben. így százöt­ven, tanulásban és munkában kitűnt fiatal vesz részt juta­lomüdülésben. Az ifjúmunká­sok két hetet töltenele a Bala­tonon, illetve az ország más vidékein. dolgozó, újító értekezletekeni, műszaki konferenciákon is­mertetik az újítási hónap cél­ját. Az újítási hónap idején benyújtott javaslatokat soron kívül bírálják el, s gondoskod­nak azok mielőbbi bevezetésé­ről; Ezt a hónapot felhasznál­ják az üzemben az utóbbi években bevezetett újítások felülvizsgálatára is, megálla­pítják, melyek alkalmasak ta­pasztalatcserére, más üzemek­ben való felhasználásra; Eze­ket a megoldásokat eljuttatják az ország többi üzemeihez. Az újítási hónap -*lett mintegy kétszáz olyan tel adat megoldá­sára várnak és kérnek javasla­tokat a dolgozóktól, amelyek hatásosan segítik majd a kongresszusi felajánlás, vala­mint az éves terv teljesítését, s jól hasznosíthatók majd a második ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósításában is. Hasonló céllal és feladattal újítási hónapot tartanak an Ózdi Kohászati Üzemekben is, Tíz gyártmányt mutat be a mezőgazdasági kiállításon a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Ä több mint százéves Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár tíz legújabb gyártmá­nyát mutatja be a Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon. Az FE—3 csővázas könnyű függesztett eke, amelyet már nagy sorozatban gyártanak, vi­Gyuhran több emelet magasságban, sokszor akrobatikus ügyességgel végzik nehéz munkájukat miskolci Építőipari Szövetkezet tét öledét, lágviszonylatban is a magyar mezőgépgyártás magas színvo­nalát képviseli. A szántás mélységét csuklós, önbeállitó szerkezet teszi egyenletessé. Újdonság a függesztett mély­szántó eke. Ennek érdekessége, hogy külföldön sem készítettek még függesztett kivitelben ilyen nagy teljesítményű ekét. Szántási mélysége 45 centimé­ter, az új magyar traktorra szerelhető. Kétféle altalajlazftóf fs kül­denek a kiállításra. A függesz­tett altalajlazítók nem forgat­ják meg, csupán meglazítják a talajt 40—50 centiméter mély­ségben és ezzel megóvják ned­vességtartalmát. A nagyobb tí­pusú altalajlazitó ugyancsak a D4K típusú, 65 lóerős, új ma­gyar traktornak lesz a munka­eszköze. A kiállított gépek között ér­deklődésre számíthat a borsó­arató is, melynek kísérleti pél­dányát már kipróbálták. A gép a borsó nagyüzemi természté- sét segíti, lehetővé teszi, hogy a konzervgyárakat több száz holdas táblákról lássák el friss borsóval. A traktorra szerelt gép a borsót rendre aratja, majd fel is szedi a rendről. Uj gyártmányként mutatko­zik be a motoros csörlő, amely sodronykötéllel vontatja a. munkaeszközöket. A szőlőmű­velésnél veszik majd hasznát, különösen a lejtős terepen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents