Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-14 / 137. szám

északim ag*arorsz,ag

Csütörtök, 1962. június 14.

A francia nemzetgyűlés többsége elutasította De Gaulle

.európai politikáját“ és kivonult az ülésteremből

A francia nemzetgyűlés többsége szerdán szavazás nélkül elvetette a kormány külpolitikai programját. A szokatlan eseményre a nemzetgyűlés külpolitikai vitájának kezdetén került sor. A vita megnyitása előtt Couve de Murville

külügyminiszter a kormány külpolitikai programját körvonalazó nyilatkozatot olvasott fel. A külügyminiszter beszéde után Simonnet, a külügyi bizottság elnöke, a MRP tagja követelte, hogy a kormány a vita után bocsássa szavazásra

külpolitikai programját. Pompidou miniszterelnök már Előzőleg elutasította a külügyi bizottságnak ezt a kérését és ezúttal sem merte megkockáztatni a szavazást. A De Gaulle-i alkotmány szerint a kormány állapítja meg a nemzetgyűlés

Az eriani egyezmény a jövő kapuja

Ax algériai kormány nyilathoxata

Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya szerdán felhívta Algéria népét, igennel szavazzon Algéria függetlenségére a július elsejei népszavazáskor.

A kormány korábban már elzett és most közzétett nyi- Ukozata világosan és ünnepé- 'esen újból kijelenti, hogy az viani egyezményeket tartja a jövő kapujának. Hangsúlyozza, hogy az FLN az egyezményeket lelkiismeretes pontossággal

tiszteletben fogja tartani, de kizárja az egyezmények felülvizsgálatának lehetőségét. Leszögezi, hogy az algériai nép kezet nyújt az európai kisebbségnek.

Az algériai lakosságnak szóló részben a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy előbb el kell tüntetni a romokat, be kell gyógyítani a sebeket, meg kell indítani az életet a háború dúlta országban. E döntő lépés után a nyilatkozat két célt jeMegszüntették az abaéjszántói és a szikszéi járást

Az Elnöki Tanács ülése

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a tankötelezettségről szóló törvényerejű rendeletet, amely szabályozza az oktatási reformról szóló 1961. évi 3. törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Az Elnöki Tanács új törvényerejű rendeletben szabályozta az alsófokú oktatási intézmények megalakításával és működtetésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket is.

Az Elnöki Tanács elfogadta és határozattá emelte a Borsod megyei abaújszántói és szikszói járások megszüntetésére tett javaslatot. Az abaújszántói járás községeit — Abaújszántó, Baskó és Sima községek kivételével — az encsi járáshoz csatolják. Az említett községek az átszervezés után a szerencsi járáshoz tartoznak. A szikszói járás községeit — kettő kivételével — az encsi járáshoz, Onga községet a miskolci járáshoz, Tömör községet pedig az edelényi járáshoz csatolják. A határozat alapján az abaújszántói és a szikszói járási tanács és szervei működésüket 1962. július 1-én megszüntetik.

A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi 3. törvény a tankötelezettség szabályozását új alapokra fektette. A most elfogadott törvényerejű rendelet kimondja, hogy a gyermek a 6.

életév betöltését követő tíz tanéven át tanköteles. Ameny- nyiben a 8 osztályos általános iskolát 14 éves koráig nem végezte el, a következő években is folytatnia kell általános iskolai tanulmányait. Amennyiben a tanköteles 16. életéve előtt elvégzi az általános iskola 8 osztályát, de középfokú oktatási intézményben nem tanul tovább és nem áll napi négy órát meghaladó munka- viszonyban, tankötelezettségének hátralévő idejében továob- képző iskolába köteles járni.

Az alsófokú oktatási intézmények szervezetének és működésének szabályozásáról szóló törvényerejű repdelet összefoglalja az általános iskolák, a gyógypedagógiai intézmények és a továbbképző iskolák szervezetére és működésére vonatkozó alapvető szabályokat.

A rendelet kimondja, hogy az alsófokú oktatási intézmények gyakorlati oktató-nevelő munkáját a tanácsok közreműködésével létrejött pártfogói szerződés alapján az ipari és mezőgazdasági vagy egyéb üzemek, valamint termelőszövetkezetek különösen azzal támogatják, hogy gyakorló területet .bocsátanak rendelkezésükre, tanácsokkal és szakemberekkel látják el az intézményeket, üzemi termelésre már nem használható anyagokat és szerszámokat adnak át, közös üzemlátogatásokat szerveznek.

löl meg: az igazi szociális forradalom végrehajtását és a tényleges agrárreformot, amely a szegény parasztok és a földmunkások javát szolgálja, nem pedig a kiváltságos osztályok hasznát. Ez az agrárreform lehetővé válik az eviani egyezmények értelmében és az algériaiak joga, hogy annak módozatait megszabják.

A kivívott politikai függetlenség lehetővé fogja tenni, hogy létrejöjjön és kifejlődjék az ipar minden formája, fokozódjék a termelés, gyarapodjon az ország gazdasága és biztosítsák a nemzeti jövedelem' igazságosabb elosztását.

programját Es így csak formális bizalmatlansági javaslat

esetén kénytelen szavazást elrendelni.

A miniszterelnök elutasító válasza után Simonnet képviselő nyilatkozatot olvasott fel, amelyben 280 képviselő De Gaulle „európai politikája” ellen foglalt állást. A nyilatkozat aláírói ezután elhagyták az üléstermet. A francia nemzetgyűlésnek összesen 545 tagja van. Az ülésteremben gyakorlatilag csak az UNR-nek, De Gaulle pártjának képviselői maradtak. A Francia Kommunista Párt képviselői kezdettől fogva távol maradtak az ülésről.

Francia politikai körökben érdeklődéssel várják, miként válaszol De Gaulle a képviselők „engedetlenségére”. Kifejezett bizalmatlansági indítvány hiányában a kormánynak nem kell lemondania, a páriámét többségének nyílt szembenállása azonban világosan mutatja, hogy De Gaulle már az eddig mögötte állott polgárt rétegek jelentős hányadára sem támaszkodhat.

Négyszáz hengerész adott vért a Lenin Kohászatban

Amikor beléptem, éppen „üres” volt az irodahelyiségből ideiglenesen átalakított labor. A rajzoló- és íróasztalok tetején üvegcsék s injekcióstű-tar- tályok varázsoltak kórházi hangulatot a gyár közepén. A véradóállomás laboránsai most pihenhettek a reggeli „roham” után. Mert hajnali negyed öttől 9-ig megállás se igen volt. Közel ötvenen jelentkeztek a hengerészek közül az önkéntes és térítésmentes véradásra. És ez csak az első hullám volt.

A megyei véradóállomás dolgozói immár harmadízben látogattak el a Lenin Kohászati Művek hengerde gyárrészlegébe. A gyár vöröskereszt szervezete készítette elő a látogatást. Hetekkel korábban beszélgettek az emberekkel:

— önkéntes és térítésmentes véradást szervezünk. Aki úgy érzi, hogy megértette ennek a jelentőségét, jelentkezzen.

Plakátok hirdették: Életet ment, aki vért ad! S a hengerészek nem tanakodtak sokat. A balesetekre gondoltak, amelyek szinte minden pillanatban előadódhatnak az ő munkájukban. Hátha éppen neki, vagy legjobb barátjának, munkatársának lesz szüksége rá. Hátha éppen valamelyik hengerész, vagy segédmunkás, vágy mérnök életét menthetik meg saját vérükkel. Sokan vélekedtek úgy, mint Kovács József hengerész:.

— Kérnek, van, — hát csak természetes, hogy adok!

>Vagy mint Russzó Gézáné szocialista brigádvezefő, a dur- vahengerde csiszolójából:

— Akiknek kérik, nagyobb szükségük van arra a néhány deci vérre, mint nekünk, egészségeseknek. Nekünk ez meg sem kottyan. Azoknak az életét mentjük meg vele.

S ezért szervezett be tíztagú brigádjából nyolc dolgozót is az önkéntes véradásra. S a soksok fiatal a finomhengerdéből. S a‘régi ismerősök, a váradóállomás állandóan nyilvántartott ..donorai”, Jaskó József, vagy Császári Ferdinand, aki fiát is magával hozta és Brilla Jenő maguk is aktív szervezői, propagandistái a véradó mozgalomnak. A három alkalommal több mint négyszáz hengerész ajánlotta fel vérét a kórházaknak. 120 liter vért adtak az életmentéshez. Ha „csak” tíz ember életét adják vissza ezzel, — már sokat, nagyon sokat tettek. S tették ezt kötelességérzctböl, embertársi szeretetből...

<r. é.1

Ormosbányán

még nincs vége a tanévnek

O

rmosbánya legimpozánsabb épülete, amely friss csillogásával is magára hívja a figyelmet, az új általános iskola. Szombaton, június 9-én az egész országban befejeződött a tanítás az általános és középiskolákban, mégis az ormosbányai iskolában június 11-én az országostól elütő kép fogadott. Nem összefoglalók, nem vizsgák voltak a tantermekben, hanem rendes tanítás. Itt még nincs vége a tanévnek. Az új iskolaépületet ugyanis a télen adták át és az építési munkák miatt rendkívüli szünetet kellett tartani — ezt a szünetet pedig be kell pótolni a tanulóknak. Csak szombaton, június 16-án kezdik meg az összefoglalókat.

Igen szép ez az új iskola. Volt iskolaépület korábban is Ormosbányán, de kicsi, korszerűtlen. Hajdan a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság építtette, mint számos más bányatelepen. Ezt az egykori kis iskolát most 3 millió forintos költséggel bővítették és tették igen korszerűvé. Nehéz volt az épités, mert a terület sokszorosan alá van bányászva, ezért típustervet nem használhattak, egyedi tervezést kellett alkalmazni. Ez viszont sokat segített. így az iskolával egy épületkomplexumba került az óvoda is, lett az iskolának tornaterme, politechnikai terme, vetítő terme és sok egyéb, ami a korszerű oktatónevelő munkához szükséges. A teljesen korszerű épületben szeptembertől megkezdik a politechnikai oktatást, amire eddig éppen a korábbi épület hiányosságai miatt nem volt mód. A politechnikai oktatás személyi feltételei is biztosítva vannak már. A szép iskolának a környékét kellene még rendbehozni. A megyei tanács művelődésügyi osztályától póthitelt kértek erre a célra, a helyi tanácsnak is van tennivalója ebben, meg a MÁV-nak is, amelynek a területe szomszédos az iskolaudvarral; a lelkes, segítő társadalmi munkában meg nincsen hiány: a kiszesek és a tűzoltók már eddig is igen jelentős segítséget adtak.

Az iskola belső életéről is ** érdeklődtünk Nyerges István igazgatótól. A most záruló tanévben 15 tanulócsoportban 511 fiatal tanul. Huszonhárom nevelő van rendszeresítve, azonban csak 20 státusz van betöltve, 3 további .nevelő feltétlenül szükséges lenne. Szeptemberben egyébként a tanulócsoportok száma is emelkedik. A nevelők között most is van három

képesitésnélküli. Közülük az

egyik, Fogarassy Mária nem régen tanít, februárban jött az iskolához, illetve akkor cserélte fel az 1200 forintos kazincbarcikai állását a 860 forintos kezdő tanítói fizetéssel, mert pedagógus akar lenni Ehhez a pályához érez hajlamot, élethivatást. Már jelentkezett is az Egri Pedagógiai Főiskolára. Hajdú Piroska képesítésnélküli nevelő Sárospatakon tanul tovább. A harmadik nevelő, akinek még nincs meg a képesítése, Bittner Mária. Mindenképpen kellene tehát erősíteni a tantestületet, be kellene tölteni a hiányzó státuszokat, hogy az igazán tetszetős új iskola tartalmi munkáját ne befolyásolja esetleg károsan a nevelőhiány.

Félévkor 3,4 volt az iskola tanulmányi átlaga, az év végére 0,1 százalékos javulás várható. Mindez az iskola nehéz körülményei között, az átépítés okozta tárgyi nehézségek és az előbb vázolt lét- számnroblémák között jónak mondható. Sok munkát végeznek a pedagógusok iskolán kívül is. A bányatelep művelődési életében döntő a szerepük. Cseh Olga. Szolyák Zoltánná és Vay Ildikó a jóhírű Ormosbányai Bányász Irodalmi Színpadnak vezetői és igen lelkes munkatársai. A többiek is igen sok társadalmi munkát végeznek a legkülönbözőbb területeken.

Élénk a tanuló ifjúság mozgalmi élete is. Havonta 700 példányban járnak ifjúsági folyóiratok, tehát jóval több, mint a tanulók létszáma. Igen figyelemreméltók az iskola sporteredményei, a járási tanulmányi versenyben pedig az iskolának 5 tanulója ért el első és második helyezést. Jók az eredményeik a takarékossági mozgalomban, valamint a hulladékgyűjtésben. Éppen látogatásunkkor adtak át 14 mázsa vasat az átvevőhelyen a miskolci Vidámpark építéséhez. A hulladékgyűjtésül befolvó összegeket a jövőben kollektive használják fel, félreteszik nyári táborozásra és egyéb közös célokra. Igaz. ezen a nváron nem mennek táborozni, hiszen 72 tanulót üdültet a bányász szakszervezet. De les : több tapolcai kirándulás és eg-»b kedves nvári élmény.

A z ormosbányai iskola

'* eredményei eddig is szépek Voltak. Az úi. vonzó', korszerű iskolaépület segít maid abban, hogv az ormos- bányai bányászok gyermekeinek nevelése még eredmé nyesebb legyen.

fhenedek)

Közösségi neveléssel a szocialista pedagógiai elvek megvalósításáért

Közel tíz éve annak,

hogy megyénk néhány pedagógusa lerázta magáról azt a kábulatot, amelybe a felszabadulás évei után, a hirtelen keletkezett új pedagógiai viszonyok, nevelési nehézségek iorán került és egyre bátrab- ijan hirdette, hogy a pálcától jóval hatalmasabb eszköz van mezünkben: a közösségi neve- ’és, mely egyben közvetlen célja is mai nevelőmunkánknak.

Kezdetben ezt a vívódást, ítkeresést többnyire közöny kísérte és nagyfokú magáraha- Tyatettság jellemezte. Azonban az erőfeszítések nem voltak hiábavalóek, mert bebizonyították, hogy nincs okunk pedagógiai pesszimizmusra. De megmutatták azt is, hogy ez a munka a pedagógustól nagyobb türelmet, a gyermek iránti mélységes bizalmat, szeretetet, nem kevés áldozatvállalást és sók-sok tanulást követel meg.

A közösségi nevelés erőteljesebb kibontakozására elsősorban az ellenforradalom után került sor megyénkben és városunkban. Kezdetben csak

egy-két, később egyre több iskola hozzákezdett a szocialista pedagógiai elvek gyakorlati megvalósítás;!hoz- Nagyban elősegítették ezt a megyei, városi igazgatói, osztályfőnöki, napközi otthoni munkaközösségek, valamint a tanévvégi nyán tanfolyamok is* melyed központi feladatuknak tekintették a közösségi neveléssel való intenzivebb foglalkozást.

Legnagyobb lendületet a tan- éveleji minisztériumi utasítás és az Úttörők Országos Elnökségével egyetértésben hozott határozat eredményezett, mely tisztázta az úttörőcsapat szerepét a közösségi nevelésben. Ezek alapján ma már általánosan elfogadott elv és gyakorlat, hogy szükség van tanulói önkormányzatra, a tanulói aktívák minél szélesebb bevonására, a közvélemény tervszerű formálására, kibontakoztatására. Az úttörőszervezet segíti, hogy a gyermek szocialista jellemtulajdonságainak nevelése szisztematikusan, a mindennapi iskolai élet gyakorlatában folyjon. így érkezett el az az időpont, amikor a gyermeknek nagyobb lehetősége van teljes mértékben és mindig úttörőnek éreznie magát: az iskola mindennapi tevékenységében éppen úgy, mint az úttörő foglalkozások alatt.

Valamennyi tantestület két továbbképzési jellegű nevelési értekezleten vitatta meg a közösségi nevelés és tanulói aktivitás iskolai helyzetét, így ezek az értekezletek határozottan előbbre vitték a közösségi nevelés ügyét. Ma már alig van olyan iskola megyénkben és városunkban, ahol a közösségi nevelés gyakorlatának valamilyen fokával ne találkoznánk.

A pedagógiai gyakorlat több problémát vet fel a közösségi nevelés vonatkozásában is. Ilyen például forma és a tartalom kapcsolatának a helyzete. Ahol megértették a tartalom elsődlegességének jelentőr ségét, azokban az iskolákban a célokból, feladatokból indultak ki, de világosan látják azt is, hogy a gyermek jeliemének formálódásához élettevékenységét kell megszervezni, mert mindenkit legjobban a saját élete és tevékenysége alakít.. A tevékenységet azonban nem önmagáért, nem is az Iskola nagyobb rendjéért, nem a tanári munka feltételeinek biztosításáért kell helyesen megszervezni, hanem azért, hogy abban közösségivé fejlődjön a gyermek;

Tulajdonképpen ez adja meg a közösségi nevelés tartalmát.

A legtöbb nevelőtestület ebből a célkitűzésből indul ki, valamennyi munka terv, beszámoló ezt. hangoztatja, mégis előfordul, hogy egyes helyeken csak 8 szervezettségig, a felelős-hálózat kiépítéséig jutnak el. Ennek oka abban keresendő, hogy e nevelőtestületek még nem fogadták «I teljes mértékben, hogy a közösségi nevelésben nem a keret, hanem a tanulók egymásra hatásának,

ön tevékenységének kibontakoztatása. a helyes közvélemény

kialakítása a lényeg.

Majdcsak mindén iskolában van valamilyen szervezettség. A gyakorlat e téren szinte is- kolánkint más, aszerint, hogy a körülmények és a nevelőtestületek mit tartottak jónak, megfelelőnek; Általában gyermeki ügyeletesek irányítják a ki-bevonulást, tartják rendben, illetve ügyelnek fel a tantermek. folyosók, udvar, WC-k rendjére, tisztaságára. Legtöbb helyen megértették azt is, hogy nem egyeseknek, hanem csoportoknak kell megbízatásokat adni. Az őrsön belüli munkáért, feladatokért az őrsvezetők felelnek, a részfeladatok elvégzésére öntevékenyen szervezik az őrs tagjait. Az is általános eljárás már, hogy e megbízatások, feladatok nem csupán alkalomszerűek, hanem meghatározott időre szólnak. Ezek időtartama rendszerint egy-két hét, elvétve egy hónap. A tanulók életében előforduló problémák megvitatását alkalomszerűen — más helyeken rendszeresen, az erre kijelölt napokon, esetleg naponkint — végzik;

Vannak olyan iskolák,

ahol nemcsak kijelölt, hanem önként vállalt feladatokat is végeznek a tanulók, illetve őrsök. E munkák mind a köz szolgálatában állanak és kiterjednek az iskolán kívül a község, a társadalom sok-sok területére. Ebben az őrsök rendkívül sok ötletességet mutatnak és minden esetben erősítik a közösség iránti felelősséget. a közösségi munkához való helye« viszony kialakítását

Van már olyan iskolánk is, ahol a tanulók, különösen az őrsvezetők, igen elemzően értékelik egymás munkáját, magatartását. Különösen fontos számukra a közösségért végzett munka értéke. Megkapó, ahogyan e vezetők társaikat a munka és a felelősség vonatkozásában jellemzik. A felelősség tartalmát ezekben az iskolákban, osztályokban a közösségi munkáért és a másikért érzett felelősség adja meg; E felelősségnek ez a kiemelése azért nagyjelentőségű, mert elsősorban ezen fordul meg, hogy szocialista és közösségi ember-e valaki, vagy sem. E tulajdonságok a következetes pedagógiai munka hatására alakulnak ki a gyermekben, ezért igen fontos, hogy a tanulóközösségek irányítása mesteri legyen: ne hagyja magára a gyermeket, de ne is nyomja el.

Akad még olyan Iskola, ahol önmaguktól vajmi keveset tehetnek a gyermekek, minden csak a nevelő közvetlen Irányítására történhet az osztályban. Ha tanulnak, dolgoznak és segítik is egymást a gyermekek, azt nem a társadalom, a közösség irántj kötelességből, tiszteletből teszik, hanem elsősorban a pedagógus személyes kívánságára, esetleg hiúságból, a megszégyenítés elkerüléséből, vagy éppen önös érdekből. Ez az eljárás kizárja a közösség formáló hatását. Nem azért tartanak rendet a gyermekek, mert ez így helyes, hanem kifejezetten csak a tanár kívánságára, csakhogy kedvében járjanak.

Keil néhány szót mSM n következő problémáról te: fiai

az iskolai, illetve az osztályközösségek kialakítása és megerősítése volt a feladatunk; mégis elsősorban csak az őrsi közösségek megerősödéséig jutottunk el ebben az esztendőben. Legtöbb helyen ezeknek szántak nagyobb szerepet, ezektől, mint kisebb egységektől vártak a feladatok eredményesebb teljesítését. Számtalan jel mutat arra, hogy az őrsök jó egységgé kovácsolod tak. Az őrsvezetők megfelelő tekintélyt tudtak kiérdemelni, társaik bizalmát élvezik, az iskolai életrend kialakításában, fenntartásában eredményesen' tevékenykednek;

Az a helyes azonban, ha M)l őrs. hanem raj koncepcióban gondolkozunk és egyre azon fáradozunk, hogy a rajban alakuljon ki minél előbb a legteljesebb egység.- Emellett törekednünk kell arra is, hogv iskoláink erős. befolyásos js. kolaküzüsséggé alakuljanak. Az osztályok ne magukban éljenek, hanem áülandó kölcsön, hatásban álljanak egymással;

Az iskolára az a feladat hárul, hogy olyan életrendet, olyan egységes pedagógiai eljárást alakítson ki, mely biztosítja a gyermekek haladószel- lemű nevelését és elősegíti, hogy jelleme évről évre fokozatos fejlődést mutasson,

Az utóbbi évek

azt mutatja, hogy a közösségi nevelés gyakorlatának helyeit útját járják az iskolák és a további kibontakozásra minden remény mégvan,

GaaH GyvlW peflaC5£t«á feiatreW

(