Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
Tasárnajv, 1552. június IC. üBr»wiá«STiii«n»iw.Art Városi polcmin r äEßyik miskolci ismerősöm ttcmrcg azt kérdezte telem: Mondja mar, miért írnak mostanában annyit a tsz-ekröl, a vetéstervek teljesítéséről, á növényápolásról, miegyebekről, .— általában a faluról? — Egy kicsit el is túlozva a helyzetet megjegyezte, hogy: az újságokban, a TV-ben. a rádióban „egyébről sincs szó", mint a tsz-ek megszilárdításáról, meg az egységes tsz-parasztság kialakításáról ..Aztán mondó- káját ,.megspékelte” még egy harmadik, kissé ironikus kérdéssel is: nem találnak „izgalmasabb” témát a nagyvarosok nyüzsgő forgatagában? Kérdéseire én is kérdésekkel válaszoltam. Többek között megkérdeztem tőle: érdekli-e, hogy a télen és jövőre lesz-e zsír a rántás alá, vagy a töltöttkáposztába, szalonna a kenyér mellé — no és egyáltalán finom foszlós kenyér; lesz-e tejeskávé reggelire, mellé hófehér kalács, egy kis vaj is, ha szereti; érdekli-e, hogy mennyi krumpli, zöldségféle, baromfi, tojás lesz a piacokon és főleg mennyiért fogják adni? — Szere ti-e a gyümölcsöt, mondjuk a szőlőt, szívesen leöblíti-e a vasárnap® ebédel egy pohárka hegyaljaival, érdekli-e, hogy jövőre ezekből mennyit tud vásárolni, fogyasztani? — Az más! — válaszolta közbevetve és meg sem várva, míg befejezem, szó szerint így folytatta: — Van olyan bolond ember Miskolcon, akit ezek a kérdések ne érdekelnének? — No lám — mondtam —, hát ezért írunk manapság „annyit” a tsz-ekröl, ezért foglalkozik a rádió, a TV, a filmhíradó — de ha jobban megfigyeli még azt is látni fogja, hogy az üzemi munkásság, a tanács és a pártszervezet is —a tsz-ek megszilárdításával, az egységes szövetkezeti parasztság kialakításával; azért, mert ezekké! a kérdésekkel szemben manapság senki — a városi ember, az újság sem lehet közömbös! Sőt, éppen, mert mindenkit érdeklő közügyről — aa egész lakosság jobb áruellátásának biztosításáról, a parasztság jövedelmének emeléséről a íalu felemelkedésétől van szó —, ezért foglalkozunk ,,annyit” a tsz-ekkel a mindig soron- lévő mezőgazdasági munkákkal es „miegyebekkel” ... Van-e ennél ma „izgalmasabb” téma? Falusi helyzetkép Egy másik ismerősömmel — falusi pedagógus és páfltitkár is egy személyben, akivel a tsz- szervezéskor ismerkedtem meg három évvel ezelőtt — néhány hete találkoztam a vonaton. Felszállás után helyet. kerestem es ö szólított meg, hogy emleksaem-e még, néhányszor együtt „dagasztottuk” a sarat aá>n az emlékezetes télen, ház- ról-íiázra járva agitáltunk a nagyüzemi mezőgazdaság, a tsz mellett... — Hogyne emlékeznék — mondtam —, mi újság van most náluk? — kérdeztem en is. — Két évvel ezelőtt belépett mindenki, csakhogy nehezen boldogulnak — mondja. Tavaly — az aszály miatt is — mérleghiánnyal zártak, a. tagok nehezen értik meg egymást, sokszor Megszilárdítás és egység lejükhöz vagdossák egymás múltját, a vezetőséggel sincs megelégedve mindenki, szóval ma is sok még a gond. a baj, bár az idén, ha sikerül, már 31 forintot osztanak munkaegységenként. Aztán elmondotta még, hogy tavaly — állami segítséggel — új majort építettek, két traktort, vetőgépet és teherautót vásároltak, gyarapszik jószágállományuk, az idén például több hízót fogtak be, mint amennyire leszerződtek ... Szóval — maga sem vette észre — panaszkodott is, dicsekedett is. — Hát igen — mondtam —, máról-holnapra nehéz mindent .rendberakni” falun. Ha Horthyék, vagy Borbély Maczkyék csak fele annyit törődtek volna a magyar mező- gazdasággal s ha az ötvenes években mi is okos óbba« csináltuk volna, már előbbre járnánk. Meg aztán, ha ma minden községben, tsz-ben legalább egyformán gondolkodnának. egy nyelven beszélnének és egy emberként fognák meg a munka boldogabbik végét; ha kevesebbet vájkálná- nak a múltban, ha ehelyett a jelen és a jövő ..izgatna” mindenint — gyorsabban menne előbbre a falu ügye —. amely manapság nemcsak a falu ügye... Igaz — mondtam ismerősömnek —. hogy egyik-másik faluban. tsz-ben, ma se* még a tennivaló, de az is igaz. hogy soha annyit nem tettek Magyarországon a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a falu fel- emelkedéséért. mint manapság. S ha egv kicsit ..országos szemüvegen” szemléljük falvaink mai helyzetét {megyénk tapasztalatai is ezt mutatják), ..nem esünk kétségbe'’ akkor sem, ha egyik-másik faluban, vagy tsz-ben ma még „vaskos" gondokkal találkozunk. Mert országosan ma mégiscsak az az örvendetes helyzet, amit pártunk Központi- Bizottságának márciusi határozata bevezetőjében igy fogalmazott meg: „Hazánk mezó gazdaságában döntően új és jellemző, hogy az ország szántóterületének 95 és fél százalékán állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Termelőszövetkezeteink idei zárszámadó közgyűlése 1961-nek, annak az évnek eredményeit vette számba, amelyből már egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között, szövetkezetbe tömörülve dolgozott, ezzel lezártuk a fejlődés egy nehéz, dicsőséges korszakát. Alig több, mint három esa- tendeje: 1958 decemberében a Központi Bizottság közvetlen feladatként határozta meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, és a mezőgazdasági termelés ezzel egyidejű emelését. Ez a bátor elhatározás osztályellenségeinkből gúnyolódást és dühöt váltott, ki, de nem kevés becsületes ember is kételkedett realitásában. Most, Központi Bizottságunk, pártunk jelentheti az egész magyar népnek, hogy az 1958 decemberében kitűzött célt a tervezettnél jóval hamarább elértük*. A gépek „orvosai’ A uorsofl menyei Állami Jtpítfilpaxf Vállalat gépjavító ilzcmé- hen lengyel Béla lakatosbrigátlja gondoskodik az épttótpari munkagépek szakszerű javítás óról, karbantartásáról. A brigád bekapcsolódott a kongresszusi muoUavcrsenyb*, „Hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, és az átszervezés három esztendejében egyidejűleg emelkedett a. magyar mezőgazdaság termelése is. A munkáshatalom megvédésé es megszilárdulása az ellenforradalmi támadással szemben, a szocialista népgazdaság fejlesztésében éléit gazdasági eredmények általában és a mezőgazdaság szocialista átszervezése: ez a magyar nép 1956 novembere óta eiért kiemelkedő, egymással összefüggő történelmi jelentőségű három győzelme. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének különleges jelentősége abban van. hogv ezzel megerősödött népi demokratikus államunk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Dolgozó pépünk még szorosabb egységbe forrt össze, társadalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a munkásosztály, a iermelószö v etkeseti parasztság és az értelmiség egységes. szocialista társadalmává váljék" Es ez a tó dolog! A legyesbényei kérdőjelek Nézzünk meg egy községei* egy termel öszo vetkezett* közelebbről. És ne is olyat, ahol „már mindem rendben van", amelyikkel esetleg ország-világ előtt dicsekedhetünk. (Pedig sok ilyen tsz van már megyénkben is és egyre több lesz; sokan ismerik például az ede- lényi Alkotmányi; a taktaharkányi Üj Életet és a Haladást, a megy aszói Petőfit, a mezőkeresztesi Aranykalászt és más saövetkeneteket.) De mondom, ne ilyet vegyünk szemügyre. Nézzünk meg inkább egy olyat, amelyikre az iménti párttitkár jellemzése többé-kevésbé ráillik. Olyat, amelyikben előre léptek ugyan, de viszonylag még ma is sok a good, a tenni, való. Itt van például a szerencsi járásban lévő Legyesbéwye. Bár itt azzal a furcsa helyzettel találkozhatunk — és ez is bonyolítja jelenleg a község problémáit —, hogy az átszervezés során három tsz-t szerveztek — az Alkotmányt, a Bekét és a Keleti Fényt —, 29 család pedig nem lépett be egyik szövetkezetbe sem. így a falusi lakosság az új termelési viszonyok talaján bizonyos értelemben tovább differenciálódott. Azóta — a tavasszal — Egyetértés néven egyesült a három szövetkezet, akik pedig korábban, az átszervezéskor kimaradtak, azok még ma is kint vannak, továbbra is „ma- szekolnak”, egyik-másikuk »eitel. spekulál és ma is ,grontja a levegőt” a faluban. Ezt több konkrét példa is bizonyítja. — Aztán a környező hegyközségek és állami gazdaságok is okoznak itt bizonyos „speciális” gondokat. Sok kérdőjel, sok probléma vár tehát megoldásra. Aki egy kicsit alaposabban szétnéz a faluban, könnyen megállapíthatja: Legyesbényé- re is nagyon érvényes pártunk márciutí határozatának útmutatása: meg kell erősíteni « szövetkezeteket, ki kell alakítani as egységes szövetkezeti parasztságot — illetve meg kel! gyorsítani ért * folyamatot. Ez így persze roppant egyszerűen hangzik: erős. jól gazdálkodó, több és olcsóbb árut termelő, a tagok számára jól jövedelmező szövetkezeteket — egyformán gondolkodó, elsősorban jelenével és jövőjével törődő szorgalmas parasztságot! Csakhogy az ilyen szövetkezet. az ilyen parasztság nem valamiféle istenajándéka. sehol sem alakul W csak úgy. ..önmagától- ... Kialakításának egv sor objektív és szubjektív feltétele van. A jól gazdálkodó, jól jövedelmező, egyre több árut termelő szövetkezethez a közös, n/igy táblákon kívül szakértő, J8 vezetés, reális tervezés. Jó munkaszervezés, ftépek, veftrt- •nyagbk és as egész tagság jó hozaáaUásakell; az egyseg kialakításához pedig harc szükséges. Igen, az egység kialakításához — bármilyen furcsán ás hangzik — harcra van szükség. Harc nélkül nincs egység — nem alakul ki sehol sem az egységes szövetkezeti paraset- ság. A Jegyesbényei helyzet is ezt példázza. Eegyesfoómyón — és bizonyára még néhány más községben is — egy sor kérdőjel mered még ma az emberek elé. El is mondják ért a tsz tagjai. Hol bátrabban, hol kissé fékin - k eb ban. <Már ez utóbbi is egv kérdőjelt) Például: sikerül-e ebben az evben kigazdálkodni a tavalyi mérleghiányt? Tud-e az egyesített tsz már ebbem az évben stabil, az egyéni gazdákénál rendszeresebb és több jövedelmet birtositani? Reálisnak bizonyul-e a 15 forint munkaegység-előleg. lesz~e ennek mertfeMö munka- és főleg árufedezete? — Szóval megtalálják-e végre számításukat (természetesen számolva a község, illetve a tsz jelenlegi tényleges helyzetéleli a tsz tagjai? És más természetű kérdések is válaszra, illetve megoldásra várnak. így például: megértik-e végre a legyeebényci elv- társak pártunk szövetségi politikájának lényegét? (Mert jelenleg több tsz-tag — jogosan — sérelmezi, hogy például a volt középparasztok egy kicsit mellőzöttek a tsz-ben. a vezetésből úgyszólván teljesen ki vannak refcesrtve) Aztán mikor számolják fel * rokoni.z- mttsf. és a héUyei-közziel megtalálható elvtelen, bor baráti kapcsolatokat, amely miatt Tegyesbényén ma még sok tsz- tag bosszankodik. További kérdőjelek: miért nem tesz különbséget például a tanács a tsz-tagok és a „maszek” parasztok között, mondjuk az. adóhátralékok behajtásában, miért nem járnak el törvényeink szerint? — Mikor toppantanak végre orrukra a szövetkezett italboltban „százast lobogtató”. a tsz ellen áskálódó, a tsz-tagság egységét dezorganizáló, spekuláns maszekoknak? — Miért érvényesítik járási szervek is (például a járási tanács mezőgazdasági osztóivá) két év elteltével egyes tsz-bői kimaradt haszonlesők ..zöldiéitár” követelését? Miért engedik el a faluból, a tsz-ből a legjobb munkaerőket, — miért nézik tétlenül, hogy egyes tsz-tagok csak hébe-hóba dolgoznak. legfeljebb a premizált idénymunkák alkalmával? MV- ért nem tájékoztatja a tsz-vezetőség rendszeresebben a tsz tagságát az összes fontos kérdésekről, miért nem működik a tsz fegyelmi bizottsága, ellenőrző bizottsága, — miért szenved olykor csorbát a tsz- demokráaa is? — Miért nem ismeri sok tsz-tag — közte párttagok k> — < az alapvető párthatározatokat, elsősorban a Központi Bizottság márciusi határozatát, — pártunk útmutatásait? És a kérdések kérdése: mit tesz, mit akar tenni a pártszervezet, hogy valamennyi kérdésre mihamarabb megfelelő és megnyugtató választ kapjon a tsz-tagság, a község lakossága? Vajon megielelő-e, kielégítő-e a járási szervek segítsége? • Hasonló kérdőjelek ma még más községben, tsz-ben is találhatók. — Csak szét kell egy kicsit alaposabban nézni, kinek-kinek a maga „portáján” .. „ Oáztályharc — ma Igen, van. Még akkor is, ha egyik-másik élvtárs ezt; — például Legyesbényén — nehezen érti meg. Csakhogy az osztály ha re ma egészen más alapokon és más célokért folyik, mint mondjuk az ötvenes években. A régi tulajdonviszonyok eltűntek, illetve ma már elenyészőok, ennek legfeljebb az emléke zavaró még. de — mint például Le- eveshénvén is — a oaraszteác Műnyomó többségé a szocialista termelési viszonyok talaján all, a közösben keresi és varja boldogulását. Ae ismert lenini hármas jelszó érvényét vesztette nálunk, a munkásosztály természetes és legszilárdabb szövetségese ma falun közismerten n szövetkezeti porasrt- síug — f üggetlenül az egyes Jtsz- tagok korábbi hovatartozásától. — Ma egyenesen káros — és nem segíti sehol senn az egységes sBocialista parasztság kialakulását, ha a szövetkezetben bárkinek is felbánytorgat- ják korábbi hovatartozásai, vágj* például art. hogy mikor lépett be a szövetkezetbe. iáe- hetetlem figyelmen kívül hagyni: lényeg, bogii minden szövetkezeti les szakított korábbi oszíMyhHysctével, s a szövetkezetben minden tag cpyfaf- mán a szocialista teewfles^vi- sactaytjk talaján áll. jogaik s kötelességeik is egyformák, a vezetőségbe is egyformán beválasztható mindenki, akiben a tagság bízik. Ezért érthetetlen például és pártunk szövetségi politikájának, az osztályba re mai követelményeinek meg nem értésére vall. ha bárhol is ki rekeszük a vezetésből mondjuk a volt köaepparaszuokat. Általában hiba. ha a szövetkezetben korábbi hovatartozása alapján bárki is előnyösebb, vagy hátrányosabb helyzetbe kerül. Ma egyetlen reális es igazságos jnéree a szövetkezetekben: ki mit tesz a közösség boldogulásáért, a maga posztján, ki. hogyan dolgozik, hogyan végzi — vagy nem végzi el — a maga munkáját. Az osztályban: ma bizonyos értelemben Egyszerűbb is, mint korábban: harc möwíe»ért. ami erősíti, fejleszti a közös gazdaságot, ami segíti a tagság boldogulását* ami gyorsítja az egységes szocialista parasztság kialakulásának folyamatát; — és harc minden ellen, ami gátolja, fékezi, akadályozza az efóbbraiépést, — az egész parasztság boldogulását* pártupk célkitűzéseinek megvalósítását. Az osztályharc célja világos: falun is — és általában — az osztály nélküli szocialista társadalom megvalósítása. Céljainkat nem a múlt felhány- torgatásával, nem a szemellenzős. a mai valóságtól elrugaszkodó, pártunk útmutatásaira, mai szövetségi politikánkra is fittyet hányó nézetekkel és módszerekkel tudjuk elérni. Iranern sokkal inkább a mai kérdőjelek jó megválaszoláséval — eltüntetésévé! A magyar fala dialektikája Nem kétséges: falun ma két alapvető feladatot keli jól megoldani: egyrészt megszilárdítani a nemrég — két-három évvel ezelőtt (vagy korábban) létrehozott és még ma is több nehézséggel bajlódó szövetkezeteket; erős, jól gazdálkodó, á tagok számára jól jövedelmező, az ipar és az egész lakosság számára több és olcsóbb árut szállító, igazi, nagyüzemi gazdaságokká fejleszteni valamennyi szövetkezetünket; — másrészt a már létrehozott : cialista termelési viszonyobi alapja« ááshikitavi az egységes, szocialista szellemű szövetkezeti pcrasa.sag&r. Azt világosán látjuk, hogy egyik feladat sem valóéul meg önmaga tol, hogy csak Itat arán. erőfeszítések arán, ne, marói holnapra meg sem valósi Üia to. Mindkét feladat megoldása még bizonyos ideig tartó folyamat. Art is megérti mindenki, hogy — különösen az elsőként említett ..megszüaitti- tas" feladata «gy sor objektív és szubjektív ItítóteütSl függ (magasNEÍn vonalú vezetés, -.-.zkszairu gazdálkodás, reális iervek. jó rounkaszervezéE, ösztönző jovedélemelosrtás, gépesítés. kemizálás. szakemberek, valamennyi tsz-tag ssw- gslroas. fegyelme»«, rendszeres munkája sits.). As egység kialakulása pedig sok tekintetben az előbb említett, feladatok jó megoldásának eredmé- nw is lesz. A jól gazéalkado, jól jövedelmező tsz-ekfeen elobü alakul ki az egység. Az ilyen szövetkezetben szinte ■^önnrmgv.ktéV eltűnnek a oúr- lédás okai. A gazdaságilag «B- lárd tsz tagsága élőbb v»Kk egyformán gondol kodé. egykori múltjával, érzelmileg 6» értelmileg is teljesen szakító, egységes szórva lists parasztsággá. Az utóbbi folyamat metsrv-orsitáSB tehát egyrészt az előbbi függvénye, másrészt, aa egység kialakításáért sOVet tehetnek — és kell is. hé0¥ te- pyrnek — p artxaerveaet« n k, temess tervezeteink okos. felvilágosító szóval, ejtesz, twftrt- frrrmiló : evékenységakkel. Ha igaz — márpedig óke«.- lenül igaz —, hogy a tsz-ek stabil anyagi helyzete jó és egységes irányba tereli a tagság gondolkodásmódját, — az emberek tudatát létük határozza meg ahogyan élnek, ügy gondolkodnak! — c tsz-e*; megszilárdulása, gyorsítja az egységes szövetkezeti penseisäg kialakulását. Ajs is igát, hogy a szövetkezeti parasztság tudatának, műveltségének, sokoldalú tó j éjrogottságának. egységes gondolkodásmódjának gyorsabb iitemS fejlődése — a tudat aktív szerepe következtében — gyorsítani fogja e tsz-ck megszil&rdvlásánek f- lyarnetmt. Tehát: megszilárdiltis — egység. egység — egyre jobban gazdálkodó, jobban jövedelmező. több árut termelő nagyüzemi gazdaságok. Es a magyar falu nagy dialektikája napjainkban. Központi Bizottságunk márciusi határosai«, útmutatása sokféle összefüggésben vázolja «Bt a folyamatot. Tennivalóinkat te. * Kedves miskolci ismaroadm* Ogy gondolom, hogy- e néhány probléma felvetése is érrfkel- teti kissé, hogy miért foglalkozunk ma ..annyit” a vetéstervek teljesítésével, a növényápolással és ..miegyebekkel”.“; Meggyőződésünk sasnst a termel őszö vetkezetek magsai - iárditáss és az egységes szövetkezett parasztság kialakítása ma a legizgalmasabb térne — amivel a jövőben még többet kell foglalkoznunk. Cfeépányi Lajaa Uj iskolát építenek a fiatalok Miskolcon, ä Fazekas utcában ü.j iskolát építenek a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgoséi. Gyakorlott szakmunkásokon kívül több vasbetonszerelő taant* Is dolgozik. A betonvázas épület vasszerkezetét máris nagy értessél és Jó minőségbe» szerelik össze az ifW ÚUuó*.
