Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
2 GSZAKMAGYAKORSZAQ Vasárnap, 1962. június 10. Heti külpolitikai összefoglalónk A KGST kétnapos értekezlete Moszkvában, a bét közepén összeült a KGST-ben résztvevő államok kommunista és munkáspártjai képviselőinek kétnapos értekezlete. A tanácskozást a pártok központi bizottságainak megállapodása alapján hívták egybe á tagországok gazdasági együttműködésével Kapcsolatos kérdések megvitat tására, s jelentőségét bizonyítja, hogy munkájában a kommunista és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai, a kormányfők és a népgazdaság irányítói vettek A KGST célja: egyesíteni és egybehangolni tagállamainak gazdasági erőfeszítéseit, előse- gíteni a gazdasági és műszaki haladás meggyorsítását, a népek jólétének emelését. A célok és érdekek egysége, a társadalmi-gazdasági rendszer- azonossága a szocialista országok gazdasági együttműködésének széleskörű lehetőségeit és új formáit teremtette meg. Mindez már eddig is felbecsülhetetlen eredményeket hozott számukra: jelentős sikereket értek el a munka termelékenységének emelésében, gazdaság guk tervszerűségének növelésében, s kölcsönös árucsereforgalmuk tíz év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Magától értetődő azonban, hogy a szocialista termelési rendszer előnyeinek az egész szocialista világrendszer kereteiben váló kiaknázása még szélesebb távlatokat nyújt a gyors gazdasági és kulturális felemelkedéshez. Joggal állapította meg az Izvesztyija vezércikke: „Jelenleg mind a nemzeti gazdaságok, mind pedig az egész szocialista világrendszer gazdasági fejlődésének objektív törvényei felvetik annak szükségességét, hogy az együttműködés kereskedelmi formáiról áttérjünk a közvetlen termelési együttműködésre, a tervek egybehangolására az egyes iparágak és az egész népgazdaság fejlesztésében.” * A moszkvai értekezlet kétségkívül még jobban előmozdítja majd a szocialista országok testvéri együttműködését, néprriZdásüguk sokoldalú egybehangolását, ami tovább erősíti előrehaladásunkat a szocializmus és a kommunizmus építésében. Az amerikai álomlovagok kalandorkodása A Csendes-óceán középső térségében második hónapja folynak az Egyesült Államok kísérleti atomrobbantásai. Az amerikai atomlovagok mitsem törődve az egész világot átfogó tiltakozásokkal, most magaslégköri kísérleti robbantásokra készülnek, attól sem rettenve vissza, hogy kísérleteik az emberiségre ártalmas pusztító erőket hozhatnak mozgásba. Közben mindez olyankor történik, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok között tárgyalások folynak a világűr békés felhasználására vonatkozó együttműködésről, s Genfben ülésezik a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. Mint már annyiszor, úgy most is kézzelfogható Washington képmutatása: szavakban tárgyalási készség és békeszólamok — a gyakorlatban agresz- szív cselekedetek. Érthető, hogy ilyen helyzetben a Szovjetunió kormánya figyelmeztetést intézett az Egyesült Államokhoz. „A magaslégköri atomfegyver-kísérletek — hangsúlyozza a szovjet nyilatkozat — igen veszélyes következményekkel járhatnak: nagy területen megszakadhat a földi légkör felső vezető rétege, olyan térségek alakulhatnak ki, amelyek elnyelik a rádióhullámokat és a Föld körüli térben újabb sugárzási övezet jöhet létre... Tartós és kiszámíthatatlan új jelenségek állhatnak elő a Földön, egyebek között megváltozhat az időjárás ennek minden káros következményével.” Az Egyesült Államok atomlovagjai e kísérletsorozattal azokat a lehetőségeket igyekeznek megtalálni, amelyekkel megbénítanák a békeszerető államok védelmét és biztosíthatnák magukat a bűnös agressziójukat menthetetlenül követő atomvisszavágással szemben. A Szovjetunió ellenzi az atomfegyverkezési hajszát és újból figyelmeztette a rövidlátó washingtoni politikusokat és tábornokokat arra, hogy a nemzetközi helyzet rosszabbodásáért őket terheli a felelősség, s ne ábrándozzanak arról, hogy katonai előnyökhöz jutnak! A szovjet kormány gondoskodik arról, hogy ez ne történjék meg... A CDU kongresszusa Nyugat-Németországban — Dortmundban — ezen a héten zajlott le a Keresztény Demokrata Párt kongresszusa, amelynek legfontosabb eseményeként _a párt szervezeti reformjának bevezetését, s az „Adenauer utáni időszakra” való felkészülést harangozta be a bonni és a nyugati sajtó. Adenauer azonban kongresz- szusi megnyitó beszédében világosan értésül adta, hogy eszeágában sincs elbúcsúzni a politikai élet színpadától. Kijelentette, visszavonulásának időpontja különböző bel- és külpolitikai, valamint személyes körülményektől függ majd. Adenauer felszólalásaiban ismét rendkívül éles hidegháborús hangot ütött meg és szem mellátható volt az a törekvése, hogy a hatalmi pozícióhoz való görcsös ragaszkodást összekapcsolja a nemzetközi helyzet kiélezésével. A kancellár nyilván arra számít, hogy a hidegháborús hangulat felszítása esetén könnyebben visszaverhet majd minden olyan törekvést, amely az ő elmozdítására irányul. A kongresszus nem hozott újat: Adenauerék megszokott hidegháborús hangnemében, nacionalista és revansista kirohanások jegyében zajlott le. A külpolitikai vitában az Ade- nauert szilárdan támogató, szélsőségesen merev politikát képviselő Brentáno és hívei játszották a vezető szerepet Egyik szónokuk — Dome — nyíltan kijelentette: az a feladat, hogy megváltoztassuk a status quot a mi javunkra. A hidegháború bélyegét viseli magán az elfogadott külpolitikai határozat is, amely világosan kifejezésre juttatja: a nyugatnémet kormányzópárt határozott vétót emel az ellen, hogy Bonn szövetségesei bármilyen formában elismerjék az NDK-t, sőt ezen túlmenően biztosítani akarja a nyugati szövetségesek támogatását a határok megváltoztatására irányuló revansista törekvésekhez is. A kongresszuson ismét elnökké választott Adenauer zárszavában azt bizonygatta, hogy most „új korszak kezdődik a CDU történetében.” A tények azonban arról tanúskodnak, hogy a nyugatnémet néptömegek csak határozott fellépéssel harcolhatják ki a létérdekükkel ellenkező hideg- háborús politika megváltoztatását. Franeoék „törvényesítették a deportálásokat Madrid (MTI) Mint nyugati hírügynökségek közük, a spanyol kormány pénteken esté két évre felfüggesztette a szabad lakhely- változtatásról szóló törvény érvényét és ezzel „törvényesítette” a Franco-ellenes személyek deportálását. Az új rendelkezés értelmében Franco hatóságai bárkit elköltöztethetnek jelenlegi lakóhelyéről, bárhová Spanyolországba, sőt Spanyolország afrikai területeire is. A kormányrendelet alapján deportált személyek két éven át nem hágj'hatják el a számukra kijelölt lakhelyüket. Franco kormányának ez a lépése a Reuter-iroda jelentése szerint összefüggésben vgn a legutóbbi sztrájkmegmozdulásokkal és a madridi plasztik- bomba-merényl etekkel; Algériai helyzetjelentés Ax OAS új politikai manöverexései Néhány napos viszonylagos nyugalom után pénteken újból a terror uralkodott Algírban. Az OAS úgy látszik most mellőzi az egyéni merényletek módszerét. Hivatalos adatok szerint a nap folyamán egész Algériából csak három halál esetet és öt sebesülést jelen tettek. Ezzel szemben csaknem szakadatlan egymásutánban hallatszottak mind Algírban, mind Oranban bombarobbanások, ^ amelyeket a tűzoltóság riadóautóinak szirénázása követett. Az OAS most a gazdasági célpontok elpusztításának tervét követi. Ügy látszik azonban, hogy a merényletek inkább látványos és megfélemlítő jellegű támadások, elsősorban postahivatalok, adóhivatalok, iskolák, városi épületek ellen, de bizonyos óvatosság jellemzi őket. A nagy hanggal meghirdetett újabb terrorhullám eddig megkímélte a vasúti gócpontokat, a gáz- és elektromos berendezéseket, hidakat, amelyeknek megrongálódása válóban megbéníthatná a nagyvárosok életét. Több újabb bankrablás is történt. Összesen több mint 250 000 új frankot zsákmányoltak az OAS rohamcsapatai. Az algíri központi posta- hivatalt megrohanták az európaiak, hogy takarékbetétjeiket kivegyék. Az OAS péntek esti egyik kalózadása, amely zavarta a De Gaulle egyidejű rádió- és televíziós beszédének közvetítését, további rombolásokkal fenyegetőzött. A titkos adó bejelentette, hogy árulónak minősítik és halálra ítélik Georges Sarrade-t, az OAS egyik volt vezetőjét, aki csütörtökön fegyverletételre szólította fel a terrorista szervezet tagjait. A Gardy — jelenlegi fő- parancsnok — nevében történő bejelentések egyike szerint az OAS Algéria függetlensége után is fenn akarja tartani „cselekvési szabadságát”; Az orani rádióba!) közöl! adás szerint az OAS egy, vagy több olyan terület kialakítására törekszik, amely független lenne mind az FEN-tol, mind Franciaországtól; Megnyílt az 1962. Karlovy Vary-i filmfesztivál Szombaton este ünnepélyes külsőségek között megnyitották az 1962. évi Karlovy Vary-i filmfesztivált. A szabadtéri Fesztivál-moziban egy Lidicé- ről szóló kisfilmet mutattak be, majd. pedig levetítették a csehszlovák filmgyártás legújabb alkotását, a „Münchau- sen báró legújabb kalandjai” című filmet. RAKOVSZKY JÓZSEF: Emlékezés Zalka Mátéra (Halálának 25. évfordulóján) Suhanj ma lelkem Hispániába és állj meg a huescai dombokon, és fonj a héroszok számára termett örök babérból koszorút kicsiny hazám dicső halott fiának! Memento! Huszonöt hosszú éve már, hogy álomtalan álmát alussza Madrid tábornoka, Kasztilia hőse, ki a nép igazáért annyiszor halált megvetve, csatasíkra rohant, s kinek szívéből vért a tőke gonosz hatalma csapolt. Kemény spanyol rög ringatja testét, míg szép, merész lelkének villámlása ott ragyog a porba tiportak szembogarán. Memento! Huszonöt hosszú éve már, hogy a pirénei szabadság szép Főnix-madarát sötét börtönben őrzi egy Franco nevű kalandor. De ütni fog az óra nemsokára, hogy a kemény spanyol rögöt majd fényes, szabad ekék hasítják, s a haragvó tábornok szelleme mint áldott, békés napsugár az új Hispánia gazdag vetését érlett! Zalka Máté (reprodofccMV Az ítéletet végre kell hajtani;.. Csók. Aladár “ nes es sima, amíg a Miskolci Könnyügépgyárba került, ahol ma munkatársai is, elöljárói is igen jó véleménnyel vannak róla, szeretik és megbecsülik munkája után Sok nehézséget kellett leküzdenie előbb önmaga erejéből, később a társadalom segítségével. Részben származása miatt, másrészt pedig az önmaga által elkövetett, bizonyos értelemben fiatal korával járó bof- ladozásai miatt is voltak vele szemben fenntartások, amelyekre rá kellett cáfolnia. Ma már úgy látszik, rá is cáfolt. És mégis, a közelmúltban meggyűlt a baja a bírósággal és a tanáccsal is.-Bár — és ezt ma már őmaga is látja — meggondolatlanságával szerezte a bajt. Ennek ellenére, érthetetlen és méltánytalan is, ahogyan ügyét különösen a III. kerületi tanácsnál intézték. De nézzük talán ügyének lényegét, ami elég bonyolult... A huszonöt éves fiatalember három évvel ezelőtt megnősült és házasságukból egy kislányuk született. A Miskolc városi III. kerületi tanács vb. igazgatási osztálya kiutalt részére egy személyi tulajdonban lévő, de tanácsi rendelkezésű szoba-konyhás lakást Diósgyőrött, az Árpád utca 45. szám alatt. Családjával együtt ide is költöztek. Igen ám, csak később közte és a felesége között megromlott a viszony, felesége felköltözött Budapestre, a kislányt a szülőkre bízták, Csóka pedig magára maradt az Árpád utcai lakásban. A család tehát ideiglenesen szétszóródott. Csóka gondolt egyelt: felutazik Pestre a felesége után, és megpróbálja helyreállítani a korábban megromlott házasságot. Felkereste a III. kerületi tanácsot, és lakására egy évi időtartamra mentesítést kért. Ezt meg is kapta. Közben, hogy a lakás ne álljon üresen — és hogy átmenetileg segítsen egy lakásproblémával bajlódó fiatal házaspáron, — a mentesített lakást meghatározatlan időre átadta Viszlai Miklós diósgyőri lakosnak, a Lenin Kohászati Művek dolgozójának. Megállapodásukat csak szóban rögzítették, s a bonyodalom, később a bírósági ügy is, éppen ebből származott. Ma nehéz lenne megállapítani, hogy szóbeli megegyezésük során Csókáéknak, vagy Viszlaiéknak voltak-e ■ hátsó gondolataik, hogy Csóka akarta-e „rövid úton” áthidalni anyagi nehézségeit, vagy Viszlai akart törvénytelen úton. könnyűszerrel lakáshoz jutni, kihasználva Csókáék házasságának válságos időszakát. Tény, hogy Csóka Aladár Budapesten kibékült feleségével, házasságuk helyreállt, és visszaköltöztek Diósgyőrbe. Azaz, hogy csak visszaköltöztek volna, mert az ideiglenesen átadott lakásukat azóta is Visz- laiék lakják, s hallanj sem akartak arról, hogy a Csókáék tulajdonában, illetve kiutalásában lévő lakásból kiköltözzenek. Csókáék — mivel hazaköltözésük után családjuk háromfelé szóródott szét, — a miskolci járásbírósághoz fordultak kereslettel, hogy a Viszlaiék- kal közölt felmondásukat a bíróság hivatalosan is érvényesítse. A miskolci járásbíróság 1961. augusztus 12-én meg is hozta az ítéletet, megállapította a felmondás érvényességét és kötelezte Viszlaiékat, hogy 15 napon belül a lakást kiürítve bocsássák Csókáék rendelkezésére. A ill. kerületi tanács ennek megfelelően határozatot is hozott, a határozat végrehajtása ellen azonban fellebbezésnek volt helye, amellyel Viszlaiék éltek is, fellebbezésüket azonban másodfokon Is elutasították és így a III. kerür leti tanács újabb határozatot hozott a bírósági ítélet végrehajtásának határidejére. Eszorfnt ez év május 8-án a bíróság ítéletét már végre kellett volna hajtani és az ítéletnek megfelelően helyreállítani az eredeti jogviszonyt, ami azt jelentette volna, hogy Viszlaiéknak vissza, kellett volna költözniük szüleikhez, ahonnan Csókáék lakásába költöztek.Az ítélet végrehajtása azonban ezúttal is elmaradt, mert özvegy Viszlainé — Viszlai édesanyja — sérelmezte az ítélet végrehajtását, birtokháborítás címén keresettel fordult a miskolci járásbírósághoz. özv. Viszlainé keresletére a III. kerületi tanács május 18- án a Viszlai Miklós ellen indított végrehajtást „60 napnál nem hosszabb, határozatlan időre” űjra felfüggesztette. ÖZV; Viszlainé keresletét azonban a bíróság elutasította, így a III. kerületi tanács az ítélet végrehajtására újabb határidőt tűzött ki, ezúttal június 11-re. Az ügy tehát nyúlik,, mint a rétestészta. Az ügyből már nagyon sok fórumon ismert Csóka—Viszlai ügy lett, intézésébe belekapcsolódott a járási bíróságon és a III. kerületi tanácson kívül a városi tanács igazgatási osztálya, a megyei bíróság, az ügyészség, és a Könnyűgépgyár szakszervezeti bizottsága is. A Csóka— Viszlai ügynek ma már mintegy tíz dekányi aktacsomója van és szinte nehéz is nyomon követni az ügy bonyodalmait. Tény, hogy a tavaly augusztusban hozott — véleményünk szerint is logikus és helyes =— bírósági ítéletet mind a mai napig nem hajtották végre, — nagyrészt a XII. kerületi tanács igazgatási osztályának határozatlansága, de hellyel-közzel a bíróság határozatlansága miatt is. — A Csóka-család ma is szétszóiódottan, szinte lehetetlen körülmények között várja, hogy a hosszú huza-vona után végre beköltözhessen az egyébként jogos tulajdonukban lévő szoba-konyhás lakásukba. — Remélhetően, nem sokáig, mert a legutóbb kitűzött végrehajtasd határidő holnap lejár! Megértjük, ^ ben nem könnyű igazságot szolgáltatni és ítéletet hozni. Még nehezebb azt végre is hajtani. Különösen, ha az egyik féllel szemben — kimondatlanul bár — származása, vagy korábbi botlásai miatt fenntartásokkal, a mi rendszerünkben érthetetlen előítélettel élnek azok. akiknek a bíróság ítéletét már rég végre kellett volna hajtani. Tudjuk, hogy Csóka Aladár — és a hasonló helyzetben lévő emberek életútját, törekvéseit sem könnyű megérteni, nem könnyű megszabadulni a korábbi fenntartásoktól és káros előítéletektől. De meg lehet és meg is kell érteni. Az ítéletet is végre kell hajtani! Ctópányi Errjiw-s y Kádár János elutazott Moszkvából Moszkva (MTI) Szombat délelőtt hazaindnlt Moszkvából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, aki részt vett a KGST-államok kommunista és munkáspártjai képviselőinek moszkvai értekezletén. Vele együtt indult Budapestre Páréi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, a küldöttség tagja is. A küldöttség többi tagja — Apró Antal, Vályi Péter, Szita János — előreláthatólag hétfőig Moszkvában marad. Diákszövetségek tanácskozása Varsóban Varsó (MTI) 1959 óta immár negyedszer találkoznak évenkint az európai diákszövetségek, hogy megvitassák szervezeteik együttműködésének kérdéseit. Június 8-án Varsóban kezdődött meg ez a tanácskozás, amelyen a többi között megvitatják: Mit tehetnek az európai diákok a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű .államok közötti jobb megértésért.
