Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-09 / 133. szám
XT III. évfolyam, ISS. nőm 1962. június 9, saombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletár! ai, egyesüli etek) t----------------------------------------\ A szorgalom eredményeként gyomtalan a bogácsi határ (3. oldal) Épül a magyar kultúra vára (4. oldal) Negyvenezer holdnak szomiát oltani... (4. oldal) Heti rádió- és televíziómíísor (S. oldal)------------------------------------------------------------------------------------^ M eggyőzni, nevelni A minta a szoc'alista bri- A nil Óta gádmozgalom hazánkban létrejött, mindig érdekes és tanulságos részt venni azok tanácskozásán, akik az új embertípus kialakításáért dolgoznak, küzdenek. Nyugodtan állíthatjuk, hogy küzdenek, mert a mindennapi élet forgatagában számos csatát vívnak meg a kitüntető cím elnyeréséért. A közös megbeszélések, a tanácskozások viszont lehetővé teszik, hogy közkinccsé tegyék a jó és rossz tapasztalatokat, ezzel is segítve, nevelve egymást. Ilyen gondolatok szellemében tanácskoztak a héten a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjainak vezetői is. Érezni, tapasztalni lehetett, hogy új légkör uralkodik a tanácskozáson, olyan emberek jöttek össze, akik már magukénak vallják a vállalat gondját, baját. Az a rövid beszámoló, amit Vachter Mihály elvtárs, a szakszervezeti bizottság termelési felelőse elmondott, eredményes munkáról tanúskodott. Egy mondata azonban megragadta a résztvevők figyelmét: „Vállalatunk szocialista brigádjai a gazdasági célkitűzések megvalósításán kívül az ember formálásában is értek el figyelemre méltó ered. ményeket, de a szocialista életmód még több helytállást kíván.” Ez a gondolat — igen helyesen — végig kísérte a tanácskozás munkáját. Egyetértettek J^gád* vezetők is. „Az én figyelmemet elsősorban az ragadta meg a budapesti értekezleten — mondotta Jankó Zoltán, aki részt vett az emlékezetes tanácskozáson i— amikor az egyik brigádvezető azt kérdezte Kádár elv- társtól, mit tegyenek a jövőben a szocialista brigádok, hogyan dolgozzanak? A kérdésre Kádár elvtárs így válaszolt: Ügy kell dolgozni, elvtársak, mint eddig, csak egy kicsit jobban.” Ezt az értékes útmutatást az építők elsősorban a szocialista életmódban akarják hasznosítani, hogy általános emelkedést érjenek el a gondolkodás- módban, a felelősségtudat fokozásában. S ha a hibákat említjük, gondolniok kell az igazolatlan hiányzásokra, a technológiai utasítások be nem tartására, a gyakori balesetekre, amelyek éppen az óvórendszabályok elhanyagolásából adódnak. De hasonlóan fontos a magas önköltség csökkentésére való törekvés, az anyagpocséklás megszüntetése, a gépek jobb karbantar-, tása, kezelése, kihasználása. Sokat tehetnek a szocialista brigádok azért, hogy ezekből a „vállalati ügyekből” magánügyet csináljanák. Helyesen látták ahe*_ zászólók-is. Igazuk van azoknak, akik azt mondották, mint Godó Andiás is, — hogy legnehezebb dolga a brigádvezetőnek van, de olyan megbízatás ez, amit öröm másokért végezni. A jó brigádvezető. nek be kell látnia minden munkatársa szívébe, leikébe, tudnia kell, mi történt a családban, ha esetleg hétfőn késik a munkába, vagy lehangolt. szomorú. Mások saját tapasztalataik alapján elmondották, hogy a munkásokat igenis érdeklik a közügyek, csak türelmesen, fokozatosan kell velük ezeket megismertetni. Azok a munkások pedig, akik a korábbinál fokozottabban érdeklődnek a közügyek iránt, öntudatban gyarapodnak, mind sokoldalúbbakká válnak és hatással vannak környezetükre is. Azokon a helyeken tehát, ahol a munkaversenyben az emberek nevelésével js törődnek, olyan légkör alakul ki, amelyben nem lehet hanyagul dolgozni, építeni. Az ilyen építke- ziéseken nem nézik el senkinek a pazarlást, a selejtes munkát és a fegyelmi vétségeket. A stúciálicfs btigádok a szocialista segítséget várnak a neveléshez, a szocialista életmód gyakorlati alkalmazásához a vállalat pártbizottságától, szakszervezeti bizottságától is. Az elmúlt időszakban széleskörű tevékenységet folytattak a politikai képzés, az általános műveltség emeléséért. Jól felismerték, hogy a szocialista ember nevelése az általános ismeretek gyarapítása nélkül nem lehetséges, de ehhez a gyakorlatban kevés segítséget adtak. Skara Ferenc ezeket mondta felszólalásában: „Nagyon fontos a tanulás. Az építőipar a forradalmi változások korát éli. Ma már nem lehet egyetlen szakmunkás sem olyan nézeten, hogy megtanultam a szakmámat, tudom mit kell csinálnom. Ez nem elég. Gyarapítani kell szakmai tudásunkat, ezért helyes lesz, ha a jövőben a műszaki vezetők, mérnökök, technikusok még több előadást tartanak a munkások technológiai ismereteinek bővítésére”. A pontosan meghatározott javaslatok, észrevételek, a hibákkal való nyílt szembenézés, s az értekezlet tapasztalatai alapján előre lendül majd a szocialista brigádmozgalom. Ha „úgy dolgoznak, mint eddig, csak egy kicsit jobban”, akkor az elkövetkező időben nemcsak gazdasági eredményeik sokasodnak, hanem észrevehetően megváltoznak majd az emberek i®. Szarvas Miklós Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma A Társadalmi Szemle legújabb számában az első helyen fcándor Józsefnek „A szövetségi politika néhány időszerű kérdése” c. cikkét találjuk, melyben a szerző elemzi a munkásosztály és a parasztság viszonyának problémáit, valamint az értelmiségben végbement változásokat és a munkásosztálynak a társadalom más rétegeihez való viszonyát. Jánosi Ferenc és Sik György cikke sok érdekes, új gondolatot tartalmaz az iparfejlesztés fcivlati tervezésének módszereiről. A tudományos távlati (kutatási terv készítésének ed- Mfi tapasztalatai* és e terv megvalósításának fontosabb problémáit Erdei Grúz Tibor tanulmánya ismerteti. Csizmadia Ernő cikke a termelőszövetkezetek közös vállalkozásaira hívja fel az olvasók figyelmét. A folyóirat Eszmecsere rovatában dr. Páles Gyula és Ecsedi József szól hozzá a termelőszövetkezeti felhalmozás problémáiról folyó vitához. A Nemzetközi Szemle rovatban Péter József ír az Egyesült Államok Kommunista Pártja elleni hajszáról. Marx Értéktöbblet-elméletek c. művének II. kötetét Mátyás, Antal méltatja. Szovjet jegyzék Nyugat-Serlin ügyében Angliához, az Egyesült Államokhoz és Franciaországhoz A Szovjetunió külügyminisztériuma 1962. június 7-én azonos tartalmú jegyzéket juttatott el Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország moszkvai nagykövetségének. Az Angliához intézett jegyzék kijelenti: „A szovjet kormány elvárja Anglia kormányától, hogy meghozza azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy Nyugat-Berlin részéről nem követnek el veszélyes provokációt az NDK ellen”. Ez év május 23-án, 24-én, 26-án és 27-én a nyugat-berlini rendőrség egy sor veszélyes provokációt hajtott végre, s ugyancsak veszélyes provokációkra került sor nyugatberlini fasiszta elemek részéről a Német Demokratikus Köztársaság ellen. így például május 23-án a nyugat-berlini rendőrség a nyugat-berlini angol megszállási övezet határán, a Scharnhorststrasse-nál rálőtt az NDK határőreire, megölte Gőring altisztet és súlyosan megsebesítette a határrendőrség egy másik beosztottját. Mint a jegyzék hangsúlyozza, nem lehet szó nélkül hagyni Brandt polgármesternek ezt a nyíltan uszító kijelentését: az NDK nyugat-berlini határán robbantott bombák „figyelmeztetést” jelentenek, valamint azt, hogy a nyugati hatalmaknak a jövőben „nagy és esetleg szörnyű áldozatokra kell fel!készülniök”j Az Angliához intézett jegyzék hangsúlyozza, hogy hasonló események nem fordulhatnának elő, ha az angol és más nyugat-berlini megszálló szervek nem lennének elnézőek a provokátorok iránt és tudomásul vennék, mire vezethet az ilyenfajta provokációs tevékenység. Mint a jegyzék megállapítja, a nyugat-berlini re- vansisták és militaristák egyre erősödő kísérletei ismét azt bizonyítják, mennyire megérett a nyugat-berlini helyzet a rendezésre és a megszállórendszer a felszámolásra. A szovjet kormány kijelenti, hogy nem fog a közönyös szemlélő álláspontjára helyezkedni és szükség esetén kénytelen lesz esetleg olyan intézkedéseket hozni, amelyek révén teljesítheti a Szovjetunióval szövetséges Német Demokratikus Köztársaság iránti kötelezettségeit. A szovjet kormány nem tűri, hogy revansis- ta és militarista körök Nyu- gat-Berlint továbbra is békeellenes céljaik érdekében használják fel, és hogy Nyugat- Berlin továbbra is a középeurópai feszültség egyik veszélyes forrósa maradjon. A szovjet kormány kijelenti, hogy az effajta tevékenységből adódó minden lehetséges Következményért (folytatódásuk esetén) a nyugat-berlini megszálló hatóságokra és a három megszálló hatalomra hárul a felelősség. Sokat ígérő a határ a karosi és a sátoraljaújhelyi termelőszövetkezetben Kemény', hideg, olyan februári ízű szél szántja, pásztázza a Bodrogköz végeláthatatlan földtábláit. Azt hinné az ember, mindenki meleg szobákba, szélvédett helyre húzódik a szokatlanul hideg tavaszi szél elől. Azonban a termelőszövetkezeti tagok, a több mint ötezer holdas sátoraljaújhelyi Üj Erő és a karosi, tavaly gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet dolgozói nem félnek a hidegtől, nem húzódoznak a munkától. S a szorgos munka, a boldogulást serkentő tettek nyomán a szokatlanul zord időjárás ellenére is élettől duzzadok, bő termést ígérők a búza- és kukorica- táblák, párját ritkítóan szép répaföldek keltenek megalapozott reménykedést: több lesz a termés, több lesz az élelmiszer. — Általában szép a határ az egész sátoraljaújhelyi járásban — mondja határjárás közben Sűcs István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára. — Azonban a karosiak és az egyesített sátoraljaújhelyi termelőszövetkezetek e tavaszon különösen nagyszerűen dolgoznak. S a karosiakról azért is érdemes külön szólni, mert az elmúlt évben több tízholdnyi kapásuk maradt megmunká- lutlanul. Azonban a közösség változtatott, erősített a vezetésen, jó tervet készítették, s íme itt az eredmény. — S hogy az eredmény milyen megállapítósokra késztet, hadd közöljem itt a szakember. A Magyarországon járt szovjet pártküldöttség tagjainak cikke a Pravdában P. Pigaljov és Sz. Zavolzs- szkij. a nemrég Magyarországon járt szovjet pártküldöttség tagjai cikket írtak a pénteki Pravdában „A testvéri Magyarországon” címmel. A cikkírók saját tapasztalatukról szólva hangoztatják: a Magyar szocialista Munkáspárt különösen az utóbbi öt évben ért el igen nagy sikereket a politikai és gazdasági fejlődésben. Az országban ma egészséges a politikai légkör, a dolgozók hangulata igen jó. A párt és Központi Bizottsága kivívta a nép szilárd bizalmát. Igén nagy tekintélyt és szeret etet élvez a dolgozó tömegek körében Kádár János elvtárs. A Magyar Szocialista Munkáspárt az utóbbi évek során politikailag, szervezetileg és eszmeileg megerősödött, megszilárdította kapcsolatait a dolgozók széles tömegeivel, osztatlan bizalmat és támogatást vívott ki a munkások, parasztok, az értelmiség körében; A párt becsülettel , megvívta nehéz harcát az osztályellenséggel, megvédelmezte a marxizmus—leniniz- mus tisztaságát a revizionisták, dogmatikusok és szektások támadásaitól. Ma a csaknem félmillió tagot számláló MSZMP biztos kézzel vezeti a magyarországi szocialista építőmunkát. Az MSZMP és Központi Bizottságának nagy történelmi érdeme volt, hogy sikerrel megoldottak olyan feladatokat, mint a párt- és állami élet lenini normáinak, a kollektív vezetés elveinek helyreállítása, a személyi kultusz káros következményeinek felszámolása. A cikkírók ezután részletesen elemzik a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységének jó tapasztalatait. Lackó István elvtársnak, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének észrevételezését: — Ez igen. Ilyen Szkorosz- pelka búzát még nem láttam a megyében. Ha szigorúan sac- colunk is, megadja a 19—20 mázsát. — És a cukorrépa? — Kevés ilyen táblát találni a megyében, azonban ilyen gondozottat, ilyen gyomtalan*, ilyen szakszerűen egyelt sűrű veteményt talán sehol! S hogy miért, arra is megvan a magyarázat. Hirtelenjében csak a közelben, a répa- és kukoricatáblákon több mint száz termelőszövetkezeti tagot: fiatalt. idősebbet, serényen munkálkodó, szorgos embert számlálhat a tekintet: — így van ez mindennap, ha esik. ha fúj, itt is, nálunk is — mondja elégedetten Juhász István elvtárs, a sátoraljaújhelyi Üj Erő elnöke. — Az idén igazán meg szeretnénk mutatni, mit tud a falu, ha összefog. Különös gonddal szemlélik a szakemberek a takarmány- betakarítás, a szárítás új gyakorlatát, az állványos szárítást. A sátoraljaújhelyi Üj Erő tagsága, vezetősége úgr határozott, hogy ez évben állványokon fonnyasztják, teszik tartósíthatóvá a pillangósokat. S eddig saját erőből több mini ötven állványt készítettek. A munka, az állványrakás, a lucerna és lóhere állapota kifogástalan. Gyorsan megtanulta, elsajátította a munkát a te* tagsága;: i — Minden elismerést megérdemel a tagság — mondják s határszemle befejezése után a szakemberek. — S a jó termés, a bőséges hozam lesz majd a megérdemelt jutalom:., Bár ilyen egységes, ilyen gondos munkát végezne valamennyi termelőszövetkezetünk. — Pedig nincs ebben semmi különös — mondja a legilletékesebb, a tsz-elnök. — A tél folyamán gondosan előkészítettünk mindent, megértette, megtanulta valamennyi termelőszövetkezeti tag, hogyan növekedhet a kereset. S itt az eredmény. Az ilyen „különleges módszerhez” mindenütt megvannak az adottságok ;;, Barcsa Sándor Sofcx-Ssafeados HyvttKf
