Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

/asárnap, 1962. május 20. ERZAKMAGTARORSZAG 3 Megtanultuk és ajánljuk mindenkinek”... Borsod ipara a Budapesti Ipari Vásáron MummtHiimm A vásár minden érdekességét bemutatni merész vállalkozás lenne. Üj színek, gyárt­mányok, gazdag választék, korszerű gépek, szenzációs találmányok várják a látogatókat. A vásáron résztvevő több száz hazai és külföldi kiállító mindenből a legjavát hozta el az ipar e nemzetközi seregszemléjére, amelyben a magyar ipar is kitett magáért. Borsod ipara is képviselteti magát, s nem is akárhogyan: az elsők között szerepel kohászati termékeivel, gépekkel, exportra készülő szerszámgépekkel és ki tudná fék* sorolni mimindennel. Mi csak a Miskolci Könnyűgépgyár, a Nehézszerszámgépgyár, a Kohászati Pavilon és a DIMAVAG kiállításáról adunk némi ízelítőt. Ebben a2 össze­állításban a Könnyűgépgyár és a Nehézszerszámgépgyár szereplését mutatjuk be, majd jövő heti keddi számunkban folytatjuk tudósításunkat. IIMMIMMIHIHIHHIIUIiMHIIIMIUU Az első szereplés A könnyűgépgyári pavilon­nal szemben — a kettőt csu­pán a betonút szürke szalagja választja el — öt hatalmas, karcsú pavilon vonja magára a figyelmet. A pavilonokon — azaz a 13 méteres vasszerkeze­teken — három reonbetű adja tudtul, hogy itt tartja kiállítá­sát a Miskolci Nehézszerszám­gépgyár. Már maga az ultra­modern, zöld, poliészter hul­lámlemezzel fedett kiállítási csarnok, a benne elhelyezett impozáns gépek önmagukban is sokat mondanak, mégis, kü­lön érdekesség, hogy a gyár ez évben mutatkozik be először a BIV-en. — Termékeink — mondja Kavecz László, a gyár kereske­delmi osztályának vezetője —, csak a nagyközönség számára jelentenek újat. Hűtőkom­presszorainkat, áramfejlesztő agregátorainkat a hazai és a külföldi szakemberek már is­merik. A Nehézszerszámgépgyár nemcsak a hazai megrendelők­nek készít ilyen termékeket. A gyár hűtőkompresszorait, áramfejlesztő gépcsoportjait ismerik a nemzetközi piacon is. Mintegy tizenöt országba exportálnak ilyen terméket. Néhány szó a hűtőkompresszorokról A gyár hat fontos gépet ho­zott a BIV-re. Van itt három hűtőkompresszor. A legna­gyobb gép 75 ezer kalóriás és mínusz 45 Celsius fok hőmér­sékletet teremt. Ez a legújabb konstrukciójú, kétfokozatú hű­tőkompresszor, kiállításuk büszkesége. Ott áll a pavilon középső, központi részén, s minden látogatónak ezt mutat­ják be elsőnek. flz áramfejlesztő gépekről A kiállításon „szerepel” há­rom áramfejlesztő gépcsoport. Meghajtásukat 4—6—8 henge­res dieselmotor végzi. A 8 hengeres 120, a 6 hengeres áramfejlesztő agregátor telje­sítménye 90 kW. A szép és masszív felépíté­sű gépeket már a kiállítás első napján is sok látogató tekintet­te meg, többek között az egyik torinói gyár képviselője is. Hasonló gépeket gyártanak ők is, de azok (ez a hűtőgépekre vonatkozik) jóval kisebb tel­jesítményűek. Elmondotta; szeretné, ha a Miskolci Nehéz­szerszámgépgyár az ő cégük részére is készítene ilyen nagy­teljesítményű gépeket Beszél a vendégkönyv Az NSZG itteni képviselői kicsit „lámpalázasak”. Szere­tettel fogadnak minden láto­gatót, készségesen magyaráz­nak. Egyszer váratlanul sok érdeklődő jelent meg a tár­gyalófülkében, mire Se ked­ves zavarral kértek elnézést, mondván; ez az első szereplé­sük, jövőre egy kicsit nagyobb­ra méretezik a helyiséget A fülkében van egy díszes kivitelű vendégkönyv. Nagyon kíváncsi a látogatók vélemé­nyére, s mindenkit megkér­nek, írja be véleményét Minden jel azt mutatja, hogy a kiállítás végére a vendég­könyv egy „tanulmány lesz”, s a vásáron való szereplés sok hasznos tapasztalathoz segíti Borsod e jelentős üzemének dolgozóit, vezetőit „A borsodi ipar méltó helyet foglal el a vásáron64 A borsodi párt- és tömeg­szervezeti vezetők is felkeres­ték a vásárt Cseterki Lajos elvtárs, a párt Központi Bi­zottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első tit­kára is nagy érdeklődéssel szemlélte meg a hatalmas ki­A Miskolci Könnyűgépgyár sikersorozata Halványpiros, műanyagból készült hullámtetős kiképzés­sel építették fel a Miskolci Könnyűgépgyár pavilonját. De a sok szép gép nem fért a tető alá. Hosszú sorban állnak a ma már világhírű emelőtar­goncák, egy helyen a különfé­le színekre festett szivattyúk. Már az elrendezés is azt mu­tatja: mindent nagy igényes­séggel és kifinomult érzékkel készítettek a Könnyűgépgyár tervezői, szakemberei, a pavi­lon rendezői, akik 200 négy­zetméternyi területen vonul­Szovjet érdekesség az ipari vásáron A szovjet pavilon egyik érdekes sége a CK—1-es gabonalietakaritő kombájn. A 76 tóerős gép telje­sítménye óránlúnt 4<=S tonna. tátják föl a gyár nagy sikerre számot tartó gyártmányait. Már az első napon jöttek a külföldi érdeklődők, s tár­gyalást kezdtek a Könnyű­gépgyár szakembereivel. Kár­pátfalvi Oszkár és Muharai Tibor, a Könnyügépgyár kép­viselői azt mondották: — már az első napon látni lehet, mi­lyen sikere lesz egy-egy kiál­lító vállalatnak. A mi gyárt­mányaink iránt is igen nagy az érdeklődés. S ez nem csoda, hiszen évek óta kiváló minő­ségű exportárut adunk meg­rendelőinknek, ma már 24 or- . .szagban ismerik a Miskolci ; [Könnyűgépgyár termékeit. • > — Bemutatják a szivattyúk ] [különféle típusait, a régi tipu- , ,sú emelőtargoncákat újfajta ] [megfogószerkezettel látták el, ] [így a gép több munkafolyamat < elvégzésére képes. Az egyik [ [lengyel szakember is igen jó- . .nak találta ezt a megoldást, ] [elismerően nyilatkozott a gyár < [kiállított termékeiről. Különö­< [sen a mezőgazdasági szivaty- 3 [tyúkról, amelyek szintén új < konstrukciójú gépek, és nagy J [érdeklődésre tartanak számot. < .Egy ilyen nagyteljesítményű [ [szivattyút működés közben is , .láthatnak a látogatók. 3 3 Működés közben mutatják < ‘be az emelőtargoncákat is, 3 [amelyeket egész tömeg vesz , .körül. Az egyik emelő nem- ; csak magasba emeli a terhet, i hanem emelés közben meg is , .fordítja, ha szükséges. Ez az '1 univerzális emelőtargonca a 3 [vásár egyik érdekessége. ,. Az első napon jól szerepelt [ a vásáron a Miskolci Könnyű- 3 gépgyár. Minden bizonnyal to- ' ‘Vább folytatja azt a sikersoro- 3 Jzatot, amely ismertté tette ne­dvét a világpiacon. állítást, s természetesen külön érdeklődéssel .nézte a borsodi üzemek pavilonjait ,iv A látogatás során felkeres­tük Cseterki elvtársat, és meg­kértük, mondja el véleményét a borsodi üzemek szereplésé­ről. Ezt mondotta: — Nekem is az a vélemé­nyem, hogy a borsodi ipar méltó helyet foglal el a vásá­ron. Az egész magyar ipar jól felkészült erre a csodálatosan szép ipari seregszemlére, ben­ne a borsodi üzemek, gyárak is, amelyek ezen a kiállításon is hűen mutatják, hogy kor­szerű gyártmányaikkal hozzá­járulnak a magyar népgazda­ság fejlesztéséhez. Úgy gondo­lom, a külföldi résztvevők előtt is sikert aratnak majd a borsodi kiállítók. Bárhol meg­jelenhet termékeivel például a Nehézszerszámgépgyár, amely korszerű kompresszorokat mu­tat be. Ugyanígy a Könnyü­gépgyár, a kohászati üzemek és a DIMÁVAG is. A kiállított munkagépek szépek, sok új tí­pust láthatunk közöttük. Ez is a borsodi ipar fejlettségét mutatja. — A borsodi ipar exportte­vékenysége is azt jelzi, hogy gyártmányaival sikereket arat a nemzetközi piacon. Még to­vább kell növelni a borsodi ipar, az egész magyar ipar hírnevét. Hogy a borsodi üze­mek pavilonjai közül melyik tetszett a legjobban? Ezt ne mi döntsük el, hanem a meg­rendelők. — Igen szerencsés megoldás­nak tartom — folytatta Cse­terki Lajos elvtárs —, hogy a borsodi üzemek egymás mel­lett, szinte egymás közvetlen szomszédságában állították fel pavilonjaikat. így együtt igen impozáns és látványos, tartal­mas a borsodi üzemek, gyárak kiállítása. S talán még annyit, hogy tanácsot szeretnék adni a miskolci és a borsodi elvtár­saknak. gazdasági, műszaki vezetőknek: ha van rá lehető­ség, jöjjenek fel a fővárosba és tekintsék meg az ipari vá­sárt minél többen. Mert nem­csak látnivaló van itt, de ez a vásár egyben igen jó iskola is, sok tapasztalatot gyűjthetnek a szakemberek. Erre pedig szükség vei?. Szegedi—Csórt* elintettek a kivizsgálás során, jogosan kérdezték a panaszos beadvány szerzőjétől, hogy honnan veszi azokat? S bizony, néhány „észrevételét” nem tudta bizonyítani. A beadvány szerzője „rossz­indulatúnak” és „jellemtelen- nek” tüntet fel másokat, „ér­zéseire” és „következtetéseire” hivatkozik. Kiderült, hogy a valóságban az ö „jóindulatá­val” is bajok vannak. Az is ki­derült. hogy az érzések és a következtetések is helytelenek, ha nem a valóságot tükrözik, ha azok csak a szubjektiviz­mus talaján születnek. Az iménti dolgozó beadványában ilyen mondat is szerepel: ..Ben­nem ilyen természetű gyanú él.” — Egy ilven mondat ön­magáért beszél, pontosabban feljogosít olyan következtetés­re: nem gyanúra, hanem a té­nyek ismeretére van szükség, meri» igaza csak annak lehet, aki nem gyanakszik, hanem a valóságról, beszél. A kivizsgá­lás során erről a beadvány ■szerzője is meggyőződhetett. Az intézet vezetősége, párt- szervezete és szakszervezete bizonyára levonta a masa szá­mára az ügv kivizsgálása so­rán szerzett tanulságokat. Néhány tanulság Az ellenforradalom leverése óta egyik legnagyobb „vívmá­nya” pártunknak, hogy köz­életünkben alapjaiban felszá­molta a gyanakvás légkörét. Ma már nemcsak a kommu­nisták és a pártonkívüliek vi­szonyát jellemzi általában a kölcsönös bizalom, egyre in­kább ez jellemzi a vezetők és a vezetettek, valamint az egyes emberek egymáshoz va­ló viszonyát is. Ahol ma még ez. hiányzik, ott is jó lenne fontolóra venni pártunk útmu­tatását. A bizalom légkörének kiala­kításához mindenekelőtt köl­csönös őszinteségre van szük­ség az emberek egymáshoz va­ló viszonyában. A beosztottak például csak akkor bíznak ve­zetőikben, ha azok szubjektí­vizmus nélkül, igazságosan íté­lik meg munkájukat, magatar­tásukat, ha figyelembe veszik észrevételeiket, javaslataikat, adott esetben orvosolják is jo­gos sérelmeiket. Egészen biz­tos, hogy az a vezető például, aki hetekig nem reagál a dol­gozók észrevételeire, az nem számíthat maga iránti kellő bizalomra. Mint ahogyan a ve­zetők részéről is csak akkor teljes a bizalom, ha a beosztot­tak lelkiismeretesen, elvégzik munkájukat, s ha azok is min­den problémájukkal őszintén fordulnak hozzájuk. Kölcsönös őszinteség nélkül tehát a biza­lom légköre nem alakulhat ki. A bizalom légköre ott ala­kul ki leghamarabb, ahol pár­tun k útmutatásainak megfele­lően — nagy gonddal intézik a dolgozók ügyes-bajos dolgait, ahol egyetlen észrevétel, vagjj megjegyzés mellett sem men­nek el szótlanul, ahol az embe­rek becsületesen feltárják a munka fogyatékosságait, ahol a .iőszándékú bírálat és önbírá­lat szelleme elevenen él és hat. Ilyen légkör kialakítása va­lamennyi vezetőnek és párt- szervezetünknek kötelessége is. Csépányi Lajos tisztázása egy kissé „szokat­lan” volt: a megyei pártbizott­ság megbízottai a beadvány­ban érintett és érdekelt összes személyek jelenlétében ismer­tették az intézet igazgatójához, illetve a megyei pártbizottság­hoz eljuttatott levél tartalmát, és bizony az érintettek közül sokan meglepődtek kissé. A felszólalások, az elhangzott vé­lemények után, maga a bead­vány készítője is. A meglepe­tést az okozta, hogy itt min­denkinek „színt kellett valla­ni,” — nyíltan, őszintén, szem­től szembe kellett elmondani véleményét.. Ez pedig az inté­zetben eddig nem volt kiala­kult gyakorlat. Az intézet munkájára szinte kézzelfogha­tóan „ült rá” a bizalmatlanság, a gyanakvás légköre, az embe­rek többnyire csak egymás há­ta mögött, vagy legfeljebb szűk, baráti körben mondtak véleményt az intézet, vagy egymás munkájáról, sokszor a teljes szubjektivitás alapján, A felelőtlen pletykák, az orvoso- latlanul maradt sórélmek az­után csak táplálták a bizalmat­lanság légkörét. Egészen biztos, hogy olyan légkörben, ahol az emberek fi­gyelmét és energiáját a bizal­matlanság és a gyanakvás, vagy az ilyen légkörben lábra-, kapó pletykák és intrikák kö­tik le — csorbát, szenved a munka is. Nem mindegy tehát, hogy egy kollektívában bizto­sítva van-e a nyugodt munka, az alkotás légköre. Különösen nem' mindegy ott, ahol a kol­lektívának szinte minden tag­ja ilyen, vagy olyan formában emberekkel — betegekkel — foglalkozik. Az igazságról Kiderítéséhez egyetlen mottó van: olyannak venni a valósá­got — az embereket, a ténye­ket — mint amilyenek, anél­kül, hogy ahhoz bármit is hoz­záadnánk, vagy elvennénk belőle. Mert igaz csak az lehet, ami egyezik a valóság lényei­vel. Ebből az is következik, bogy az igazság nem fér össze semmiféle ravaszsággal, vagy íamissággal. Az igazság ott ,érzi jól” magát, ahol az em­berek — vezetők és vezetettek egyaránt — őszintén és tárgyi­lagosán beszélnek mindenről ás mondanak véleményt min- lenkiről, ahol az emberek köl- ;sönősen bíznak egymásban, •ovidén: a bizalom légkörében, íz derült ki az iménti ügy ki- /izsgálása során is. Az intézetnek az a dolgozó-1 ia, aki észrevételeivel, problé- náival az intézet igazgatójá- ioz fordult, feltétlenül helyed ten járt el. Beadványában több ilyan észrevétel volt, amely negfelel a valóságnak, illetve tivizsgálást: igényéi. Az inté­sét vezetői elgondolkodtak a átvizsgálás során feltárt tények smeretén. Ezért semmiképpen !em helyeselhető, hogy az in- ézet igazgatója heteken át lemcsak, hogy nem tűzte napi­rendre a beadványban szerep- ő ügy kivizsgálását, de még :sak meg sem válaszolta azt. Ugyanakkor az sem helyesel­hető, hogy a levélben számos iröbléma csupán a szubjektív .érzések”, vagy „feltételezések” dánján létezik, a valóságban íem. Akiket ilyen problémák nlékezés k. LA kommunisták és a pár- v. [Udvüliek viszonyát ,a kölcsö­I. js bizalom jellemzi. Elmond- í- |tjuk, hogy egész közéletünk- in alapjában felszámoltuk a 0 Nnakvás légkörét. Talán em- _ teznek még arra a nem teszséges helyzetre, amikor ^ k ember ellenséget kutatott a másikban. Mi megfordítottuk Sy. tíolgot és azt mondtuk: nor- _ jilis körülmények és normá- . | viszonyok között száz ember ízül 95—96 tisztességes és * pdes. Van persze egy-két ha- •' bntalan is, de a nép esküdt = lensége mégiscsak egy törpe Sebbség a normális emberek ] jzött. Ezért bízunk az embe­rben. Dolgozz, mutasd meg “ jit tudsz, ember vagy-e a tal- = Időn? Megtanultuk és ajánl- j Ik mindenkinek, aki emberek [fsával foglalkozik, — dol- [ Izzék a pártban, a tanácsban, Itatási intézményben, a nép- ontban, vagy másutt —, hogy linden embert nézzenek tel­is egészében! Nézzék jótulaj- tmságait és hibáit, szándékait, [ért ha csak egyoldalúan né- k az embert, akkor vagy is­it csinálnak belőle, — .. .vagy dig ördögöt látnak benne... -igorú követelményeket kell Imasztani, elvi, politikai kö- Melményekct és azt is, hogy munkáját mindenki becsület­ül végezze el. De ehhez türe- ím is kell. Az emberek jó és í>ssz tulajdonságokat egyesíte­tek magukban. Mérlegeljék az kész embert és segítsenek ne­1 leküzdeni hibáit.” j Lassacskán három éve, hogy ládár János elvtárs idézett tavai elhangzottak. Emlék- fcem, ezeket a gondolatokat 059. augusztus 20. után nem- Jsak a győri nagygyűlés sok- Zerfőnyi hallgatósága fogadta eljes egyetértéssel cs helyes­lései, hanem úgyszólván az Kész ország népe. Nálunk; •orsod megyében is sokáig be- teélgettek róla az emberek. Azt Mondották, nem más ez, mint : közéletünkben ás az embe- ek egymáshoz való viszonyá­ban helyreálló bizalom légkö­rnek a szentesítése, és perma- lens programja is egyben. — )z 1957-es júniusi országos lártértekezlet határozatában peghírdefcett politika megvaló- ulása, amit a VII. kongresz- |zus is helyeslőén jóváhagyott. Jó és megnyugtató az, hogy |z a légkör valóban egyre na- pobb teret hódít egész köz­életünkben; a legtöbb üzem­kén, vállalatnál, intézménynél, állami és társadalmi szerveze­tünkben nagy általánosságban [ha már ez jellemzi a vezetők ks a dolgozók közötti kapcso­latot és általában az emberek Nymás közötti kapcsolatát. Vi­szont az is igaz, hogy néhány helyen még ma sem értik elég­gé pártunknak ezt a — gyakor­lat által már rég igazolt — he- ives politikáját. Egyes embe­rek — kisebb-nagyobb vezetők Ss — vagy nem tanulmányoz­nák eléggé az alapvető párt­ihatározatokat, vagy nem értet­nék meg jól. Néhol — kisebb- jhagyobb kollektívákban, — még ma is találkozunk a bi­zalmatlanság és gyanakvás íullasztó levegőjével. S ahol bem alakult még ki a bizalom , 'légköre, ott a munka is re-/1 iszerint csorbát szenved, az t. ... berek élete pedig valósággal 4 IPokollá válik. S ha egy-egy’• . ügyet — amely a bizalmatlan-] ság légkörében születik és vá-[ lik „üggyé”, — közelebbről] megvizsgálunk, kiderül, hogy« hevi jó ez senki számára sem.] Egy ügy »dióhéjban« ^ ^ , Egyik egészségügyi intézmé-] byünk dolgozója még a kora., tavasszal levelet írt az intézet [ Igazgatójához, amelyben észre-], vételeket tett a rendelőintézet^ > több dolgozójának munkájával/ [ magatartásával s az intézetben • általa tapasztalt rendellenes- [ [ bégekkel kapcsolatban. Levelé-. > ben részletesen feltárta prob-] lémáit, előadta sérelmeit és, kérte az intézet igazgatóját/ hogy az ügyet vizsgálja ki. 3 Az ügy kivizsgálása, a jogos' és vélt sérelmek orvoslása] azonban másfél hónap múltán sem került érdemben napi-] tend re, így az illető beadvány-, hyal fordult a megyei pártbi-] áottsághoz. Beadványában —, ügyanúgy/ mint a:; intézet igaz-] Katójának — ismertette prob-] lémáit, és kérte ügyének ki-A vizsgálását. — Ez a közelmúlt-1 ban meg is történt. Igaz, a ki-4 vizsgálás módszere s az ügy«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents