Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-19 / 115. szám
4 ESZAR.WAGYARORSZAG jSzombaf, 19G2. május t<*. Egy új művelődési otthon első napjai Néhány héttel ezelőtt újra kevesebb lett azoknak a községeknek a száma, ahol a kulturális élet vezetői helyhiányra panaszkodnak. Szikszón hatalmas, szép művelődési otthont adtak át rendeltetésének Már azzal is sok idő telik el, amíg Kisvárdai László igazgató jogos büszkeséggel végigkalauzol — ki tudja hányadik vendégként — a jókora épületben, sorra mutogatva az emeleti nagytermet, az öltöző két, a földszinti négy klubszobát, a különféle helyiségeket. Sok a látnivaló, de még javítani való is akad, mert bizony a berendezés eléggé ütött-kopott, de hát nem megy minden egyszerre. A színpad világítása sem megfelelő még, később nyilván ezen is változtatnak. Igen, a sétálgatás, a nézelődés is sok időt vesz el, de még hosszabb ideig tart a tartalmi munka ismertetése. Mert már az otthon eddigi rövid, néhány hetes élete is igen sűrűn zajlott, és valószínűleg az ^ elkövetkező időkben sem lesz* pangás. A körülbelül nyolc-tíz szakkörnek, sok rendezvénynek, ismeretterjesztő előadásnak kényelmes helyet tudnak biztosítani, és a kényelmesebb, nyu- godtabb körülmények között végzett munka nyilván szebb sikert, színesebb életet eredményez. Májusnak, tehát az új otthon első hónapjának programja igen változatos, és a 'Hemád-menti kulturális hónap összefoglaló címet viseli. Műsorában, — hogy csak néhányat említsünk ízelítőképpen — színdarabok, képzőművészeti kiállítás, a megyei báb-szakkörök bemutatója, zenekari hangverseny, járási tsz-nap, mintabál, járási ifjúsági VIT-nap szerepel. Az eddigi rendezvények mindegyike rendkívül nagy közönséget vonzott. Némelyiken az emberek — szó szerint — zsúfolásig megtöltötték a termet A nyitó ünnepségen például a 600 .embernek kényelmes helyet biztosító nagyteremben ezerkétszázan szorongtak! De A falu élete című összeállításnak — melyen a művelődési otthon és a földművesszövetkezet művészeti csoportjai adtak műsort — is nagy sikere volt. Az egyik ünnepségen, a lengyel—magyar barátsági esten érdekes kezdeményezés is született. Jan Bystrzycki, a Lengyel Kultúra igazgatója ajánlotta, hogy az általános iskola valamely osztálya létesítsen velük szoros kapcsolatot. Ez az osztály rendszeresen kapna különféle propagandaanyagokat — hanglemezeket, tablókat stb. — Lengyel országról, a diákok pedij mindezt ismertetnék az iskolában. így még jobban megismerhetnék lengyel barátaink életét. Az ajánlatot a szikszóiak igen szívesen fogadták; Jól szerepeltek a miskolci fodrászok Nagy előkészület előzte meg az országos vidéki fodrászversenyt, amelyet május 13-án rendeztek meg Budapesten. A miskolci fodrászok már hetekkel korábban szorgalmasan gyakoroltak, új elképzeléseket valósítottak meg, hogy minél jobb eredményt érjenek el. A szorgalom és a jó felkészülés meghozta jutalmat: a miskolci fodrászok szép eredményeket értek el. Közülük Fóka Mária nappali és színházi frizurával nyert egy-egy első díjat. Pál Lászlóné nappali frizurával második, színházi frizurával harmadik lett. Fövenyesi Attila egy ötödik és egy hatodik, Boda Károly férfi-fodrász angol hajvágásból szintén hatodik díjat kapott. A Miskolci Fodrász Szövetkezet kilenc dolgozója összesen 7 díjat hozott el az 1962. évi országos vidéki fodrászversenyről. B. E. Országos szolgáltató vállalatot hoznak létre A Kohó-'és Gépipari Minisztérium szükségesnek tartotta egy olyan külön szolgáltató vállalat kialakítását, amely biztosítja a drága importgépek folyamatos, zavartalan működését. Kialakítják a kizáDOBI ISTVÁN: rólagos szolgáltató jellegű Iro- dagéptechnikaj Vállalatot. Az új üzem az ötéves terv végéig már az ország többszázezres irodagépállományának hatvan százalékát tudja majd javítani. Érdekesnek ígérkezik a mintabál is, melyet minden fiatal nagy érdeklődéssel vár. Erről talán érdemes többet is szólni. A bál palotással kezdődik, melyet a művelődési otthon tánccsoportja mutat be. Később a csoport tagjai minden táncszám előtt bemutatják: hogyan kell szépen, ízlésesen táncolni az éppen soron következő számot, éjfélkor pedig táncversenyt rendeznek. A Iíernád-menti kulturális hónap során járási tsz-napot is rendeznek, melyre meghívják tapasztalat- cserére a járás szakembereit. A tsz-napon két egyetemi tanár tart szakelőadást, továbbá meglátogatják a helyi termelőszövetkezetet, majd műsort, filmvetítést adnak. A művelődési otthon eddigi rendezvényein mindig szép számú közönség gyűlt össze. Ez nemcsak az érdekes rendezvények velejárója, hanem az ügyes szervezés eredménye is. Az otthon minden vállalattal, intézménnyel igen szoros kapcsolatot épített ki. Néhány ember mindenütt rendszeresen tájékoztatja a ‘többieket az otthon programjáról, elviszik a meghívókat és így igen nagy segítséget adnak a közönség- szervezésben. Ezekkel az emberekkel, a „kultúrfelelősökkel” minden hónapban rendszeresen tanácskoznak. Az ízlésesen, vonzóan berendezett könyvtár szintén a művelődési otthonban kapott helyet. Szabó Gyula, a könyvtár vezetője örömmel újságolja, hogy a nyitás első napjain körülbelül 3000 ember kereste fel őket, közülük sokan olyanok is, akik eddig még nem jártak a könyvtárban. Ezek legtöbbje most beiratkozott. A könyvtár kiállítást rendezett a magyar irodalom legújabb termékeiből, május végén pedig író—olvasó találkozót szerveznek Gazdag tehát a művelődési otthon első hónapjának programja. Ha a későbbiek folyamán nem is lesz olyan sűrű, mint a Hernád-menti kulturális hónap idején, az otthon vezetői, felelős emberei azonban igyekeznek akkor is színessé, változatossá tenni. A közönséget már most megnyerték. Megtartani sem lesz sokkal könnyebb, de ugyanúgy sikerülhet, mint a kezdés. A lehetőség adott (pt) Több mint kétszázféle bor a tokaj-hegyaljai borversenyen Az idén, május végén tizedszer rendezik, meg a már hagyományossá váll tokaj-hegyaljai borversenyt. A világhírű szamorodni és aszúborok idei nagy seregszemléjére a Tokaj- Hegyaljai, valamint a Tolcsvai Állami Gazdaság, a Tárcáit Szőlészeti Kutatóintézet, azon kívül a tsz-ek és a hegyközségek több mint kétszáz, külön böző évjáratú és minőségű borral neveztek be. Az 1952- ben megtartott borversenyen még csak 48 különböző hegyaljai bor vett részt, a jubileumi borversenyen a hegyaljai szőlőrekonstrukció, valamint • a nagyüzemi szölőskertek kialakítása folytán már ötször any- nyi szerepel. A versenyen részt vevő borokat most készítik elő derítéssel, szűréssel, átfejtésekkel. A száraz és édes szamorodni, valamint a különböző évjáratú 3, 4 és 5 puttonyos aszúkor.' kívül részt vesznek a versenyen a furmint borok és a Tar- cali Szőlészeti Kutatóintézet tisztán szüretelt hárslevelű borai is. A Tolcsvai Állami Gazdaság a Hegyalján mindinkább terjedő muskotály szőlőből készült aszúborokkal is részt vesz a versenyen. A beérkezett nevezések számát és a borok minőségét tekintve, az idei tokaj-hegyaljai borverseny nagyszabású lesz. A gyár „szíve €€ Valószínütlenül karcsú épület áll a Borsodi Vegyikorabinát közepén. Ez a gyár szive. Innen irányítják a legfontosabb vegyi folyamatokat. Foto: Paulovits Megkezdték a Miskolci Nehézipari Miszaki Egyetem építését A talaj rendezéssel megkezdték a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem központi főépületének építését, és még ebben az évben hozzáfognak az alapozáshoz is. A száz méter hosszú központi épületet a jelenleg meglévő és egyetemi előadótermeket, valamint adminisztrációs irodákat magában foglaló épületek között építik meg ezek összeköttetéseként. A központi főépület építésére 60 millió forintot költenek. Az idén ebből az összegből 4 millió forintot használnak fel. Az építkezést az ötéves terv végére, 1965-re fejezik be. Az egyetem főépületét a legkorszerűbb építészeti elvek alapján tervezték meg. A falakat aluminiummal burkolják, a homlokzatot pedig üvegből készítik. A négyemeletes épületben szerelik fel Miskolcon az első pátemosztert. Az épületben több mint kétszáz helyiséget alakítanak ki, ezekben helyezik el a jelenleg még diákszállókban és más épületrészekben lévő tanszékeket, s itt kap helyet majd a központi adminisztráció is. A felszabaduló helyiségekben diákszállásokat, valamint előadótermeket, laboratóriumokat rendeznek be. •— A MISKOLCI Űttörőház- ban teadélutánt rendeznek május 26-án, a város kiváló úttörőinek részvételével. Vallomás és történelem című könyvéből Kétszáz emberrel Budapest felé Másnart Parancsot ka- íviasnap punkj 200> vagy ■valamivel több munkaszolgálatos zsidót kell gyalogmenetben Budapestre kísérnünk, svéd védetteket. Uj parancsnokunknak főhadnagyi rangja van. Észak-Komáromból való tanító. Tőle kapom a parancsot. Felkeresem a munkaszolga- latosokat, legtöbbje komolyan értékeli a védettséget, másoknak az a véleményük, hogy papírjuk semmit sem ér. Egy részének kedve van a pesti menethez, mások szívesebben itt maradnának. Mi semmit sem törődünk azzal, kinek van papírja, kinek nincs, bárki csatlakozhat hozzánk, elvisz- szük mi Budapestre védettség nélkül is. Századunk parancsnoka fel- pakoltatja egy kocsira az ellátásunkra szánt konzerveketf kenyeret, kávét, cukrot és egyebet, egy hadnaggyal és Szatmári őrmesterrel hegyibe ül az élelmiszerszállítmánynak, engem az élre parancsol, hogy vezessek, éjjeli szállásról gondoskodjak, ő maga semmivel sem törődik. Bakonyszombathely vidékén utolér egy küldönc, átadja a főhadnagy céduláját, át kell vennem a munkaszolgálatosokat és a keret nyolc tagját, feladatom a zsidók megőrzése, Budapesten, egy megjelölt laktanyában hiánytalanul át kell ednom őket. Kérdezem a napost, hol van a főhadnagy, megmondja, hogy a hadnagygyal és az őrmesterrel, s egész élelmiszer-ellátmányunkkal Komárom—Győr irányába fordították a kocsirudat, elhajtatott. Utánuk zavarom őt is. Most itt állok nyolc katonával és 200 munkaszolgálatosommal. Parancsnokaink megszöktek, rongy ember módján, nem is a katonaságtól, hanem előlünk, és tőlünk szöktek el, az élelmünket ellopták. j az emberekElmondom nek hogy rámruházták a parancsnoklást, s hogy ellátásunkról nem történt gondoskodás. Azt hiszem, félelmében szökött meg a főhadnagy, a szovjet hadseregtől fél, a hadnagy és az őrmester követte őt. Én szeretnék megérkezni Pestre, ne előbb a kelleténél, de később sem, mert ha már arra indultunk, nem szeretnék kívül szorulni az ostromgyűrűn. Úgy gondolom, számukra is ez volna jó. Én nem veszem komolyan védettségüket, nem tudom, ők mit gondolnak róla. Ha valamilyen veszély miatt nem akarnak bemenni Budapestre, itt vannak a pilisi hegyek, itt van a Vértes, ezekben meg lehet húzódni. Vegyék számba a lehetőségeket és a veszélyeket. Ha a hegyeket választják, az én társaim az első napon szétszélednek, hazamennek. Ha Budapestre megyünk, remélem, együtt tudom tartani a keretet. Azt mondják, hogy Pestre akarnak eljutni, s ha lehetséges, minél előbb. Kérik, ne hagyjuk el őket útközben, mert úgy gondolják, ha magukra maradnak, számukra az egyenlő a pusztulással... ...Megállapodtunk, hogy Kisbéren lesz az első éjszakai szállásunk. Kerékpáron előre indulok, hogy ne csak szállásról, hanem valamilyen ellátásról is gondoskodjam, a keret gyalogmenetben vonul a munkaszolgálatosokkal, a falu végén fogja megvárni visszatérésemet. Biztosra veszem, hogy köny- nyen találok megfelelő embereket, akik jóbarátok, vagy egyéb okból segítségemre lesznek. Az ipartestület vendéglőjébe megyek, valóban találok ismerősöket, egy kisebb szobában ülök össze velük, de nincs sok örömem benne, amit elmondanak. Az utóbbi napokban temérdek katona lepte el a falut, hosszú kocsisorok vonulnak, teherautók vesztegelnek a sárban, elzárják a közlekedést. Igen nagy az izgalom, nemcsak a lakosság, hanem a katonák körében is. Tegnap katonaszökevények, zsidók, kézre került bujkáló hadifoglyok és kémek felett ítélkezett itt a katonai bíróság, rémületben él a falu. Lehet, hogy igaz, amit mondanak, lehet, hogy túlzások vannak bennük, mégis tudomásul kell vennem, talán még engm sem látnának szívesen a faluban, nemhogy kétszáz zsidó munkaszolgálatost. Kérlelem őket, rosszul esik, hogy eltanácsolnak, csalódott vagyok és mégis be kell látnom, igazuk van. Embereimet szitáló, hideg esőben, átázva, ö? szefagyva találom a falu végén, rosszul esik nekik, hogy Kisbéren nincs mód éjjeli szállást kapni. A munkaszolgálatosok beletörődnek, a keret tagjai hangosan méltatlankodnak, nem akarják elhinni, hogy ekkora faluban ríe tudnánk fedél alá húzódni. ír r rr , érkeztünk EtéKeso este re Szabó Pál. hoz megyek, akiről már írtam, ilyen és amolyan módon már volt dolgom vele. Bízom benne, hogy segítségünkre lesz. Valóban barátságosan és megértéssel fogad. Éjszaka van és mégis megmozdítsa az egész falut, talán azoknak is fel kell ébredniök, akik már aludtak. A meleg istállókban egyoldalra kötik az állatokat, friss és tiszta szalmát terítenek a felszabadított területre, szétosztják a népet okosan, emberséges fegyelemmel. Minden háznál vizet melegítenek az asszonyok, minden udvaron félórán belül tisztálkodás, barátságos törődés az emberekkel, minden háznál terítik az asztalt, szalonna, kenyér, tej és forralt bor jut mindenkinek. Szabóval őszintén beszélgetünk, tájékozódni próbálok a hadihelyzetről, nemcsak a magyar rádiót hallgatjuk meg, hanem a moszkvai és a londoni hírszolgálatot is. A második napon azt mondja Szabó, ne menjünk mi tovább Budapestre, eldugják ők ezt a kétszáz zsidót, nem lesz itt semmi baj. De az emberek menni akarnak, s én is be akarok jutni Budapestre. Kétnapi pihenő után indulunk tovább. A munkaszolgálatosoknak végtelenül jólesett az etei parasztok embersége.., ...Két órán belül Budán, a Körtéren vagyunk. Természetesen elsötétítés van, ki tudná közülünk megmondani, hiány- zik-e valaki, s ha igen, hány ember és milyen okból. Én nem keresem. Keretbeli társaim rokonok és ismerősök meglátogatását tervezik, egyik? sem akar kaszárnyában alud- •, ni, szeretnék, ha minél gyor-> sabban átadnám a munkaszol-^ gálatosokat, már akik eddig el nem maradtak tőlünk. ...Szabados nevű munkaszolgálatos katonásan elém áll, s megkérdezi: ' — Tizedes úr, alázatosan ké-£ rém, innen lógjunk meg, vagy ráérünk később? • A keret tagjai már szétszéledtek, így aztán nem kell ősz-, szeteremtenem. — Én most bemegyek ebbe a vendéglőbe, megiszom egy. fröccsöt, esetleg kettőt. Ha sokáig. nem jönnék vissza, és ne-' talán szükségük volna rám,' értesítsenek. Különben pedig várjanak meg. Amikor visszatérek. ^en' AmiKur nagy bánatomra, még mindig huszonöt-harminc embert találok, azt mondják, nekik nincs hová menniök. Néhányan a Nyugati Pályaudvar közelében szeretnének ellépni, kérik, addig még v gyázzak rájuk. így aztán elindulunk a Nyugati Pályaudvarhoz, onnan a Hungária körúti laktanya felé, most már a keretnek egyetlen tagja sincs velem, a munkaszolgálatos létszám mintegy húsz főre apadt, s számomra az volna a legmegnyugtatóbb, ha ezek is elmennének isten hírével, akkor én se mennek be a kaszárnyába. De hiába minden tanács, rábeszélés, ezek csak jönnek utánam a pesti sötétségben, én pedig törhetem a fejem, hogyan számoljak él velük, a2 egész századdal, ha a laktanyában valakinek eszébe jut felelősségre vonni._ A Minisztertanács határozata a szakmunkásképzésről Mint a kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatták és elfogadták a munkaügyi miniszternek a szakmunkás-képesítés megszerzésének egységes rendezésére benyújtott előterjesztését; Az előterjesztés megállapítja, hogy a szakmunkásokat kiképző iskolatípusok és tanfolyamok száma állandóan nő. A képesítő vizsgákon azonban nem egységesek a követelmények, ezek eredményeként az új szakmunkások felkészülésében indoko-' latlanul nagyok az eltérések. Ezek a körülmények, valamint a szakmunkásokkal szemben támasztott állandóan növekvő igények szükségessé teszik, hogy a szakmunkásképesítés megszerzését egységes elvek alapján rendezzékj A minisztertanácsi határozat szerint az egyes minisztériumoknak elő kell írniok, hogy azok a dolgozók, akik szak- tanfolyamok elvégzése után szerzik meg a szakmunkásbizonyítványt, előzetesen addig vegyenek részt szakmai gyakorlaton, ameddig az ipari tanulók kiképzése tart; A kormány határozata azt is kimondja: a minisztériumok fontos feladata, hogy a dolgozókat segítsék a szakmunkás-vizsgákra való felkészítésben, szervezzenek ilyen céllal tanfolyamokat, s bocsássanak megfelelő oktatási anyagokat rendelkezésükre. Ez a határozat Borsod megyében is sokezer embert érint, hiszen a különböző szakmunkásképző tanfolyamokon és a különféle iskolatípusokban jelenleg is erőteljes ütemben folyik a szakmunkásképzés. Annak eddigi formája azonban nem felelt meg az előírt követelményeknek. Az egységesítés biztosítja, hogy a felnőtt dolgozók szakmunkásvizsgáin az előírt, egységes vizsgatételek szerepeljenek, s a követelményeket is fokozottabban érvényesítsék; A határozat a művelődés- ügyi minisztert is kötelezte arra, hogy rendezze a szakközépiskolai tanulók szakmai képesítő vizsgájával összefüggő kérdéseke^ i* *
