Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

Moszkva (MTI) Ma 40 éves a szovjet gyer­mekek szervezete, a Lenin ne­vét viselő úttörő mozgalom. Negyven évvel ezelőtt Lenin feleségének, Nagyezsda Krup- szkajának javaslatára az „Ifjú Úttörők” nevet adták a bolse­vik párt és a tömegszervezetek gyermekszervezetének, amely azóta a világ legtömegesebb gyermekmozgalmává vált. Tíz­tizenöt esztendős korig csak­nem minden szovjet gyermek úttörő. A piros nyaltkendős mozgalom tagjainak száma je­lenleg 18 és félmillió. Ma a Lenin-renddel kitün­tetett úttörő mozgalom mosz­kvai szervezete nagy ünnepsé­get rendez a Vörös téren. XVUI. érfolyam, 115. «sóm 1962. májas 19, szombat Országjárás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljelek! Megnyit az 1962. évi Budapesti Ipari Vásár Pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyílt az 1962. évi Budapesti Ipari Vásár. A megnyitó ünnepségen meg­jelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, valamint a kormány több tagja, a közélet és a gazdasági élet sok vezető személyisége. Részt vett az ünnepélyes megnyitón a Budapesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A Himnusz elhangzása után Veres József, a fővárosi tanács vb. elnöke mondott megnyitó beszédet. Üdvözölte a vendé­geket, a vásár hazai és kül­földi kiállítóit, majd hangsú­lyozta, hogy a Budapesti Iparj Vásár nemzetközi vonatkozásban már elismert és elfogadott találkozási helye azoknak a politikailag legkülönbö­zőbb felfogású államoknak, amelyek áruk kiállításával kölcsönösen keresik egy­mással a kereskedelmi kapcsolatokat. A vásáron résztvevő szocia­lista országok termékei tanú- bizonyságot tesznek a szocia­lista világrendszer fejlődéséről, nagyszerű gazdasági eredmé­nyeiről — mondotta. — Nem­csak kiállítani, hanem keres­kedni is akarunk, mert a szo­cialista országoknak politikai alapelveihez tartozik a keres­kedelmi kapcsolatok kiépítése a legkülönbözőbb államokkal. Mi ezeket a vásárokat a békés egymás mellett élés eszköze­ként fogjuk fel. — A vásáron jelentékeny számban találhatók a más tár­sadalmi rendszerben élők ki­állítói is. akik szintén a leg­jobb áruikat hozták el és nagy gonddal készültek azok bemu­tatására. Ez a vásár kitűnő alkal­mat nyújt arra, hogy a ki­állítók egyben mint keres­kedelmi partnerek is, meg­ismerkedhessenek » köl­csönös áruválasztékkal, gyorsan és eredményesen elégíthessék ki saját piaci igényeiket. — A Budapesti Ipari Vásár hazánk viszonylatában igen je­lentős mértékben áll külkeres­kedelmünk fejlesztésének szol­gálatában. Legkorszerűbb ex­portcikkeink felsorakoztatásá­val, szakmai bemutatókkal és egyéb eszközökkel kívánjuk irányítani külföldi látogatóink figyelmét gyártmányaink sok­rétűségére. Bemutatjuk a hazai és nemzetközi közvélemény előtt, a felszabadult Magyar- ország iparának 17 éves fejlő­dését és szemléltetjük, hogy dolgozó népünk szorgalmas munkája nyomán szocialista népgazdaságunk erőteljes len­dülettel. egészségesen fejlődik. Veres József, a fővárosi ta­nács vb. elnökének megnyitó beszéde után a vendégek kör­sétára indultak a vásárváros­ban. Első útjuk a Magyar Tudo­mányos Akadémia kiállításá­hoz vezetett, ahol Erdei Fe­renc, az Akadémia főtitkára mutatta be tudományos kuta­tásaink legújabb eredményeit. A magyar könnyűipar sza­kosított pavilonjában Nagy Józscfné könnyűipari minisz­ter kalauzolta a párt és a kor­mány vezetőit, akiknek fel­hívta figyelmét az új műszálas textíliákra. Az állami helyiipar, a ta- (Folytatás a 2. oldalon.) Hruscsov beszéde Obnovo faluban A Bulgáriában tartózkodó szovjet párt- és kormánykül­döttség pénteken délelőtt Vár­nából úton Pleven felé Kame- nec faluba érkezett, ahol Hrus- csovot és kíséretét Pleven megye vezetői üdvözölték. Ka- menecből a vendégek gépko­csikon Obnovo faluba utaztak. A falu főterén rendezett nagy­gyűlésre a környékről több ezer ember sereglett össze. A gyűlésen Alekszandr Da- csev, a Pleven megyei pártbi­zottság titkára üdvözölte a vendégeket, majd Georgi Traj- kov, a népi földműves szövet­ség titkára, a Minisztertanács első elnökhelyettese mondott beszédet. Georgi Trajkov után N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra. A szovjet párt és állam ve­zetője nemzetközi kérdésekről szólva utalt Kennedy elnöknek arra az utasítására, hogy ame­rikai csapatok szánjanak part­ra Thaiföldön. Ezt az utasítást Hruscsov teljesen ésszerűtlen­nek nevezte és felhívta az amerikai vezetőket, mondja­nak le végre a nemzetközi csendőr szerepéről. A háború és béke kérdéséről szólva hangoztatta, hogy a szocialista országoknak békére, békés alkotómunkára van szükségük és hogy a kommu­nista eszmék győzelméhez nincs szükség háborúra. Min­den elnyomott népnek saját magának kell felszabadítania önmagát az elnyomás és a gyarmati uralom alól — mon­dotta. A tárgyalásokról szólva han­goztatta, hogy az amerikaiak éppen az atomfegyverek betil­tásáról és a vitás nemzetközi kérdések megoldására irányuló tárgyalások idején kezdtek újabb nukleáris kísérletsoro­zatukba. Ezzel önmagukkal kerültek ellentmondásba, ami­kor békés szándékaikról be­szélnek. Befejezésül Nyikita Hruscsov a bolgár és a szovjet nép ba­rátságáról beszélt, s méltatta azt a testvéri együttműködést és jóviszonyt, amely a két ál­lam és a kért párt között fenn­áll. Szovjet—bolgár párt- és kormányközi tárgyalások Szófiában. A képen: balról középen N- Sz. Hruscsov, jobbról középen Todor Zsivkov. Pécs, Tata, Dunaújváros, Budapest és, a legkülönbözőbb városok diákjai járják az országot* ismerkednek hazánk szépségeivel. A veszprémi Közgazdasági Technikum növendékei az Avasra indul­nak, hogy gyönyörködhessenek városunk panorámájában. l ot o; Szabados György ^JVVwWVWVWWWWWWWWVWWWSVWWV,SV\SVW.VtO Tizennyolcmillió szovjet gyermek ünnepe N em mindennapi feladatokat oldott tak meg az ózdi acélmű üstelő­készítői. A Mixtai-, a Varga-, a Tüze-, a Lindák-brigád tagjainak teljesítménye megérdemli a felsőfokú jelzőket. Hogy miért tették? — Íveli az acél — mondják egysze­rűen, s csodálkoznak, hogy mások rend­kívülinek tartják tettüket. Az elmúlt hónapokban — de különö­sen tavaly — ugyancsak főhetett a martinászok, a műszakiak feje. A régi, roskatag, kisteljesítményű Martin­kemencék helyett egymás után — határ­idő előtt — épültek fel az új, nagytel­jesítményű Marz-kemencék. Az új ke­mencékkel új gondok születtek: kevés volt az üst. Sokszor „húzni” kellett a berakást, vissza kellett tartani az ada­got, nehogy több kemencének egyidő- ben kelljen csapolnia. Kevés volt a négy üst. És még több gond, baj lett volna — és az év végén több acéllal maradnak adósok —, ha nem olyan emberek az üstelőkészítők, mint ami­lyenek. Sokszor alig eresztették le csa­polás után az üstöt, alig bűit egy keve­set, a bélés még tüzes volt, az említett brigád tagjai máris megkezdték a mun­kát. Hogy hány fok melegben dolgoz­tak. milyen nehéz körülmények között, azt utólag nehéz lenne megállapítani. Egy bizonyos: csapolás után 50—-80 perccel az üstöt újból használhatták. És ez sokat mond. Ma már jóval könnyebb az üstelő­készítők munkája. És egyre könnyebb lesz. Jobbak a munkakörülmények, s még jobbak lesznek. Ma már 3 üsttel dolgozhatnak. A kilencediket alig egy hete kapták. — Még hármat kapunk — mondja Tóth Sándor, az acélmű gyárrészleg vezetője. — Hogy mikor? Várjuk, min­dennap. A z üstgond megoldódik. De hát nemcsak' az üstökkel volt baj. Probléma volt az is, hogy csak egy kokillatéren végezhették az öntést. A munka nehézkes, körülményes volt. Ez évben a középső öntecsbeadó is meg­kezdte munkáját. Az acélmű nyugati részén is felépült az új kokillakezelő csarnok, s ezt most, a napokban adják át rendeltetésének. A munkát még nem fejezték be. Többek között beállítanak kokillakefélő- és lakkozó berendezése­ket, amelyek lényegesen megkönnyitik a kokilla előkészítők munkáját. Azt mondják, több kokillát is beszereznek, Helytállás Salgótarjánból körülbelül még 100—150 darab érkezik. A csapolást, öntést akadályozta, hogy nem voltak úgynevezett félportál-daruk, s így az öntést is az öntőcsarnoki daruk­nak kellett végezniük. Ennék az volt a hátránya, hogy ilyenkor lezárta az utat a többi daru előtt, azok sok esetben nem tudták a kemencébe önteni a nyersvasat, nem tudták a kívánt helyre vinni a salakfazekat. Két félportál darut már megépítettek, most szerelik a har­madikat. Ez lényegesen megkönnyíti, meggyorsítja a szállítást, az öntést. A nagyteljesítményű kemencék több hulladékanyagot kívánnak. Az acél­műben ez okozza a legnagyobb gondot. A préstelepi daruk nem bírják a na­gyobb igényeket kielégíteni, még egv darut kell építeni, de ehhez meg kell erősíteni a darupályát. Továbbá több emberre van szükség. Gondot jelent az anyag elszállítása a préstelepröl az acél­műbe. A gyárnak mindössze 6 speciális kocsija van. A MÁV 12 c célra alkal­Akkor a tanácsiaknak ara volt a véleményük, hogy a la­kosság Miskolcon nem igényli a jeget. Ezenkívül nincs bér­alap és létszámkeret arra, hogy egy jégelárusító vállala­tot létesítsenek. Szerintünk azonban, ha egy vállalat elvállalná a jégárusí­tást, — kibérelne a hét egy­két napjára néhány teher­autót, vagy felállítana egy jégárusító sátrat a piacon — egyszerűen megoldódna ez a probléma. — Sőt az a vállalat még anyagilag is jól járna. — Sza- bán Tibor elvtárs közlése szerint ugyanis a hűtőipari vállalat a jég mázsáját 16 fo­rintért adja a közületeknek. A fogyasztói ár pedig 20 forint körül lehetne mázsánként... A Miskolci Hűtőipari Válla­latnak lényegében nem érdeke, hogy foglalkozzék ezzel a problémával. Nekünk sokkal egyszerűbb mindennap berakni a jeget a vállalat elé érkező vagonokba, amelyek az ország minden ré­szébe elszállítják — ez a hű­tőháziak véleménye. S hogy mégis ők azok, akik a legin­kább szorgalmazzák a város jégellátásának megoldását? — Látjuk, hogy nyáron mennyire keresik az emberek a jeget. Néhány húsboltban ugyan engedélyezték az áru­sítását, de ez kevés. Furcsé- n?k_ tartjuk, hogy Miskolcon, ahol az ország egyik legna­gyobb hűtőipari vállalata mű­ködik, nyáron jéghiány legyen. A jégellátás biztosításáról nem ártana már most intéz­kedni. Amíg nincs rekkenő hő­ség- — amíg nem bosszúság a lakosoknak a jéghiány. Ezzel a kérdéssel fordultunk r'a napokban Szabán Tibor elv- ■társhoz, a Miskolci Hűtőipari [Vállalat igazgatójához. 1 A válasz igen határozott volt: | — Lesz természetesen. A vállalat 24 óránként tíz va- :*gon jeget termel. — A miskolci lakosoknak [ezek szerint nem kell aggód­niuk, hogy a meleg napokban [elromlik a másnapra vett hús, "megposhad a gyümölcs. J — A lakosságot, sajnos, mi [nem tudjuk .megnyugtatni™. . _ ??? ! És igen érdekes — s nem ke­vésbé bosszantó — dologról [értesültünk: . A Miskolci Hűtőipari Válla­ltat, az ország egyik legnagyobb [ilyen létesítménye, nem gon­doskodhat városunk jégellátá- [sáról. A vállalatnak ugyanis, ■mint ipari üzemnek, nincs le­hetősége arra, hogy a lakosság ■ részére is adjon jeget. Miért? [ — Mi csakis közületeknek [szállíthatunk. A miskolci tej-, [hús-, vendéglátóipari és kiske­reskedelmi vállalatokat rend­szeresen és a kívánt mennyi­ségben ellátjuk jéggel. Ezen­kívül az ország különböző ré­szébe is szállítunk; naponta .több vagon jég kerül ki innen. [Ahhoz azonban, hogy a mis­kolci lakosok is kapjanak je­get, a városi tanács kereske­delmi osztályának kellene in­tézkednie, hogy valamelyik ke­reskedelmi szerv vásároljon jeget tőlünk a lakosság ellátá­sára is. [ Erről már az elmúlt évben is tárgyaltak a Miskolci Hű­tőipari Vállalat és a városi ta­nács kereskedelmi osztályának vezetői. Milyen eredménnyel? Eredményűden ÜL más kocsit kölcsönzött, így a szállítás egy időre megoldódott. Az újjal járó nehézség, gond, baj nem fekszik rá az emberek lelkére. Ellenkezőleg. Ambícióval, remekül dol­goznak, keresik, alkalmazzák az új, ered­ményesebb módszereket. Tavaly még csak kísérleteztek, az idén már öt ke­mencében dúsítanak oxigénnel. Néhány kemencénél berakáskor oxigént fúvat- nak az olajégőkbe. Ez előnyös, élesebb láng képződik, nem hül le a kemence, és megkezdi a berakott anyag olvasztá­sát. Másutt a lándzsázást alkalmazzák. A boltozaton keresztül egy vízzelhűtött lándzsával óránként 800 köbméter oxi­gént fúvatnak az acélfürdőbe. Mi az eredmény? A gyáregységvezető ezt mondja: — Az oxigénbefúvással egy tonna acélnál 30—40 kiló olajat takarítunk meg s az adagidőt egy órával akarjuk csökkenteni. A z acélmű dolgozói a kongresszusi verseny szellemében dolgoznak. A versenyben e részlegből 1069 ember vesz részt, 48 brigád akarja kiérde­melni a szocialista címet. És milyen eredményekkel? Az első negyedévi ter­vet 250 tonnával túlteljesítették. Ápri­lisban már ezer tonna acélt gyártottak terven felül s májusban újabb ezer tonna acélt gyártottak esedékes tervükön túl. Különösen jól dolgozik a VTI-es és a VIII-as 'kemence kollektívája. Van egy „titkos” óhajuk: szeretnének úgy dolgozni, hogy az acélmű megkaphassa a Kiváló gyárrészleg címet. Bár a re­konstrukció s egyéb okok miatt még sok nehézséggel kell megbirkózniuk, az eddig eltelt hetek, hónapok eredményei azt mutatják: az ózdi acélmű dolgozói nem vallanak szégyent a kongresszusi versenyben. <CsB) Lesz-e nyáron elegendő jég? A Lenin-hegyen, nem messze a világhírű Lomonoszov Egye­tem felhőkarcolójától, az épí­tők az utolsó simításokat vég­zik a moszkvai úttörő palota színes épületein. Az ultramo- dern úttörőváros 55 hektáros területén télikert, múzeum, rá­diótechnikai, repülő-modellező, elektronikai és világűrkutatási laboratórium, filmstúdió és nyomda, 1100 személyes ké­nyelmes színházterem, héiez- res stadion, uszoda, sokféle sportterem várja a gyermeke­ket. A kozmikus szakkörben a Vosztok űrhajó modelljét is felállították. A gyermekek he­lyet foglalhatnak az űrhajó fülkéjében, tanulmányozhatják annak berendezését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents