Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

ESZÄKMAGYARORSZAQ

Szombat, 1962. május 12.

3

Hruscsov beszéde a szovjet vasutasok országos értekezletén

Moszkva (TASZSZ) Hruscsov szovjet kormányfő csütörtökön beszédet mondott a vasúti dolgozók országos értekezletén. Hruscsov kijelentette, hogy „a vasutaknál most jól mennek a dolgok”. — Ez a tanácskozás — mondotta —, kétségtelenül nagy szerepet játszik majd a kommunista társadalom szélesen kibontakozó építésének időszakában a közlekedés további gyors fejlődésében.

Pártunk programja húsz évet ölel fel. Ez alatt alapjaiban felépítjük a kommunista társadalmat. Pártunk és népünk minden erőfeszítése most e feladat gyakorlati megvalósítására irányul.

■ •— A gazdasági élet, a tudomány, a technika rohamos fejlődése sohasem látott ütemben fokozza a közlekedés fejlődését. A közlekedés minden válfaja szorosan együtt fog működni és a szó szoros értelmében egységes közlekedési hálózattá fog válni.

— A párt, amikor ilyen távlatokat jelöl ki, mindenek előtt abból indul ki, hogy rendkívül fejlett közlekedés nélkül nem lehet megteremteni a kommunizmus anyagi és technikai bázisát.

.Hruscsov felhívta .a figyelmet arra, hogy a szovjet vasutak teherforgalma nagyobb, mint az összes kapitalista országok vasutaié együttvéve és majdnem kétszer akkora, mint az Egyesült Államok vasútvo-. . nalainak teherforgalma. Felhívta a figyelmet a szovjet vasutak technikai rekonstruk- , dója és villamosítása terén az Utóbbi években végzett hatat- . más arányú munkára, rámutatott arra, hogy

a Szovjetunió a világon az első helyen áll a villamosított vasútvonalak hossza és a vasutak villamosításának üteme szempontjából. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy az SZKP XX. kongresszusa előtt a közlekedés ügyeit Kaganovics és Molotov intézte. „ők makacsul ragaszkodtak a régihez, a gőzmozdonyhoz, mindenféle akadályt gördítettek a technikai haladás útjába.” A párt azonban merészen szembefordult a konzervatívokkal, szélesre tárta a kaput a műszaki haladás előtt, és már mutatkoznak is a kedvező eredmények.

Hruscsov ezután kifejtette, milyen feladatok várnak a közlekedésre az ipar, a beruházások és a mezőgazdaság szükségleteivel kapcsolatban.

„Mindenképpen fejlesztenünk kell az ipart, különösen Szibériában, a Távol-Keleten, Kazahsztánban és Közép- Ázsiában

— mondotta — e területek mesés kincsekkel rendelkeznek. Mar sok százezer ember ment oda és ez a szám növekszik. E területeken sohasem látott arányú és ütemű építkezés bontakozott ki.”

Hruscsov kijelentette: az egyik legfontosabb feladat, a kommunista társadalom győzelme szempontjából: a munkatermelékenység fokozása. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok vasúti teherforgalmi kapacitása nincs teljesen kihasználva, A konkurrencia és a kapitalizmusból származó egyéb körülmények folytán az Egyesült Államokban jelenleg erőltetett tempóban fejlődik az autószállítás, kegyetlen konkurrencia harc folyik az autó- és a vasúti szállítás között.

Á.i

Mint a szónok rámutatott, azért szól erről, mert a „versenynél egyenlő feltételekből kell kiindulni, s az Egyesült Államokban a vasúti teherforgalom jelenleg veszít jelentőségéből, az első helyre a teherautó-forgalom kerül”. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban szintén fejlődni fog a teherautókkal való szállítás, amely különösen hasznos rövid távon. A nagy távolságra való szállításokat a jövőben is gazdaságosabb vasúton végezni.

„A vasúti szállítások dolgozói minden szükséges eszköznek birtokában vannak, hogy a legközelebbi években túlhaladják a munka termelékenységének azt a színvonalát, amelyet az Egyesült Államok vasútjain elértek” — állapította meg Hruscsov. Ezután rámutatott, hogy amikor az Egyesült Államok vasutasainak munkájával való összehasonlításról van szó, a szovjet vasutasok jobban dolgoznak. „A munta termelékenysége azonban az Egyesült Államokban egyelőre még magasabb, mint nálunk. ”

„Kommunistának nevezni magunkat és úgy vélni, hogy csupán csak azért, mert kommunisták vagyunk, legyőzzük a kapitalistákat —, ez nagyon primitiv gondolkodás lenne.

A legfontosabb, ami B szocializmust jellemzi: a társadalom ésszerű felépítése, a magántulajdon és a kizsákmányolás megszüntetése. a termelőeszközöknek a nép kezébe adása és ezen az alapon a gazdaság, a technika és a tudomány ésszerűbb felhasználása.

Arra van szükség, hogy túlhaladjuk a kapitalista világ munkatermelékenységének színvonalát. Ez és egyedül ez

a ml győzelmünk, á kommunizmus győzelmének záloga” — jelentette ki Hruscsov.

A szovjet kormányfő rámutatott arra, hogy a szovjet tudósok, mérnökök, technikusok, akik fel tudták küldeni a világűrbe az űrhajó-szputnyiko- kat, még az eddiginél is tökéletesebb felszereléssel tudják ellátni a vasúti közlekedést is. Megjegyezte, hogy az amerikaiak már többször rakétát próbáltak küldeni a Holdra. Világgá kürtölték, hogy rakétát lőnek a Holdra, de az mellé ment. A Holdra eljuttatott szovjet felségjelvény „már régóta várja az amerikait, de • nem győzi várni és ott unatkozik egymagában”:

A szovjet hajógyártás fejlesztésének kérdésével kapcso latbah Hruscsov- beszámolt le- níngrádi látogatásáról. Elmondta, hogy nagy dicséretet

érdemelnek az ottani hajógyárakban készült hajók.

— Nagyon jók a hadihajók is — tette hozzá. — Olyan hajókat láttam, amelyek teljes mértékben megfelelnek a haditengerészeti flotta, a hadtudomány és a haditechnika korszerű fejlődésének.

Hruscsov ezután arról beszélt, hogy

az SZKP-nek és a szovjet népnek most új programja van. A legfontosabb e program sikeres teljesítése.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy nemcsak a végső eredményeket kell megmutatni, hanem nagyobb figyelmet kell összpontosítani a program teljesítésének első szakaszára, gondosabban kell ügyelni arra, hogy mindent elhárítsanak az útból, ami zavarja a haladást. „A kommunizmus építésének kérdéseiben nem lehet átugrani a kezdeti időszakról a párt programjában megjelölt végső időszakra. Ezt az utat a földön, munkában és harcban kell végigjárni” — mondotta Hruscsov.

A szovjet nép — mondotta Hruscsov — gazdasága fejlettségének tekintetében második helyen áll a világon, tudománya és kultúrája pedig az első helyen. „Előre, elvtársak, arra gondoljunk, hogy ma milyen magaslatait kell meghódítanunk a kommunista építésnek, s ne csak arról beszéljünk, milyen lesz a két évtized utolsó éve”. Ebben az esetben erőink szüntelenül növekedni fognak és a szovjet nép hamarabb jut e! a kommunizmus győzelméhez — fejeződik be Hruscsov beszéde.

Tyiíov Kanadába utazott

New York (TASZSZ) German Tyitov szovjet űrhajós pétiteken elutazott áz Egyesült Államokból. New Yorkból Kanadába, Halifax városába repült.

Sz ENSZ európai gazdasági liizottsága

17. közgyűlésének munkájában részt vett magyar küldöttség, amelyet Szarka Károly külügyminiszterhelyettes vezetett, pénteken visszaérkezett Géniből Budapestre.------o-----K

edden temetik

Péterfi Istvánt

Dr. Péterfi István zenekritikus temetése május 15-én, kedden délelőtt: fél 12 órakor lesz, a Kerepesi úti temetőben:

Valahol Dél-Amerikában

Aki még nem volt elnöki az tartsa fel a kezéHÍ

(i ülöp György rajza)

I

„A bátyám és én..."

Vannak helyek, ahol az ember nem veszi észre az idő

* múlását, mert akikkel beszélget nemes gondolkodású, igaz emberek, akik természetes szerénységgel, csendben végzik munkájukat, és ez a munka — mint általában a lelkiismeretes, hivalkodás nélküli tevékenység — nagyszerű eredményeket hoz, olyan eredményeket, amely szemlélőit, tanúit is büszkeséggel tölti el. Ügy, mint itt Hejö- keresztúron, az általános iskola két testvél pedagógusánál. Jó velük lenni, és búcsúzásnál — amikor még mindegyikünkben ott zsong az évek csendes, szívós munkájának eredményét szemléltető, hallott és látott bizonyítékok sokasága — az ember egyszerűen csak kezet nyújt egy' rövid „viszontlátásra” kíséretében, mert úgy érzi, hogy minden más frázisként hatna.

A falu kulturális életéről, az iskola szerepéről beszélgetünk egyikükkel, Papp Vilmossal. Bátyja valahol a falu határában jár még a gyerekekkel.

Mi is van ebben a községben? Színjátszók, táncosok — körülbelül 30 fiatal —, akikkel időnként egy-egy előadást rendeznek, vagy a kulturális szemlékre készülődnek. Úttörőik a legutóbbi, járási kulturális szemléről szavalásban és mesemondásban az első díjat hozták el. Első díjat hoztak a hangszerszolók versenyéről is. Zongorával és kisbőgővel. Ez a legutóbbi szemle eredménye. Az egyik teremben 11 zászló sorakozik egymás mellett. (Valószínűleg más teremben is találnánk néhányat.) Mindegyik zászlón más-más felirat: a tisztaságban legjobb eredményt elért iskolának, a sportban legjobban tevékenykedő iskolának stb. Tavaly a dolgozók esti iskolájában 15 ember végzett. Három házaspár is volt közöttük. „Mindenki nagyon szorgalmasan tanult. Még a moziban is alig lehetett látni őket.” Aztán az ismeretterjesztő előadásokról esik szó. Minden héten rendszeresen tartottak.

— Kinek a feladata a szakkörök foglalkoztatása, az ismeretterjesztő előadások szervezése, az úttörők felkészítése? Ki foglalkozik mindezzel?

— A bátyám. A bátyám és én.

— Es idő jut rá?

— Jut. Erre kell időnek jutni.

— És hely?

— Helyünk sajnos nincs. Csak egy iskolánk.

Egy iskola van, két tanteremmel, 176 gyerekkel. A

*" többi pedagógussal együtt délelőtt is, délután is tanítanak. Ez az iskola a mozi, a művelődési otthon, továbbá minden ünnepség, minden rendezvény, minden ismeretterjesztő előadás színhelye. A legnehezebb körülmények között dolgoznak, de a szobában tizenegy zászló sorakozik, a kulturális szemléről első helyeket hoznak el, dolgozók iskoláját szerveznek, és berendeztek egy olyan tájmúzeumot, amelyre nemcsak ők, hanem Borsod megye is büszke lehet. Mit lehet itt találni? Csak néhány érdekességet sorolunk fel: 1774-es kiadású könyvet; Rövid beszédek a bötsös olvasóhoz; A tudományok rövid summája 1806-ból, jegyzőkönyv a direktórium megalakításáról — akik aláírták, azok közül néhányan még élnek a faluban —; szkíta korabeli edények, mammut agyar töredék és még sok minden. Különösen szép gyűjteményük van a Tanácsköztársaság plakátjaiból. Gyűjtik a falu viseletének, népszokásainak, hagyományainak emlékét

— Ki rendezte be a múzeumot?

— A bátyám és én.

Megérkezik az idősebb testvér is. Papp Arzén, az iskola igazgatója, és most már ketten magyarázzák a múzeum kincseinek érdekességeit. Egyikük fölszalagozott vőfélybotot emel fel: „Három napig tartott a lakodalom. Vasárnap kezdődött a konyhatánccal, hogy a hajadonból ügyes asz- szony legyen, aki érti a sütés-főzés mesterségét. Innen a mosdóhoz mentek, hogy a fiatalasszony mindig friss legyen, aztán következett az igazi, nagy mulatság.” A vőfélybot: visszakerül a helyére. Ez pedig itt egy bírói pálca. Ennek is megjsmerkedünk történetével, szerepével.

Körülbelül harminc év gyűjtését rendezték itt el ízléssel, gonddal, áttekinthetően. „A bátyám és én.” Átkutatták a padlásokat, a poros zugokat és ami értéket, használhatót találtak, azt elvitték múzeumukba. Természetes, hogy ezek az értékek már csak a múzeumnak azok. Most már a gyerekek is segítenek a gyűjtésben. És a homokbánya munkásai is. Ha kiásnak valami érdekes csontot, edénytöredéket — sokat kiásnak —, akkor elviszik nekik. Persze nem mindent kapnak meg ajándékba Ilyenkor a „zsebükből” honorálnak. Nekik megéri, mert örömüket lelik ebben a munkában is. A vendégkönyv első oldalán a következő felirat olvasható: „Haladó hagyományaink megbecsülése a szocialista ember kötelessége.” Később sok-sok elismerés, dicséret.

Mind-mind a két pedagógus munkáját dicséri. Szerényen, csendben végzett nagyszerű munkájukat.

Priska Tibor

Heti külpolitikai összefoglalónk

A nyugat-berlini problémáról

. „Valamilyen módon valamikor keli lenmök érintkező pon- ■ toknak Kelet és Nyűgat között, nehogy mindnyájan a lángok • martalékai legyünk”. Több angol iap ilyen és ehhez hasonló megjegyzéssel kíséri a Szovjetunió és az Egyesült Államok között folyó tanácskozásokat a nyugat.-berlini problémáról, a , német kérdés megoldására. A legtekintélyesebb angol polgári lap, a Times leszögezi: „Itt a . legfőbb ideje, hogy Nyugat- . Németország végre megértse mi forog kockán a világ és Németország számára is és olyan módon irányítsa kapcsolatait, amely lehetővé teszi a . tisztességes megegyezést”. Még a nyugati sajtó is kiemeli, mennyire provokációnak minő- . sítette a világ közvéleménye Adenauer minapi nyugat-berlini látogatását és ,az ott elhangzott kijelentéseit, Adenauer, járt már Nyugat-Berlin- ben • korábban is, minden látogatása provokáció volt. De különös kihívást jelentett mostani nyugat-berlini tartózkodása, egyidőbon Németországnak a fasizmus járma alóli felszabadulásának évfordulójával és a szovjet—amerikai tanácskozásokkal. Adenauer nyugatberlini kijelentései a tárgyalások nyugati híveit is megbotránkoztatták, az agg kancellár újabb bizonyságát adta annak, hogy semmiképpen sem akar számolni a realitásokkal. Ezzel kapcsolatosan a világsajtó bőven foglalkozik az amerikai kormány és Adenauer ellentéteivel, bár Kennedy elnök szerdai sajtóértekezletén igyekezett azokat elkendőzni. Az eddigi egyéb megnyilatkozásokból nehéz' megállapítani az ellentétek tényleges mértékét.

Sokminden látszólagos és valóságos ellentétről esik szó, de a legdöntőbb mégis az, hogy a végső kockázatot nem akarja vállalni Washington Bonnért. Nem akar okvetlenül atomháborúba keveredni a nyugatberlini probléma miatt. Hogy mennyi kockázatot hajlandó vállalni mégis, erről folynak a tanácskozások. Ami Angliát illeti, távol akarja magát tartani a nyugatnémet—amerikai konfliktustól — a közös piac problematikája és más gazdasági okok miatt.

Bonn hallgatólagos, vagy valóságos egyetértésével, akár

anélkül — hangoztatják washingtoni körökben — a tanácskozások folynak tovább,

A spanyol és a portugál helyzetről

A szovjet—amerikai tanácskozások és a nyugatnémet reagálás lényegében magában foglalja a hét legdöntőbb eseményéit, hiszen a világérdeklődés ezekre a kérdésekre irányul. A földgolyó bizonyos pontjain történnek azonban olyan más események is, amelyek jelentőségét komolyan lehet és kell venni. Ezek közé tartozik és nem utolsó sorban mindaz, ami napjainkban az Ibériai-félszigeten történik. Spanyolországban a sztrájkmozgalom olyan méreteket öltött, amelyek, felett nem tudott napirendre térni Franco fasiszta diktatúrája. A hős spanyol bányászok sztrájkharca szolidaritást váltott ki a nemzetközi munkás- mozgalomban, megbecsülést szerzett a spanyol nép legjobbjainak a világ haladó közvéleményében. A hét végén híre terjedt annak is, hogy tüntetésekre és sztrájkharcra került sor a másik ibériai országban*

Portugáliában is. Sort.űz dördült el Lisszabon belvárosában, Salazar-ellenes tüntetők fegyveres harcot vívtak a rendőrökkel. A portugál kormány igyekszik a történtek jelentőségét csökkenteni, de álcázó kísérleteik nem járnak eredménnyel. A portugál fasiszta diktatúra hasonló törekvése a portugál gyarmatok népei felszabadító mozgalmának lekicsinyítésére, eltitkolására annak idején ugyancsak eredménytelennek bizonyult. Mindaddig megkísérelték eltitkolni az angolai felkelést, míg az szabadságharccá nem magasztosult és ameddig az angolai fegyverropogás hangja nem töltötte be a világot. Míg nem tudták már megakadályozni azt sem, hogy az angolai kérdés tárgyalása napirendi pontként az ENSZ elé kerüljön. Portugália a nagy ellentétek országa. A portugál lakosság életszínvonala a legalacsonyabb egész Európában. Ugyanakkor a belföldi és külföldi monopoltőkések mesés nyereségeket, zsebelnek be. A fasiszta diktatúra a- legkegyetlenebb eszközöket alkalmazza- a dolgozók elnyomására, de ezek mindinkább ösz- szeformak és támadást indítanak a rendszer ellen. A Portugál Kommunista Párt., amely a legnagyobb illegalitásban

működik, még a polgári szemleírók beismerése szerint is a iegösszeforrottabb és legszervezettebb portugál népi erő, amely már 1960 májusában felhívta a Salazar-ellenzéket a tevékeny küzdelemre a fasiszta diktatúrával szemben. Portugáliát gyakran visszafelé haladó országnak nevezik. Ez az elnevezés kezdi idejét múlni. A portugál gyarmatokon kibontakozott nemzeti felszabadító harc és a kormányellenes megmozdulások nagy lendülete az anyaországban az egész világ előtt feltárja a Salazar- rendszer bomlásának képét. A spanyolországi és portugáliai tüntetések és sztrájkharc azt bizonyítja, hogy az Ibériai-félszigeten sem állt meg az idő.

Ami az algériai eseményeket illeti, az OAS terrorcselekményei azokat igazolják, akik azt rhondották, hogy a fegyver- szünet végét jelentheti a háborúnak, de nem a harcoknak. Az OAS kegyetlenkedései minden jóérzésű emberben felvetik a kérdést, meddig tarthat ez így? A világ haladó sajtója leszögezi: az OAS megfékezése nélkül békéről nem lehet beszélni Algériában és a népszavazás sem lehet majd reális.

Ki mit tud ? — Borsodban

A Magyar Televízió által kezdeményezett Ki mit tud? játékok iránt egyre többen érdeklődnek a vidéki városokban és a falvakban. Éppen érért a Televízió ifjúság, osztálya úgy határozott, hogy a napokban úgynevezett megyei elődöntőket rendezne!?. Borsodban május 14-én délelőtt 11 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban lesz a megyei vetélkedő, amelyen az eddig jelentkezett fiatalok vehetnek részt. A rendezőség ezúttal a helyszínen is elfogad jelentkezéseket, s akik a legeredményesebben szerepelnek, felkerülhetnek a televízióból jól ismert VIT-vonatra;

A fiatalok körében nagy az érdeklődés és a yetélkedő közönsége — remélhetőleg •— eredményes produkcióknak lesz szem-, illetve fültanúja:

A ioüó nyerőszámai: 4, 35, 33, 55, 83