Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

Péntek, 1962. május IT. Eszakmagyarorszäg 3 Kongresszusi verseny a DIMÁVAG-ban Egyenletesen zúg. lüktet, él, dolgozik a gyár. Az udvaron elhelyezett hangszórókból zene árad szét a gyárépületek kö­zött, áttör a gyár zúgásán, morajlásán. A zenei közvetítés megszakad, s egy női hang egy brigádról beszél, amelynek tagjai ügyesen, remekül dol­goznak. Űjból zene harsan fel. köszönti a jól dolgozó brigádot! A DIMÁVAG-ban, különö­sen az utóbbi időben, gyakori­ak az ilyen „szívküidi” mű­sorok (ahogy a gyárban el­nevezték). És hogy fogadják azok, akiket köszöntenek? Természetesen örülnek neki. A DIMÁVAG-ban sokan és egyre többen vesznek részt kongresszusi versenyben. És ezt nem hangzatos jelszavak, öles plakátok, feltűnő fel­iratok, hanem a termelő mun­kában elért eredmények jelzik Nem a cifra külsőség, ha­nem a tartalomra való törek­vés jellemzi ezt a versenyt. A vezetők például csak nagyon óvatosan és nem is szívesen nyilatkoznak az eredmények ről. Ennek bizonyára az az oka. hogy mivel a múlt év második felében nem tudtak élüzemi szinten dolgozni, egy kicsit megcsappant az ön­bizalmuk. Ha az ember azt keresi, hogy a gyárban voltaképpen hogyan kezdődött a kongresz- szusi verseny, érdekes dolgot tapasztal. A verseny érdekes­sége — és értéke is egyben —, hogy tulajdonképpen nem szervezte senki. A dolgozók előbb a műhelyben, az üzem­ben, beszélgettek arról, hogy a DIMÁVAG-nak is részt kelle­ne vennie a kongresszusi ver­senyben. Március második fe­lében termelési értekezleteket tartottak. Itt is, ott is felállt valaki — például a K-üzem­ben Lopatovszki Zoltán, az M- egységben Rásztóczki Gyula —, s javasolta, hogy a gyár kol lektívája is dolgozzon úgy, hogy elnyerhesse a kongresz- szusi zászlót. A szakszervezeti bizottság választó közgyűlésén Szeghő István .brigádvezető a szocialista brigádok vezetői­hez és tagjaihoz szólt; mutas­sanak példát a mozgalomban való részvételben.: A szocialista brigádok az élen A kongresszusi mozgalom nagy hatással van a brigád­mozgalom fejlődésére. Egyedül a D-gyáregységben 18 új bri­gád alakult. Különösen nagy fejlődés tapasztalható a szoci­alista brigádok életében. Első­sorban ők a mozgalom kezde­ményezői és élenjárói. A bri­gádszerződésben sokhelyütt feltüntették, hogy a szocialista brigád cím elérésének egyik feltétele a versenyben való eredményes szereplés, a példa- mutatás. A gyárban a szocia­lista címért dolgozó brigádok száma meghaladja a százat. A verseny kezdete óta mintegy 15 új brigád alakult, azzal a céllal, hogy a kongresszusi versenyben akarják először ki­érdemelni a szocialista címet. Az új brigádok között van például Hájer József szerszám- készítő brigádja, amely szer­ződésében mintegy 100 ezer forint értékű anyagmegtakarí­tást ígér A kongresszusi versenyben már eddig is értek el eredmé­nyeket. Az üzemek között az N-gyáregység dolgozik a leg­jobban. Az egység fizikai és műszaki dolgozói első negyed­évi tervüket 102,9, export­tervüket 120 százalékra telje­sítették; Jól dolgozott a fő­egység kollektívája is. Mi a jo eredmények magyarázata? Igen jó a párt-, a szakszerve­zet és a műszaki vezetés kö­zötti együttműködés. A dolgo­zók és a vezetők megértik egymást, a párt- és szakszer­vezeti szervek ismertetik a dolgozókkal, hogy a kongresz- szusi verseny milyen hasznot hoz. Fejlődik, bővül a Tiszamenti Vegyiművek A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek ez év májusában ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Az állandóan fejlődő üzemben ta­valy a hatalmas kénsavgyár mellé műtrágyaüzemet építettek, ahol május 7-én kezdték meg a folyamatos termelést. Ez az új szuperfoszfát üzem már az idén 120 ezer tonna műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A 10 esztendős gyár területén jelenleg is épít­keznek, bővítik a szuperfoszfát üzemet és új kénsavgyárat építe­nek, A képen: a vegyiművek. Törődni kell a brigádon kívüliekkel is A DIMÁVAG-ban az embe rek sokat beszélnek a kong­resszusról. Olyan légkör kezd kialakulni: szégyen, ha valaki nem vesz részt a versenyben. Előfordul, hogy valaki még nem kapcsolódott be a moz­galomba. Dolgozó társai meg­kérdezik tőle: te nem érzel együtt a kollektívával? A D- egységben Molnár Géza he­gesztőnek és két társának az volt a gondja, hogy ők hárman vannak, nem szeretnének ki­maradni a versenyből, mit csi­náljanak, miként alakítsanak brigádot? És nemcsak Molnár Gézának van ilyen gondja. A gyárban sok ember dolgozik olyan körülmények között, hegy nincs lehetősége a bri­gádalakításra. Dehát végered­ményben nem is szükséges mindenütt és minden körül­mények közt a brigádszerve­zés. És hogy mégis gondot okoz, ez azt sejtteti, hogy a DIMÁVAG-ban — ez vonatko­zik a Lenin Kohászati Művek­re, az Ózdi Kohászati Üzemek­re és egy sor más üzemre — kicsit uniformizálódott a ver­senyszervezés. A vas- és ener­giaipari üzemekben a nyilván­tartás szerint 22 000, a DI­MÁVAG-ban 2400 ember vesz részt a versenyben. A vas- és energiaipari üzemekben nem 22 ezer és a DIMÁVAG-ban sem 2400 ember dolgozik. Hát hol vannak a többiek? Talán nem dolgoznak jól? Jól és nagyszerűen dolgoznak és dol­gozhatnak azok is, akik vala­milyen helyi körülmény miatt nem lehetnek valamelyik bri­gádnak tagjai. Amilyen jól foglalkozunk általában a bri­gád-, különösen a szocialista brigádmozgalommal, annyira elfeledkezünk az egyes embe­rekről. Nem egy példát tud­nánk említeni, hogy vannak brigádtagok, akik nem min­denben teljesítik feladatukat, viszont a brigádonkívüliek kö­zül sokan igen nagyszerűen dolgoznak, nagy dolgokat al­kotnak. Igaz, könnyebb egy nagy brigád, mint egy-egy dolgozó munkáját értékelni, népszerűsíteni, dehát nem le­het és nem szabad megfeled­kezni az egyes emberről: Meggyőződésünk, hogy a DIMÁVAG-ban (és a többi üzemben is) amilyen jól fog­lalkoznak és segítik a kong­resszusi verseny részvevőit, amilyen lelkesen segítik a szo­cialista brigádokat, ugyanúgy megtalálják a módját az egyé­ni versenyben résztvevők segí­tésének, támogatásának, nép­szerűsítésének is. Csorba Barna Technikai konferencia a Lenin Kohászati Müvekben A Lenin Kohászati Művek dolgozói szerdán délután tech­nikai konferenciát tartottak a gyár művelődési házában. A konferencia mintegy ezer rész­vevője előtt Valkó Márton Kossuth-díjas igazgató értékel­te a vállalat első negyedévi munkáját, elemezte az eredmé­nyességet gátló fogyatékossá­gokat, s megjelölte az elkövet­kező hónapok feladatait Ezt követően az összejövetel rész­vevői gyárrészlegenként külön- külön vitatták meg a tenniva­lókat; a műszaki színvonal emelésének, a hiányosságok megszüntetésének, a szocia­lista munkaverseny, illetve a szocialista brigádmozgalom fel­lendítésének, az üzemi de­mokrácia fejlesztésének módo­zatait és lehetőségeit---------oOo--------­A tavalyinál mintegy 150.000 hektoliterrel több sör a nyári csúcsidényre Az utóbbi évek nyári hó­napjaiban időnként „hiány­cikk” volt a sör, pedig 1950 és 1960 között ötszörösére, azaz 3 550 000 hektoliterre nőtt sör­gyáraink évi termelése. Ez azt is jelenti, hogy 1960-ban — 10 millió lakost számolva — több mint 35 liter volt az éni „sör- fejadag”. Az igény azonban ennél is több, s innen adódnak a nyári hónapok kisebb ellá­tási nehézségei. A Magyar Or­szágos Söripari Vállalat nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az idén kevesebb legyen a panasz a sörellátásra. Az idei két nyári negyedév­ben mintegy 100 000 hektoliter­rel több a vállalat terve, mint a múlt év azonos időszakában elért tényleges eredmény, s a dolgozók felajánlották a maga­sabb terv túlteljesítését is. Vállalták, hogy a második ne­gyedben mintegy 10 ezer, a harmadik negyedben pedig 40 —50 ezer hektoliterrel több sört készítenek az előírtnál. Több lesz a palackozott sör is! Tavaly a két negyedévben 704 ezer hektolitert palackoz­tak, most pedig 800 000 hekto­liter üveges sör forgalomba hozatalát tervezik. A választék bővítésére kül­földről is hoznak be sört a nyári csúcsidényben. t Újfajta szputnyik? Nem! A iSszaszeúerkény-új városi építkezést gyorsítja meg ez az új­fajta csődaru, hivatalos nevén: Rapid Hl. 51 méter magasságig emeli az előregyártott épületelemeket, maximális teherbíró ké­pessége 1600 kilogramm. Nagy előnye, hogy 41 óra alatt üzemel­tethető, mig egy kisebb teljesítményű darunak összeszerelése 200—250 óráig tart. Az új daru segítségével még jobban meg­gyorsul az új Váróit építése. Szabados György Kessnyétenhen jó ütemben halad a mnnka A kesznyétenj Szabadság Tsz tagjai örömmel tekintenek szét határukon, amely régen volt ilyen szép, biztató. Elsősor­ban a kalászosokat dicsérik. Jól teleltek az őszi kalászosok, de a tavaszi vetésekkel is elé­gedettek lehetnek, bár nem ár­tana egy kiadós eső; Itt bizony nem az a gond, hogy van-e elegendő kéz a tennivalókhoz. Általában töb­ÉRTIK A MÓDJÁT 100 kilogrammos sertésnél 500 forint tiszta baszon ben jelentkeznek nap mint nap munkára, mint amennyi­nek elfoglaltságot tudnak biz­tosítani. A tavaszi vetésekkel végez­tek, a kukorica kivételével. A kukorica vetésének határidejét náluk is megnyújtotta a Tisza áradása. Az ártér mintegy há­romszáz holdnyi területére is kukoricát vetnek. Legkésőbb május 13-ra végeznek vele. A jó, lendületes munka ered- »menye, hogy a 90 hold borsó 'már megkapta az első kapálást, ►továbbá a cukorrépa sarabolá- Isának is mintegy felével vé­geztek. í A kertészetben egy 20 hold- ►nyi területen már megkezdték Paz öntözést, s hamarosan már ►hasznot is hajt a kertészet, 'pontosabban már hajtott is, »mert eddig eladtak a felvásárló »szerveknek 30 mázsa sóskát, a »napokban megkezdik a zöld­hagyma szedését, a jövő héten [pedig már retket is tudnak ►szállítani. ► ,------oOo-----­H atezer holdon jrepiüőgéppel vetették el a rizst : az átlami gazdaságokban ■ Ezen a héten befejezik a rizs Vetését az' állami gazdaságok. Főleg Szolnok megye tiszántúli részén, a Hajdúságban, Békés és Heves megye szikes terüle­tein 12 000 holdon termelnek rizst az idén. Az idei rizsvetés érdekessé­ge, hogy az eddigi jelentések szerint a vetésterület mintegy felén, körülbelül 6000 holdon repülőgépről szórták ki a ve­tőmagot. Erre az időre a mező- gazdasági légiflotta nyolc új; lengyel gyártmányú gépét a rizstermelő állami gazdaságok­ba küldték. Levegőből vetettek többek között a Hortobágyon, Szarvason, Tiszasülyön, a Kö­zép-tiszai, a Nagykunsági és a Körösi Állami gazdaságban! mind a hizlalásnál. A fiazta- tásnál a terven felüli szaporu­lat 50 százalékát kapják a gondozók, évente általában 7— 8 választási malacot. A hizla­lásnál pedig az az elv, hogy a terven felül elért jövedelem­nek 50 százaléka illeti a gon­dozót. Az ösztönzésnek ez a formája igen bevált, s ezért nyugodtan állíthatják a tsz- ben, hogy az állatgondozók „stabil” emberek. Etát ebben rejlik a göncrusz- kai tsz jó példája, amelyet —; úgy hiszem — érdemes tanul-! mányozni a helyszínen is, fő-' ként azoknak, akik abban! nemcsak mint fogyasztók, ha-1 nem elsősorban mint termelők! érdekeltek. Az említett neve­lési. hizlalási módszerrel át-] lagban 9 hónap alatt elérik a. 100 kilogrammos átlagsúlyt,1 de egy-egy falkában a sertések» 35 százaléka már 8 hónapra el-< éri ezt a súlyt. J S ami nagyon fontos: egy ki-< logramm hús előállítása 12.5j forintba kerül. Ha azt számol-» juk, hogy a felvásárló 15,50 fo-J rintot fizet kilogrammonként,» s ha ráadásul ötvenes csopor-< tokban adják át, akkor még 2» forint nagyüzemi felárat is< hozzá lehet adni az átvételi ár-^ hoz, s ez azt jelenti, hogy egy 1 mázsás sertés előállításán ke-J rekeh 500 forint a tiszta ha-j szón. Ezért már érdemes ser-2 tést nevelni. S az ilyen mód-j szereket érdemes megismerni.* Garami Ernő * mányozást keretutalvanyok ír­ják elő. A keretutalványok részletes etetési technológiai előírások. Pontosan előírják, melyik sertésfalkával mit és mennyit kell etetni. A gondozó ennek alapján cselekszik, ez vezérli munkájában. A tsz ve­zetői azt vallják, hogy ez az eljárás vált be leginkább, s az említett takarmányozási elvek­től soha nem térnek el, mert a takarmányváltozást megérzi a sertés, s az súlycsökkenéshez vezethet. Gondozás Hiába vallanák a tsz vezetői, elsősorban Tompái Bálint, az elnök, továbbá az állattenyész­tési brigádvezető, Czentnár György, hogy a takarmányo­zásnál a legfontosabb a fe­hérje- és vitamin tartalmú tápanyagok felhasználása, hiába történne a falkásítás, ha mindezt nem egészítené ki a lelkiismeretes állatgondozás. Azt, hogy a takarmányt előre leáztassák, a burgonyát rende­sen megfőzzék, összetörjék, mindig a szokott időben ke­rüljön sor az etetésre, reggel 6 órakor és délután fél 6-kor, az kimondottan az állatgon­dozó lelkiismeretén, odaadó munkáján múlik. S itt, ahol a ..harc” lényegében eldől, csakis úgy lehet eredményre vinni a törekvéseket, hogy a gondozó­kat messzemenően érdekeltté teszik a lelkiismeretes mun- ' kában, mind a fiazta fásnál, lasztas után mar feherjedus, húsnevelő, izmokat gyarapító takarmányokat: lucemalisztet, fölözött tejet, 1-es malactápot, főttburgonyát, szemesborsót és Errát etetnek a sertéssel. A fö­lözött tej a gazdaság tehené­szetéből kerül ki, s a lucerna- liszten kívül az egyik legérté­kesebb tápanyag. Az etetésnél az a cél, hogy a sertések any- nyit fogyasszanak, amennyit jóízűen vesznek magukhoz. Az etetés reggel és este történik, s déltájban szemesborsót ön­tenek a sertéseknek. Ez a fe­hérje tartalmán kívül azért előnyös, mert erősíti a fog- izomzatot, s így mintegy ellen­súlyozódik az esetleg föllépő szájpenész. Talán az avatottab- bak, a hozzáértők kedvéért érdemes leírni azt is, miből áll egy 60—70 kilogrammos sertés napi adagja: 85 dekagramm sertéstáp, 1 kilogramm főttburgonya, 20 dekagramm lucemaliszt, 15 dekagramm szemesborsó. Ebben a súlyban és korban a sertések már nem kapnak tejet. A felsorolt takarmányo­kat mintegy két-háromliternyi vízben elegyítik, keverik, s úgy adagolják. S korántsem szabad arra gondolni, hogy mindez olyan ad hoc-szerü. A takar­sek legyen«*. A választás utáni lépés a falkásítás. Az állattenyésztőket az a törekvés vezeti, hogy azonos súlyú, élet­erejű, testnagyságú egyedek kerüljenek egy falkába, 25— 30-as csoportokba. A csököt- tebb, gyengébb malacokat azért választják külön, hogy az erő­sebbek ne bántsák őket, és egy külön, számukra létrehozott falkában, normális életfeltéte­lek mellett fejlődhessenek. A falkákat külön ólrészekben he­lyezik el, s az így szétváloga­tott, illetve csoportosított ser­tések egyenletesen fejlődnek, szinte alig lehet különbséget tenni köztük. Takarmányozás Közvetlenül a választás után kezdik a hizlalást. Am ez nem az általánosan ismert hizlalási módszerekkel történik. Első­sorban nem a ■ zsírgyarapító takarmánnyal, a kukoricával táplálják a sertéseket. Ez alap­vetően elhibázott lépés lenne. A sertések idő előtt letokásod- nának, s a szövetkezetiek nem érnék el azt a szép eredményt a hizlalásban, amelyet néhány szóban már említettünk. Teljesen kikapcsolják a sül- dőztetést, s közvetlenül a vá­Á muzulmán isten elleni vé­teknek tartja a sertéshús fo­gyasztást. Mi azt valljuk, le­gyen belőle eliig; karaj, lapoc­ka, sonka, kolbász. Azt tartjuk véteknek, ha nincs. S ha oly­kor „hiánycikk” a sertéshús, ez azért van, mert a sertésne­velésben sok helyen nem kap­nak helyet a korszerű módo­zatok. Magyarul: sok helyen még tapasztalat, beidegződött- ség alapján nevelnek. Pedig a tudomány megállapításait, ta­nácsait fel kell használni a szakszerű nevelésben. De hagyjuk a szavaikat, szol­gáljon bizonyságul egy élen­járó termelőszövetkezetünk ta­pasztalata, ahol 8—9 hónap alatt elérik a 100 kilogrammos súlyt, s minden mázsán 500 forintot keresnek. A göncrusz- kai Szabadság Tsz szolgáltatja ezt a példát, amely úgy vélem, országosan is figyelemre méltó. Fajta, falkásítás Ä kezdet alapvető! Gönc- ruszkán fajtiszta fehérhús­sertést tenyésztenek és nevel­nek tovább. Rendelkeznek egy elit kannal s erről az alapról indulnak. A vemhes anyákat úgy takarmányozzák, hogy az utódok erőteljesek, egészsége-

Next

/
Thumbnails
Contents