Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

Vasárnap, 1962. május 6.

ESZAKMAGYARORSZÄG

7

L Diósgyőri Műszaki Filmfesztivál

= ERNYEY GYOLCS

Dói izei ?

Május 10-én, csütörtökön■ este nyílik meg a Lenin Kohá-1 szóit Művek és a Bartók Bélai Művelődési Ház rendezésében\ az I. Diósgyőri Műszaki Film-j fesztivál a Lenin Kohászati: Művek Bartók Béla Művelő-j dési Házában. A megnyitáskorj Gácsi Miklós, a Lenin Kohá-'- szati Művek főmérnöke mond• ünnepi beszédet. A kétnaposj fesztiválon — három vetítés-• sorozatban — számos olyan- műszaki filmet mulatnak be,j amelyek a vas- és acélgyártás,■ o kohászat fejlődéséről nyújta-] nak értékes tájékoztatást.-----oOo-----É

lünk, öregszünk — változunk;

Ez jutott eszembe, míg a Virányos úton , 5

piros pacnivá perzselt á Nap.

Élünk, öregszünk — változunk.

A rügyek pattanó acélburkait ’ —

.szétfeszíti a kinyílás vágya, se

a kitárulkozás öröme__ 5

M

int tenyérnyi napfény a magasból rámkcrdez E egy kőműves sárga inge ~

es — hiszel? E

r Hogy élünk és faragnak az idő kései, E

r hogy szüntelen korongján forgat a lét. ~

E Minden perc megmér, —

is minden szemvillanás, minden szó Ej

E pozitív-negatív-semleges rekeszbe tehető. E

E Ahogy a sejtek nőnek és kopnak, E

~ ahogy a köveket is cserélik, ~

£ változunk, — s futunk a láztól függően jj£ különböző színű kocsikban, —

jjjj fényben, E

mosolyogva és ölelkezve — E

~ a halál felé.

E Ez jutott eszembe, míg a»Viránybs úton ~

£ piros pacnivá perzselt a Nap.' E

TiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiütiEiHiimimmiiimiiniigiiiiimnumiiiiT

A tiszta, csinos Szerencsért

Már a nyárra készülnek

Örvendetes hírrel fogad bennünket Takács Dezső, a szerencsi községi tanács előadója, mert amint mondja, végre teljesült a szerencsiek egyik régi kívánsága: az Autóközlekedési Vállalat miskolci vezetősége helyi autóbuszjáratot indított, amely a kora reggeli óráktól késő estig közlekedik a vasútállomástól a bekecsi tanácsházig. Minden érkező és induló vonathoz rendszeres autóbuszjárat van.

A további beszélgetés során

megtudjuk, hogy ennek a nagymúltú községnek a lakosai valósággal mozgalmat indítottak a még tisztább, még csinosabb Szerencsért. Ez érthető, hiszen az utóbbi időkben egyre nő a kirándulók, turisták száma, akik nemcsak megyénkből, hanem az ország távoli részeiből is felkeresik Szerencset. Illő hát, hogy méltóképpen fogadhassák a messziről érkező utasembereket.

Csaknem egymillió forintot tesz ki az az összeg, amelyet

FonoMor kiállítás nyílt Miskolcon

A Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat ismét egy újdonsággal lepte meg a vásárlólcat. A Széchenyi utcai színesbútor boltban, országosan is elsőként rendezte meg a fonottbútor kiállítást. A bemutatón mintegy 10 fajta, különböző formájú fonott garnitúra szerepel. Az alig 450 forint értékű, egyszerű, de rendkívül impozáns kerti garnitúra osztatlan siliert aratott. A kiállításon bemutatott mintadarabok már az első órában gazdára találtak. Baán Imre elvtárs, a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója érdeklődésünkre elmondotta, hogy a most megrendezett kiállítás mintadarabjai bármikor megvásárolhatók. A fonott garnitúrák nemcsak a kertek és erkélyek díszei már, hanem a lakásoknak, lakószobáknak is tetszetős bútordarabjai.

A fonottbútor kiállítás alkalmával bemutatták a legszebb népművészeti térítőkét, kenyérkosarakat és női fonott divattáskákat is.

A kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg.

Mennyi rúzst fogyasztanak a magyar nők?

Hazánkban a férjek jelentős része nem szereti, ha felesége ruzsozza a száját, s bizonyára ez az egyik oka annak, hogy a magyar nők viszonylag igen kevés rúzst „fogyasztanak”. A másik ok pedig az lehet, hogy sok nőnek nincs is szüksége rá, anélkül is szép. Újabban pedig a fiatal lányok éppen azzal akarnak feltűnni, hogy nem használnak rúzst, hol vet te inkább a szemet hangsúlyozzák ld szemöldök és szempilla festéssel.

A magyar nők évente mindössze hat tonna rúzst esznek meg. Az körülbelül kétmillió darab, tehát átlagosan csak minden második nő fogyaszt el egyetlen ruzsrudacskát.

Szerencs tanácsa ebben az évben a község csinosítására, utak, járdák építéséle kíván fordítani. Ebből a jelentős ösz- szegből folytatják a Magyar utca korábban elkezdett burkolását, amely a műutat a csokoládégyár előtt összeköti a főutcával. Hasonlóképpen megkezdik a Pozsonyi, Nagyváradi és Kassai utcák rendbehozatalát is.

Ugyancsak a községfejlesztési alapból mintegy 2 kilométernyi új járdát is létesítenek a Molnár, Gyár, Bajcsy-Zsilin- szky, Bethlen Gábor és Bartók Béla utcákban. A vízvezeték bővítésére 150 ezer, a napköziotthon építkezéseire 170 ezer forintot fordítanak.

A cukorgyár KlSZ-szerveze- tének fiataljai gondozásukba vették az Árpád-hegyen emelt szovjet hősi emlékművet. Ennek nemcsak a parkosításáról gondoskodnak, hanem díszes kovácsoltvas-kerítéssel is körülveszik. A kerítés vasalkatrészei elkészültek, most végzik a kövek kifaragását. Az úttörők a Rákóczi-kert útjainak rendbehozatalát, a park füvesítését vállalták. Azt szeretnék, ha azután a nagyközönség is megbecsülné, hogy a szerencsiek e kellemes setahelye legalább olyan szép és virágos legyen, mint a pajtások iskolájának környéke, vagy a Bpcskhy gimnázium diákjai által gondozott, csinos park a község közepén. A tanács egyébként a Kossuth téren egy új parkot is létesít. amelyet virágokkal, díszbokrokkal telepítenek be.

A vasak, gépalkatrészek tömkelegében csak a szakavatottak tudnak eligazodni. A Mferai Cépállo- más szerelői magabiztosan mozognak a kombájn látszólagos összevisszaságában. A legnagyobb nyárt munkára, az aratásra készítik elő a gépőriást.

Még cgv-két húzás a csavaron, s a frissiben megjavított aratáséit is kikerül a szerelők keze alól-- meltct, állhat be a sorba, a többi, már megró perált, aratást váró aratógépbez.

A KIÁBRÁNDULT

*•★*★*******★*****★***************-*:*★******** Kisfiú—nagy fagyival . *

Foto: Szabados György *

RfXJI ÉS JO BARÁTOMRÓL van szó. Hajdanában együtt magoltuk a der-die- das-t, gyötörtük a törteket, s zúztuk halomra a kémiatanár minden elképzelését, amelyet a lombikokhoz való érzésünk iránt táplált. Akkoriban borzasztó nagy terveket kovácsolt az én barátom. Tíz-tizenkét éves fejjel világot reformáló gondolatokkal küzködött, vadul rajongott az emberekért, valamifajta rózsaszín szemüvegen át figyelve minden cselekedetüket. Magában túlidealizálta őket, külön-külön egy-egv óriási glóriát képzelve lejük fölé. Csak a jót és a szépet vette észre mindenkiben, s mert akkor még ő akar- va-akaratlanul sem árthatott senkinek, neki sem ártott senki, hiszen gyermek volt még. Az élet furcsa logikátlansággal sokáig óvta illúzióját, amelyet maga teremtett maga. köré. így lépte át az igazi, a felnőttek életének küszöbét.

Hét, vagy nyolc éve is már, hogy utoljára láttam, s érthetően megdöbbentem, amikor a napokban egy savanyú arcú, hallgatag, komor tekintetű emberben ismét ráismertem. Mi a csoda, hát ezzel meg mi történt? — képedtem el.

— Mi az, Sándor, beteg vagy? Elvesztetted az öttalá- latos lottószelvényed, vagy valaki a tyúkszemedre lépett? — rohantam le a kérdésekkel, de engedve, hogy összeszedje magát.

Nem örült nekem. Ezen aztán végképp elcsodálkoztam. Hiszen olyan régen láttuk egymást. Először szinte szólni sem akart. Tétovázott, nem tudta, mit is csináljon. Aztán

nagy kényszeredetten megfordult, s csak a fejével intve mondta:

— Gyere; Majd elmesélem. Leülünk valahol.;.

Minden lépése, mozdulata, arcának rezzenése is furcsa bizonytalanságot mutatott. Mint egy talajt vesztett emberé. Cigarettafüstös presszóban ültünk le, s míg vártuk a feketét, idegesen feszengett. Kíváncsian hajoltam hozzá:

— No, mondd már!

Nehezen kezdett bele;

— Mit mondjak? Nincs énnekem semmi bajom, csak... rosszak az emberek, pokolian rosszak... — úgy szakadt le szájáról a szó, mintha régen várta volna, hogy kimondja.

Nem hittem a fülemnek. Ezt Sándor mondja? ö, aki.;.

— Most csodálkozol, ugye? — kapott a kezem után. t—■ Várj, Biztosan hallottad, hogy előadó lettem az n-i vállalatnál. Örültem a munkának, a munkahelyemnek, a kollégáknak, nfindenkinek. Ismertél. No, szóval így telt el egy fél év. Akkor történt, hogy valami hiba csúszott a munkámba. Magam sem tudom miért, meg már nem is igen emlékszem, valami kimutatás vagy jelentés féle volt a dologban. Behívott az osztályvezetőm és azt mondta, hogy ez hanyagság. Nem tudom miért, kikértem magamnak. Szó-szót követett, mindketten dühösek lettünk, s a végén már ő is, én is ... kiabáltunk. Amikor kijöttem tőle, észrevettem, hogy a kollegák sem úgy néznek rám, mint korábban. Haragudtak rám. Később tudtam csak meg, hogy azért, mert az en nrbám miatt az

egész osztálynak jóformán két napig kellett dologoznia, hogy korrigálhassanak. Attól kezdve pokollá vált az életein. Ha megláttak, már messziről mosolyogtak rám, s nekem az volt az érzésem, hogy ez csupán az én kigúnyolásomra történik. Képzelheted, hogy nekem elég volt ennyi is. Soha többet nem.tudtam kedves lenni hozzájuk. Megértesz? Minden szavuk, tettük mögött azt éreztem, hogy engem bántanak. No, megálljatok! Ezt. meg- keserűlitek, — fogadtam meg. S attól kezdve már én kezdtem gúnyosan mosolyogni rájuk. Megjegyzéseket tettem, kellemetlenségeket mondtam nekik. Már nem szerettem őket. De ők sem hívtak ettől kezdve sehová. Ha beszélgettek, és én megjelentem közöttük, biztos lehettem felőle, hogy abban a pillanatban abbahagyják. Rosszak voltak. Nagyon rosszak. Nem volt közöttük egy sem, akit barátomnak mondhattam volna...

Vállát leeresztette, s fejét a mellére ejtette, már-már attól tartottam, sírva fakad.

— Nem gondolod, hogy te is hibás vagy? — kérdeztem meg végre csendesen;

Valósággal felhördült. A környező asztalok mellett üiőb felfigyeltek.

— Micsoda?! Hát már te is csak ehgem hibáztatsz? Hát nem érted? Nem értessz meg engem? Én aki..:

SAJNÁLTAM SÁNDORT.

Túlidealizálta az embereket. Nem akarta tudomásul venni a legemberibb hibákat sem. S most kiábrándult, mert megmutatták neki a saját hibáit i&

(Radványi) j

Felbecsülik az árvízkárokat

A tsz-ek általános vagyonbiztosításába ma már beletartozik az árvízkárokért való kockázatviselés is.

Sajnos, az idén megyénkben, az encsi járás kivételével valamennyi járásból jelentettek árvízkárokat. A víz nagyobbrészt legelőket és réteket öntött el, de a víz alá került . 6500 katasztrális hold bevetett terület is. Az ár pusztításának következtében több millió' forint kárra lehet számítani. A kártételek pontos megállapítása céljából az ár visszavonulása után az Állami Biztosító szakemberei megkezdték a károk felbecsülését: A munkálatok április 20 óta jelentősen előrehaladtak. Előreláthatólag mintegy 5-6 millió forint szétosztására kerül sor a megye árvízkárt szenvedett termelőszövetkezetei között. A sátoraljaújhelyi Élj Erő Tsz például több százezer forint kártérítésben részesült.

A kármegállapítási munkálatok -— mint azt. az Állami Biztosító Borsod megy« Igazgatóságán megtudtuk. —. jól haladnak, annak ellenére, hogy az árvízkárokkal egy időben mintegy 2000 viharkár bejelentés érkezett az igazgatósághoz, és ezek felülbírálása is most folyik;

— AZ AUTÓKLUB hely! csoportjának tagjai részére a BM balesetelhárítási és KRESZ-oktatást tart május 7-én 19 órakor az Értelmiségi Klubban.