Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-18 / 90. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1962. április 18. Űjabb államcsíny fenyegeti Argentínát? Buenos Airesben változatlanul tartják magukat azok.az értesülések, amelyek szerint a szélsőjobboldali katonatisztek újabb államcsínyre készülődnek és az ország vezetését ggy katonai junta kezébe akarják adni. A kommunista párt felszólítja a lakosságot, tömörítse sorait és küzdjön a terv végrehajtása ellen. Sürgeti a népet, harcoljon az elvesztett szabadság visszaszerzéséért, a legutóbbi választások eredményeinek elismeréséért, 50 százalékos béremelésért és az imperialisták ellenőrzésétől független nemzetgazdaság létre hozásáért. fl genii leszerelési értekezlet keddi plenáris lése Kedden délelőtt Genfben újabb plenáris ülést tartott a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. Hírügynökségi jelentések szerint a plenáris ülés munkaokmányként elfogadta a megkötendő leszerelési szerződés bevezető cikkelyének ideiglenes tervezetét, amelyet az értekezlet két társelnöke — a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségének vezetője — terjesztett elő. Több szónok, így Románia, Olaszország és Nagy-britannia képviselője, valamint maga a két társelnök is hangoztatta, hogy az ideiglenes cikkelytervezet elfogadása előbbre viszi az értekezlet egész munkáját. A megkötendő leszerelési szerződés bevezető cikkelyével kapcsolatban most már csak két pontban forog fenn nézet- eltérés a Szovjetunió és az Egyesült «Államok között. Az amerikaiak ugyanis azt szeretnék, ha a cikkely-tervezet kimondaná, hogy az általános és teljes leszereléssel párhuzamosan ki kell fejleszteni valamiféle békefenntartó intéz- niényt. A Szovjetunió ismételten rámutatott, hogy ez egyértelmű lenne a leszerelés feltételhez kötésével és Zorin kijelentette, hogy ehhez nem járulhat hozzá. A másik vitás kérdés az amerikai küldöttségnek az a javaslata, amelynek értelmében a bevezető cikkelynek ki kellene mondania, hogy politikai változások A hazai és a külföldi utazásokról Interjú Tózsa Istvánnal, a miskolci IBUSZ vezetőjével Miskolcra is egyre több turista érkezik más megyékből, hogy megismerje a nagymúltú Borsod természeti szépségeit, történelmi nevezetességeit. Borsodból is sokan utaznak az ország más vidékeire. És egyre több azoknak a száma, akik a népi demokratikus államokba utaznak, hogy tapasztalatokat, élményeket szerezzenek, megismerjék a baráti népek életét, szokásait, szocializmust építő munkáját. A miskolci IBUSZ-ban egész nap nagy a forgalom. Igen sokan jelentik be igényeiket különféle hazai és külföldi társasutazásokra. Egyre nő azok száma, akik kíváncsiak hazánk más városaira, vagy, — anyagi lehetőségeikhez mérten — külföldi utazásokra jelentkeznek. Erről beszélgettünk Tózsa Istvánnal, az IBUSZ vezetőjével. — Í961-ben hogyan alakult az utazásokban résztvevők száma? — 1960-hoz viszonyítva növekedett. Az élmúlt, évben 10 vonattal 8000 utas vett részt az IBUSZ által szervezett, hazai kirándulásokon. Külföldre 3020 utas ment megyénkből, legtöbben a Német Demokratikus Köztársaságba. Mint érdekességet említem meg, hogy 1961-ben 1000 autóbusszal 45 ezer embert szállítottunk, ösz- szesen 230 ezer kilométernyi útszakaszon. — Az IBUSZ felkészült a további, megnövekedett igények kielégítésére? — Természetesen, mindent megtettünk és megteszünk, hogy a társasutazások jól sikerüljenek, hogy minél több ember ismerje meg hazánkat. — Ebben az évben hogyan alakulnak a külföldi utazások? — További emelkedés tapasztalható. Úgy számoljuk, hogy körülbelül 3500 utas veszi igénybe az IBUSZ utazási irodát. Már az első negyedévben is igen sokan jelentkeztek, egyes külföldi utakra már nem is veszünk fel új jelentkezőket. — Milyen hatással van az emberekre egy-egy külföldi út? — Ezt is le lehet mérni. Aki külföldön jár, sok élményt, tapasztalatot szerez, másképpen látja az életet és mit mondjak: mire hazatér, még jobban megszereti hazáját. Mert hiába lát sok szépet, újat. és érdekeset, mégiscsak itthon a legjobb. Vannak olyanok, akik értékes tapasztalatokat hoznak haza, például ismerek olyan embert, aki divatterveket hozott magával... Egy külföldi utazás tehát, mindenképpen érdekes és romantikus. — Szerveznek külföldi utakat a vállalatok ‘és üzemek szakszervezeti bizottságai? — Igen, itt is tapasztalható bizonyos fejlődés. Például a Borsodi Szénbányászati Tröszt I most Lengyelországba szervez társasutazást, tapasztalatcsere céljából. Mi most a Budapesti Ipari Vásárra szervezünk kü- lönvonatot, amely iránt — úgy vélem — lesz érdeklődés. Ezenkívül különféle bel- és külföldi utakat szervezünk. Ajánlom például a Miskolc — Kassa — Poprád, Zakopáne •— Krakkó útvonalon való társas- utazást, amely csupán 1200 forintba kerül. Erre az útra 15 autóbuszt indítunk az idén. A falusi dolgozók részére külön utazási tervet készítettünk. — Hogyan működik az IBUSZ vidéki hálózata? — Tovább építjük a vidéki hálózatot, s erre szükség van, mert vidékről is egyre több ember keresi fel az utazási irodát. S mindez bizonyít is valamit. Azt, hogy nőtt és egyre nő az emberek igénye, egyre többen juthatnak ki külföldre, egyre több dolgozó utazhatja be az országot. Az IBUSZ miskolci kirendeltsége mindent elkövet, hogy minél több ember szerezzen gazdag tapasztalatokat és élményeket mind a hazai, mind a külföldi társas- utazások alkalmával. Munkánk igen nehéz, hiszen ezer és ezer ember vágyát, kívánságát kell teljesítenünk, s ez mindennél nehezebb. Mégis, munkánkra nincs panasz, mert az iroda dolgozói, Szabó Sarolta helyettes vezetővel az élen, igen lelkiismeretesen dolgoznak, hogy tovább növekedjék Miskolc és a megye idegenforgalma. — szegedi — a világban csak az ENSZ alapokmányával összhangban mehetnek végbe. Ez azonban — mint Zorin nyomatékosan rámutatott — a más államok belügyeibe való beavatkozást eredményezhetné. A kedd délelőtti plenáris ülés ezután az el nem kötelezett országok hétfőn előterjesztett kompromisszumos javaslatával foglalkozott. Dean, az amerikai küldöttség vezetője, felszólalásában tizenhárom kérdést tett fel a javaslattal kapcsolatban, anélkül azonban, hogy. határozottan állást foglalt volna akár a javaslat mellett, akár ellene. Hasonló szellemben tett fel kérdéseket a javaslattal kapcsolatban Godber külügyi államminiszter, az angol küldöttség vezetője is. James Barrington burmai küldött az el nem kötelezett országok nevében megígérte, hogy a kompromisszumos javaslat beterjesztői gondosan tanulmányozni fogják a keddi ülésen feltett kérdéseket ésé válaszolnak majd azokra. Ezután ügyrendi vita folyt§ arról, hogy a leszerelési érte-* kéziét úgynevezett teljes bi-^ zottsága — amely eddig egyet-X len kérdéssel, a háborús pro-'? paganda betiltásának problé-^ májával foglalkozott — milyent további napirendet kövessen. ? Zorin sürgette, hogy a teljes £ bizottság a következő kérdé-ó sekkel foglalkozzék: Atom-? mentes övezetek létrehozása a«. Rapacki-terv mintájára; aj> nukleáris fegyverek elterjedé-^ sének megakadályozása és> meg nem támadási szerződési megkötése a Varsói Szerződés? ás a NATO tagállamai között. Naskowski lengyel külügy-* miniszterhelyettes támogatta a szovjet álláspontot és ♦ megbélyegezte a Bundes- wehr atomfelfcgyverzésé- J re törekvő bonni politikát, ó A leszerelési értekezlet szerep dán délelőtt — magyar időX szerint 10.00 órakor — tartja következő plenáris ülését. Az OAS növekvő terrortevékenysége egyre világosabban mutatja, hogy az eviani egyezmények teljesítésea francia hatóságok részéről nem történik kellő eréllyel. A francia fegyveres erők kerülik az ösz- szetűzést az OAS bandáival, s egyre inkább a titkos szervezetnek engedik át a kezdeményezést. Különösen szembetűnő ez Oránban, ahol a Figaro tudósítója jelentése szerint a 70 ezer lakost számláló európai belváros teljesen az OAS ellenőrzése alatt áll. A katonák nem mernek fegyveresen megjelenni az utcákon, mert a házak teraszain elhelyezett orvlövészek tüzet nyitnak rájuk. Katz tábornok, az oráni francia rendfenntartó erők parancsnoka, ismételt sürgetése ellenére sem kapott erősítést. Az algériai ideiglenes végrehajtó szerv működése egyelőre a francia főmegbízottal és a rendőrprefektusokkal folyó tárgyalásokban merül ki. Valójában azonban nem tud hatást gyakorolni a közigazgatásra, mert az ultra tisztviselők szabotálják utasításait. A helyi karhatalom, amelynek első egységeit április 15-ig kellett volna felállítani, még minidig nem kezdte meg működé-* sét. « Az OAS algériai tevékenysé-* gének hivatalos adatok sze-* rint, hétfőn 22 halálos és 39* sebesült áldozata volt. A ha-^ lottak közül 19, a sebesültek* közül pedig 16 arab. Egyedül J Oranban — közölte a rendőr-* ség — hét arab vesztette életét. £ Oran európai negyedében <f> kedden hajnalban újabb házkutatásokat tartott a rendőrség, és ennek eredményeképpen* nagy mennyiségű fegyverzetet* és felszerelést kobozott el az? OAS banditáitól. Egyidejűleg* 25 embert letartóztatott. % Az algériai sajtószolgálat je-* lentése szerint az algériai fel-i szabadító hadsereg szabadon- bocsátotta a francia idegenlégió több, korábban foglyul ejtett katonáját. A szabadonbo- csátott hadifoglyokat hazate-* lepítették. Furcsa kerülő utakon Manapság a nyugati, s különösen a nyugatnémet sajtó keserves erőfeszítéseket tesz a volt német háborús bűnösök tisztára mosdatására, Speidelről, lleusingerrőb Globkcról és társaikról sorban kiderül, hogy „kényte- lenségből” vettek részt Hitler irtóhadjáratában és még Eichmann is „felsőbb parancsra” dolgozott ki terveket milliók elpusztítására. így aztán nem csoda, hogy a Neue Zürcher Zeitung — megemlékezve Hitler hírhedt rakéta-szakértőjének, a háború után sürgősen amerikaivá vedlett Werner von Braunnak 50. születésnapja ról — egyenesen az emberiség és a tudomány áldozatra kész fiának mutatja be a VI és a V2 atyját. „Von Braun egyike az első lelkes rakétakutatóknak ... s már kezdettől az a vágy űzte, hogy feltörjön a világűrbe”. No, de a Harmadik Birodalom urait jobban érdekelte a rakéták stratégiai használhatósága. Mit csinál tehát von Braun7 Talán emigrált, mint annyi nagy tudós, vagy legalább megtagadta, hogy pusztító fegyvereket tervezzen Hitler tábornokai részére? Erről szó sincs, de figyeljük, hogy ismerteti a svájci lap cikke von Braun életének ezt a „kényes” szakaszát: „Von Braun kerülő úton haladt, s vezetője lett annak a kutató intézetnek, ahol 1942-ben elkészült az első V- rakéta”. Értsd tehát: ő nem azért dolgozott, hogy a rakéták segítségével fordítson a háború menetén, lelki szemei előtt csupán a világűr meghódítása lebegett. Eszerint 1944-ben elhangzott szavaiban: „megostromlom Angliát”, egy sajátságos, ravasz szimbolizmus rejtőzik, Anglián ő a világűrt értette. S azok az ezrek, akiket Nagy- Britanniában Von Braun rakétái öltek meg, csupán „félreértés” áldozatai lettek. Nyilván nem volt érzékük a „kerülő utakhoz”. Z. J. Megkezdődlek Gromiko és Popovics tárgyalásai Kedden Belgrádban megkezdődtek Andrej Gromiko szovjet és Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. Az első találkozón, amely baráti légkörben zajlott le, a két őrezágot kölcsönösen érdeklő kérdésekről volt szó. A két külügyminiszter megbeszélései április 20-ig tartanak. Növeljük a termelékenységet a mezőgazdaságban Az utóbbi évek eredményeként a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása a mezőgazdasági termelés egyidejű növekedése mellett következett be. 1958—1960 között, tehát a II. hároméves terv időszakában a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a mezőgazdaság össztermelése mintegy 11—12 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg sikerült megvalósítani a mezőgazdaság továbbfejlesztésének úgynevezett kettős feladatát — tudniillik a mezőgazdaság kollektivizálását és a mezőgazdasági termelés emelését. Ezzel kapcsolatban még külön hangsúlyoznunk kell, hogy nemcsak a mezőgazdasági termelés mennyisége nőtt a tömeges átszervezés időszakában, hanem a termelés növekedésének üteme sem csökkent. A három év alatti IX—12 százalékos termelésnövekedés azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelés évi átlagban, hozzávetőlegesen 4 százalékkal emelkedett. A termelés évi átlagos növekedése 1949—1958 között 5,79 százalék volt. A gyakorlatban igazolódott tehát a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikájának helyessége. Az úgynevezett kettős feladat sikeres megoldásának eredményeire, valamint az ipar által nyújtott segítség növekedésére alapozva készültek el II ötéves tervünk mezőgazda- sági előirányzatai. Eszerint a mezőgazdasági össztermelésnek 1961—65 között 22—23 százalékkal kell növekednie. Ez évi átlagban több mint 4 százalékos termelésnövekedést jelent. De a II. ötéves tervről szóló törvény aláhúzza azt is, hogy „a mezőgázdasági termelés növekedésének együtt kell járnia a munkatermelékenység emelkedésével, a termelési költségek csökkentésével.” A fentiekben említett célkitűzések valóra váltása további erőfeszítéseket igényel. A munkatermelékenység növekedése a mezőgazdaságban is azt jelenti, hogy adott munkaráfordítással, több terméket állítunk elő, illetve a termékmennyiség egy egységének, tehát például 1 mázsa búzának, vagy 1 liter tejnek előállításához kevesebb munkát használunk fel. A munkatermelékenységet a mezőgazdaságban is szűkebb és tágabb értelemben vizsgáljuk. A szűkebb értelemben akkor beszélünk a termelékenység növekedéséről, ha csökken a termékenység előállítására felhasznált élőmunka mennyisége, illetve ha adott élőmunkamennyiséggel több terméket állítunk elő. Tágabb értelemben akkor beszélünk termelékenység növekedéséről, amikor a termelésre fordított munkamennyiség csökkenését nem korlátozzuk az élő munkára, hanem figyelembe vesz- szük a tárgyiasult munkában (tehát a különböző anyagok felhasználása, épületek, gépek, berendezések amortizációja) jelentkező munkaráfordítást is. A termelékenység növelés mindkét vonatkozásának nagy jelentősége van. A tágabb értelemben vett termelékenység növelés azért kap különösen nagy hangsúlyt, mert az végső fokon az összmunkával való takarékosságot jelenti. Ez a termelés önköltségének 'csökkenésében tükröződik; Világméretekben érvényesülő tendencia, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és ezzel összefüggésben a termeléshez felhasznált élőmunka mennyisége már hosszú évek óta erősen csökken. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termelés emelkedik. Következésképpen a mezőgazdaságban dolgozók munkatermelékenysége is jelentősen nő. Nézzünk erre néhány példát. Az Egyesült Államokban a múlt század elején minden mezőgazdaságban foglalkoztatott személy 4 ember élelmiszer és textil-alapanyag szükségletét termelte meg. Később ez a szám 7-re emelkedett. Ma pedig 17 személy eltartásáról kell gondoskodnia minden egyes mezőgazdasági dolgozónak. Az Egyesült Államok és 23 megvizsgált európai szocialista és kapitalista ország adatai ugyancsak egyértelműen azt mutatják, hogy 1900. és 1950. között, tehát fél évszázad alatt valamennyi országban jelentősen csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Ugyanakkor a századforduló óta minden országban emelkedett a mezőgazdaság termelése is. Sőt, a közgazdászok már azt is kiszámították, hogy jelenleg mintegy 600 millió mezőgazdasággal foglalkozó ember él a Földön és a későbbi időszakokban, körülbelül 2000-ben mintegy 400 millió mezőgazda- sági foglalkozású személy világméretekben képes előállítani olyan mennyiségű élelmiszermennyiséget, amely a mainál lényegesen kedvezőbb, tehát elegendő lesz a világméretekben megvalósuló, bőséges táplálkozáshoz. 'Holott a számítások szerint a világ népességének száma a mai 2,77 mil- liárdról, 2000-ig 6—6,5 milli- árdra emelkedik^ Havánkham 10 a íontieknazanKDan hez hasonló tendenciák érvényesültek az elmúlt években. Például 1949 és 1955 között a mezőgazdaságban megtermelt nemzeti jövedelem mintegy 27 százalékkal emelkedett. Az 1 mező- gazdasági keresőre jutó nemzeti jövedelem ugyanebben az időszakban több mint 36 százalékkal nőtt. A két szám közötti eltérés azzal függ össze, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése mellett, csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. A termelékenység növekedésében mind a termelés- növekedésnek, mind a mező- gazdaságban dolgozók száma csökkenésének szerepe volt tehát nálunk is. A mezőgazda- sági munkaerő számának csökkenése fontos tényezője volt a népgazdaság más területein, mindenekelőtt az iparban jelentkező nagymértékű munkaerőszükséglet kielégítésének. A mezőgazdasági munkaerők számának csökkenése a mezőgazdaság gépesítésének nagymértékű fokozódásával párosult. A mezőgazdasági munkaerők számának a csökkenése azonban nem minden időszakban egyforma mértékű. Nálunk például az X. ötéves terv időszakában — persze egyes Időszakokban más országokban is — az ipari termelés növelésében nagy szerepe volt az új gyárak építésének. Ezért sok új munkaerőre is szükség volt. A II. ötéves terv időszakában a termeié; növelése nagyobbrészt a meglévő vállalatok korszerűsítése révén, tehát az ipari munka termelékenységének nagyarányú növelésével valósul meg. A kisebb mértékben jelentkező új munkaerőszükséglet kielégítésében viszont a korábbiaknál nagyobb arányokban szerepel a felnövekvő ifjúság munkába állítása és a háztartásokban foglalkoztatottak termelő munkába való bevonása. Mint láttuk, a mezőgazdaságban is jelentősen növelni kell a termelést és a mező- gazdaság rendelkezésére bocsátott gépeknek nem a mező- gazdasági munkaerő csökkenését kell elsősorban maguk után vonniuk, hanem azt, hogy a többé-kevésbé azonos létszámú mezőgazdasági munkaerő több terméket állítson elő. Ez az oka annak, hogy a IX. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági munkaerők számának a korábbiaknál lényegesen kisebb mértékű csökkenésével számolunk. A mezőgazdaságban dolgozók létszáma legfeljebb 70 ezer fővel csökken a tervidőszakban. Ez a létszámcsökkenés is szerepet játszik a mezőgazdasági munka termelékenységének további növekedésében. A termelékenység-növekedés azonban nem korlátozódik a mezőgazdasági dolgozók létszámának csökkenésére. Hiszen mint az előzőekben láttuk, a termelékenység növelésének fontos tényezője az is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók több terméket állítanak elő, tehát hogy nő a mezőgazdasági termelés mennyisége. Egy termékegység előállításához ennek révén is kevesebb munkát kívánunk felhasználni. Minthogy azonban a termelékenység növekedésében nagyobb súlya lesz a termelés növelésének, — a Icrmelésnö: velés fontos feltétele a mezőgazdasági termékekben jelen H kező, növekvő szükségletek kiJ elégítésének — a mezőgazda 4 ság fejlesztésében a tervidő 4 szakban fokozottabb hangsúlyt kapnak olyan anyagok, techJ nikai eszközök, amelyek ha-'- tása elsősorban a termelésnövelésen keresztül érvényesül) így például a gépállomány nöl vekedésénél gyorsabb ütemben! nő a mezőgazdaság rendelke-1 zésére bocsátott műtrágya ~ mennyiség. Ezenkívül a terv-» ben fokozott mennyiségben szék lepelnek a különböző növényvédő szerek, ipari takarmá-’ nyok, nemesített vetőmagvak) értékes tenyészállatok stb. A mezőgazdasági növelésében továbbra is fontos szerepük lesz a hagyományos mezőgazdasági eredetű anyagoknak. így például az istállók trágyának, a takarmánynak stb. Mind az ipari, mind aj mezőgazdasági eredetű anyuk gok ésszerű felhasználása kök rültekintőbb szervező munkát igényel és feltételezi, hogy á különböző időszakokban jeJ lentkező munkákat a mezők gazdasági üzemekben időben és jó minőségben végezzék el. Hai viszont az Időben és jó minő-- ségben végzett munka jó szerJ vezéssel és a különböző anyaJ gok ésszerű, takarékos felhaszJ nálásával párosul, akkor a terk melés gyorsabb ütemben nőJ hét, mint a termeléshez felhasznált élő- és tárgyiasult munka együttes mennyisége, következésképpen tágabb értelemben is nő a munkaterme^ lékenység és csökken az elő* állított termékek önköltsége. .•K. tervben rögzített eme követelmény megvalósítása is fontos feltétele mezőgazdaságunk tok vábbfejlesztésének. (K. G) Algírban és Oránban egyre súlyosbodik a helyzet
