Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

4 BSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1963. április 14. Az abaújwári dolgozók iskolája és az élet iskolája Tizen ültek a kisiskolások padjaiban ünneplő­ben, kissé szorongva. Gondol­tam: a vizsgaszagú, téli der­medtséget el kellene oszlatni egy kis friss, tavaszi levegővel. Néhány perc múlva kedélye­sen mosolyogtak, majd elbe­szélték öthónapos tanulásukat, igyekezetüket, no meg azt is, hogy egynéhány asszony „vén szamaraknak” titulálta őket, amiért vállalták az esti isko­lát. „De mi végig kitartottunk” — mondották. Megkezdődött a vizsga. A reszketős, dolgos kezek húzták a tételt, utána gondol­kodtak, feleltek. Biztattam őket. Tárgyi tudásukat igye­keztem kapcsolatba hozni ter­melő munkájukkal, minden­napi életükkel. Szívesen vet­ték. Csuha József, a tsz raktá­rosa érettségi vizsgára beillő választékossággal fejtette ki Petőfi világszabadság-szemlé- letét. Jönnek az asztalhoz, szépen, sorban, komolyan, ünnepélye­sen. Megerednek a nyelvek. Nincs most már semmi jele az izgalomnak, legfeljebb annak az izgalomnak, mely a mon­danivaló tartalmától függően az enyhe gyűlöletbe csap át. Iván János tsz-paraszt Fazekas Mihályról beszél. Döbrögiről szólva hozzáteszi: igen, erre­felé is majdnem minden falu­ban éltek „döbrögi nagyurak”. Éreztük bőrünkön. Azt paran­csolták az erdőkerülőnek, hogy a Vadásztölténybe sót keverjen, s azzal riasztgassa a parasztokat, ha netán az erdő felé tévednének. Egyre több az olyan felelet, amelyet az élet iskolájában tanultak meg. Egy szúrósszemű zömök pa­raszt beszél Jókai: Kőszívű ember fiai című regényéről. Szinte tűzbe jön. Nem tudja abbahagyni. Szavából kicsen­dül az igazi hazaszeretet, a gyűlölet Haynau ellen. Meg­kérdem nevét: K. Szabó József — Honnan tett szert ez az Már máiusben megkezdődnek az évvégi vizsgák a középiskolák esti és levelező tagozatain Elkészült az általános gim­náziumok és a közgazdasági technikumok esti és levelező tagozatainak évvégi „menet­rendje”. Eszerint az írásbeli érettségi vizsgák, továbbá az írásbeli képesítő vizsgák júni­us elsején kezdődnek, s 4-én, illetve 5-én fejeződnek be. A szóbeli érettségi és képesítő vizsgák időpontja: június 18— július 14. Az osztályvizsgák a IV. osz­Crafikai kiállítás és műsoros est Szert stvánban Szentistvánban vasárnap, április 15-én grafikai kiállítás nyílik, melynek anyagát a Miskolci Grafikai Biennálé képeiből válogatták össze. Az ünnepélyes megnyitón — mely este fél 7 órakor kezdődik — dr. Ducskó Mihály, a mező­kövesdi járási tanács elnöke mond beszédet. Az 52 képből álló kiállítás két hétig tart nyitva; Vasárnap a művelődési ott­honban műsoros estet is ren­deznek; Az esten Róbert László, a Népszava külpoliti­kai rovatának vezetője tart előadást Ébredő Afrika cím­mel, majd Benjámin Onyango kenyai gitáros és Szentpál Mó­nika előadóművész ad műsort. tályosok számára már május­ban megkezdődnek. Május 9— 11 között az írásbelit, május 14 —19 között pedig a szóbelit tartják meg. A többi osztályok hallgatói június 4—9 között írásban, június 14—július 14 között pedig szóban számol­nak be az 1961—62-es oktatási évben tanultakról. [ember ilyen folyékony, min­j den igényt kielégítő beszéd- készségre? — kérdem Csulák Mihálynétól, aki az irodalmat készítette elő. — Nincs már a könyvtárban olyan könyv, amelyet ő ki nem [olvasott volna — mondotta. J De jó volt ezt hallani! Egymást követik a tárgyak: ! történelem, biológia, számtan- j mértan, fizika. Ahogy hala- !dunk a tárgyakkal, a vizsgázók saját szavaiból győződöm meg: • nemcsak a dolgozók, hanem az élet iskoláját is járják. Krakkai József igazgató, a tanfolyam vezetője nagyon jó alapot adott a biológián, a fi­zikán keresztül a tudományos világkép kialakításához. Tudja ő a dolgát, népművelő. A VII., VIII. osztályban leadott termé­szettudományos anyagot kiegé­szíti a TIT-előadás és a könyv­tár. Fél kettőkor befejeződött a vizsga. Rövid megbeszélés után kihirdettük az eredményt; a féléves munka jó eredményét. Megható szavak köszönték meg a tanárok fáradozásait. El-elnéztem az abaujvári, VII. osztályt végzett tsz- parasztok örömtől sugárzó ar­cát. — Valaki hiányzik — mon­dottam. — A legöregebb ... Alig mondom ki, zében egy - kis áldomással. De jólesett mindenkinek a szokatlan, fáradságos, de ne­kem élményt nyújtó munka után!... Bakonyi Béla j. műv. felügyelő Mégsem olyan smencssüpn nap: április 13, péntek A babonák bajnokai váltig vallják, hogy az április sze­rencsétlen hónap. Fokozhatja a balszerencsét, ha a péntek pont a 13. napra esik. Akik pénteken reggel fél kilenc után érkeztek a Lenin Kohászati Művek filmszínházába, már-már hittek a babonák­nak, mert balszerencséjükre egyetlen ülőhelyet sem találtak a széksorok között. > Kilenc órakor, amikor Balassa Tamás tánczenekarának harsonájára megkezdődött a műsoros lottó-sorsolás, már egyetlen gombostűnyi hely 'sem volt a teremberf. A Miskolci Állami Áruház egy óra hosszára megdobog­tatta a női és a férfi szíveket a divatbemutatóval. A lelkes közönség sorsolási ajándékként kapta Zárai Márta és Vámosi János táncdal énekesek pompásan össze­állított műsorát Halmi Gábor szellemes összekötő szövegével. A 10 órakor elkezdődött lottó-sorsolás elnökségében ott láttuk Pálmai József elvtársat, a DIMÁVAG igazgatóját, vala­mint Endrédi József élvtársat, az OTP megyei fiókjának igaz­gatóját. A közönség soraiból hosszas közelharc után előkerültek a számhúzók. A sorsolási bizottság elnöke egymás után jelen­tette be a nyertes számokat: 32, 40, 65, 76, 88. A sorsolás végén egy szürkekabátos, középkorú férfi oda­súgta barátjának: három találatom van. Nem is volt olyan szerencsétlen nap ez a pénteki. i: (pásztory) Egészségünk védelmében A helyes életmód kialakítá­sában, a betegségek megelőzé­sében, korai felismerésében se­gítőtársunkká szegődnek a könnyen érthető, olvasmányos, egészségügyi ismeretterjesztő könyvek. A Mqdicina Kis­könyvtár kötetei a korszerű tudomány alapján állva, sok­sok hasznos tudnivalót, meg­szívlelendő tanácsot mondanak el az egyes betegségekről, meg­előzésükről, gyógyításukról. Dr. Hárdi: Lelki élet, lelki bajok, Máté: Szívbetegek val­lomásai, László: Májbetegsé­gekről májbetegeknek, Wein­stein: Szemünk világa. Szen­déi: Fáj a fejem, Máté: Pilla­natfelvételek a fogorvosi ren­delőből című művei olyan kér­désekkel foglalkoznak, ame­lyekről mindenkinek fontos tudnia, aki törődik egészségé­vel. Találunk a sorozatban olyan kötetet is, amely az ál- | kohol, a koffein és a kábító- j szerek káros hatásával, egy másikat, amely a táplálkozás titkaival foglalkozik. Láng: Kincsünk az egészség c. köny­vecskéje az egészséges életmód szabályaira tanít. Gyenes: Pro­fesszor úr, mi az igazság? c. kötelében neves orvosok valla­nak az egyes betegségek gyó­gyításáról, a Néhány szó a, leg­gyakoribb betegségekről pedig a leggyakrabban előforduló be­tegségek „világába” kalauzol. IIIUlllUliUllHüllW’' Nemcsak a foci kedvéért... Néhány nappal ezelőtt irodalmi estet rendeztek az épí­tők selyemréti modern, szép munkásszállóján. Az építők könyvtárának munkatársai gyakorta szerveznek ilyen este­ket, melyeken örvendetesen szép számú közönség gyűlik össze. Nemrég például Kazincbarcikára, a kokszoló üzem­részbe látogattak el, ahol a pufajkás munkások egy jókora* fűtetlen helyiségben — ülőalkalmatosságok híján — állva, kényelmetlenül, de meghallgatták a műsort. A selyemréti munkásszálló klubjában is sokan gyűltek össze. Körülbelül háromszáz ember szorongott a székeken, vagy állt a fal mellett, és hallgatta Polgár Gézát, Ruszinkó Máriát, akik Akácz István, Baráth Lajos, Bihari Sándor* Tóth Lajos műveiből adtak elő, vagy tapsolt Weither Ilona gordonkázásának, Nyakas Sári hárfa játékának, vagy figyelte Kordos László frappáns ismertetését, konferálását. Azon az estén játszották az Üjpest—Fiorentina labdarúgó mérkőzést is, és a bejáratnál néhányan türelmetlenül várták az iro­dalmi est végét. Fiatal munkás érkezett az ajtóhoz és befelé figyelt. A körülötte cigarettázók közül az egyik megkérdezte: — Nem tüdőd, mikor kezdődik a meccs? Elveszik az időt ezzel a műsorral... — A fiatal munkás feléje fordult, majd így szólt: — Téged csak a foci érdekel? Én nemcsak a foci ked­véért jöttem. — Mindezt olyan hangsúllyal, amelyet egyál­talán nem lehetett félreérteni, majd halkan benyitott a terembe. Kétségtelen, hogy sokan voltak kíváncsiak a mérkőzésre* de az is biztos, hogy sokan nemcsak a foci kedvéért mentek akkor a klubba. Egyébként, amikor a mérkőzésnek vége lett, a kifele tóduló munkások közül az egyik a jól sikerült irodalmi estre és a rosszul végződött meccsre célozva megjegyezte: — Hal­lottunk egy jó félidőt és láttunk egy rossz félidőt. tvij Megtalálták a sárospataki Rákiczi-vár harmadik sarokbástyáját A régi térképek szerint a sá­rospataki R ákóczi-várat egy igen erős fal vette körül, amelynek maradványai nemrég kerültek elő. Az eddig csak térképről ismert várfal feltá­rására az elmúlt évben ásatá­sokat végeztek. A munkák so­rán a Bodrog partján, a mai földfelszín alatt 15—20 centi­méter mélységben egy méter vastagságú, igen erős középko­ri falmaradványokat találtak. Ez lehetővé tette, hogy a fel­tárt fal és a jelenlegi bástya­fal közötti területen megálla­pítsák az egykori várárok pon­tos keresztmetszetét. Az ása­tásokat a vár délnyugati olda­lán — ahol már helyreállítot­ták az eredeti védöfolyosókat — tovább folytatták. A védő- folyosós várfal két végén ugyanis, a térképek szerint, bástyák álltak, amelyeket an­nak idején felrobbantottak. Ezek a bástyák teljesen el­pusztultak. A kutatók már hosszú ideje keresték a külső várfal har­madik sarokbástyáját. Most a véletlen segítségükre sietett. Az elmúlt hónapokban csőre­pedés történt a várban. Filep Antal, a vármúzeum igazgató­ja vízért ment a vár melletti Kádár Kata utcába. Az I-es és IH-as telkeken — ahol a há­zak a várfal északi oldalának felhasználásával épültek — meglepődve tapasztalta, hogy ott lörések is láthatók. A vizs­gálat során kiderült, hogy a kváder kövekkel bélelt lörések mögött kazamaták húzódnak az úttest alá, s 'végeredmény­ben ez volt. a külső várfal har­madik sarokbástyája. Érde­kessége, hogy a környék lakói ismerték a megtalált bástya­maradványt. Csupán azért nem szóltak róla, mert úgy gondolták, hogy a múzeum ve­zetői is tudnak létezéséről. A külső várfal harmadik sa­rokbástyájának, valamint a kazamatáknak felmérését a kö­zeli hetekben kezdi meg Dét- shy Mihály építészmérnök és Filep Antal, a vármúzeum igazgatója. Vájáripari tanulók országos yersenyc Lvukóbányán HÍRÜL ADTUK, hogy ebben az évben a perecesi ipari­tanuló intézetben és Lyukó- bányán rendezték meg a Szakma kiváló tanulója orszá­gos versenyt. Az eredmények kihirdetésére csütörtökön dél­előtt 10 órakor került sor a perecesi intézet KlSZ-klubjá- ban* , Bartha József elvtárs, a ke­rületi bányaműszaki felügyelő­ség főmérnöke, a verseny­bizottság elnöke szólt a ver­senyző tanulókhoz. Elmondot­ta, hogy a versenyen szereplők eredményei alapján ítélve, a Megtartotta megyei kaídöttközgyűlését az Orvos-Egészségügyi Dolgozik Szakszervezete Kedden, április 10-én tar­totta meg megyei küldöttköz­gyűlését az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete. A beszámolóban, a hozzászólá­sokban, a vitában számos ér­dekes problémán kívül a leg­fontosabb gondolat az volt: az orvosoknak, az egészségügy minded dolgozójának túl kell lépnie szakmája szűk határait, és ebben a szakszervezetre ha­talmas feladatok hárulnak. Még jobb munkát — a betegek érdekében! Fillő Lajosné, az Orvqs- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének megyei titkára beszámolójában kiemelte, hogy az SZKP XXII. kongresszusá­nak iránymutatása a szakszer­vezetek feladatairól, meghatá­rozza az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet megyei vezető ségének, tagjainak feladatait is. „A jelenlegi szakaszban a szakszervezetek tevékenységé­ben a kommunista építés prog­ramjának megvalósításáért ví­vott harcnak kell a főhelyet el­foglalnia, és a dolgozó ember­ről való gondoskodás a szak- szervezetek nagyszerű felada­ta és kötelessége” — állapítot­ta meg a kongresszus. Az egészségügyi dolgozóknak kü­lönösen nagy szerepük van az emberről való gondoskodás folyamatos szélesítésében. A beteg emberek érdeke, hogy a szakszervezet egyre többet se­gítsen a szakmai felkészültség, az egészségügyi dolgozók közt uralkodó szellem, az egész munka megjavításában. A beszámoló ezzel kapcsolat­ban részletesen elemezte a szakmai oktatás fejlődését és a néhol még meglévő, kijavítás­ra váró hibákat. Majd a szak- szervezetnek a munkafegyelem és munkaerkölcs javításában végzett munkájára tért át. — Ezt tartottuk a legfonto­sabbnak. Az új szellem általá­nosan elterjedt. Ide tarto­zik az etikai bizottság te­vékenysége is, mely az elmúlt időben rohamosan javult. De a legfontosabb: az egészségügy szervezett dolgozói, a szakszer­vezeti vezetőkkel az élen min­dennapos harccal, beszélgeté­sekkel, figyelmeztetéssel, saját példáinkkal segítenek az ú.i, megváltozott, szocialista szel­lem kialakításában és megszi­lárdításában. A Semmelweis Kórházban például társadalmi bíróság őrködik a társadalmi tulajdon, a munkafegyelem fö­lött. A szakszervezeti bizottsá­gok csaknem mindenütt rend­szeres tanácskozásokon, mun­kaértekezleteken tárgyalták, s tartották napirenden a munka- fegyelejn kérdését. Ha mindehhez hozzátesszük* hogy nagy mértékben nőtt a politikai oktatásban részt ve­vő egészségügyi dolgozók szá­ma, s hogy az elmúlt két év­ben egyre többen kapcsolódtak be a társadalmi munkába — akkor valóban megállapíthat­juk, hogy döntő javulás tör­tént az egészségügyi dolgozók közötti szellem alakulásában. Növekedjék az érdeklődés, mélyüljön a bizalom! Felszólalt a küldöttközgyűlé­sen dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára is. Beveze­tőben a megyei pártbizottság üdvözletét és köszönetét tol­mácsolta a küldöttközgyűlés­nek, majd így folytatta: — Nem beszélek arról, mi­lyen hatalmas fejlődésen ment át egészségügyi ellátásunk a felszabaduiás óta, hiszen ezt önök tudják legjobban. Csak arra akarom a figyelmet fel­hívni, hogy ez a fejlődés egész fejlődésünk része, annak az óriási társadalmi változásnak a része, amelyben egyik leg­fontosabb feladatunk: minden­kivel^ megértetni ennek a lé­nyegét, a dolgozó embert szol­gáló nagyszerű célját. Hogy milyen gyorsan megyünk to­vább, ann^k alapvető feltétele az, hogy milyen gyorsan tud­juk szorosabbra fűzni* meg­bányászképzés helyes irányban halad és biztosítottnak látja az utánpótlást, mivel a rész­vevő fiatalok mindegyike meg­állta helyét. A verseny köve­telményei nagyok voltak és ennek figyelembevételével kü­lönösképpen értékes, hogy a fiatalok a felnőttekre előírt feladatokat átlagosan 100 szá­zalék felett teljesítették. Az L helyezett fiatalok 168 százalé­kot értek eL A verseny elméleti és gya­korlati részből állt, így az el­méleti felkészültségen kívül a teljesítményt, a balesetelhárí­tási szabályok betartását, a munka szervezési készségét és • a minőségi munkát pontozták* [Az elérhető legmagasabb pont­iszám 60 pont volt. > A verseny első helyén a pe- [recesi 104. sz. Iparitanuló Inté- . zet csoportja végzett, 58 pont- dal. Herczegíalvi István, Buocz [Zoltán, Párkányi Zsolt és Nagy • József tanulók, továbbá szak­oktatójuk, Bucska János min­iden dicséretet megérdemelnek* •Második az ajkacsingervölgvi [intézet csoportja 47 ponttal, és .harmadik az ózdi 102. sz. inté­zet csoportja 46 ponttal. A pe- irecesi tanulók 11 ponttal előz- rték meg a 2. helyezettet, míg [a többi csoportok között igen • szoros volt az eredmény* • Bartha elvtárs köszöntötte a [nyerteseket, akik a mai naptól ■ bányász szakmunkások lettek. ;(A szakmunkás-bizonyítványt [vasárnap délelőtt 10 órakor, a budapesti Vígszínházban ren­dezendő ünnepség során Kis­házi Ödön munkaügyi minisz­ter elvtárs adja át a nyerte­seknek.) • Az ünnepélyes eredmény- hirdetést Segesdi János elv­társ, a Munkaügyi Minisztéri­um bányaipari szakfelügyelői*- zárta be, aki közölte, hogy az első három helyezett brigád tagjain kívül, kiváló teljesít­ményeik elismeréseként méd két tanuló kapott vájár' oklevelet. AZ ELSŐ HÁROM BRIGÁD 12 tanulója két napig még Miskolcon marad, ahol meg­ismerkednek a város neveze­tességeivel. Büszkeség tölt el vala­mennyiünket, hogy a bánya­ipari tanulók országos verse­nyén két borsodi intézet nyert díjat. Bánkuti Gábor építőmunka, amelynek részle­teit itt, ezen a tanácskozáson is megismerhettem. Az önök gondjai a mi gondjaink is, s minálunk sincs még minden úgy, ahogy szeretnénk. De a harc egy pillanatra sem áll meg, tanulunk egymástól, mint ahogy én például Magyaror-; szágon kaptam ezt a nagyszerű ötletet az orvosetikai bizottság gok megalakítására vonatkozó-, an. A magunk tapasztalatai] alapján én is csak azt tudom! mondani: nekünk, orvosoknak1 is többet kell ma tennünk,] mint tegnap tettünk. Mindnyá-' junknak állást kell foglalnunk,; ez nálunk, a Német Demokra-. tikus Köztársaságban különö-; sen fontos kérdés, de fontos, itt, önöknél is. Nem zárkózha-* tunk el az állásfoglalás elől,! hiszen elszigetelten nem tud-1 juk munkánkat ellátni, még[ szakmailag sem, tökéletesen.- Azt hiszeip, ez az értekezlet is' azt bizonyítja, hogy nagyon jói úton haladnak, ezen az úton! kell tovább haladni! [! A hozzászólások után került sor az új megyei vezetőség; megválasztására. Mind a vita,: mind a választás azt bizonyí-: tóttá, hogy megyénk orvosai, [ egészségügyi dolgozói megér- j tették: túl kell lépniük szak-!; májuk határain és széles tár- i sadalmi alapokon, munkájuk!; állandó javításával, szakmai •! felkészültségük folytonos eme-[: lésével, politikai aktivitásuk,-; felelősségtudatuk szüntelen [• növelésével kell kivenniük ré-!j szűkét a közös nagy célunkért*, folytatott harcból. szilárdítani népünk egységét. Ebben rengeteget segíthetnek az orvosok, védőnők, ápolónők, valamennyi egészségügyi dol­gozó, akik nap mint nap em­berek között vannak, s akik­nek ma már nemcsak az a feladatuk, hogy meggyógyítsák a beteg emberi testet, hanem az is, hogy segítsenek a beteg emberi lelkek meggyógyításá- ban, a lélek és gondolkodás formálásában. Ehhez termé­szetesen két dologra van szük­ség: az önök részéről egyre nö­vekvő érdeklődésre, felelősség­tudatra, egy nagyon kevéssel mindennap jobb munkára. A társadalom részéről viszont bi­zalomra, amely egyre mélyül, hiszen áldozatkész, lelkes, sok­sok nehézséget leküzdő mun­kájukkal sokat tettek ezért maguk az egészségügyi dolgo­zók is. Ezen az úton tovább! Sok felszólaló megerősítette, hogy javult az orvosok, a nő­vérek munkája, javult a szel­lem, sok helyütt kialakult az a légkör is, amely szocialista légkörnek mondható, és ez mind az egészségügyi munkát, mind pedig a betegek gyógyu­lását, hangulatát nagyban be­folyásolja. Felszólalt dr. Grossmann professzor, a küldöttközgyűlés vendége, az NDK Orvos- Egészségügyi Szakszervezeté­nek elnöke, a hazánkban tar­tózkodó német orvosküldött­ség vezetője is. — Nagy élmény számomra — mondotta — az a hatalmas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents