Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAQ * Kedd, 1962. április 17. A genfi leszerelési értekezlet m * rn efr * Han# hétfői ylese Genf (MTI) Genfben hétfőn délelőtt újabb plenáris ülést tartott a tizenhéthatalmi leszerelési ér­tekezlet. ' Az ülés megnyitása után Zo­rin külügyminiszterhelyettes, a szovjet küldöttség vezetője jegyzőkönyvbevétel céljából felolvasta Hruscsov válaszát Kennedy és Macmillan április 10-i közös felhívására. Godber külügyi állanyninisz- ter, az angol küldöttség vezető­je ezután kijelentette, hogy Macmillan miniszterelnök gon­dosan tanulmányozza 1 Hrus- csovnak hozzá intézett légutób­bi üzenetét és kétségtelenül vá­laszol arra. Ilyen körülmények között neki (Godbernek) nem áll módjában, hogy részletesen foglalkozzék az üzenettel, még­is hangsúlyozni kívánja, hogy a szovjet kormányfő üze­netében ismét állást foglalt a szigorú nemzetközi ellen­őrzés alatt megvalósítandó általános és teljes leszere­lés mellett. A brit kormány ugyanezt a célt követi és minden tőle telhetőt megtesz megvalósítása érdeké­ben — hangsúlyozta a brit küldött. Dean, az amerikai küldöttség vezetője rövid felszólalásában azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy nem törekszik egyez­ményt megkötni, a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról. Fenntartotta azt az ultimátum- szerű álláspontot, amely sze­rint az Egyesült Államok ez­után is csak akkor hajlandó a megegyezésre ebben a kérdés­ben, ha a Szovjetunió aláírja a nyugati hatalmák által előter­jesztett szerződéstervezetet. Ezután az értekezleten részt­vevő nyolc el nem kötelezett ország képviseletében Brazília küldötte kompromisszumos ja­vaslatot terjesztett elő a nuk­leáris kísérletek megszünteté­sének kérdésében. Zorin. elismeréssel nyilatko­zott azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az'el nem kötelezett országok az atomfegyverkísér- letek megszüntetése kérdésé­nek megoldására kifejtenek. Közölte, hogy a kom£romisz- szumos javaslatot gondos ta­nulmányozás végett továbbít­ja kormányához. Godber angol és Dean ame­rikai küldött is megígérte a semleges országok kompro­misszumos javaslatának tanul­mányozását. A hétfő délelőtti plenáris ülés további részében Zorin részletesen ismertette az álta­lános és teljes leszerelés szov­jet szerződéstervezetének 2. cikkelyét. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy ez a cikkely szigorú nemzetközi ellen­őrzést irányoz elő a lesze­relés egész menetére és rendszabályokat követel an­nak megakadályozására, hogy a leszerelés végrehajtása után a szerződést aláíró bármelyik állam ismét katonai potenciál­ra tehessen szert. A szovjet küldött rámutatott, hogy az el­lenőrzésről szóló amerikai ja­vaslatok ezzel szemben a fegy­verzetek ellenőrzését szeret­nék a leszerelés ellenőrzésének helyébe iktatni. Az értekezlet kedd délelőtti plenáris ülésén ismét a meg­kötendő leszerelési szerződés bevezető cikkelyének szöveg- tervezetével foglalkozik. Gromiko Belgrádira érkezett Hétfőn hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter és felesége. A Szovjetunió és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság nemzeti zászlóval feldíszí­tett repülőterén Gromikót K. Popovics jugoszláv külügymi­niszter, V. Micsunovics és I. Vejvoda külügyminiszterhe­lyettesek, C. Mijatovics, Jugo­szlávia moszkvai nagykövete, valamint a jugoszláv külügy­minisztérium több más felelős munkatársa fogadta. Jelen volt a repülőtéren A. A. Jepisev, a Szovjetunió belgrádi nagy­követe, a nagykövetség mun­katársai, valamint a Belgrád- ban akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. A szovjet vendégek tisztele­tére díszszázad sorakozott fel, a zenekar eljátszotta a Szov­jetunió és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság himnu­szát. Megnyílt a Kasnszosno! XIV. kongresszusa Moszkva (TASZSZ) Hétfőn a Kremlben, a Kong­resszusok Palotájában meg­nyílt a Komszomol XIV. kongresszusa. Küldöttként je­len vannak a kongresszuson Hruscsov, valamint az SZKP és a szovjet kormány más ve­zetői. A nyolcvan ország ifjú- gi szervezeteinek képviselői szintén meghívást kaptak a kongresszusra. A megjelentek helyükről fel­emelkedve viharos éljenzéssel fogadták Hruscsovnak, vala­mint az SZKP és a szovjet kormány más vezetőinek meg­jelenését.­A kongresszust Szergej Pav­lov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára nyi­totta meg. A megnyitó után a küldöttek és a vendégek tap­sától kísérve Jurij Gagarin, a világ első űrhajós pilótája, valamint T. Ahunova, ismert üzbég gyapottermesztőnő és K. Szeverinov donyeci bányász behozta a terembe a Komszo­mol zászlaját. A kongresszusi küldöttek nagy lelkesedéssel üdvözölték Kína, Lengyelország, Cseh­szlovákia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Magyar- ország, Bulgária, Románia, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi 99Bizalmi válság a nyugatnémet— amerikai kapcsolatokban' 9* „Az amerikai vezetők mér­gesek Boiinra”' —* ' „Bizalmi válság a, nyugatnémet—arne- ■•Mterr '“kapcsolátokbaíi” — „Mélypontra, zuhantak a nyu­gatnémet—amerikai kapcsola­tok” — ilyen és hasonló címek­kel számolnak be a hétfői la­pok arról, hogy az amerikai fővárosban rendkívül rossz vért szült a bonni vezetők jna- jatartása a Rusk—Dobrinyin találkozó előestéjén, az ugyan­is," hogy szándékos indiszkré­cióval nyilvánosságra hozták a Washington által fontolóra vett tárgyalási tervet és a nyugat­német kormánysajtó élénken bírálta az amerikai elképzelé­seket. Annak hatására, hogy az amerikai, külügyi államtitkár szombaton este fejmosásban részesítette Grewe nyugatné­met nagykövetet és éleshangú tiltakozást jelentett be a bonni manőverek ellen, a bonni kor­mányszóvivők most azt han­goztatják, hogy Bonn nem kö- ' vetett el indiszkréciót és „nem akarja megtorpedózni” a szov­jet—amerikai tárgyalásokat. A sajtóban mindazonáltal tovább folyik a hangulatkeltés a tár­gyalások ellen, a kormánypárti Rheinische Post vezércikkében azt írja, hogy Washington „né­met éredekeket” akar feláldoz­ni és „Németország kárára” akarja megoldani a. nyugat- berlini problémát: „Washington tárgyalási pontjainak megvaló­sítása — írja a bonni General- Anzeiger — a nyugatnémet külpolitika eddigi vonalának erőteljes szétzilálását jelen-, tené.” A nyugatnémet lapok to-! vábbá arról írnak, hogy bár a- kormányszóvivők hivatalos! nyilatkozataikban Washington-: iránti bizalmukat hangoztat-} ják, a bonni vezetők körében erőteljes ellenállás mutatkozik a washingtoni elképzelésekkel szemben, s különösen Bren­tano, a CDU parlamenti frak­ciójának elnöke — aki április 25-én az Egyesült Államokba utazik — hangoztatja azt a véleményt, hogy Bonnak ellen- támadást kell indítania. Be­avatott körökben ezzel kap­csolatban azt suttogják, éppen Brentano volt az, aki a csütör­tök esti titkos tanácskozás után az amerikai terveket „megsúgta” néhány újságíró­nak és azok így kerültek nyil­vánosságra. Demokratikus Köztársaság, Mongólia, továbbá az európai, amerikai és afrikai tőkés or­szágok ifjúsági szervezeteinek képviselőit. A kongresszuson részt vesznek a Kubai Kom­munista Ifjúsági Szövetség képviselői is. Az SZKP Központi Bizottsá­ga elnökségének nevében Frol Kczlov, a Központi Bizottság titkára üdvözölte a kongresz- szust. Az üdvözlet hangsúlyozza: Elsősorban az ifjúság fog a kommunista társadalomban él­ni és dolgozni; Ezért minden komszomolista életének célja és értelme, hogy lelkesen és önfeláldozóan törekedjék az SZKP programjának megvaló­sítására. A Központi Bizottság üdvöz­lete rámutat, hogy a komszo- molisták önfeláldozó munkát végeznek a gazdasági és a tu­dományos élet minden ágában, a szovjet fiatalok feledhetetlen hőstettet vittek véghez a szűz­földek hasznosításában, nagy lelkesedéssel fogadták a párt felhívását, hogy tanuljunk, él­jünk és dolgozzunk kommunis­ta módra. Az SZKP Központi Bizott­ságának üdvözlete után Szer­gej Pavlov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára ismertette a Komszo­mol Központi Bizottságának beszámolóját és az. SZKP XXII. kongresszusán hozott határozatok nyomán a Kom- szomolra váró feladatokat. 1 Május 1 — a kommunizmus építésének jegyében A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága közzétette 1962. május 1-rc vo­natkozó jelmondatait. A 104 jelmondat közül az elsők egyike a népek barátsá­gát és a békét élteti. A továb­biak felszólítják a szovjet dol­gozókat, hogy minden erővel harcoljanak a XXXI. kongresz- szus történelmi határozatai­nak, a kommunista társadalom építésére vonatkozó nagyszerű programnak végrehajtásáért. A világ népeihez fordulva, az SZKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, müyen jelentő­sége van a gyarmati rendszer végleges megdöntéséért vívott harcnak, továbbá a népek éberségének és erejének, amely- lyel leleplezik az imperialista háborús gyújtogsttókat, küzde­nek az általános és teljes le­szerelésért, a német békeszer­ződés mielőbbi megkötéséért. Jelmondat élteti a szocialista világrendszert, a szocializmus és kommunizmus építésének útján haladó szabad, szuverén népek hatalmas, testvéri közös­ségét. Az SZKP Központi Bi­zottsága testvéri üdvözletét küldi Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia cs a Vietnami Demokratikus Köztársaság, továbbá a Kínai Népköz- társaság szocializmust építő dolgozóinak. Testvéri üdvözle­tét küldi az SZKP Központi Bizottsága az Albán Népköz- társaság szocializmust építő dolgozóinak, valamint a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság dolgozóinak. A jelmonda­tok éltetik Kuba hős népét, amely a szocializmus építésé­nek útjára lépett és önfeláldo­zóan védelmezi hazája, szabad­ságát, függetlenségét. Ültetik a jelmondatok a Szovjetunió és mindezen országok népeinek örök, megbonthatatlan barát­ságát és együttműködését. Forró üdvözletét küld az SZKP Központi Bizottsága In­dia, Indonézia, Laosz, Burma, Ceylon, Kambodzsa és Afga­nisztán, valamint az imperialis­ta fondorlatok ellen, függet­lenségükért és fejlődésükért harcoló arab országok népei­nek. Ugyancsak forró üdvözlet száll az afrikai és latin-ameri­kai országok népeinek, s egy jelmondat élteti Algéria hős népét, amely kiemelkedő győ­zelmet aratott a szabad cs független algériai állam meg­teremtésében. A további jelmondatok élte­tik Anglia, az Egyesült Álla­mok, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Japán és más államok népeit, haladó erőit, amelyek harcolnak; együttműködnek a világ tartós békéjének biztosításáért. Az SZKP Központi Bizott­ságának több jelmondata hívja fel a szovjet dolgozók figyel­mét a kommunizmus anyagi- technikai bázisának megterem­tésére, a kapitalizmussal foly­tatott békés gazdasági verseny jelentőségére. „Szovjet dolgozók! Minden vonalon gyarapítsátok a szoci­alista tulajdont, amelynek alapján elérjük a népnek a vi­lágon legmagasabb életszín­vonalát! Mindent az ember­ért, az ember javára!” Jel­mondatok dicsőítik a szovjet tudósok, tervezők, munkások, mérnökök munkáját, amely le­hetővé tette a szovjet űrhajó­sok történelmi tetteit. Jelmon­datok szólnak a kolhozparasz­tokhoz, a munkásokhoz, a fia­talokhoz, éltetik az össznépi szocialista államot, a szovjet szocialista demokráciát, a Szovjetunió Kommunista Párt­ját, a nép kipróbált élcsapa­tát, majd a jelmondatok soro­zata az alábbiakkal zárul: „Éljen a kommunizmus, amely meghonosítja a Földön a békét, a munkát, a szabad­ságot, az egyenlőséget, a test­vériséget és a boldogságot, minden nép számára!” Május 1-re, a világ dolgozói­nak, a munkának nagy ünne­pére kiadott jelmondatok hű tükrei az SZKP célkitűzései­nek, politikájának, amely a békének, a legnagyszerűbb tár­sadalomnak, az ember boldogí­tó« ónak megvalósulására irá­nyul. S egyben biztosítékai is ezek annak is, hogy a világ dolgozói egyre szebben, egyre gazdagabban, s igazi tartalmá­hoz egyre hívebben ünnepel­hetik meg május 1-ét, limit az élet sürget Hegyallán Ünnepi gyűlés Berlinben a rapaliói szerződés évfordulóján A Német—Szovjet Barátság Nyugat-Berlini Társasága ün­nepi gyűlésen emlékezett meg a 40 évvél ezelőtt megkötött rapaliói szerződésről, amelyet SzoVjet-Oroszország és Német­ország képviselői írtak alá. Rolf Elias, a társaságnak a gyűlésen felszólaló elnöke hangsúlyozta, hogy a német nép és az orosz nép közötti jó- viszony mindig hasznára vált Németországnak, a Szovjet­unióval szembeni ellenséges magatartás pedig leírhatatlan szenvedést és sokmillió áldoza­tot követelt a német néptől. Rámutatott, hogy az a politika, amelyet a bonni kormány és a lenleg mintegy 8 ezer holdra tehető a szőlőterület Tokaj- Hcgyalján. A gazdaságok meg­alakulásával elsősorban arra kellett gondolni, hogy létrejöj­jön a szaporító bázis, mert csakis így lehet további lépé­seket tenni. Jelenleg Tarcalon 140, Tolcsván 50, s más szek­torokkal együtt mintegy 300 holdra tehető az a terület, ahol alanyvesszőt, szaporító anya­got termelnek. Elsődleges az oltványkészítés! Az oltványkészítés a beru­házás függvénye, vallják Hegy­alján a szakemberek. Az ál­lami gazdaságokban komoly összegeket áldoztak erre a célra. A feladatból azonban az állami gazdaság és az Ültet­vény V. (SZÖLFA) mellett más üzemeknek, hegyközségeknek, termelőszövetkezeteknek is in­tenzívebben kellene foglalkoz­niuk az oltványkészítéssel. Sürgető ez annál is inkább, mert telepítésre alkalmas te­rület van bőviben, a számítá­sok szerint mintegy 5—6 ezer holdon lehetne még szőlőt te­lepíteni. S az oltványkészítés. A 300 holdnyi anya telep után 1964— 65-re 20—22 millió szőlőolt­vány készítéséhez alkalmas si­ma oltványvessző áll rendelke­zésre. Ez azt jelenti, hogy tizennyolc millió szőlőolt­vány lesz készíthető, s ebből 30 százalék gyökeres oltvány nyerhető, tűni mái a,«.almas a telepítésre is. Ez a mennyiség elegendő 1200 katasztrális hold földnek az újratelepítésére. Ha mind több helyen foglalkozná­nak ollványtelepítéssel, nem kellene attól tartani, hogy az oltványok nagy része elkerül Borsodból, gyorsabban és hat­hatósabban lehetne gondolni az új telepítésekre. Mindez azonban pénz, igen sok pénz­nek a függvénye. Miért nincs gép Hegyalján ? A szőlészet, a borászat Euró- pa-hírű nesztora, Lengyel Bé­la, a Szőlészeti Kutató Intézet Tarcali Kísérleti Telepének vezetője más gondokról is be­szél, Miért nincsen gép Hegy- alján? Ezt tőle kérdeznénk, de ő is tanácstalanul tárja szét a kezét, pedig allitasa szerint számos munkagépet lehetne alkalmazni, főként a lanká- sabb, 15—20 fokos dőlésű, il­letve sík területeken. Próbál­koztak már gumikerekes kis- traktorral, ez azonban nem fe­lelt meg. Huszonöt lóerős lánc­talpas, vagy fél-lánctalpas kis- traktorok kellenének. A 90 centiméter szélességű lánctal­pasokat jól lehetne alkalmaz­ni a talajművelésnél, sőt per­metezésre is lehetne használni.1 Nem kell mondani, hogy Hegyalján, a nehéz nyirokta­lajon milyen költséges a kézi munka, s nagy megtakarítáf! lenne, ha a gép vállalható* magára a kétágűkapa szerepét. Volt már szó arról, hogy szük­séges lenne a gép. Illetékes ve­zetők is tettek ígéretet, az Ígé­retek azonban, sajnos, nem váltak valóra. A gépesítés másik fránya a drótkötélpályák szeiesebWuirfll Moszkva (MTI) A Pravda hétfői számának Nemzetközi Szemle rovata Hruscsovnak Macmillan angol miniszterelnökhöz intézett üze­netével foglalkozik. A cikk rámutat: a nyugati vezetők arról biztosítják a vi­lágot, hogy a feszültség meg­szüntetését, a bizalom megszi­lárdítását. óhajtják. A valóság­ban pedig ultimátumszerűén követelik a Szovjetuniótól: Vagy engedélyezze nemzetközi felügyelet ürügyén a kémke­dést szovjet területen, vagy felújítják a nukleáris légköri kísérleteket. Kincset termS borsodi föld (V.) aszúbort.. A múlt századbeli nagy fiioxéra-vész előtt mint­egy 12 ezer holdon — még a hegyek csúcsán is — szőlő díszlett. A vész után mintegy 6500 holdon termeltek újból szőlőt. A magángazdák és a birtokosok azonban már nem kapaszkodtak fel a hegyek te­tejére, inkább csak a lankás földeken művelték a szőlőt. A régi termőhelyeket pusztította az erózió, benőtte a bokor. 1940-ig a helyzet változatlan. 1940-től 1946-ig a háború, a gazdasági körülmények hatá­sára több száz holdon teljesen tönkrement. Friss, új szelek akkor fújdo- gáltak ismét Hegyalján, ami­kor a nagyúri birtokokon 1949-ben megalakulnak az ál­lami gazdaságok, s elkezdik a telepítéseket azokon a helye­ken, ahol a filoxéra volt a vámszedő. Érdekes megemlíte­ni, hogy a Tokaj-Hegyaljai Ál­lami Gazdaság 270 holddal és állagában is elég gyenge szőlő­vel kezdte. A Tolcsvai Állami Gazdaság pedig 750 holddal indult hasonlóképpen. A To­kaj-Hegyaljai Állami Gazda­ság művelt szőlőterülete 1962- ben már eléri az 1000 kataszt­rális holdat. Tolcsva 1300 ka­tasztrális holdnál tart. A to­vábbi területeken a Sátoralja­újhelyi Pincegazdaság célgaz­daságának öt üzemegysége, a Tarcali Kísérleti Telep, s a hegyközségek osztoznak. A művelt területek nagyobb ré­szét az utóbbiak bírják, s je­! A tokaj-hegyaljai bort di­csérni szükségtelen fáradozása lenne a hétköznap krónikásá­nak. Királyok, dúspénzű em­berek, Balzac és az irodalom más, jeles képviselői zengtek már róla szép és utánozhatat­lan jelzőket. Beszélni a mus­kotályról, a mézédes aszúról, a több évjáratú szamorodni bo­rokról mindig érdekes „eszme­cserét” jelent. Ám a diskurzu­sokból, a kedélyes anekdótá- zásból olykor-olykor kicsendül egy kis szkepticizmus is. Akik nemcsak szívesen ízlelik a vi­lághíres nektárt, hanem tér-' mesztésével foglalkoznak, száz és ezer holdakban gondolkoz­nak, mert a kötelességvállalá­suk is úgy hozta, azok akarat­lanul is lángra gyúlnak a vi­tában, amikor Hegyalja jövő­jéről van szó. Szóljanak az alábbi sorok azokról a gondo­latokról, amelyek a szakembe­reket, Hegyalja szerelmeseit foglalkoztatják, akik Hegyal­jában valóban kincset, vagy nemzeti értéket látnak. Egy kis történelem A feltevések szerint az 1200- as években kezdődik Hegyal­ján a szőlőkultúra. Egyesek szerint Törökország, mások szerint Szíria, Egyiptom felől jut el hozzánk a szőlő. S annak már írásos emlékei vannak, hogy a XVI. században a Sá­toraljaújhelyen lakó Lórántffy Zsuzsanna udvari papja, Lacz- kó Máté készítetté az első nyugat-berlini szenátus foly-1 tat, szovjetellenes és éppen! ezért nem felel meg p német’ nép nemzeti érdekeinek. ] Az egybegyűltek egyöntetű-! en hangot adtak ama szándé-’ küknak, hogy erélyesen hat-! colnak a német és a szovjet, nép kapcsolatainak megjavító-] sáért, a Nyugat-Berlinben fo-! lyó szovjetellenes propaganda] ellen. - ! Hétfőn a szervezet nevében! megkoszorúzták Rathenau em-] lékművét, aki kezdeményező-! je volt a rappalói szerződésnek,’ s akit reakciós elemek meg-! gyilkoltak. A Pravda utal arra a levélre,!; amelyet a New York Times ] vasárnapi szánra közölt L.!] Pauling ismert amerikai tudós] tollából. Pauling emlékeztet,; hogy az Egyesült Államok már! eddig is sokkal több nukleáris]; robbantást hajtott végre, mint; a Szovjetunió. Az újabb ame-]; rikai nukleáris kísérlet-sorozat,.] amelyet szovjet kísérletek kö--j vethetnek, nem fokozza az Egyesült Államok biztonságát,-: viszont növeli a veszélyt. E]i kísérletük csökkentik annak •! lehetőségét, hogy a genfi tár­gyalásokon eredményt érjenek!; el, < A Hruscsov-üzenet visszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents