Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

nvvt Ai Világ proletáriai, egyesuHetekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XF/IF. érfolyam, 78. nxám 1962. áprilim 3, kedd r—” > Új gyár, új emberek (3. oldal) A MEDOSZ megyei küldöttközgyűléséről (3. oldal) 255 000 forint „zsebpénz” (4. oldal) C __________________________________________________________■> S zámvetés és előrelépés A magyar mezőgazdaság kérdéseivel ma már nemcsak azok foglalkoznak, akiknek ez a hivatásuk. Az egész magyar társadalom első­rendű „napirendi kérdése”: a mezőgazdasági termelés fel­lendítése, az élelmiszerellátás­ban eddig tapasztalható zökke­nők teljes megszüntetése. A szocialista építés általánosan kibontakozó lendülete függ lé­nyegében a mezőgazdasági ter­vek maradéktalan végrehajtá­sától, s e célok teljesítése csak akkor válik valósággá, ha a mezőgazdaság fejlődési ütemé­ben is felzárkózik szocialista iparunk mögé. Míg az ipar a felszabadulás óta többszörö­sére emelte termelését, a me­zőgazdaságban még ma is érez­teti hatását a „messziről jött” elmaradottság. A mezőgazda- sági termelés elmaradott vi­szonyait az átszervezéssel lé­nyegében felszámoltuk, a szo­cialista termelési viszonyoknak a mezőgazdaságban történő uralomra jutása a fejlődés roppant távlatait tárta a ma­gyar mezőgazdaság elé. A fej­lődésnek ezeket a lehetőségeit azonban csak az erők teljes összefogásával lehet valósággá változtatni. Ehhez a nagy, történelmi fel­adathoz ad nagy segítséget a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának vasárnap megjelent határozata. A határozat azt a győzelmes tényt jelenti a magyar társa­dalomnak, hogy az 1958 de­cemberében kitűzött célt a tervezettnél jóval korábban el­értük, jelenleg az ország szán­tóterületének 95,5 százalékán folyik szocialista nagyüzemi gazdálkodás, s ezt a határozat az 1956 óta elért eredmények egyik legjelentősebbjeként méltatja. Az eredmények elérésének feltételei között első helyen szerepel az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt mar­xista—leninista elvekre épült politikája egész társadalmun­kat mozgósítani tudta a mező- gazdaság szocialista fejleszté­sére. A termelőszövetkezetek szervezésében szigorúan ra­gaszkodtunk a lenini önkéntes­ség elveihez, s ezzel egyidőben pártunk, kormányunk olyan intézkedéseket hozott, melyek a termelőszövetkezetek meg­erősítésének irányában hatot­tak. Annyira összetett törté­nelmi folyamat volt ez mező- gazdaságunkban, melynek ösz- szetevői között lényegesként szerepeltek a szocialista világ- rendszer nagy nemzetközi si­kerei. A Központi Bizottság hatá­rozata számvetése a magyar mezőgazdaság szocialista fej­lődésének, egyúttal az előre­lépés, a továbbjutás igényé­nek szándékát is magában foglalja. Ellenségeink és két­kedő barátaink véleménye el­lenére a mezőgazdaság szocia­lista fejlesztésének hatása mél­áz első esztendőkben is meg­mutatta, hogy a nagyüzemi gazdálkodás többre képes az egyéni, kisparcellás gazdálko­dásnál. A rendkívüli aszályt mezőgazdaságunk nagyobb megrázkódtatások nélkül vé­szelte át, a kedvezőtlen felté­telek ellenére is értünk el eredményeket. 1961-ben a ke­nyérgabona országos átlaga az eddigi legmagasabb szintet érte el, a felvásárlást 6 száza­lékkal túlteljesítettük. A ma­gasabb terméshozamok egyik legfontosabb feltételei között az őszi mélyszántás sikeres elvégzése szerepel. Nos. tavaly az előző évinél egymillió hold­dal többet szántottunk fel ősz­szel. A termelés összértéke 8 és fél százalékkal nőtt. Ezek­ken az eredményekben jelen­tős része var annak, hogy ál­lamunk az elmúlt három esz- ^sdő alatt kereken 19 mil­liárd forintot ruházott be a me- zogazdaságba. Miskolc középületein, lakó­házain zászlódíszt lenget a ta­vaszi szél. Az ünnepet, felsza­badulásunk évfordulóját kö­szöntjük. Az ünnep előestéjén, ma, kedden este 6 órai kezdet­tel a Magyar Szocialista Mun­káspárt városi bizottsága és Miskolc város Tanácsa díszün­nepséget rendez a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyen a magyar és a szovjet himnusz, valamint az elnöki megnyitó után dr. Bodnár Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Az ünnepség A mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejött annak lehetősége, hogy a ma­gas terméshozamok révén már az elkövetkező években bizto­sítsuk a belső ellátás zavarta­lanságát és exportkötelezettsé­geink maradéktalan teljesíté­sét, s ennek útja nem lehet más, mint a termelékenység növelése a feltételek maximá­lis kihasználása révén. 1962-re az előző évihez ké­pest 9,2 százalékos termésnö­vekedést ír elő a tervtörvény, a felvásárlást pedig 11,5 száza­lékkal kell emelni. A második ötéves tervben 22—23 százalé­kos termelésemelkedést kell elérnünk, a felvásárlásnak pe­dig 55 százalékkal kell maga­sabbnak lennie 1960-hoz viszo­nyítva. Megoldjuk a kenyér- gabona problémát, melynek alapja az országos átlagban elért holdankénti 13,5 mázsa. Előírja a terv, hogy legfonto­sabb takarmánynövényünk, a kukorica holdankénti termés­hozama érje el a 18 mázsát. Intézkedéseket teszünk a nap­raforgótermesztés elmaradott­ságának felszámolására, hogy az ötéves terv végére elérhes­sük a holdankénti 9 mázsás átlagtermést. Az állattenyésztés hozamá­nak 20 százalékos emelése reális célkitűzés, feltétele az állomány minőségi javítása, a viszonyok, a takarmányozás korszerűsítése. Különösen fon­tos a tehénállomány gyarapí­tása. Az egy tehénre jutó évi tejhozamnak 1965-re országo­san el kell érnie a 2500 litert. Az állattenyésztéssel szemben támasztott igények teljesítése elképzelhetetlen a korszerű módszerek alkalmazása nélkül. Az állami gazdaságok az or­szág szántóterületének 14 szá­zalékán gazdálkodnak. Gépesí­tettségük, szakember-ellátottsá­guk révén többet várunk tő­lük, mint amennyit eddig fel­mutattak, ,s el kell érniük, hogy az ország mezőgazdasági áruszükségletének legalább 24 százalékát adják. A háztáji gazdaságok szere­pét az ország áruellátásában nem szabad lebecsülni, annál inkább nem, mert például a felvásárlásra kerülő tej mint­egy negyed részét, a tojásnak mintegy felét és a hízott sertés mintegy egyhatodát 1962-ben is a háztáji gazdaságoknak kell biztosítaniuk. A gépállomások szerepének további fokozása mellett egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni a tsz-ek egyre növekvő gépszükségletének ki-, elégítését. Termelőszövetkeze­teink jelenleg már 11 ezer traktorral rendelkeznek, s a, jövőben is arra kell törekedni, hogy az új beszerzésű erő- és! munkagépek nagyobb részét ai termelőszövetkezetek kapják,, A Központi Bizottság szűk-' ségesnek tartja, hogy a* tervezett 460 ezer holdnyi ön-' tözéses területet 150—180 ezer« holddal túlteljesítsük, s a ren-l delkezésünkre álló eszközök-* kel állandóan szorgalmazzuk a< szövetkezetek közötti vállalko-« zásokat, vízgazdálkodási társu-t lásokat. | „A termel őszövetkezeti tag-« ság, valamint a párt- és taná-J esi szervek —- olvassuk a ható- ( rozatban —, közös munkájának* eredményeként a termelőszö-; vetkezetek túlnyomó többsége! politikailag és gazdaságilag i megszilárdult. szervezetileg: megerősödött. A termelőszövet­kezeti parasztság nagy többse- j Be magáénak tekinti a közös ( gazdaságot. Biztatóan fejlődik' a termelőszövetkezetek belső« közösségi élete, kialakulóban j van a szilárd politikai és gaz- < dasági vezetés, gyorsan kibon­takoznak a további fejlődési előfeltételei.” < Ezeknek az előfeltételeknek J íFolytatás a 2. oldalon! Ma este felszabadulási díszünnepség a színházban első része az Internacionálé hangjaival zárul, majd a má­sodik részben az ünnepség résztvevői megtekintik Vis- nyevszkij: Optimista tragédia című színművét. A színházban folyó díszün­nepség alatt, este 8 órai kez­dettel az ifjúság fáklyás, lam- pionos felvonulást tart a vá­rosi KISZ-bizottság rendezésé­ben. A felvonuló fiatalok a Ta­nácsház térről a Széchenyi és Szemere utcán át a Felszaba­dítók útjára, a pártbizottság székháza elé vonulnak. Az idén befejeződnek a vízgazdálkodási kutatások A talajvízkutakkal is gazda­ságosan öntözhető területek részletes felkutatására három évvel ezelőtt nagyszabású vizs­gálatokat kezdett a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató In­tézet, a Földtani Intézet és az Országos Mezőgazdasági Minő­ségvizsgáló Intézet. Azokat a területeket keresték, amelyeken a talajvíz szintje nincs mélyeb­ben 7 méternél és így egysze­rű. olcsó szivattyúkkal lehet kiemelni a vizet. Bejárták a Duna-Tisza közét, a Hanságot, a Sárközt, a Szigetközt, a Mát- ra-kömyékét, a Tisza-Szamos közét és a Dráva menti vidé­ket. Az idén már kevé-sebb te­rület maradt hátra, s az Ipoly, a Rába, a Marcal, a Maros és a Kőrösök, valamint Komárom vidékének vizsgálatával fejező­dik be a hároméves tudomá­nyos munka. Eddig mintegy 300 kutat fúrtak, hogy tanulmányozzák a talajvíz mozgását és külön­böző változásait, .törvényszerű­ségeit. Most Tass környékén új módszerrel, rádióaktiv izo­tóppal kezdtek vizsgálatokat és rendkívül érzékeny automata műszerrel egyszerre hat kutat figyelnek meg. Jód 131-es jel­zésű izotópot használnak a ku­tatáshoz, mert néhány hét múlva már teljesen megszűnik az anyag rádióaktiv sugárzá­sa. Eddig csak elméleti számítá­sokkal következtettek a víz­szivárgás sebességére és a víz mennyiségére, de az új mód­szerrel már pontos adatokat kapnak. így kiegészíthetik ko­rábbi számításaikat is. A ku­tatók a vizsgálatok alapján a nyáron már megkezdik az or­szág talajvíz- és karsztvíz tér­képének összeállítását. A hároméves tudományos feladatból eddig elvégzett mun­ka alapján máris megállapítha­tó, hogy az országban mintegy' 200 ezer holdat lehet majd gazdaságosan öntöznj a talaj- víz-kutak segítségével, holott ezeken a helyeken jelenleg mindössze 3—4 ezer holdra ter­jed ki az öntözéses gazdálko­dás. A megvizsgált terület bő­ségesen el tudja látni talajvíz­zel a gazdaságokat. így a köny- nyen elérhető .felső talajréte­gekből percenként 1800—2400 köbméter vizet szivattyúzhat­nak majd az öntözőcsatornák­ba. Ezzel annyi vizet adhat­nak a földeknek, mint ameny- nyit a Rába visz magával a Dunába. Szíriában válságos a helyzet Damaszkusz (MTI) A vasárnapi összetűzések után Szíriában válságosra for­dult a hely'zet. Damaszkusz ut­cáin tankok és páncélkocsik cirkálnak és a középületeket a hadsereg őrzi. Damaszkusz és az északi, valamint a közép- sziriai városok összeköttetése megszakadt. Az útvonalakat a katonaság őrzi. Több városból, így Aleppoból, Homsból, Lata- kiából és Hamaból újabb tün­tetésekről érkeztek jelentések. Az AFP legfrissebb értesülé­se szerint a damaszkuszi rádió­ban felolvasták a szíriai hadse­reg főparancsnokságának köz­leményét. A közlemény hang­súlyozza: „A hadsereg helyesli Szíria unióját valamennyi sza­bad arab országgal, elsősorban Egyiptommal, feltéve, ha az egyesülés olyan alapokon tör­ténik, amelyek szavatolják Szí­ria méltóságát és lehetetlenné teszik a múltban elkövetett hi­bák megismétlését.” Az unió kérdését népszavazásra kell bocsátani — jelenti ki a köz­lemény. Ugyancsak az AFP jelenti, hogy Aleppoban — ahol vasár­nap súlyos összetűzések rob­bantak ki — az úgynevezett „szabad tisztek” csoportja, amely Szíria és Egyiptom unió­ját támogatja, átvette a hatal­mat. Aleppoban és az ország észa­ki részében rendkívüli állapo­tot hirdettek ki. Felszólították a hatóságokat, hogy hajtsák végre az ország északi részé­ben állomásozó hadsereg pa­rancsnokságának utasításait. Az aleppoi rádió később közleményt sugárzott, amely kijelenti, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria új­raegyesülését követelő mozgal­mat az ország egész hadserege támogatja. Kasszem iraki miniszterel­nök nyilatkozatot adott ki. Hangoztatja, „az iraki nép és hadsereg Szíria mellett áll, hogy elhárítsák a Szíriát fe­nyegető külső veszélyt”. Az Egyesült Arab Köztársa­ság és Irak után Jordánia is segítséget ajánlott fel Szíriá­nak egy esetleges izraeli ag­resszió elhárítására. Az aleppoi rádió hétfőn reg­gel közvetítette az úgynevezett „szabad tisztek csoportjának” a sziriai hadsereghez és néphez intézett felhívását. Hat hónappal ezelőtt — han­goztatja a felhívás — egy té­ves álláspontot képviselő cso­port mozgalmat indított, amelynek az volt a célja, hogy kettéossza az Egyesült Arab Köztársaságot és meghiúsítsa az arab nemzet reményeit. E csoport tevékenysége csak az imperializmus és Izrael érde­keit szolgálta. A szabad tisztek csoportja tá­madja a múltheti államcsíny szervezőit is. Kijelenti, hogy az államcsíny szakadár, egyéni célokat szolgált, s nem vette figyelembe az ország érdekeit, biztonságát. Kitüntetések hazánk felszabadulásának 17. évlnrdnlnja alkalmából A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa hazánk felszabadulásá­nak 17. évfordulója alkalmából eredményes munkásságuk el­ismeréséül a politikai, a gazda­sági és a társadalmi élet több vezető személyiségének, mun­kásoknak, termelőszövetkezeti tagoknak, mérnököknek, agro- nómusoknak, pedagógusoknak, államigazgatási dolgozóiénak, ifjúsági vezetőknek kormány­kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend kitün­tetést adományozta az Elnöki Tanács dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszternek, dr. Balassa Gyulának, az Országos Erdészeti Főigazgatóság ve­zetőjének, Dégen Imrének, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetőjének, dr. Levárdi Ferencnek, a ne­hézipari miniszter első helyet­tesének, dr. Dabrónaki Gyulá­nak, az élelmezésügyi minisz­ter első helyettesének, Vég László könnyűipari miniszter- helyettesnek, Komócsin Zol­tánnak, a Népszabadság szer­kesztő bizottsága vezetőjének, Pullai Árpádnak, a KISZ Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak. Papp Imrének, Pécs megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének, Jedinák Lajosnak, a Láng Gépgyár szerszámkészítő szo­cialista brigádja vezetőjének. Tamási Istvánnal!, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmér­nökének, Sasfalvi Jánosnak, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt 11. bányaüzeme vezető­jének. Csótó Istvánnak, a me- zőhéki Táncsics Termelőszö­Űj létesítménnyel gazdagodott Varsó varsói „Parasztok Házá”-ban szinti- minden megutálható. Kitűn6. korszerű szálloda, szak űz let, könyvesbolt, fodrász, kávézó, stb. várja a vendégeket. kertészeti rői Jenő építészmérnöknek, az ? Ipari és Mezőgazdasági Ter- S vező Vállalat főmérnökének. \ dr. Tétényi Pálnak, a kémiai tudományok kandidátusának, az Országos Atomenergia Bi­zottság izotóp intézete igazga­tójának. Harmincnyolcán Szocialista Munkáért Érdemérem, har­mincegyen Munka Érdemérem kitüntetést kaptak. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn dél­ben az Országház kupolacsar­nokában nyújtotta át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Kádár János, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Apró Antal és Fock Jenő. a kormány elnökhelyettesei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Csergő Já­nos kohó- és gépipari minisz­ter. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter. Dobi István a kitüntetések átadásakor beszédet mondott. A kitüntetettek nevében Csótó István, a mezőhékj Tán­csics Termelőszövetkezet elnö­ke mondott köszönetét. Az ünnepség után a párt ó* a kormány vezetői hossz«« szívélyesen elbeszélgettek a fel­tüntetett dolgozók kah

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents