Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-13 / 86. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1963. április 13. Megyénkbe látogatott a szovjet pártmunkás-küldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) .köztük a diósgyőri dolgozók is, áldozatos munkájukkal sok sikert értek cl az elmúlt IV esztendő alatt;. Egész dolgozó népünk munkája nyomán, a 1 Szovjetunió testvéri segítségé­vel megváltozott az életünk Szovjet elvtársaink, kedves vendégeink az országban min­denütt tapasztalni fogják, hogy népünk életét a párt politikája iránti bizalom jellemzi. — MinriKéfT kezű BET tele “vári munkával, a második ötéves terv végrehajtásán dolgozunk. Pártunk messze tekint, népünk holnapját, jövőjét nézi. Ez a szép Jövő a szo­cializmus teljes győzelme után a kommunizmus, amelynek nagyszerű prog-, ramjál a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXII. kongresszusa adta meg a világ dolgozóinak. Ezt követően Cseterki elvtárs az előttünk álló feladatokról szólt, majd beszédét így fejezte be: — Az év utolsó negyedében pártunk VIII. kongresszusára készül. Számot ad munkánk­ról. mellyel dolgozó népünket szolgáltuk. Pártunk politikájá­nak helyességét hz élet iga­zolta. Örülünk a kezdeménye­zéseknek, a versenyvállalások­nak, a felajánlásoknak, me­lyekkel dolgozó népünk kö­szönti pártunk kongresszusát. Pártunk Központi Bizottsága üdvözölte'a dolgozókat, köztük a diósgyőrieket, a kongresszus tiszteletére felajánlott vállalá­saikért. A diósgyőri dolgozók sokszor nyertek el élüzem ki­tüntetéseket; reméljük, a kongresszusi versenyben is szép eredményeket fognak el­érni. Rajta, diósgyőri elvtársak'. Még jobb munkával, a ter­melékenység növelésével, a feladatok következetes megvalósításával harcol­jatok a termelési célkitű­zések megvalósításáért! — Nagy szeretettel köszön­tőm a Diósgyőrbe érkezett szovjet elvtársakat. Nagyszerű nap volt ma egy esztendeje, amikor elsőnek szovjet ember repült fel a világűrbe, ugyan­csak nagyszerű nap a mai is, amikor itt kedves szovjet ven­dégeinket köszönthetjük. Kér­jük, vigyék el és adják át üd­vözletünket a szovjet népnek, a, szovjet elvtársaknak, Hrus­csov elvtársnak és kívánjuk, hogy érezzék nagyon jól ma­gukat. — Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! Cseterki Lajos elvtárs beszé­dét többször szakította meg a tetszésnyilvánítás, majd beszé­de végeztével hosszú ideig zú­gott az ütemes taps és éljenzés. Ezt követően Seljepin elvtárs, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, a szovjet pártmun­kás-küldöttség vezetője lépett a mikrofon elé. Seljepin elvíárs beszéde — Kedves Elvtársak, Bará­taim, Kedves magyar testvére­im! Engedjék meg, hogy hálám fejezzem ki azért a testvéri i'o- "gadtatásért, amelyben minket, . a Szovjetunió Kommunista . Pártja és a szovjet nép kül­dötteit részesítették. Szeret- néfh megköszönni Cseterki elv- társ szavait. Kevés időt töltöt­tünk az önök üzemében, de nagyon megtetszett gyáruk, megtetszettek munkásaik, dol­gozóik, Az a véleményünk, hogy az önök üzemének veze­tői ügyes emberek, jól végzik dolgukat. Igazgatójuk mun­kásból lett igazgató, főmérnö­kük munkásból lett főmérnök, akik önökkel együtt hatalmas, gigantikus munkát végeznek. Csodálatos emberekkel ta­lálkoztunk itt és meg va­gyunk róla győződve, hogy sok ilyen ember van az önök üzemeiben. Itt van például az emelvényen Árva élvtárs, aki 43 éven ke­resztül adta munkáját ennek az üzemnek. Kívánjuk, sok ilyen munkásuk és elvtársuk legyen. Megmutatták dolgozóik a berendezéseket és a termé­keiket, amelyeket gyártanak. Nagyon tetszett az a berende­zés, amely hajszálnál is véko­nyabb acélhuzalokat gyárt. — Drága elvtársak! A Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak delegációja nagy örömmel fogadta az MSZMP Központi Bizottságának meghívását, el­jött népköztársaságukba, az önök városába, meglátogatja üzemeit, részt vesz baráti ta­lálkozókon. Amikor olyan emberekkel találkoznak, akik a szocia­lista és kommunista építés nagy ügyét szolgálják, ak­kor mindig meg lehet ta­lálni a testvéri barátság atmoszféráját. A mi delegációnk tavasszal ér­kezett önökhöz, de ezt a ta- yaszt nemcsak a természetben látjuk, hanem Magyarország felvirágzásában is. Mint a ta­vasz, úgy ágazik, virágzik Ma­gyarország a szocializmusban. Néhány órát . töltöttünk üze­mükben, beszéltünk munká­sokkal. Ezek a beszélgetések nagyon jó hatással voltak ránk, s nagy örömünkre szol­gál az a fogadtatás, amelyben a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselőit részesí­tették, Engedjék meg. hogy a ma­gyar munkásosztályt, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió vala­mennyi kommunistája cs pártonkívUli dolgozója ne­vében, valamint delegáci­ónk minden egyes tagja nevében köszöntsem, át­adjam üdvözletünket, sok sikert kívánjunk önöknek a munkában és egyéni éle­tükben egyaránt Hruscsov elytárs mindig örömmel emlékezik a magyar dolgozókkal való találkozá­sokra és nekem jutott az a fel­adat, hogy átadjam a magyar nép nagy barátjának szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Az ejvtársak nagvon jól dol­goznak és élnek Magyarorszá­gon. Van mivel büszkélked­niük. Létrehozták az új, szo­cialista Magya ív ..szagot, amely erős, fejlett iparral és mező­gazdasággal rendelkező ország. Tudjuk, hogy van nagyszerűen fejlett iparuk, gépiparuk, trak­tor-, műszer-, híradástechnikai iparuk. Mindazt, amit felépí­tettek, rövid történelmi idő­szak alatt valósították meg. Önök mindezt 17 esztendő alatt építették fel. Ez igen rövid időszak, mely alatt nagy mun­kahőstetteket hajtottak végre, megváltoztatták országukat. Az önök országában lelkes politikai hangulatot talál­tunk. A magyar munkások bizalommal néznek a jövő­be. Ezt látjuk abból is, hogy pár­tunk XXIX. kongresszusának tiszteletére új, szocialista mun­kaversenyt kezdeményeztek. A munka teszi nemessé az em­bert és alakítja ki életünket, ez teszi lehetővé az új társa­dalmi rend kialakítását. A ha­ladás motorja a munka. Lenin tanításai szerint alakítjuk éle­tünket. Az MSZMP nagy ér­deme, hogy egységbe foglalta a munkásokat, parasztokat és értelmiségieket a nagyszerű építés feladatainak végrehajtá­sában. Pártjuk és Központi Bizottságuk, szeretett bará­tunk, Kádár János elvtárs ve­zetésével nagy érdemeket szer­zett, kiharcolta a világ vala­mennyi kommunistájának meg­becsülését. A szovjet emberek nagy megelégedéssel vették hírül mezőgazdaságuk szocia­lista átszervezését, mely alka­lomból tiszta szívből köszönt­jük önöket. Engedjék meg, hogy további sikereket kíván­junk és a VIII. pártkongresz- szus tiszteletére rendezett munkaversenyben önök fog­lalják el az első helyet és nyerjék el a kongresszusi zászlót. Tudjuk, hogy önök gyakran hallanak hírt a szov­jet nép életéről, ezért nem hi­szem, hogy sok olyat mondhat­nék, amit ne tudnának, mivel manapság nem lehet megelőzni sem a rádiót, sem a sajtót, sem a televíziót. A szovjet emberek szorgal­masan dolgoznak a XXII. pártkongresszuson elfogadott irányelvek szellemében. Az utóbbi 4 esztendő alatt több mint 19 millió tonnával emel­kedett az acél termelése. Ugyanezen idő alatt az Egye­sült Államokban az acélterme­lés 14 millió tonnával csökkent. Tudjuk, hogy a szocializmus építése szempontjából milyen fontos az acél és a vas. Ez az alapja az ipari terv teljesíté­sének. Engedjék meg, hogy örömmel üdvözöljem a jelen­lévő kohász elvtársakat, kérve, hogy még több acélt adjanak szocializmust építő hazájuk­nak. A Szovjetunióban 5 év alatt 50 millió ember ju­tott új lakáshoz. Moszkvá­ban három év alatt annyi lakás épült, mint a forra­dalom előtti Moszkvában összesen volt. Az utóbbi években nagy eredménye­ket értünk el mezőgazda- sági termelésben is, de ez­zel az emelkedéssel a szov­jet nép nincs megelégedve, hanem előbbre akar lépni. Az új tervek szerint 41 millió hold szúzföldet teszünk termő­vé. A továbbiakban Seljepin elvtárs elmondta, bogy a kül­döttség tagjai a Szovjetunióba visszatérve beszámolnak a ma gyár nép életéről, munkássá­gáról, a szocializmus építésé­ben elért eredményeiről és ar­ról a vendégszeretetről, amely- lyel a magyar nép fogadta a szovjet pártmunkás-küldöttsé­get. Megállapította Seljepin elvtárs, hogy a magyar nép a párt­munkás-küldöttség tapasz­talatai szerint a kommu­nizmus építésének rendít­hetetlen harcosa és a szov­jet nép büszke arra, hogy a magyar népben őszinte barátot talált. A két nép barátsága mind erősebb lesz, mind jobban fejlődik. Barátságunk a szocia­lista” népek együttműködésé­ben eddig soha nem látott eredményeket ért el — emelte ki Seljepin elvtárs. — Legyünk egyek a szocialista népek tábo­rában és akkor elérjük nagy céljainkat, fel fogjuk építeni a kommunizmust. — Engedjék meg — fejezte be beszédét Seljepin elvtárs, hogy ismételten megköszön­jem a forró fogadtatást és sok sikert kívánjak önöknek, va­lamint családjuknak, további munkájukhoz. Éljen a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság közötti megbonthatatlan, örök barátság! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és an­nak Kádár János által vezetett Központi Bizottsága! Éljen a béke! Seljepin elvtárs beszédét ha­talmas éljenzés, ütemes taps fogadta, majd Nagy László elvtárs mondott köszönetét a nagygyűlés résztvevői nevében a kedves vendégeknek a gyűlé­sen elhangzott útmutatásokért, kedves szavakért. A nagygyűlés az Intemacio- nálé hangjaival zárult, majd a pártmunkás-küldöttség tagja' a Lenin Kohászati Művekbe látogattak, ahol megtekintették a gyár legkorszerűbb üzemré­szét, a középhengerművet. A középhengermű bejáratánál Nemeskéri János elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság tit­kára és Gácsi Miklós elvtárs, a gyár főmérnöke fogadták a vendégeket, majd végigkísér­ték őket a korszerű üzemen. A Lenin Kohászati Művek- beli látogatása után a kedves vendégek a megyei pártbizott­ság épületében a megyei, a városi és a járási pártbizottsá­gok vezető munkatársaival ta­lálkoztak. Cseterki Lajos elv- társ, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az elv­társakat a megye helyzetéről, a politikai munkáról, a soron következő feladatokról. Cse­terki elvtárs tájékoztatása után a szovjet elvtársak több kér­dést intéztek a jelenlévő elv­társakhoz. A megbeszélés után Seljepin elvtárs, a pártmunkás­küldöttség vezetője Cseterki Lajos elvtárs kíséretében meg­látogatta a Miskolci Pamut­fonodát. A mai napon a szovjet párt­munkás-küldöttség megyénk­kel Ismerkedik, Levél a Dugonics utcából A Dobozi Mihály utcában a napokban elkezdték a szenny­vízcsatorna hálózat lerakását Az egész utcát felbontották és folynak a betonozási munkála­tok is. Ennek befejeztével pe­dig az útburkolat készül el. Nagyon örülünk, hogy váro­sunknak ezt az — eddig elha­nyagolt — részét is szépítik, korszerűsítik, örömünkben a szomszédos Dugonics utc ú lakosok is osztoznak. Az őröd­be azonban üröm vegyül Dugonics utcában ugyans nincs járda, az út Is rossz é a vízvezeték sincs még lerak .. 1960-ban ugyan lerakták a szennyvízcsatornát, de a v - vezeték kiépítését csupán megkezdték, majd abbahagy­ták. Nem tudjuk, miért nem rak­ják le a csöveket a fennma­radt 100—120 méteres útsza­kaszon addig, amíg le nem fek­tetik az erős betonépítményt a Dobozi utcában. (A két ut­ca ugyanis keresztezi egymást.) Vagy talán a hagyományt tisztelik az illetékesek (tudni­illik, hogy az elkészített léte­sítményt egyszer-kétszer még fel kell bontani)?.;? Dugonics utcai lakosok Egy termelési értekezletről A DIMAVAG öntödei rész­lege (a volt Borsodvidéki Gép­gyár) az elmúlt napokban tar­totta március havi termelési tanácskozását, ahol a januári és februári tervteljesítést vi­tatták meg. Nyíri László üzem­vezető beszámolójában elmon­dotta, hogy a múlt évhez ha­sonlóan most is túlteljesítették tervüket. A terv túlteljesítésé­hez nagyban hozzájárult Szabó Miklós kohómérnök üzemve­zető szakszerű irányítása s az öntödében dolgozó 3 szocialista munkabrigád munkája. Perjést János kooperációs főosztályvezető az értekezleten bejelentette, hogy egyik leg­sürgősebb feladatnak az ön­töde további korszerűsítését, gépesítését tekintik, s a lehető­ségekhez képest a leghigíéni- kusabb munkafeltételeket akarják biztosítani a dolgozók­nak. Kóta Károbj Miskolc Párizsból jelentik t De GaulJe nem merte megkockáztatni az új választásokat Georges Pompidou, a Rotsckild-bankhfíz vezérigazgatója lesz az új francia miniszterelnök Párizs (MTI) A francia minisztertanács De Gaulle elnökletével meg­tartott szerdai ülésén foglal­kozott a népszavazás után elő­állott politikai helyzettel. Az ülést követően a várt elnöki határozatok helyett Terre- noire tájékoztatásügyi minisz­ter kijelentette: a kormány pénteken, a népszavazás hiva­talos végeredményének közzé­tétele után vonja le annak ta­nulságait, ekkor teszik közzé hivatalosan a köztársasági el­nök döntéseit. ' A minisztertanácsi ülés után azonban már nem maradt ti­tokban, hogy De Gaulle helyén hagyja a jelenlegi nemzetgyűlést, és csupán kormányában hajt végre változlatásokat. Elfogadta Dcbré miniszter- elnök lemondását és he­lyette Georges Pompidou-t bízza meg a kormány ve­zetésével. Változás lesz egyes miniszteri tárcákban is. De Gaulle nem merte meg­kockáztatni az új parla­menti választásokat, annak el­lenére, hogy a népszavazáson a választók 90 százaléka igen­nel szavazott az általa feltett kérdésekre. Bármennyire is igyekezett azt a látszatot kel­teni, hogy a népszavazás ered­ménye eddigi politikája jóvá­hagyását jelenti, a népszava­zást megelőző kampány, a po­litikai pártok zömének egyér­telmű állásfoglalása világosan megmutatta, hogy a franciák nagy többsége nem De Gaulle politikájá­ra, hanem csak az algériai bekére szavazott igennel. Az elnök döntése, hogy a par­lamentet mandátuma leteltéig helyén hagyja, ennek a tény­nek a beismerését jelenti. Az igen szavazatok elemzése meg­mutatta, hogy a népszavazás „sikere” könnyen választási kudarccá válhatik. Az új vá­lasztások, a példátlanul igaz­ságtalan francia választási rendszer ellenére is, olyan par­lamentet eredményezhetnének, melyben az eddiginél is ne­hezebben hozható össze a de- gaulleista politikát támogató többség. Bár nem valószínű, hogy egy év múlva kisebb lesz De Gaulle személyi uralmának ellenzéke, sőt a Francia Kom­munista Párt tagságának és népszerűségének növekedésé­ből éppen az ellenkezőre lehet következtetni, a haladék még­is lehetőséget nyújt De Gaulle- nak, hogy újabb népszavazá­sokkal olyan alkotmánymódo­sításokat erőszakoljon ki, ame­lyek még inkább megakadá­lyozzák a nép akaratának ér­vényesülését. Dcbré távozása elkerülhe­tetlen következménye az eviani egyezményeknek. Az algériai kérdés rendezése új szakaszt nyit De Gaulle politikájában, amelynek céljai_ között ott szerepel a Maghreb-I' országok megnyerése, a fran-j cia politikai és gazdasági befo-{ lyás növelése az arab orszá-í gokban, Afrikában. Debré ne-í ve túlságosan összeforrt aj „Francia-Algéria” kudarcba: fulladt politikájával, s csakj akadályt jelentene De Gaulle: további terveiben. Georges Pompidou, a ki- j szemelt új miniszterelnök { — eredetileg a francia iro- : dalom tanára — De Gaulle l legbizalmasabb munkatár- i sai közé tartozik. Már 1944—46-ig mellette dol-í gozott és 1958-ban ismét ta-l nácsadója lett. Csupán az al-: kotmánytanácsban volt hivata-: los tisztsége, enné! sokkal fon-í tosabb a Rotschild-bankház vezérigazgatójaként, a mono­poltőkés körökben betöltött szerepe. Helyet foglal egy sor nagy francia és nemzetközi tő­kés vállalat, többek között a nyugat-afrikai társaság, az európai gabonatröszt vezetősé­gében. A szaharai olaj-kérdés egyik legjobb ismerőjének tartják. Jellemző, hogy kor­mányalakítási tárgyalásait az olajkutató vállalat székházá­ban kezdte meg. Pompidou kinevezésével „főtisztviselő” kerül a mi­niszterelnöki székbe — ír­ja a Le Monde —, akinek hűsége biztosíték rá, hogy a kormány még inkább függő viszonyba kerül De Gaullc-lal szemben, mint «Midig volt. A választások tervének el­ejtéséből, Pompidou miniszter- elnöki kinevezéséből francia politikai körökben arra követ­keztetnek, hogy De Gaulle a parlamenti demokrácia továb­bi korlátozására, személyi ha­talmának növelésére készül; Amíg nem késő... A Pravda csütörtöki száma kommentálja az atomfegyver- kísérletek kérdéséről április 10-én kiadott amerikai—an­gol közös nyilatkozatot. Vis- nyevszklj, a cikk írója meg­állapítja, hogy tipikus atom­zsarolásról van szó. A közös nyilatkozat ultimátumszerű­én követeli: járuljatok hozzá az ellenőrzéshez nyugati fel­tételek mellett, ellenkező esetben április végén atoin- robbantásokat láthattok a Csendes-óceáni szigetek fö­lött. Bár az óceánon túl — foly­tatja a Pravda cikkírója — nem egyszer tapasztalhattuk a józan gondolkodás elvesz­tését, mégis úgy gondoljuk: talán csak nem vesztették cl egészen valóságérzéküket, talán csak nem reményked­nek komolyan abban, hogy a szocialista nagyhatalmat rá­bírhatják valamiféle ellen­őrzés látszatával a nemzet­közi kémrendszer törvényesí- tésére. Az Egyesült Államok vezetői most — mutat rá Visnyevszkij — minden áron folytatni akarják légköri atomfegyver-kísérleteiket. Magatartásukra nem lehet más magyarázat. A kísérleti atomrobbantá­sokat — folytatja a Pravda — már most mindenütt be lehetne szüntetni. Ehhez a fontos lépéshez semmiféle különleges előkészületre nincs szükség. Az észlelési lehetőségek olyanok, hogy a kísérletek ^beszüntetéséről szóló szerződés részvevői számára nincs semmilyen kockázat. Egy ilyen szerzői dés haladéktalan megkötése megfelel minden ország, minden nemzet érdekeinek. Visnyevszkij a következők­kel zárja cikkét: Az Egyesült Államok veze­tő körei számára jobb lenne, ha hallgatnának az értelem szavára és azonnal megköt­nék az egyezményt a nukle­áris kísérletek beszüntetésé­ről. Amíg nem késő... . Helyesbítés Több francia lap levelet kapott Georges Bidault-tól, amelyet a volt miniszter- elnök az „Algériai Francia Ellenállás Tanácsa” nevében írt. Bidault levelében árulás­sal vádolja De Gaulle-t, aki a „Francia-Algériát” feladva a „pán-arabizmusnak és a kommunizmusnak szolgálta­tott ki egy millió keresztényt és zsidót.” Bidault állást fog­lal az OAS mellett, amely megmentheti Franciaorszá­got, miként a bibliai „tíz igaz megmentette Sodomát”. A törvénytelen népszava­zásra ma és mindenkor ne- ! met mondtunk — hangoz- ; tatja a volt miniszterelnök, í A Francia Kommunista I Párt az utóbbi időben több ; ízben követelte a közismeri í szélsőjobboldali képviselő le- í tartóztatását. — Bidault min- • den valószínűség szerint már külföldön van. Monsieur Bidault-val bizo­nyos értelemben egyetér­tünk. Abban például, hogy De Gaulle — elődeivel együtt — elárulta és kiszol­gáltatta Franciaország né­pét, legjobb hagyományaival együtt. De szerintünk nem a „pán-arabizmusnak és e kommunizmusnak”, hanem az atommániákus imperia­lizmusnak. A szélsőjobboldali bukott miniszterelnök abban is mélységesen téved, hogy Franciaországot. — „miként az a bibliai tíz igaz Sodo­mát” — az OAS fogja meg­menteni. Szerintünk sokkal inkább az OAS szétverése és az .a kommunizmus, amelytől Monsieur Bidault „félti” I Franciaországot [ te* '.«wwawnmtmtitwjpiHiKttKtmtnw ni»»» rí* ói j

Next

/
Thumbnails
Contents